Színes csíkszentgyörgyi falunapok könyvtáravatóval
Színes kulturális és szabadidős programokkal várták idén is Csíkszentgyörgyön a község lakosságát és az odalátogatókat a Szent György-napok alkalmával. A programsorozat kiemelkedő pontja volt az új községi könyvtár átadása.
Szombaton a sportkedvelőknek focibajnokságot tartottak a községi sportpályán, a kultúrházban délelőtt a legkisebbeknek a csíkszeredai Boszorka bábcsoport mutatta be a Fakalinka című bábelőadását. Ezt követően kézműves foglalkozáson vehettek részt a gyerekek.
A kultúrotthonban helyet kapó, megújult könyvtári térre is sokan voltak kíváncsiak. Tamás Rozália, a csíkszentgyörgyi könyvtár könyvtárosa kettős ünnepnek nevezte az eseményt, hisz nemcsak az új könyvtár megnyitását, hanem a községi könyvtárnak a Biblionet programba való bekapcsolódását is megünnepelhették. A programba való bekapcsolódás által pályázat útján négy számítógépet, egy fénymásológépet és egy kivetítőt kapott a könyvtár az IREX Alapítványtól.
„A Biblionet egy országos program, eddig több mint kétezer közkönyvtár kapcsolódott be. Amellett, hogy próbáljuk biztosítani az embereknek az információhoz való hozzáférést, igazából a szándékunk a közkönyvtárak újrafellendítése, valamint az, hogy a könyvtár egy közösségi hellyé alakuljon, ami sok mindenre alkalmas, kézműves foglalkozásra, hagyományőrzésre... Az a tapasztalatunk, hogy azokban a könyvtárakban, ahol működik a Biblionet program, megnőtt a könyvkölcsönzés is, nemcsak a látogatottság” – osztotta meg a jelenlevőkkel Szőcs József, a romániai IREX Alapítvány területi képviselője. „A tíz településből álló községnek bizony szüksége van egy ilyen nagyságrendű könyvtárra. Amikor megvalósul egy szép dolog, akkor az ember könnyen elfelejti a nehézségeket” – mutatott rá a községi könyvtár hányattatott múltjára György József, Csíkszentgyörgy polgármestere. „Azt kívánom, hogy ez a közösség használja minél többet, és hogy a könyvtár a közösség hasznát szolgálja”.
A délután folyamán, a Csíkszentgyörgy önkormányzata és a csíkszentgyörgyi Harmónia mazsorett tánccsoport által szervezett rendezvénysorozat részeként vallásos koncertet, esküvői ruhabemutatót, valamint a menasági amatőr színjátszók rövid jeleneteit tekinthette meg a közönség. Este Abodi Nagy Blanka koncertje hangolta jókedvre a jelenlevőket, majd Janicsák Veca és az Új Bojtorján koncertezett.
Vasárnap a csíkszentgyörgyi fúvósok, a Csíkszentkirályi Vadrózsa és a Házasemberek néptánccsoportok, a Harmónia mazsorettcsoport, Orbán Szabina, valamint a Csíkbánfalvi Márton Ferenc amatőr színjátszó csoport lépett fel. Ugyancsak vasárnap került sor a 18 évesek köszöntésére is.
„Annak ellenére, hogy nagy a pénztelenség, az emberek kihasználják a lehetőséget, eljönnek, a sátrakban egyet söröznek, megtekintik az előadásokat. Egy picit találkozunk azokkal is, akik nem jönnek gyakran a hivatalba, el tudunk kötetlenül beszélgetni, és ez jó mindnyájunknak” – fogalmazott a polgármester.
Föld-napi rendezvény az Erdei Iskolánál
A csíkszentgyörgyi kultúrotthontól néhány kilométerre, a pottyondi Erdei Iskola Vendégháznál a Riehen Egyesület szervezésében szombaton Föld-napi rendezvényt tartottak. Az esemény számos ifjú és idősebb érdeklődőt vonzott, egész családok is kilátogattak. A résztvevők végigjárhatták a tanösvényeket, mikroszkópon keresztül vizsgálhatták a patak élővilágát, népi sportjátékban vehettek részt, a lacikonyhán töltött káposztát, paszulyfőzeléket, valamint az erdei iskola saját édességkészítményeit is megkóstolhatták. Nagy népszerűségnek örvendett a szekerezés, valamint a Menyecskék Házában zajló kézműves foglalkozások, ahol többek között színes ceruzatartót és kalapot lehetett készíteni. „A Menyecskék Háza egy felújított régi parasztház, a nyár folyamán itt szeretnénk női foglalkozásokkal megismertetni a gyerekeket. A berendezésén most dolgozunk, de többek között a kenyérsütés, szövés vagy a hagyományos főzés fortélyaiba avatjuk majd itt be a fiatalokat. A nyár folyamán vannak saját szervezésű vakációs programjaink, és azokból szeretnénk ilyenkor ízelítőt nyújtani a minket meglátogatóknak” – mondta el Szabó Enikő, a Riehen Egyesület munkatársa.
