"Aradon nem túl gyakori a magyar szó. Szerencsére, azért vannak helyek, ahol jól vagy egészen jól állunk. Az aradi magyarság beolvadását új impulzusokkal, kezdeményezésekkel meg lehet és meg is kell állítani. Néhány éve még jelentéktelen vidéki hetilap volt a Nyugati Jelen. Ma öt megyében ( Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény,Temes) terjesztett, eleven közéleti napilap. Székházát, szerkesztőségének felszereltségét a legnagyobb román újságok is megirigyelnék. Az elszántsághoz akadt támogató is. Egy vállalkozó, akinek a magyar közösség megmaradása mindennél fontosabb. Annak a neves aradi értelmiséginek a hasonló nevű fiáról van szó, aki a Böszörményi Zoltánról elnevezett riportversenyt is kezdeményezte. A díjátadó ünnepségen a nemrég újra alakult Aradi Magyar Színház tagjai műsort rögtönöztek a jelenlévőknek. Az együttes néhány Arad megyei magyar faluban is bemutatkozott. A fiatal direktor, Tapasztó Ernő arról tájékoztatott, hogy Böszörményi Zoltán román-kanadai állampolgárságú üzletemberben ezúttal is mecénásként állt a nemes ügyhöz. Tapasztó Ernő hívott szintén aradi származásúakat: Simon Mátyás és Gulyás Ferenc vele tartottak, majd két békéscsabai ifjú színész, Kohut Marianna és Bodor Richárd is csatlakozott, átérezve, mekkora jelentősége van a szórványosodó magyarság körében a magyar színháznak. Díszlettervező is akadt, a neves festőművész, Sághi Annamária személyében. /(Sike Lajos): Újra van magyar színháza Aradnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ "

"A nyár derekán szabadtéri előadással mutatkozott be az aradi magyarság új színháza a Nyugati Jelen szerkesztőségének udvarán. A második premierre a szerkesztőség kávézójában került sor. Ez is jelzi, hogy modern, alternatív, sőt interaktív színházat kívánnak létrehozni. A társulatvezető Tapasztó Ernő. A mostani, szept. 7-i bemutatón egy olyan előadás magyar változatát láthatta a publikum, amelyet Lovas Zoltán, az Aradi Állami Színház művésze több mint százszor játszott románul. Az egyszemélyes darabot magyarra fordították. Premiernek számít Lovas Zoltán vállalkozása is. Ő ugyanis még sosem játszott anyanyelvén. A Duna TV, a bukaresti TV magyar adása, a helyi televíziók felvételt készítettek az előadásról. /Puskel Péter: Az Aradi Magyar Színház második bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./"

"Ötven év után ismét magyar színjátszás kezdődik Aradon. Ötödik bemutatója előtt áll a júliusban megalakult Aradi Magyar Színház. Az Aradi Magyar Színház első bemutatóját idén júliusban tartották, azóta négy előadást vitt színre a 6-7 fiatal, többnyire hivatásos színészből álló társulat. Tapasztó Ernő színész-rendező, a társulat vezetője elmondta, hogy az Aradi Magyar Színház beindítása alapítványi úton történt, az állami infrastruktúrától függetlenül, önállóságukat továbbra is szeretnék megtartani. A színházat létrehozó alapítványban olyan személyiségek vállaltak részt, mint Csép Sándor, Kányádi Sándor, Cseh Tamás, Tőkés László, Markó Béla. Kezdeményezésüket az aradi román színi társulat is támogatja, jelmezekkel, díszletekkel segít produkcióik létrehozásában. Tapasztó Ernő hangsúlyozta, hogy a társulat létrejöttében és fenntartásában nagy szerepet vállalt a Nyugati Jelen napilap és annak tulajdonosa, Böszörményi Zoltán, a próbákat és az előadások egy részét az aradi Jelen Házban tartják. /Gál Andrea: Főszereplő a közönség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Nov. 22-én az Aradi Magyar Színház művészei felléptek Lugoson, a színházban. A nyugdíjas magyarokat vonzotta leginkább a Te rongyos élet című kabaré. Tapasztó Ernő, a színház vezetője és színésze köszöntötte elsőként a közönséget, és ígéretet tett: ezentúl kéthavonta fellépnek a városban. /Nagyálmos Ildikó: Vidéken is jelen vannak az aradi magyar színészek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./"

"Aradon külön útra tért a magyar társulat és a színházalapításra létrehozott alapítvány.Kenyértöréshez vezetett az Aradi Magyar Színház megalapozásán fáradozó különböző csoportok ellentéte. Miközben a színház alapítását kezdeményező színész és társulata Nádas Péter Temetés című darabjának bemutatására készül, az aradi Jelen Házban a simonyifalvi iskolások néptáncműsorát nevezték ki a színház évadzáró előadásának. - Hát ez nem tudathasadás? - kérdezte Tapasztó Ernő fiatal színész. - Hogyan lehet évadzáró színházi előadásnak tekinteni egy többnyire elemi iskolásokból álló néptánccsoport műsorát? Úgy, hogy a hírt Böszörményi Zoltán lapja közli, aki az Aradi Magyar Színház megteremtőjének tekinti magát, noha nincsen színtársulata. Tapasztó Ernő pártfogója, Nótáros Lajos tanár elmesélte az aradi magyar társulat megalakításának történetét. Nótáros kétszer felvételizett a marosvásárhelyi színművészeti főiskolára, s ha nem is vették fel, a színház szívügye maradt. Tapasztó Ernő jelezte, hogy hazajönne a békéscsabai színháztól. Tapasztó Ernő hívására két békéscsabai színész, Kohut Manyi és Bodor Richárd is vállalta, hogy a nyári hónapokra Aradra költözik, és itt is bemutatják otthoni produkciójukat. A tervnek a Nagyváradon játszó, de szintén aradi származású Simon Mátyást is sikerült megnyerni. A Federico Garcia Lorca szövegek alapján összeállított Don Cristobal és Donna Rosita tragikomédiája színpadra állításához azonban némi pénzre és valamilyen jogi keretre is szükség volt. Tapasztó ekkor kereste meg Böszörményi Zoltán vállalkozót, akit minden magyar kulturális ügy pártfogójaként, első számú mecénásként ismernek nemcsak Aradon. Böszörményinek megtetszett az ötlet. A színészek rendelkezésére bocsátotta a kulturális központként működő, általa építtetett Jelen Ház nagytermét. Abban állapodtak meg, hogy Tapasztót a Nyugati Jelen kulturális referenseként alkalmazza. A próbák Nótáros irányítása alatt kezdődtek el, aki Tapasztó kérésére végül vállalta a rendezői feladatot. Bejárták a környező magyar falvakat, és mindenütt sikert arattak. A kiszállásokhoz a Nyugati Jelen biztosította az autókat, ezek egyike volánjánál pedig Balta János, a lapot kiadó Concord Media Részvénytársaság igazgatója ült. A magyar színház ügyének az aradi román társulat tagját, Lovas Zoltánt is sikerült megnyerni, aki magyarul is bemutatta a korábban románul játszott egyszemélyes előadását. A sikereken felbuzdulva a társulat elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy olyan produkciót is bemutasson, mellyel immár a szakma elismerését is elnyerheti. A választás Nádas Péter Temetés című drámájára esett. A bemutatót június 15-ére tűzték ki. A rendezést ezúttal is Nótáros vállalta. Ehhez már komolyabb befektetésre lett volna szükség. Balta János azonban leszögezte: a szórványban könnyű, szórakoztató darab kell. Olyan, amivel körbe lehet járni a falvakat. Kezdetben a kalapozásból összegyűlt pénzt Tapasztó Ernő osztotta szét a társulat tagjainak. Elkezdték szervezni az Aradi Magyar Színházért Alapítványt. Tapasztó neve kimaradt az alapítók sorából. Versenyvizsgát hirdettek meg a színházigazgatói állás betöltésére. Balta János elmondta, hogy Tapasztóval és társaival az első pillanattól nehéz volt együttműködni. A kiszállások rendre a kocsmában kezdődtek. A társulat pedig egyre népesebb volt. A végén már zenekart is akartak vinni magukkal. Nem lehetett őket fegyelmezni. Az ellentétek oda vezettek, hogy Tapasztó április közepén benyújtotta a felmondását a Jelen kulturális referensi állásából. Időközben megegyezett a városi kultúrház vezetőjével, hogy az intézmény keretében tovább működhet a társulat. Tapasztó Ernő később kérte a városi tanácsot, hogy az előirányzott pénzt ne az Aradi Magyar Színházért Alapítványnak, hanem a Városi Művelődési Háznak utalják át. A Nemzeti Kulturális Alapprogramnál pedig immár a városi kultúrház fejléces papírján pályázott egy Carlo Goldoni-darab színpadra állításának támogatására. Május 8-án Budapesten támogatandónak ítélték a pályázatot, és 900 ezer forintot ítéltek meg rá. Míg Nótárosék a június 15-i bemutatóra készülnek, Balta János elmondta, több frissen végzett színésszel is tárgyaltak már, és azt remélik, hogy hat vagy hét tagú fiatal társulattal indítják a következő évadot. A fiataloknak lakást és méltányos fizetést ígérnek. Mindenképpen színházat csinálnak, közölte Balta János igazgató. /Gazda Árpád: Ki építi és ki ássa el az aradi színházat? = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./"

