Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. május 12.
Lépjen vissza Taierling (Kampányban az MPP)
„Felkérem, nem felszólítom Johann Taierlinget, az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltjét, hogy lépjen vissza” – mondta tegnap Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöke az alakulat kézdivásárhelyi székházában tartott sajtótájékoztatón, amelyen Szigethy Kálmán, az MPP polgármesterjelöltje, Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Lukács László, a párt városi, illetve megyei tanácsi listájának harmadik helyezettje volt jelen.
A Magyar Polgári Párt a magyar lelkiismeret – magyarázta egyik választási jelszavukat a párt megyei elnöke –, mert az MPP-tagok, annak jelöltjei ugyanolyan szegények, mint a nép, ugyanúgy élnek, tudják, mire van szükségük az embereknek, ezért hiteles az MPP képviselete. Az MPP képviselői az erdélyi magyar politikában nemcsak a versenyt, a választás szabadságát, hanem a valódi együttműködés lehetőségét is megteremtették. Amikor lehet, akkor legyen verseny – hangsúlyozta –, de amikor szükséges az összefogás, akkor közösen kell lépni, mert csak így lehet eredményt elérni. Kulcsár-Terza József a Rákosi-ügyet botrányosnak minősítette: „jellemtelen emberektől csak ilyen jellemtelen lépések várhatóak, ezt a párt elítéli”. Rákosi János kizárta magát az MPP-ből, amikor annak polgármesterjelöltje ellen függetlenként indult. A megyei elnök az Erdélyi Magyar Néppártot is bírálta. Meglátása szerint nem lehet tiszta lappal indulni a választásokon, amikor „ők verték szét a jobboldalt”. A Néppárt módszereit szekus módszereknek minősítette. Azt is elmondta, hogy Taierling 2012-ben már megméretkezett, látta, milyen eredményt tud elérni, most is tisztában van, hogy nem nyeri meg a választást, mégis gyengíti a jobboldalt. Lépjen vissza, és támogassa Szigethy Kálmánt – javasolta Kulcsár-Terza József Johann Taierlingnek.
Szigethy Kálmán polgármesterjelölt arról beszélt, hogy a párt tanácsi listájára zömében fiatalok és civil szervezetek képviselői – Péter János és Forró Béla, a Székely Kutyaklub elnöke – kerültek. A listájukon szereplő fiatal vállalkozókat – Kádár Zsoltot, Hella Zoltánt és Náni Leventét – is megemlítette, akik bebizonyították, hogy itthon is lehet boldogulni. Névsorukban a romák képviselője, Kalányos Attila neve is szerepel, sőt, Cristian Jolţan személyében egy román nemzetiségű jelölt is került. Programból kiemelte többek között a vállalkozóbarát környezet kialakításának fontosságát, a befektetők vonzását, a helyi értékek népszerűsítését. Vissza kell állítani a városi színházat, haza kell hívni a fiatalokat – sorolta. Az MPP polgármesterjelöltje megválasztása esetén kezdeményezné a megyei jogú város visszaminősítését várossá, mivel akkor csökkennének az adók, és az európai uniós vidékfejlesztési pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek a községek és a kisebb városok. „Nem jelent semmiféle előnyt a megyei jogú városi cím” – hangsúlyozta Szigethy. Ugyanakkor fontosnak látja, hogy az önkormányzat felújítsa Fortyogófürdőt, ahol véleménye szerint gyógy- és élményfürdőt lehetne működtetni.
A sajtótájékoztató végén Kulcsár-Terza József bemutatta a nyujtódi Lukács Lászlót, aki a párt megyei tanácsi listáján harmadik helyen szerepel; ő képviseli a majdani megyei önkormányzatban Felső- Háromszéket, ő az, aki le tud ülni tárgyalni az RMDSZ-vezetőkkel, és el tudja mondani, hogy mi a gond Kézdiszéken.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
„Felkérem, nem felszólítom Johann Taierlinget, az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltjét, hogy lépjen vissza” – mondta tegnap Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöke az alakulat kézdivásárhelyi székházában tartott sajtótájékoztatón, amelyen Szigethy Kálmán, az MPP polgármesterjelöltje, Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Lukács László, a párt városi, illetve megyei tanácsi listájának harmadik helyezettje volt jelen.
A Magyar Polgári Párt a magyar lelkiismeret – magyarázta egyik választási jelszavukat a párt megyei elnöke –, mert az MPP-tagok, annak jelöltjei ugyanolyan szegények, mint a nép, ugyanúgy élnek, tudják, mire van szükségük az embereknek, ezért hiteles az MPP képviselete. Az MPP képviselői az erdélyi magyar politikában nemcsak a versenyt, a választás szabadságát, hanem a valódi együttműködés lehetőségét is megteremtették. Amikor lehet, akkor legyen verseny – hangsúlyozta –, de amikor szükséges az összefogás, akkor közösen kell lépni, mert csak így lehet eredményt elérni. Kulcsár-Terza József a Rákosi-ügyet botrányosnak minősítette: „jellemtelen emberektől csak ilyen jellemtelen lépések várhatóak, ezt a párt elítéli”. Rákosi János kizárta magát az MPP-ből, amikor annak polgármesterjelöltje ellen függetlenként indult. A megyei elnök az Erdélyi Magyar Néppártot is bírálta. Meglátása szerint nem lehet tiszta lappal indulni a választásokon, amikor „ők verték szét a jobboldalt”. A Néppárt módszereit szekus módszereknek minősítette. Azt is elmondta, hogy Taierling 2012-ben már megméretkezett, látta, milyen eredményt tud elérni, most is tisztában van, hogy nem nyeri meg a választást, mégis gyengíti a jobboldalt. Lépjen vissza, és támogassa Szigethy Kálmánt – javasolta Kulcsár-Terza József Johann Taierlingnek.
Szigethy Kálmán polgármesterjelölt arról beszélt, hogy a párt tanácsi listájára zömében fiatalok és civil szervezetek képviselői – Péter János és Forró Béla, a Székely Kutyaklub elnöke – kerültek. A listájukon szereplő fiatal vállalkozókat – Kádár Zsoltot, Hella Zoltánt és Náni Leventét – is megemlítette, akik bebizonyították, hogy itthon is lehet boldogulni. Névsorukban a romák képviselője, Kalányos Attila neve is szerepel, sőt, Cristian Jolţan személyében egy román nemzetiségű jelölt is került. Programból kiemelte többek között a vállalkozóbarát környezet kialakításának fontosságát, a befektetők vonzását, a helyi értékek népszerűsítését. Vissza kell állítani a városi színházat, haza kell hívni a fiatalokat – sorolta. Az MPP polgármesterjelöltje megválasztása esetén kezdeményezné a megyei jogú város visszaminősítését várossá, mivel akkor csökkennének az adók, és az európai uniós vidékfejlesztési pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek a községek és a kisebb városok. „Nem jelent semmiféle előnyt a megyei jogú városi cím” – hangsúlyozta Szigethy. Ugyanakkor fontosnak látja, hogy az önkormányzat felújítsa Fortyogófürdőt, ahol véleménye szerint gyógy- és élményfürdőt lehetne működtetni.
A sajtótájékoztató végén Kulcsár-Terza József bemutatta a nyujtódi Lukács Lászlót, aki a párt megyei tanácsi listáján harmadik helyen szerepel; ő képviseli a majdani megyei önkormányzatban Felső- Háromszéket, ő az, aki le tud ülni tárgyalni az RMDSZ-vezetőkkel, és el tudja mondani, hogy mi a gond Kézdiszéken.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. május 13.