Péter Beáta
Székelyföld.ro

Könyvtárak vidéken
Van, ahol igazi közösségi térként működik, de olyan is, ahol lenne még tennivaló a felvirágoztatására: a vidéki könyvtárak látogatottságára voltunk kíváncsiak.
Nagyon jó olvasótábora van a csíkszentdomokosi könyvtárnak – mondta el Sándor Edit könyvtáros. A község könyvtárában 15 ezer kötet van, az állomány újszerű, naprakészen digitalizálva van. Többnyire iskolás gyerekek járnak kölcsönözni, de felnőtt olvasók is szép számmal látogatják.
„Igyekszem mindig a keresletet kielégíteni. Naprakészen vagyunk az újdonságokkal, a kortárs szerzőkkel, megtalálhatók a házi olvasmányok is. Nagyon szép a gyermekkönyv-állományunk, igyekszünk a gyerekekből felnevelni, kinevelni a jövő olvasóit. Lehet mondani, hogy igazi közösségi térként működünk” – számolt be a könyvtáros.
A könyvtár nyitva tartása is az olvasók igényéhez igazodik: 12 órától este 8 óráig látogatható, hogy az ingázó diákok és a munkába járó felnőttek is nyitva találhassák. A Biblionet programnak köszönhetően számítógép és internetelérhetőség is van, a könyvtáros elmondása szerint ezeket is sokan igénybe veszik. A domokosi könyvtárban ugyanakkor különböző rendezvényeket is tartanak, gyűjtéseket végeznek és külön honlapot is működtetnek.
Visszaköltöztetni az eredeti helyére
Néhány éve a polgármesteri hivatal egyik termében működik a könyvtár Csíkkarcfalván, bár a kultúrotthonban van a könyvek nagy része, de mivel nem lehetett ott kifűteni a termet, a működése is nehézkes volt. A községi könyvtárba inkább csak „gépezni” mennek be a gyerekek.
„Van négy számítógépe a könyvtárnak, amelyeket levittünk a tanács emeleti termébe, ugyanakkor levittünk körülbelül ötszáz könyvet is. Ha valakinek szüksége van olyan könyvre, amiről tudom, hogy megvan a könyvtárban, akkor felmegyünk és elvesszük. Van egy jól felszerelt iskolai könyvtár is a faluban, amit ott nem találnak meg, azt próbálják innen kikölcsönözni. A könyvtár közel tízezer kötettel rendelkezik, de nagyon elavult az állomány” – osztotta meg velünk Kozma Anna könyvtáros.
Elmondta, sajnos a gyerekkiadványok is nagyon rossz állapotban vannak, tavaly sikerült néhány új gyerekkönyvet vásárolni. A gyerekeken kívül, akik többnyire az iskolában kötelező olvasmányokat keresik, a nyugdíjasok járnak be a könyvtárba, ők a gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel kapcsolatos, vagy a világirodalom remekei, illetve Wass Albert könyvei után érdeklődnek. „A nyáron eldől, hogy tudunk-e a kultúrházban fűteni, mert ott van egy korszerű helyiség a könyvtárnak. Mindenképp az lenne a jó, ha visszaköltöztetnénk a könyvtárat a helyére” – véli a község könyvtárosa.
A könyvtárba csalogató internet
Amióta be van kötve az internet, látogatottabb a könyvtár, és ez magával hozza azt is, hogy aki bemegy internetezni, esetleg könyvet is kölcsönöz. A több mint tizenegyezer könyvvel rendelkező szépvízi könyvtárba többnyire iskolások járnak kölcsönözni. „Öt évben egyszer tudunk újítani a könyvállományon, mert nincs keret rá. Inkább a házi olvasmányokat keresik, vagy az idősebbek Wass Albert és Nyirő József könyveit” – tudtuk meg Becze Katalin községi könyvtárostól. Elmondta, minden évben húsvét előtt szervez tojásírást a könyvtárban, és a tervek között szerepel a közös meseolvasás is a gyerekek számára.
