Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. szeptember 12.
Megnyitotta kapuit a Márton Áron Tehetséggondozó Központ Csíkszeredában
A tanévkezdés napjára időzítették a Csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ avatási ünnepségét. A Stadion utcai kollégium és lelátó építéséhez tavaly nyáron fogtak hozzá, egy év után költözésre kész, impozáns épület előtt vághattak szalagot a hétfői avatóünnepségen.
Az Futball Klub (FK) Csíkszereda focistái, a kollégium leendő diákjai és azok szülei, hozzátartozói, illetve egyházi és világi vezetők, valamint a magyar kormány képviselői gyűltek össze hétfőn délután, hogy felavassák a Márton Áron Tehetséggondozó Központ. A városi sportpálya mellé épített négyszintes épületben kollégium, étkezde, lelátó, öltözök és egyéb kiszolgáló helyiségek, valamint sportorvosi rendelő kapott helyet. A tehetséggondozó központot a Bethlen Gábor Alapon keresztül, a magyar állam támogatásával építették, működtetését közösen az FK Csíkszereda és a Szent Kereszt Plébánia vállalták.
„Ezt jól kifociztuk magunknak” – fogalmazott ünnepi felszólalásában Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke, majd köszönetét fejezte ki a támogatóknak és a felcsúti barátaiknak, mert szerinte a baráti kapcsolatok hozták létre ezt a létesítményt. Mint kifejtette, 2013-ban kötöttek együttműködési megállapodást a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával, akkor álmodták meg a kollégium létrehozását is. „Meg kell becsülni a befektetett munkát, és tenni kell azért, hogy minél többen akarjanak a tehetséggondozó központ részesei lenni, és még sikeresebbek lenni” – tette hozzá.
A magyar kormány képviseletében Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára szólt az ünneplőkhöz. „Igyekszünk mind stratégiai partnerként, mind biztos támaszként segítséget nyújtani a székelység részére, éppen ezért a magyar kormány fontosnak tartja támogatni a határon túli magyarság identitásának megőrzését és megerősítését, anyanyelvének, kultúrájának ápolását és rokoni kapcsolatainak fenntartását” – emelte ki az államtitkár. Hozzáfűzte, a magyar kormány jó úton halad akkor, amikor a gyermekek jövőjében látja a siker kulcsát, és jól jár el akkor is, amikor a sport életre szóló megkedveltetését és a rendszeres testedzést tartja kiemelkedő céljának. „Ezúton gratulálunk Székelyföldnek a fejlesztésekhez és kívánom, hogy a Csíkszeredai futballklub vezetőségének kívánsága váljék valóra, és 2019-ben vagy már hamarabb az első osztályú bajnokságot nyerjék meg fiatal tehetségeikkel” – hangsúlyozta Szabó Tünde.
Mészáros Lőrinc, a magyarországi Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke ünnepi beszédében kifejtette, 3-4 évvel ezelőtt döntötték el, hogy nyitnak határon túlra, és szakmai partnereket keresnek labdarúgás terén, így esett a Csíkszeredai klubra a választásuk. A Márton Áron Tehetséggondozó Központ kapcsán úgy fogalmazott, hogy egy ilyen létesítmény nagyszerű dolog, a fiatalokért épült, amelyért nekik is tenniük kell. „Nem titok az sem, hogy szeretnénk, hogyha a legtehetségesebb gyermekek Magyarországon, a Puskás akadémiánál folytatnák pályafutásukat” – fejezte ki reményét az elnök, aki magánemberként jelentős összeggel támogatta a Márton Áron Tehetséggondozó Központ létrejöttét.
Pro Urbe-díjakat adtak át
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Székelyföld egy pompás kollégiummal gyarapodott, később pedig arról beszélt, hogy reméli, innen kerül ki a következő Bölöni László tehetségű labdarúgó. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és egyben az építkezés projektmenedzsere arról beszélt, hogy sokan megkérdőjelezték még a kollégium építésének kezdetén, hogy összefér-e a sport és a tanulás, utalva arra, hogy az épületben kollégium és lelátó is helyet kapott, illetve az FK Csíkszereda focistáinak és a helyi középiskolások diákjainak szolgál egyszerre bentlakásul. „Ezt a kérdést az, aki fiatalon sportolt és tanult, az nem fogja feltenni, a sportnak és a tanulásnak együtt kell lennie” – hangsúlyozta a polgármester. Ünnepi beszéde végén Pro Urbe-díjjal tüntette ki Mészáros Lőrincet, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnökét önzetlen támogatásáért, valamint Szondy Zoltánt, a Futball Klub Csíkszereda elnökét, a Csíkszeredai labdarúgás fellendítéséért.
Az ünneplő felszólalók sorát Darvas Kozma József, római katolikus esperes követte, aki kiemelte, hogy Márton Áron püspök nevét viseli a központ, a neve kötelez. „Törekedni kell, hogy hitünkben erősek, erkölcsünkben tiszták, identitásunkban, magyarságunkban szilárdak legyünk” – intette óva a kollégium leendő lakóit, akikre a hargitafürdői Pálos rend is felvigyáz majd.
Az avatóünnepség végén Tamás József püspök megáldotta a létesítményt, majd ezt követően ünnepélyesen átvágták a magyar nemzeti színű, valamint a vörös-fekete színű szalagot. Ezután a résztvevők beléphettek az épületbe, és megtekinthették a lelátót is. Az avatóünnepségen a Művészeti Népiskola valamint a Nagy István Művészeti Szakközépiskola közös zenekara tartott rövid zenés előadást.
Székelyhon.ro
A tanévkezdés napjára időzítették a Csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ avatási ünnepségét. A Stadion utcai kollégium és lelátó építéséhez tavaly nyáron fogtak hozzá, egy év után költözésre kész, impozáns épület előtt vághattak szalagot a hétfői avatóünnepségen.
Az Futball Klub (FK) Csíkszereda focistái, a kollégium leendő diákjai és azok szülei, hozzátartozói, illetve egyházi és világi vezetők, valamint a magyar kormány képviselői gyűltek össze hétfőn délután, hogy felavassák a Márton Áron Tehetséggondozó Központ. A városi sportpálya mellé épített négyszintes épületben kollégium, étkezde, lelátó, öltözök és egyéb kiszolgáló helyiségek, valamint sportorvosi rendelő kapott helyet. A tehetséggondozó központot a Bethlen Gábor Alapon keresztül, a magyar állam támogatásával építették, működtetését közösen az FK Csíkszereda és a Szent Kereszt Plébánia vállalták.
„Ezt jól kifociztuk magunknak” – fogalmazott ünnepi felszólalásában Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke, majd köszönetét fejezte ki a támogatóknak és a felcsúti barátaiknak, mert szerinte a baráti kapcsolatok hozták létre ezt a létesítményt. Mint kifejtette, 2013-ban kötöttek együttműködési megállapodást a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával, akkor álmodták meg a kollégium létrehozását is. „Meg kell becsülni a befektetett munkát, és tenni kell azért, hogy minél többen akarjanak a tehetséggondozó központ részesei lenni, és még sikeresebbek lenni” – tette hozzá.
A magyar kormány képviseletében Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára szólt az ünneplőkhöz. „Igyekszünk mind stratégiai partnerként, mind biztos támaszként segítséget nyújtani a székelység részére, éppen ezért a magyar kormány fontosnak tartja támogatni a határon túli magyarság identitásának megőrzését és megerősítését, anyanyelvének, kultúrájának ápolását és rokoni kapcsolatainak fenntartását” – emelte ki az államtitkár. Hozzáfűzte, a magyar kormány jó úton halad akkor, amikor a gyermekek jövőjében látja a siker kulcsát, és jól jár el akkor is, amikor a sport életre szóló megkedveltetését és a rendszeres testedzést tartja kiemelkedő céljának. „Ezúton gratulálunk Székelyföldnek a fejlesztésekhez és kívánom, hogy a Csíkszeredai futballklub vezetőségének kívánsága váljék valóra, és 2019-ben vagy már hamarabb az első osztályú bajnokságot nyerjék meg fiatal tehetségeikkel” – hangsúlyozta Szabó Tünde.
Mészáros Lőrinc, a magyarországi Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke ünnepi beszédében kifejtette, 3-4 évvel ezelőtt döntötték el, hogy nyitnak határon túlra, és szakmai partnereket keresnek labdarúgás terén, így esett a Csíkszeredai klubra a választásuk. A Márton Áron Tehetséggondozó Központ kapcsán úgy fogalmazott, hogy egy ilyen létesítmény nagyszerű dolog, a fiatalokért épült, amelyért nekik is tenniük kell. „Nem titok az sem, hogy szeretnénk, hogyha a legtehetségesebb gyermekek Magyarországon, a Puskás akadémiánál folytatnák pályafutásukat” – fejezte ki reményét az elnök, aki magánemberként jelentős összeggel támogatta a Márton Áron Tehetséggondozó Központ létrejöttét.
Pro Urbe-díjakat adtak át
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Székelyföld egy pompás kollégiummal gyarapodott, később pedig arról beszélt, hogy reméli, innen kerül ki a következő Bölöni László tehetségű labdarúgó. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és egyben az építkezés projektmenedzsere arról beszélt, hogy sokan megkérdőjelezték még a kollégium építésének kezdetén, hogy összefér-e a sport és a tanulás, utalva arra, hogy az épületben kollégium és lelátó is helyet kapott, illetve az FK Csíkszereda focistáinak és a helyi középiskolások diákjainak szolgál egyszerre bentlakásul. „Ezt a kérdést az, aki fiatalon sportolt és tanult, az nem fogja feltenni, a sportnak és a tanulásnak együtt kell lennie” – hangsúlyozta a polgármester. Ünnepi beszéde végén Pro Urbe-díjjal tüntette ki Mészáros Lőrincet, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnökét önzetlen támogatásáért, valamint Szondy Zoltánt, a Futball Klub Csíkszereda elnökét, a Csíkszeredai labdarúgás fellendítéséért.
Az ünneplő felszólalók sorát Darvas Kozma József, római katolikus esperes követte, aki kiemelte, hogy Márton Áron püspök nevét viseli a központ, a neve kötelez. „Törekedni kell, hogy hitünkben erősek, erkölcsünkben tiszták, identitásunkban, magyarságunkban szilárdak legyünk” – intette óva a kollégium leendő lakóit, akikre a hargitafürdői Pálos rend is felvigyáz majd.
Az avatóünnepség végén Tamás József püspök megáldotta a létesítményt, majd ezt követően ünnepélyesen átvágták a magyar nemzeti színű, valamint a vörös-fekete színű szalagot. Ezután a résztvevők beléphettek az épületbe, és megtekinthették a lelátót is. Az avatóünnepségen a Művészeti Népiskola valamint a Nagy István Művészeti Szakközépiskola közös zenekara tartott rövid zenés előadást.
Székelyhon.ro
2016. október 14.
Méltón őrzik a Siculicidium-emlékmű tervezőjének emlékét Esztergomban
Jó hírek érkeztek Esztergomból: újabb mentési beavatkozás történt a madéfalvi Siculicidium-emlékmű tervezőjének, a Csíkszeredában született és Esztergomban eltemetett Tamás József építésznek a síremlékén. Ezúttal a megsérült műkővirágtartót állították helyre.
Három évvel ezelőtt arról írtunk, hogy sikerrel járt a Csíki Hírlap által felvállalt síremlékmentési akció: székelyföldi és anyaországi összefogás eredményeként Esztergom önkormányzatának képviselő-testülete felülvizsgálta a temetőkről szóló rendeletét, és Tamás József bekerült az Esztergom története szempontjából jelentős szerepet játszó személyek névsorába.
A híres székely építész életrajzi adatainak felkutatása a csíkszeredai Salamon Jánosnak köszönhető, ő volt az esztergomi síremlék megmentésének kezdeményezője. Salamon idén nyáron újra Esztergomban járt, Tamás József sírjánál pedig a műkőből készült virágtartót megsérülve találta. Értesítette az Esztergomban élő dr. Bárdos István művészettörténészt, a síremlék megmentésében oroszlánrészt vállaló Szent György Lovagrend tagját. Az ő közbenjárásának segítségével sikerült kijavíttatni a múlt század első felében még Tamás József által saját kezűleg készített kővirágtartót. Az október 6-ára befejeződött helyreállításban Bárdos segítségei voltak: Funk Péter restaurátor, az Esztergomi Művészek Céhének tagja, illetve Varga Zoltán kőrestaurátor.
Salamon János azon kérdése, hogy mivel tartoznak a csíkiak, illetve a madéfalvi emlékmű alkotóinak emlékét ápoló Csíkszeredai Turul 1764 Egyesület a síremlék megmentésének, védetté nyilvánításának ügyintézésében és a Tamás József családi síremlékének javításáért, Bárdos levélben a következőket válaszolta: „Természetesen semmivel. Mi örültünk annak, hogy tisztelegve az egykori székely vértanúk emléke előtt, ezt a Tamás József emlékéhez méltatlan állapotot felszámolhattuk.”
Tamás József síremléke az esztergomi belvárosi temetőben található, és már több Esztergomba kiránduló csíki ember felkereste.
Ki volt Tamás József építész?
A madéfalvi emlékmű tervezője a 19. század közepén született, a csíkszeredai plébánia anyakönyvébe 1868. február 11-ét írták be, és egy hónapra rá, 1868. március 16-án keresztelte meg Lőrincz Ferenc plébános. A múlt század elején Budapesten élt, a magyar fővárosban volt tervező irodája, majd az első világháború végén Esztergomban telepedett le, ott halt meg 1931-ben. Két lánya az 1990-es évek végén hunyt el, utóda nincs. Az 1764-es madéfalvi mészárlás áldozataira emlékeztető madéfalvi emlékmű Tamás József tervei alapján készült, Szász István építész vitelezte ki, a turulmadarat pedig Köllő Miklós gyergyócsomafalvi születésű szobrász mintázta meg. A feliratot hordozó márványtábla Sánta Nándor műve, a felirat szövegének első részét dr. Szádeczky Lajos kolozsvári történész, a második, verses részét, pedig dr. Balló István csíkszeredai tanár írta. Az emlékmű ünnepélyes felavatása 1905. október 8-án történt.
Dobos László Székelyhon.ro,|
Jó hírek érkeztek Esztergomból: újabb mentési beavatkozás történt a madéfalvi Siculicidium-emlékmű tervezőjének, a Csíkszeredában született és Esztergomban eltemetett Tamás József építésznek a síremlékén. Ezúttal a megsérült műkővirágtartót állították helyre.
Három évvel ezelőtt arról írtunk, hogy sikerrel járt a Csíki Hírlap által felvállalt síremlékmentési akció: székelyföldi és anyaországi összefogás eredményeként Esztergom önkormányzatának képviselő-testülete felülvizsgálta a temetőkről szóló rendeletét, és Tamás József bekerült az Esztergom története szempontjából jelentős szerepet játszó személyek névsorába.
A híres székely építész életrajzi adatainak felkutatása a csíkszeredai Salamon Jánosnak köszönhető, ő volt az esztergomi síremlék megmentésének kezdeményezője. Salamon idén nyáron újra Esztergomban járt, Tamás József sírjánál pedig a műkőből készült virágtartót megsérülve találta. Értesítette az Esztergomban élő dr. Bárdos István művészettörténészt, a síremlék megmentésében oroszlánrészt vállaló Szent György Lovagrend tagját. Az ő közbenjárásának segítségével sikerült kijavíttatni a múlt század első felében még Tamás József által saját kezűleg készített kővirágtartót. Az október 6-ára befejeződött helyreállításban Bárdos segítségei voltak: Funk Péter restaurátor, az Esztergomi Művészek Céhének tagja, illetve Varga Zoltán kőrestaurátor.
Salamon János azon kérdése, hogy mivel tartoznak a csíkiak, illetve a madéfalvi emlékmű alkotóinak emlékét ápoló Csíkszeredai Turul 1764 Egyesület a síremlék megmentésének, védetté nyilvánításának ügyintézésében és a Tamás József családi síremlékének javításáért, Bárdos levélben a következőket válaszolta: „Természetesen semmivel. Mi örültünk annak, hogy tisztelegve az egykori székely vértanúk emléke előtt, ezt a Tamás József emlékéhez méltatlan állapotot felszámolhattuk.”
Tamás József síremléke az esztergomi belvárosi temetőben található, és már több Esztergomba kiránduló csíki ember felkereste.
Ki volt Tamás József építész?
A madéfalvi emlékmű tervezője a 19. század közepén született, a csíkszeredai plébánia anyakönyvébe 1868. február 11-ét írták be, és egy hónapra rá, 1868. március 16-án keresztelte meg Lőrincz Ferenc plébános. A múlt század elején Budapesten élt, a magyar fővárosban volt tervező irodája, majd az első világháború végén Esztergomban telepedett le, ott halt meg 1931-ben. Két lánya az 1990-es évek végén hunyt el, utóda nincs. Az 1764-es madéfalvi mészárlás áldozataira emlékeztető madéfalvi emlékmű Tamás József tervei alapján készült, Szász István építész vitelezte ki, a turulmadarat pedig Köllő Miklós gyergyócsomafalvi születésű szobrász mintázta meg. A feliratot hordozó márványtábla Sánta Nándor műve, a felirat szövegének első részét dr. Szádeczky Lajos kolozsvári történész, a második, verses részét, pedig dr. Balló István csíkszeredai tanár írta. Az emlékmű ünnepélyes felavatása 1905. október 8-án történt.
Dobos László Székelyhon.ro,|
2016. november 4.
Főhajtás ‘56 hősei előtt (Keresztavatás Kontumácon)
Október 23-án, vasárnap reggel annyi ború és köd után még a nap is ráragyogott a gyimesbükkiekre és háromszéki vendégeikre az ezeréves határnál, a kontumáci kápolna melletti emlékhelyen. A gelencei nyugdíjasklub idezarándokolt tagjai több szempontból is kivételes alkalomra érkeztek Székelyföld keleti határához, a patakok szabdalta Gyimesi-szorosba, a Tatros völgyébe.
Az 1956-os események 60. évfordulójára, s a lemhényi születésű Dani Gergely templomépítő plébános emlékére a gelencei vitéz Kelemen Dénes nyugalmazott tanító és fafaragó a háromszékiek nevében saját alkotású keresztet adományozott a temploma felszentelésének negyvenedik évfordulóját ünneplő gyimesi csángó településnek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtti főhajtás a kontumáci zarándokhelyen Salamon József gyimesbükki plébános köszöntőszavaival és a hősök tiszteletére állított emléktábla megkoszorúzásával kezdődött. Az eseményen az RMDSZ helyi képviselete is jelen volt. A csíkszeredai magyar főkonzulátus nevében Lázár Zoltán, Magyarország külgazdasági attaséja köszöntötte az anyaországi és a háromszéki vendégeket, valamint a gyimesbükki résztvevőket. „Ma a világ minden szegletében ünnepelnek, az ’56-os hősökre emlékeznek. ’56 nem forradalom, nem felkelés, hanem szabadságharc volt. ’56 hőseinek köszönhetjük ma a szabadságunkat, ezért itt, Gyimesbükkben, az ezeréves határon is kegyeletünkkel emlékezünk a szabadságharc áldozataira. Ma a szabadság nemcsak a szabad mozgást vagy a szólásszabadságot jelenti, hanem azt, hogy félelem nélkül tudunk élni. Mekkora kincs ez nekünk, magyaroknak! Tiszteljük hát, becsüljük és óvjuk” – jelentette ki a gyergyószentmiklósi születésű Lázár Zoltán.
A megemlékezés a háromszékiek ajándék keresztjének megáldásával folytatódott, amit az Ausztriából hazalátogató dr. Vencser László igazgató végzett. Azután elhelyezte a keresztnél a tisztelet koszorúját Magyarország nemzetpolitikai államtitkárságának Petőfi Sándor és Kőrösi Csoma Sándor nevű programjai nevében Hock Judit gyimesbükki, illetve Varga Gabriella ausztriai ösztöndíjas. A gelencei vendégek az emléktáblánál és a közelben felállított keresztnél hazafias versekkel és énekekkel tették az alkalmat még ünnepélyesebbé. A befejező imák után az ottlévők egy része betért a kápolnába, hogy tovább imádkozzék múltunk harcokban elesett áldozataiért és hazánk jövőjéért. Mások a gyimesbükki nagytemplomba siettek, hiszen ott perceken belül elkezdődött a felszentelésének negyvenedik évfordulója alkalmából rendezett előadás-sorozat, majd a Tamás József segédpüspök által bemutatott ünnepi szentmise, a templomkertben az új emlékjelek felavatásával. A kontumáci megemlékezésre gondolva is felidézhetjük Salamon József plébános szavait, aki a Gyimesbükki Kürt című plébániai lap aktuális számában ezt írta: „Az emlékművek útra indítanak. Elgondolkodtatnak, egy történelmi korszaknyit röpítenek vissza bennünket. (…) Tiszteletre és megbecsülésre köteleznek. Mert mindez értünk történt.”
Varga Gabriella
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Október 23-án, vasárnap reggel annyi ború és köd után még a nap is ráragyogott a gyimesbükkiekre és háromszéki vendégeikre az ezeréves határnál, a kontumáci kápolna melletti emlékhelyen. A gelencei nyugdíjasklub idezarándokolt tagjai több szempontból is kivételes alkalomra érkeztek Székelyföld keleti határához, a patakok szabdalta Gyimesi-szorosba, a Tatros völgyébe.
Az 1956-os események 60. évfordulójára, s a lemhényi születésű Dani Gergely templomépítő plébános emlékére a gelencei vitéz Kelemen Dénes nyugalmazott tanító és fafaragó a háromszékiek nevében saját alkotású keresztet adományozott a temploma felszentelésének negyvenedik évfordulóját ünneplő gyimesi csángó településnek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtti főhajtás a kontumáci zarándokhelyen Salamon József gyimesbükki plébános köszöntőszavaival és a hősök tiszteletére állított emléktábla megkoszorúzásával kezdődött. Az eseményen az RMDSZ helyi képviselete is jelen volt. A csíkszeredai magyar főkonzulátus nevében Lázár Zoltán, Magyarország külgazdasági attaséja köszöntötte az anyaországi és a háromszéki vendégeket, valamint a gyimesbükki résztvevőket. „Ma a világ minden szegletében ünnepelnek, az ’56-os hősökre emlékeznek. ’56 nem forradalom, nem felkelés, hanem szabadságharc volt. ’56 hőseinek köszönhetjük ma a szabadságunkat, ezért itt, Gyimesbükkben, az ezeréves határon is kegyeletünkkel emlékezünk a szabadságharc áldozataira. Ma a szabadság nemcsak a szabad mozgást vagy a szólásszabadságot jelenti, hanem azt, hogy félelem nélkül tudunk élni. Mekkora kincs ez nekünk, magyaroknak! Tiszteljük hát, becsüljük és óvjuk” – jelentette ki a gyergyószentmiklósi születésű Lázár Zoltán.