Taierling strandot építene (EMNP – Kézdivásárhely)
Szerda este mintegy negyven kézdivásárhelyi és megyei tanácstagjelölt, párttag és szimpatizáns jelenlétében tartotta meg kampánynyitó nyilvános fórumát az Erzsébet Teremben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kézdiszéki szervezete. A fórumon Szilágyi Zsolt, a Néppárt országos elnöke is jelen volt, aki – akárcsak a sepsiszentgyörgyi kampánynyitón – nem kímélte az RMDSZ-t. A kampányindító rendezvényen Johann Taierling, az EMNP kézdivásárhelyi polgármesterjelöltje választási programjának főbb pontjait ismertette.
A résztvevőket elsőként Balázs Attila megyei elnök köszöntötte, majd elmondta: ha a Néppárt várositanácstag-listájáról tízen bejutnak a majdani tizenkilenc tagú önkormányzatba, akkor megnyerik a választást, erre a visszajelzések szerint megvan minden esélyük. Reményét fejezte ki, hogy a Néppárt jelöltjei a megyei önkormányzatban is elnyerik, sőt, túllépik a 31 hely egyharmadát. Ilyés Botond, a párt kézdiszéki elnöke arról szólt, hogy nagyjából minden felső-háromszéki községben van tanácstagjelölt-listájuk, és pár községben polgármesterjelöltet is állítottak. Azt is elárulta, hogy az utóbbi időben sok emberrel beszélgetett, akik változást óhajtanak. Fazakas Péter közgazdász, a Néppárt megyei listavezetője a közpénzek hasznosabb és tisztességesebb elköltése mellett szállt síkra. Az elkövetkező négy hét a város életének négy évét fogja meghatározni – mondotta Johann Taierling, a Néppárt polgármesterjelöltje, aki választási jelszavát A munkahelyek teremtése segíti az itthon maradást mondatban foglalta össze. Szerinte az utóbbi huszonhat évben a város lakossága egynegyeddel csökkent, a fiatalok tömegesen elvándorolnak, ezt a folyamatot új munkahelyek megteremtésével és méltányos fizetéssel lehet megállítani. Taierling arról is beszámolt, hogy habár egy európai uniós pályázaton keresztül huszonötmillió eurót költöttek el a vízhálózat és a csatornarendszer felújítására, a víz minősége alig változott, holott annak ára három év alatt a háromszorosára nőtt. Másik célkitűzéseként egy strand megépítését jelölte meg, amit a helyi költségvetés töredékéből is meg lehetne valósítani, nincs szükség európai uniós pénzekre. „Ha polgármester leszek, ez lesz az első, amit meg fogok valósítani” – ígérte Taierling. Szilágyi Zsolt országos elnök azt hangsúlyozta: habár nem ismeri annyira a várost, mint a helybeliek, de számára teljesen világos, hogy itt is valódi változásra van szükség. Választott vezetőink azért vannak, hogy szolgálják a közösséget, jót tegyenek nekik, és nem azért, hogy uralkodjanak rajtuk – fogalmazott.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Szerda este mintegy negyven kézdivásárhelyi és megyei tanácstagjelölt, párttag és szimpatizáns jelenlétében tartotta meg kampánynyitó nyilvános fórumát az Erzsébet Teremben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kézdiszéki szervezete. A fórumon Szilágyi Zsolt, a Néppárt országos elnöke is jelen volt, aki – akárcsak a sepsiszentgyörgyi kampánynyitón – nem kímélte az RMDSZ-t. A kampányindító rendezvényen Johann Taierling, az EMNP kézdivásárhelyi polgármesterjelöltje választási programjának főbb pontjait ismertette.
A résztvevőket elsőként Balázs Attila megyei elnök köszöntötte, majd elmondta: ha a Néppárt várositanácstag-listájáról tízen bejutnak a majdani tizenkilenc tagú önkormányzatba, akkor megnyerik a választást, erre a visszajelzések szerint megvan minden esélyük. Reményét fejezte ki, hogy a Néppárt jelöltjei a megyei önkormányzatban is elnyerik, sőt, túllépik a 31 hely egyharmadát. Ilyés Botond, a párt kézdiszéki elnöke arról szólt, hogy nagyjából minden felső-háromszéki községben van tanácstagjelölt-listájuk, és pár községben polgármesterjelöltet is állítottak. Azt is elárulta, hogy az utóbbi időben sok emberrel beszélgetett, akik változást óhajtanak. Fazakas Péter közgazdász, a Néppárt megyei listavezetője a közpénzek hasznosabb és tisztességesebb elköltése mellett szállt síkra. Az elkövetkező négy hét a város életének négy évét fogja meghatározni – mondotta Johann Taierling, a Néppárt polgármesterjelöltje, aki választási jelszavát A munkahelyek teremtése segíti az itthon maradást mondatban foglalta össze. Szerinte az utóbbi huszonhat évben a város lakossága egynegyeddel csökkent, a fiatalok tömegesen elvándorolnak, ezt a folyamatot új munkahelyek megteremtésével és méltányos fizetéssel lehet megállítani. Taierling arról is beszámolt, hogy habár egy európai uniós pályázaton keresztül huszonötmillió eurót költöttek el a vízhálózat és a csatornarendszer felújítására, a víz minősége alig változott, holott annak ára három év alatt a háromszorosára nőtt. Másik célkitűzéseként egy strand megépítését jelölte meg, amit a helyi költségvetés töredékéből is meg lehetne valósítani, nincs szükség európai uniós pénzekre. „Ha polgármester leszek, ez lesz az első, amit meg fogok valósítani” – ígérte Taierling. Szilágyi Zsolt országos elnök azt hangsúlyozta: habár nem ismeri annyira a várost, mint a helybeliek, de számára teljesen világos, hogy itt is valódi változásra van szükség. Választott vezetőink azért vannak, hogy szolgálják a közösséget, jót tegyenek nekik, és nem azért, hogy uralkodjanak rajtuk – fogalmazott.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. május 17.
Most lapunkat perelte be
Taierling ismét veszített a bíróságon
Sorozatban sokadik perét veszítette el az EMNP kézdivásárhelyi polgármesterjelöltje. Johann Taierling ezúttal lapunkat perelte be, és arra akarta rávenni a kézdivásárhelyi bíróságot, hogy korlátozza a választópolgárok szabad véleménynyilvánításának jogát.
Taierling (képünkön) egészen pontosan azt kérte, a bíróság a kampány idejére tiltsa meg, hogy a Ne fojtsa magába! rovatban, illetve honlapunk Véleményfalán a személyét negatívan érintő SMS-ek, illetve „névtelen vélemények” láthassanak napvilágot. Mint köztudott, a nevezett rovat (a Vélemény-oldal kevesebb, mint negyede) olvasók által beküldött SMS-eket, honlapunkra írt bejegyzéseket tartalmaz, és amint azt nap mint nap hangsúlyozzuk a felvezetőjében, az üzenetek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni, így azokat ennek tükrében szabad „komolyan venni” – vagy nem venni. A bíróság feltehetően egyik inkriminált SMS-t sem találta személyiségi jogot sértőnek, rágalmazónak (ilyen üzeneteket nem is jelentetünk meg), mert a felperes keresetét elutasította – igaz, öt napon belül fellebbezhet. Lapunkat Dezső Csongor ügyvéd képviseli.
Taierling a harmadik polgármester(jelölt), aki lapunkat beperelte, mindhárman veszítettek. 2000-ben Szigethy István azért citált bíróság elé, mert írni merészeltünk a balesetéről, 2012-ben Rácz Károly meg azért, mert igen kitartóan firtattuk a bukaresti ügyvéd honoráriumát.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Taierling ismét veszített a bíróságon
Sorozatban sokadik perét veszítette el az EMNP kézdivásárhelyi polgármesterjelöltje. Johann Taierling ezúttal lapunkat perelte be, és arra akarta rávenni a kézdivásárhelyi bíróságot, hogy korlátozza a választópolgárok szabad véleménynyilvánításának jogát.
Taierling (képünkön) egészen pontosan azt kérte, a bíróság a kampány idejére tiltsa meg, hogy a Ne fojtsa magába! rovatban, illetve honlapunk Véleményfalán a személyét negatívan érintő SMS-ek, illetve „névtelen vélemények” láthassanak napvilágot. Mint köztudott, a nevezett rovat (a Vélemény-oldal kevesebb, mint negyede) olvasók által beküldött SMS-eket, honlapunkra írt bejegyzéseket tartalmaz, és amint azt nap mint nap hangsúlyozzuk a felvezetőjében, az üzenetek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni, így azokat ennek tükrében szabad „komolyan venni” – vagy nem venni. A bíróság feltehetően egyik inkriminált SMS-t sem találta személyiségi jogot sértőnek, rágalmazónak (ilyen üzeneteket nem is jelentetünk meg), mert a felperes keresetét elutasította – igaz, öt napon belül fellebbezhet. Lapunkat Dezső Csongor ügyvéd képviseli.
Taierling a harmadik polgármester(jelölt), aki lapunkat beperelte, mindhárman veszítettek. 2000-ben Szigethy István azért citált bíróság elé, mert írni merészeltünk a balesetéről, 2012-ben Rácz Károly meg azért, mert igen kitartóan firtattuk a bukaresti ügyvéd honoráriumát.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. június 2.
Lakossági fórum Tőkés Lászlóval ( Kézdivásárhelyi EMNP) (Választási kampány)
Hétfőn Sepsiszentgyörgy volt az első állomása Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt fővédnöke háromszéki kampánytámogató körútjának, kedden Árkos, Gelence és Kézdivásárhely következett, majd betegsége miatt meg kellett szakítania székelyföldi körútját.
A kézdivásárhelyi Vigadó színháztermében mintegy százhúszan, zömében párttagok, szimpatizánsok és önkormányzati képviselőjelöltek fogadták az európai parlamenti képviselőt, a 20 órára meghirdetett fórum félórás késéssel kezdődött. Tőkés László mellett Toró T. Tibor, az EMNP országos alelnöke, Johann Taierling, a párt kézdivásárhelyi polgármesterjelöltje, Fazakas Péter közgazdász, a megyei önkormányzati lista vezetője és Balázs Attila, a Néppárt megyei elnöke foglalt helyet. A magyar himnusz eléneklése után Johann Taierling polgármesterjelölt ismertette választási programját. A város első számú problémájaként az elvándorlást jelölte meg, elmondta, alig van család, amelyikben valaki ne külföldön dolgozna. Taierling a megoldást új és jól megfizetett munkahelyekben látja. A két ipari parkot és a csavargyári üresen álló csarnokokat említette, ahová befektetőket kell csalogatni annak érdekében, hogy a fiatalok itthon maradjanak. Johann Taierling azt is elmondta: az utolsó tizenhat év mulasztásai nyomokat hagytak a csavargyáron, de még mindig óriási értéket képvisel. A csarnokok összfelülete több mint 2,5 hektár, ez 25 ezer négyzetmétert jelent. Csak összehasonlításként vont párhuzamot azzal, hogy az egyik új ipari parkban rendelkezésre álló csarnokok összfelülete kb. 0,6 hektár (6500 négyzetméter). A csavargyár csarnokaiban megfelelő befektetéssel és sok jóakarattal munkahelyek ezreit lehetne teremteni – hangsúlyozta. A megoldásra váró feladatok között a víz minőségét, a zöldségpiac jelenlegi állapotát, egy strand létesítését említette.
Fazakas Péter a rétyi „fenyőfavágóhíd” ellen emelte fel szavát, elítélve azokat a politikusokat, akik a székelység nyakára hozták az osztrák céget. Toró T. Tibor arról szólt, hogy a Néppárt jelöltje öt év alatt, amióta megismerte, látványosan jobban megtanult magyarul és gondolatai is letisztultak. Toró arra is kitért, hogy Olosz Gergely volt RMDSZ-es szenátor három éve faképnél, azaz szenátor nélkül hagyta Felső- Háromszéket. Arról is beszélt, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége eltávolította vagy önként távoztak a szövetségből mindazok, akik annak idején első alkalommal beterjesztették a román parlamentben az autonómiastatútumot.
Tőkés László a két vármegyés ellen készülő kirakatperről és az RMDSZ ellenzéket megosztó politikájáról szólt, a tőle megszokott kemény hangon bírálta a román hatalommal kiegyező szövetség vezetőit. A fórum második felében a Néppárt védnöke a résztvevők által felvetett közérdekű kérdésekre válaszolt. A fórum elején és végén a kézdiszentléleki Sebestyén Rita végzős tanuló két saját versét szavalta el. A rendezvény a székely himnusz közös eléneklésével fejeződött be.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Hétfőn Sepsiszentgyörgy volt az első állomása Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt fővédnöke háromszéki kampánytámogató körútjának, kedden Árkos, Gelence és Kézdivásárhely következett, majd betegsége miatt meg kellett szakítania székelyföldi körútját.
A kézdivásárhelyi Vigadó színháztermében mintegy százhúszan, zömében párttagok, szimpatizánsok és önkormányzati képviselőjelöltek fogadták az európai parlamenti képviselőt, a 20 órára meghirdetett fórum félórás késéssel kezdődött. Tőkés László mellett Toró T. Tibor, az EMNP országos alelnöke, Johann Taierling, a párt kézdivásárhelyi polgármesterjelöltje, Fazakas Péter közgazdász, a megyei önkormányzati lista vezetője és Balázs Attila, a Néppárt megyei elnöke foglalt helyet. A magyar himnusz eléneklése után Johann Taierling polgármesterjelölt ismertette választási programját. A város első számú problémájaként az elvándorlást jelölte meg, elmondta, alig van család, amelyikben valaki ne külföldön dolgozna. Taierling a megoldást új és jól megfizetett munkahelyekben látja. A két ipari parkot és a csavargyári üresen álló csarnokokat említette, ahová befektetőket kell csalogatni annak érdekében, hogy a fiatalok itthon maradjanak. Johann Taierling azt is elmondta: az utolsó tizenhat év mulasztásai nyomokat hagytak a csavargyáron, de még mindig óriási értéket képvisel. A csarnokok összfelülete több mint 2,5 hektár, ez 25 ezer négyzetmétert jelent. Csak összehasonlításként vont párhuzamot azzal, hogy az egyik új ipari parkban rendelkezésre álló csarnokok összfelülete kb. 0,6 hektár (6500 négyzetméter). A csavargyár csarnokaiban megfelelő befektetéssel és sok jóakarattal munkahelyek ezreit lehetne teremteni – hangsúlyozta. A megoldásra váró feladatok között a víz minőségét, a zöldségpiac jelenlegi állapotát, egy strand létesítését említette.
Fazakas Péter a rétyi „fenyőfavágóhíd” ellen emelte fel szavát, elítélve azokat a politikusokat, akik a székelység nyakára hozták az osztrák céget. Toró T. Tibor arról szólt, hogy a Néppárt jelöltje öt év alatt, amióta megismerte, látványosan jobban megtanult magyarul és gondolatai is letisztultak. Toró arra is kitért, hogy Olosz Gergely volt RMDSZ-es szenátor három éve faképnél, azaz szenátor nélkül hagyta Felső- Háromszéket. Arról is beszélt, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége eltávolította vagy önként távoztak a szövetségből mindazok, akik annak idején első alkalommal beterjesztették a román parlamentben az autonómiastatútumot.
Tőkés László a két vármegyés ellen készülő kirakatperről és az RMDSZ ellenzéket megosztó politikájáról szólt, a tőle megszokott kemény hangon bírálta a román hatalommal kiegyező szövetség vezetőit. A fórum második felében a Néppárt védnöke a résztvevők által felvetett közérdekű kérdésekre válaszolt. A fórum elején és végén a kézdiszentléleki Sebestyén Rita végzős tanuló két saját versét szavalta el. A rendezvény a székely himnusz közös eléneklésével fejeződött be.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. június 6.
Fölényes tulipános győzelem
Háromszéken viszonylag alacsony, 43,6 százalékos részvétel mellett fölényesen megnyerte az önkormányzati választásokat az RMDSZ. A városokban mindenütt győztek, összesen 34 polgármesterük lesz a megyében. A többségében magyarok lakta régióban három RMDSZ által támogatott MPP-s polgármester nyert, egy független és két román Nagyborosnyón, illetve Hidvégen.
Langyos hangulatban várták az eredményeket az RMDSZ Kolcza vendéglőbe költöztetett központjában. Este kilenc után kezdtek érkezni a jelöltek, vezető politikusok, kampányt segítő önkéntesek, három nagy kivetítőn követhették a listákat, ám a számok nagyon lassan és későn mozdultak el a nulláról. Az érkező részeredmények jó darabig amúgy sem tükrözték a valóságot, telefonon gyorsabban pörögtek a hírek, elsőként az illyefalvi RMDSZ-es jelölt, Fodor Imre neve szerepelt a győztesek listáján, 11 óra után pedig kiderült, Nagyborosnyó „elveszett”, győzött a Tăriceanu-féle párt színeiben induló román jelölt. Aztán szép lassan körvonalazódott, hogy máshol majdnem mindenhol tarolt a szövetség. Tizennégy településen eleve nem volt polgármester-ellenjelölt, ott legfennebb a tanács összetételének alakulása tarthatott számot kisebb érdeklődésre. A nyolc vagy négy évvel ezelőtti izgalom ezúttal elmaradt, legtöbben szinte unottan, kötelességből tébláboltak a teremben, ettek egy kicsit, ittak egy-két pohárral, majd beszélgettek vagy távoztak. Nagyobb érdeklődéssel várták a marosvásárhelyi eredményeket, mint a helyieket. Rövid ideig 11 óra körül egy zenekar is színpadra állt, de aztán eltanácsolták őket, az ünnepi buli helyett még jó darabig maradt a halk zsongás. Végül a Bagossy Brothers Company koncertje éjjel kettőkor kezdődött el. Éjfél körül körvonalazódott, nem az általuk támogatott független győzött Vargyason, hanem az EMNP és MPP által támogatott Sütő Levente Lehel, de visszanyerték az EMNP-től Maksát, Deszke János lesz a községvezető. Fölényesen tarolt jelöltjük Kőröspatakon, Gidófalván, mindkét községben marad az eddigi vezető, de nyert Gelencén is az MPP színeiben induló, de RMDSZ által is támogatott jelenlegi polgármester, Cseh József, hasonló felállásban győzött Málnáson Szotyori Angéla és Zabolán Fejér Levente. Továbbra is magyar polgármestere marad a többségében románok lakta Előpatak községnek, ez alkalommal sem sikerült azonban célba juttatni az RMDSZ-es jelöltet Hidvégen. A városok mindenikében nyert az RMDSZ indulója, Kézdivásárhelyen 98 százalékos feldolgozottságnál Bokor Tibor 54 százalékon állt, legfőbb ellenfele, a néppárti Johann Taierling 30 százalékot ért el. A tanácsban 56 százalék az RMDSZ-é, 27 százalék az EMNP-é, az MPP-t 7,1 százalék támogatta, és 1996 óta először lesz román tanácstagja a testületnek, a 8 százalék szavazat alapján kettő is.
Baróton éjjel egy óráig a szavazatok 71 százalékát összesítették, az eddigi polgármestert 60 százalék támogatta, 18 százalékot kapott a függetlenként induló Nagy István és majdnem 17-et a szintén függetlenként induló Zsombori Csaba. A tanácsban az RMDSZ-é 70 százalék, a Néppárté 11,6 százalék, az MPP nem jut be, de ott lesz függetlenként a 13 százalékot elérő Nagy István. Kovásznán lassan haladt az összesítés, 79 százalékos feldolgozottságnál nyerésre állt az RMDSZ-es Gyerő József 59 százalékkal, 19,4 százalékot ért el az MPP-s Fülöp Csaba, a tanácsban az RMDSZ 59 százalékot kapott, az EMNP 7,27-et, az MPP 13-at, de bejutott a független Horia Tozloveanu 8,53 százalékkal és a román szövetség 10,6 százalékkal.
Sepsiszentgyörgyön fölényesen győzött Antal Árpád, 73 százalékot ért el, Bálint József 8,54 százalékot kapott, Mădălin Guruianu 8,6, míg Rodica Pârvan 7,11 százalékot. A városi tanácsba a jelek szerint 15 tulipános és két néppártos képviselő jutott be és két-két tanácstagja lesz a liberálisoknak, illetve a szociáldemokratáknak.
Az RMDSZ csapata által összesített megyei tanácsi lista csak iránymutató, mert hiányoztak a román vidékek voksai, így a szövetség 67 százalékon állt, a Néppárt majdnem 10-en, és minden jel szerint az 5 százalékos küszöb alá csúszik, azaz nem jut be az MPP.
Harmadik mandátumát kezdheti meg Antal Árpád Sepsiszentgyörgy városvezetőjeként, a párhuzamos számlálás eredményeinek végleges összesítése után elsősorban a bizalmat köszönte meg: „Hétfőn a munkát ott folytatjuk, ahol pénteken abbahagytuk, biztos vagyok benne, hogy a következő négy évben még eredményesebben tudunk dolgozni. Látszott a választási részvételen, hogy kevesebben mentek el szavazni a város azon részein, ahol nem sikerült befejeznünk a munkálatokat. Ez érthető reakció, de ezeket az utcákat is befejezzük és egy-másfél év múlva Sepsiszentgyörgy olyan lesz, amilyent most szerettem volna, ha a romániai procedúrák nem akadályoznak. Ahogy a kampányban is ígértem, a következő négy évben nagyobb hangsúlyt fektetünk az oktatásra, a gazdaság élénkítésére. Nincs különösebben ünnepi hangulatom, a felelősséget érzem, és azt, hogy folytatni kell.”
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Háromszéken viszonylag alacsony, 43,6 százalékos részvétel mellett fölényesen megnyerte az önkormányzati választásokat az RMDSZ. A városokban mindenütt győztek, összesen 34 polgármesterük lesz a megyében. A többségében magyarok lakta régióban három RMDSZ által támogatott MPP-s polgármester nyert, egy független és két román Nagyborosnyón, illetve Hidvégen.
Langyos hangulatban várták az eredményeket az RMDSZ Kolcza vendéglőbe költöztetett központjában. Este kilenc után kezdtek érkezni a jelöltek, vezető politikusok, kampányt segítő önkéntesek, három nagy kivetítőn követhették a listákat, ám a számok nagyon lassan és későn mozdultak el a nulláról. Az érkező részeredmények jó darabig amúgy sem tükrözték a valóságot, telefonon gyorsabban pörögtek a hírek, elsőként az illyefalvi RMDSZ-es jelölt, Fodor Imre neve szerepelt a győztesek listáján, 11 óra után pedig kiderült, Nagyborosnyó „elveszett”, győzött a Tăriceanu-féle párt színeiben induló román jelölt. Aztán szép lassan körvonalazódott, hogy máshol majdnem mindenhol tarolt a szövetség. Tizennégy településen eleve nem volt polgármester-ellenjelölt, ott legfennebb a tanács összetételének alakulása tarthatott számot kisebb érdeklődésre. A nyolc vagy négy évvel ezelőtti izgalom ezúttal elmaradt, legtöbben szinte unottan, kötelességből tébláboltak a teremben, ettek egy kicsit, ittak egy-két pohárral, majd beszélgettek vagy távoztak. Nagyobb érdeklődéssel várták a marosvásárhelyi eredményeket, mint a helyieket. Rövid ideig 11 óra körül egy zenekar is színpadra állt, de aztán eltanácsolták őket, az ünnepi buli helyett még jó darabig maradt a halk zsongás. Végül a Bagossy Brothers Company koncertje éjjel kettőkor kezdődött el. Éjfél körül körvonalazódott, nem az általuk támogatott független győzött Vargyason, hanem az EMNP és MPP által támogatott Sütő Levente Lehel, de visszanyerték az EMNP-től Maksát, Deszke János lesz a községvezető. Fölényesen tarolt jelöltjük Kőröspatakon, Gidófalván, mindkét községben marad az eddigi vezető, de nyert Gelencén is az MPP színeiben induló, de RMDSZ által is támogatott jelenlegi polgármester, Cseh József, hasonló felállásban győzött Málnáson Szotyori Angéla és Zabolán Fejér Levente. Továbbra is magyar polgármestere marad a többségében románok lakta Előpatak községnek, ez alkalommal sem sikerült azonban célba juttatni az RMDSZ-es jelöltet Hidvégen. A városok mindenikében nyert az RMDSZ indulója, Kézdivásárhelyen 98 százalékos feldolgozottságnál Bokor Tibor 54 százalékon állt, legfőbb ellenfele, a néppárti Johann Taierling 30 százalékot ért el. A tanácsban 56 százalék az RMDSZ-é, 27 százalék az EMNP-é, az MPP-t 7,1 százalék támogatta, és 1996 óta először lesz román tanácstagja a testületnek, a 8 százalék szavazat alapján kettő is.
Baróton éjjel egy óráig a szavazatok 71 százalékát összesítették, az eddigi polgármestert 60 százalék támogatta, 18 százalékot kapott a függetlenként induló Nagy István és majdnem 17-et a szintén függetlenként induló Zsombori Csaba. A tanácsban az RMDSZ-é 70 százalék, a Néppárté 11,6 százalék, az MPP nem jut be, de ott lesz függetlenként a 13 százalékot elérő Nagy István. Kovásznán lassan haladt az összesítés, 79 százalékos feldolgozottságnál nyerésre állt az RMDSZ-es Gyerő József 59 százalékkal, 19,4 százalékot ért el az MPP-s Fülöp Csaba, a tanácsban az RMDSZ 59 százalékot kapott, az EMNP 7,27-et, az MPP 13-at, de bejutott a független Horia Tozloveanu 8,53 százalékkal és a román szövetség 10,6 százalékkal.
Sepsiszentgyörgyön fölényesen győzött Antal Árpád, 73 százalékot ért el, Bálint József 8,54 százalékot kapott, Mădălin Guruianu 8,6, míg Rodica Pârvan 7,11 százalékot. A városi tanácsba a jelek szerint 15 tulipános és két néppártos képviselő jutott be és két-két tanácstagja lesz a liberálisoknak, illetve a szociáldemokratáknak.
Az RMDSZ csapata által összesített megyei tanácsi lista csak iránymutató, mert hiányoztak a román vidékek voksai, így a szövetség 67 százalékon állt, a Néppárt majdnem 10-en, és minden jel szerint az 5 százalékos küszöb alá csúszik, azaz nem jut be az MPP.
Harmadik mandátumát kezdheti meg Antal Árpád Sepsiszentgyörgy városvezetőjeként, a párhuzamos számlálás eredményeinek végleges összesítése után elsősorban a bizalmat köszönte meg: „Hétfőn a munkát ott folytatjuk, ahol pénteken abbahagytuk, biztos vagyok benne, hogy a következő négy évben még eredményesebben tudunk dolgozni. Látszott a választási részvételen, hogy kevesebben mentek el szavazni a város azon részein, ahol nem sikerült befejeznünk a munkálatokat. Ez érthető reakció, de ezeket az utcákat is befejezzük és egy-másfél év múlva Sepsiszentgyörgy olyan lesz, amilyent most szerettem volna, ha a romániai procedúrák nem akadályoznak. Ahogy a kampányban is ígértem, a következő négy évben nagyobb hangsúlyt fektetünk az oktatásra, a gazdaság élénkítésére. Nincs különösebben ünnepi hangulatom, a felelősséget érzem, és azt, hogy folytatni kell.”
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. június 6.
Toró továbbra is bizakodó (Nem jöttek be a Néppárti számítások)
Csalódás jellemezte az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi székházában a helyi és megyei önkormányzati jelölteket a tegnap éjfél tájékán már körvonalazódó, nem túl kedvező – polgármesterjelöltjeik kivétel nélkül alulmaradtak, illetve a képviselő-testületekben sem szerepeltek meghatározó módon – eredmények után. Toró T. Tibor, az alakulat országos alelnöke elismerte, az EMNP számára az eredmény nem túl biztató, de a székely megyékben tapasztalt alacsony részvétel is komoly megfontolásra kell hogy késztesse a politikai elitet, hiszen beigazolódott: a pluralizmus hiánya távol tartja a szavazókat.
Mindössze maroknyi csapat várakozott az eredményekre a Bánki Donát utcában, majd a lassan beérkező jelentések nyomán egyre többen szállingóztak el a helyszínről. A legtöbben lemondó, csalódott véleményt fogalmaztak meg, noha abban egyetértettek, hogy teljes bukásról nem lehet beszélni, viszont jobb eredményre számítottak. Toró T. Tibor szerint a végkifejlet mindenképp rácáfolt az elvárásaikra, hiszen olyan településeken, mint Málnás, Gelence, Sepsikőröspatak vagy Maksa, annak ellenére, hogy erős szervezetet sikerült kiépíteniük, alulmaradtak a versenyben. Kézdivásárhely jelenti a kivételt, ahol erős csapattal is indultak, és a képviselő-testületben több mint egynegyedes jelenlétet sikerült elérni, ami Johann Taierlingnek és csapatának megteremti a lehetőséget, hogy az EMNP úgynevezett Robin Hood-programját érdemben képviselni tudja. Emellett alapvető, így költségvetési, vagyoni kérdésekben érdemben befolyásolni tudják a döntéshozatalt. Toró T. Tibor hozzátette: mandátumot nyert jelöltjeik, még akkor is, ha kevesen lesznek a képviselő-testületekben, nem maradnak segítség nélkül.
Az eredmények ugyanakkor rámutattak: egyrészt az új választási törvény negatívan befolyásolta a részvételt, illetve a verseny hiánya az alacsony mértékű voksolást hozta. Mindazon a településeken, ahol sikerült megteremteni a versenyhelyzetet, ott a részvétel is számottevő volt – 60 százalékot is elérve. A Néppárt alelnöke szerint a teljes politikum számára megfontolandó, hogy a pluralizmus negatív fényben való feltüntetése ilyen fokú távolmaradást eredményez – vélhetően a kiábrándultság nyomán is – egy olyan választáson, „amikor gyakorlatilag a mindennapi életünket meghatározó kérdésben kell döntenünk”. A politikus szerint az önkormányzatok minőségének rovására megy majd, hogy sok helyen különböző módszerekkel – álösszefogások, lejárató kampányok – sikerült felszámolni a versenyhelyzetet vagy az esetleges összefogást.
Toró kifejtette: Vargyas község a legjobb példa az összefogás eredményességére, ahol a két magyar ellenzéki politikai párt támogatását élvező, függetlenként induló jelölt futott be nyertesként. Hasonló eredmény született Székelyudvarhelyen is.
Toró T. Tibor az elkövetkező időszakról elmondta: a nemzeti oldal szempontjából meghatározó, hogy a Magyar Polgári Párt további sorsa merre alakul, mennyiben tudják az alakulat mandátumot nyert képviselői megőrizni politikai önállóságukat. Ami a Néppártot illeti, az alelnök szerint az MPP irányába való közeledést mindenképp folytatni kell, ahol ez lehetséges. Emellett úgy látja: míg eddig a szervezeti építkezés volt a fő cél, hogy a választásokon való részvétel megvalósuljon, mostantól a szakmaiságon lesz a hangsúly, hátországot teremteni az önkormányzatokba bejutóknak. „Számot kell vetni sorainkkal, hogy szaktestületeinket megerősítve, valós segítséget nyújtsunk képviselőinknek” – tette hozzá.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Csalódás jellemezte az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi székházában a helyi és megyei önkormányzati jelölteket a tegnap éjfél tájékán már körvonalazódó, nem túl kedvező – polgármesterjelöltjeik kivétel nélkül alulmaradtak, illetve a képviselő-testületekben sem szerepeltek meghatározó módon – eredmények után. Toró T. Tibor, az alakulat országos alelnöke elismerte, az EMNP számára az eredmény nem túl biztató, de a székely megyékben tapasztalt alacsony részvétel is komoly megfontolásra kell hogy késztesse a politikai elitet, hiszen beigazolódott: a pluralizmus hiánya távol tartja a szavazókat.
Mindössze maroknyi csapat várakozott az eredményekre a Bánki Donát utcában, majd a lassan beérkező jelentések nyomán egyre többen szállingóztak el a helyszínről. A legtöbben lemondó, csalódott véleményt fogalmaztak meg, noha abban egyetértettek, hogy teljes bukásról nem lehet beszélni, viszont jobb eredményre számítottak. Toró T. Tibor szerint a végkifejlet mindenképp rácáfolt az elvárásaikra, hiszen olyan településeken, mint Málnás, Gelence, Sepsikőröspatak vagy Maksa, annak ellenére, hogy erős szervezetet sikerült kiépíteniük, alulmaradtak a versenyben. Kézdivásárhely jelenti a kivételt, ahol erős csapattal is indultak, és a képviselő-testületben több mint egynegyedes jelenlétet sikerült elérni, ami Johann Taierlingnek és csapatának megteremti a lehetőséget, hogy az EMNP úgynevezett Robin Hood-programját érdemben képviselni tudja. Emellett alapvető, így költségvetési, vagyoni kérdésekben érdemben befolyásolni tudják a döntéshozatalt. Toró T. Tibor hozzátette: mandátumot nyert jelöltjeik, még akkor is, ha kevesen lesznek a képviselő-testületekben, nem maradnak segítség nélkül.
Az eredmények ugyanakkor rámutattak: egyrészt az új választási törvény negatívan befolyásolta a részvételt, illetve a verseny hiánya az alacsony mértékű voksolást hozta. Mindazon a településeken, ahol sikerült megteremteni a versenyhelyzetet, ott a részvétel is számottevő volt – 60 százalékot is elérve. A Néppárt alelnöke szerint a teljes politikum számára megfontolandó, hogy a pluralizmus negatív fényben való feltüntetése ilyen fokú távolmaradást eredményez – vélhetően a kiábrándultság nyomán is – egy olyan választáson, „amikor gyakorlatilag a mindennapi életünket meghatározó kérdésben kell döntenünk”. A politikus szerint az önkormányzatok minőségének rovására megy majd, hogy sok helyen különböző módszerekkel – álösszefogások, lejárató kampányok – sikerült felszámolni a versenyhelyzetet vagy az esetleges összefogást.
Toró kifejtette: Vargyas község a legjobb példa az összefogás eredményességére, ahol a két magyar ellenzéki politikai párt támogatását élvező, függetlenként induló jelölt futott be nyertesként. Hasonló eredmény született Székelyudvarhelyen is.
Toró T. Tibor az elkövetkező időszakról elmondta: a nemzeti oldal szempontjából meghatározó, hogy a Magyar Polgári Párt további sorsa merre alakul, mennyiben tudják az alakulat mandátumot nyert képviselői megőrizni politikai önállóságukat. Ami a Néppártot illeti, az alelnök szerint az MPP irányába való közeledést mindenképp folytatni kell, ahol ez lehetséges. Emellett úgy látja: míg eddig a szervezeti építkezés volt a fő cél, hogy a választásokon való részvétel megvalósuljon, mostantól a szakmaiságon lesz a hangsúly, hátországot teremteni az önkormányzatokba bejutóknak. „Számot kell vetni sorainkkal, hogy szaktestületeinket megerősítve, valós segítséget nyújtsunk képviselőinknek” – tette hozzá.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. június 7.
RMDSZ-párti maradt Székelyföld
Amint az várható volt, az RMDSZ-es Ráduly Róbert Kálmán 72 százalékos támogatottsággal úgy tudott újabb mandátumot szerezni Csíkszeredában, hogy még csak meg sem próbált kampányolni – számol be Bíró Blanka és Gyergyai Csaba a kronika.ro-n. Az sem meglepő, hogy a megyeszékhely tanácsában megőrizte a többségét az RMDSZ: a részleges eredmények szerint a szövetség 14 önkormányzati képviselőt állíthat, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) listájáról 3 tanácsos jutott be, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig egy képviselőt delegálhat. A Magyar Polgári Párt jelöltjei ezúttal nem rúgtak labdába.
Ráduly hétfői kiértékelőjén úgy fogalmazott, fölöslegesnek érezte a korteskedést, inkább a közösségre bízták a döntést, a végeredményt pedig beszédesnek nevezte. „Aljas politikai időket élünk, látjuk, ahogyan Romániát átalakítják. Rendkívüli módon zajlik a centralizáció, és rendkívüli módon zajlik a kisebbség ellehetetlenítése, illetve beolvasztása is. Csíkszereda az elmúlt években a magyar nyelvi jogok és az egészséges fejlődés bástyája volt, én remélem, hogy az is marad" – szögezte le Ráduly.
A csíkszéki településeken egyébként Balánbánya kivételével minden községnek magyar polgármestere van. A román többségű kisvárosban az RMDSZ elvesztette a polgármesteri tisztséget, a függetlenként induló Gheorghe Iojiban két magyar jelöltet is maga mögé utasított.
Gálfi Árpád, a nevető harmadik
A legnagyobb meglepetést a megyében kétségkívül a harmadik esélyesként induló, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP által is támogatott Gálfi Árpád győzelme okozta Székelyudvarhelyen. Gálfi maga mögé utasította a korábbi polgármestert, Bunta Leventét és az RMDSZ jelöltjét, Arros Orsolyát is. A tizenkilenc tagú önkormányzati testületben a végleges eredmények szerint az EMNP–MPP választási koalíciónak tizenegy képviselője foglalhat helyet, míg az RMDSZ nyolc tanácsosi mandátumot szerzett. Szentegyházán az EMNP–MPP koalíció jelöltje, Molnár Tibor legyőzte a papírforma szerint „erősebb" RMDSZ-es Rus Sándort.
Gyergyószentmiklóson a Magyar Polgári Párt megőrizte a városvezetői tisztséget: a legtöbb szavazatot a várost korábban ideiglenesen irányító Nagy Zoltán kapta. A polgári párt kényelmes többséget szerzett a tanácsban is: listájukról tíz jelölt jutott képviselői mandátumhoz, míg az RMDSZ 6, a Szabad Emberek Pártja 2, a PNL pedig egy tanácsost küld a testületbe. Tusnádfürdőn is az MPP jelöltje került ki győztesnek a magyar–magyar versenyből: Albert Tibor újabb négy évig irányíthatja a fürdővárost. Maroshévízen fölényesen nyert a korábbi polgármester, a liberálisokat képviselő Stelu Platon. Borszéken megőrizte polgármesteri székét és harmadszor is győzni tudott az RMDSZ-es Mik József, pedig két magyar kihívója is volt.
Borboly: hiányzott a versenyhelyzet
A hétfő kora estig beérkezett eredmények szerint az RMDSZ megőrizheti a kétharmados többségét a megyei önkormányzati képviselő-testületben, a szövetség listavezetője, Borboly Csaba pedig minden bizonnyal ismét tanácselnök lesz. Borboly egyébként az urnazárást követően az alacsony részvételi arányt azzal magyarázta, hogy több Hargita megyei községben nem volt ellenjelöltje az RMDSZ-nek, de arra is volt példa, hogy kizárólag az RMDSZ állított tanácsosi listát. Szerinte ugyanakkor demobilizáló hatása volt annak is, hogy a megyei tanácselnököt már nem közvetlenül választják, mint négy évvel korábban. Úgy véli, az RMDSZ szerény kampányt folytatott a székelyföldi megyében, közvetlen és direkt kapcsolattartásra törekedtek.
„Tulipános" fölény Háromszéken
A helyhatósági választások egyértelmű győztese az RMDSZ volt Kovászna megyében, az alig 43 százalékos részvételi arány azonban ezúttal is azt mutatja, hogy a háromszékiek több mint felét nem érdekli az aktuális politikai kínálat.
A szövetség a megyében 34 polgármesteri mandátumot szerzett vasárnap, és három további településen – Gelencén, Málnáson és Zabolán – a szövetség által is támogatott MPP-s jelölt győzött. Mind a négy magyar többségű város élén RMDSZ-es polgármester áll, és önkormányzati többséget is szereztek. Az Erdélyi Magyar Néppárt egyetlen polgármesteri mandátumot sem szerzett: elveszítette Maksát, ahol az RMDSZ nyert, és Nagyborosnyót, ahol a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) jelöltje győzött.
A kampányban rendkívül diszkrét Antal Árpád (RMDSZ) ezúttal is simán, a szavazatok 73 százalékát megszerezve újrázott Sepsiszentgyörgyön, legfontosabb kihívója, a néppártos Bálint József csupán 9 százalékot kapott. A sepsiszentgyörgyi önkormányzatban ismét kétharmados többséget szerzett az RMDSZ, eggyel több mandátuma van, mint az elmúlt években, az EMNP-t, a PNL-t, és a PSD-t két-két tanácsos képviseli.
Antal Árpád az eredményvárón kifejtette, abban bízik, hogy a következő négy évben még eredményesebben tudnak dolgozni. Elmondta, látszott a választási hajlandóságon, hogy azokban a városrészekben, ahol nincsenek befejezve a munkálatok, alacsonyabb volt a részvétel. Azt ígéri, egy–másfél év múlva Sepsiszentgyörgy korszerűsítése befejeződik. A következő négy évben az oktatásra, a gazdaságélénkítésre, a mélyszegénység felszámolására fekteti a hangsúlyt. Nem változtak a korábbi erőviszonyok Kézdivásárhelyen sem: Bokor Tibor újabb mandátumot szerzett a város élén, maga mögé utasítva az EMNP-s Johann Taierlinget. Az önkormányzati képviselő-testületbe az RMDSZ 11, a néppárt 5, a románok szövetsége 2, a polgári párt pedig egy tanácsost delegálhat.
Kovásznán szintén az RMDSZ jelöltje, Gyerő József nyert, a tanácsban pedig a szövetség frakciója lesz a legerősebb. Baróton újabb mandátumot szerzett az eddigi polgármester, Lázár Kiss Barna, aki elődjét, a nagy visszatérőnek számító Nagy Istvánt győzte le magabiztosan.
Tamás Sándor: kellett az MPP-nek az összefogás
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének az elnöke elmondta, a szövetség jobban teljesített a megyében, mint négy évvel ezelőtt, mivel nagyobb létszámban lesznek jelen a képviselő-testületben. A politikus rámutatott, az MPP-nek érdemes volt összefognia a szövetséggel, mert ezáltal három polgármesteri mandátumhoz jutottak, önállóan viszont nem jártak sikerrel. Az eddigi adatok szerint az RMDSZ megőrizheti többségét a megyei tanácsban is, Tamás Sándor pedig újabb tanácselnöki mandátumot szerezhet – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
Amint az várható volt, az RMDSZ-es Ráduly Róbert Kálmán 72 százalékos támogatottsággal úgy tudott újabb mandátumot szerezni Csíkszeredában, hogy még csak meg sem próbált kampányolni – számol be Bíró Blanka és Gyergyai Csaba a kronika.ro-n. Az sem meglepő, hogy a megyeszékhely tanácsában megőrizte a többségét az RMDSZ: a részleges eredmények szerint a szövetség 14 önkormányzati képviselőt állíthat, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) listájáról 3 tanácsos jutott be, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig egy képviselőt delegálhat. A Magyar Polgári Párt jelöltjei ezúttal nem rúgtak labdába.
Ráduly hétfői kiértékelőjén úgy fogalmazott, fölöslegesnek érezte a korteskedést, inkább a közösségre bízták a döntést, a végeredményt pedig beszédesnek nevezte. „Aljas politikai időket élünk, látjuk, ahogyan Romániát átalakítják. Rendkívüli módon zajlik a centralizáció, és rendkívüli módon zajlik a kisebbség ellehetetlenítése, illetve beolvasztása is. Csíkszereda az elmúlt években a magyar nyelvi jogok és az egészséges fejlődés bástyája volt, én remélem, hogy az is marad" – szögezte le Ráduly.
A csíkszéki településeken egyébként Balánbánya kivételével minden községnek magyar polgármestere van. A román többségű kisvárosban az RMDSZ elvesztette a polgármesteri tisztséget, a függetlenként induló Gheorghe Iojiban két magyar jelöltet is maga mögé utasított.
Gálfi Árpád, a nevető harmadik
A legnagyobb meglepetést a megyében kétségkívül a harmadik esélyesként induló, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP által is támogatott Gálfi Árpád győzelme okozta Székelyudvarhelyen. Gálfi maga mögé utasította a korábbi polgármestert, Bunta Leventét és az RMDSZ jelöltjét, Arros Orsolyát is. A tizenkilenc tagú önkormányzati testületben a végleges eredmények szerint az EMNP–MPP választási koalíciónak tizenegy képviselője foglalhat helyet, míg az RMDSZ nyolc tanácsosi mandátumot szerzett. Szentegyházán az EMNP–MPP koalíció jelöltje, Molnár Tibor legyőzte a papírforma szerint „erősebb" RMDSZ-es Rus Sándort.