Visszatértek az olvasáshoz
Öt évvel ezelőtt kapcsolódott be a kászonaltízi könyvtár a Biblionet programba, ebből kifolyólag modernizálódott a könyvtár, számítógépekkel szerelték fel és van internet-hozzáférési lehetőség is, amelynek köszönhetően megnőtt a könyvtárlátogatók száma.
„Nagyrészt gyerekek jönnek, lexikonokat, házi olvasmányokat keresnek, és van egy nyugdíjasokból álló csapat, ők minden héten egyszer-kétszer meglátogatják a könyvtárat. Nem lehet azt mondani, hogy nagy a látogatottság, de azt sem, hogy nem járnak” – fogalmazott Lakatos Tamás könyvtáros.
Pénz hiányában kevésbé tudják frissíteni a 13 ezres könyvállományt, a polgármesteri hivatal utal ki pénzt vásárlásra, valamint testvértelepülések szoktak adományozni könyveket. Van bővítés, de nem elegendő, többre volna igény – véli a könyvtáros. A könyvtár ugyanakkor számos rendezvénynek is otthont ad.
„Van igény a ponyvára, a szerelmes regényekre, a Coelho-könyvekre, visszatérnek a Rejtő- vagy Verne-könyvekhez, a klasszikus magyar irodalomból is olvasnak, nem csak a kötelezőt. Az emberek visszafordultak a könyvekhez. Volt egy nagy megállás, és most kezdtek az emberek újra könyvet kölcsönözni, olvasni, de a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évek eleji könyvtárlátogatást nem tudjuk semmiképp visszahozni, mert akkor nem volt egyéb lehetőség, most a tévé, a számítógép elvonzza az embereket a könyvtől. Mások az igények is” – mutatott rá Lakatos Tamás.
Új tér, új lehetőségek
Egy évvel ezelőtt adták át a megújult könyvtári teret és kapcsolódott be a községi könyvtár a Biblionet programba Csíkszentgyörgyön. „Másak a körülmények, azóta nagyon megváltozott a látogatottság, nagyobb az érdeklődés. Főleg a tanulók járnak a kötelező házi olvasmányok miatt, de van középkorú és nyugdíjas olvasónk is” – újságolta örömmel Tamás Rozália könyvtáros.
A könyvtár könyvállománya 8500 példányból áll, tavaly a felújítás miatt nem sikerült új könyvet vásárolni, de idén van ígéret a tanács részéről, hogy erre is juttat. „Inkább azt szoktuk beszerezni, ami keresettebb, gyerekirodalmat, meséskönyveket, most már szakkönyveket is szoktak igényelni, főleg mezőgazdaságit. Próbálunk olyat vásárolni, ami szükséges és forgalomban van állandóan” – magyarázta a könyvtáros. A községi könyvtárból a kötelező olvasmányokon kívül Wass Albert-, Nyirő József-, Márai-könyveket, ugyanakkor történelemkönyveket, az állattenyésztéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos köteteket kölcsönöznek. „Más az élet egy éve, nagyon nagy a fordulat. Fontos volt beruházni, mert van igény a könyvtárra” – összegzett Tamás Rozália.
Péter Beáta. Székelyhon.ro

Csíkmadaras – Tankóné Péter Mária-Terézia könyvbemutatója Csíkszeredában
Tankóné Péter Mária-Terézia csíkmadarasi nyugalmazott tanítónő évtizedek óta gyűjti szülőfaluja néprajzi és helytörténeti adatait, hagyományait, szóbeli, írott és képi dokumentumait.
Értékmentő munkásságának eredménye szülőfalujáról eddig megjelent négy kötete is, amelyekben a madarasi emberek életét, hétköznapjait, ünnepeit, szokásait, tárgyi környezetét, viseletét, családfáit, szellemi hagyatékát mutatja be. Legújabb könyvében, Csíkmadaras. Válogatás – Fazakas Ágnes: Mesék, történetek Csíkmadaras helyneveiről címmel egy helyi meseíró hagyatékából tesz közzé válogatást. A mesék, történetek szerzője Fazakas Ágnes meseíró, tízgyermekes csíkmadarasi családban született 1918-ban. „Ágnes néni” hagyatékában több füzetre való mese, történet, vers őrződött meg. Ebből a hagyatékból válogatott egy csokorra valót, és tette most közkinccsé Tankóné Péter Mária, aki szeretettel ajánlja a könyvet minden gyermeknek és felnőttnek.
