Szellemi honvédelemmel a nemzeti összetartozásért”
December 9-én a Parlament Felsőházi termében megtartotta alakuló plenáris ülését a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET), amely a Kárpát-medencében élő magyarság civil ernyőszervezeteként kíván működni. A rendezvényen – melynek fővédnöke dr. Schmittné Makray Katalin, és amelyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott köszöntőbeszédet – mintegy 400 magyar civil szervezet vett részt az egész Kárpát-medencéből. A CET megalakulásának ötletgazdájával, dr. Csizmadia Lászlóval beszélgettünk a tervekről, elképzelésekről, a szervezet rendeltetéséről.
Úgy tudom, hogy a CET alulról építkező egyetemes civil szervezet, s ugyanazt a nemzetpolitikát kívánja képviselni, mint a magyar kormányzat. Milyen elképzelésekkel alakult meg a szervezet?
Nagyon jó iskola volt számunkra a Civil Összefogás Fórum (CÖF) működése, amely azzal a céllal fogta össze Magyarországon a civil szervezeteket, alapítványokat, hogy az együttes akaratot eredményesen és sikeresen képviselje a nemzet és a közjó érdekében. Ez a szervezkedési módszer tehát bevált, hiszen az egyes szervezetek autonómiája megmaradt, ugyanakkor a nemzetstratégia ügyeiben együttesen tudtunk fellépni. Tekintettel arra, hogy az elszakított nemzetrészeken is számos eredményesen működő civil szervezet van, úgy gondoltuk, hogy tevékenységünket kiterjesztjük ezekre a területekre is. Az alulról építkezés a civil társadalom részéről eddig is megvolt, általában a „felülről való fogadással” volt gond. 2010-ben azonban olyan kormány került hatalomra, amely egységes magyar nemzetben gondolkodik, s ezt a munkát szeretnénk erősíteni. Meggyőződésünk, hogy szükséges a párbeszéd alapján történő együttműködés a mindenkori kormánnyal. Közös akaratról, s olyan konszenzusokról van szó, ami azokat a közös feladatokat határozzák meg, amelyeket elsődlegesnek kell tekintenünk.
…ugyanakkor pártoktól függetlenül kívánnak működni…
Így van, a CET közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól függetlenül végzi nemzetépítő munkáját, s ez vonatkozik a tagszervezeteire is.
Melyek a szervezet felépítésének lényegi elemei?
A CET a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar közösségek civil szervezeteinek önkormányzati elv alapján működő, tagjainak önkéntes társulásával létrejött tanácskozó, nyitott, érdek-képviseleti szervezet. Működési területe a Kárpát-medence országainak magyarok lakta régiói és a diaszpóra-magyarság szálláshelyei. A CET legitimitását a részt vevő, önálló jogi személyiségű szervezetek, a demokratikusan választott képviselet és az önkormányzatiságon alapuló tevékenysége biztosítja.
Mi a célja a szervezetnek?
A szervezet célja a nemzetet képviselő és azért tenni akaró magyar civil alapítványok és egyesületek számára a cselekvő együttműködés biztosítása, a magyar nemzettudat erősítése, a szellemi honvédelem kiépítése, a tudományos, kulturális és nyelvi közkincseink közvetítése, vagyis a magyarság lelki közösségének újrateremtése. A társadalom érdekeinek minél hatékonyabb megjelenítése az egymás közötti (civil-civil) és a magyar kormányzattal való kapcsolatrendszerben, a szervezetek közötti információáramlás kialakítása.
Melyek azok a legfontosabb feladatok, melyeket a következő időszakban szeretnének megvalósítani?
A szervezet feladatai közé tartozik, hogy a közhasznúság törvényben meghatározott fogalmának megfelelően együttműködjön. A civil törvényben leírtak és a Nemzeti Együttműködési Alap rendeltetése szerint, normatívák alapján, az önkéntesség elsődlegessége mellett, a CET részt vesz a közösségi érdekvédelem folyamatos munkájában. Állásfoglalásaival, véleményalkotásával és javaslataival képviseli a civil érdekeket, amelyeket közvetít a kormány és az önkormányzatok felé, szervezi a társadalmi részvételt a törvényalkotás munkájában is. Felkérésre ellátja a nemzetközi civil szövetségekben a képviseletet. Kapcsolatot tart fenn a Nemzeti, Gazdasági, Társadalmi Tanács civil delegáltjaival, együttműködik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával, illetve minden olyan testülettel, amelyek a magyar közösségek fennmaradását szolgálják. Feladata továbbá a civil szféra tájékoztatása a tevékenységük szempontjából fontos kérdésekben.
Ki lehet a CET tagja?
A CET tagja lehet minden, önmagát magyar szervezetként meghatározó civil társaság a Kárpát-medence országaiból, illetve a nyugati magyarság szervezetei. Az alapítók meghívják a Fórum résztvevőit, a további jelentkezők belépése pedig ajánláshoz kötött. A tagszervezetek elfogadják a CET Alapszabályát. Tagokká csak jogi személyiséggel rendelkező szervezetek válhatnak, a belépés és a kilépés egyaránt önkéntes.
A december 9-ei ülésen elfogadták a szervezet Alapszabályát, megválasztották az elnökséget, és megalakították a szakmai csoportokat. Melyek a szakcsoportok feladatai?
A szakcsoportok hosszú, közép és rövid távú terveket készítenek, kijelölt céljaik érdekében lehetőségük van további – nem CET tag – civil szervezetekkel történő együttműködésre. Egy szakcsoportban legalább tíz, működési területén ismert és elismert szervezet vesz részt. Kialakításuknál törekedni kell arra, hogy minden történelmi régió képviseltetve legyen. A szakmai csoportok együtt és tagjaik révén részt vesznek az uniós és magyarországi civileknek kiírt pályázatokon. A Fórum ülésén a következő, szakcsoportokat hoztuk létre: Kultúra és honismeret; Oktatás, anyanyelv és tudomány; Egyházi, civil kapcsolatok, családsegítés, szociális tevékenység; Ifjúság, szabadidő, sport; Önfoglalkoztatás, környezetvédelem; Identitás megőrzés és szellemi honvédelem.
Mit takar a szellemi honvédelem szókapcsolat?
Nem használ fizikai eszközöket, nem irányul senki ellen, azaz deffenzív önvédelemről van szó, annak érdekében, hogy a magyarság a következő ezer évet is megélje. A felhalmozott szellemi kincseinket meg kell ismernünk és az óvodáskortól egészen idős korunkig meg kell őriznünk.
Melyek ezek a kincsek?
Anyanyelvünk és tájnyelvünk ápolása és helyes használata; a magyar kulturális értékek őrzése, népszerűsítése; az együttgondolkodásból fakadó együtt cselekvés; közösségépítés; a sajátosan magyar termékek (hungarikumok) népszerűsítése; a magyar történelmi tudat hitelessé tétele; a nemzeti önismeret erősítése; a nemzeti hagyományok, emlékművek hatékony ápolása; a magyar történelem és emlékműveink megismertetése az iskolák diákjaival és pedagógusaival; a nemzeti vagyon szellemi hátterének védelme, megmentése és sorolhatnám. Létfontosságú mindemellett, hogy mindig az egységes magyar nemzetben és a történelmi Magyarországban gondolkodjunk, hiszen ennek nincs alternatívája.
A Parlament a napokban fogadta el az új civil törvényt, amely 2012. január 1-jén lép hatályba. Milyennek tartja a jogszabályt, s miként hat majd a Civil Együttműködési Tanácskozás tevékenységére?
Minden törvény annyit ér, ami megvalósul belőle, illetve amilyen tartalommal megtöltik. Nézetem szerint az új civil törvény a még mindig folyamatban lévő rendszerváltás fontos eleme, hiszen lehetőséget ad a civil társadalom aktivizálására. A jogszabály szerint a szakmaiság nagyon fontos kritériuma lesz a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) működésének, ami átláthatóbbá, ellenőrizhetővé teszi a civil szervezetek működését. Nem beszélve arról, hogy jelentős mértékben csökkenti az adminisztrációt és általános regisztrációt hajt végre, tehát azok az álcivil szervezetek, amelyek eddig fiktív módon működtek, nem kapnak jogosítványt. Számításaim szerint a most nyilvántartott mintegy 70 ezer szervezetből kb. 30-35 ezer lesz olyan, amelyik tényleges közhasznú vagy közérdekű tevékenységét igazolni tudja. A civil törvény külön keretet biztosít a nemzeti vonatkozású pályázatokra, teljesen nyitott a konzorciumban történő pályázásokra, azaz lehetőséget ad olyan feladatok és programok megvalósítására, amelyek nemcsak billaterálisan működnek, hanem közös feladatokat vállalnak az egész Kárpát-medencére vonatkozóan. Természetesen ez is az összetartozást erősíti.
TARICS PÉTER
Felvidék.ma

Jókai Anna: Ne essünk teljes nemzeti amnéziába! A harc még nem ért véget...
KOMÁROM. A mi csillagunk: 1956 címmel ünnepi estet rendezett az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére a Széchenyi István polgári társulás, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Csemadok komáromi alapszervezete október 17-én este a komáromi Kultúrpalota dísztermében.
A megemlékezés díszvendége Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott szlovákiai nagykövete volt. A rendezvényen a dél-komáromi önkormányzat és a Kecskés László Társaság képviselői is tiszteletüket tették. Az est szónoka, Jókai Anna, a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író-költő félórás észhez és szívhez szóló beszédében hajdani fegyvertelen, ám hiteles szemtanúként szólt az eseményekről. „Nekem 1956-ban nem volt fegyver a kezemben. Egy párhónapos gyermek anyja voltam, egy albérleti szobában laktam. A két szememmel láttam és a zsigereimben éreztem, hogy mi történik. Szegény voltam, mint a templom egere. Az akkori Vöröskereszthez jelentkeztem segítőnek” – idézte fel a 60 évvel ezelőtti életét. Mint mondta, 1956 után lett megbízhatatlan elem Magyarországon.
Arról is szólt, hogy bár a Lehoczky nevű köpönyegforgató főnöke az 1956-os forradalom kitörésekor még azt hangoztatta, hogy Kádár nagyobb gazember, mint amilyen Rákosi volt, ám amikor az oroszok bejöttek Magyarországra, elsőként lépett be a megalakuló kommunista pártba. Amikor igazságszerető emberként emiatt kérdőre vonta főnökét, letagadta, amit korábban állított. Őt csak azért nem rúgták ki, mert éppen a második gyermekét várta. „Nem is álmodhattam arról, hogy valaha tanár, nem hogy olyan író legyek, akit ilyen megtisztelő szeretettel fogadnak“ – jegyezte meg.
Az ELTE levelező tagozatán 1961-ben magyar-történelem szakos diplomát szerzett. Negyvenkét éves korától, azaz 1974 óta szabadfoglalkozású íróként csak az írói hivatásnak él. „Miután 1956-ban elfelejtettek kirúgni, a főiskolán maradhattam, kaptam egy tanári diplomát. Így lettem tanár, aztán valahogy a Jóisten tenyeréből, az emberek szeretetéből és az ubul-természetemnek köszönhetően, hogy amit igaznak tartok, azért mindig harcolok, végül is író lett belőlem“ – mondta el.
