Amikor elszakad a cérna
Megvert falusi asszonyok sok esetben kényszerülnek a csűrben, istállóban vagy a szomszédnál éjszakázni. A városon élők rosszabb helyzetben vannak, hiszen nincs, ahová menekülniük az erőszakoskodó férjük, élettársuk elől. Legtöbb esetben a nincstelenség, a pénz hiánya okoz feszültségeket.
A Székelyföldön is jól ismert családon belüli erőszakról Tankó Évával, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság munkatársával beszélgettünk.
„Egyre többen fordulnak a gyermekvédelmi vezérigazgatósághoz segítségért, mint a családon belüli erőszak áldozatai, olyan is volt, hogy hárman telefonáltak egy nap alatt” – mondta Tankó Éva.
A családon belüli erőszak lehet verbális, fizikai, lelki, de kevésbé ismert formáit is bünteti a törvény: a kulturális és gazdasági erőszakot is. „Ha az egyik fél nem engedi a másiknak, hogy szabadon gyakorolja a vallását vagy használja az anyanyelvét, akkor kulturális erőszakról, ha pedig elveszi a pénzét, vagy nem enged beleszólást a pénzügyi döntésekbe, akkor gazdasági erőszakról beszélhetünk” – magyarázta a családon belüli erőszak problémájával foglalkozó szakember.
Fizikai bántalmazás miatt panaszkodnak többen
Tankó szerint Székelyföldön a fizikai és a lelki erőszak a legjellemzőbb. „Akkor kérnek segítséget, amikor már nem bírják tovább, elszakad a cérna. Nem bírják a légkört, a durva szavakat, a bántalmazást, emiatt reszketnek és pánikrohamaik vannak” – magyarázta. Falun és városon azonban másképp kezelik ezeket a helyzeteket: falvakon a közösség jobban ellenőrzése alatt tartja a jelenséget, a szomszédok is segítőkészebbek, ismerik egymást, és tudják, kikkel van nagyobb probléma.
„Falun szokás az, hogy a férj vagy az élettárs az asszonyt megveri, elhajtja, és szegény istállókban, csűrökben vagy a szomszédoknál kényszerül aludni. Városon azonban nincs, ahová menekülni, a szomszédok, ha hallják, hogy cirkusz van, inkább kihívják a rendőrséget” – fejtette ki a szakember. Hozzáfűzte, sok esetben indokolt is, mikor nagy a veszély, hogy az egységes segélyhívón, a 112-es számon kérjenek segítséget.
Menedékközpontok
Az áldozatok sok esetben függnek a bántalmazójuktól. „Önbizalmuk nincsen, nem bíznak abban, hogy egyedül is fenn tudják tartani magukat, pénzt tudnak keresni. Sok esetben nem merik elhagyni az erőszakos párjukat” – vázolta a helyzetet Tankó. Pedig segítséget tudnak nyújtani az igazgatóság munkatársai, hiszen amellett, hogy van egy sürgősségi központjuk, az adott helyzetet mindig megvizsgálják, elbeszélgetnek az érintettekkel, konzultálnak arról, hogy a gyerekeket szükséges-e kivenni a családból vagy sem. „A valóságban nem tudjuk, hány ilyen eset van. Biztosan nagyon sokan hallgatnak, mert nem tudják, milyen lehetőségeik vannak” – véli a szakember. Többek között pszichológiai tanácsadással, ügyintézéssel, adott esetben a válás lebonyolításában, menedékközpontokba való elhelyezéssel tudnak segíteni azokon, akik kérik, helyzettől függően pedig orvoshoz vagy törvényszéki orvoshoz küldik az áldozatokat.
„A dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal és egy vásárhelyi menedékközponttal van jó kapcsolatunk, az utóbbiak nemcsak az áldozatokkal, hanem a bántalmazókkal is foglalkoznak, indulatkezelést biztosítanak számukra” – részletezte a gyermekvédelmi igazgatóság alkalmazottja. Tőle tudjuk, hogy ha önként vállalják az indulatkezelést, akkor nagyobb a gyógyulási arány, kevésbé eredményes, ha bírósági rendeletre vesz részt valaki ezen a kezelésen. 2012-ben módosították a 2003-ból származó 217-es törvényt, amely lehetővé tette, hogy a bíróság által kiadott védelmi rendelet alapján a bántalmazót ideiglenesen eltávolítsák a lakásából, attól függetlenül, hogy tulajdonos-e vagy sem. Továbbá távolságtartási végzést is kérhet az áldozat, ehhez egy űrlapot kell kitöltenie, ebben is segítenek az igazgatóság munkatársai.
Gyermekek is fordulnak segítségért
A családon belüli erőszak áldozatai nemcsak a nők, hanem a férfiak vagy akár az idős szülők és sok esetben a gyermekek is lehetnek. Tankó úgy tapasztalta, hogy sok esetben az anyák erőszakosabbak a gyermekeikkel, mint az apák, például, ha rossz jegyet visznek haza az iskolából. Az igazgatósághoz egyébként a középiskolás korúak szoktak inkább fordulni, akik tudatosabbak a jogaikat illetően, de sok esetben túloznak.
A pénznélküliség a fő ok
Legtöbb esetben a nincstelenség, a pénz hiánya okoz feszültségeket a családban és vezet agresszivitáshoz, vagy ha valamilyen válság, változás történik az életükben, például, ha valamelyik fél elveszti az állását. További okok az alkohol- és drogfogyasztás, illetve a szerencsejáték-szenvedély.
Gyilkosságig fajult veszekedés
Gheorghe Filiptől, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől megtudtuk, hogy ebben a hónapban a megyében három esetben lépett közbe a rendőrség erőszakos viselkedés miatt. Oroszhegyen egy asszony alkohol befolyásoltsága alatt összeveszett élettársával, és egy bicskával torkon szúrta.
Barabás Hajnal, Székelyhon.ro

Új jogszabály a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében
A családon belüli erőszak áldozatainak igyekszik jogi segítséget nyújtani az a Klaus Johannis államfő által nemrég kihirdetett törvény, amely szerint az áldozatok által igényelt távolságtartási végzésre vonatkozó kérelmeket sürgősségi eljárással kel tárgyalni, így három napon, vagyis 72 órán belül el kell bírálni.
A jogszabály ugyanakkor azt is előírja, hogy a kérelmet zárt ülésen, kötelező módon az ügyész jelenlétében vitatják meg. Noha a korábbi gyakorlathoz képest jóval gyorsabb eljárást tettek ezzel kötelezővé, egyes szakemberek szerint vészhelyzetben a 72 órás határidő is rendkívül hosszú.
Tankó Éva, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság családon belüli erőszakkal foglalkozó osztályának vezetője nehezményezi, hogy a rendőrség nem végezhet azonnali beavatkozást, nem távolíthatja el a bántalmazót a lakásból, csupán megbírságolja csendháborításért, ha valamely szomszéd ez ügyben feljelentést tesz. A szakértő arra is rámutatott: indokolt esetben a bántalmazott fél kérhet 48 órás sürgősségi távolságtartási végzést is a bíróságtól, de abszurd módon az azonnali intézkedés akár két hétig is elhúzódhat a gyakorlatban.
„A kérvény kitöltése rövid időt igényel, azonban a bizonyítékok hozzácsatolása, valamint a kötelező jogi képviselet megszerzése sokszor két hétig is elnyúlhat, ami megnehezíti az áldozat dolgát” – magyarázta Tankó Éva. Hozzátette: a hozzájuk forduló személyeknek igyekeznek segíteni, amiben tudnak, de legtöbb esetben a kötelező jogi asszisztencia biztosítása nehezíti a folyamatot, mivel az ügyvédek „nem szívesen vállalnak karitatív munkát”, az áldozatok többsége pedig nem rendelkezik nagyobb pénzösszeggel. A törvénymódosításról úgy vélekedett, hogy mindenképpen üdvözlendő a gyorsított eljárás, azonban véleménye szerint gyakran ez is túl soknak bizonyul.
Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint a székelyföldi térségben meglehetősen ritkán avatkoztak be házastársi konfliktusokba, mivel sokan ki sem hívják a rendőrséget, pedig képzett rendőreik vannak a hasonló ügyek kezelésére. Nem egy esetben a már benyújtott panaszt vonják vissza a családon belüli erőszak áldozatai, és tovább élnek a bántalmazóval. A rendőrség folyamatosan arra biztatja az áldozatokat, hogy merjenek segítséget kérni és változtatni az életükön. Kérdésünkre a szóvivő azt is elmondta, hogy eddig nem tapasztaltak ellenállást a távolságtartási parancsok érvényesítésénél.
Dósa Ildikó
Krónika (Kolozsvár)