A történetek közös vonása, hogy mindenik a szülőfaluhoz, Csíkmadarashoz kötődik. „Legtöbbjük a falu hagyományos helyneveinek eredetére emlékeztető, tényleges történelmi adatokat is tartalmazó esemény, ami időtlen idők óta ott él a helybeliek tudatában. Mindez Csíkmadaras valós történelméhez kapcsolódik, s felfedezhetjük benne a népi képzelet, a gazdag székely fantázia működésének jellegzetes jegyeit.” – írja a kötet előszavában a szerkesztő. A mindeddig kéziratban őrzött szövegek a néprajz, a csíkmadarasi helynévanyag és nyelvjárás kutatói számára is értékes forrást jelentenek.
A könyv művészi illusztrációit Gyarmati Rozália (született Tamás Rozália) Svédországban élő csíkmadarasi költő, festőművész készítette, aki a kötet kiadását is támogatta.
A kötet szerkesztőjével, Tankóné Péter Máriával Oláh-Gál Elvira újságíró beszélget a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében szervezett könyvbemutatón, 2014. június 10-én, kedden, 18 órakor. Közlemény
Tankóné Péter Mária-Terézia: Csíkmadaras. Válogatás – Fazakas Ágnes: Mesék, történetek - Csíkmadaras helyneveiről. Erdély.ma

Az 1944-ben elesettekre emlékeztek Gyergyószentmiklóson
Amikor a menekülésből visszatértek, a Szájvánon felül egy ház sem volt, mind leégett, csak a kémények csupaszon meredeztek az ég felé – emlékszik vissza 1944-re egy gyergyószentmiklósi. És azok voltak a szerencsésebbek, akik ezt láthatták. A felszegi tűzvészben ugyanis sokan vesztették életüket. Rájuk emlékeztek csütörtökön a felszegi csengettyűnél, Gyergyószentmiklóson.
„Emlékeztető az 1944. szeptember 7-ét követő gyászos eseményekre, 384 család földönfutóvá válására, Felszeg II. és III. tízesének tűzvészben történt pusztulására, illetve azon ártatlan gyergyószentmiklósiakra, akik fegyvertelenül estek áldozatokká” – ez szerepel az emléktáblán, szemközt a felszegi csengettyűvel.
A márványtáblán a következő nevek olvashatók: Blénesi Tamás, György Péter, Hideg Pál Péter, Hosszú István, Kémenes Gyuláné, Kolumbán Vencel, Kopacz Sándor, Kovács Péter, Madaras Anna, Nagy István, Sólyom Erzsébet, Szász Félix, Szóra István, Tamás László, Tamás Rozália Mária, Tamás Vencike 3 éves, …. János, Benedek József, György F. Balázs, Sólyom Ignác 6 éves. „Isten legyen irgalmas gyilkosaikhoz” – olvasható a legalsó sorban.
A háború borzalmait gyerekként átélők ma idős emberként járnak vissza évről évre emlékezni. Csütörtökön a Munkás Szent József-templomban gyűltek össze az emlékezők. Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepén Simó Ferenc lelkipásztor szólt a hívekhez. A családi ünnepekhez hasonlította Szűz Mária születésnapját, amikor az ünnepelt is kérhet valami csekélységet. „Tegyétek meg, amit a fiam kér, mondta a kánai menyegzőn, és megtörtént a csoda. Ma is ezt kéri, tegyük meg, amit Jézus kér. Legyen szívünk és szemünk, hogy meglássuk, mit akar tőlünk Isten, és legyen erőnk, hogy azt véghezvigyük” – fogalmazott a lelkipásztor.
A templomból az emlékhelyre mentek a felszegiek és vendégek. A közös ima után a gyergyószentmiklósi önkormányzat képviselői helyezték el a kegyelet koszorúját, fejet hajtva az ártatlan áldozatok, Felszeg nagy tragédiája emléke előtt.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro