Egyesülettel és kiadványokkal jogaink ismeretéért
Az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezésére készült el a Jogaink Romániában magyarul című kötet, amelyet Kis Júlia és Kató Katalin ügyvédek szerkesztettek. Közben egyesületet hoztak létre, továbbá újabb kiadványokat is készítenek.
A Jogaink Romániában magyarul című kötet első könyvbemutatójára márciusban Kolozsváron került sor, illetve jelenleg is zajlik az a székelyföldi körút, amely alkalmával ingyenesen juttatják el minden magyar anyanyelvű számára a munkát. A körút sepsiszentgyörgyi megállóján, csütörtökön Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke és Kis Júlia ügyvéd beszélgettek a könyvről.
Sorbán Attila Örs elmondta, a hétköznapi embernek nem minden esetben van lehetősége informálódni, hiszen ha interneten keresgél, akkor gyakran régi passzusokat talál, mivel ezeket nem frissítik folyamatosan. Emellett problémát jelent az is, hogy a román nyelvű törvények értelmezése gyakran az ügyvédeknek is kisebb-nagyobb gondot okoz, így közérthető formában, magyarra fordíttattak több területet is. Összesen húsz fejezetre osztották a könyv tartalmát, köztük az érdeklődők olvashatnak öröklésről, család-, büntető-, illetve munka jogról, valamint kisebbségi anyanyelvhasználati jogokról is.
Kis Júlia ügyvéd, a könyv egyik szerzője hozzátette, a különböző fejezetek elején található egy román-magyar fogalomtár, és a törvényes keretek is meg vannak jelölve. Ezeken kívül különböző intézmények weboldalai és azok elektronikus posta címe szerepel a törvények átfogó ismertetése előtt.
Az ügyvéd, elmondta, eddigi tapasztalatai alapján a leggyakoribb probléma az erdélyi magyarság körében, hogy nem értik a törvénykezést, gyakran nem tudják milyen irányba induljanak a jogorvoslás terén, továbbá sok esetben túl későn fordulnak szakemberhez. Utóbbi esetre Sorbán Attila Örs adott valós példát: amikor egy kolozsvári diák nem volt hajlandó aláírni egy jegyzőkönyvet, a rendőr ezen cselekedete miatt büntetést rótt rá ki. Mivel több, mint két hónap múlva eszmélt fel az egyetemi hallgató, hogy törvénytelenség áldozatává vált, sajnos már nem volt mit tenni az ügy érdekében.
A kötet szerkesztésének ideje alatt különben létrehozták a Jogaink nevű egyesületet, amelyről Kis elmagyarázta, a jövőben azért fog működni, hogy a segítséget igénylőknek információkkal szolgáljanak. Mint mondta, jelenleg egy újabb kiadványon is dolgoznak, amely főként a kiskorúakat és fiatal felnőtteket érintő törvénykezést taglalja majd. Céljuk, hogy minél több jogászt, illetve szakembert bevonjanak munkájukba, továbbá egy internetes fórum beüzemeltetését is kilátásba helyezték. A honlap lényegében véve egy ingyenes tanácsadó szolgálatként működne, ugyanakkor jogi témában írt cikkeket is feltennének.
A könyvbemutatón több alkalommal is hangsúlyozták, hogy sem a könyv, sem pedig az elkövetkezendőkben kiadandó jogi kisokos nem helyettesíti az ügyvédeket, illetve a törvénykezésben jártas szakembereket, csak útmutatókként szolgálnak. A körút következő állomása pénteken Székelyudvarhely és Csíkszereda, szombaton pedig Nyárádszeredában, Csíkszentmihályon és Marosvásárhelyen hallhatnak és juthatnak hozzá ingyenesen az érdeklődők a kiadványhoz.
Bencze Melinda, Székelyhon.ro

Jogi kisokost mutattak be Kolozsváron
A Jogaink Egyesület fiatalokhoz szóló, hiánypótló kiadványát mutatták be Jogi Kisokos címmel szerdán este a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében.
A Stúdium Kiadó gondozásában mintegy háromezer példányban megjelent ismeretterjesztő kiadvány ingyenes, megjelenését a Kolozs Megyei Tanács és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
A könyvet Kis Júlia, Takács Kató Kata, Bitai Tünde és Silye Attila jegyzi. „Elengedhetetlenek a jogi alapismeretek ahhoz, hogy normálisan éljük hétköznapjainkat. Azt láttuk, hogy az emberek az alapvető jogi tudásnak is híján vannak, és ez sebezhetővé teszi őket. A jog világa nyilvánvalóan sokkal tágabb annál, hogy egy ilyen könyvben akár csak a felszínét is megkapargassuk. Az alapvető, legfontosabb szabályokat próbáltuk érthető formában összefoglalni” – magyarázta a Krónika kérdésére Silye Attila, a könyv egyik szerzője.
Hozzáfűzte, vannak élethelyzetek, amelyeket nem lehet elkerülni, mint például a rendőrrel való találkozás. Százból kilencvennyolc embernek azonban fogalma sincs arról, hogy ilyenkor mi a szabályos eljárás, hívta fel a figyelmet Silye Attila, aki szerint a kisokossal segítenek megelőzni a hatalmi visszaéléseket.
