Szükség van példaképekre
Az evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni, annak üzenete azonban örök érvényű, változatlan – mondta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédében az augusztus 20-ai Szent István-napi ünnepi szentmisén, hétfőn Budapesten.
A budapesti Szent István-bazilika előtt zsúfolásig megtelt téren tartott szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt, vele koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Jakubinyi György, valamint Augustine Ukwuoma nigériai püspök, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. Az eseményen részt vett III. Theophilos jeruzsálemi pátriárka, Hilarion ortodox püspök és Arsenios Kardamakis, Ausztria görög ortodox metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája.
Szentbeszédben a gyulafehérvári érsek hangsúlyozta: hitünket akkor is meg kell vallanunk, ha ez a korszellemmel ellenkezik. Hozzátette: a szentté avatásnak mindig lelkipásztori célzata van, mert „szükségünk van példaképekre”, akiknek az életpályája követhető. Jakubinyi György rámutatott: a magyarságnak a honfoglalás és a megkeresztelkedés után saját eszményképekre volt szüksége, Géza nagyfejedelem pedig fiából, a későbbi I. István királyból „szentekkel szentet neveltetett”. Emlékeztetett arra, hogy a pápa koronát küldött Istvánnak, és megbízta az egyházszervezéssel. Az akkor alapított tíz egyházmegye azóta is létezik, tette hozzá. Utalt arra, hogy István Boldog Gizellát vette feleségül, akivel „megmutatta, milyen a szent család”; fiúkat, Imre herceget is szentté avatták. Ez a család „azóta is mutatja az utat”, a nemzet jövőjét ugyanis csakis a krisztusi keresztény házasság biztosítja, az első magyar szentcsalád példájára, fogalmazott az érsek. Szólt arról, hogy I. Szent István király a halála előtt felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, így lett Jézus édesanyjából a magyarok nagyasszonya. I. Szent István király „Krisztussal sziklára alapozta országát”, ezért, „ha darabokra szakítva is, (...) de megvan az összetartozás tudata” a magyarok között, jegyezte meg.
A Szent István-napi szentmise elején kenyeret áldott meg Erdő Péter. A bíboros szavai szerint Isten bátorító üzenete: „jövőt és reményt adok nektek”, érvényes ma is. „Életünk, az emberiség sorsa, a népek történelme nem a véletlen játéka csupán. Isten gondviselő szeretete kíséri népünket is az évszázadok útjain” – fogalmazott. Mint mondta, Szent István király „sziklára építette életét és országát. Ez a szikla pedig maga Krisztus, az élő vizek forrása”. „Nem vagyunk rabszolgái az anyagnak. A szellem, a lélek mozgatja az anyagi világot. A mi lelkünk megújulása lehet áldás és virágzás egész környezetünk számára is” – mutatott rá. Megjegyezte, „az ember vet, az ember fáradozik, de a növekedést az Isten adja. Ezért mondunk hálát és köszönetet a Mindenhatónak az új termésért, különösen az új kenyérért, azért, hogy megadja nekünk a mindennapra valót”. A szertartás Szent Jobb-körmenettel zárult.
Krónika (Kolozsvár)

Elsimított egyházi jövedelmek
Közel kilencezren szavaztak a Gândul.info portál azon kérdésére, kellene-e adót fizetnie az egyháznak: az igennel szavazók aránya 94,38 százalék. Az egyházi profit megadózásának kérdése leginkább választási években szokott felmerülni. Augusztus elején a pénzügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta: miután túllesznek az adótörvénykönyv módosításán, és elkészítik a 2016-os költségvetést, napirendre kerülhet az egyházi jövedelmek megadóztatásának kérdése is. A pénzügyminiszter elodázta ugyan a kényelmetlennek tűnő kérdésre adandó választ, a bukaresti sajtó viszont kiásott néhány érdekes adatot, főként a román ortodox egyházhoz tartozó mitropoliák, érsekségek és egyházi érdekeltségű vállalkozások könyveléséből.