A megemlékezés a háromszékiek ajándék keresztjének megáldásával folytatódott, amit az Ausztriából hazalátogató dr. Vencser László igazgató végzett. Azután elhelyezte a keresztnél a tisztelet koszorúját Magyarország nemzetpolitikai államtitkárságának Petőfi Sándor és Kőrösi Csoma Sándor nevű programjai nevében Hock Judit gyimesbükki, illetve Varga Gabriella ausztriai ösztöndíjas. A gelencei vendégek az emléktáblánál és a közelben felállított keresztnél hazafias versekkel és énekekkel tették az alkalmat még ünnepélyesebbé. A befejező imák után az ottlévők egy része betért a kápolnába, hogy tovább imádkozzék múltunk harcokban elesett áldozataiért és hazánk jövőjéért. Mások a gyimesbükki nagytemplomba siettek, hiszen ott perceken belül elkezdődött a felszentelésének negyvenedik évfordulója alkalmából rendezett előadás-sorozat, majd a Tamás József segédpüspök által bemutatott ünnepi szentmise, a templomkertben az új emlékjelek felavatásával. A kontumáci megemlékezésre gondolva is felidézhetjük Salamon József plébános szavait, aki a Gyimesbükki Kürt című plébániai lap aktuális számában ezt írta: „Az emlékművek útra indítanak. Elgondolkodtatnak, egy történelmi korszaknyit röpítenek vissza bennünket. (…) Tiszteletre és megbecsülésre köteleznek. Mert mindez értünk történt.”
Varga Gabriella
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. november 9.
Megáldják a csíkszeredai hősők tiszteletére állított emlékművet
Az első és második világháborúban elesett csíkszeredai hősök tiszteletére állíttatott emlékművet a Szent Kereszt Plébánia a csíkszeredai Millenniumi templom és a Szent Kereszt-templom között. Az emlékhelyet pénteken két órától avatják fel.
A 110 ezer lejbe került emlékhelyet Tamás József püspök áldja meg, az esemény alkalmából köszöntő beszédet mond házigazdaként Darvas-Kozma József plébános, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Korodi Attila parlamenti képviselő. Darvas-Kozma József azt is megjegyezte, az ünnepségbe bekapcsolódik a plébánia Gaudete kórusa, továbbá jelen lesznek az Erdélyi Történelmi Vitézi Rend képviselői, illetve meghívták a városi iskolák diákjait is.
Az emlékműn feltüntették a különböző forrásokból összegyűjtött első és második világháborúban elesett csíkszeredai katonák nevét, vallástól, nemzetiségtől függetlenül, illetve azok születési és elhalálozási éveit, helyszínét – amennyiben ismertek. Az alkotást Pap Emil kézdiszentkereszti kőfaragó művész készítette Bogos Ernő csíkszeredai építész tervei alapján. A homokkő emlékmű obeliszk formájú, magassága négy és fél méter – felületén még hagytak annyi helyet, hogy kiegészíthető legyen a hősök névsora.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
Az első és második világháborúban elesett csíkszeredai hősök tiszteletére állíttatott emlékművet a Szent Kereszt Plébánia a csíkszeredai Millenniumi templom és a Szent Kereszt-templom között. Az emlékhelyet pénteken két órától avatják fel.
A 110 ezer lejbe került emlékhelyet Tamás József püspök áldja meg, az esemény alkalmából köszöntő beszédet mond házigazdaként Darvas-Kozma József plébános, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Korodi Attila parlamenti képviselő. Darvas-Kozma József azt is megjegyezte, az ünnepségbe bekapcsolódik a plébánia Gaudete kórusa, továbbá jelen lesznek az Erdélyi Történelmi Vitézi Rend képviselői, illetve meghívták a városi iskolák diákjait is.
Az emlékműn feltüntették a különböző forrásokból összegyűjtött első és második világháborúban elesett csíkszeredai katonák nevét, vallástól, nemzetiségtől függetlenül, illetve azok születési és elhalálozási éveit, helyszínét – amennyiben ismertek. Az alkotást Pap Emil kézdiszentkereszti kőfaragó művész készítette Bogos Ernő csíkszeredai építész tervei alapján. A homokkő emlékmű obeliszk formájú, magassága négy és fél méter – felületén még hagytak annyi helyet, hogy kiegészíthető legyen a hősök névsora.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
2016. november 12.
Győzelem a felejtés felett
„Csak annak a nemzetnek van jövője, amely felismeri és méltó módon megbecsüli a feláldozott élet értékét” − fogalmazott Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete pénteken Csíkszeredában, a világháborús emlékmű megáldásának ünnepén.
Ünnepélyes keretek között áldották meg az első és második világháborúban elesett csíkszeredai hősöknek állított jelképes síremléket pénteken a Millenniumi és Szent Kereszt templomok közötti téren. Számos érdeklődő gyűlt össze az emlékmű körül.
Elsőként Darvas-Kozma József, a Szent Kereszt egyházközösség plébánosa szólt az összegyűltekhez, emlékeztetve őket, hogy Majláth Gusztáv Károly püspök még az első világháború idején kiadta a rendeletet, hogy minden egyházközség jegyezze fel hősi halottainak neveit.
Csíkszeredában azonban 1916. szeptemberében a román megszállás során felperzselték a fél várost, többek között a kántori és harangozói lakot, illetve a plébániát. Emiatt is nehéz volt összegyűjteni azoknak a nevét, akik elestek az első világháborúban − jegyezte meg. Hangsúlyozta, ahogyan a csíkszeredai első világháborús hősök neveit, úgy a második világháborúban elesettekét sem őrizték mindeddig emlékművek, emiatt érezték kötelességüknek, hogy ilyen módon róják le kegyeletüket a hősök előtt. A munkálat kezdeményezője beszámolt az avatást megelőző zarándoklatokról, gyűjtőmunkáról, és köszönetet mondott a kapott segítségekért, az elvégzett munkáért.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében rámutatott, „Csíkország már csak olyan, hogy a nagy eseményeinek nehezen szüli meg emlékműveit”. Erre két korábbi példát is ismertetett: az 1849-es Nyergestetői csata emlékművét 1897-ben állították fel, illetve szintén a tizenkilencedik század végén döntöttek arról, hogy emléket állítanak az 1764-ben történt madéfalvi mészárlásban életüket vesztett székelyeknek − ezt 1905-ben áldották meg. Ehhez hasonlóan a világháborús hősök emlékhelyének kialakítására is mintegy száz esztendőt kellett várni.
A városvezető kiemelte Darvas-Kozma József elengedhetetlen szerepét az emlékműállításban, amely most már arra figyelmeztet mindenkit, hogy a múltunkról beszélni kell. Végezetül azt tanácsolta, hogy ahogyan elődeink hittek és imádkoztak azért, hogy sorsuk jobbra forduljon, úgy napjaink emberének is hinnie és imádkoznia, hogy a sorsunk jobbra fordulhasson.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében rámutatott, „Csíkország már csak olyan, hogy a nagy eseményeinek nehezen szüli meg emlékműveit”. Erre két korábbi példát is ismertetett: az 1849-es Nyergestetői csata emlékművét 1897-ben állították fel, illetve szintén a tizenkilencedik század végén döntöttek arról, hogy emléket állítanak az 1764-ben történt madéfalvi mészárlásban életüket vesztett székelyeknek − ezt 1905-ben áldották meg. Ehhez hasonlóan a világháborús hősök emlékhelyének kialakítására is mintegy száz esztendőt kellett várni.
A városvezető kiemelte Darvas-Kozma József elengedhetetlen szerepét az emlékműállításban, amely most már arra figyelmeztet mindenkit, hogy a múltunkról beszélni kell. Végezetül azt tanácsolta, hogy ahogyan elődeink hittek és imádkoztak azért, hogy sorsuk jobbra forduljon, úgy napjaink emberének is hinnie és imádkoznia, hogy a sorsunk jobbra fordulhasson.
„Történelmünk során az első és második világháború a 20. századot a legvészterhesebb századdá tette számunkra. A történészek becslése szerint a huszadik századi magyar népesség 10 százaléka veszett oda” − hangzott el Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövetének beszédében. Meglátása szerint csak annak a nemzetnek van jövője, amely felismeri, és méltó módon megbecsüli a feláldozott élet értékét. A felejtés, a történelemmel való nem foglalkozás az önmagunk ellen való vétség, de ahol az emberek összefognak és emlékeiket óvják, ott az élet győz a felejtés felett − nyomatékosított.
Történelmünk során az első és második világháború a 20. századot a legvészterhesebb századdá tette számunkra. A történészek becslése szerint a huszadik századi magyar népesség 10 százaléka veszett oda” − hangzott el Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövetének beszédében. Meglátása szerint csak annak a nemzetnek van jövője, amely felismeri, és méltó módon megbecsüli a feláldozott élet értékét. A felejtés, a történelemmel való nem foglalkozás az önmagunk ellen való vétség, de ahol az emberek összefognak és emlékeiket óvják, ott az élet győz a felejtés felett − nyomatékosított.
Felszólalt az ünnepségen Korodi Attila parlamenti képviselő is. Mint elmondta, a megáldásra kerülő emlékhely a mai hősök munkája révén készült el, ahol 105 valamikori csíkszeredai hősiessége előtt lehet fejet hajtani. Csodálatosnak nevezte a napot, nemcsak amiatt, hogy emlékhelyet áldottak meg, hanem mert nem sokkal előtte négy erdélyi önkormányzati vezetőnek adta át a Külhoni Magyarság Díjat Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese.
Végül Tamás József püspök, a szülőföld védelmében hősi halált halt elődök emléke előtt rámutatott, hogy „ezzel az emlékművel hosszú idő távlatából megpróbáltátok hazahozni őket, hogy legalább e szent helynél gyújthassatok gyertyát, mondhassatok el egy-egy imát érettük. Amikor megáldjuk ezt az emlékművet, értük szól az ima, s hogy Isten őrizze meg a békét, óvjon meg minden háborúskodástól”.
A fohász elhangzása utána a püspök megáldotta az emlékművet, a jelenlevők pedig elhelyezték előtte a kegyelet koszorúit.
Az ünnepet az egyházközösség Gaudete kórusának énekei, diákok szavalata és éneke, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene tanszéke tanárának és diákjának muzsikája tette még meghittebbé.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
„Csak annak a nemzetnek van jövője, amely felismeri és méltó módon megbecsüli a feláldozott élet értékét” − fogalmazott Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete pénteken Csíkszeredában, a világháborús emlékmű megáldásának ünnepén.
Ünnepélyes keretek között áldották meg az első és második világháborúban elesett csíkszeredai hősöknek állított jelképes síremléket pénteken a Millenniumi és Szent Kereszt templomok közötti téren. Számos érdeklődő gyűlt össze az emlékmű körül.
Elsőként Darvas-Kozma József, a Szent Kereszt egyházközösség plébánosa szólt az összegyűltekhez, emlékeztetve őket, hogy Majláth Gusztáv Károly püspök még az első világháború idején kiadta a rendeletet, hogy minden egyházközség jegyezze fel hősi halottainak neveit.
Csíkszeredában azonban 1916. szeptemberében a román megszállás során felperzselték a fél várost, többek között a kántori és harangozói lakot, illetve a plébániát. Emiatt is nehéz volt összegyűjteni azoknak a nevét, akik elestek az első világháborúban − jegyezte meg. Hangsúlyozta, ahogyan a csíkszeredai első világháborús hősök neveit, úgy a második világháborúban elesettekét sem őrizték mindeddig emlékművek, emiatt érezték kötelességüknek, hogy ilyen módon róják le kegyeletüket a hősök előtt. A munkálat kezdeményezője beszámolt az avatást megelőző zarándoklatokról, gyűjtőmunkáról, és köszönetet mondott a kapott segítségekért, az elvégzett munkáért.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében rámutatott, „Csíkország már csak olyan, hogy a nagy eseményeinek nehezen szüli meg emlékműveit”. Erre két korábbi példát is ismertetett: az 1849-es Nyergestetői csata emlékművét 1897-ben állították fel, illetve szintén a tizenkilencedik század végén döntöttek arról, hogy emléket állítanak az 1764-ben történt madéfalvi mészárlásban életüket vesztett székelyeknek − ezt 1905-ben áldották meg. Ehhez hasonlóan a világháborús hősök emlékhelyének kialakítására is mintegy száz esztendőt kellett várni.
A városvezető kiemelte Darvas-Kozma József elengedhetetlen szerepét az emlékműállításban, amely most már arra figyelmeztet mindenkit, hogy a múltunkról beszélni kell. Végezetül azt tanácsolta, hogy ahogyan elődeink hittek és imádkoztak azért, hogy sorsuk jobbra forduljon, úgy napjaink emberének is hinnie és imádkoznia, hogy a sorsunk jobbra fordulhasson.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében rámutatott, „Csíkország már csak olyan, hogy a nagy eseményeinek nehezen szüli meg emlékműveit”. Erre két korábbi példát is ismertetett: az 1849-es Nyergestetői csata emlékművét 1897-ben állították fel, illetve szintén a tizenkilencedik század végén döntöttek arról, hogy emléket állítanak az 1764-ben történt madéfalvi mészárlásban életüket vesztett székelyeknek − ezt 1905-ben áldották meg. Ehhez hasonlóan a világháborús hősök emlékhelyének kialakítására is mintegy száz esztendőt kellett várni.
A városvezető kiemelte Darvas-Kozma József elengedhetetlen szerepét az emlékműállításban, amely most már arra figyelmeztet mindenkit, hogy a múltunkról beszélni kell. Végezetül azt tanácsolta, hogy ahogyan elődeink hittek és imádkoztak azért, hogy sorsuk jobbra forduljon, úgy napjaink emberének is hinnie és imádkoznia, hogy a sorsunk jobbra fordulhasson.
„Történelmünk során az első és második világháború a 20. századot a legvészterhesebb századdá tette számunkra. A történészek becslése szerint a huszadik századi magyar népesség 10 százaléka veszett oda” − hangzott el Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövetének beszédében. Meglátása szerint csak annak a nemzetnek van jövője, amely felismeri, és méltó módon megbecsüli a feláldozott élet értékét. A felejtés, a történelemmel való nem foglalkozás az önmagunk ellen való vétség, de ahol az emberek összefognak és emlékeiket óvják, ott az élet győz a felejtés felett − nyomatékosított.
Történelmünk során az első és második világháború a 20. századot a legvészterhesebb századdá tette számunkra. A történészek becslése szerint a huszadik századi magyar népesség 10 százaléka veszett oda” − hangzott el Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövetének beszédében. Meglátása szerint csak annak a nemzetnek van jövője, amely felismeri, és méltó módon megbecsüli a feláldozott élet értékét. A felejtés, a történelemmel való nem foglalkozás az önmagunk ellen való vétség, de ahol az emberek összefognak és emlékeiket óvják, ott az élet győz a felejtés felett − nyomatékosított.
Felszólalt az ünnepségen Korodi Attila parlamenti képviselő is. Mint elmondta, a megáldásra kerülő emlékhely a mai hősök munkája révén készült el, ahol 105 valamikori csíkszeredai hősiessége előtt lehet fejet hajtani. Csodálatosnak nevezte a napot, nemcsak amiatt, hogy emlékhelyet áldottak meg, hanem mert nem sokkal előtte négy erdélyi önkormányzati vezetőnek adta át a Külhoni Magyarság Díjat Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese.
Végül Tamás József püspök, a szülőföld védelmében hősi halált halt elődök emléke előtt rámutatott, hogy „ezzel az emlékművel hosszú idő távlatából megpróbáltátok hazahozni őket, hogy legalább e szent helynél gyújthassatok gyertyát, mondhassatok el egy-egy imát érettük. Amikor megáldjuk ezt az emlékművet, értük szól az ima, s hogy Isten őrizze meg a békét, óvjon meg minden háborúskodástól”.
A fohász elhangzása utána a püspök megáldotta az emlékművet, a jelenlevők pedig elhelyezték előtte a kegyelet koszorúit.
Az ünnepet az egyházközösség Gaudete kórusának énekei, diákok szavalata és éneke, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene tanszéke tanárának és diákjának muzsikája tette még meghittebbé.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
2016. november 12.
Gyertyagyújtással jelezték Csíkban, a vásárhelyiekkel vannak
Több száz gyertya és mécses fénye világította meg szombaton este a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium épületét, a helybéliek így fejezték ki szolidaritásukat a marosvásárhelyi iskolával, iskolaigazgatóval.
Darvas-Kozma József esperes-plébános emlékeztette a mintegy kétszáz jelenlévőt, hogy szerdán este a Márton Áron-szoborcsoportnál végezték az esti imát, így fejezték ki diákok és felnőttek együttesen, hogy kiállnak a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium, illetve annak igazgatója mellett.
A szombat esti szolidaritási akció alkalmával Darvas-Kozma József felolvasta az ügyben íródott kiáltványt, később pedig tudatta, az esti összejövetelre a várostól és a rendőrségtől is engedélyt kértek, illetve kilátásba helyezte további szolidaritási, tiltakozási akciók szervezését. „A bukarestiektől tanultuk meg azt, hogy lehet tüntetni, sőt még kormányt is buktatni. Fel a fejjel, miénk a jövő!” – summázta az esperes-plébános.
Az égő mécseseket a gimnázium kerítésére helyezték el, hogy fényük jelezze, szolidaritást vállaltak minden erdélyi magyar iskoláért. Tamás József püspök adta meg a kezdő hangot a székely himnuszhoz, amelyet a jelenlévők egy szívvel-lélekkel énekeltek vele együtt.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro
Több száz gyertya és mécses fénye világította meg szombaton este a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium épületét, a helybéliek így fejezték ki szolidaritásukat a marosvásárhelyi iskolával, iskolaigazgatóval.
Darvas-Kozma József esperes-plébános emlékeztette a mintegy kétszáz jelenlévőt, hogy szerdán este a Márton Áron-szoborcsoportnál végezték az esti imát, így fejezték ki diákok és felnőttek együttesen, hogy kiállnak a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium, illetve annak igazgatója mellett.
A szombat esti szolidaritási akció alkalmával Darvas-Kozma József felolvasta az ügyben íródott kiáltványt, később pedig tudatta, az esti összejövetelre a várostól és a rendőrségtől is engedélyt kértek, illetve kilátásba helyezte további szolidaritási, tiltakozási akciók szervezését. „A bukarestiektől tanultuk meg azt, hogy lehet tüntetni, sőt még kormányt is buktatni. Fel a fejjel, miénk a jövő!” – summázta az esperes-plébános.
Az égő mécseseket a gimnázium kerítésére helyezték el, hogy fényük jelezze, szolidaritást vállaltak minden erdélyi magyar iskoláért. Tamás József püspök adta meg a kezdő hangot a székely himnuszhoz, amelyet a jelenlévők egy szívvel-lélekkel énekeltek vele együtt.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro
2016. november 26.
Felújították Nyirő József szülőházát
Ez év nyarán került sor annak a lakatlan, de egyházi tulajdonba visszakerült épületnek a felújítására, amely egykor római katolikus felekezeti iskolaként és tanítói lakásként szolgált. Itt volt iskolaigazgató az író édesapja, itt látta meg a napvilágot Nyirő József is. A helyi Avilai Nagy Szent Teréz templomban ministrált kisgyerek korában, s talán itt érezte meg először a tanulás iránti vágyat, az elhivatottságot is, hiszen papi szemináriumot végzett, majd Bécsben szerzett teológiai doktorátust és 1912-1919 között hitoktatóként, illetve plébánosként tevékenykedett.
Ugyanekkor renoválták a plébánia épületét is, amelyben jelenleg nem lakik lelkész hiszen Székelyzsombort Tamás Huba plébános oldallagosan látja el Homoródkarácsonyfalváról, de ez az ingatlan is megtelt élettel, hiszen Patakfalvi-Nagy József és felesége két saját és négy rájuk bízott gyermek nevelését végzi a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, Böjte Csaba testvér pedagógiai rendszere keretében.
Több mint bizonyos, hogy sok pozitívum származik majd abból, hogy Székelyzsomboron ma már kis emlékmúzeum őrzi a falu jeles szülöttének emlékét. Idegenforgalmi szempontból is jót tesz majd a településnek a Nyirő-kultusz erősödése. Ideje, hogy az írót a kánon visszahelyezze az őt megillető helyre. Ez év nyarán került sor annak a lakatlan épületnek a felújítására, amely egykor római katolikus felekezeti iskolaként és tanítói lakásként szolgált.
Itt volt iskolaigazgató Nyirő Mihály, az író édesapja, itt látta meg a napvilágot Nyirő József is. A helyi Avilai Nagy Szent Teréz templomban ministrált kisgyerek korában Nyirő, s talán itt érezte meg először a tanulás iránti vágyat, az elhivatottságot is, hiszen szemináriumot végzett, teológiából doktorált, s 1912 és 1919 között hittantanárként, illetve lelkipásztorként dolgozott.
Ugyanekkor újították fel a plébánia épületét is, amelyben jelenleg nem lakik pap hiszen Székelyzsombort Tamás Huba plébános oldallagosan látja el Homoródkarácsonyfalváról.
Az 1892-ben emelt épületet Bogos Ernő csíkszeredai építész tervei alapján újították fel a Miniszterelnöki Hivatal, Orbán Viktor személyes keretéből és a Nemzetstratégiai Intézet (NSKI) segítségével. Itt könyvtárszobát és vendéglátóhelyet alakítottak. Ugyanakkor felújították a plébániaépületet is, ahol Patakfalvi-Nagy József és felesége két saját és négy rájuk bízott gyermek nevelését végzi a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, Böjte Csaba testvér rendszere keretében.
Ily módon a két ingatlan visszakerült a székelység és az összmagyar kultúra szolgálatába. Két fontos objektum ismét a javunkra működik. Turisták számára is egyre érdekesebb lehet ez a hely, hiszen személyes tárgyakat is sikerült szerezni, illetve olyan korhű bútorzatot, amelyhez hasonló az egykori tanítói lakban is lehetett.
Az értékes relikviákat a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumból (PIM) hozott dokumentumokkal egészítették ki, illetve azok másolatai segítségével készített pannók igazítják el a látogatót Nyirő József személyes és írói világában.
A könyvtár-vendégszoba bútorzatát az író barátja, a székelyudvarhelyi múzeumalapító Haáz Ferenc Rezső (1883-1958) festette.
Külön öröm volt számunkra, hogy az NSKI elnöke, Szász Jenő és Tamás József segédpüspök társaságában az Élő Székelyföld Munkacsoport is részt vehetett az emléktábla-avatáson, amelyen a Magyar Írószövetséget is képviselve helyezhettünk el koszorút az emlékház falát.
Szubjektív gondolatok az íróról és utóéletéről
Nyirő Józsefről ma írni és szót ejteni felelősséget jelent. Egyrészt azért, mert nemzedékek nőttek úgy fel, hogy írásait nem olvashatták. Másrészt azért, mert az utóbbi évtizedekben egy újabb, de lassan immár majdnem két generáció nőtt úgy fel, hogy az íróról és művéről vajmi keveset tudva, hol ilyen, hol olyan, de mindenképp tendenciózusan megfogalmazott állításokat volt kénytelen meghallgatni és elviselni, s úgy viseltetni, hogy maga is elfogadja e kánont.
A második világháborút követő időkben, amikor a kisebb veszedelem után a nagyobb következett, s a felszabadítók tankjain érkezett meg az újabb zsarnok, törvényszerű volt, hogy a jobboldalinak tartott írót úgy elhallgatták, mintha az általa nyújtott alkotói teljesítmény fölösleges és értéktelen lett volna. Műveit bevonták a közgyűjteményekből, a tankönyvek még csak említést sem tettek róla, s a merészebb irodalomtanárok is csak elrettentő példaként említették a nevét.
A mi családunkban – némi személyes érintettség okán is – a létezett szocializmus évtizedeiben azonban mindvégig kötelező olvasmány volt a Madéfalvi veszedelem. Jómagam úgy ötödik-hatodikos koromban kerültem közelebbi kapcsolatba ezzel a könyvvel, közvetlenül az indiánregények és a Jókai-regények után, vagy inkább azokkal párhuzamosan.