Rámutatott, ugyanilyen fontos téma az öröklési jog. „Békés családok mennek tönkre amiatt, hogy összevesznek az örökségen. Ha lenne a családoknak alapvető jogi ismeretük, kevesebb lenne a cirkusz” – magyarázta. Kifejtette: a kötetnek átfogó, összefoglaló jellege van, iránymutatásként szolgálhat a fiataloknak a hétköznapi életben. Ha kedvező lesz a fogadtatása, akkor különböző témakörökben újabb ismeretterjesztő kiadványokat készítenek majd, ezúttal ugyanis a fiatalokat leginkább érdeklő témákra koncentráltak. „A szexualitást, mint témát, persze mindenki azonnal kiszúrja, de nem csak ez érdekli a fiatalokat. Itt vannak például az internetes letöltések és az ehhez kapcsolódó szerzői jogok is” – példálózott Silye Attila.
A kötet szerzői egyébként azt tervezik, hogy szétosztják a zsebkönyveket a Kolozs megyei magyar iskolákban, ugyanakkor azt szeretnék, ha a pedagógusok osztályfőnöki órán is felhasználnák a kiadványt.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Jogi kisokos
Romániai magyar fiataloknak
A múlt héten a Zanza kávézóban baráti találkozó hangulatában beszélgethettek az érdeklődők a kolozsvári székhelyű Jogaink Egyesület és a Kolozs Megyei Ügyvédi Kamara tagjaival, Silye Attilával és Kis Júliával, egy erdélyi magyar fiataloknak szánt kiadvány, a Jogi kisokos két társszerzőjével.
A Rotaract Club Téka házigazdái, Barta Zoltán elnök és Csatlós Orsolya közönségkapcsolati ügyvezető a kiadvány megszületésének hátteréről, a témaválasztásról, az egyesület online jogsegélyszolgálatáról kérdezték a szerzőket. A Stúdium Kiadó gondozásában mintegy háromezer példányszámban megjelent ismeretterjesztő ingyenes kiadvány megjelenését a Kolozs Megyei Tanács és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta. Kis Júlia a Babes–Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán, Silye Attila a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett, mindketten a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán mesteriztek közösségi magánjogból.
A könyv társszerzői Kis Júlia, Takács Kató Kata, Bitai Tünde és Silye Attila. Amint a könyvbemutatón elhangzott, célközönségük az erdélyi magyar fiatalság, ugyanis a tapasztalat szerint egyre nagyobb szükség van a mindennapokban is az alapvető jogi ismeretekre. Ügyvédi tevékenységük folytán tapasztalták, hogy az emberek mennyire sebezhetők a legelemibb jogi ismeretek hiányában. Ebben a zsebkönyvben az alapvető jogi szabályokat próbálták közérthetően és tömören megfogalmazni.
Vannak élethelyzetek, amelyeket nem lehet elkerülni, mint például a rendőrrel való találkozás. A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy hasonló helyzetben mi a szabályos eljárás – hangzott el a szerzők részéről, akik szerint a zsebkönyv segítségnyújtás is lehet a hatalmi visszaélések felismeréséhez.
Az egyesület jogsegélyszolgálata
Az estébe nyúló beszélgetés során a szakemberek kifejtették, hogy az összefoglaló jellegű kiadvány iránymutatóként is szolgálhat a hétköznapi életben. A terjedelmi korlátok miatt ezúttal a középiskolásokat leginkább foglalkoztató témákra koncentráltak, de amennyiben igény lesz rá, különböző témakörökben újabb ismeretterjesztő kiadványok szerkesztését is felvállalhatják. Természetesen ehhez anyagi erőforrásokra és munkatársakra is szükség volna, ugyanis mindannyian munkaidejük mellett szakítottak időt a zsebkönyv elkészítésére. A tizenkét fejezet közhasznú témái között megtalálhatók az alapjogok, az egészségvédelem, a család, az oktatás, a tulajdon, a szerződések, az öröklés, a munka és az önkéntesség, a szabálysértések, a büntetőjog, az internet és a szerzői jogok. A beszélgetés során elhangzott, hogy az ügyvédek és jogászok alkotta kolozsvári egyesület – melynek két jelen lévő alapító tagja ismertette a tevékenységüket – létrehozott egy weboldalt is www.jogaink.ro címen, ahol a jogi fórum és jogsegélyszolgálat keretében bárki jogi kérdéseket tehet fel, amelyekre szakemberektől hiteles és pontos választ kaphat. Mint hangsúlyozták, szeretnék Erdély-szerte minél több magyar fiatalhoz eljuttatni, ezért a kiadványt népszerűsítő meghívásoknak szívesen tesznek eleget. Amint megtudtuk, azok, akik megyeszékhelyünkön is szeretnének a középiskolásoknak szánt Jogi kisokos birtokába jutni, a bartazoltan1985@gmail.com e-mail címen, vagy a 0745-781-122-es telefonszámon érdeklődhetnek.
"A jegyellenőr nem igazoltathat…"
A valóban diákbarátnak mondható zsebkönyvből – mely a felnőttek számára is sok hasznos információt tartalmaz – a drogokkal kapcsolatos bűncselekményekkel és az elkövetésükért a romániai törvények szerint kiszabható büntetésekkel foglalkozó alfejezetből tallózva többek között az is kiderül, hogy "kábítószer termesztésével, feldolgozásával, tárolásával, továbbadásával kapcsolatos bűncselekményekért 2 évtől 12 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, annak függvényében, hogy könnyű vagy kemény drogokról van szó." A Szabadnap szülőknek alfejezet felvilágosítást ad arról is, hogy a szülőnek évente jár egy szabadnap azért, hogy gyerekét szűrővizsgálatra vihesse. A Jegyesség alfejezetből tallózva felvilágosítást kaphatunk arról, hogy ha a jegyesség az egyik fél hibájából bomlik fel, a másik fél kártérítésre jogosult, amit egy éven belül kell igényelnie. Azokról a visszaélésekről is olvashatunk, amelyeket az utasnak kell tudnia, ha jegyellenőrrel találkozik. A jogi kézikönyv szerint a jegyellenőr csak az utazási dokumentumot, jegyet, bérletet ellenőrizheti, nem igazoltathat, mivel az nem tartozik a hatáskörébe, ezt csakis rendőr vagy csendőr teheti meg. Amennyiben jegy nélkül utazik valaki, az ellenőr nem szállíthatja le erőszakkal, nem fenyegetheti, nem tartóztathatja fel erőszakkal huzamosabb ideig, mert az előző bűncselekménynek, az utóbbi pedig szabadságkorlátozásnak minősül.
Szer Pálosy Piroska. Népújság (Marosvásárhely)

Szükségét látnák a jogi oktatásnak
A romániai magyar fiataloknak készült Jogi kisokos című kézikönyvét mutatta be a Jogaink Egyesület tagja, Kató Kata szerdán Sepsiszentgyörgyön.
Az ebben található tartalmat egy négytagú jogász képzettségű csoport: Kis Júlia, Takács Kató Kata, Bitai Tünde és Silye Attila állította össze. A kiadvány tizenkét fejezetben foglalja össze az adott területek szabályozásait: alapjogok, egészségvédelem, szexualitás, család, oktatás, tulajdon, szerződések, öröklés, munka és önkéntesség, szabálysértések, büntetőjog, internet és szerzői jogok – sorolta Kató Kata, jogász. Az iskolai tantervben nincs jogi oktatás, viszont a fiataloknak van igénye erre – vélekedik a kötet társszerkesztője, aki elmondta: tapasztalatai alapján az iskolások olyan témák iránt érdeklődnek, mint például a szülők válása esetén hogyan működik a gyerekelhelyezés.
A Stúdium Kiadó gondozásában mintegy háromezer példányban megjelent ismeretterjesztő kiadvány ingyenes, megjelenését Kolozs Megye Tanácsa és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta. A Jogi Kisokos kiadványt a Turulmadár Ifjúsági Iroda székházában, a Lábas Ház 8-as termében igényelhetik azok, akik a bemutatón nem tudtak részt venni.
A Jogaink Egyesület célja, hogy az erdélyi magyar kisebbségi védeni – mondta Kató Kata, hozzátéve: sokan tevékenykednek ezen a területen Erdélyben, ugyanakkor a szervezet előadásokat, jogi órákat tart tanintézményekben, továbbá díjmentes jogi szolgálatot is biztosít a könyvszerkesztés mellett. Mint fogalmazott, a nyári időszakban több konferencián vettek részt, ugyanakkor fesztiválokon, így az EMI-táborban is naponta több órás programmal várták az érdeklődőket. Összesen hét tag tevékenykedik aktívan a szervezetben, ebből három jogász, illetve további négy joghallgató.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

Jogainkról fiataloknak
Három ügyvéd, egy gyakorló jogász, valamint több jogtanhallgató összefogása révén született meg az elsősorban fiataloknak szóló Jogi Kisokos című zsebkönyv, melyet szerda este mutattak be a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Ez a 2014-ben létrehozott Jogaink Egyesület első kiadványa, egyelőre korlátozott példányban érhető el, de szerkezetét, tartalmát tekintve nagy érdeklődésre számíthat. A sepsiszentgyörgyi Turulmadár Ifjúsági Iroda meghívására Takács Kató Kata, a Hunyad megyei ügyvédi kamara tagja, a kiadvány egyik szerzője ismertette egyrészt az általános megfogalmazás szerint az erdélyi magyarság jogainak védelmével foglalkozó egyesület tevékenységét, másrészt a Jogi Kisokost. Mint kiderült, az önkéntes alapon működő kolozsvári székhelyű szervezet tevékenysége a kisebbségi létből fakadó jogok védelme mellett tulajdonképpen több lábon álló tájékoztató és jogsegélyszolgálatot is végez. Előadásaikkal igyekeznek közelebb hozni a fiatalokhoz a jog, a törvényes rend világát – az iskolákban például interaktív szerepjátékok