A román patriárkia tavalyi pénzügyi eredményei jónak nevezhetők, az adóhivatalhoz eljuttatott jelentéseik szerint 7,5 millió eurónyi jövedelmük volt, annak ellenére, hogy a román ortodox egyháznak alárendelt egységek nem üzleti célú jogi személyiséggel vannak bejegyezve. A bukaresti érsekség gazdálkodott a legjobban: 2014-ben a Daniel pátriárka által vezetett „cég” 1,67 millió eurót halmozott fel. (Egy 1925-ös törvény szerint a bukaresti metropolita Románia pátriárkájának számít.) Mindössze két egyházmegye, a craiovai és a Szörény-Strehaia püspökség jött ki veszteségesnek: ott 2,3 millió, illetve 75 ezer eurónyi hiányt könyveltek el. Nincsenek hozzáférhető adatok az egyház tulajdonában lévő, szigorúan gazdasági tevékenységet folytató cégekről. A Gândul.info példát is említ: a zarándoklatokat szervező Basilica Travel tavalyra 115 ezer euró adózás utáni nyereséget jelentett.
A Moldova és Bukovina mitropolia bevétele 53,6 millió lej volt a mérleg szerint 7 milliós nyereséggel. A portál kiemeli, hogy a pénzügyi-gazdasági világválság kezdete óta évről évre nőttek az ortodox egyház bevételei, és minden évben túllépték a becsült profitot. A sajtó szerint a jövedelmek többsége nem gazdasági tevékenységekből – könyvkereskedésből, kegytárgyak árusításából vagy mezőgazdasági bevételekből – származnak, hanem adományokból jött össze. Erről hivatalos könyvelési adatok nem kerültek ugyan nyilvánosságra, de az adatokból egyértelműen erre lehet következtetni.
Amikor 2012-ben a csendőrségi jelentések 170 ezer iaşi-i zarándokról számoltak be, az Adevărul című bukaresti napilap riporterei hivatalos nyilatkozatok híján utánaszámoltak a lehetséges bevételeknek. Az egyház sikeresen kirekesztette a „civil” árusokat, így csak saját termékek fogytak az útvonalon, ugyanakkor a stratégiai pontokon elhelyezett adománygyűjtő dobozok is megteltek: három napon át másfél óránként cserélték azokat. Egyszerű a képlet: ha már elvergődött élete nagy eseményére, olyan szegény zarándok nem lehet, hogy ne gyújtson egy gyertyát (10 lej). Ha összeadjuk az akatiszt vagy pomelnyik (10 lej), a bazsalikom (10 lej), a kis keresztecske (5–30 lej) és az ikon (5–100 lej) árát, akkor egy szegényebb zarándok is kivesz a zsebéből legalább 60–70 lejt: még akkor is, ha otthonról hozott ételt eszik. Egyszerű számítás szerint is az egyháznak három nap alatt egy ilyen méretű zarándoklatból legalább 12 millió lejes bevétele származik.
Aki már járni sem tud, on-line intézheti dolgait az örökkévalóval, például a Mănăstireapiatracraiului.ro portálon. Lehet adományozni bankon keresztül, de postai utalvánnyal vagy egyszerűen borítékban is elfogadják a pénzt. Nem üzlet ez kérem – adományozás egy szolgáltatásért, amiért megemlítik a nevét a misén.
Tartozunk még annyival, hogy miért emlegetik Daniel pátriárkát CEO-ként a román lapok. Egy 2011-ben kirobbant botrány miatt érdemelte ki ezt a nevet, amikor engedély nélkül építkezett Jerikóban. A terület a román ortodox egyházé volt – egy jerikói román annak idején 800 négyzetméteres területet adományozott azzal a rendeltetéssel, hogy ott barátszállást létesítsenek. Erre az ortodox egyház idővel felvásárolta a környező földeket is – mintegy 3 ezer négyzetmétert –, és Daniel irányításával 300 férőhelyes zarándokszállást építettek, templommal és egyházügyi intézettel. Három évvel később Daniel elsimította az ügyet, Teofil pátriárkával egyezményt írtak alá, amivel úgymond hivatalossá tették az építkezést. A iaşi-i Sfânta Paraschiva Zarándokközpont biznisze azóta is virágzik: sok turista éveken át gyűjti a pénzecskéjét, csakhogy láthassa a szent helyeket. Egy vakáció az izraeli Szent Sírnál 700–800 euróba kerül, a szegényebbek számára szociális csomagot is kínálnak.
Willman Walter
Erdélyi Napló (Kolozsvár)