Azt mondták a felnőttek, hogy Nyirővel óvatosan kell bánni, s nehogy arra vetemedjem, hogy aztán szorgos és túlteljesítő diákként a nyári olvasmányélményekről szóló beszámolóban leírjam a tartalmi kivonatát. Így Nyirő Józsefről olvasmánynaplót nem írtam.
"– Ez a könyv tulajdonképpen rólunk szól – suttogták bizalmasan –, mert ez idő sem különb az akkorinál." Éreztem az aktualitását, de az óvatosságot túlzónak tartottam. Sikerült is felvennem a kapcsolatot egy iskolatársammal, akiknek szintén volt birtokában Nyirő-kötet, s annak rendje-módja szerint kicseréltük egymás közt az olvasnivalót.
Így jutottam hozzá a Kopjafák egyik első kiadású példányához. Azok a novellák valóságosan lenyűgöztek. Nem kellett tulajdonképpen sokat gondolkodom, míg rájöttem, hogy Nyirő mindig velünk volt, hiszen balladásra faragott történetei a köz- és vasárnapi életünkből fogantak, a székely élet legmélyéből, s - bizony - ez a mi lelkünk világa, amelyet soha nem vehetnek el tőlünk, nem hazudhatják el azt, ami a miénk. Nyirő mindig velünk volt, s lesz ezután is.
A szülőháza körüli gondoskodás pedig komoly cselekedet, hogy ez így is legyen: az író egyre közelebb kerülhet hozzánk általa valóságosan is. Isten adja, hogy így legyen!
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport
(A Nyirő József felújított szülőházának avatóünnepségén tartott beszéd szerkesztett és rövidített változata. Elhangzott 2016. július 23-án, Székelyzsomboron.)
eszm.ro
Ez év nyarán került sor annak a lakatlan, de egyházi tulajdonba visszakerült épületnek a felújítására, amely egykor római katolikus felekezeti iskolaként és tanítói lakásként szolgált. Itt volt iskolaigazgató az író édesapja, itt látta meg a napvilágot Nyirő József is. A helyi Avilai Nagy Szent Teréz templomban ministrált kisgyerek korában, s talán itt érezte meg először a tanulás iránti vágyat, az elhivatottságot is, hiszen papi szemináriumot végzett, majd Bécsben szerzett teológiai doktorátust és 1912-1919 között hitoktatóként, illetve plébánosként tevékenykedett.
Ugyanekkor renoválták a plébánia épületét is, amelyben jelenleg nem lakik lelkész hiszen Székelyzsombort Tamás Huba plébános oldallagosan látja el Homoródkarácsonyfalváról, de ez az ingatlan is megtelt élettel, hiszen Patakfalvi-Nagy József és felesége két saját és négy rájuk bízott gyermek nevelését végzi a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, Böjte Csaba testvér pedagógiai rendszere keretében.
Több mint bizonyos, hogy sok pozitívum származik majd abból, hogy Székelyzsomboron ma már kis emlékmúzeum őrzi a falu jeles szülöttének emlékét. Idegenforgalmi szempontból is jót tesz majd a településnek a Nyirő-kultusz erősödése. Ideje, hogy az írót a kánon visszahelyezze az őt megillető helyre. Ez év nyarán került sor annak a lakatlan épületnek a felújítására, amely egykor római katolikus felekezeti iskolaként és tanítói lakásként szolgált.
Itt volt iskolaigazgató Nyirő Mihály, az író édesapja, itt látta meg a napvilágot Nyirő József is. A helyi Avilai Nagy Szent Teréz templomban ministrált kisgyerek korában Nyirő, s talán itt érezte meg először a tanulás iránti vágyat, az elhivatottságot is, hiszen szemináriumot végzett, teológiából doktorált, s 1912 és 1919 között hittantanárként, illetve lelkipásztorként dolgozott.
Ugyanekkor újították fel a plébánia épületét is, amelyben jelenleg nem lakik pap hiszen Székelyzsombort Tamás Huba plébános oldallagosan látja el Homoródkarácsonyfalváról.
Az 1892-ben emelt épületet Bogos Ernő csíkszeredai építész tervei alapján újították fel a Miniszterelnöki Hivatal, Orbán Viktor személyes keretéből és a Nemzetstratégiai Intézet (NSKI) segítségével. Itt könyvtárszobát és vendéglátóhelyet alakítottak. Ugyanakkor felújították a plébániaépületet is, ahol Patakfalvi-Nagy József és felesége két saját és négy rájuk bízott gyermek nevelését végzi a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, Böjte Csaba testvér rendszere keretében.
Ily módon a két ingatlan visszakerült a székelység és az összmagyar kultúra szolgálatába. Két fontos objektum ismét a javunkra működik. Turisták számára is egyre érdekesebb lehet ez a hely, hiszen személyes tárgyakat is sikerült szerezni, illetve olyan korhű bútorzatot, amelyhez hasonló az egykori tanítói lakban is lehetett.
Az értékes relikviákat a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumból (PIM) hozott dokumentumokkal egészítették ki, illetve azok másolatai segítségével készített pannók igazítják el a látogatót Nyirő József személyes és írói világában.
A könyvtár-vendégszoba bútorzatát az író barátja, a székelyudvarhelyi múzeumalapító Haáz Ferenc Rezső (1883-1958) festette.
Külön öröm volt számunkra, hogy az NSKI elnöke, Szász Jenő és Tamás József segédpüspök társaságában az Élő Székelyföld Munkacsoport is részt vehetett az emléktábla-avatáson, amelyen a Magyar Írószövetséget is képviselve helyezhettünk el koszorút az emlékház falát.
Szubjektív gondolatok az íróról és utóéletéről
Nyirő Józsefről ma írni és szót ejteni felelősséget jelent. Egyrészt azért, mert nemzedékek nőttek úgy fel, hogy írásait nem olvashatták. Másrészt azért, mert az utóbbi évtizedekben egy újabb, de lassan immár majdnem két generáció nőtt úgy fel, hogy az íróról és művéről vajmi keveset tudva, hol ilyen, hol olyan, de mindenképp tendenciózusan megfogalmazott állításokat volt kénytelen meghallgatni és elviselni, s úgy viseltetni, hogy maga is elfogadja e kánont.
A második világháborút követő időkben, amikor a kisebb veszedelem után a nagyobb következett, s a felszabadítók tankjain érkezett meg az újabb zsarnok, törvényszerű volt, hogy a jobboldalinak tartott írót úgy elhallgatták, mintha az általa nyújtott alkotói teljesítmény fölösleges és értéktelen lett volna. Műveit bevonták a közgyűjteményekből, a tankönyvek még csak említést sem tettek róla, s a merészebb irodalomtanárok is csak elrettentő példaként említették a nevét.
A mi családunkban – némi személyes érintettség okán is – a létezett szocializmus évtizedeiben azonban mindvégig kötelező olvasmány volt a Madéfalvi veszedelem. Jómagam úgy ötödik-hatodikos koromban kerültem közelebbi kapcsolatba ezzel a könyvvel, közvetlenül az indiánregények és a Jókai-regények után, vagy inkább azokkal párhuzamosan.
Azt mondták a felnőttek, hogy Nyirővel óvatosan kell bánni, s nehogy arra vetemedjem, hogy aztán szorgos és túlteljesítő diákként a nyári olvasmányélményekről szóló beszámolóban leírjam a tartalmi kivonatát. Így Nyirő Józsefről olvasmánynaplót nem írtam.
"– Ez a könyv tulajdonképpen rólunk szól – suttogták bizalmasan –, mert ez idő sem különb az akkorinál." Éreztem az aktualitását, de az óvatosságot túlzónak tartottam. Sikerült is felvennem a kapcsolatot egy iskolatársammal, akiknek szintén volt birtokában Nyirő-kötet, s annak rendje-módja szerint kicseréltük egymás közt az olvasnivalót.
Így jutottam hozzá a Kopjafák egyik első kiadású példányához. Azok a novellák valóságosan lenyűgöztek. Nem kellett tulajdonképpen sokat gondolkodom, míg rájöttem, hogy Nyirő mindig velünk volt, hiszen balladásra faragott történetei a köz- és vasárnapi életünkből fogantak, a székely élet legmélyéből, s - bizony - ez a mi lelkünk világa, amelyet soha nem vehetnek el tőlünk, nem hazudhatják el azt, ami a miénk. Nyirő mindig velünk volt, s lesz ezután is.
A szülőháza körüli gondoskodás pedig komoly cselekedet, hogy ez így is legyen: az író egyre közelebb kerülhet hozzánk általa valóságosan is. Isten adja, hogy így legyen!
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport
(A Nyirő József felújított szülőházának avatóünnepségén tartott beszéd szerkesztett és rövidített változata. Elhangzott 2016. július 23-án, Székelyzsomboron.)
eszm.ro
2016. december 14.
A Fogarasy alapítására, a teológiai oktatás évfordulójára emlékeztek
A gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály püspök által alapított iskola 140. évfordulójára, illetve a tanintézményben elindult teológiai oktatás 10. évfordulójára emlékeztek. A szerdai ünnepségen felszólalók úgy vélik: Fogarasy püspök szavai ma is időszerűek.
A Szent Miklós-templomban szentmisével kezdődött az emlékező ünnepség, melyen a főegyházmegye részéről Tamás József segédpüspök az iskola alapítójára emlékezett. Fogarasy Mihály püspök munkásságát emelte ki, illetve a leánynevelő intézet létesítéséről szólt.
„Fogarasy Mihály püspök legtöbb körlevelét az oktatással, neveléssel kapcsolatosan bocsátotta ki, vallotta, hogy az egyháznak az ereje az iskolák felvirágoztatásában van, egyházmegyéjében különös módon a leánynevelést tartotta fontosnak. Nagy áldozatot hozott a nőnevelést felvállaló női szerzetesrendek intézményeiért. Városában zárdát, iskolát épített, melyet 1876 augusztus 27-en szentelt fel. Méltó és igazságos, hogy a zárda, az iskola az ő nevét viseli. Az iskola, amely nevet visel, eljegyzi magát azzal a személlyel, annak szellemiségével, akinek nevét viseli. A név ugyanis kötelez”– mondta a püspök. Továbbá szólt az egyházi iskolák lecsupaszításáról, államosításról. Majd kitért a pedagógusok nem mindig könnyű feladatára, a 10 éve létrehozott, újra visszaállított teológiai oktatásra, illetve a szülők felelősségvállalására is.
Keresztes Zoltán, a Szent István plébánia plébánosa emlékezett a 24 évvel ezelőtt, 1992 szeptemberében, a gyergyószentmiklósi születésű erdélyi püspök emlékére állított szobornál. Néhai Hajdó István főesperes-plébános akkor mondott szavait idézte: „A püspököt 110 éves sírjából feltámasztottuk, és a nagy püspök hazajött, hogy szóba álljunk vele, és kérdezzük meg, mit kell tennünk, hogy megmaradjunk? A nagy püspök az evangéliumi igazságot idézi: újra építsetek sziklára.
Fogarasy püspök sziklára épített 140 évvel ezelőtt, napjainkban semmi sincs, ami nagyobb figyelmet igényelne, mint az iskola. „Az iskola az egyháznak a veteményes kertje, az iskola a templomnak előcsarnoka, az egyháznak joga van az iskolához éppúgy, mint a földes gazdának a saját szántóföldjéhez” – hangsúlyozta Keresztes Zoltán idézve az idők követelményeit felismerő főpapot, kinek szavai ma is időszerűek, hiszen ma is vannak, akik a felekezeti iskolák működését akadályozzák, jogos létüket kétségbe vonják. „Holnapunkat és jövőnket építsük sziklára, mert aki sziklára épít, azon a pokol kapui nem vesznek erőt” – zárta ünnepi beszédét az iskola védnöki tisztségét betöltő Keresztes.
Ezt követően a tanintézet előtt álló Fogarasy Mihály püspök szobránál a kegyelet, az emlékezés koszorúit helyezték el.
A tanintézmény dísztermében folytatták az ünnepséget, ahol néhai Hajdó István emlékének adóztak, majd Részeg Ildikó igazgatónő a teológiai oktatás elindításáról beszélt, Fogarasy püspök alapítólevelét ismertette, mely a mindenkori tanodavezetőt nem feladattal ruházza fel, hanem küldetéssel. András Szabolcs történelemtanár pedig a leánynevelő intézet alapítása kapcsán néhány érdekes mozzanatra hívta fel a figyelmet. Tamás József segédpüspök a négy szenthely: az iskola, a család, a templom és a temető közül az iskola szerepét emelte ki, és Reményik szavait idézve jelezte, buzdítása ma is aktuális.
Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébános a kérés, a hálaadás és az öröm fontosságára tért ki. Bartos Károly plébános az iskolában eltöltött órákról, az osztályokról osztotta meg tapasztalatát, hangsúlyozva, emberségben növekedtek a fiatalok. Görbe Péter főtanfelügyelő is a hála szavait, a vallásoktatás fontosságát hangsúlyozta. Nagy Zoltán polgármester ünnepi beszédében személyes történetét is megosztotta a jelenlévőkkel, ugyanis ebben az iskolában végzett. Az oktatókhoz, nevelőkhöz szólva pedig kitartást, jó munkát, jó kedvet kívánt további munkájukhoz. Szóra Róbert egykori teológiai osztályos emlékezett arra az időre, amikor belecsöppent a vallás osztályba. Mint mondta: a teológia osztály egy jó hely, soha nem bánta meg, hogy ezt választotta. Az emlékező ünnepséget záró igazgatói köszönőszavakat követően szeretetvendégségre hívták a vendégeket. A rendezvényt kulturális műsorral tették még ünnepélyesebbé.
Baricz Tamás Imola Székelyhon.ro
A gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály püspök által alapított iskola 140. évfordulójára, illetve a tanintézményben elindult teológiai oktatás 10. évfordulójára emlékeztek. A szerdai ünnepségen felszólalók úgy vélik: Fogarasy püspök szavai ma is időszerűek.
A Szent Miklós-templomban szentmisével kezdődött az emlékező ünnepség, melyen a főegyházmegye részéről Tamás József segédpüspök az iskola alapítójára emlékezett. Fogarasy Mihály püspök munkásságát emelte ki, illetve a leánynevelő intézet létesítéséről szólt.
„Fogarasy Mihály püspök legtöbb körlevelét az oktatással, neveléssel kapcsolatosan bocsátotta ki, vallotta, hogy az egyháznak az ereje az iskolák felvirágoztatásában van, egyházmegyéjében különös módon a leánynevelést tartotta fontosnak. Nagy áldozatot hozott a nőnevelést felvállaló női szerzetesrendek intézményeiért. Városában zárdát, iskolát épített, melyet 1876 augusztus 27-en szentelt fel. Méltó és igazságos, hogy a zárda, az iskola az ő nevét viseli. Az iskola, amely nevet visel, eljegyzi magát azzal a személlyel, annak szellemiségével, akinek nevét viseli. A név ugyanis kötelez”– mondta a püspök. Továbbá szólt az egyházi iskolák lecsupaszításáról, államosításról. Majd kitért a pedagógusok nem mindig könnyű feladatára, a 10 éve létrehozott, újra visszaállított teológiai oktatásra, illetve a szülők felelősségvállalására is.
Keresztes Zoltán, a Szent István plébánia plébánosa emlékezett a 24 évvel ezelőtt, 1992 szeptemberében, a gyergyószentmiklósi születésű erdélyi püspök emlékére állított szobornál. Néhai Hajdó István főesperes-plébános akkor mondott szavait idézte: „A püspököt 110 éves sírjából feltámasztottuk, és a nagy püspök hazajött, hogy szóba álljunk vele, és kérdezzük meg, mit kell tennünk, hogy megmaradjunk? A nagy püspök az evangéliumi igazságot idézi: újra építsetek sziklára.
Fogarasy püspök sziklára épített 140 évvel ezelőtt, napjainkban semmi sincs, ami nagyobb figyelmet igényelne, mint az iskola. „Az iskola az egyháznak a veteményes kertje, az iskola a templomnak előcsarnoka, az egyháznak joga van az iskolához éppúgy, mint a földes gazdának a saját szántóföldjéhez” – hangsúlyozta Keresztes Zoltán idézve az idők követelményeit felismerő főpapot, kinek szavai ma is időszerűek, hiszen ma is vannak, akik a felekezeti iskolák működését akadályozzák, jogos létüket kétségbe vonják. „Holnapunkat és jövőnket építsük sziklára, mert aki sziklára épít, azon a pokol kapui nem vesznek erőt” – zárta ünnepi beszédét az iskola védnöki tisztségét betöltő Keresztes.
Ezt követően a tanintézet előtt álló Fogarasy Mihály püspök szobránál a kegyelet, az emlékezés koszorúit helyezték el.
A tanintézmény dísztermében folytatták az ünnepséget, ahol néhai Hajdó István emlékének adóztak, majd Részeg Ildikó igazgatónő a teológiai oktatás elindításáról beszélt, Fogarasy püspök alapítólevelét ismertette, mely a mindenkori tanodavezetőt nem feladattal ruházza fel, hanem küldetéssel. András Szabolcs történelemtanár pedig a leánynevelő intézet alapítása kapcsán néhány érdekes mozzanatra hívta fel a figyelmet. Tamás József segédpüspök a négy szenthely: az iskola, a család, a templom és a temető közül az iskola szerepét emelte ki, és Reményik szavait idézve jelezte, buzdítása ma is aktuális.
Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébános a kérés, a hálaadás és az öröm fontosságára tért ki. Bartos Károly plébános az iskolában eltöltött órákról, az osztályokról osztotta meg tapasztalatát, hangsúlyozva, emberségben növekedtek a fiatalok. Görbe Péter főtanfelügyelő is a hála szavait, a vallásoktatás fontosságát hangsúlyozta. Nagy Zoltán polgármester ünnepi beszédében személyes történetét is megosztotta a jelenlévőkkel, ugyanis ebben az iskolában végzett. Az oktatókhoz, nevelőkhöz szólva pedig kitartást, jó munkát, jó kedvet kívánt további munkájukhoz. Szóra Róbert egykori teológiai osztályos emlékezett arra az időre, amikor belecsöppent a vallás osztályba. Mint mondta: a teológia osztály egy jó hely, soha nem bánta meg, hogy ezt választotta. Az emlékező ünnepséget záró igazgatói köszönőszavakat követően szeretetvendégségre hívták a vendégeket. A rendezvényt kulturális műsorral tették még ünnepélyesebbé.
Baricz Tamás Imola Székelyhon.ro
2017. február 18.
Kórusművekkel örvendeztették meg egymást és a hallgatóságot
Mintegy háromszáz kórista vett részt a huszonkettedik alkalommal megszervezett Alcsíki Egyházi Kórustalálkozón Csíkszentgyörgyön, ahol elhangzottak Kodály Zoltán szavai, miszerint teljes lelki élet zene nélkül nincs.
Az ünnep alkalmából megtelt a helyi plébániatemplom az énekesekkel és az érdeklődő hívekkel szombaton. A tizenegy órakor kezdődő szentmisén a főcelebráns Tamás József püspök rámutatott, a kórustalálkozó nem a versengést jelenti, két célja van: gazdagodni és gazdagítani. A kórusok felkészülésük és fellépésük révén is tanulnak, azaz gazdagodnak, míg az őket hallgatókat énekükkel gazdagítják, élményt nyújtanak számukra.
A szentbeszédben Illyés Zsolt, Csíkszentlélek plébánosa arra is kitért, hogy a kórustalálkozók megszervezése, illetve az azokon való részvétel is áldozatot, plusz energiát kíván az énekkaroktól. Örvendetesnek nevezte, hogy a mindennapi teendők mellett az érintettek mégis időt szánnak a zenére, a hagyományra, a kultúrára. A lelkipásztor Kodály Zoltán szavait idézve: „teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be”. Azt kívánta a jelen levő énekeseknek, hogy énekelésük révén valóban nyíljanak meg a lélek másképp elérhetetlen részei, azáltal pedig kerüljenek kapcsolatba Istennel.
Ilyés Zsolt a prédikáció további részében párhuzamba állította a mindennapi közösségi, családi életet a kórusok működésével. Mint fogalmazott, ahhoz hogy szépen szóljon egy-egy kórusmű, a kórustagoknak figyelniük kell a karvezetőre, hogy tudják mikor, milyen tempóban, hangerősséggel kell belépniük az éneklésbe. Ehhez hasonlóan az életben is figyelni kell Istenre ‒ hiszen az emberek is hangjegyek Isten alkotásában ‒, azáltal lehet az élet, zűrzavar helyett harmonikus.
szentmise végén a tavalyi szervező Csíkszentléleki Egyházi Kórus átadta az alcsíki kórustalálkozó vándorzászlóját a csíkszentgyörgyi Illyés András Egyházi Kórusnak, akik egy évig őrzik majd azt templomukban. Mint a kórusok fellépése előtt elhangzott, a találkozón felcsendülő dalokkal a szervező énekkar névadója, Illyés András előtt is tisztelegtek születésének 380-dik, halálának pedig 305-ik évfordulója alkalmából. Az 1999 óta működő szentgyörgyi kórus megalakulásának tizedik évfordulóján vette fel a helyi születésű egyházi elöljáró nevét.
Ezt követően egymás után két-két kórusművel mutatta meg tudását a csíkszentléleki egyházi kórus (karvezető: Gergely Tibor), a csíkszentimrei egyházi énekkar (vezényelt: Darvas Róbert, Szopos Zoltán), a Szent László nevét viselő csíkszentsimoni énekkar (karnagy: Pap Levente), a csíkszentmártoni Baka János Egyházi Kórus (karvezető: Szabó Tamás), a csíkszentkirályi kórus (vezényelt: Domahídi Vaszi Zalán), a Tusnádfürdői Kisboldogasszony Egyházi Kórus (karvezető: Virágh Imre), végül pedig a helyi énekkar (karnagy: Fejér István).
A jelenlevők hallhatták többek között a Domine Deus, a Gaudete, a Szép csillag száll az égre fel, az Isten dicsősége és a Gyönyörű mind kórusműveket. Az éneklések sora a Christus vincit közös eléneklésével zárult.
A kórustalálkozó megszervezéséhez, a helyi plébánia, a csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi közbirtokosságok és az Alcsík Kistérségi Társulás járult hozzá.
Fejér István, a szervező egyházi kórus vezetője érdeklődésünkre elmondta, a kórustalálkozó tulajdonképpen lehetőséget biztosít a Jézussal való találkozásra, hiszen ahogy a Szentírásban is olvasható: Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük. Emellett a kórusok fejlődése is szemmel követhető az évről évre megrendezett találkozók révén. Mint a kántortól megtudtuk, jövőben Csíkszentkirályon találkoznak újra az Isten dicsőségét éneklő alcsíki kórusok. Kodály Zoltán halálának ötvenedik évfordulója okán egy tőle származó idézetet is kiemelt, amely véleménye szerint rámutat a kóruséneklés lényegére: „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is. Nem sokat ér, ha magunkban dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondhatjuk majd csak igazán: Örvendjen az egész világ!”
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
Mintegy háromszáz kórista vett részt a huszonkettedik alkalommal megszervezett Alcsíki Egyházi Kórustalálkozón Csíkszentgyörgyön, ahol elhangzottak Kodály Zoltán szavai, miszerint teljes lelki élet zene nélkül nincs.
Az ünnep alkalmából megtelt a helyi plébániatemplom az énekesekkel és az érdeklődő hívekkel szombaton. A tizenegy órakor kezdődő szentmisén a főcelebráns Tamás József püspök rámutatott, a kórustalálkozó nem a versengést jelenti, két célja van: gazdagodni és gazdagítani. A kórusok felkészülésük és fellépésük révén is tanulnak, azaz gazdagodnak, míg az őket hallgatókat énekükkel gazdagítják, élményt nyújtanak számukra.