segítségével, pereket szimulálva, mesehősök büntetőjogi felelősségét vizsgálva –, illetve a nyári időszakban fesztiválokon külön sátort működtetnek, ahol a résztvevők kérdéseire igyekeznek válaszolni. Emellett az egyesület honlapján – a Jogaink.ro oldalon – online jogsegélyszolgálatot tartanak fent. Gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy az érdekeltek hátrahagyják kérdéseiket a rendelkezésükre bocsátott felületen, majd választ kapnak az önkéntesektől – a már gyakorló ügyvédektől, valamint a szintén önkéntesként tevékenykedő jogtanhallgatóktól. Takács Kató Kata szerint, amennyiben olyan panasszal fordulnak hozzájuk, amely az illető etnikai hovatartozása miatti hátrányos megkülönböztetéshez, meghurcoltatásához köthető, akkor díjmentesen vállalják a jogi képviseletet is. Az egyesület céljai között szerepel a kiadványok szerkesztése. A Jogi Kisokos az első ilyen, megjelenését pályázati forrásokból fedezték. A kiadványt Takács Kató mellett Kis Júlia és Silye Attila kolozsvári ügyvéd, valamint Bitai Tünde jogász jegyzi. A százoldalas, tizenkét fejezetre tagolt zsebkönyvből egyelőre háromezer példányt nyomtattak, elsősorban Kolozs megyei tanintézetek kapják ezeket, de hamarosan elektronikus formában is elérhető lesz. Takács Kató Kata szerint igyekeztek, hogy a fiatalokra vonatkozó jogok és kötelezettségek ismertetése mellett útmutatóval is szolgáljanak, hogy jogsérelem esetén kihez fordulhatnak segítségért, milyen lépéseket kell megtenniük. Olyan gyakorlati tudnivalókkal is szolgálnak, hogy például milyen jogokkal élhetnek, amennyiben megbírságolják, esetleg letartóztatják, vagy más hatósági eljárás indul ellenük.  A fejezetek témakörök szerintiek, melyek a gyerekeket, fiatalokat érinthetik. Az alapjogokon kívül az egészségvédelem, a szexualitás, a család, az oktatás, a tulajdon, a szerződések, az öröklés, a munka és az önkéntesség főbb jogi vonzatait taglalják. Külön fejezetek foglalkoznak a szabálysértésekkel, valamint a büntetőjogi felelősséggel, és mivel fiataloknak szól, az internethasználat és a szerzői jogok zárják a kiadványt.
Amint a bemutatón is elhangzott, olyan alapvető kérdésekre ad választ a zsebkönyv, mint például mikortól jogalany valaki, mi minősül kisebbségi jognak, milyen kortól felelős és miért a kiskorú, mit várhat el például az egészsége védelme szempontjából, diákként milyen specifikus előnyei vannak (így a vakációhoz való jog), tulajdont birtokolhat-e, örökölhet-e, illetve mit kezdhet a hagyatékkal és tulajdonával, szerződhet-e vagy sem. Emellett a 18 év alattiak munkavállalási lehetőségeit is tisztázza, amint azt is, hogy a szexuális élet milyen körülmények között lehet törvényes ezen korosztály esetében. Újságírói kérdésre válaszolva Takács Kató Kata elmondta: tankönyvként nem, de kiegészítőként el tudnák képzelni a zsebkönyv használatát az iskolákban. A szerzőknek ugyanakkor nincs lehetőségük oktatni, mivel az ügyvédi minőség összeegyeztethetetlen a közhivatalnokival, így a tanári pályával is.
Nagy D. István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gitártáborok Algyógyon
Amikor végre jól szólnak az akkordok
Kilencedik éve tanulhatnak gitározni a fiatalok a Hunyad megyei Ifjúsági Keresztyén Egyesület és az IKE jóvoltából.
Az Algyógyi Ifjúsági Központ két héten keresztül volt hangos a fiatalok énekétől, gitárjátékától, jókedvétől: július 11–16. között a gimnazisták, július 25–31. között pedig a középiskolások tölthettek egy hetet a kedvenc hangszerük tanulmányozásával. A két táborban több mint 50 fiatal és 21 önkéntes vett részt.
Az előző évek szokásához híven idén is több csoportban zajlott a gitároktatás: volt, aki az első napokban még csak ismerkedett a hangszerrel, mások már a nehezebben lefogható akkordokat tanulták, sőt, olyan csoport is volt, amelyik az első naptól fogva egy-egy szöveg megzenésítésével foglalkozott.
Az oktatáson kívül fontos szerepe volt a reggeli áhítatoknak és az esti bibliaóráknak, a közös énekléseknek, a csapatjátékoknak és a sportnak is.
A középiskolások áhítatainak a különlegessége ebben az évben az volt, hogy külön kiscsoportokban zajlottak: voltak olyanok, akik reggelente fákat öntöztek és öleltek, mások a reggeli kávézás és kakaózás mellett csendesedtek el egy zsoltáron elmélkedve, egy másik csoport énekek szövegét vagy különböző önismereti játékokat játszva csendesedett el, s voltak olyanok is, akik bibliai történeteket dolgoztak fel bibliodráma formájában.