Hangsúlyozta: 1956 nagyon sok hőst termelt ki. „Olyan hősöket, akiknek a nevét sem nagyon ismerjük. Meg vagyok győződve arról, hogy még most is nagyon sok ember lelkét nyomasztja mindaz, ami akkoriban történt“ – fejtette ki. Ikerforradalmaknak nevezte az 1848/49-es, illetve az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, s párhuzamot is vont a két esemény között. Kiemelte: mindkét forradalom idején a nagyhatalmak érdekei számítottak, akárcsak manapság. „A magyaroknak soha senki sem segített. Mi, magyarok mindig magunkra voltunk utalva... Mindig éltek köztünk árulók, közönyösek és az igazságukért bármi áron kiálló hősök, akikre emlékeznünk kell! Ne essünk teljes nemzeti amnéziába! Nem szabad elfelednünk azt, hogy ki mikor mit tett és hová tartozott!“ – figyelmeztetett.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Nagy Imrének és társainak több mint 30 évet kellett várniuk arra, hogy végre a Hősök terén felravatalozhassák őket. 1989. február 14-én a Történelmi Igazságtétel Bizottsága az Igazságügyi Minisztériummal megállapodott abban, hogy az áldozatok újratemetése június 16-án lesz. Az MSZMP a temetést végül azzal a kitétellel engedélyezte, hogy az legyen a "nemzeti megbékélés napja". 1989. június 16-án tehát megadták a végtisztességet Budapesten az 1956-os forradalom mártírjainak: újratemették az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imre volt kormányfőt, Maléter Pál egykori honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, valamint az 1958 áprilisában kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és az 1957 végén a börtönben meghalt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét. A Hősök terén tartott gyászszertartás majd az azt követő rákoskeresztúri temetés a magyar rendszerváltás katartikus eseménye volt, amely egyben a szocialista korszak végét is jelképezte.
„Tartozunk egy generációnak azzal, hogy fénykörbe emeljük” – fogalmazott a szónok. „Fel a szívekkel! Ez a mai ifjúság feladata. Nehogy még egyszer átfújjon a lyukas magyar zászlón a november negyedikei hideg szél!” – zárta ünnepi beszédét Jókai Anna. Ráadásként saját Krónikásének 1956–2006 több szólamban című művéből idézett: „A Bárány történetünket beírta már a Könyvbe/ pecséttel lezárta kereszttel jelölte/ törölhetetlen onnan mindörökre/ Erre csörög Euro, arra lyukas mogyoró/ kendővel a szemeden bujócskázni mire jó?/ Új játékban hej-haj te légy a fogó!“. Utalva arra is, hogy „kényszerű szétszakítottságunkban még nem ért véget a harcunk, tehát az örök isteni igazságért, Magyarországért, a magyarságért tovább kell harcolnunk“.
Az est során az is elhangzott, hogy 464 évvel ezelőtt éppen ezen a napon vonult el a török Eger alól: „Akkor Dobó védte Európát, ma Magyarország teszi ugyanezt”.
Az évfordulóhoz méltó kultúrműsorban fellépett a helyi Concordia Vegyeskar Stubendek István karnagy vezényletével, Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas érdemes művész, a budapesti József Attila Színház igazgatója, továbbá a Komáromi Jókai Színház két Örökös Tagja, Boráros Imre Kossuth-díjas színművész és Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas érdemes művész, valamint Tarics Péter, illetve a műsor zenei részében Bősi Szabó László aranykoszorús énekművész és Mészáros Tamás énekes-előadóművész.
Az est fényét egyebek mellett a Bánk bán opera „Hazám hazám” című áriája, Szép Ernő Imádság, Márai Sándor Mennyből az angyal, Wass Albert A bujdosó imája, Petőfi Sándor Az apostol és Magyar vagyok, illetve Zas Lóránt Novemberben című költeménye emelte. A lélekemelő kórusművek sorában pedig Tóth Péter – Dsida Jenő: Lángok című alkotása, valamint a Magyar Hiszekegy is elhangzott.
Az emlékest a Szózat eléneklésével kezdődött és a Himnusszal ért véget. hirek.sk