Az Aradi Régi Színház kétnyelvű előadásban mutatta be Resicabányán dec. 19-én Matei Visniec Félelem című darabját. Doru Nica és Tapasztó Ernő játszott a drámában. /Makay Botond: Kétnyelvű színházi előadás Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

Móré-Sághi Annamária képzőművész Aradon a Városi Kultúrház keretében működő Régi Színháznál dolgozik. Az elmúlt hónapokban Villon- és József Attila-illusztrációkat készített, Tapasztó Ernő József Attila- és Villon-műsora mellé készültek a rajzok. Móré-Sághi Annamária képeslapokat, könyvjelzőket is készít. /Nagyálmos Ildikó: “Állandóan rajzolok”. Beszélgetés Móré-Sághi Annamária képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

„A bukaresti magyar oktatás régebbi, mint a román: a református iskola megjelenése előtt itt már folyt a katolikus oktatás. Éppen ezért nagyon nagy felelősség hárul ránk” – hangzott el Bukarestben, az Ady Endre Líceumban tartott ünnepi rendezvényen. A tanintézmény diákjai a hét végén a bukaresti magyar oktatás 190 évét ünnepelték. Leleplezték az emléktáblát. Mint elhangzott, Sükei (Sükő) Imre hajdanán Izmírtől Angliáig vándorolt támogatást kérni egy magyar templom és egy kultúrház építésére, hogy megszülethessen a bukaresti magyar nyelvű oktatás. Aki bukaresti és magyar, valószínűleg valamikor adys volt, vagy adys lett. A közel kétszáz év történéseit próbálták összefoglalni az ünnepségen politikusok, közéleti személyiségek, tanárok és akadémikusok. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Neculai Ontanu, Bukarest második kerületének polgármestere a román-magyar barátság fontosságáról beszélt, majd kiválósági plakettet és diplomát nyújtott át Bejan Ibolyának, az iskola jelenlegi igazgatónőjének. Dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet Ady szellemiségéről és annak a jelenre való hatásáról szólt, majd megkoszorúzta a költő mellszobrát, és könyvcsomagot adott át. Az Ady egyik volt igazgatója, Tulipánt Ilona elmondta, hogy amikor a bukaresti magyar iskolába jött, egy nagy család fogadta be tagjai közé. Buday Richárd Tibor, a bukaresti RMDSZ elnöke az iskolatámogatás fontosságáról beszélt. /Tapasztó Ernő: Kőbe vésett évszázadok a bukaresti Ady Líceumban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Ramnicu Valceán rendezték meg július 8-án az Első Regáti Szórványtalálkozót, amelyre több mint kétszáz magyar érkezett Craiováról, Targu-Jiuból, Ramnicu Valceáról, Orsováról, Ploiesti-ről, Motruról és Szörényvárról. A találkozón beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök, aki válaszolt a szórványban élő magyarok kérdéseire. Csorbai Lóránd református lelkész, a találkozó főszervezője, tíz hónapja a Ramnicu Valcea-i református közösség tiszteletese azt mondta, a lelkészek nagy része minél hamarabb szabadulni szeretne a regáti városból. „Sajnos a szórványmagyarság körében nagyon kevesen vannak, akik eljárnak templomba, és aktívan is részt vesznek a gyülekezeti életben.” – jelezte. Ramnicu Valceán az unitárius templom kicsinek bizonyult, emiatt a tágas baptista templomban gyűltek össze. A történet ezelőtt tíz évvel kezdődött, amikor egy Ramnicu Valcea-i magyar asszony kétségbeesett levele nyomán Vetési László református lelkipásztor magyarkeresőbe indult a regáti településekre. Első református istentiszteletét a város egyik kétszobás tömbházlakásában tartotta. „Nagyon sok minden változott, kevesebben vannak a városban, de többen vannak a templomban – hasonlítja össze a jelent a múlttal Vetési. – Bejárták az egész Havasalföldet, Szörényvártól Giurgiuig, magyarokat kerestek. Az EMKE hozott könyvtárat, és az RMDSZ helyi szervezete is megalakult. Vetési szerint a szórványban az egyházat tágabb értelemben kell venni, és tíz év alatt sikerült elérni azt, hogy Ramnicu Valceán vasárnaponként mindenki elmegy a maga templomába, aztán vallástól függetlenül eljön a magyar istentiszteletre is. – Ha én meghalok, kinek szóljon az asszony, hogy temessenek el? – kérdezi kétségbeesetten az orsovai Andrási Béla. – Meghalt egy református ember, Küküllővári Béla Orsován, és senki sem akarta eltemetni. Az orsovaiaknak végül mégis sikerült papot szerezniük, Makay Botond, a resicabányai református lelkész eltemette Küküllővári Bélát. A craiovai Kovács Péter József kezdeményezésére a prédikációk szövegét román nyelvre is lefordítják, hiszen a református istentiszteletre nemcsak magyar ajkú katolikusok, de románok is járnak. Serbanoaica Ilyés Klára, Targu Jiuból kitartóan harcol azért, hogy az ottani magyar közösségnek legyen honnan magyar szót tanulnia. Legfőbb célja jelenleg az, hogy – az RMDSZ segítségével – amolyan vasárnapi iskola formájában megszervezze a fakultatív magyar nyelvű oktatást. Önkéntest keres, aki megtanítaná az egykori bányászok Targu Jiuban maradt családjának gyerektagjait magyarul beszélni. Ehhez támogatást ígért Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar közösségnek törvényes joga az is, hogy fakultatív rendszerben részesüljön magyar oktatásban” – tájékoztatta a szórványtalálkozó több mint kétszáz résztvevőjét Takács Csaba. Hozzátette, az RMDSZ vezetősége megvizsgálja, hogyan lehet egyvalakit foglalkoztatni, akár a Communitas Közalapítvány egy fiókjának kihelyezésével. Markó Béla arra tett ígéretet, hogy folytatják a szórványkollégium-programot, hogy minél rövidebb idő alatt megfelelő körülmények között lehessen biztosítani a szórványban élő összes magyar gyerek anyanyelvű oktatását. Nagy küzdelem folyik a megmaradásért Ploiesti-en is, az itteni magyar közösség egyik szóvivője a 68 éves Coman Vilhelmina. A ploiesti-i református templom felújításához kért támogatást, hiszen a két-három millió lej nyugdíjból élő hívek számára lehetetlen előteremteni az anyagi fedezetet. Bálint László brassói esperes lelkésztársaihoz hasonlóan azért küzd, hogy az anyagilag stabilabb körülmények között lévő gyülekezetek felvállalják a kis gyülekezeteket, a szórványban élőket. /Gujdár Gabriella, Tapasztó Ernő: Szórványsors vagy sorstalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Gigi Becali újabb magyarellenes kirohanását a Diszkriminációellenes Tanács vizsgálja. A milliomos „nyomorult magyarnak” nevezte Nagy Miklós partjelzőt – ez kiállításhoz vezető szabálytalanságot jelzett a Steaua ellen. „Hogy a kolozsvári CFR nyerje a bajnokságot nálunk otthon, a hazánkban lopnak meg minket a magyarok – kacag rajtunk a világ! Úgy kell nekünk!” – fakadt ki Gigi Becali, miután csapata kikapott „ősi” ellenfelétől a bukaresti Dinamótól. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács vizsgálatot indított az ügyben, panasszal azonban még senki sem fordult hozzájuk. Gigi Becalit megbánta kijelentéseit, és hosszasan bizonygatta, hogy neki semmi baja a magyarokkal, csak „azzal a partjelzővel.” „Felháborítónak tartom azt, amit Gigi Becali mondott, sértve érzem magam, mert nemzeti hovatartozásom alapján bántottak” – nyilatkozta Nagy Miklós, a „magyarságáért hibás” partjelző. „Amit Gigi Becali mondott, az etnikai gyűlöletre való uszítás – mondta Muresan, kolozsvári CFR klub elnöke -, a román fociban rengeteg nemzetiség képviselve van, ezeket nem szabad diszkriminálnunk.” Gigi Becalinak nem ez az első ilyen megnyilvánulása. Bölöni Lászlót „árulónak, hitványnak és gyávának” nevezte, akinek „nem áll jogában kijelentéseket tenni a román futballról, mert ő magyar, nem román”. A Pro Európa Liga tiltakozásában elítélte Gigi Becali kijelentéseit, mivel azok súlyosan sértik a személyi méltósághoz való jogot, sőt, nemcsak azt sugallják, hogy Bölöni áruló, hanem azt is, hogy ez az egész romániai magyar közösség jellemzője. A Diszkriminációellenes Tanács akkor felmentette Becalit, mivel kijelentései „nem sértik Bölöni emberi méltóságát és magyarságát”, ugyanakkor a „szörnyeteg” és „aljas” jelzők „nem képeznek diszkriminatív aktust”. A szélsőjobboldali, ultrakonzervatív nézeteket valló Gigi Becali a nyilvánosság előtt elismerte, hogy a vasgárdisták egykori kapitányának, Corneliu Zelea Codreanunak a követője. A román sajtó beszámolt arról, hogy Becali légionárius kiadványok finanszírozásában és a vasgárdista mozgalom anyagi támogatásában is részt vett. /Isán István Csongor, Tapasztó Ernő: Gigi Becali és a „nyomorult magyar”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Aradi Kamaraszínház néven új színházat alapítottak az ÚMSZ korábbi munkatársai: Gujdár Gabriella jogász és Tapasztó Ernő színész. A Magyar Dráma Napján, szeptember 21-én kezdi meg évadját a nemrég megalapított Aradi Kamaraszínház. Céljuk az, hogy – egyelőre főként vendégelőadások segítségével – ismét felvirágoztassák a magyar színházi kultúrát a városban. A kezdeményezőket az aradi polgármesteri hivatal 60 ezer lejjel, míg a minisztérium 11 ezer lejjel támogatta. Gujdár elmondta az Aradi Kamaraszínház az Aradi Bábszínházban működik, s így gyakorlatilag kamara-előadásokra van predesztinálva. Ezt a várost mindenki szórványnak tekinti. Szeretnék elérni, hogy állandó összeköttetés legyen például Szabadkával vagy Szegeddel. /Erdős Zsófia: Vendégelőadásokkal kezd az Aradi Kamaraszínház. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Öt évvel ezelőtt a jelenlegi projekt kezdeményezője, Tapasztó Ernő önálló magyar színház létrehozását tervezte. A társulat a Jelen Házban, a Nyugati Jelen kiadó támogatásával működött. A körülbelül egy évig, 2003 nyaráig több produkciót bemutató, illetve a környéken turnézó társulat munkáját személyes ellentétek lehetetlenítették el. A színház a városi művelődési házba költözött át, azonban a támogatására létrejött Aradi Magyar Színházért Alapítvány a Nyugati Jelen irányítása alatt maradt. /Rostás-Péter Emese: Magyar színház Aradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