A szentbeszédben Illyés Zsolt, Csíkszentlélek plébánosa arra is kitért, hogy a kórustalálkozók megszervezése, illetve az azokon való részvétel is áldozatot, plusz energiát kíván az énekkaroktól. Örvendetesnek nevezte, hogy a mindennapi teendők mellett az érintettek mégis időt szánnak a zenére, a hagyományra, a kultúrára. A lelkipásztor Kodály Zoltán szavait idézve: „teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be”. Azt kívánta a jelen levő énekeseknek, hogy énekelésük révén valóban nyíljanak meg a lélek másképp elérhetetlen részei, azáltal pedig kerüljenek kapcsolatba Istennel.
Ilyés Zsolt a prédikáció további részében párhuzamba állította a mindennapi közösségi, családi életet a kórusok működésével. Mint fogalmazott, ahhoz hogy szépen szóljon egy-egy kórusmű, a kórustagoknak figyelniük kell a karvezetőre, hogy tudják mikor, milyen tempóban, hangerősséggel kell belépniük az éneklésbe. Ehhez hasonlóan az életben is figyelni kell Istenre ‒ hiszen az emberek is hangjegyek Isten alkotásában ‒, azáltal lehet az élet, zűrzavar helyett harmonikus.
szentmise végén a tavalyi szervező Csíkszentléleki Egyházi Kórus átadta az alcsíki kórustalálkozó vándorzászlóját a csíkszentgyörgyi Illyés András Egyházi Kórusnak, akik egy évig őrzik majd azt templomukban. Mint a kórusok fellépése előtt elhangzott, a találkozón felcsendülő dalokkal a szervező énekkar névadója, Illyés András előtt is tisztelegtek születésének 380-dik, halálának pedig 305-ik évfordulója alkalmából. Az 1999 óta működő szentgyörgyi kórus megalakulásának tizedik évfordulóján vette fel a helyi születésű egyházi elöljáró nevét.
Ezt követően egymás után két-két kórusművel mutatta meg tudását a csíkszentléleki egyházi kórus (karvezető: Gergely Tibor), a csíkszentimrei egyházi énekkar (vezényelt: Darvas Róbert, Szopos Zoltán), a Szent László nevét viselő csíkszentsimoni énekkar (karnagy: Pap Levente), a csíkszentmártoni Baka János Egyházi Kórus (karvezető: Szabó Tamás), a csíkszentkirályi kórus (vezényelt: Domahídi Vaszi Zalán), a Tusnádfürdői Kisboldogasszony Egyházi Kórus (karvezető: Virágh Imre), végül pedig a helyi énekkar (karnagy: Fejér István).
A jelenlevők hallhatták többek között a Domine Deus, a Gaudete, a Szép csillag száll az égre fel, az Isten dicsősége és a Gyönyörű mind kórusműveket. Az éneklések sora a Christus vincit közös eléneklésével zárult.
A kórustalálkozó megszervezéséhez, a helyi plébánia, a csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi közbirtokosságok és az Alcsík Kistérségi Társulás járult hozzá.
Fejér István, a szervező egyházi kórus vezetője érdeklődésünkre elmondta, a kórustalálkozó tulajdonképpen lehetőséget biztosít a Jézussal való találkozásra, hiszen ahogy a Szentírásban is olvasható: Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük. Emellett a kórusok fejlődése is szemmel követhető az évről évre megrendezett találkozók révén. Mint a kántortól megtudtuk, jövőben Csíkszentkirályon találkoznak újra az Isten dicsőségét éneklő alcsíki kórusok. Kodály Zoltán halálának ötvenedik évfordulója okán egy tőle származó idézetet is kiemelt, amely véleménye szerint rámutat a kóruséneklés lényegére: „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is. Nem sokat ér, ha magunkban dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondhatjuk majd csak igazán: Örvendjen az egész világ!”
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
2017. március 1.
Húsz éve szentelték püspökké Tamás Józsefet
Húsz éve, 1997. március 1-jén szentelte püspökké Tamás Józsefet Jakubinyi György érsek a csíksomlyói kegytemplomban. Mivel a püspök szerénysége miatt elkerülne minden ünneplést, ezért a 20. évforduló okán nem kívánt a sajtónak nyilatkozni.
Jakubinyi György érsek februári körlevelében köszöntötte a jubiláns püspököt: rámutatva, nem is lehetett volna másképpen, mint hogy Csíksomlyón szenteljék fel, „mert a Madéfalván született, s Csíkszentsimonban felnőtt csíki gyermek a csíksomlyói Szűzanya oltalma alatt áll. Azt kértem, hogy a segédpüspök Székelyföldön székeljen, mert a főegyházmegye híveinek kétharmada ott él. Ő pedig Csíkszeredát választotta, hogy Csíksomlyó mellett lehessen”.
Az érsek körlevelében röviden összefoglalta a püspök húszéves tevékenységét, illetve köszönetet mondott minden fáradozásáért. Ugyanakkor arra kérte a paptestvéreket és a híveket, hogy emlékezzenek meg Tamás Józsefről püspökké szentelésének huszadik évfordulóján szentmisében – nem március 1-jén, lévén hamvazószerda, hanem előző nap, február 28-án.
Életrajzi adatok
Tamás József 1944. november 12-én született Madéfalván, 1950-ben családja Csíkszentsimonba költözött. 1958–68 között a gyulafehérvári kántoriskolában, illetve a teológián tanult. 1968. április 21-én szentelte pappá Márton Áron püspök. Négy évet Medgyesen volt káplán, majd hat évet Türben plébános. 1978-tól teológiai spirituális, tanár. Szentszéki tanácsos, kanonok, majd pápai prelátus. 1994-ben általános helynök. II. János Pál pápa 1996. december 18-án kinevezte segédpüspöknek és valabriai címzetes püspöknek, szentelését Jakubinyi György érsek végezte 1997. március 1-jén Csíksomlyón – foglalta össze életrajzi adatait Darvas Kozma József csíkszeredai plébános még a püspök 70. születésnapja alkalmából 2014-ben.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
Húsz éve, 1997. március 1-jén szentelte püspökké Tamás Józsefet Jakubinyi György érsek a csíksomlyói kegytemplomban. Mivel a püspök szerénysége miatt elkerülne minden ünneplést, ezért a 20. évforduló okán nem kívánt a sajtónak nyilatkozni.
Jakubinyi György érsek februári körlevelében köszöntötte a jubiláns püspököt: rámutatva, nem is lehetett volna másképpen, mint hogy Csíksomlyón szenteljék fel, „mert a Madéfalván született, s Csíkszentsimonban felnőtt csíki gyermek a csíksomlyói Szűzanya oltalma alatt áll. Azt kértem, hogy a segédpüspök Székelyföldön székeljen, mert a főegyházmegye híveinek kétharmada ott él. Ő pedig Csíkszeredát választotta, hogy Csíksomlyó mellett lehessen”.
Az érsek körlevelében röviden összefoglalta a püspök húszéves tevékenységét, illetve köszönetet mondott minden fáradozásáért. Ugyanakkor arra kérte a paptestvéreket és a híveket, hogy emlékezzenek meg Tamás Józsefről püspökké szentelésének huszadik évfordulóján szentmisében – nem március 1-jén, lévén hamvazószerda, hanem előző nap, február 28-án.
Életrajzi adatok
Tamás József 1944. november 12-én született Madéfalván, 1950-ben családja Csíkszentsimonba költözött. 1958–68 között a gyulafehérvári kántoriskolában, illetve a teológián tanult. 1968. április 21-én szentelte pappá Márton Áron püspök. Négy évet Medgyesen volt káplán, majd hat évet Türben plébános. 1978-tól teológiai spirituális, tanár. Szentszéki tanácsos, kanonok, majd pápai prelátus. 1994-ben általános helynök. II. János Pál pápa 1996. december 18-án kinevezte segédpüspöknek és valabriai címzetes püspöknek, szentelését Jakubinyi György érsek végezte 1997. március 1-jén Csíksomlyón – foglalta össze életrajzi adatait Darvas Kozma József csíkszeredai plébános még a püspök 70. születésnapja alkalmából 2014-ben.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
2017. március 15.
„A szabadság a helyi közösségek döntési szabadságát jelenti”
A magyar nemzet ünnepnapján, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulójának tiszteletére a csíkszeredai ünneplő közösség megkoszorúzta Gál Sándor, majd Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrát.
A csíkszeredai köztéri ünnepség Gál Sándor honvéd tábornok szobránál kezdődött, ahonnan a himnuszok eléneklése, az ünnepi beszédek, majd a koszorúk elhelyezése után a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar és a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület lovas huszárai vezetésével a résztvevők átvonultak a Vár térre.
Az ünnepnap központi eseménye a fúvószenekar előadásával kezdődött, ezután pedig a huszárok közreműködésével a város zászlajának ünnepélyes felvonása következett. A himnuszok eléneklése után elsőként Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szólt a szép számban összegyűlt ünneplőkhöz.
„Szeretem ezt az ünnepet, mert ilyenkor másképp hangzik a himnuszunk. Büszke vagyok arra, hogy székely vagyok, magyar vagyok. Március tizenötödike a dicsőségről, az egymásra utaltságról, az egymásra figyelésről, a testvériségről és a jogaink melletti kiállásról szól. Arra kérem önöket, legyünk partnerek, vegyük vállunkra a zászlónkat, emeljük magasba, védjük meg feliratainkat, az anyanyelvünket, az iskoláinkat és a földünket. Mi tudjuk, Székelyföld volt, van, és tennünk kell azért, hogy Székelyföld legyen” – hangsúlyozta Ráduly.
A polgármestert követően Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának megbízott vezetője tartott beszédet. „1848-49-ben az alapvető emberi, nemzeti szabadságjogok kivívása volt az elsődleges cél. Jóllehet, a forradalmat leverték, de egy idő után a hatalom kénytelen volt törvénybe iktatni ezeket a jogokat, amelyek ma minden magát korszerűnek tekintő európai ország törvényes működésének pilléreit képezik. A kitartó küzdelem árán megszerzett jogok azonban csak annyiban érnek valamit, ha azokat valóban tiszteletben tartják, ha azokat hagyják gyakorolni. Ma a jogok gyakorlatáért vívott küzdelem ugyanolyan bátorságot kér, mint akkor, csak most nem fegyverre, hanem megfontoltságra, kitartó és következetes munkálkodásra van szükség″ – emelte ki Farkas.
A Vár téri megemlékező ünnepségen felszólalt Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is. Számunkra a szabadság alapfeltétele a jogállam. Enélkül nem lehet elképzelni szabad országot. (...) Számunkra a szabadság szabad nyelvhasználatot, szabad szimbólumhasználatot, hagyományaink szabad gyakorlását, a helyi közösségek döntési szabadságát jelenti – húzta alá Korodi.
Az ünnepi beszédek között a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium leánykara és a Nagy István Művészeti Középiskola vegyes kara előadásában Kossuth-nóták és kórusművek csendültek fel, illetve Mihó Attila Junior Prima-díjas prímás és barátai autentikus magyar népzenét játszottak.
A beszédeket követően Tamás József püspök áldását adta a jelenlévőkre. Az ünnepség Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrainak koszorúzásával zárult.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro
A magyar nemzet ünnepnapján, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulójának tiszteletére a csíkszeredai ünneplő közösség megkoszorúzta Gál Sándor, majd Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrát.
A csíkszeredai köztéri ünnepség Gál Sándor honvéd tábornok szobránál kezdődött, ahonnan a himnuszok eléneklése, az ünnepi beszédek, majd a koszorúk elhelyezése után a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar és a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület lovas huszárai vezetésével a résztvevők átvonultak a Vár térre.
Az ünnepnap központi eseménye a fúvószenekar előadásával kezdődött, ezután pedig a huszárok közreműködésével a város zászlajának ünnepélyes felvonása következett. A himnuszok eléneklése után elsőként Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szólt a szép számban összegyűlt ünneplőkhöz.
„Szeretem ezt az ünnepet, mert ilyenkor másképp hangzik a himnuszunk. Büszke vagyok arra, hogy székely vagyok, magyar vagyok. Március tizenötödike a dicsőségről, az egymásra utaltságról, az egymásra figyelésről, a testvériségről és a jogaink melletti kiállásról szól. Arra kérem önöket, legyünk partnerek, vegyük vállunkra a zászlónkat, emeljük magasba, védjük meg feliratainkat, az anyanyelvünket, az iskoláinkat és a földünket. Mi tudjuk, Székelyföld volt, van, és tennünk kell azért, hogy Székelyföld legyen” – hangsúlyozta Ráduly.
A polgármestert követően Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának megbízott vezetője tartott beszédet. „1848-49-ben az alapvető emberi, nemzeti szabadságjogok kivívása volt az elsődleges cél. Jóllehet, a forradalmat leverték, de egy idő után a hatalom kénytelen volt törvénybe iktatni ezeket a jogokat, amelyek ma minden magát korszerűnek tekintő európai ország törvényes működésének pilléreit képezik. A kitartó küzdelem árán megszerzett jogok azonban csak annyiban érnek valamit, ha azokat valóban tiszteletben tartják, ha azokat hagyják gyakorolni. Ma a jogok gyakorlatáért vívott küzdelem ugyanolyan bátorságot kér, mint akkor, csak most nem fegyverre, hanem megfontoltságra, kitartó és következetes munkálkodásra van szükség″ – emelte ki Farkas.
A Vár téri megemlékező ünnepségen felszólalt Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is. Számunkra a szabadság alapfeltétele a jogállam. Enélkül nem lehet elképzelni szabad országot. (...) Számunkra a szabadság szabad nyelvhasználatot, szabad szimbólumhasználatot, hagyományaink szabad gyakorlását, a helyi közösségek döntési szabadságát jelenti – húzta alá Korodi.
Az ünnepi beszédek között a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium leánykara és a Nagy István Művészeti Középiskola vegyes kara előadásában Kossuth-nóták és kórusművek csendültek fel, illetve Mihó Attila Junior Prima-díjas prímás és barátai autentikus magyar népzenét játszottak.
A beszédeket követően Tamás József püspök áldását adta a jelenlévőkre. Az ünnepség Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrainak koszorúzásával zárult.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro
2017. március 24.
Könyvben bemutatva Szépvíz életének egy-egy szelete
Vasárnap délután nyitják meg Szépvízen a Szent László emlékévet. A 18 órától kezdődő szentmise után a Szent László római katolikus templomban az ünnepség keretében bemutatják Gál Hunor szépvízi születésű, Gyergyószentmiklóson szolgáló örmény katolikus plébános Múltba rejtett örökség című, a falu múltját felelevenítő kötetét.
Fejezetek Szépvíz történelmű örökségéből alcímmel jelent meg Gál Hunor kötete, amely gazdag képanyaggal kiegészítve tárja fel a település múltját. A szerző úgy véli, mindenkinek kötelessége megismerni a szülőföldjét, az örökségét, a múltját. Az egykori plébánosom azt mondta nekem diákkoromban, hogy a saját történelmünket írjuk meg mi, ne más – mondta Gál Gunor portálunknak, hozzátéve, amikor a gyulafehérvári szemináriumba került, minden negyedév végén dolgozatokat kellett készíteni. Betoppant az érseki levéltárba, ahol nap mint nap érdekes dokumentumokra akadt, és elkezdte ezeket gyűjteni. „Szenvedélyemmé is vált a gyűjtés, nem csak a szülőfalummal kapcsolatosan, hanem Márton Áron püspök úrnak a személyes fényképhagyatékát is sikerült feldolgoznom egy társammal. Szépvíz történetének a gyűjtése körülbelül kétéves munka volt. A gondviselésnek tudhatom be, hogy épp akkor voltam ott, és olyan dobozokból kerültek elő ezek a rejtett kincsek a falu történelméből – úgy a templomépítés, mint a hétköznapi sorsok – amelyeket meg kellett találnom. A másik tény, ami ennek a könyvnek a megírására sarkallt, hogy a szomszéd falukról – Csíkszentmiklós, Csíkszentmihály – nem egy kötet jelent már meg, és sajnos Szépvízről eddig nem született sorokba öntött történelmi visszatekintő” – magyarázta. A kötetben két nagy fejezet található, első része a falu polgári vonatkozású múltjával foglalkozik, a második pedig a szépvízi egyházközség története. A könyv a Szépvízhez kapcsolódó Szent László-legendával kezdődik, de megtalálható benne a templomépítés leírása, egy-egy kép érdekes története, számadatok az egyházközség anyakönyvi kivonatából, bemutatja a társulatok, kápolnák, iskolák, keresztfák történeteit, az iparosság történetét, az örmények és a görög katolikusok Szépvízen való jelenlétét. De olvasható írás a régi hagyományokról, keresztelési és temetési szokásokról is. A könyv egyben képes gyűjtemény is, hiszen a 350 oldalon közel 450 darab korabeli, illetve a közelmúltban készült fotó is található. És tudományos munka is, pontos lábjegyzetekkel ellátva, mivel a szerző úgy véli, a hitelesség kell alátámassza azt, amit elmond a könyvben. Megtalálható benne továbbá Antal Géza egykori egyházgondnok, valamint Sebestyén Péter szépvízi születésű marosvásárhelyi plébános visszaemlékezése is. „Amikor a plébánosom elküldött a faluban az elsőpéntekesekhez, miután elvégeztük a szentségi kiszolgáltatást, a szentáldozást, utána megkérdeztem, hogy van-e régi fotója. És a legtöbben ilyenkor elkezdtek mesélni, elővették a régi fotókat. Olyan megdöbbentő felvételek kerültek elő idős nénik imakönyvéből, hogy nem is hittem. Ezzel a könyvvel ennek a községnek a nagyon értékes és szép múltját szerettem volna felidézni. Próbáltam egy-egy szeletet kiemelni a község életéből. 2014-ben már megvolt a gerince, de tovább helyeztek a papi munkában, és most sikerült pontot tenni rá. A kötet kiadását a szépvízi közbirtokosság állta, nélkülük nem lenne kézzel fogható a borítók közé zárt történelem” – mutatott rá a szerző, aki hangsúlyozza, hogy hiteles történelmi összeállítást, falumonográfiát a gyulafehérvári érseki levéltár kutatása nélkül nem lehet végezni. Megnyitják az emlékévet A Szent László emlékévet Tamás József gyulafehérvári római katolikus segédpüspök nyitja meg a hat órától kezdődő ünnepi szentmisén. Előtte fél hattól Szépvíz múltjáról szóló videókat vetítenek. A szentmise után pedig Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános méltatja a könyvet. „A szülőfalum iránti tisztelet jelképeként szerettem volna magam után hagyni ezt a kötetet. Mert a szó elszáll, de az írás megmarad és múltunk megismerése kötelességünk” – összegzett Gál Hunor.
Péter Beáta
Székelyhon.ro,
Vasárnap délután nyitják meg Szépvízen a Szent László emlékévet. A 18 órától kezdődő szentmise után a Szent László római katolikus templomban az ünnepség keretében bemutatják Gál Hunor szépvízi születésű, Gyergyószentmiklóson szolgáló örmény katolikus plébános Múltba rejtett örökség című, a falu múltját felelevenítő kötetét.
Fejezetek Szépvíz történelmű örökségéből alcímmel jelent meg Gál Hunor kötete, amely gazdag képanyaggal kiegészítve tárja fel a település múltját. A szerző úgy véli, mindenkinek kötelessége megismerni a szülőföldjét, az örökségét, a múltját. Az egykori plébánosom azt mondta nekem diákkoromban, hogy a saját történelmünket írjuk meg mi, ne más – mondta Gál Gunor portálunknak, hozzátéve, amikor a gyulafehérvári szemináriumba került, minden negyedév végén dolgozatokat kellett készíteni. Betoppant az érseki levéltárba, ahol nap mint nap érdekes dokumentumokra akadt, és elkezdte ezeket gyűjteni. „Szenvedélyemmé is vált a gyűjtés, nem csak a szülőfalummal kapcsolatosan, hanem Márton Áron püspök úrnak a személyes fényképhagyatékát is sikerült feldolgoznom egy társammal. Szépvíz történetének a gyűjtése körülbelül kétéves munka volt. A gondviselésnek tudhatom be, hogy épp akkor voltam ott, és olyan dobozokból kerültek elő ezek a rejtett kincsek a falu történelméből – úgy a templomépítés, mint a hétköznapi sorsok – amelyeket meg kellett találnom. A másik tény, ami ennek a könyvnek a megírására sarkallt, hogy a szomszéd falukról – Csíkszentmiklós, Csíkszentmihály – nem egy kötet jelent már meg, és sajnos Szépvízről eddig nem született sorokba öntött történelmi visszatekintő” – magyarázta. A kötetben két nagy fejezet található, első része a falu polgári vonatkozású múltjával foglalkozik, a második pedig a szépvízi egyházközség története. A könyv a Szépvízhez kapcsolódó Szent László-legendával kezdődik, de megtalálható benne a templomépítés leírása, egy-egy kép érdekes története, számadatok az egyházközség anyakönyvi kivonatából, bemutatja a társulatok, kápolnák, iskolák, keresztfák történeteit, az iparosság történetét, az örmények és a görög katolikusok Szépvízen való jelenlétét. De olvasható írás a régi hagyományokról, keresztelési és temetési szokásokról is. A könyv egyben képes gyűjtemény is, hiszen a 350 oldalon közel 450 darab korabeli, illetve a közelmúltban készült fotó is található. És tudományos munka is, pontos lábjegyzetekkel ellátva, mivel a szerző úgy véli, a hitelesség kell alátámassza azt, amit elmond a könyvben. Megtalálható benne továbbá Antal Géza egykori egyházgondnok, valamint Sebestyén Péter szépvízi születésű marosvásárhelyi plébános visszaemlékezése is. „Amikor a plébánosom elküldött a faluban az elsőpéntekesekhez, miután elvégeztük a szentségi kiszolgáltatást, a szentáldozást, utána megkérdeztem, hogy van-e régi fotója. És a legtöbben ilyenkor elkezdtek mesélni, elővették a régi fotókat. Olyan megdöbbentő felvételek kerültek elő idős nénik imakönyvéből, hogy nem is hittem. Ezzel a könyvvel ennek a községnek a nagyon értékes és szép múltját szerettem volna felidézni. Próbáltam egy-egy szeletet kiemelni a község életéből. 2014-ben már megvolt a gerince, de tovább helyeztek a papi munkában, és most sikerült pontot tenni rá. A kötet kiadását a szépvízi közbirtokosság állta, nélkülük nem lenne kézzel fogható a borítók közé zárt történelem” – mutatott rá a szerző, aki hangsúlyozza, hogy hiteles történelmi összeállítást, falumonográfiát a gyulafehérvári érseki levéltár kutatása nélkül nem lehet végezni. Megnyitják az emlékévet A Szent László emlékévet Tamás József gyulafehérvári római katolikus segédpüspök nyitja meg a hat órától kezdődő ünnepi szentmisén. Előtte fél hattól Szépvíz múltjáról szóló videókat vetítenek. A szentmise után pedig Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános méltatja a könyvet. „A szülőfalum iránti tisztelet jelképeként szerettem volna magam után hagyni ezt a kötetet. Mert a szó elszáll, de az írás megmarad és múltunk megismerése kötelességünk” – összegzett Gál Hunor.
Péter Beáta
Székelyhon.ro,
2017. március 26.
Megnyitották Szépvízen a Szent László-emlékévet
Ünnepi szentmise keretében nyitotta meg Tamás József római katolikus püspök a Szent László-emlékévet Szépvízen vasárnap délután. Szentbeszédében arra kérte a híveket, hogy – akárcsak a nagy lovagkirály – hitüket sziklaszilárdan éljék meg.