A résztvevők a két oktatás között sem unatkoztak, hiszen délutáni programként többek között betekintést nyerhettek az íjászat rejtelmeibe, volt foci és kosarazás, működött a Pendülő, ahol mindenféle hideg finomságok várták a nagy hőségben odatévedőket, és a szokásos strandolás sem mAradhatott el.
Az esti programok is nagy izgalmakat tartogattak: egyik este fogalmazást kellett írniuk Kun Kocsárdról, természetes alapanyagokból hangszert készíteni, s különböző helyszíneken megadott témákban képeket készíteni – mindezt úgy, hogy a játék kezdetén kapott tojásnak mindenik képen szerepelnie kellett; egy másik este, mindenféle vicces feladatot kellett végrehajtaniuk a csapatoknak a tojástöréstől kezdve egészen a vizet kanállal evésig.
Idén sem mAradhatott el a tehetségkutató: az Algyógy’s Got Talent-en mindenki megcsillogtathatta tehetségét. A slam-től elkezdve a népdaléneklésen keresztül a festmények bemutatásáig és az éneklésig mindenfélét hallhattunk.
A program nem jöhetett volna létre az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatása nélkül, akinek ez úton is köszönjük.
Kilencedik éve tanulhatnak gitározni a fiatalok a Hunyad megyei Ifjúsági Keresztyén Egyesület és az IKE jóvoltából.
Az Algyógyi Ifjúsági Központ két héten keresztül volt hangos a fiatalok énekétől, gitárjátékától, jókedvétől: július 11–16. között a gimnazisták, július 25–31. között pedig a középiskolások tölthettek egy hetet a kedvenc hangszerük tanulmányozásával. A két táborban több mint 50 fiatal és 21 önkéntes vett részt.
Az előző évek szokásához híven idén is több csoportban zajlott a gitároktatás: volt, aki az első napokban még csak ismerkedett a hangszerrel, mások már a nehezebben lefogható akkordokat tanulták, sőt, olyan csoport is volt, amelyik az első naptól fogva egy-egy szöveg megzenésítésével foglalkozott.
Az oktatáson kívül fontos szerepe volt a reggeli áhítatoknak és az esti bibliaóráknak, a közös énekléseknek, a csapatjátékoknak és a sportnak is.
A középiskolások áhítatainak a különlegessége ebben az évben az volt, hogy külön kiscsoportokban zajlottak: voltak olyanok, akik reggelente fákat öntöztek és öleltek, mások a reggeli kávézás és kakaózás mellett csendesedtek el egy zsoltáron elmélkedve, egy másik csoport énekek szövegét vagy különböző önismereti játékokat játszva csendesedett el, s voltak olyanok is, akik bibliai történeteket dolgoztak fel bibliodráma formájában.
A résztvevők a két oktatás között sem unatkoztak, hiszen délutáni programként többek között betekintést nyerhettek az íjászat rejtelmeibe, volt foci és kosarazás, működött a Pendülő, ahol mindenféle hideg finomságok várták a nagy hőségben odatévedőket, és a szokásos strandolás sem mAradhatott el.
Az esti programok is nagy izgalmakat tartogattak: egyik este fogalmazást kellett írniuk Kun Kocsárdról, természetes alapanyagokból hangszert készíteni, s különböző helyszíneken megadott témákban képeket készíteni – mindezt úgy, hogy a játék kezdetén kapott tojásnak mindenik képen szerepelnie kellett; egy másik este, mindenféle vicces feladatot kellett végrehajtaniuk a csapatoknak a tojástöréstől kezdve egészen a vizet kanállal evésig.
Idén sem mAradhatott el a tehetségkutató: az Algyógy’s Got Talent-en mindenki megcsillogtathatta tehetségét. A slam-től elkezdve a népdaléneklésen keresztül a festmények bemutatásáig és az éneklésig mindenfélét hallhattunk.
A program nem jöhetett volna létre az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatása nélkül, akinek ez úton is köszönjük.
Takács Kató Kata
Nyugati Jelen (Arad)

Konferenciával egybekötött könyvbemutatót szervezett a Jogaink Egyesület és a Mikó Imre Szakkollégium
Elős alkalommal szervezett közös konferenciát a Jogaink Egyesület és a Mikó Imre Szakkollégium, melynek fő célkitűzése olyan jogi és gazdasági ismeretek átadása volt, amivel sikeresen lehet elindítani, illetve gazdaságosan üzemeltetni egy vállalkozást. 
A résztvevők elkönyvelhették, hogy nem elég egy jó ötlet, ha nem csinálja az ember okosan és nem lehet csinálni okosan, ha nem csinálja az ember jogosan - áll a szervezők beszámolójában.
Mi a közös a pókerzsetonokban, az egyedi panzióbútorokban, a tejautomatában és a borkereskedésben? Az egyszerűnek tűnő választ Bitai László a Banca Transilvania pénzügyi elemzője adta meg, a két szervezet elnökének rövid köszöntője után. Az előadó saját bőrén tanulta meg, hogyan nem szabad vállalkozni. Rámutatott, hogy a felsorolt vállalkozások esetében sehol sem nem voltak figyelembe véve olyan fontos gazdasági tényezők, mint például a piackutatás és a versenytársak elemzése, ezek hiányában pedig mindegyik biztos kudarcra volt ítélve. De a hibáiból az ember csak tanulni tud és azt a következtetést fogja levonni egy hosszú nap után, hogy jobb lesz olyannal foglalkozni, amihez ténylegesen is ért.
A konferenciát Takács Kató Kata folytatta, aki mint szerző, bemutatta a Jogaink Egyesület legújabb kiadványát, a Fiatal vállalkozók kézikönyvét és egy elképzelt vállalkozás történetén keresztül ismertette, hogyan lehet elindítani és működtetni egy vállalkozást. A történet a cégjegyzékbe való beiktatástól, a felelősségi kérdéseken, az ideális társasági forma megválasztásán az egyszeres és kettős könyvelési problémákon át, egészen a tevékenység bezárásáig követte végig a vállalkozó fontosabb dilemmáit. A konferencia résztvevői, a Fiatal vállalkozók kézikönyvéből és az egyesület korábbi Jogi kisokosából ingyenes példányokat kaptak.
Kis Júlia a Jogaink Egyesület elnöke a vállalkozások jó hírnevéről tartott előadást. A jó hírnév, egy személy társadalmi értékelésére szolgáló tényállások összessége, rendkívüli fontossággal bír egy vállalkozás életében. Leginkább, mert gazdasági vetületei is vannak és a megsértése végleges károkat okozhat. Mivel a jó hírnévhez való jog olyan személyi jog, amivel jogi személyek is élhetnek, Kis Júlia előadásában ismertette a törvényes útjait ennek megvédéséhez. A résztvevők megtudhatták, mikor valósul meg a jogsértés, hogyan egyeztethető össze a szabad véleménynyilvánítás jogával, illetve hogy a polgári peres eljárás mellett az országos versenyhivatalnál történő feljelentés, adott esetben akár büntetőjogi felelősség keretében lehet kérni a jogellenes cselekedet megszüntetését és kártérítést.
Silye Attila, a Kolozs Megyei Ügyvédi Kamara tagja Kintlevőségek kezelése címmel tartott előadást. A B2B szektorban (business to business) ritka a termékek azonnali kifizetése, így a követelésbehajtás mára már velejárója a vállalkozások tevékenységének. Silye Attila előadásából kiderült, milyen jogszerű illetve jogszerűtlen módszerek állnak az ügyfelek rendelkezésére. Jogszerű út a követelés, mely történhet akár követelésbehajtó cégek által (melyek általában sikerdíjjal dolgoznak), végső esetben pedig ügyvédhez való fordulás. Silye elmondta, amennyiben nem vitatott a követelés, érdemes és hatékony módszer lehet FMH-t (fizetései meghagyásos eljárás) használni, amely módszer alkalmazandó abban az esetben is, ha az adós külföldi. Az előadás végén a peres folyamatok lépéseiről, költségeiről, valamint megtörtént esetekről is beszélt az előadó.
Az első közös együttműködés alkalmával, az előadók között Székely Barnabást, a Mikó Imre Szakkollégium egyik szenior tagját is hallhatták az érdeklődők, aki jelenleg az L Tender-Consulting romániai területi képviselője, valamint adatvédelmi tanácsadója. Előadása során a személyes adatok kiszivárgására hívta fel a figyelmet, legfőképpen a felhasználási feltételek fontosságát járta körül. A téma megismertetéséhez, az alapokig nyúlt vissza, egészen az emberi jogok egyetemes nyilatkozatáig, de a jövőbeli változásokról is szó esett, amely értelmében 2018-ban egy olyan európai uniós direktíva lép majd érvénybe, amely uniós tagságtól függetlenül, az európai állampolgárok adatkezelésének garantálását hivatott biztosítani. Az előadó beszélt a honlapokon található adatvédelmi tájékoztató fontosságáról, hogy milyen adatokat, mennyi ideig és milyen célra tárolja az a bizonyos honlap, amin éppen böngészünk.
A résztvevők megtudhatták, hogy hozzáférési joguk van ahhoz, hogy a vállalat milyen adatokat tárol róluk és azt is, hogy mily módon tudják, mint felhasználók, módosítani azokat. Az előadás végén, pár hasznos tippet is kaptak az érdeklődők az adataik megvédése érdekében. 
Az ebédszünet után Dr. Fekete P. P. Szilveszter, a Közgazdaság és Gazdálkodástudományi kar egyetemi adjunktusa, az RMKT Könyvelőklub tagja illetve a PBS Tanácsadó Iroda vezetője az adószabályozásról tartott előadást. Először ismertette a vállalkozási készség fejlesztésének öt tényezőjét, majd rátért az adószabályozás fogalmaira. Továbbá ismertette az új pénzügyi és számviteli adózási szabályokat, illetve az adóeljárási folyamatokat.
Ezután, a budapesti Példakép Alapítvány erdélyi díjazottjai közül három vállalkozónak tehették fel kérdéseiket a jelenlévők. Az Alapítvány célja megismertetni és elismertetni a nyilvánossággal a sikeres magyar vállalkozókat. Ezen beszélgetés keretében Kilyén Barna mutatta be lepkeházas kezdeményezését és válaszolt meg olyan kérdéseket, mint egy lepke ára euróban kifejezve, hogyan lehet Erdélyben trópusi lepkéket tartani és végső soron hogyan lehet jövedelmező egy ilyen nem hétköznapi ötlet. 
Wéber Tibor, a Weberbau építkezési cég tulajdonosa, miután elmagyarázta mit jelent az építőmérnök és típusház, megválaszolta miért érdemes egy ilyenre befizetni, hogyan érdemes munkaerőt alkalmazni és hogyan lehetséges az, hogy egy építkezés kivitelezési cég kulturális rendezvényeket támogat. 
Harmadikként Iedlicska Róbert, Kolozsvár egyik legnépszerűbb vendéglőjének, a Livada tulajdonosa, többek között beavatott minket a névválasztás rejtelmeibe, elmesélte, hogy sikerült újraindítani a nem is olyan rég még leégett éttermet, illetve megtette a szükséges különbséget a "bohém" és a "standard" séf között. 
A konferenciát Madaras Lőrincz, több, mint 20 éves tapasztalattal rendelkező könyvelő zárta, aki többek között saját könyvelő irodát is működtet. Előadásában a könyvelő és a könyvelés cégen belüli fontosságát taglalta, kiemelve, hogy egy jó vállalkozó a könyvelőt már az alapítás előtt megkeresi, hiszen egy jó vállalkozás elengedhetetlen része egy jó könyvelő és persze egy ügyvéd. Elmondta, milyen fontos az időpontok pontos betartása, a társasági és magánvagyon szigorú különválasztása, amihez több nagyreményű vállalkozás szomorú bukását is példaként állította. (közlemény)
Transindex.ro

Konferenciával egybekötött könyvbemutatót szervezett a Jogaink Egyesület és a Mikó Imre Szakkollégium
Első alkalommal szervezett közös konferenciát a Jogaink Egyesület és a Mikó Imre Szakkollégium, melynek fő célkitűzése olyan jogi és gazdasági ismeretek átadása volt, amivel sikeresen lehet elindítani, illetve gazdaságosan üzemeltetni egy vállalkozást. 
A résztvevők elkönyvelhették, hogy nem elég egy jó ötlet, ha nem csinálja az ember okosan és nem lehet csinálni okosan, ha nem csinálja az ember jogosan - áll a szervezők beszámolójában.
Mi a közös a pókerzsetonokban, az egyedi panzióbútorokban, a tejautomatában és a borkereskedésben? Az egyszerűnek tűnő választ Bitai László a Banca Transilvania pénzügyi elemzője adta meg, a két szervezet elnökének rövid köszöntője után. Az előadó saját bőrén tanulta meg, hogyan nem szabad vállalkozni. Rámutatott, hogy a felsorolt vállalkozások esetében sehol sem nem voltak figyelembe véve olyan fontos gazdasági tényezők, mint például a piackutatás és a versenytársak elemzése, ezek hiányában pedig mindegyik biztos kudarcra volt ítélve. De a hibáiból az ember csak tanulni tud és azt a következtetést fogja levonni egy hosszú nap után, hogy jobb lesz olyannal foglalkozni, amihez ténylegesen is ért.
A konferenciát Takács Kató Kata folytatta, aki mint szerző, bemutatta a Jogaink Egyesület legújabb kiadványát, a Fiatal vállalkozók kézikönyvét és egy elképzelt vállalkozás történetén keresztül ismertette, hogyan lehet elindítani és működtetni egy vállalkozást. A történet a cégjegyzékbe való beiktatástól, a felelősségi kérdéseken, az ideális társasági forma megválasztásán az egyszeres és kettős könyvelési problémákon át, egészen a tevékenység bezárásáig követte végig a vállalkozó fontosabb dilemmáit. A konferencia résztvevői, a Fiatal vállalkozók kézikönyvéből és az egyesület korábbi Jogi kisokosából ingyenes példányokat kaptak.
A résztvevők megtudhatták, hogy hozzáférési joguk van ahhoz, hogy a vállalat milyen adatokat tárol róluk és azt is, hogy mily módon tudják, mint felhasználók, módosítani azokat. Az előadás végén, pár hasznos tippet is kaptak az érdeklődők az adataik megvédése érdekében. 
Az ebédszünet után Dr. Fekete P. P. Szilveszter, a Közgazdaság és Gazdálkodástudományi kar egyetemi adjunktusa, az RMKT Könyvelőklub tagja illetve a PBS Tanácsadó Iroda vezetője az adószabályozásról tartott előadást. Először ismertette a vállalkozási készség fejlesztésének öt tényezőjét, majd rátért az adószabályozás fogalmaira. Továbbá ismertette az új pénzügyi és számviteli adózási szabályokat, illetve az adóeljárási folyamatokat.
Ezután, a budapesti Példakép Alapítvány erdélyi díjazottjai közül három vállalkozónak tehették fel kérdéseiket a jelenlévők. Az Alapítvány célja megismertetni és elismertetni a nyilvánossággal a sikeres magyar vállalkozókat. Ezen beszélgetés keretében Kilyén Barna mutatta be lepkeházas kezdeményezését és válaszolt meg olyan kérdéseket, mint egy lepke ára euróban kifejezve, hogyan lehet Erdélyben trópusi lepkéket tartani és végső soron hogyan lehet jövedelmező egy ilyen nem hétköznapi ötlet. 
Wéber Tibor, a Weberbau építkezési cég tulajdonosa, miután elmagyarázta mit jelent az építőmérnök és tipusház, megválaszolta miért érdemes egy ilyenre befizetni, hogyan érdemes munkaerőt alkalmazni és hogyan lehetséges az, hogy egy építkezés kivitelezési cég kulturális rendezvényeket támogat. 
Harmadikként Iedlicska Róbert, Kolozsvár egyik legnépszerűbb vendéglőjének, a Livada tulajdonosa, többek között beavatott minket a névválasztás rejtelmeibe, elmesélte, hogy sikerült újraindítani a nem is olyan rég még leégett éttermet, illetve megtette a szükséges különbséget a "bohém" és a "standard" séf között. 
A konferenciát Madaras Lőrincz, több, mint 20 éves tapasztalattal rendelkező könyvelő zárta, aki többek között saját könyvelő irodát is működtet. Előadásában a könyvelő és a könyvelés cégen belüli fontosságát taglalta, kiemelve, hogy egy jó vállalkozó a könyvelőt már az alapítás előtt megkeresi, hiszen egy jó vállalkozás elengedhetetlen része egy jó könyvelő és persze egy ügyvéd. Elmondta, milyen fontos az időpontok pontos betartása, a társasági és magánvagyon szigorú különválasztása, amihez több nagyreményű vállalkozás szomorú bukását is példaként állította. (közlemény)
Transindex.ro

A háromszéki prefektusi visszaélésekről a FUEN kongresszusán
A Kovászna megyei prefektus visszaéléseire és az anyanyelv-használatért folytatott küzdelemre hívták fel a Kolozsváron zajló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusának figyelmét háromszéki poliitkusok. Tamás Sándor megyet tanácselnök átadta a FUEN vezetőinek azt a petíciót, amelyet több mint 150 háromszéki civil szervezet és egyházi képviselője írt alá.
Mint arról beszámoltunk, a háromszéki civilek és egyházak képviselői petíciójukban felháborodottságukat fejezték ki amiatt, hogy a prefektúra perrel fenyegette a háromszéki önkormányzatot a civil szervezetek pályáztatásához használt kétnyelvű – román és magyar – űrlap miatt, és kérte, hogy az előző évektől eltérően az kizárólag román nyelvű legyen.
„Minden alkalmat, minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy hazai és nemzetközi színtéren is felemeljük a hangunkat, hogy elmondjuk: az ilyen sorozatos visszaélések esetében az egyedüli megoldás, ha a román mellett a magyar is hivatalos nyelv lesz Székelyföldön. Nem a román nyelv használata ellen, hanem a magyar nyelv használata mellett kampányolunk, egy kétnyelvű űrlap pedig bevett európai gyakorlat, mi is ezt szeretnénk” – mutatott rá a tanácselnök.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke kifejtette: az általa vezetett szervezet minden lehetséges fórumon fel fogja vetni ezt a problémát, hiszen közös európai cél, hogy a kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket az élet minden területén, így a közigazgatásban is.
Háromszéken tájékozódott egy dél-tiroli újságíró
A kolozsvári FUEN kongresszusra érkezett Hatto Schmidt dél-tiroli újságíró Háromszékre is ellátogatott, ahol a kisebbségi jogok helyzetéről beszélt helyi vezetőkkel és jogászokkal. Nem ismeretlen számára Erdély, hiszen édesapja Földvárról származik, így a kolozsvári kongresszus elkezdése előtt ellátogatott Gyergyószentmiklósra, Csíkszeredába és Sepsiszentgyörgyre is.
Az újságírót Sepsiszentgyörgyön Takács Kató Kata ügyvéd fogadta, aki mesélt a kisebbségi jogok elleni, sok esetben összehangolt támadásokról, a felirat- és zászlóperekről, a kisebbségi nyelvhasználat korlátozásairól az állami intézményekben és az igazságszolgáltatásban. Hatto Schmidt mesélt a dél-tiroli régió helyzetéről is, ahol német, olasz és ladin nyelvet beszélők élnek, de ahol, a helyi autonómiának köszönhetően, a kisebbségi jogok, a szimbólum- és nyelvhasználat, az anyanyelvi oktatás, a közfunkciók betöltése terén jó eredményeket értek el.
Kovács Zsolt / maszol.ro