A tizedik (a bábelőadást is beszámítva a tizenegyedik) előadással december 28-án véget ért az Aradi Kamaraszínház első évadja. Kigondolója és fő szervezője, Tapasztó Ernő abban reménykedik, hogy lesz második, netalán többedik évad is: a szabadkaiakkal, szegediekkel, temesváriakkal megtartott megbeszéléssel, a Kulturális Háromszög projekthez való csatlakozással is ezt a gondolatot erősítette meg. Mindehhez pénz kell, ez a legnagyobb gond. Váta Loránd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház többszörösen díjazott művésze Micsinyál maga rossz? című egyéni előadóestjével lépett Aradon a közönség elé. Váta Loránd sanzonokat énekelt. /J. Gy. : Micsinyál maga rossz? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./

Marad a tavaly már megszokott helyszín, az Aradi Bábszínház, s marad az előadások időpontja, péntek 19 óra az Aradi Kamaraszínház tavaszi évadján. Az első évadhoz képest az Aradi Kamaraszínház kapcsolatrendszere, partnereinek névsora nagyon jelentősen bővült. A kamaraszínház „lelke”, Tapasztó Ernő színművész kezdeményezése és lelkes munkája nélkül aligha lett volna valami az Aradi Kamaraszínházból. Kilenc előadást és három bábszínházi előadást terveznek. Az évadnyitón – február 22-én – a magyarországi L’art pour l’art társulat lép fel. Az Aradi Kamaraszínházról, műsoráról információt nyújt a www.szinhazportal.eu. /Jámbor Gyula: Februártól júniusig tart az évad. Újra Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

Kulturális híreket, kortárs magyar drámákat és írásokat kíván közkinccsé tenni a mostantól megújult formában, közszolgálati internetes oldalként működő romániai magyar hírportál, melynek tartalmi gazdagsága egyedülálló az erdélyi magyar kulturális életben. A www.szinhazportal.eu internetes oldal az Aradi Kamaraszínház hivatalos honlapjából fél év alatt valódi ,,sajtótermékké" nőtte ki magát. A honlapot Gujdár Gabriella, a romániai Új Magyar Szó volt szerkesztője és az MTV volt aradi, illetve bukaresti tudósítója, Tapasztó Ernő színész, rendező és újságíró, valamint Fekete Réka, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház volt munkatársa szerkeszti. Naponta frissülő hírekkel, rendszeres kulturális írásokkal összművészeti tájékozódási lehetőséget biztosítanak az olvasóknak. Az egyik legeredetibb ötlet a portálon beindított és a romániai magyar online kulturális médiában egyedülálló rádiószínház, amelyet Zsehránszky István színházkritikus, a román közszolgálati rádió magyar adásának színházi szerkesztője gondoz. Az érdeklődők hamarosan a színházi élettel kapcsolatos videoanyagokat is találnak majd ezen a helyen. /Garzó Ferenc: Új kulturális portál született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

Február 22-én telt ház volt az Aradi Bábszínházban, az érdeklődés nem csak a nyitó előadásra érkezett L’art pour l’art Társulatnak szólt, hanem a Kamaraszínház egész évadának. Bognár Levente alpolgármester köszöntötte az új évadot, amelynek létrejöttében kétségtelenül az aradi önkormányzatnak, a városi tanács által biztosított anyagiaknak is nagy szerep jutott. Köszöntötte az alpolgármester a lelkes kis csapatot is – Tapasztó Ernőt, Gujdár Gabriellát és Fekete Rékát. A magyarországi L’art pour l’art Társulat a magyar abszurd (politikamentes) humort képviseli. /Jámbor Gyula: Elindult az Aradi Kamaraszínház második évadja. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

Kitűnő előadás volt az Aradi Kamaraszínház március 29-én bemutatott első önálló produkciója. Befogadó színházról lévén szó, a kamaraszínház előadásait más társulatok hozzák Aradra, de ez a produkció – Alina Nelega: Rudolf Hess tízparancsolata – itt készült: Tapasztó Ernő, a kamaraszínház kitalálója választotta és rendezte, s „szerzett” hozzá előadót a szegedi Harsányi Attila személyében. Alina Nelega marosvásárhelyi drámaíró, sokadik darabjaként írta meg a Hess-monológot. Hitler bizalmasa, Rudolf Hess életéről van szó. /Jámbor Gyula: Rudolf Hess tízparancsolata az Aradi Kamaraszínházban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

A romániai magyar internetes portál, a Transindex az elmúlt év végén is elkészítette az esztendő „legjei” összeállítását. Az év színházi előadása az Aradi Kamaraszínház első saját produkciója, a Rudolf Hess tízparancsolata című előadás lett. Az előadást Tapasztó Ernő rendezte, az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Hetek Csoportja közös produkciója. 2007-ben az Év színdarabja címet a Kolozsvári Állami Magyar Színház Csehov Ványa bácsi című előadása nyerte el a Transindexen. /Kiss Károly: Transindex értékelés. Aradi az év színházi előadása. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

A határon túli műsorok magazinjának, az M2 Átjárónak vendége volt Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője. A hatóságok 1948-ban szüntették be a magyar nyelvű színházat Aradon. Lelkes színházbarátok negyvenévi szünet után alapították meg az Aradi Kamaraszínházat, amely az eltelt két év alatt szinte berobbant az erdélyi és anyaországi színházi életbe. Alina Nelaga Rudolf Hess tízparancsolata című darab előadását egy internetes erdélyi hírportál az év előadásának választotta. – Az Aradi Kamaraszínháznak nincs saját társulata, önálló produkciókra szerződtetünk neves hazai és magyarországi színészeket – nyilatkozta Tapasztó Ernő. Idén Mrozek Emigránsok és Jean Cocteau Emberi hang bemutatói következnek. A közönség hamar szívébe zárta az új társulatot, az előadások táblás házak előtt mennek. /Kiss Károly: Az Aradi Kamaraszínházról az Átjáróban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Lezárult az Aradi Kamaraszínház őszi évada, s jó három hét múlva, március 13-án már a tavaszi évad első előadását láthatja a közönség. Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője a lezárult évad legnagyobb erényének a színvonalat és a műfaji változatosságot tartja. Összesen tíz előadást terveznek, amiből hét bérletes, három pedig bérleten kívüli. /Jámbor Gyula: Új évad előtt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

A Békés Megyei Jókai Színház meghívására Békéscsabán a Rudolf Hess tízparancsolata című előadást játszotta az Aradi Kamaraszínház április 4-én a Jókai Színház stúdiószínpadán, Tapasztó Ernő rendezésében. /Békéscsabán vendégszerepel az Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

Alina Nelega darabját /Rudolf Hess tízparancsolata/ Tapasztó Ernő rendezésében mutatták be, Harsányi Attila alakításában, ez volt a nyitó rendezvénye a Zsidó Kulturális Napoknak, amely május 9-én kezdődött a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben, és amely keretében egy héten keresztül kiállításokra, konferenciára és koncertekre kerül sor. /(M. L.): Náci tömeggyilkos a bukaresti zsidó napokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Lovak az ablakban című előadással indul szeptember 28-án az Aradi Kamaraszínház új évada. A produkció az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház együttműködésében készült, és nem csak az aradi teátrum, hanem a pécsiek repertoárjába is bekerül. Tapasztó Ernő az Aradi Kamaraszínház művészeti vezetője elmondta, sor kerül a budapesti Vígszínház és az Orlai Produkciós Iroda előadására is. Sebestyén Márta, aki minden magyarországi díjat megkapott, az Aradon már nagy sikert aratott Sebő Ferenccel és együttesével lép a közönség elé. Kepes Andrással egy új, beszélgetős, történetmesélős sorozatot indít be az Aradi Kamaraszínház. /Az Aradi Kamaraszínház 2009-2010-es évadterve. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Pécsett indul az Aradi Kamaraszínház új évada, szeptember 18-án mutatják be a Pécsi Harmadik Színházban Matei Visniec Lovak az ablakban című drámáját. „A darab koprodukció, az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház közösen hozta létre, és az előadás mindkét színház 2009/2010-es repertoárjába bekerült” – mondta el Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház művészeti vezetője. Aradon szeptember 28-án mutatják be a darabot, ezzel a premierrel indul az évad. Arad és Pécs testvérváros, a pécsiek több előadással érkeztek már Aradra. /Totka László: Koprodukciók sorozata az Aradi Kamaraszínháznál. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Rodolf Sirera kortárs spanyolországi drámaíró színművét, a Színház és méreg című darabot mutatták be október 28-án az Aradi Kamaraszínházban Tapasztó Ernő rendezésében. /Pataky Lehel Zsolt: Színházi „méregkeverők”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

November 6-án mutatják be a nagyváradi Árkádia Bábszínházban Rodolf Sirera Színház és méreg című darabját. Az előadás az Aradi Kamaraszínház és a nagyváradi Theatron Egyesület – Varázshegy Színházi Műhely közös produkciója, Tapasztó Ernő rendezésében. November 8-án ismét láthatja a nagyváradi közönség Jerome Kilty Kedves hazug című színművét Csíky Ibolya és Hajdu Géza előadásában. A Szigligeti Társulat az elmúlt évadban mutatta be a darabot Csíky Ibolya színművésznő pályakezdésének 40. évfordulója alkalmából. A darabot Parászka Miklós vitte színre. /Totka László: Méreggel kevert bemutató. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1947–1989 között gyakorlatilag elsorvasztották a kulturális életet Aradon (pl. megszüntették a magyar színházat és kultúregyesületeket), az értelmiségi-utánpótlást a magyar tannyelvű líceum hányatott sorsa miatt nem tudta biztosítani, megszűnt az igényesség: a hajdani színvonalas programok eltűntek. A humán értelmiség java elvándorolt. 1989 után sok kulturális céllal született vagy azt felvállaló csoportosulás működött a városban. Közülük kiemelhetők: a/ Tóth Árpád Irodalmi Kör. Az 1945-ben alakult Petőfi Sándor Irodalmi Kör jogutóda, aktivitását 1989 után is folytatta. Korábban havonta többször is rendezett felolvasó-estéket, előadásokat, de az évek során ezek gyakorisága csökkent. Legnagyobb sikerük két antológiájuk (Vagyunk – 1995, Vagyunk 2 – 2001). b/ Kölcsey Egyesület. 1990. január 22-én alakult újjá. Széleskörű művelődési tevékenységet folytatott/folytat, művelődéstörténeti előadásokat és irodalmi estéket rendez, könyveket jelentet meg (ezek közül kiemelkedik a Fecskés-sorozat, valamint több antológia), saját könyvtárat tart fenn, évente odaítéli a Kölcsey-díjat és diákszínpadot is üzemeltet. Ez utóbbi több elismert színészt indított útjára, pl. Posta Ervin, Incze Tamara, Kézdi Imola, Éder Enikő, Simon Mátyás, Kelemen Kinga, Tapasztó Ernő stb. A Kölcsey Egyesület másik jelentős teljesítménye a Havi Szemle művelődési folyóirat megjelentetése. Éveken keresztül a Havi Szemle volt az egyetlen magyar kultúrfolyóirat a városban, de 2001 végén megszűnt. Több évnyi kihagyást követően 2008-ban megváltozott szerkesztőgárdával, önálló formában sikerült újraindítani a lapot. A Kölcsey Egyesület motorja mindig is Pávai Gyula magyar nyelv és irodalom szakos tanár volt. Az Egyesület vezetősége 2007-ben és 2009-ben szerkezeti átalakuláson ment keresztül. c/ Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete. 2003-ban alakult, működése első éveiben igen aktív volt, főleg történelmi irányultságú ismeretterjesztő előadásokat és szavalóversenyeket rendezett. Az elmúlt évben kevesebbet lehetett róla hallani. d/ Alma Mater Alapítvány. A szervezet Éder Ottó és Réhon József tanárok kezdeményezésére született meg 1991. április 17-én, céljuk az Arad megyei magyar oktatás támogatása. Az Alma Mater Alapítvány több ízben tevékeny szerepet vállalt az aradi magyar kulturális életben: színházi előadásokat szervezett, jelentős számú könyvet adott ki, fontos a Szövétnek című művelődési szemléjük. d/ Kamaraszínház. A jelentős múltra visszatekintő aradi magyar színjátszás a központosítás áldozata lett, amikor a második világháborút követően a társulatot egyetlen tollvonással Temesvárra költöztették (ez a mostani Csiky Gergely Állami Színház). A kommunista idők kultúrszervezői vendégelőadásokkal és az országos szinten is jegyzett aradi Periszkóp Népszínházzal próbálták pótolni a keletkezett űrt. 1991 után a Periszkóp megszűnt, az évtized folyamán pedig egyre ritkultak a magyar nyelvű előadások Aradon: 1995-ben még tizenegy, 2004-ben már csak három vendégelőadás volt. 2002-ben Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen tulajdonosa megpróbált egy kamaraszínházat elindítani, de a próbálkozás megfeneklett. 2003-ban a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Karának végzős magyar csoportját próbálták állandó társulat formájában Aradra csábítani, de ők nem vállalták ezt a kihívást. 2007-ig nem volt újabb próbálkozás, de ekkor a városi közgyűlés jelentős anyagi támogatásával új csoport alakult, amely az Aradi Magyar Kamaraszínház nevet vette fel. Ez túlnyomó részben befogadó színházként működik. e/ A Nyugati Jelen csoportosulás. A megye egyetlen magyar nyelvű napilapját 1999-ben vette át Böszörményi Zoltán, aki jelentős anyagi befektetéseket eszközölve a megszűnéstől mentette meg az újságot (a kilencvenes években több ízben is csődközeli állapotban volt a lap, a hetilappá való átalakulása is felmerült). Az új tulajdonos nagy lendülettel fogott hozzá a lap gyökeres átalakításához és az aradi magyar kultúréletbe is megpróbált új színt vinni, 2001-ben színházat és irodalmi folyóiratot (Irodalmi Jelen) is alapított. Ez utóbbi hamarosan erdélyi, majd összmagyar jelentőségre tett szert. A lap novella és regénypályázatokat is indított, riportokat fogadott, szemlézte a megjelent szépirodalmi alkotásokat, és hamarosan a könyvkiadásban is szerepet vállalt. A lapba a kortárs magyar irodalom kiemelkedő képviselői (pl. Szőcs Géza, Orbán János Dénes, vagy haláláig Faludy György) is bedolgoztak. f/ Az RMDSZ Arad megyei szervezete. Az RMDSZ tevékenységében jelentős részt képez a kulturális élet támogatása és az ilyen jellegű események szervezése Évente több alkalommal szerveztek színházi előadásokat, több könyvet is megjelentettek. g/ Megemlítendők a romániai szintű irodalmi, művelődési körök és szervezetek helyi részlegei. Elméleti szinten létezik a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Romániai Magyar Dalosszövetség helyi fiókja is, gyakorlati tevékenységük azonban általában nem látható. h/ Más kultúrcsoportosulások is működtek az elmúlt évek folyamán (például a Beszélni Nehéz Kör, amely a Múzeumban tartotta összejöveteleit, a komolyabb nemzetközi sikereket is elért Vox Juventutis gyermekkórus, a rövid időt megélt Candide Társaság és Kisfaludy Társaság), de ezek manapság már nem működnek. Ennyi volt a felsorolás. Nehéz elitkultúráról beszélni egy olyan közegben, amelyet negyven év kommunizmusa teljes mértékben perifériára szorított. A lejtő aljáról kanyarodott vissza az aradi magyar kulturális élet és igyekezett behozni az évek folyamán összegyűlt elmaradását. Hosszú távon a Kamaraszínház nagyszínházzá való átalakítása lenne fontos, de ennek anyagi akadályai lesznek. A könyvkiadás terén a cikkíró, Lehoczky Attila tanár jelentős problémának tartja az aradközpontúságot. Az irodalmi és művelődési szemlék is aradközpontúak. A cikkíró hozzátette, csekély azon írások száma, amely összmagyar szinten is megállná a helyét. A megrendezett ismeretterjesztő előadások túlnyomó többsége történelmi vagy irodalomtörténeti jellegű, Lehoczky Attila szerint ez az aradi magyar társadalom konzervatív magatartásából következik. Van magyar művelődési élet Aradon, de többnyire provinciális jellemvonásokat hordoz. Lehoczky hozzátette, mindez nem kívánt rosszindulatú kritika lenni. /Lehoczky Attila: Magyar kulturális élet Aradon 1990 után – esettanulmány. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Thália templomait is sújtja a válság
Szerényebb költségvetéssel kezdik az új évadot a magyar színházak, a társulatvezetők azonban bizakodnak, igyekeznek a maximumot kihozni a csökkentett költségvetésből. „Abból főzünk, amink van” – fogalmazott Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója a társulat tegnapi évadnyitó ülésén, utalva a nehéz anyagi helyzetre. Korábban a közalkalmazottak számát csökkentő kormányrendelet miatt félő volt, hogy a temesvári teátrum is leépítésekre kényszerül, azonban végül Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter közbenjárására a rendeletet úgy módosították, hogy az nem vonatkozik a kőszínházak alkalmazottaira.
Katona Mihály, az intézmény sajtóreferense szerint azonban a 25 százalékos költségcsökkentést nem lehetett elkerülni, így a színház dolgozóinak bérét is csökkentették, új bemutatókra is kevesebb pénz jut, de igyekeznek színvonalas évadot összehozni. Egyelőre csak az évad első felének terve végleges: újévig három bemutatót tart a társulat, szeptember 5-én Vass Richárd mutatja be Fafej című egyszemélyes, felnőtteknek szóló bábelőadását, amelyet Gálovits Zoltánnal közösen írt és rendezett, októberben Spiró György Prah című művét, decemberben pedig Shakespeare Ahogy tetszik című komédiáját viszik színre. Az évad egyébként már augusztus 23-án elkezdődött a többéves hagyománynyal rendelkező mozgásművészeti workshoppal, amelyet Döbrei Dénes táncos-koreográfus vezetett. „Mivel szórványszínházat működtetünk, nem tehetjük meg, hogy csak bizonyos réteget szólítsunk meg. Igyekszünk minél változatosabbá tenni repertoárunkat, hogy a változatos igényeknek megfelelhessünk, így a gyerekektől az idősekig minden generációnak és elvárásnak próbálunk megfelelni. Bábtagozatunk is van, minden évben igyekszünk gyerekelőadást is színpadra állítani, tragédiát, vígjátékot, zenés darabokat egyaránt megtekinthetnek nézőink” – mondta lapunknak Katona Mihály, hozzátéve, hogy a jegyek és bérletek ára nem változik.
Művészszínház egyeztetési gondokkal
Az Aradi Kamaraszínház 2010/2011-es évadjában három új bemutató szerepel. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal közösen vitték színre Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című tragikomédiáját, amelynek romániai premierjét augusztus 17-én tartották Aradon. Az előadás mindkét színház repertoárjába bekerül. Az évad másik új produkcióját, Jean Genet Cselédek című darabját a magyarországi Zsámbéki Színházi Bázissal együttműködve augusztus 18-án mutatták be Zsámbékon. A produkcióban Váta Loránd, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, Harsányi Attila, az Aradi Kamaraszínház, a Miskolci Nemzeti Színház és a Hetek Csoportja művésze, valamint a színész-koreográfus András Lóránt szerepel. A harmadik bemutató egy táncelőadás lesz, amelyet András Lóránt rendez. „András Lóránt egyébként egy tánccsoportot szeretne létrehozni a színházunkon belül, ehhez ő fogja kiválasztani a megfelelő embereket” – mondta lapunknak Tapasztó Ernő társulatvezető. Mint közölte, a kormány által elrendelt leépítések őket eleve nem veszélyeztették, hiszen nincsenek munkakönyves alkalmazottaik, csupán egy-egy szerepre szerződtetnek színészeket más társulatoktól. „Van 3-4 alapember, akikkel rendszeresen dolgozunk, még legalább ugyanennyi kellene, hogy gond nélkül működhessen az intézmény, hiszen ebben a helyzetben egyeztetési gondok adódhatnak, a színészek az őket alkalmazó színházak programjától függően tudnak csak együttműködni velünk” – mondta Tapasztó. A társulatvezető szerint az állami támogatás csökkentése nem jelent nagy veszélyt rájuk nézve, hiszen pályázati forrásokból pótolni tudják a hiányt. „Színházunk még csak hároméves, még fejlődünk, de aki megnézi a repertoárunkat, az láthatja, hogy egy kis művészszínházat szeretnénk itt létrehozni és fenntartani. Természetesen nem feledkezünk meg azokról sem, akik a könnyedebb műfajokat kedvelik, így minden évben vendégszerepelnek nálunk más társulatok olyan előadásokkal, amelyeket már bejárattak, és nagy érdeklődésre tartanak számot” – magyarázta a társulatvezető. Kérdésünkre Tapasztó Ernő elmondta: frissen végzett színészeket egyelőre nem alkalmaztak, a fő céljuk olyan állandó társulat kialakítása, amelyre már bátran támaszkodhatnak, ennek tagjait pedig egyelőre a már elismert színészek között keresik. „Amint megerősödik az intézményünk, és lehetőségünk lesz állandó munkatársak alkalmazására, a fiatal színészeket is bevonunk, számukra azonban egyetlen szerepre kötött szerződés nem jelent stabil megélhetést” – fejtette ki Tapasztó. A társulatvezető elmondta: az Aradi Kamaraszínház szervezi az 5. Interetnikai Színházi Fesztivált.
Befejeződhet a felújítás Nagyváradon
Mesemusicallel kezdődik a Nagyváradi Állami Színház 2010/2011-es évadja – mondta el lapunknak Dimény Levente társulatvezető. A Háború a csillagért – Áni Máni, avagy Vazamotor visszavág című zenés darabot Bella István költő és Mészöly Gábor dramaturg írta, a zenét Rossa László szerezte. A premierre szeptember 25-én kerül sor, rendhagyó helyszínen, a Fekete Sas-palotában működő Szabadság moziban – a tervek szerint az évad folyamán többször is játszik majd itt a társulat, hiszen a színházépület a felújítás miatt még mindig nem használható. Október végén mutatják be azt a színművet, amelyet már az elmúlt évad végére terveztek: Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című darabja valószínűleg a filharmónia koncerttermében kerül bemutatásra. A hagyományokhoz híven idén is lesz szilveszteri produkció, majd a társulatvezető reményei szerint februártól végre a műemlékszínházban tarthatja az előadásokat a társulat. Márciusban a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vendégjátékát tekinthetik meg a váradi bérletesek: a Csíksomlyói passiót adják elő. Lesz ezeken kívül kortárs magyar színmű is: Tasnádi Zoltán Közellenség című darabját Tasnádi Csaba rendezi Váradon. Id. Kovács Levente a rendezője a Closer című amerikai film forgatókönyve alapján színpadra állított Közelről című darabnak, amely szintén bemutatásra kerül az idén. Október 15-én lesz 110. éves a színházépület, és bár a felújítás még ekkor is zajlani fog, a társulat mindenképpen megünnepli a jeles napot. Dimény Levente, aki második évadját kezdi társulatvezetőként a Szigligetinél, elmondta, a társulat továbbhalad a kijelölt úton, de ugyanilyen fontosnak tartja azt is, hogy a repertoár minél szélesebb réteget szólítson meg. Megjegyezte: a tervek szépek, de a színház anyagi keretei igen szűkösek.
Keresztes Attila, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti vezetője lapunk kérdésére elmondta, a kormány megszorító intézkedései csaknem ellehetetlenítik a partiumi teátrum működését. „Mivel a kormány megvonta a bérek 25 százalékát, olyan munkatársunk is van, aki 500 lejt visz haza havonta” – mondta a rendező-igazgató. Keresztes szerint nem tudni, hogyan tudják majd fenntartani az intézményt, hiszen a tavalyi költségvetésük is szűkösen volt elegendő, idén pedig 20 százalékkal kevesebből kell gazdálkodniuk. „Lesz majd olyan téli nap, amikor csak pár órát fűtünk, a színészeknek viszont nem kötelező 17 fok alatti hőmérsékleten dolgozniuk, így megvan az esélye annak, hogy a fűtetlen teremben a próbákat nem vállalják” – magyarázta a társulatvezető. A partiumi teátrum magyar társulata a tavalyi 10 helyett 11 bemutatót tervez. „Bérletrendszerben összesen 16 darabot játszunk majd, mert a 11 bemutató mellett három régebbi darabot újítunk fel, illetve a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bérletcserében elhozza A csoda című darabot, mi pedig cserébe az ottani bérleteseknek játsszuk majd a Három nővér és a Leánder és Lenszirom című előadásunkat” – tette hozzá Keresztes. A 2010/2011-es színházi évadban többek között 2 bábelőadás, 2 nagyszínpadi mesejáték, 2 Broadway-darab (köztük egy musical), és egy olasz vígjáték is szerepel az idei repertoárban. Emellett a tervek szerint több stúdió-előadást is bemutatnak, felolvasó színházat is rendeznek, illetve a bérletesek a Kolozsvárott nagy sikerrel játszott Kövekkel a zsebébent is láthatják, amelyet a múlt héten a Félsziget Fesztiválon is nagy népszerűségnek örvendett. Keresztes elárulta, az ősz folyamán több budapesti teátrum közreműködésével „Keresztes-miniévadot” láthat a magyar főváros közönsége, amelynek során a művész 2 szatmári, egy lengyelországi és várhatóan egy magyarországi rendezését tűzik műsorra. A Harag György Társulat szeptember elsejétől teljesen megújult internetes honlappal jelentkezik, amely a www.harag.eu címen érhető el. Krónika (Kolozsvár)

Leépítések a székelyföldi színházakban
Ha a székelyudvarhelyi önkormányzat megszavazza a tervezett leépítéseket, a Tomcsa Sándor Színház 32 alkalmazottjából 11-et kénytelen lesz elbocsátani, így azonban Nagy Pál, a teátrum igazgatója szerint hosszú távon lehetetlenné válna a munka. A Csíki Játékszín négy, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház pedig két alkalmazottól vált meg, a költségvetés 20 százalékos lefaragása pedig minden székelyföldi színházban gondot okoz, a legtöbb intézmény pályázati forrásokból pótolná a hiányt.
„Fizetésmegvonás, leépítések, a költségvetés 20 százalékos csökkentése. Amúgy is szűkös volt a keret, ezt nehezen fogjuk átvészelni” – öszszegezte a Krónikának Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója. A helyi önkormányzat még nem döntött a leépítésekről, ezért fennáll a veszély, hogy zárolják a polgármesteri hivatal számláit, amelynek következtében a színház alkalmazottai is fizetés nélkül maradhatnak. Felmérve a lehetőségeket az igazgató azt is elmondta, hogy ha a leépítéseket megszavazzák a mai rendkívüli tanácsülésen, akkor hosszú távon nem tudják majd működtetni a társulatot. „Megkérdeztem a polgármestertől, hogy ha valóban leépítések lesznek, akkor legalább a jövő évtől számíthatunk-e arra, hogy visszakapjuk ezeket az állásokat, ő pozitívan viszonyult ehhez a dologhoz, de ez attól függ, hogy sikerül-e kilábalnia az országnak a válságból. Nem vagyok derűlátó” – mondta Nagy Pál. Ha végül leépítések nem is lesznek, akkor viszont zárolják az önkormányzat számláit és ez maga után vonja, hogy szeptemberben nem lesznek fizetések. Az igazgató viszont már most biztosítja a színház dolgozóit, hogy személyesen fog gondoskodni arról, hogy ebben a hónapban is mindenki megkapja havi juttatását, amit elmondása szerint nem lesz nehéz összegyűjteni, hiszen így is kevesen dolgoznak a színháznál és alacsonyak a bérek. Jelenleg 32 alkalmazottja van a színháznak, a mai döntéstől függően elképzelhető, hogy közülük 11 embernek felmondanak.
Minden nehézség ellenére, a beütemezett tervek szerint már elkezdődtek a próbák – tudtuk meg Szarvas Zsuzsanna közönségszervezőtől. Az idei évadban összesen 5 nagyszínpadi produkciót láthat a közönség, elsőként Frank Wedekind A tavasz ébredése című gyerekelőadást tűzték műsorukra Szabó K. István rendezésében. Ugyancsak a nagyszínpadon láthatják Kiss Csaba De mi lett a nővel? című darabját Tóth Árpád rendezésében, de a programban szerepel Pozsgai Zsolttól a Liselotte és a május Tapasztó Ernő rendezésében. A hagyományos szilveszteri műsort Csurulya Csongor művészeti vezető rendezi, idén Breffort és Monnott Irma, te édes! című zenés vígjátékára esett a választás. Az idei évad újdonságai között szerepel, hogy a stúdió-előadásokon kívül egyéni előadások is lesznek, és minden nehézség ellenére megpróbálják tartani tavalyi áraikat, csupán a bemutatóbérletek ára emelkedik.
Leépítések Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson
„A Csíki Játékszín 65 állásából 49 volt eddig betöltve, de így is meg kellett válnunk 4 alkalmazottól, miután a közalkalmazottak számát csökkentő kormányrendelet miatt csak 45 embert alkalmazhatunk. Emellett csökkentek a fizetések, és a produkciók költségéből is lefaragtak 20 százalékot, így számunkra most ezeknek a megszorításoknak a kezelése a tét” – mondta lapunknak Parászka Miklós, a csíkszeredai intézmény igazgatója. Hozzátette: 20 százalékos áremelésre kényszerültek, de bíznak a nézők szolidaritásában, és abban, hogy a jegyárak emelése ellenére is nőni fog a nézőszámuk az utóbbi évekhez hasonlóan. A Magyar Dráma Napján, a Színház Világnapján és a Magyar Költészet Napján egyébként alkalmi produkciókat mutat be a színház, ezekre a belépés ingyenes lesz. „Az évadban bemutatandó darabok között szatirikus alkotásokat találunk, olyanokat, amelyek napjaink problémáit is felvetik, gyakorlatilag így reagálunk a válság okozta gondokra” – mondta Parászka. Először Shakespeare Macbeth című tragédiáját mutatja be az intézmény, majd Jevgenyij Svarc A sárkány című művének Parti Nagy Lajos átírta változatát, de gyerekelőadást is láthat a közönség: Budaházi Attila Mint sót az ételben című művét vitték színre a kicsiknek. Az intézmény vezetője elmondta, fontos szempont számukra, hogy minél szélesebb réteget szólítsanak meg produkcióikkal, így a kísérleti színháztól a klasszikusokig és a populárisabb műfajokig minden megtalálható a repertoárban, így például idén operettet is színre visznek: Zerkovitz Béla és Szilágyi László Csókos asszony című művét, és Tasnádi István kortárs drámaíró Magyar zombiját is láthatja a közönség. Az igazgató elmondta: a válság ellenére is színvonalas évadra számíthatnak a csíkszeredaiak.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház szintén kénytelen volt megszüntetni három állását, ezek közül az egyik egy betöltetlen színészi állás volt, két alkalmazottat pedig elbocsátottak. Béres László, a színház igazgatója elmondta: lefaragták a költségvetésüket, ráadásul márciustól a színház megkapta a művelődési központ épületét, amelyben a társulat játszik, így a rossz állapotban lévő épület felújításáról is nekik kell gondoskodniuk. „A gondok ellenére azonban színvonalas évadot kívánunk tervezni, hiszen ez lesz a Figura 20. éve, 1990 októberétől működik hivatásos színházként. Ennek megünneplésére olyan alkotókat hívtunk meg rendezőként, akik korábban dolgoztak a Figuránál” – mondta az igazgató. Így Barabás Olga rendezi Goldoni A hazug című művét, Török Zoltán pedig a Figurának írt darabot Nagy nyavalya címmel, ezt Béres rendezi. A két nagyszínpadi előadás mellett a nézők két kísérleti előadásra és egy gyerekelőadásra is számíthatnak. „2005 óta a műsorpolitikánkat egyfajta kettősség jellemzi, hiszen számunkra hagyomány a kísérletezés, igyekszünk megújítani a színházi nyelvet, így évente két mozgás- vagy táncszínházi előadást viszünk színre, ugyanakkor a hagyományos színházat kedvelőkre is gondolunk, nekik minden évben rendezünk két előadást a nagyszínpadon. Gyermekelőadást évente rendezünk, így mi vagyunk az egyetlen erdélyi magyar résztvevői a Bukarestben évente megrendezett Nemzetközi Gyerekszínházi Fesztiválnak, ahonnan már különdíjat is hazahoztunk” – mondta az igazgató. Idén októberben egyébként a Figura harmadik alkalommal szervezi meg a dance.movement.theater elnevezésű nemzetközi táncszínházi fesztivált, amelyre romániai és magyarországi társulatok mellett török, francia és szerb előadásokat is meghívtak. A színház jubileumára való tekintettel a fesztivál három helyett négynapos lesz, esténként pedig koncertek is lesznek, olyan zenészeket hívnak meg, akik már írtak zenét figurás produkcióhoz, így például Lajkó Félixet.
Tamási-darabbal kezdenek Kézdivásárhelyen
Tamási Áron Tündöklő Jeromos című darabja lesz a Kézdivásárhelyi Városi Színház idei évadjának első bemutatója, tudtuk meg Csapó Györgytől, a társulat vezetőjétől. Csapó a Krónikának elmondta, a kézdivásárhelyi színház következő évadjának költségvetése 750 ezer lej. Ennek az összegnek egyharmadát a színházat működtető Vigadó Kulturális Alapítvány állja, az alapítványt a helyi önkormányzat hozta létre. A költségvetés kétharmadát magyarországi és uniós pályázati pénzek teszik ki, illetve a helyi üzletemberek is támogatják a színházat. Mivel a színháznak nincs állandó társulata, a leépítések sem fenyegették, sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi vendégszínészeket hívnak meg egy-egy előadás erejéig. Csapó György ugyanakkor elmondta, a színházi bérletek ára nem emelkedik. Erdély legfiatalabb színháza a most kezdődő évadban összesen négy nagyszínpadi előadást, két stúdió-előadást és egy szilveszteri kabarét tűz műsorra. December harmadikán mutatják be Sütő András Advent a Hargitán című művét. December 31-én a szilveszteri kabarét mutatják be, amelyet Brassótól Gyergyóig összesen 26 településen játszanak el a továbbiakban. Az évad utolsó bemutatója egy musical lesz, de egyelőre nem lehet tudni, melyik darabot adják elő. Csapó György elmondta, ez attól függ, mennyi pénze marad tavaszra a színháznak. Ha jól jön ki a lépés, akkor az Adamis Anna és Presser Gábor örökzöldje, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról kerül műsorra, ha kevesebb pénzük marad, Horvát Péter Ciao Banbino című művét adják elő.
Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója későbbre ígért válaszokat, a színház alkalmazottai jelenleg is kényszerszabadságon vannak, a város másik színháza, az M Studio vezetője, Uray Péter pedig elmondta: az önkormányzat csak pénteken dönt arról, hogy mekkora lesz a színház költségvetése, így csak azután tudnak végleges évadtervet kidolgozni. Krónika (Kolozsvár)

Kisebbségi színházak hete
Javában zajlik Aradon a megújult V. Interetnikai Színházi Fesztivál
Az Aradi Kamaraszínház és a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház közös, Pozsgai Zsolt által rendezett Liselotte és a május című előadásával vette kezdetét hétfőn az immár ötödik alkalommal megrendezett Interetnikai Színházi Fesztivál, amelyet ezúttal Aradon tartanak
„A fiatal színházi társulat nagy kitüntetésnek tekintette, hogy ők szervezhetik a fesztivált – tájékoztatott Tapasztó Ernő fesztiváligazgató, éppen ezért nagyon komolyan vette az előkészületeket, és több új ötlettel is gazdagította a fesztivált.”
A házigazdák újítása volt például az, hogy a fesztivált nyitó előadást interneten is élőben követhették az érdeklődők, akik a továbbiakban is online vehetnek részt a szakmai beszélgetéseken, és megtekinthetik így a fesztivál díjkiosztását, valamint a záróelőadást is.
A közönség és a szakma egyaránt nagy érdeklődéssel követi az aradi színházfesztivál eseményeit – újságolta az ÚMSZ-nek Tapasztó Ernő, aki szerint érdemes volt Aradra vinni és ott megszervezni. „Elégedett vagyok, mindenhonnan azt a visszajelzést kapom, hogy ilyen magas színvonalú fesztivált rég nem szerveztek, mint most az aradit. Minden gond nélkül történt eddig, valamennyi előadást telt ház előtt adtak elő a társulatok, és érdekes volt a szakmai beszélgetés is.
Olyanok jönnek, akiket valóban nagyon komolyan érdekel, hogy mi történik itt” – részletezte Tapasztó. Szerinte a hét közepén várhatóan kissé megcsappan az érdeklődés. „A kedd esti szakmai vitát interneten élőben lehetett nézni, ezt ki is használták sokan, többen is végigkövették a beszélgetést” – mondta el a fesztiváligazgató.
A házigazda társulat mellett részt vesznek az erdélyi magyar társulatok, két német (temesvári és nagyszebeni) színház és az ország egyetlen zsidó színháza is, a bukaresti. A kőszínházak mellett azonban jelen lesz egy magánszínház is (a marosvásárhelyi Yorick Stúdió), és a kolozsvári BBTE színi tagozata is.
A fesztivál újdonságának számít az idei díjkiosztó is. Tapasztó Ernő szerint a versenyeztetés „új színt” ad a fesztiválnak, ezért ragaszkodott ahhoz, hogy szakmai zsűrit nevezzenek ki, amely díjazni fogja a legjobb férfi és női főszereplőt, valamint mellékszereplőt. A fesztivál nagydíja mellett az Aradi Kamaraszínház és a zsűri is ad egy-egy különdíjat.
A díjakat november 15-én, hétfőn adják át, ezt követően pedig a rendezvény záróakkordjaként az aradi társulat bemutatja Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című előadását, amelyet közösen hoztak létre a Szegedi Hetek Csoportjával.
Antal Erika, Új Magyar Szó (Bukarest)

Ötéves az Aradi Kamaraszínház – ünnepi évadkezdés Erdély egyik legfiatalabb teátrumában
Interjú Tapasztó Ernő színházigazgatóval
Tapasztó Ernő és Gujdár Gabriella házaspár merészet gondolt, és Bukarestből hazaköltöztek Aradra, hogy teljes erővel igazgathassák az általuk alapított Aradi Kamaraszínházat. Ekkor 2007-et írtunk, s most öt évvel később górcső alá vettük, mit sikerült megvalósítaniuk. Kiderült, hogy a mintegy 15 ezer fős magyar közösséggel rendelkező Aradon más erdélyi színházak által is megirigyelhető nézőszámmal rendelkezik az új társulat, amely földrajzi és kulturális adottságok miatt főleg magyarországi társulatokkal és művészekkel fonta szorosra az együttműködést. Ennek az izgalmas közös munkának az eredményessége nem csak közönségsikerekben, hanem szakmai elismerésben is mérhető. A következőkben a Tapasztó Ernő igazgatóval készített interjút olvashatják.
– Honnan ez a vágy, hogy színházat alapíts?
– Már tizenegy éves koromban, amikor elkezdtem verseket mondani, arra gondoltam, milyen jó lenne, ha Aradon ismét létezne magyar színház. Legutóbb 1948-ban volt hivatásos magyar színjátszás. Nem volt könnyű megalapítani az új intézményt, de többen segítettek. Meg kell említenem feleségem mellett Nótáros Lajost, aki jelenleg is a színház művészeti tanácsadója, valamint Fekete Rékát, aki a mai napig is velünk dolgozik. Külön elismerésem Demeter Andrásé, aki akkoriban a román kulturális minisztérium államtitkáraként dolgozott, és sokat segített nekünk az induláskor. De hasonló elismeréssel kell szólnom Bognár Leventéről, Arad alpolgármesteréről, aki szintén felkarolt bennünket. Óriási segítséget nyújtott Radu Dinulescu rendező is, aki akkoriban az aradi bábszínház igazgatója volt. Ő befogadott minket az általa vezetett intézménybe, ahol jelenleg is működünk. Ott van két kis irodánk, valamint a próbáinkat is ott tartjuk. Időközben már kinőttük az ottani Kamaraszínház termét, és időnként a nagy színházban kell megtartanunk előadásainkat, akkora az érdeklődés. A színházunk kedden indította az ötéves évforduló jegyében az új évadot, és eddig nem látott érdeklődéssel fogadta a közönség az idei első bemutatónkat, a Tótékat, amelyre mintegy ötszáz ember volt kíváncsi. Ebből is látszik, hogy a nézők szeretik a színházat. Az idei évadra sikerült valamennyi bérletünket értékesíteni, úgyhogy rendkívül pozitív előjelekkel kezdődik az új évad.
– Milyen nehézségekkel küszködik a színházatok?
– Jelenleg arról tárgyalunk a városi önkormányzattal, hogy saját épületet kapjunk, hiszen nehéz társbérletben működni. Az utóbbi időben voltak is súrlódásaink, mivel a helyi önkormányzat összevont több helyi kulturális intézményt, így több nehézség merül fel az adminisztráció és a pénzügyek terén, de reméljük, hogy sikerül mielőbb új épületet kapnunk, amiről folyamatosan egyeztetünk az alpolgármester úrral. Egy új székhely nemcsak a színházunknak jelentene nagy előrelépést, hanem az egész aradi magyarságnak, hiszen így a városnak lehetne egy igazi magyar kulturális központja. Aradon két magyar intézmény működik, az egyik a Csiky Gergely Főgimnázium, amely rendelkezik saját épülettel, a másik a mi színházunk. Tény, hogy a színház nem jöhetett volna létre, ha nem támogat a helyi önkormányzat, a román kulturális minisztérium, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, a román és a magyar nemzeti kulturális alap, a Bethlen Gábor Alap. Emellett nagy megtiszteltetés számunkra, hogy 2010-ben nemzeti jelentőségű intézménnyé nyilvánították Budapesten az Aradi Kamaraszínházat, így ennek köszönhetően évente normatív támogatásban részesülünk.
– Milyen lett az Aradi Kamaraszínház öt év alatt? A jelen találkozik-e az eredeti elképzelésekkel, vagy időközben eltértetek a tervektől?
– Kis színházat képzeltünk el, amely öt év alatt kinőtte magát. Kezdetben úgy terveztük, hogy befogadó színház leszünk, amely évente létrehoz egy-két produkciót, és ezek tükrözik az általunk vallott művészi koncepciót, a színházról vallott nézetünket. Csakhogy közben sokkal több előadást mutattunk be. A megalakulás után fél évvel megszületett az első produkciónk, a Rudolf Hess tízparancsolata, amelyet azóta negyvenkilencszer játszottunk, és hamarosan következik az ötvenedik előadás. Ez az előadás számos szakmai sikert hozott színházunknak, és utólag nézve, rendkívül szerencsés választás volt, hiszen ez olyan erős indulást eredményezett, ami megkönnyítette a folytatást.
– Számokban kifejezve, mit tud felmutatni az Aradi Kamaraszínház?
– Öt év alatt tizenkilenc saját előadásunk volt, negyvenkét színházi fesztiválon léptünk fel, Aradon kívül százhetvenkilencszer játszottuk produkcióinkat. Aradon évente átlagban 40 előadásunk van, ami azt jelenti, hogy szinte minden héten játszunk. Évente előadásainkat 12–14 ezren tekintik meg.
– Hogyan határoznád meg a színház művészi profilját?
– Úgy alakítjuk ki a repertoárunkat, hogy az egyik vonalat a saját előadásaink képezik. Ezekre a minimális díszlet, a kevés szereplő, az erőteljes színészi játék jellemző. A másik vonalat a befogadó színházi jellegünk képezi, ami azt jelenti, hogy vendégelőadásokat hívunk meg Aradra. Ebben a vonulatban már helyet kap a kabaré, a vígjáték, az operett és a musical, hiszen a közönség ilyen jellegű előadásokat is látni szeretne. Megpróbáljuk egyensúlyban tartani művészi terveinket azzal az elvárással, hogy a közönség is kapja meg azt, ami jár neki. Azt látjuk, hogy a nézőink bérletet váltanak, hogy megnézzék Bajor Imrét, de szeretik a mi előadásainkat is. Idéntől megpróbáljuk hangsúlyosabban megújítani a színház profilját, enyhíteni akarunk az általunk eddig képviselt kegyetlen minimálszínházon, amely a kortársszínház legdurvább szálát ragadta meg kemény emberi tragédiák és sorsok bemutatása révén. Erdélyi kabarészínházat akarunk alapítani, hiszen ennek a műfajnak olyan kiválóságai fogadták el az Aradi Kamaraszínház felkérését, mint Maksa Zoltán, Nádas György, Aradi Tibor, Lung László Zsolt, akik a Magyarország, szerellek! című kabarét mutatják be az idén. A jelenetek egy részét a friss Karinthy-gyűrűs Varga Ferenc József írja Thaiföldről. Reméljük, hogy sok helyre eljutnak majd kabaré-előadásaink.
– De ez nem azt jelenti, hogy lemondtok a művészi elképzeléseitekről, csak megpróbáltok egyensúlyt teremteni a művészszínház és a közönség számára befogadhatóbbnak tartott műfajok között?
– Igen, hiszen úgy gondolom, hogy minden műfajban a jó előadás a fontos.
– A változatosság hiányzik?
– Unalmasnak tartom, hogy mindig kemény és kegyetlen monodrámákat vagy két-három szereplős produkciókat mutassunk be, amelyekbe mindig beleszakad az ember. Szakmailag persze ezek hozzák a sikereket, hiszen öt év alatt huszonhárom díjat nyertünk, van saját arculatunk, és ebből nem akarunk engedni.
– Egy évadban általában milyen arányt képeznek a saját produkciók és a vendégjátékok?
– Hatvan százalék a vendégjátékok aránya, és 40 százalékot tesznek ki a saját előadásaink. Az idén úgy alakult, hogy fele-fele arányú lesz ez a megoszlás.
– Arad földrajzilag és kulturálisan is határhelyzetben van. Ott van az etnikailag sokszínű Bánság, valamint Partium és Magyarország határán. Az együttműködések terén melyik irányba kerestetek inkább partnereket?
– Egyértelműen Magyarország felé mentünk, hiszen közelebb van hozzánk. Véletlenszerűen alakult ez így. Elsőként Harsányi Attilát kértem fel együttműködésre, akinek akkor már volt Szegeden egy színháza, amely a Hetek Csoportja nevet viseli. Ő elfogadta, hogy eljátssza Rudolf Hesst, ami nagy sikereket hozott színházunknak és személyesen neki is. További keresések után csapódott hozzánk Pécsről Bacskó Tünde, de van aradi is köztünk, például Éder Enikő. Ez a magyarországi orientáció meglátszik a befogadó színházi programunkon is, hiszen főleg magyarországi társulatokat, színházakat hívunk. Ennek két oka van, az egyik a kulturális, hiszen az aradi magyarok a Magyar Televízión nőttek fel, így sok vígjátékból és kabaréból ismerik a magyarországi színészeket, például Kern Andrást, Bajor Imrét, Esztergályos Cecíliát, vagy Eszenyi Enikőt. A másik ok a földrajzi, hiszen sokkal könnyebben eljut hozzánk Budapestről a Karinthy Színház, mint Sepsiszentgyörgyről a Tamási Áron Színház. Mondjuk az sem mellékes, hogy Magyarországon a vígjátékot, a kabarét, a musicalt, az operettet, a stand-up műfajt profi módon játsszák, sokkal jobban, mint Romániában.
– Konkrétan kik a partnereitek?
– Előadásaink koprodukcióban készülnek el más társulatokkal, ami hatalmas könnyebbség számunkra, e nélkül nem is tudnánk létezni. A legfontosabb partnerünk a Szegedi Maszk Egyesület, de együtt dolgozunk a Pécsi Horvát Színházzal és a Pécsi Harmadik Színházzal, valamint a Gyulai Várszínházzal. Jó viszonyt ápolunk a Zsámbéki Színházi Bázissal, mostanában a budapesti Thália Színházzal vagyunk állandó kapcsolatban, akárcsak a Bakelit Multi Art Centerrel. Erdélyből a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházzal is állandó kapcsolatunk van.
– Fiatal színház vagytok még, szakmai irigységet nem tapasztaltatok a partner- vagy más színházak részéről?
– Egyetlen romániai és magyarországi színházzal sincs rossz kapcsolatunk. Folyamatos egyeztetésben vagyunk például a Miskolci Nemzeti Színházzal Harsányi Attila miatt, akinek az aradi sikereire a miskolciak is büszkék, hiszen az általa nyert díjakról ők is rendszerint beszámoltak honlapjukon.
– Mit tekintesz a legnagyobb eredménynek az elmúlt öt évben?
– Sikerült Aradon olyan társulatot összekovácsolni, amelynek tagjai kemény alkotói folyamatban vesznek részt, és nem taposómalomban vannak. Kialakult a társulaton belül egy kemény mag, akik sokat dolgoznak együtt, jól ismerik a színészek egymást, ezért nehéz bekerülni ebbe a magba. Megújuló műhelymunka zajlik, amelyben mindenki része az alkotófolyamatnak. Valami miatt – első perctől kezdve – még a vendégművészek is teljes odaadással dolgoztak, talán azért is, mert ennek a színháznak van egy jó légköre, jó hangulata, ami vélhetően amiatt van, hogy többet akar annál, mint egyszerűen létezni. Az Aradi Kamaraszínháznak és Aradnak is van egy különleges légköre, ezért fogadta és fogadja el meghívásainkat például Mácsai Pál, Esterházy Péter, Kepes András, Vágó András vagy a Kaláka Együttes.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)