Magyarország nemzetpolitikai államtitkársága a 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából – a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére. A Szent László-emlékévbe kapcsolódott be Szépvíz is, Szent László ugyanis a szépvízi egyházközség védőszentje. „Ezt az egyházközséget és minden erdélyi egyházközséget – hiszen Erdély fővédőszentje Szent László – őneki ajánljuk ebben a szentmisében, hogy járjon közben értünk, és mi tudjunk őseink hitében megerősödni” – fogalmazott Tamás József a szentmise elején. Rámutatott, minden olyan rendezvény, amely az emlékév keretében zajlik, azt célozza meg, hogy a nagy király lelkületét, tanítását, példáját megértsük és kövessük.
Szent László a hit megélésében sziklaszilárddá vált. És nem csak ő maga élte meg ezt a hitet, hanem terjesztette is, hogy az ő népe is részesedjen benne, és megerősödjön benne az a mag, amit elhintett Szent István királyunk, hogy kicsirázzon, szárba szökkenjen és termést hozzon. – fejtette ki.
A püspök beszédében hangsúlyozta, hogy Szent László példa arra, hogy mi is lovagjai legyünk a nemzetünknek, de lovagjai legyünk a mi hitünknek is. „Számunkra a Szent László-év különleges. Igen nagy felelősséget ró ránk, mert úgy érdemes nekünk is - ahogy érdemes volt Szent István királyunknak és Szent László királyunknak is -, védenünk a hazát és a hitünket. Éppen ezért járjon közben értünk nagy királyunk, hogy valóban ez az emlékév elmélyítse bennünk Szent László lelkületét, és tudjunk mi is úgy élni ezért a népért, a mi népünkért, és úgy tudjunk élni a mi hitünkért, egyházunkért, ahogy ő tette.”
A szentmise után Sebestyén Péter szépvízi születésű, marosvásárhelyi plébános a Gyergyószentmiklóson szolgáló, szintén a falu szülötte Gál Hunor örmény katolikus plébános Múltba rejtett örökség című, a falu múltját felelevenítő kötetét mutatta be.
Péter Beáta
Székelyhon.ro
Ünnepi szentmise keretében nyitotta meg Tamás József római katolikus püspök a Szent László-emlékévet Szépvízen vasárnap délután. Szentbeszédében arra kérte a híveket, hogy – akárcsak a nagy lovagkirály – hitüket sziklaszilárdan éljék meg.
Magyarország nemzetpolitikai államtitkársága a 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából – a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére. A Szent László-emlékévbe kapcsolódott be Szépvíz is, Szent László ugyanis a szépvízi egyházközség védőszentje. „Ezt az egyházközséget és minden erdélyi egyházközséget – hiszen Erdély fővédőszentje Szent László – őneki ajánljuk ebben a szentmisében, hogy járjon közben értünk, és mi tudjunk őseink hitében megerősödni” – fogalmazott Tamás József a szentmise elején. Rámutatott, minden olyan rendezvény, amely az emlékév keretében zajlik, azt célozza meg, hogy a nagy király lelkületét, tanítását, példáját megértsük és kövessük.
Szent László a hit megélésében sziklaszilárddá vált. És nem csak ő maga élte meg ezt a hitet, hanem terjesztette is, hogy az ő népe is részesedjen benne, és megerősödjön benne az a mag, amit elhintett Szent István királyunk, hogy kicsirázzon, szárba szökkenjen és termést hozzon. – fejtette ki.
A püspök beszédében hangsúlyozta, hogy Szent László példa arra, hogy mi is lovagjai legyünk a nemzetünknek, de lovagjai legyünk a mi hitünknek is. „Számunkra a Szent László-év különleges. Igen nagy felelősséget ró ránk, mert úgy érdemes nekünk is - ahogy érdemes volt Szent István királyunknak és Szent László királyunknak is -, védenünk a hazát és a hitünket. Éppen ezért járjon közben értünk nagy királyunk, hogy valóban ez az emlékév elmélyítse bennünk Szent László lelkületét, és tudjunk mi is úgy élni ezért a népért, a mi népünkért, és úgy tudjunk élni a mi hitünkért, egyházunkért, ahogy ő tette.”
A szentmise után Sebestyén Péter szépvízi születésű, marosvásárhelyi plébános a Gyergyószentmiklóson szolgáló, szintén a falu szülötte Gál Hunor örmény katolikus plébános Múltba rejtett örökség című, a falu múltját felelevenítő kötetét mutatta be.
Péter Beáta
Székelyhon.ro
2017. március 26.
25 éve tették le az alapkövet
Az ünnepen kicsinek bizonyult a szászfalusi Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna, amely három évig épült, és amelyet 1995-ben Jakubinyi György érsek szentelt fel. A kápolna körül több mint kétszerannyian hallgatták a szentmisét – Tamás József püspök igehirdetését – mind ahányan befértek a kis templomba.
Huszonöt éve, Bakos Sándor plébános szolgálatának idején tették le Gyergyócsomafalván, Szászfaluban a Gyömölcsoltó Boldogasszony-kápolna alapkövét. Szombaton a búcsús szentmise keretében emlékeztek az alapkőletételre, imádkoztak Bakos Sándor pápai prelátusért, aki 2009 nyarán életének 86. és papságának 52. évében tért meg Teremtőjéhez. Ferencz Antal helyi plébános amint fogalmazott, hármas ünnep volt a szombati, negyed évszázaddal ezelőtt álmodta meg a kápolnát, majd vezette le az építését Bakos Sándor akkori plébános, aki 1980 júliusától 1998 áprilisáig szolgált Csomafalván, továbbá 450 évvel ezelőtti a legrégebbi írásos dokumentum, az a pápai regestrum, melyben említést tesznek a településről, és 20 éve tesz eleget a püspöki szolgálatnak Tamás József.
Arra kérte a híveket a szentmise elején Tamás József püspök, hogy imádkozzanak azért, hogy a kis templomot minél többen szeressék. A szentbeszédben hallhattuk, hogy az ünnepnek szereplője az Úrjézus, aki lejött közénk a földre, testet öltve magára, szereplője a Szentlélek Úristen, akinek megtermékenyítő erején keresztül öltött testet az Úrjézus, és szereplője a Boldogságos Szűzanya, aki annak ellenére, hogy nem tudta, mi vár rá, ki tudta mondani: legyen nékem a te szavaid szerint. Ezért az ünnepet mindhármuk ünnepének nevezhetjük. „Jézus megtestesülése által Isten tervének tett eleget, engedelmeskedve a mennyei atyának elfogadta azt a tervét, hogy az emberiség bűneiért engesztelő áldozat legyen. Akkor vagyunk igazán gyermekei Istennek, ha úgy élünk itt a földi életben, ahogyan azt a Jóisten elvárja tőlünk. Jézus megtestesülésének a ténye arra tanít és ösztönöz minket, amit Szent Pál apostol így fogalmazott meg: öltsétek magatokra Jézus Krisztust. Keresztény életünknek ez lenne az igazi lényege. Jézusnak az erényeit és erényes életét kellene mi magunk is megélnünk. Jézus Krisztust kellene hordozzuk a mi szívünkben, a mi szánkon és a mi gondolatainkban. Ha az ember önmagát, a bűnös emberi természetét hordozza, akkor boldogtalan. A megtestesült Jézus Krisztus üzenete az a mi számunkra: Jézus Krisztus lelkületét hordozzuk magunkban, az ő lelkületével éljük a mindennapi életünket” – hallhattuk a prédikációban.
A szentmise végén Ferencz Antal helyi plébános köszöntötte az erre az alkalomra hazalátogató elszármazott csomafalviakat. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítettek az ünnep megszervezésében, háláját fejezte ki a hívek szeretetéért, imáikért. A szentmisét követően a búcsúfiának is volt keletje, fogyott a mézeskalács, amit e napon ajándéknak szántak a búcsújárók azoknak, akik nem vehettek részt az ünnepen.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro
Az ünnepen kicsinek bizonyult a szászfalusi Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna, amely három évig épült, és amelyet 1995-ben Jakubinyi György érsek szentelt fel. A kápolna körül több mint kétszerannyian hallgatták a szentmisét – Tamás József püspök igehirdetését – mind ahányan befértek a kis templomba.
Huszonöt éve, Bakos Sándor plébános szolgálatának idején tették le Gyergyócsomafalván, Szászfaluban a Gyömölcsoltó Boldogasszony-kápolna alapkövét. Szombaton a búcsús szentmise keretében emlékeztek az alapkőletételre, imádkoztak Bakos Sándor pápai prelátusért, aki 2009 nyarán életének 86. és papságának 52. évében tért meg Teremtőjéhez. Ferencz Antal helyi plébános amint fogalmazott, hármas ünnep volt a szombati, negyed évszázaddal ezelőtt álmodta meg a kápolnát, majd vezette le az építését Bakos Sándor akkori plébános, aki 1980 júliusától 1998 áprilisáig szolgált Csomafalván, továbbá 450 évvel ezelőtti a legrégebbi írásos dokumentum, az a pápai regestrum, melyben említést tesznek a településről, és 20 éve tesz eleget a püspöki szolgálatnak Tamás József.
Arra kérte a híveket a szentmise elején Tamás József püspök, hogy imádkozzanak azért, hogy a kis templomot minél többen szeressék. A szentbeszédben hallhattuk, hogy az ünnepnek szereplője az Úrjézus, aki lejött közénk a földre, testet öltve magára, szereplője a Szentlélek Úristen, akinek megtermékenyítő erején keresztül öltött testet az Úrjézus, és szereplője a Boldogságos Szűzanya, aki annak ellenére, hogy nem tudta, mi vár rá, ki tudta mondani: legyen nékem a te szavaid szerint. Ezért az ünnepet mindhármuk ünnepének nevezhetjük. „Jézus megtestesülése által Isten tervének tett eleget, engedelmeskedve a mennyei atyának elfogadta azt a tervét, hogy az emberiség bűneiért engesztelő áldozat legyen. Akkor vagyunk igazán gyermekei Istennek, ha úgy élünk itt a földi életben, ahogyan azt a Jóisten elvárja tőlünk. Jézus megtestesülésének a ténye arra tanít és ösztönöz minket, amit Szent Pál apostol így fogalmazott meg: öltsétek magatokra Jézus Krisztust. Keresztény életünknek ez lenne az igazi lényege. Jézusnak az erényeit és erényes életét kellene mi magunk is megélnünk. Jézus Krisztust kellene hordozzuk a mi szívünkben, a mi szánkon és a mi gondolatainkban. Ha az ember önmagát, a bűnös emberi természetét hordozza, akkor boldogtalan. A megtestesült Jézus Krisztus üzenete az a mi számunkra: Jézus Krisztus lelkületét hordozzuk magunkban, az ő lelkületével éljük a mindennapi életünket” – hallhattuk a prédikációban.
A szentmise végén Ferencz Antal helyi plébános köszöntötte az erre az alkalomra hazalátogató elszármazott csomafalviakat. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítettek az ünnep megszervezésében, háláját fejezte ki a hívek szeretetéért, imáikért. A szentmisét követően a búcsúfiának is volt keletje, fogyott a mézeskalács, amit e napon ajándéknak szántak a búcsújárók azoknak, akik nem vehettek részt az ünnepen.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro
2017. április 5.
Ferenc pápa romániai látogatása csak a jogorvoslás után lehetséges
A gyulafehérvári római katolikus érsekség állásfoglalása
Miután a római találkozó után az EU-vezetők közt Klaus Werner Johannist, Románia államelnökét is fogadta Ferenc pápa, Johannis elnök azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a 2015-ös meghívást most írásban és szóban is megismételte: romániai látogatásra hívta a katolikus egyházfőt. Hozzátette, hogy a pápa „kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és (...) ha lehetséges lesz, el fog jönni”.
Ezt követően 2017. április 4-én a gyulafehérvári római katolikus érsekség sajtóközleményt adott ki ezzel kapcsolatban. A közleményt aláíró dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, általános helynök és Potyó Ferenc általános helynök, irodaigazgató kijelentik: a pápát „mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön”. Ezután felsorolják az egyházat ért sérelmeket az ingatlankérdések és az iskolaügy tekintetében, és megfogalmazzák: a jövőbeli pápalátogatást illetően a Johannis elnök által említett „lehetséges lesz” kitétel csupán Románián múlik, az egyházfők véleménye szerint ugyanis ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.
A római katolikus egyházi vezetők közleményükben visszaállamosításnak minősítik, hogy az elkobzott egyházi javakat – amelyeket a közösség szolgálatára, többek közt az állam által nem kellően támogatott szociális szolgáltatásokra használnának – nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatták vissza. Mindezt a pápa személyes képviselője, a bukaresti apostoli nuncius, Miguel Maury Buendía érsek is szóvá tette a román hatóságoknak, hiszen a katolikus kisebbség sérelmei ügyében két alkalommal kért kihallgatást az utóbbi időben. Találkozóiról tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is. Legutóbb 2017. március 20-án a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében járt a nuncius Teodor Meleșcanu külügyminiszternél. A nuncius elmondta, a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.
A gyulafehérvári érsekség ezek után azt a kérdést teszi fel közleményében az államelnöknek, ilyen körülmények közt „valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy »lehetséges legyen« ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására” – áll a római katolikus egyházfők közleményében. romkat.ro; Szabadság (Kolozsvár)
A gyulafehérvári római katolikus érsekség állásfoglalása
Miután a római találkozó után az EU-vezetők közt Klaus Werner Johannist, Románia államelnökét is fogadta Ferenc pápa, Johannis elnök azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a 2015-ös meghívást most írásban és szóban is megismételte: romániai látogatásra hívta a katolikus egyházfőt. Hozzátette, hogy a pápa „kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és (...) ha lehetséges lesz, el fog jönni”.
Ezt követően 2017. április 4-én a gyulafehérvári római katolikus érsekség sajtóközleményt adott ki ezzel kapcsolatban. A közleményt aláíró dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, általános helynök és Potyó Ferenc általános helynök, irodaigazgató kijelentik: a pápát „mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön”. Ezután felsorolják az egyházat ért sérelmeket az ingatlankérdések és az iskolaügy tekintetében, és megfogalmazzák: a jövőbeli pápalátogatást illetően a Johannis elnök által említett „lehetséges lesz” kitétel csupán Románián múlik, az egyházfők véleménye szerint ugyanis ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.
A római katolikus egyházi vezetők közleményükben visszaállamosításnak minősítik, hogy az elkobzott egyházi javakat – amelyeket a közösség szolgálatára, többek közt az állam által nem kellően támogatott szociális szolgáltatásokra használnának – nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatták vissza. Mindezt a pápa személyes képviselője, a bukaresti apostoli nuncius, Miguel Maury Buendía érsek is szóvá tette a román hatóságoknak, hiszen a katolikus kisebbség sérelmei ügyében két alkalommal kért kihallgatást az utóbbi időben. Találkozóiról tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is. Legutóbb 2017. március 20-án a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében járt a nuncius Teodor Meleșcanu külügyminiszternél. A nuncius elmondta, a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.
A gyulafehérvári érsekség ezek után azt a kérdést teszi fel közleményében az államelnöknek, ilyen körülmények közt „valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy »lehetséges legyen« ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására” – áll a római katolikus egyházfők közleményében. romkat.ro; Szabadság (Kolozsvár)
2017. április 5.
Érsekség: nem teljesülnek egy romániai pápalátogatás feltételei
Az erdélyi római katolikusok szerint mindaddig nem teljesülnek egy romániai pápalátogatás feltételei, amíg az országban sérülnek az alapvető emberi jogok, amíg a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat.
A gyulafehérvári római katolikus érsekség azt követően adott ki kemény hangú állásfoglalást, hogy a római EU-csúcsra utazó Klaus Johannis államfő vatikáni látogatása alkalmával ismételten meghívta Romániába Ferenc pápát. Az államfő akkor úgy fogalmazott, hogy a pápa „kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és (…) ha lehetséges lesz, el fog jönni”.
Az erdélyi római katolikus híveket pásztoráló gylafehérvári érsekség dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, általános helynök és Potyó Ferenc általános helynök, irodaigazgató aláírásával kedden sajtóközleményt adott ki a témában. Ebben mindenek előtt leszögezik: a pápát „mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön”.
Ezután felsorolják az egyházat ért sérelmeket az ingatlankérdések és a marosvásárhelyi iskolaügy tekintetében, és megfogalmazzák: a jövőbeli pápalátogatást illetően a Johannis elnök által említett „lehetséges lesz” kitétel csupán Románián múlik, az egyházfők véleménye szerint ugyanis ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.
Ferenc pápa is tud a „visszaállamosításokról”
A római katolikus egyházi vezetők közleményükben visszaállamosításnak minősítik, hogy az elkobzott egyházi javakat – amelyeket a közösség szolgálatára, többek közt az állam által nem kellően támogatott szociális szolgáltatásokra használnának – nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatták vissza. Mindezt a pápa személyes képviselője, a bukaresti apostoli nuncius, Miguel Maury Buendía érsek is szóvá tette a román hatóságoknak, hiszen a katolikus kisebbség sérelmei ügyében két alkalommal kért kihallgatást az utóbbi időben.
Találkozóiról tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is. Legutóbb 2017. március 20-án a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében járt a nuncius Teodor Meleșcanu külügyminiszternél. A nuncius elmondta, a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.
A gyulafehérvári érsekség ezek után azt a kérdést teszi fel az államelnöknek: ilyen körülmények közt „valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy »lehetséges legyen« ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására” – olvasható a római katolikus egyházfők közleményében. maszol.ro
Az erdélyi római katolikusok szerint mindaddig nem teljesülnek egy romániai pápalátogatás feltételei, amíg az országban sérülnek az alapvető emberi jogok, amíg a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat.
A gyulafehérvári római katolikus érsekség azt követően adott ki kemény hangú állásfoglalást, hogy a római EU-csúcsra utazó Klaus Johannis államfő vatikáni látogatása alkalmával ismételten meghívta Romániába Ferenc pápát. Az államfő akkor úgy fogalmazott, hogy a pápa „kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és (…) ha lehetséges lesz, el fog jönni”.
Az erdélyi római katolikus híveket pásztoráló gylafehérvári érsekség dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, általános helynök és Potyó Ferenc általános helynök, irodaigazgató aláírásával kedden sajtóközleményt adott ki a témában. Ebben mindenek előtt leszögezik: a pápát „mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön”.
Ezután felsorolják az egyházat ért sérelmeket az ingatlankérdések és a marosvásárhelyi iskolaügy tekintetében, és megfogalmazzák: a jövőbeli pápalátogatást illetően a Johannis elnök által említett „lehetséges lesz” kitétel csupán Románián múlik, az egyházfők véleménye szerint ugyanis ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.
Ferenc pápa is tud a „visszaállamosításokról”
A római katolikus egyházi vezetők közleményükben visszaállamosításnak minősítik, hogy az elkobzott egyházi javakat – amelyeket a közösség szolgálatára, többek közt az állam által nem kellően támogatott szociális szolgáltatásokra használnának – nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatták vissza. Mindezt a pápa személyes képviselője, a bukaresti apostoli nuncius, Miguel Maury Buendía érsek is szóvá tette a román hatóságoknak, hiszen a katolikus kisebbség sérelmei ügyében két alkalommal kért kihallgatást az utóbbi időben.
Találkozóiról tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is. Legutóbb 2017. március 20-án a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében járt a nuncius Teodor Meleșcanu külügyminiszternél. A nuncius elmondta, a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.
A gyulafehérvári érsekség ezek után azt a kérdést teszi fel az államelnöknek: ilyen körülmények közt „valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy »lehetséges legyen« ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására” – olvasható a római katolikus egyházfők közleményében. maszol.ro
2017. április 16.
Ismét sok ezren vettek részt az ételszentelésen Csíkszeredában
Idén is tömött sorokban, sok ezren gyűltek össze a csíkszeredai Szabadság-téren, hogy részesei legyenek a Kárpát-medence legnagyobb hagyományos húsvét-reggeli ételszentelésének.
Az ünnepi díszbe öltöztetett kosarakba ilyenkor töltött bárány, sonka, piros tojás, bor és egyéb, a húsvétra jellemző eledel kerül. A szentelés megkezdése előtt Tamás József segédpüspök szólt a hívekhez, és áldotta meg a húsvéti étkeket.
Az eledelek ünnepélyes megáldását követően a téren kialakított sorok között vonult el a papság a ministránsokkal, és meghintették szenteltvízzel a kosarakat. Az ételszentelés a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Kovács Csaba P. / Székelyhon.ro
Idén is tömött sorokban, sok ezren gyűltek össze a csíkszeredai Szabadság-téren, hogy részesei legyenek a Kárpát-medence legnagyobb hagyományos húsvét-reggeli ételszentelésének.
Az ünnepi díszbe öltöztetett kosarakba ilyenkor töltött bárány, sonka, piros tojás, bor és egyéb, a húsvétra jellemző eledel kerül. A szentelés megkezdése előtt Tamás József segédpüspök szólt a hívekhez, és áldotta meg a húsvéti étkeket.
Az eledelek ünnepélyes megáldását követően a téren kialakított sorok között vonult el a papság a ministránsokkal, és meghintették szenteltvízzel a kosarakat. Az ételszentelés a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Kovács Csaba P. / Székelyhon.ro
2017. április 25.
Püspöki áldás a felújított templomban (Szent György-búcsú Esztelneken)
A Szent György vértanúról elnevezett esztelneki ferences zárdatemplom búcsúünnepét a napján, tegnap délelőtt 11 órakor tartották. E búcsús-hálaadó szentmise keretében Tamás József püspök atya áldását adta a kívül-belül felújított templomra, a liturgikus bútorokra és az oltárképet helyettesítő domborműre.
A szentmisén mintegy húsz kézdi-orbaiszéki római katolikus plébános és néhány ferences szerzetes, többek között Urbán Erik püspöki helynök, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója is jelen volt. Az 1980 őszén felszentelt ferences templom külső és belső felújításának kezdeményezője és kivitelezője Kakucs Szilveszter zárdaigazgató. Közreműködött a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-plébániatemplom gyermekkara Gergely Gábor kántor vezényletével. A Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász által készített és sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló oltárképet helyettesítő domborművet Tamás József püspök és Domokos Ferenc polgármester leplezte le, majd a püspök megáldotta a megújult templomot, illetve a domborművet és a liturgikus bútorzatot. Igehirdetésében az egyházfő Szent György életét méltatta. A búcsús-hálaadó szentmise végén Kakucs Szilveszter testvér köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a templom tatarozásához, felújításához. Azt is elmondta, a munkálatokat idős és ifjú Fekete Mihály Baumeister cége végezte, és anyagi támogatást is nyújtottak, a papi és ministránsszékek a zeteváraljai Sebestyén Ferenc munkáját dicsérik, a festett ablakok cseréjét kedvezményes áron Szász Zoltán és édesapja, Szász György végezte, a csíkszeredai Részegh András a megvilágítást alakította ki díjmentesen, és világítótesteket is adományozott a templomnak, az asztalosmunkálatokban Bagoly Miklós Levente sepsiszentgyörgyi vállalkozó is segítséget nyújtott. Az ünnepi szentmise a pápai himnusz és nemzeti imánk közös eléneklésével ért véget.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Szent György vértanúról elnevezett esztelneki ferences zárdatemplom búcsúünnepét a napján, tegnap délelőtt 11 órakor tartották. E búcsús-hálaadó szentmise keretében Tamás József püspök atya áldását adta a kívül-belül felújított templomra, a liturgikus bútorokra és az oltárképet helyettesítő domborműre.
