Református egység: összenő, ami összetartozik
Református Egység Fesztiválon találkozhattak újra a Kárpát-medencei reformátusok május 24-én Debrecenben. A magyar nemzetrészek öt évvel ezelőtt fektették le az egységes magyar református egyház alapjait, ami nemcsak lelki, hanem a hétköznapokban is tetten érhető egyházi egységet jelent.
A 90. zsoltár jó íze legyen a fülünkben, szívünkben! Isten hozott mindenkit, Isten legyen velünk – köszöntötte a Református Egység Fesztivál résztvevőit Bölcskei Gusztáv, a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke. A Kárpát-medencei és a nyugati diaszpóra református magyarságát átfogó, mintegy nyolcezer résztvevővel megtartott fesztivál a 2009-ben létrejött egységes magyar református egyház nagy sikernek örvendő rendezvényévé vált. A debreceni egységfesztivál a magyar reformátusok 7. világtalálkozója is volt egyben: az öt évvel ezelőtt megalakult magyar református csúcsszerv, az egységes magyar református egyház operatív testülete, a Generális Konvent a két rendezvényt összevonta.
A debreceni fesztiválon jelen volt a magyar református egyház valamennyi püspöke, de számos politikus is. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a református összefogásnak nagy jelentősége van egy olyan Európában, ahol a keresztény identitás válságba került. „Európa a mammon előtt térdel, és nekünk meg kell mutatnunk, hogy van még Európában hit, mely az Isten előtt hódol!” – fogalmazott a Fidesz alelnöke.
Az egész napos rendezvény gyerekekhez, fiatalokhoz, felnőttekhez egyaránt szólt. A nagyszínpadon, a kisszínpadon, a gyerekkertben, a nagytemplomban és kistemplomban, valamint a Református Kollégiumban egymást érték a fellépések, így a bőség zavarában szenvedett az, aki több helyre is el szeretett volna jutni. Néhány cím és előadó az igen gazdag választékból: A táncos bárány (a nagyváradi Csillagocska néptáncegyüttes műsora), Mészáros János Elek koncertje, a kolozsvár-belvárosi református egyházközség ifjúsági csoportjának Légy jó mindhalálig musicalfeldolgozása, a nagytemplomban megtartott több orgonakoncert, a gyerekkert egész napos, változatos felhozatala vagy éppen a Kossuth téren megrendezett Lehetőségek piaca a különböző egyházi szolgálatok bemutatkozására csupán szerény ízelítő a több tíz, színes programot kínáló egységfesztiválból. Az egész napos rendezvényt este több ezer résztvevő előtt megtartott közös istentisztelet és úrvacsoraosztás zárta.
A külhoni területekről érkező legtöbb résztvevő erdélyi volt: az erdélyi és királyhágómelléki egyházmegyék közös, buszos kiutazást szerveztek, így több százan látogathattak el Debrecenbe. Kolozsvári résztvevők szerint a rendezvény tematikájában és szervezettségében egyaránt kiemelkedő élményt jelentett. Generális Konvent: a megoldás
„Amióta történelmi okokból Magyarország népességének jelentős része a határon kívülre került, ott munkál a szándék, a vágy, a reménység, hogy a magyar református egyház közösségében valamilyen formában létrejöhet az egység. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ez 2009-re megvalósulhasson a magyar református egyház új alkotmányának elfogadásával” – magyarázta a Református Egység Fesztivál előzményeit Tarr Zoltán, a magyarországi református egyház zsinatának tanácsosa, a debreceni rendezvény főszervezője.
A második világháborút követő évtizedekben, a kommunizmus idején szóba sem jöhetett egyházi egységről beszélni, ezért a rendszerváltás után merült fel annak a lehetősége, hogy a református egyház próbálja meg egyesíteni szétszakított közösségeit. Az első kezdeményezések nem mentek simán: valamennyi próbálkozás abba az emberi gyarlóságba torkollott, hogy a létrejövő új közösségnek ki legyen a vezetője? Az egyházi tanácsos szerint ezt az állapotot a kétezres évek elejére sikerült meghaladni, amikor megszületett a Generális Konvent gondolata. Az új kezdeményezés lényege, hogy az éppen hivatalban levő egyházmegyei és egyházkerületi vezetők Kárpát-medence-szerte jelentik azt az egyházi közösséget, amelynek feladata közös ügyekben ülésezni, tanácskozni és döntéseket hozni. „A zsinati egység a református teológiából származó gondolat. A magyar református egyháznak részegyháza valamennyi határon túli magyar református egyházkerület. Immár van közös zsinatunk is, ahol olyan dolgokról döntünk, amelyek a részzsinatok számára iránymutatóak” – sorolta az egység gyakorlati megvalósulásának lehetőségeit Tarr Zoltán. Itt már nem az a fontos, hogy kik a vezetők, hiszen egyértelmű, hogy az egyházkerületek és az egyházmegyék vezetői alkotják az immár egységes református egyház vezetőtestületét, a Generális Konventet.
Gyakorlati lépések
A magyar református egyház egységének megvalósulásához sok gyakorlati lépésre van szükség. Az öt évvel ezelőtt elkezdődött folyamat javában zajlik: közös istentiszteleti renden, közös új énekeskönyvön dolgozik a Konvent liturgiabizottsága. Az új, egységes szabályozások célja, hogy a Kárpát-medencében és a nyugati diaszpórában ugyanazzal az istentiszteleti renddel és ugyanazokkal az énekekkel találkozzon a református hívő. Tavaly fogadták el a Heidelbergi Káté új magyar fordítását, ami az egység egyik legfontosabb jelzése.
De más területeken is folyik a közös munka, például a választójogi törvények egységesítésében, hogy a választott tisztségviselők ciklusa mindenhol ugyanaz legyen. Tarr szerint a Generális Konvent több területen alapvetően kereteket próbál alkotni, amelyben ki-ki a saját politikai kontextusának, történelmi fejlődésének megfelelően tud részletszabályokat hozni. A 2009-ben megtartott első református egységfesztivál óta óriási előrelépésnek számít, hogy e közös szándékkal immár mindenki egyetért. A rendszerváltás utáni nézeteltéréseken túljutva a magyar református egyház politikai határokkal elválasztott részei a Trianon óta eltelt közel száz esztendőben először lépnek minden szempontból szoros egységre.
A világba kisugárzó egység
A magyar reformátusok új egységgondolata jótékony hatással van a több kontinensen lakó református hívőket egybefogó Református Egyházak Világközösségére is. Indonéziában él a legnagyobb református közösség, ugyanakkor hozzánk közelebb, Németországban találunk nagyobb létszámú református gyülekezeteket. A több országban és világrészen fellelhető protestáns egyház számára hagyományai, történelme, világos és egyértelmű karakteres kiállása és kitartása miatt a magyar reformátusok nagy tiszteletnek és elismerésnek örvendenek. „A világ reformátussága figyel a magyar református egyházra, követnek bennünket, példának tartják a magyar egység megvalósítását. Ezért is fontos, hogy jó kapcsolatban legyünk valamennyi református egyházzal szerte a nagyvilágban” – magyarázta a budapesti egyházi tanácsos.
Debreceni sikertörténet
Az egység gondolata tehát nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is mindenhol jelen van, ahol a magyar nemzetrészek protestáns egyháza napi munkáját végzi. Ennek egyik legszebb bizonyítéka volt a Kárpát-medencei közös szervezőbizottság által tető alá hozott debreceni egységfesztivál megszervezése. A kommunikáció, a fizikai távolság nehézségei okoztak ugyan döccenéseket a szervezésben, de a résztvevők ebből semmit sem tapasztalhattak. Sok programjavaslat érkezett szerte a Kárpát-medencéből, amelyeket valamennyi egyházkerület által delegált közös szervezőbizottság ékelt be a végleges programba. „Akik Debrecenben voltak, felhőtlen örömünnep részesei lehettek: hálát tudtunk adni Istenünknek azért az ajándékért, hogy egységben és közösségben élhettünk. Minden magyar református elfogadta, hogy ez a közösség nem valaki ellen, hanem a békesség érdekében jött létre. Nagyon hálás vagyok, hogy a csodálatos élményt nyújtó záró istentisztelet az úrvacsorai közösséggel a rendezvény tényleges betetőzésévé, a hálaadás csúcspontjává vált, illetve eligazodási pontja lett a következő esztendők rendezvényeinek” – fogalmazott Tarr Zoltán.
Egyelőre csak találgatni lehet a következő egységfesztivál időpontját. Az öt évvel ezelőtti rendezvényt követően levelek özöne érkezett a szervezőkhöz, hogy évente kerüljön sor hasonló fesztiválra Debrecenben vagy más Kárpát-medencei településen. Az egyházi tanácsos szerint egy ilyen világtalálkozó megszervezése túl sok energiát igényel, ezért kevés az esélye annak, hogy akár évi rendszerességűvé váljon. Valószínű azonban hogy ismét öt év múlva találkoznak Debrecenben, a magyar protestánsok székesfővárosában a világ református magyarjai.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)