A szentmisén mintegy húsz kézdi-orbaiszéki római katolikus plébános és néhány ferences szerzetes, többek között Urbán Erik püspöki helynök, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója is jelen volt. Az 1980 őszén felszentelt ferences templom külső és belső felújításának kezdeményezője és kivitelezője Kakucs Szilveszter zárdaigazgató. Közreműködött a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-plébániatemplom gyermekkara Gergely Gábor kántor vezényletével. A Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász által készített és sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló oltárképet helyettesítő domborművet Tamás József püspök és Domokos Ferenc polgármester leplezte le, majd a püspök megáldotta a megújult templomot, illetve a domborművet és a liturgikus bútorzatot. Igehirdetésében az egyházfő Szent György életét méltatta. A búcsús-hálaadó szentmise végén Kakucs Szilveszter testvér köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a templom tatarozásához, felújításához. Azt is elmondta, a munkálatokat idős és ifjú Fekete Mihály Baumeister cége végezte, és anyagi támogatást is nyújtottak, a papi és ministránsszékek a zeteváraljai Sebestyén Ferenc munkáját dicsérik, a festett ablakok cseréjét kedvezményes áron Szász Zoltán és édesapja, Szász György végezte, a csíkszeredai Részegh András a megvilágítást alakította ki díjmentesen, és világítótesteket is adományozott a templomnak, az asztalosmunkálatokban Bagoly Miklós Levente sepsiszentgyörgyi vállalkozó is segítséget nyújtott. Az ünnepi szentmise a pápai himnusz és nemzeti imánk közös eléneklésével ért véget.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. augusztus 14.
Élni akarunk székelyként, magyarként (Emléktáblát avattak az ojtozi csata 100. évfordulóján)
Emléktáblát avattak az 1916–17-ben az Ojtozi-szorosban elesett magyar katonák emlékére, történészkonferenciát tartottak, amelyen a száz évvel ezelőtti csatát járták körül neves meghívottak, szentmisét celebráltak, amelyen Márton Áron emlékét is felidézték – az idei berecki falunapok egybeestek az ojtozi csata századik évfordulójával, érthető hát, hogy az emlékezés és a jövőbe tekintés került a középpontba.
A falunapok nyitányaként szombat délután a helyi önkormányzat és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának szervezésében történészkonferenciát tartottak a művelődési központ nagytermében. Neves hazai és magyarországi hadtörténészek, történészek, levéltárosok és muzeológusok különböző szemszögből közelítették meg és mutatták be a száz évvel ezelőtti ojtozi csatát. Többek között előadások hangzottak el az 1916-os román betörés háromszéki hatásairól, a román hadsereg 1917-es újjászületéséről, a soproni vasezred történetéről – olyan igazságok hangzottak el, amelyek nem szerepelnek a román történelem-, illetve tankönyvekben. A sikeres rendezvény ötletgazdája Lukács Bence Ákos konzul volt. Illésfalvi Péter hadtörténész előadása során vitéz Bodó Lajos korabeli fényképét is bemutatta, hangsúlyozva, hogy a konferencián jelen van annak unokája, Bodó István Csíkszeredából. Az előadásokat vita követte, majd a jelenlevők számára alternatív programot szerveztek: a Gábor Áron-emlékházat, a művelődési központ alagsorában berendezett falumúzeumot vagy a római castrumot lehetett megtekinteni. Tegnap reggel a kívül-belül felújított ojtoztelepi római katolikus templomban szentmisére került sor, amelyet Tamás József segédpüspök celebrált. Csomós László berecki plébános – miután a maga és az egyházközség nevében köszöntötte a vendégeket és a híveket – arra emlékeztetett: az ojtozi csata centenáriumán azért gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket a hazájukat védő magyar katonák hősiessége előtt és emléket állítsanak nekik. Ugyanakkor arra kérte a jelenlevőket, hogy Márton Áron püspökre is emlékezzenek, aki 1916 szeptemberétől 1917 decemberéig a magyar hadsereg katonájaként az Ojtozi-szorosban is harcolt. „Számunkra ne csak emlékezés legyen ez a nap, hanem szóljon hőseink hitének és kitartásának elsajátításáról is. Ha mi is példájuk szerint élünk, akkor életünk harcait bár néha elveszítjük, hitünkben soha össze nem törünk. Száz év távlatából is él a nemzet, mert töretlen a hite. A világ húzhat határokat, de a hitünk országát csak Isten teheti nagyobbá. Vágyjunk erre a hitre, és akkor meglesz mindenünk” – mondotta többek között a berecki egyházközség plébánosa, majd felkérte a püspök atyát, hogy mutassa be a legszentebb áldozatot az itt elesett hősökért, népünkért és hazánkért. Az egyházfő az ünnepi szentmisét az Ojtozi-szorosban elesett katonák emlékének ajánlotta fel.
A szentmisét követően a jelenlevők a templomkertbe vonultak, hogy felavassák az emléktáblát az 1916–17-ben az Ojtozi-szorosban harcolt és hősi halált halt magyar katonák emlékére. A leleplezésre váró emléktábla előtt első világháborús honvédegyenruhában és korabeli fegyverzetben díszőrséget állt négy hagyományőrző és a Történelmi Vitézi Rend kézdi- és sepsiszéki állományának több tagja, rajtuk kívül huszáregyenruhát és a 15. Székely Határőr Gyalogezred egyenruháját viselő hagyományőrzők is jelen voltak a megemlékezésen, amely a magyar himnusz eléneklésével kezdődött.
Elsőként az esemény házigazdája, Dimény Zoltán, Bereck község polgármestere szólt az egybegyűltekhez, köszöntötte a jeles vendégeket, az egyházi és világi méltóságokat, Sopron és Tótkomlós küldöttségét, valamint Kiss László ezredest, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai attaséját. Az elöljáró kivételes napnak, az összefogás napjának nevezte az eseményt, és köszönetet mondott Grezsa István kormánybiztosnak és Magyarország kormányának az ojtoztelepi templom felújításában nyújtott jelentős anyagi támogatásért. Grezsa István kormánybiztos arra emlékeztetett, hogy a Honvédkövet pontosan tíz évvel ezelőtt állították fel. Kiemelte: ezen a napon nemcsak a magyar honvédekre emlékeznek, hanem, ahogy azt minden katonai hagyomány diktálja, az elesett ellenségről is megemlékeznek, évszázadokon keresztül ezt a szorost nemcsak magyar és székely hősök tetemei borítják, hanem román, német és orosz katonák is elestek itt. Jelképes, hogy a soproni 18-asok az ország nyugati végéből ide, a legkeletibb részre, Ojtozba kerültek, ahol a magyar hazát védték. A trianoni diktátum közelgő századik évfordulója kapcsán azt hangsúlyozta: ideje annak, hogy eljöjjön a Kárpát-medencében élő népek megbékélése, és jó lenne, ha a visegrádi négyek kibővülne Romániával is, de ehhez őszintén kell egymás szemébe nézni. „Minden veszteség és minden negatív folyamat ellenére élni akarunk székelyként, magyarként, ahogy az Úr rendelt bennünket” – zárta beszédét a kormánybiztos.
Firtl Mátyás, Sopron és térsége országgyűlési képviselője, a Magyar Országyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke arról beszélt, hogy Sopron egyik legszebb parkjában, az Erzsébet kertben áll 2013 óta gróf Bánffy Miklós egykori külügyminiszter szobra, amelyet a város legnagyobb ünnepén, a Hűség napján lepleztek le, mert a soproniaknak a várost és környékét ő mentette meg, 1921-ben népszavazással dönthettek sorsukról, jövőjükről a trianoni döntés ellenében. A zalánpataki Préda Barna hagyományőrző Futó Dezső főhadnagy Emlékezzünk! című versét adta elő, majd Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke mondta el ünnepi beszédét, aki azt emelte ki, hogy a haza megvédése aligha sikerült volna a székelyek és a soproniak nélkül, akik hősiesen harcoltak a magyar honért itt és máshol. Arra is figyelmeztetett, hogy a nagy háború centenáriumán erkölcsi kötelességünk a még meglévő honvédsírok felkutatása és egy olyan adattár létrehozása, amely megőrzi az elesett honvédek nevét. Szász Henrietta Tóth Árpád Katonasír című versét szavalta el, majd Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ideiglenes ügyvivője emlékezett az ojtozi csata centenáriumára, és köszönetet mondott Pál Andor berecki vállalkozónak a templom felújításáért. Kozma Eszter tanuló csángó katonabúcsúztatót énekelt, majd Dimény Zoltán, Farkas Balázs és Grezsa István leleplezte a templom falán levő márvány emléktáblát, amelyet a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap, Bereck önkormányzata és Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa állíttatott az Ojtozi-szoros térségében 1916–17-ben harcolt és hősi halált halt magyar katonák emlékére. Az emléktáblát Tamás József segédpüspök áldotta meg, majd koszorúzás következett. A soproniak a tíz évvel ezelőtt felállított Honvédkövet is megkoszorúzták. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Emléktáblát avattak az 1916–17-ben az Ojtozi-szorosban elesett magyar katonák emlékére, történészkonferenciát tartottak, amelyen a száz évvel ezelőtti csatát járták körül neves meghívottak, szentmisét celebráltak, amelyen Márton Áron emlékét is felidézték – az idei berecki falunapok egybeestek az ojtozi csata századik évfordulójával, érthető hát, hogy az emlékezés és a jövőbe tekintés került a középpontba.
A falunapok nyitányaként szombat délután a helyi önkormányzat és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának szervezésében történészkonferenciát tartottak a művelődési központ nagytermében. Neves hazai és magyarországi hadtörténészek, történészek, levéltárosok és muzeológusok különböző szemszögből közelítették meg és mutatták be a száz évvel ezelőtti ojtozi csatát. Többek között előadások hangzottak el az 1916-os román betörés háromszéki hatásairól, a román hadsereg 1917-es újjászületéséről, a soproni vasezred történetéről – olyan igazságok hangzottak el, amelyek nem szerepelnek a román történelem-, illetve tankönyvekben. A sikeres rendezvény ötletgazdája Lukács Bence Ákos konzul volt. Illésfalvi Péter hadtörténész előadása során vitéz Bodó Lajos korabeli fényképét is bemutatta, hangsúlyozva, hogy a konferencián jelen van annak unokája, Bodó István Csíkszeredából. Az előadásokat vita követte, majd a jelenlevők számára alternatív programot szerveztek: a Gábor Áron-emlékházat, a művelődési központ alagsorában berendezett falumúzeumot vagy a római castrumot lehetett megtekinteni. Tegnap reggel a kívül-belül felújított ojtoztelepi római katolikus templomban szentmisére került sor, amelyet Tamás József segédpüspök celebrált. Csomós László berecki plébános – miután a maga és az egyházközség nevében köszöntötte a vendégeket és a híveket – arra emlékeztetett: az ojtozi csata centenáriumán azért gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket a hazájukat védő magyar katonák hősiessége előtt és emléket állítsanak nekik. Ugyanakkor arra kérte a jelenlevőket, hogy Márton Áron püspökre is emlékezzenek, aki 1916 szeptemberétől 1917 decemberéig a magyar hadsereg katonájaként az Ojtozi-szorosban is harcolt. „Számunkra ne csak emlékezés legyen ez a nap, hanem szóljon hőseink hitének és kitartásának elsajátításáról is. Ha mi is példájuk szerint élünk, akkor életünk harcait bár néha elveszítjük, hitünkben soha össze nem törünk. Száz év távlatából is él a nemzet, mert töretlen a hite. A világ húzhat határokat, de a hitünk országát csak Isten teheti nagyobbá. Vágyjunk erre a hitre, és akkor meglesz mindenünk” – mondotta többek között a berecki egyházközség plébánosa, majd felkérte a püspök atyát, hogy mutassa be a legszentebb áldozatot az itt elesett hősökért, népünkért és hazánkért. Az egyházfő az ünnepi szentmisét az Ojtozi-szorosban elesett katonák emlékének ajánlotta fel.
A szentmisét követően a jelenlevők a templomkertbe vonultak, hogy felavassák az emléktáblát az 1916–17-ben az Ojtozi-szorosban harcolt és hősi halált halt magyar katonák emlékére. A leleplezésre váró emléktábla előtt első világháborús honvédegyenruhában és korabeli fegyverzetben díszőrséget állt négy hagyományőrző és a Történelmi Vitézi Rend kézdi- és sepsiszéki állományának több tagja, rajtuk kívül huszáregyenruhát és a 15. Székely Határőr Gyalogezred egyenruháját viselő hagyományőrzők is jelen voltak a megemlékezésen, amely a magyar himnusz eléneklésével kezdődött.
Elsőként az esemény házigazdája, Dimény Zoltán, Bereck község polgármestere szólt az egybegyűltekhez, köszöntötte a jeles vendégeket, az egyházi és világi méltóságokat, Sopron és Tótkomlós küldöttségét, valamint Kiss László ezredest, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai attaséját. Az elöljáró kivételes napnak, az összefogás napjának nevezte az eseményt, és köszönetet mondott Grezsa István kormánybiztosnak és Magyarország kormányának az ojtoztelepi templom felújításában nyújtott jelentős anyagi támogatásért. Grezsa István kormánybiztos arra emlékeztetett, hogy a Honvédkövet pontosan tíz évvel ezelőtt állították fel. Kiemelte: ezen a napon nemcsak a magyar honvédekre emlékeznek, hanem, ahogy azt minden katonai hagyomány diktálja, az elesett ellenségről is megemlékeznek, évszázadokon keresztül ezt a szorost nemcsak magyar és székely hősök tetemei borítják, hanem román, német és orosz katonák is elestek itt. Jelképes, hogy a soproni 18-asok az ország nyugati végéből ide, a legkeletibb részre, Ojtozba kerültek, ahol a magyar hazát védték. A trianoni diktátum közelgő századik évfordulója kapcsán azt hangsúlyozta: ideje annak, hogy eljöjjön a Kárpát-medencében élő népek megbékélése, és jó lenne, ha a visegrádi négyek kibővülne Romániával is, de ehhez őszintén kell egymás szemébe nézni. „Minden veszteség és minden negatív folyamat ellenére élni akarunk székelyként, magyarként, ahogy az Úr rendelt bennünket” – zárta beszédét a kormánybiztos.
Firtl Mátyás, Sopron és térsége országgyűlési képviselője, a Magyar Országyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke arról beszélt, hogy Sopron egyik legszebb parkjában, az Erzsébet kertben áll 2013 óta gróf Bánffy Miklós egykori külügyminiszter szobra, amelyet a város legnagyobb ünnepén, a Hűség napján lepleztek le, mert a soproniaknak a várost és környékét ő mentette meg, 1921-ben népszavazással dönthettek sorsukról, jövőjükről a trianoni döntés ellenében. A zalánpataki Préda Barna hagyományőrző Futó Dezső főhadnagy Emlékezzünk! című versét adta elő, majd Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke mondta el ünnepi beszédét, aki azt emelte ki, hogy a haza megvédése aligha sikerült volna a székelyek és a soproniak nélkül, akik hősiesen harcoltak a magyar honért itt és máshol. Arra is figyelmeztetett, hogy a nagy háború centenáriumán erkölcsi kötelességünk a még meglévő honvédsírok felkutatása és egy olyan adattár létrehozása, amely megőrzi az elesett honvédek nevét. Szász Henrietta Tóth Árpád Katonasír című versét szavalta el, majd Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ideiglenes ügyvivője emlékezett az ojtozi csata centenáriumára, és köszönetet mondott Pál Andor berecki vállalkozónak a templom felújításáért. Kozma Eszter tanuló csángó katonabúcsúztatót énekelt, majd Dimény Zoltán, Farkas Balázs és Grezsa István leleplezte a templom falán levő márvány emléktáblát, amelyet a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap, Bereck önkormányzata és Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa állíttatott az Ojtozi-szoros térségében 1916–17-ben harcolt és hősi halált halt magyar katonák emlékére. Az emléktáblát Tamás József segédpüspök áldotta meg, majd koszorúzás következett. A soproniak a tíz évvel ezelőtt felállított Honvédkövet is megkoszorúzták. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. augusztus 21.
Szent László-szobrot avattak Kézdiszentléleken
Szent István-búcsú a Perkőn
A tegnapi kézdiszentléleki Szent István-búcsú fénypontja volt a Szent László-szobor-avatás. A helybeliekkel együtt ünnepelt a három magyarországi testvértelepülés, Budapest XI. kerülete, Szentgál és Alsónyék küldöttsége is. A Perkőn mondott szentbeszédében Tamás József segédpüspök hangsúlyozta: „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette.”
Az egész napos rendezvény szokás szerint a főtéren álló Szent István-szobornál kezdődött, ahol házigazdaként Balogh Tibor, a község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, a szép számban megjelent helybelieket, a búcsúra határon innen és túlról érkezett zarándokokat, a világi és egyházi elöljárókat, valamint a testvértelepülések küldöttségeit. Az ünnepléshez megfelelő hangulatot az egyházi énekkar és Balogh Mónika Beáta énekes teremtette meg. Az elöljáró rövid beszédében országalapító szent királyunk alakját és történelemalakító szerepét méltatta, majd koszorúzás következett. A szent király kőszobrától a tömeg a templom közelében kialakított Szent László parkhoz és -szoborhoz vonult, ahol Balogh Tibor polgármester mondott elsőként ünnepi beszédet. A szobor két oldalán díszőrséget állt a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság négy „vitéze”. „Az idei Szent László-emlékév alkalmat teremtett arra, hogy a községünkben kialakított teret elnevezzük róla, azt egy őt ábrázoló mellszoborral ékesítsük. Köszönet Bartalis Béla kőfaragónak a szobor talapzatáért, Todor Elődnek a szobor elkészítéséért, Venczel Róbertnek a park kivitelezéséért, Gál Bélának pedig a villanyhálózat kiépítéséért, valamint minden kollégámnak, a támogatóknak, akik hozzájárultak a terv kivitelezéséhez” – mondotta a polgármester. Tamás Sándor, a megyei önkormányat elnöke párhuzamot vont a két szent király alakja között. „Szent István országépítő nagy művét László király folytatta. Szent László megerősítette a magyar államot, amelyet megvédett minden külső támadástól és belső ármánytól, a hatalmasságok között reálpolitikát folytatva biztosította országunk függetlenségét. Megvédte a magyarokat a nomád népek pusztításától. Bár pontosan tudjuk, hogy Felvidéken és Székelyföldön azért maradt meg több Szent László-emlék, mert az ország többi részén a törökök leromboltak, földig égettek számtalan templomot, mégis arányaihoz mérten Székelyföldön azért van a legtöbb Szent László-emlék, mert mi, székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásainak. Hisszük a Szent László-pénzek legendáját, hisszük az általa fakasztott források csodatevő erejét. Pontosan tudjuk, hogy a Képes krónika egyik, a szent királlyal kapcsolatos iniciáléjának kucsmás alakja székely hadvezér, sőt, azt is tudjuk, hogy Grigore Ureche moldvai krónikaíró is írt a székelyek élén vívott, tatárok feletti győzelméről. Tehát méltán vagyunk büszkék királyunkra. Székelyföldön belül, Háromszéken Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kilyén, Kökös, a kézdiszentléleki Perkő tetején álló kápolna, Sepsibesenyő, Szacsva őrzi kisebb-nagyobb mértékben falfestményeit, emlékképeit a nagy királynak” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke. Csige Sándor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja szintén a két Árpád-házi szent király alakját méltatta, augusztus 20-át a magyarság legfontosabb ünnepének nevezve. A vezető konzul hitet, kitartást és állhatatosságot kívánt minden magyar érzelmű embernek, Kézdiszentlélek lakóinak, kiemelve, hogy ez az egyetlen felső-háromszéki település, ahol mindkét szent királynak szobrot állítottak. A szobrot Tamás Sándor és Balogh Tibor leplezte le, majd Tamás József segédpüspök áldása után a szoboravatás koszorúzással zárult. Ezt követően indult a búcsújárók körmenete a Perkőre, útközben minden település és a nagyszámú zarándok elvégezte a segédpüspökkel a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben állított emlékjeleknél. Mivel az idei ünnep vasárnapra esett, az előző évekhez viszonyítva a zarándokok száma megkétszereződött. Az ősi kápolna mögötti szabadtéri oltárnál 12 óra után kezdődött a búcsús szentmise, amelynek főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. A nagy meleg ellenére mintegy kétezren vonultak a szabadtéri oltár elé, hogy meghallgathassák a másfél órás ünnepi szentmisét, előtte a Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. Tamás József szentbeszédé¬ben arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette, ő testesítette meg a történelem folyamán legelőször a keresztény királyok eszményképét, ő volt az első olyan király, aki szentté tudott lenni, és népének olyan atyja, akit azóta is tisztelettel és szeretettel vesznek körül és szentként tiszteltnek” – mondotta a főpap, aki négy nagy emberi bűnt – kevélység, kapzsiság, hazugság és erkölcstelenség – sorolt fel, amelyek a mi életünket, keresztény értékeinket próbálják tönkretenni. A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Délután három órától a nyeregben Szent István-napi ünnepség kezdődött, amelynek során a kőszínpadon előadták Az államalapítástól Szent László haláláig című bábelőadást, amelyet néptáncfesztivál és hagyományőrző délután követett. A Szent László királynak szentelt idei első őrtüzet 22 órakor a Perkőn gyújtották meg, majd még huszonhárom háromszéki településen lobbantak fel a lángok.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Szent István-búcsú a Perkőn
A tegnapi kézdiszentléleki Szent István-búcsú fénypontja volt a Szent László-szobor-avatás. A helybeliekkel együtt ünnepelt a három magyarországi testvértelepülés, Budapest XI. kerülete, Szentgál és Alsónyék küldöttsége is. A Perkőn mondott szentbeszédében Tamás József segédpüspök hangsúlyozta: „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette.”
Az egész napos rendezvény szokás szerint a főtéren álló Szent István-szobornál kezdődött, ahol házigazdaként Balogh Tibor, a község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, a szép számban megjelent helybelieket, a búcsúra határon innen és túlról érkezett zarándokokat, a világi és egyházi elöljárókat, valamint a testvértelepülések küldöttségeit. Az ünnepléshez megfelelő hangulatot az egyházi énekkar és Balogh Mónika Beáta énekes teremtette meg. Az elöljáró rövid beszédében országalapító szent királyunk alakját és történelemalakító szerepét méltatta, majd koszorúzás következett. A szent király kőszobrától a tömeg a templom közelében kialakított Szent László parkhoz és -szoborhoz vonult, ahol Balogh Tibor polgármester mondott elsőként ünnepi beszédet. A szobor két oldalán díszőrséget állt a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság négy „vitéze”. „Az idei Szent László-emlékév alkalmat teremtett arra, hogy a községünkben kialakított teret elnevezzük róla, azt egy őt ábrázoló mellszoborral ékesítsük. Köszönet Bartalis Béla kőfaragónak a szobor talapzatáért, Todor Elődnek a szobor elkészítéséért, Venczel Róbertnek a park kivitelezéséért, Gál Bélának pedig a villanyhálózat kiépítéséért, valamint minden kollégámnak, a támogatóknak, akik hozzájárultak a terv kivitelezéséhez” – mondotta a polgármester. Tamás Sándor, a megyei önkormányat elnöke párhuzamot vont a két szent király alakja között. „Szent István országépítő nagy művét László király folytatta. Szent László megerősítette a magyar államot, amelyet megvédett minden külső támadástól és belső ármánytól, a hatalmasságok között reálpolitikát folytatva biztosította országunk függetlenségét. Megvédte a magyarokat a nomád népek pusztításától. Bár pontosan tudjuk, hogy Felvidéken és Székelyföldön azért maradt meg több Szent László-emlék, mert az ország többi részén a törökök leromboltak, földig égettek számtalan templomot, mégis arányaihoz mérten Székelyföldön azért van a legtöbb Szent László-emlék, mert mi, székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásainak. Hisszük a Szent László-pénzek legendáját, hisszük az általa fakasztott források csodatevő erejét. Pontosan tudjuk, hogy a Képes krónika egyik, a szent királlyal kapcsolatos iniciáléjának kucsmás alakja székely hadvezér, sőt, azt is tudjuk, hogy Grigore Ureche moldvai krónikaíró is írt a székelyek élén vívott, tatárok feletti győzelméről. Tehát méltán vagyunk büszkék királyunkra. Székelyföldön belül, Háromszéken Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kilyén, Kökös, a kézdiszentléleki Perkő tetején álló kápolna, Sepsibesenyő, Szacsva őrzi kisebb-nagyobb mértékben falfestményeit, emlékképeit a nagy királynak” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke. Csige Sándor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja szintén a két Árpád-házi szent király alakját méltatta, augusztus 20-át a magyarság legfontosabb ünnepének nevezve. A vezető konzul hitet, kitartást és állhatatosságot kívánt minden magyar érzelmű embernek, Kézdiszentlélek lakóinak, kiemelve, hogy ez az egyetlen felső-háromszéki település, ahol mindkét szent királynak szobrot állítottak. A szobrot Tamás Sándor és Balogh Tibor leplezte le, majd Tamás József segédpüspök áldása után a szoboravatás koszorúzással zárult. Ezt követően indult a búcsújárók körmenete a Perkőre, útközben minden település és a nagyszámú zarándok elvégezte a segédpüspökkel a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben állított emlékjeleknél. Mivel az idei ünnep vasárnapra esett, az előző évekhez viszonyítva a zarándokok száma megkétszereződött. Az ősi kápolna mögötti szabadtéri oltárnál 12 óra után kezdődött a búcsús szentmise, amelynek főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. A nagy meleg ellenére mintegy kétezren vonultak a szabadtéri oltár elé, hogy meghallgathassák a másfél órás ünnepi szentmisét, előtte a Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. Tamás József szentbeszédé¬ben arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette, ő testesítette meg a történelem folyamán legelőször a keresztény királyok eszményképét, ő volt az első olyan király, aki szentté tudott lenni, és népének olyan atyja, akit azóta is tisztelettel és szeretettel vesznek körül és szentként tiszteltnek” – mondotta a főpap, aki négy nagy emberi bűnt – kevélység, kapzsiság, hazugság és erkölcstelenség – sorolt fel, amelyek a mi életünket, keresztény értékeinket próbálják tönkretenni. A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Délután három órától a nyeregben Szent István-napi ünnepség kezdődött, amelynek során a kőszínpadon előadták Az államalapítástól Szent László haláláig című bábelőadást, amelyet néptáncfesztivál és hagyományőrző délután követett. A Szent László királynak szentelt idei első őrtüzet 22 órakor a Perkőn gyújtották meg, majd még huszonhárom háromszéki településen lobbantak fel a lángok.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. szeptember 6.
Ajánló
SZOBORAVATÓ
Szeptember 9-én, szombaton, a Kisboldogasszony-napi búcsú alkalmával a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend és az imecsfalvi Kisboldogasszony Római Katolikus Egyházközség Szent László lovagkirály mellszobrát leplezi le az imecsfalvi templom előtt. Az ünnepi búcsús szentmise 11 órakor kezdődik a templomban Tamás József püspök celebrálásával, a környező települések papjainak és a lovagrend tagjainak részvételével.
KÖNYVBEMUTATÓ
Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától az uzoni Erdélyi Lajos Könyvtár előadótermében vitéz Lay Imre író, ’56-os túlélő mutatja be a Brassói srácok című könyvét.
KIÁLLÍTÁS
Szeptember 7-én, csütörtökön 19 órától a sepsiszentgyörgyi Köntés Pincegalériába Baby-ball – babarclenyomatok, avagy Üzenet a Túlpartról címmel nyílik meg Becsey Zsuzsa képzőművész, meseíró, rajzfilmkészítő kiállítása. A tárlatot Bob József (Bumbi) marosvásárhelyi képzőművész nyitja meg, ezt követően az alkotóművész a Köntés Kávézóban improvizációs koncertet ad.
KÉZIMUNKATÁBOR
A Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület Nefelejcs hímzőköre kézimunkatábort hirdet 9–10 év fölötti lányoknak, valamint ráérős nagymamáknak. A tábor szeptember 8-ig tart naponta 10 és 16 óra között a Molnár Józsiás utca 65. szám alatt, a Zarah Kids székházában. Jelentkezni a 0724 837 424-es vagy a 0741 658 031-es telefonszámokon lehet. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
SZOBORAVATÓ
Szeptember 9-én, szombaton, a Kisboldogasszony-napi búcsú alkalmával a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend és az imecsfalvi Kisboldogasszony Római Katolikus Egyházközség Szent László lovagkirály mellszobrát leplezi le az imecsfalvi templom előtt. Az ünnepi búcsús szentmise 11 órakor kezdődik a templomban Tamás József püspök celebrálásával, a környező települések papjainak és a lovagrend tagjainak részvételével.
KÖNYVBEMUTATÓ
Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától az uzoni Erdélyi Lajos Könyvtár előadótermében vitéz Lay Imre író, ’56-os túlélő mutatja be a Brassói srácok című könyvét.
KIÁLLÍTÁS
Szeptember 7-én, csütörtökön 19 órától a sepsiszentgyörgyi Köntés Pincegalériába Baby-ball – babarclenyomatok, avagy Üzenet a Túlpartról címmel nyílik meg Becsey Zsuzsa képzőművész, meseíró, rajzfilmkészítő kiállítása. A tárlatot Bob József (Bumbi) marosvásárhelyi képzőművész nyitja meg, ezt követően az alkotóművész a Köntés Kávézóban improvizációs koncertet ad.
KÉZIMUNKATÁBOR
A Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület Nefelejcs hímzőköre kézimunkatábort hirdet 9–10 év fölötti lányoknak, valamint ráérős nagymamáknak. A tábor szeptember 8-ig tart naponta 10 és 16 óra között a Molnár Józsiás utca 65. szám alatt, a Zarah Kids székházában. Jelentkezni a 0724 837 424-es vagy a 0741 658 031-es telefonszámokon lehet. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. szeptember 9.
Megújult istenháza Zágonban
Kettős ünnepet ült tegnap a zágoni római katolikus egyházközség: a hagyományhoz híven Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének napján zajlott a templom búcsúja, ugyanakkor az ünnepi istentisztelet alkalmával megáldották a belsejében teljesen megújult istenházát. A szentmisén szűkösnek bizonyult a templom, több mint kétszázan, egyházi és világi elöljárók, meghívottak, vendégek, helybéliek vettek részt a ceremónián.
A szentmisét nm. és ft. Tamás József püspök celebrálta. A zágoni ősi katolikus templom a reformáció idején azok birtokába került, akik áttértek az új hitre. 1760-ban épült a kis megmaradt közösségnek egy kápolna. 1822-ben húzták fel a jelenlegi templomot, amely azóta ezt a kis közösséget szolgálja, és amelyet a búcsú ünnepére szépen felújítottak. Hála és köszönet a felújításért elsősorban a fiatal lelkipásztornak (Hölgyes Pál Zsolt zágoni plébánosnak – szerk. megj.), akinek gondja volt arra, hogy Istennek ez a temploma Istenhez méltó legyen. Hála és köszönet mindazoknak, akik anyagilag támogatták a felújítást, az adományokért, melyekből sikerült ezt a munkát elvégezni – mondta a püspök, majd szentelt vízzel áldotta meg a templomot és a benne lévőket. A szentmisét követően Hölgyes Pál-Zsolt mélységes meghatódás közepette számolt be a templomjavítás körülményeiről, és köszönetet mondott mindazoknak, akik valamiképpen, anyagiakkal vagy kétkezi munkával hozzájárultak a munka sikeréhez. Elsősorban az egyház tulajdonában lévő erdőkből származó jövedelemből (139 ezer lej), a megyei tanácsnál megnyert pályázatból (30 ezer lej), adományokból (1540 lej) és sok támogató hozzájárulásából sikerült fedezni a kiadásokat – sorolta. A szentmisén közreműködött a Búzásbesenyőről érkezett Gaudate vegyes kar Szakács Zoltán karnagy vezetésével, a kántori teendőket Fórika Balázs végezte. A plébános érdeklődésünkre elmondta, a zágoni báró Szentkereszti család által építtetett templom soha nem esett át ilyen mértékű belső felújításon. A változásra szükség volt, az ajtókon, ablakokon befújt a szél, a faanyagot könnyező gomba emésztette, a templom belsejének minden része a felújítás szükségességét mutatta. Az is igaz, hogy már három évvel ezelőtt, amikor zágoni plébános lett, gondolkodni kezdett a szükséges munkálatokról – vázolta az előzményeket. Májusban kicserélték az ablakokat. Fakeretes, hőszigetelő üveggel ellátott ablakokat szereltek a régiek helyére. Az ablakok szemi-vitráliák, a három réteg üvegből a középső csiszolt és festett. Az öt nagy ablakra Szent Péter és Pál, Szent István és László királyok, valamint Márton Áron püspök alakja került. A sekrestye ablakára Szent Tarzicius, a ministránsok védőszentje került. A kóruskarzat két ablakára Szent Cecíliát, az egyházi zene védőszentjét, illetve a templomépítő Szentkeresztiek címerét festették – utóbbit a családból származó Bokor család készítette. A Szentkereszti leszármazottak ezúttal a templom melletti családi kripta homlokzatát is felújíttatták, a kényes munkálatot Rab Imre Dindi vezette. Megtisztították az 1822-ben Veres Márton által festett oltárképet, újrafestették és aranyozták az oltárt, szószéket, az orgonát – ezt 1885-ben készítette Kolonics István, 170. alkotásaként, pontos mása Szilágyerkeden található. A fenti munkálatokat a székelyudvarhelyi születésű Tódor Előd képzőművész végezte. Az orgonát Fórika Balázs kézdivásárhelyi kántor pucolta ki díjmentesen. Felszedték a korhadó fapadlót, alapot öntöttek, a főbejárattól az oltárig és a szentélyben gránitlapokkal rakták ki a padlót, az ugyancsak vadonatúj padok alá deszkapadló került. Felújították a teljes villanyhálózatot, a falakat védő hálóval borították, alapozták, majd festették. Vigyázva a régi és új egyensúlyára, megtartották a főbejárat és a sekrestye belső ajtóit, ezeket Hölgyes saját kezűleg újította fel. A templomi ceremóniát ünnepség követte, a résztvevők a Mikes Kelemen Művelődési Házban gyűltek össze, a vendégeket Kis József polgármester házigazdaként fogadta.
Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kettős ünnepet ült tegnap a zágoni római katolikus egyházközség: a hagyományhoz híven Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének napján zajlott a templom búcsúja, ugyanakkor az ünnepi istentisztelet alkalmával megáldották a belsejében teljesen megújult istenházát. A szentmisén szűkösnek bizonyult a templom, több mint kétszázan, egyházi és világi elöljárók, meghívottak, vendégek, helybéliek vettek részt a ceremónián.
A szentmisét nm. és ft. Tamás József püspök celebrálta. A zágoni ősi katolikus templom a reformáció idején azok birtokába került, akik áttértek az új hitre. 1760-ban épült a kis megmaradt közösségnek egy kápolna. 1822-ben húzták fel a jelenlegi templomot, amely azóta ezt a kis közösséget szolgálja, és amelyet a búcsú ünnepére szépen felújítottak. Hála és köszönet a felújításért elsősorban a fiatal lelkipásztornak (Hölgyes Pál Zsolt zágoni plébánosnak – szerk. megj.), akinek gondja volt arra, hogy Istennek ez a temploma Istenhez méltó legyen. Hála és köszönet mindazoknak, akik anyagilag támogatták a felújítást, az adományokért, melyekből sikerült ezt a munkát elvégezni – mondta a püspök, majd szentelt vízzel áldotta meg a templomot és a benne lévőket. A szentmisét követően Hölgyes Pál-Zsolt mélységes meghatódás közepette számolt be a templomjavítás körülményeiről, és köszönetet mondott mindazoknak, akik valamiképpen, anyagiakkal vagy kétkezi munkával hozzájárultak a munka sikeréhez. Elsősorban az egyház tulajdonában lévő erdőkből származó jövedelemből (139 ezer lej), a megyei tanácsnál megnyert pályázatból (30 ezer lej), adományokból (1540 lej) és sok támogató hozzájárulásából sikerült fedezni a kiadásokat – sorolta. A szentmisén közreműködött a Búzásbesenyőről érkezett Gaudate vegyes kar Szakács Zoltán karnagy vezetésével, a kántori teendőket Fórika Balázs végezte. A plébános érdeklődésünkre elmondta, a zágoni báró Szentkereszti család által építtetett templom soha nem esett át ilyen mértékű belső felújításon. A változásra szükség volt, az ajtókon, ablakokon befújt a szél, a faanyagot könnyező gomba emésztette, a templom belsejének minden része a felújítás szükségességét mutatta. Az is igaz, hogy már három évvel ezelőtt, amikor zágoni plébános lett, gondolkodni kezdett a szükséges munkálatokról – vázolta az előzményeket. Májusban kicserélték az ablakokat. Fakeretes, hőszigetelő üveggel ellátott ablakokat szereltek a régiek helyére. Az ablakok szemi-vitráliák, a három réteg üvegből a középső csiszolt és festett. Az öt nagy ablakra Szent Péter és Pál, Szent István és László királyok, valamint Márton Áron püspök alakja került. A sekrestye ablakára Szent Tarzicius, a ministránsok védőszentje került. A kóruskarzat két ablakára Szent Cecíliát, az egyházi zene védőszentjét, illetve a templomépítő Szentkeresztiek címerét festették – utóbbit a családból származó Bokor család készítette. A Szentkereszti leszármazottak ezúttal a templom melletti családi kripta homlokzatát is felújíttatták, a kényes munkálatot Rab Imre Dindi vezette. Megtisztították az 1822-ben Veres Márton által festett oltárképet, újrafestették és aranyozták az oltárt, szószéket, az orgonát – ezt 1885-ben készítette Kolonics István, 170. alkotásaként, pontos mása Szilágyerkeden található. A fenti munkálatokat a székelyudvarhelyi születésű Tódor Előd képzőművész végezte. Az orgonát Fórika Balázs kézdivásárhelyi kántor pucolta ki díjmentesen. Felszedték a korhadó fapadlót, alapot öntöttek, a főbejárattól az oltárig és a szentélyben gránitlapokkal rakták ki a padlót, az ugyancsak vadonatúj padok alá deszkapadló került. Felújították a teljes villanyhálózatot, a falakat védő hálóval borították, alapozták, majd festették. Vigyázva a régi és új egyensúlyára, megtartották a főbejárat és a sekrestye belső ajtóit, ezeket Hölgyes saját kezűleg újította fel. A templomi ceremóniát ünnepség követte, a résztvevők a Mikes Kelemen Művelődési Házban gyűltek össze, a vendégeket Kis József polgármester házigazdaként fogadta.
Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. szeptember 11.
SZENT LÁSZLÓ-SZOBROT AVATTAK
KETTŐS ÜNNEP IMECSFALVÁN
Kettős ünnepet ült a kis orbaiszéki, többségében római katolikus település szombaton. Egyrészt a Kisboldogasszonynak szentelt templomban megtartották az éves búcsús szentmisét, hisz szeptember 8-át Szűz Mária születésnapjaként tartja számon az egyház.
Másrészt a Szent László-emlékévben (a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. éve) Szent László-mellszobrot avattak a templomkertben. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt, ő szentelte fel a frissen leleplezett szobrot, a dombóvári Varga Gábor pirogránit alkotását, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend adományát.
Tamás József segédpüspök szentbeszédében elmondta, a liturgia három földi születést tart számon: a Jézusét, Keresztelő Szent Jánosét és a Szűzanyáét. Mária születésnapjára illik ajándékot adni, és boncolgatta, mi lehet a legmegfelelőbb. A legjobb és legszebb ajándék, amit adhatunk, ragaszkodásunk, szeretetünk, köszönetünk kifejezésre juttatása. Erre szükség van most, amikor a gonosz egyre inkább próbál elszakítani bennünket Istentől.
A szentáldozat bemutatása után Papp Márton imecsfalvi plébános köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a búcsús ünnep széppé tételéhez, valamint a szoborállításhoz. Bejelentette, hétfőn elkezdik a templomban a felújítási munkálatokat. Érdeklődésünkre utóbb elmondta, a megyei tanács által kiírt pályázatból restaurálják a főoltárt és két mellékoltárt, valamint a szószéket.
A templomi szolgálat, amelyen részt vett a környékbeli katolikus papság, valamint az adományozó lovagrend orbaiszéki tagsága, a pápai és magyar himnusz eléneklésével ért véget.
A templomkertben a mellszobrot Jánó Árpád, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend Márton Áron Tartományának kormányzója és Papp Márton, a lovagrend priorja, helybeli plébános leplezte le, majd Tamás József segédpüspök szentelte meg. A főpap kifejtette: a nagy király uralkodása sorsdöntő volt népünk életében, hisz kivezette a magyarságot a vészből, megmentette a külső ellenségektől. Hatása népe körében az idő folyamán egyre népszerűbbé tette.
A szobor a mindennapi életben olyan jelképpé válik, amely nagy királyunk követésére buzdít. Arra, hogy mi is szellemi és lelki gyepűinken iskoláinkat és templomainkat megvédjük, legyőzzük a ránk törő veszedelmeket, amelyek le akarnak zülleszteni, el akarnak üldözni szülőföldünkről. Végül azzal a buzdítással zárta beszédét, hogy Szent László példáját követve cselekedjünk Istenért és közösségünkért, és áldást kért a szoborra és népünkre.
A kettős ünnepen közreműködött a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom kórusa Gergely Gábor kántor vezetésével, valamint szavalattal Haraly Henrietta. Az ünnepség lejártával a szobrot megkoszorúzta az imecsfalvi származású, a településről több mint fél évszázada elkerült Vitos Márton, az egykori tanító fia.
Szekeres Attila / Háromszék; Erdély.ma
KETTŐS ÜNNEP IMECSFALVÁN
Kettős ünnepet ült a kis orbaiszéki, többségében római katolikus település szombaton. Egyrészt a Kisboldogasszonynak szentelt templomban megtartották az éves búcsús szentmisét, hisz szeptember 8-át Szűz Mária születésnapjaként tartja számon az egyház.
Másrészt a Szent László-emlékévben (a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. éve) Szent László-mellszobrot avattak a templomkertben. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt, ő szentelte fel a frissen leleplezett szobrot, a dombóvári Varga Gábor pirogránit alkotását, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend adományát.
Tamás József segédpüspök szentbeszédében elmondta, a liturgia három földi születést tart számon: a Jézusét, Keresztelő Szent Jánosét és a Szűzanyáét. Mária születésnapjára illik ajándékot adni, és boncolgatta, mi lehet a legmegfelelőbb. A legjobb és legszebb ajándék, amit adhatunk, ragaszkodásunk, szeretetünk, köszönetünk kifejezésre juttatása. Erre szükség van most, amikor a gonosz egyre inkább próbál elszakítani bennünket Istentől.
A szentáldozat bemutatása után Papp Márton imecsfalvi plébános köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a búcsús ünnep széppé tételéhez, valamint a szoborállításhoz. Bejelentette, hétfőn elkezdik a templomban a felújítási munkálatokat. Érdeklődésünkre utóbb elmondta, a megyei tanács által kiírt pályázatból restaurálják a főoltárt és két mellékoltárt, valamint a szószéket.
A templomi szolgálat, amelyen részt vett a környékbeli katolikus papság, valamint az adományozó lovagrend orbaiszéki tagsága, a pápai és magyar himnusz eléneklésével ért véget.
A templomkertben a mellszobrot Jánó Árpád, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend Márton Áron Tartományának kormányzója és Papp Márton, a lovagrend priorja, helybeli plébános leplezte le, majd Tamás József segédpüspök szentelte meg. A főpap kifejtette: a nagy király uralkodása sorsdöntő volt népünk életében, hisz kivezette a magyarságot a vészből, megmentette a külső ellenségektől. Hatása népe körében az idő folyamán egyre népszerűbbé tette.
A szobor a mindennapi életben olyan jelképpé válik, amely nagy királyunk követésére buzdít. Arra, hogy mi is szellemi és lelki gyepűinken iskoláinkat és templomainkat megvédjük, legyőzzük a ránk törő veszedelmeket, amelyek le akarnak zülleszteni, el akarnak üldözni szülőföldünkről. Végül azzal a buzdítással zárta beszédét, hogy Szent László példáját követve cselekedjünk Istenért és közösségünkért, és áldást kért a szoborra és népünkre.
A kettős ünnepen közreműködött a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom kórusa Gergely Gábor kántor vezetésével, valamint szavalattal Haraly Henrietta. Az ünnepség lejártával a szobrot megkoszorúzta az imecsfalvi származású, a településről több mint fél évszázada elkerült Vitos Márton, az egykori tanító fia.
Szekeres Attila / Háromszék; Erdély.ma
2017. október 6.
Ünnep Csíkcsomortánban
Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel Csíkcsomortán templomát, ahol vasárnap búcsús szentmisét tartanak.
A fél egykor kezdődő mise főcelebránsa és szónoka Tamás József püspök lesz, a liturgiában közreműködik a csíksomlyói kegytemplom kórusa. A szentmisét az erdélyi Mária Rádió élőben közvetíti. Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. XIII. Leó pápa engedélyezte 1896-ban a külön ünnepet október második vasárnapjára, ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra. 1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro
Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel Csíkcsomortán templomát, ahol vasárnap búcsús szentmisét tartanak.
A fél egykor kezdődő mise főcelebránsa és szónoka Tamás József püspök lesz, a liturgiában közreműködik a csíksomlyói kegytemplom kórusa. A szentmisét az erdélyi Mária Rádió élőben közvetíti. Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. XIII. Leó pápa engedélyezte 1896-ban a külön ünnepet október második vasárnapjára, ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra. 1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro
2017. október 23.
Mellszobor Gábor atyának (Kovászna)
Újból híveire tekint néhai Kovács Gábor címzetes esperes, kovásznai plébános (1944, Farkaslaka–2016, Kovászna). A „kicsi magyar közössége” által oly nagyon szeretett és megbecsült Gábor atyának a katolikus templom kertjében állított mellszobra vigyázza tovább nyáját, nemzetét. A szobrot szombat délután Tamás József püspök, a magyar felekezetek vezetői, hívei közméltóságok jelenlétében leplezték le.
A jelenlévőket Péter Arthur kovásznai plébános köszöntötte, majd a mellszobor leleplezése következett. Kovács Gábor kovásznai munkásságát Tamás József püspök, az egykori osztálytárs méltatta. Farkaslakán van egy megálló a Tamási-emlékműnél. De nem mindig ezért áll meg ott, azért is, mert a közeli temetőben van eltemetve Kovács Gábor. Szeretet és ragaszkodás vette körül földi életében, most szoborba öntve jelenik meg, hogy idézze mindazt, amit a közösségért tett, mert sok mindent meg lehet csodálni munkásságából. Nehéz időkben kőből, fából épített plébániát, ravatalozót, templomot javíttatott, de építette a lelkek templomát is. Maradjon közöttünk Gábor testvérünk, emlékét őrizze a mellszobor – hangoztatta a püspök.
A mellszobor megáldása, a miatyánk és üdvözlégy elimádkozása után Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese, a kovásznai belvárosi református egyházközség lelkésze szólt a jelenlévőkhöz. Nagyon sokszor voltak együtt az utóbbi 15 esztendőben, de sohasem gondolta volna, hogy „az én maroknyi népemmel együtt” rá fogunk emlékezni. Kovászna népe méltán lehet hálás, hogy a Fennvaló ilyen plébánossal áldotta meg. A szoborral állítottak emléket neki, de hitvallása, munkássága követésével is emlékezni kell rá – mondta az esperes.
Gyerő József polgármester beszédében hangoztatta: kell hogy legyenek vezéregyéniségeink, akik munkásságuk által a közösség példaképeivé válhatnak. Ma a teljes kovásznai magyar közösség ilyen példaképe néhai Kovács Gábor plébános – szögezte le a városvezető. Gyerő a kovásznai unitáriusok nevében is tiszteletét fejezte ki az elhunyt iránt – utalva arra, hogy az ökumenizmust valló plébános sokat segítette közösségét. Az ünnepség zárómozzanataként a katolikus egyházközség kórusa Kercsó Ferenc kántor vezényletével A lévita énekel című művet adta elő. Énekük alatt a jelenlévők virágokkal, koszorúkkal tisztelegtek Gábor atya előtt. A leleplezést szentmise, majd Mária-áhítat követte. Gábor atya szobrának állítását a katolikus közösség kezdeményezte, a munkában részt vállalt a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend Márton Áron Tartománya is. Jánó Árpád kormányzó érdeklődésünkre lovagi szerénységgel mondta el, miért: az atya 41 éves munkásságának emlékére. Kovács Gábor pirogránit mellszobrát az elhunyt jó ismerője, barátja, a dombóvári Varga Gábor alkotta.
A mellszobor körüli történéseket megelőzően a közösség keresztutat végzett A magzat keresztútja emlékparkban, ugyanott szabadtéri oltár és kápolna szentelésére is sor került. Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Újból híveire tekint néhai Kovács Gábor címzetes esperes, kovásznai plébános (1944, Farkaslaka–2016, Kovászna). A „kicsi magyar közössége” által oly nagyon szeretett és megbecsült Gábor atyának a katolikus templom kertjében állított mellszobra vigyázza tovább nyáját, nemzetét. A szobrot szombat délután Tamás József püspök, a magyar felekezetek vezetői, hívei közméltóságok jelenlétében leplezték le.
A jelenlévőket Péter Arthur kovásznai plébános köszöntötte, majd a mellszobor leleplezése következett. Kovács Gábor kovásznai munkásságát Tamás József püspök, az egykori osztálytárs méltatta. Farkaslakán van egy megálló a Tamási-emlékműnél. De nem mindig ezért áll meg ott, azért is, mert a közeli temetőben van eltemetve Kovács Gábor. Szeretet és ragaszkodás vette körül földi életében, most szoborba öntve jelenik meg, hogy idézze mindazt, amit a közösségért tett, mert sok mindent meg lehet csodálni munkásságából. Nehéz időkben kőből, fából épített plébániát, ravatalozót, templomot javíttatott, de építette a lelkek templomát is. Maradjon közöttünk Gábor testvérünk, emlékét őrizze a mellszobor – hangoztatta a püspök.
A mellszobor megáldása, a miatyánk és üdvözlégy elimádkozása után Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese, a kovásznai belvárosi református egyházközség lelkésze szólt a jelenlévőkhöz. Nagyon sokszor voltak együtt az utóbbi 15 esztendőben, de sohasem gondolta volna, hogy „az én maroknyi népemmel együtt” rá fogunk emlékezni. Kovászna népe méltán lehet hálás, hogy a Fennvaló ilyen plébánossal áldotta meg. A szoborral állítottak emléket neki, de hitvallása, munkássága követésével is emlékezni kell rá – mondta az esperes.
Gyerő József polgármester beszédében hangoztatta: kell hogy legyenek vezéregyéniségeink, akik munkásságuk által a közösség példaképeivé válhatnak. Ma a teljes kovásznai magyar közösség ilyen példaképe néhai Kovács Gábor plébános – szögezte le a városvezető. Gyerő a kovásznai unitáriusok nevében is tiszteletét fejezte ki az elhunyt iránt – utalva arra, hogy az ökumenizmust valló plébános sokat segítette közösségét. Az ünnepség zárómozzanataként a katolikus egyházközség kórusa Kercsó Ferenc kántor vezényletével A lévita énekel című művet adta elő. Énekük alatt a jelenlévők virágokkal, koszorúkkal tisztelegtek Gábor atya előtt. A leleplezést szentmise, majd Mária-áhítat követte. Gábor atya szobrának állítását a katolikus közösség kezdeményezte, a munkában részt vállalt a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend Márton Áron Tartománya is. Jánó Árpád kormányzó érdeklődésünkre lovagi szerénységgel mondta el, miért: az atya 41 éves munkásságának emlékére. Kovács Gábor pirogránit mellszobrát az elhunyt jó ismerője, barátja, a dombóvári Varga Gábor alkotta.
A mellszobor körüli történéseket megelőzően a közösség keresztutat végzett A magzat keresztútja emlékparkban, ugyanott szabadtéri oltár és kápolna szentelésére is sor került. Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. október 27.
130 éves a Szent Borbála templom
Szent László emlékezete Petrozsényban
Október 28-án, szombaton 130 éves fennállását ünnepli a petrozsényi Szent Borbála templom. A délután öt órától kezdődő ünnepi szentmisét Msgr. Tamás József segédpüspök mutatja be. Ezt követően kerül sor a Pro Patria Egyesület és a petrozsényi Szent Borbála plébánia szervezésében a Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége c kiállítás megnyitójára. A kiállítás igényesen megszerkesztett anyaga idén bejárta a Kárpát-medencét. Petrozsényi bemutatásán Okos Márton, a Szent László-év Tanácsadó Testület tagja, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke eleveníti fel Szent László király életét, történelmi jelentőségét, szellemi hagyatékát. A rendezvényre tisztelettel és szeretettel várnak minden érdeklődőt. Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad)
Szent László emlékezete Petrozsényban
Október 28-án, szombaton 130 éves fennállását ünnepli a petrozsényi Szent Borbála templom. A délután öt órától kezdődő ünnepi szentmisét Msgr. Tamás József segédpüspök mutatja be. Ezt követően kerül sor a Pro Patria Egyesület és a petrozsényi Szent Borbála plébánia szervezésében a Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége c kiállítás megnyitójára. A kiállítás igényesen megszerkesztett anyaga idén bejárta a Kárpát-medencét. Petrozsényi bemutatásán Okos Márton, a Szent László-év Tanácsadó Testület tagja, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke eleveníti fel Szent László király életét, történelmi jelentőségét, szellemi hagyatékát. A rendezvényre tisztelettel és szeretettel várnak minden érdeklődőt. Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad)
2017. november 23.
Emléktábla Lakatos Géza vezérezredes-miniszterelnök tiszteletére
November 19-én, Szent Erzsébet napján Csíkszentsimonban a Történelmi Vitézi Rend székelyföldi törzsszéke domborműves emléktáblát avatott vitéz lófő csíkszentsimoni Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes-miniszterelnök tiszteletére halálának 50. évfordulóján. Habár Lakatos Géza Budapesten született, régi székely, csíkszentsimoni család leszármazottja volt.
A Szent László Ház homlokzatán elhelyezett bronz dombormű tervezője Máthé Lóránt székelyudvarhelyi művésztanár, kivitelezője pedig a szintén székelyudvarhelyi Lázár Imre mérnök. Az eseményen részt vett a Történelmi Vitézi Rend székelyföldi törzsének több mint száz tagja, jelen voltak a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, Hargita Megye Tanácsa, a Csíkszéki Székely Tanács képviselői, a Lakatos család magyarországi és helyi leszármazottjai. A vasárnapi ünnepség a Szent László-plébániatemplomban Tamás József püspök által celebrált ünnepi szentmisével kezdődött, melyen közreműködtek a községből elszármazott plébánosok, valamint Varga János helyi plébános és Darvas-Kozma József pápai káplán, csíkszeredai plébános. Tamás József püspök szentbeszédében Szent Erzsébet kapcsán a kiváló női erényeket sorolta fel, majd ehhez kapcsolva a kiemelkedő férfi személyiségek tulajdonságait hangsúlyozta, ezek között említve a nemzetszolgálotot és vitézséget, amelyek Lakatos Gézát is jellemezték. A szentmisét követő avatási ünnepségen Kozma István polgármester beszédében azt emelte ki, hogy az emléktábla segít olyan jelentős személyiségek életének és tetteinek megismerésében, akiknek tevékenységéről az iskolában nem tanítanak. Máthé Lóránt székelyföldi törzskapitány részletesen ismertette Lakatos Géza katonai pályáját, kiemelve az I. és II. világháborús frontszolgálatát, a németekkel való kapcsolat lazításának megszervezését 1944-ben, a háborúból való kiugrás előkészítését, majd ennek a meghiúsulását. A törzskapitány arra is kitért, hogy a vezérezredes-miniszterelnök méltósággal viselte üldöztetését, családjának kitelepítését az 1950-es években. „A Történelmi Vitézi Rend az emléktábla-avatással igyekszik tenni azért, hogy Lakatos Géza elfoglalhassa méltó helyét a magyar történelemben” – zárta beszédét a törzskapitány. Ambrus Ágnes, Kézdiszék kapitánya beszédében Horthy Miklós kormányzó hűséges székely tábornokai között helyezte el Lakatos Gézát. „Horthy Miklós bizalmi embere volt, egyenes gerincű, hűséges, megbízható, nyílt jellem. A kormányzó úr mindig a legnehezebb feladattal bízta meg. Személyes példaadásával lelkesíteni tudta katonáit, miniszterelnöki kinevezésekor elhangzó rádióbeszédében is azt ígérte, hogy a veszély pillanatában, szokásához híven, a legsürgősebb teendő helyszínén mindenkor maga is ott lesz, és ezt meg is tette” – hangsúlyozta. V. Lázár Elemér főkapitány-helyettes, Erdély törzskapitánya beszédében kiemelte, hogy Lakatos Gézát elsősorban mint a II. világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet politikusát ismerik, a vitézi rend azonban az emléktáblával elsősorban a vezérezredes közel negyvenéves kiváló katonai pályájára, vitéz tetteire kíván emlékezni és emlékeztetni. A törzskapitány beszédében megköszönte a helyi önkormányzatnak és egyháztanácsnak a jóváhagyást az emléktábla elhelyezéséhez, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének pedig az anyagi támogatást. A domborműves emléktáblát Tamás József püspök áldotta meg. Az avatóünnepség az emléktábla megkoszorúzásával és himnuszaink eléneklésével zárult. Az ünnepi hangulatot kulturális műsor és a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar közreműködése emelte.
Vitéz csíkszentsimoni Lakatos Géza (Budapest, 1890. április 30. – Adelaide, Ausztárlia, 1967. május 21.) magyar királyi honvéd vezérezredes, 1944. augusztus 29.–október 16. között Magyarország miniszterelnöke. Lakatos Géza kormányának lehetőségei meglehetősen korlátozottak voltak, de az új kabinet a megszálló erők kiszolgálásával egy időben kísérletet tett a szélsőjobboldali politikusok és tisztek visszaszorítására, illetőleg leváltotta azokat az államtitkárokat, akik a zsidóság deportálásáért felelősek voltak. Október elején a németek közölték, hogy Hitler Szálasi Ferencet szánja Magyarország következő miniszterelnökének. Lakatos Géza is beavatott volt az 1944. október 15-i kiugrási kísérletben, amit a hadsereg egyes tisztjeinek ellenállása és a német titkosszolgálat megelőző akciói révén a nácik már csírájában elfojtottak. A sikertelen kiugrási kísérlet után Lakatos Géza is a németek fogságába esett, majd a sopronkőhidai nyilas börtönbe került, 1945. január végétől Sopronban internátusban élt. Miután a szovjet csapatok felszabadították és újra megszállták az országot, Lakatos Kiskőrösön raboskodott, ahol a keleti front egykori vezetőjeként számos kihallgatásnak vetették alá. Végül a népbírósági perek során tanúként hallgatták ki, később azonban Horthy tisztjeként és bizalmasaként nem sok jóra számíthatott a kommunista uralom alatt. 1949-ben az új rendszer megvonta a nyugdíját, a földreform során elvették birtokait, így Lakatos Budapesten illusztrátorként és kelmefestőként tartotta el családját. Az idős katona 1965-ben engedélyt kapott arra, hogy az ’56-os forradalom után Ausztráliába emigráló rokonaihoz távozhasson, így Adelaide városában érte a halál 77 esztendősen. Édesapja ősei Csíkszentsimonból származnak, ő maga is büszke volt székely gyökereire, ősei lófő voltára, a csíkszentsimoni előnevet élete során végig használta. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
November 19-én, Szent Erzsébet napján Csíkszentsimonban a Történelmi Vitézi Rend székelyföldi törzsszéke domborműves emléktáblát avatott vitéz lófő csíkszentsimoni Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes-miniszterelnök tiszteletére halálának 50. évfordulóján. Habár Lakatos Géza Budapesten született, régi székely, csíkszentsimoni család leszármazottja volt.
A Szent László Ház homlokzatán elhelyezett bronz dombormű tervezője Máthé Lóránt székelyudvarhelyi művésztanár, kivitelezője pedig a szintén székelyudvarhelyi Lázár Imre mérnök. Az eseményen részt vett a Történelmi Vitézi Rend székelyföldi törzsének több mint száz tagja, jelen voltak a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, Hargita Megye Tanácsa, a Csíkszéki Székely Tanács képviselői, a Lakatos család magyarországi és helyi leszármazottjai. A vasárnapi ünnepség a Szent László-plébániatemplomban Tamás József püspök által celebrált ünnepi szentmisével kezdődött, melyen közreműködtek a községből elszármazott plébánosok, valamint Varga János helyi plébános és Darvas-Kozma József pápai káplán, csíkszeredai plébános. Tamás József püspök szentbeszédében Szent Erzsébet kapcsán a kiváló női erényeket sorolta fel, majd ehhez kapcsolva a kiemelkedő férfi személyiségek tulajdonságait hangsúlyozta, ezek között említve a nemzetszolgálotot és vitézséget, amelyek Lakatos Gézát is jellemezték. A szentmisét követő avatási ünnepségen Kozma István polgármester beszédében azt emelte ki, hogy az emléktábla segít olyan jelentős személyiségek életének és tetteinek megismerésében, akiknek tevékenységéről az iskolában nem tanítanak. Máthé Lóránt székelyföldi törzskapitány részletesen ismertette Lakatos Géza katonai pályáját, kiemelve az I. és II. világháborús frontszolgálatát, a németekkel való kapcsolat lazításának megszervezését 1944-ben, a háborúból való kiugrás előkészítését, majd ennek a meghiúsulását. A törzskapitány arra is kitért, hogy a vezérezredes-miniszterelnök méltósággal viselte üldöztetését, családjának kitelepítését az 1950-es években. „A Történelmi Vitézi Rend az emléktábla-avatással igyekszik tenni azért, hogy Lakatos Géza elfoglalhassa méltó helyét a magyar történelemben” – zárta beszédét a törzskapitány. Ambrus Ágnes, Kézdiszék kapitánya beszédében Horthy Miklós kormányzó hűséges székely tábornokai között helyezte el Lakatos Gézát. „Horthy Miklós bizalmi embere volt, egyenes gerincű, hűséges, megbízható, nyílt jellem. A kormányzó úr mindig a legnehezebb feladattal bízta meg. Személyes példaadásával lelkesíteni tudta katonáit, miniszterelnöki kinevezésekor elhangzó rádióbeszédében is azt ígérte, hogy a veszély pillanatában, szokásához híven, a legsürgősebb teendő helyszínén mindenkor maga is ott lesz, és ezt meg is tette” – hangsúlyozta. V. Lázár Elemér főkapitány-helyettes, Erdély törzskapitánya beszédében kiemelte, hogy Lakatos Gézát elsősorban mint a II. világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet politikusát ismerik, a vitézi rend azonban az emléktáblával elsősorban a vezérezredes közel negyvenéves kiváló katonai pályájára, vitéz tetteire kíván emlékezni és emlékeztetni. A törzskapitány beszédében megköszönte a helyi önkormányzatnak és egyháztanácsnak a jóváhagyást az emléktábla elhelyezéséhez, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének pedig az anyagi támogatást. A domborműves emléktáblát Tamás József püspök áldotta meg. Az avatóünnepség az emléktábla megkoszorúzásával és himnuszaink eléneklésével zárult. Az ünnepi hangulatot kulturális műsor és a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar közreműködése emelte.
Vitéz csíkszentsimoni Lakatos Géza (Budapest, 1890. április 30. – Adelaide, Ausztárlia, 1967. május 21.) magyar királyi honvéd vezérezredes, 1944. augusztus 29.–október 16. között Magyarország miniszterelnöke. Lakatos Géza kormányának lehetőségei meglehetősen korlátozottak voltak, de az új kabinet a megszálló erők kiszolgálásával egy időben kísérletet tett a szélsőjobboldali politikusok és tisztek visszaszorítására, illetőleg leváltotta azokat az államtitkárokat, akik a zsidóság deportálásáért felelősek voltak. Október elején a németek közölték, hogy Hitler Szálasi Ferencet szánja Magyarország következő miniszterelnökének. Lakatos Géza is beavatott volt az 1944. október 15-i kiugrási kísérletben, amit a hadsereg egyes tisztjeinek ellenállása és a német titkosszolgálat megelőző akciói révén a nácik már csírájában elfojtottak. A sikertelen kiugrási kísérlet után Lakatos Géza is a németek fogságába esett, majd a sopronkőhidai nyilas börtönbe került, 1945. január végétől Sopronban internátusban élt. Miután a szovjet csapatok felszabadították és újra megszállták az országot, Lakatos Kiskőrösön raboskodott, ahol a keleti front egykori vezetőjeként számos kihallgatásnak vetették alá. Végül a népbírósági perek során tanúként hallgatták ki, később azonban Horthy tisztjeként és bizalmasaként nem sok jóra számíthatott a kommunista uralom alatt. 1949-ben az új rendszer megvonta a nyugdíját, a földreform során elvették birtokait, így Lakatos Budapesten illusztrátorként és kelmefestőként tartotta el családját. Az idős katona 1965-ben engedélyt kapott arra, hogy az ’56-os forradalom után Ausztráliába emigráló rokonaihoz távozhasson, így Adelaide városában érte a halál 77 esztendősen. Édesapja ősei Csíkszentsimonból származnak, ő maga is büszke volt székely gyökereire, ősei lófő voltára, a csíkszentsimoni előnevet élete során végig használta. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. november 27.
Újraszentelték Imecsfalva templomát
Krisztus Király ünnepén, az egyházi esztendő jelképes végén tegnap délben a beltérileg teljesen megújult és zsúfolásig telt imecsfalvi római katolikus templomban Tamás József püspök és a környékbeli papság ünnepi szentmisét celebrált és újraszentelte a templomot, amelynek patrónusa Kisboldogasszony. Az eseményen a Szent Gellért Lovagrend is képviseltette magát, a szentmisén közreműködött, annak ünnepi hangulatát emelte a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom énekkara Gergely Gábor kántor vezényletével.
A szentmise kezdetén a püspököt, a papságot, a világi méltóságokat és Imecsfalva katolikus híveit Papp Márton helybeli plébános köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a mai nap nagy öröm számukra, hiszen kettős ünnepnap: Krisztus Király vasárnapja, az egyházi és a Szent László-év vége, ugyanakkor a megújult templombelső újraszentelésének ünnepnapja is. A plébános felkérte Tamás József püspököt, szentelje újra és áldja meg a megújult templomot, illetve mutassa be a szentmiseáldozatot. Az egyházfő, miután köszöntötte a híveket, a politikusokat és a meghívottakat, arról beszélt, hogy Imecsfalván már a 15. században volt templom, és a jelenlegi több mint kétszáz évvel ezelőtt, 1805 és 1808 között épült. Azóta sokszor megújult, akárcsak ebben az esztendőben is. A püspök áldást kért mindazokra, akiknek az anyagi támogatásával sikerült felújítani a templomot. Az egyházfő szentbeszédét három írásjelre – a pontra, a kérdő- és a felkiáltójelre – építette, azok jelentését és fontosságát boncolgatva. A szentmise végén Papp Márton plébános köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik anyagilag is hozzájárultak a templombelső felújításához, külön kiemelve a megyei önkormányzat, a szentkatolnai polgármesteri hivatal és Fejér László Ödön szenátor jelentős segítségét. A felújítási munkálatok 101 098 lejbe kerültek – hangzott el. A plébános azt is elmondta, hogy a hívek is nagy anyagi áldozatot hoztak, hiszen az imecsfalvi egyházközség csupán 244 lelket számlál. A megújult szószék, a főoltár és a két mellékoltár Tódor Előd képzőművész áldozatos munkáját dicséri. A püspöki áldást és elbocsátást követően az ünnepi szentmise a pápai és a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Krisztus Király ünnepén, az egyházi esztendő jelképes végén tegnap délben a beltérileg teljesen megújult és zsúfolásig telt imecsfalvi római katolikus templomban Tamás József püspök és a környékbeli papság ünnepi szentmisét celebrált és újraszentelte a templomot, amelynek patrónusa Kisboldogasszony. Az eseményen a Szent Gellért Lovagrend is képviseltette magát, a szentmisén közreműködött, annak ünnepi hangulatát emelte a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom énekkara Gergely Gábor kántor vezényletével.
A szentmise kezdetén a püspököt, a papságot, a világi méltóságokat és Imecsfalva katolikus híveit Papp Márton helybeli plébános köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a mai nap nagy öröm számukra, hiszen kettős ünnepnap: Krisztus Király vasárnapja, az egyházi és a Szent László-év vége, ugyanakkor a megújult templombelső újraszentelésének ünnepnapja is. A plébános felkérte Tamás József püspököt, szentelje újra és áldja meg a megújult templomot, illetve mutassa be a szentmiseáldozatot. Az egyházfő, miután köszöntötte a híveket, a politikusokat és a meghívottakat, arról beszélt, hogy Imecsfalván már a 15. században volt templom, és a jelenlegi több mint kétszáz évvel ezelőtt, 1805 és 1808 között épült. Azóta sokszor megújult, akárcsak ebben az esztendőben is. A püspök áldást kért mindazokra, akiknek az anyagi támogatásával sikerült felújítani a templomot. Az egyházfő szentbeszédét három írásjelre – a pontra, a kérdő- és a felkiáltójelre – építette, azok jelentését és fontosságát boncolgatva. A szentmise végén Papp Márton plébános köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik anyagilag is hozzájárultak a templombelső felújításához, külön kiemelve a megyei önkormányzat, a szentkatolnai polgármesteri hivatal és Fejér László Ödön szenátor jelentős segítségét. A felújítási munkálatok 101 098 lejbe kerültek – hangzott el. A plébános azt is elmondta, hogy a hívek is nagy anyagi áldozatot hoztak, hiszen az imecsfalvi egyházközség csupán 244 lelket számlál. A megújult szószék, a főoltár és a két mellékoltár Tódor Előd képzőművész áldozatos munkáját dicséri. A püspöki áldást és elbocsátást követően az ünnepi szentmise a pápai és a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)