Gyergyószentmiklóson a Magyar Polgári Párt megőrizte a városvezetői tisztséget: a legtöbb szavazatot a várost korábban ideiglenesen irányító Nagy Zoltán kapta. A polgári párt kényelmes többséget szerzett a tanácsban is: listájukról tíz jelölt jutott képviselői mandátumhoz, míg az RMDSZ 6, a Szabad Emberek Pártja 2, a PNL pedig egy tanácsost küld a testületbe. Tusnádfürdőn is az MPP jelöltje került ki győztesnek a magyar–magyar versenyből: Albert Tibor újabb négy évig irányíthatja a fürdővárost. Maroshévízen fölényesen nyert a korábbi polgármester, a liberálisokat képviselő Stelu Platon. Borszéken megőrizte polgármesteri székét és harmadszor is győzni tudott az RMDSZ-es Mik József, pedig két magyar kihívója is volt.
Borboly: hiányzott a versenyhelyzet
A hétfő kora estig beérkezett eredmények szerint az RMDSZ megőrizheti a kétharmados többségét a megyei önkormányzati képviselő-testületben, a szövetség listavezetője, Borboly Csaba pedig minden bizonnyal ismét tanácselnök lesz. Borboly egyébként az urnazárást követően az alacsony részvételi arányt azzal magyarázta, hogy több Hargita megyei községben nem volt ellenjelöltje az RMDSZ-nek, de arra is volt példa, hogy kizárólag az RMDSZ állított tanácsosi listát. Szerinte ugyanakkor demobilizáló hatása volt annak is, hogy a megyei tanácselnököt már nem közvetlenül választják, mint négy évvel korábban. Úgy véli, az RMDSZ szerény kampányt folytatott a székelyföldi megyében, közvetlen és direkt kapcsolattartásra törekedtek.
„Tulipános" fölény Háromszéken
A helyhatósági választások egyértelmű győztese az RMDSZ volt Kovászna megyében, az alig 43 százalékos részvételi arány azonban ezúttal is azt mutatja, hogy a háromszékiek több mint felét nem érdekli az aktuális politikai kínálat.
A szövetség a megyében 34 polgármesteri mandátumot szerzett vasárnap, és három további településen – Gelencén, Málnáson és Zabolán – a szövetség által is támogatott MPP-s jelölt győzött. Mind a négy magyar többségű város élén RMDSZ-es polgármester áll, és önkormányzati többséget is szereztek. Az Erdélyi Magyar Néppárt egyetlen polgármesteri mandátumot sem szerzett: elveszítette Maksát, ahol az RMDSZ nyert, és Nagyborosnyót, ahol a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) jelöltje győzött.
A kampányban rendkívül diszkrét Antal Árpád (RMDSZ) ezúttal is simán, a szavazatok 73 százalékát megszerezve újrázott Sepsiszentgyörgyön, legfontosabb kihívója, a néppártos Bálint József csupán 9 százalékot kapott. A sepsiszentgyörgyi önkormányzatban ismét kétharmados többséget szerzett az RMDSZ, eggyel több mandátuma van, mint az elmúlt években, az EMNP-t, a PNL-t, és a PSD-t két-két tanácsos képviseli.
Antal Árpád az eredményvárón kifejtette, abban bízik, hogy a következő négy évben még eredményesebben tudnak dolgozni. Elmondta, látszott a választási hajlandóságon, hogy azokban a városrészekben, ahol nincsenek befejezve a munkálatok, alacsonyabb volt a részvétel. Azt ígéri, egy–másfél év múlva Sepsiszentgyörgy korszerűsítése befejeződik. A következő négy évben az oktatásra, a gazdaságélénkítésre, a mélyszegénység felszámolására fekteti a hangsúlyt. Nem változtak a korábbi erőviszonyok Kézdivásárhelyen sem: Bokor Tibor újabb mandátumot szerzett a város élén, maga mögé utasítva az EMNP-s Johann Taierlinget. Az önkormányzati képviselő-testületbe az RMDSZ 11, a néppárt 5, a románok szövetsége 2, a polgári párt pedig egy tanácsost delegálhat.
Kovásznán szintén az RMDSZ jelöltje, Gyerő József nyert, a tanácsban pedig a szövetség frakciója lesz a legerősebb. Baróton újabb mandátumot szerzett az eddigi polgármester, Lázár Kiss Barna, aki elődjét, a nagy visszatérőnek számító Nagy Istvánt győzte le magabiztosan.
Tamás Sándor: kellett az MPP-nek az összefogás
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének az elnöke elmondta, a szövetség jobban teljesített a megyében, mint négy évvel ezelőtt, mivel nagyobb létszámban lesznek jelen a képviselő-testületben. A politikus rámutatott, az MPP-nek érdemes volt összefognia a szövetséggel, mert ezáltal három polgármesteri mandátumhoz jutottak, önállóan viszont nem jártak sikerrel. Az eddigi adatok szerint az RMDSZ megőrizheti többségét a megyei tanácsban is, Tamás Sándor pedig újabb tanácselnöki mandátumot szerezhet – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
2016. június 7.
Választási eredmények Kézdiszéken
A kézdivásárhelyiek újabb négy évre szavaztak bizalmat Bokor Tibor RMDSZ-es polgármesternek a vasárnapi helyhatósági választásokon. A régi-új városvezető elmondta: megértette a választók üzenetét, a munkát tegnaptól folytatja, mert rengeteg még a tennivaló a céhes városban. Bokor Tibor a szavazatok 54,28 százalékát kapta meg, az RMDSZ tanácsi listája 56,21 százalékot ért el. Paks testvérváros küldöttsége együtt drukkolt a jelenlegi városvezetéssel annak választási győzelméért.
Kézdivásárhelyen a szavazásra jogosultak 37,73 százaléka járult az urnák elé, a polgármesterjelöltekre összesen 6413 szavazatot, míg a tanácsi listára 6411 szavazatot adtak le. Bokor Tibor 3407 vokssal nyerte meg a választást, őt követi Johann Taierling 1896 (30,21 százalék) szavazattal, a harmadik helyen a Kézdivásárhelyi Választási Szövetség képviselője, Constantin Pătru végzett 451 (7,18 százalék) szavazattal, negyedik lett Szigethy Kálmán, a Magyar Polgári Párt jelöltje 403 (6,42 százalék) vokssal, Rákosi János független jelölt 120 (1,91 százalék) szavazatot kapott. Az érvénytelen szavazatok száma 136.
A városi tanácsi listákra 6188 érvényes szavazatot adtak le (225 voks érvénytelen volt). Ebből az RMDSZ listája 3478 szavazatot vitt el (56,21%), az EMNP 1681 voksot kapott (27,17%), a román pártok Kézdivásárhelyi Választási Szövetsége 497 voksot zsebelt be (8,03%), az MPP listájára 452-en (7,30%), Rákosi Jánosra 80-an pecsételtek (1,29%). Kézdivásárhely tanácsának 19 helyét várhatóan 11 RMDSZ-es, 5 néppártos, 2 román képviselő és 1 polgári pártos foglalhatja el. Az RMDSZ 11 tanácstagja: Hegedüs Ferenc, dr. Kelemen András, Szöllősi Tamás, Fejér Melinda, Nagy Babos Tamás, Bejan András, Szilveszter Szabolcs, Lőrincz József, Derzsi Gyula, Szabó Vincze és Kiss Levente Csaba. Az EMNP öt várható tanácstagja Johann Taierling, Illyés Botond, Szima Csaba, Gál Elemér László és Czipa Lóránt. A Kézdivásárhelyi Választási Szövetség két várható képviselője Constantin Pătru és Ionuț Budău. Az MPP egyetlen várható tanácstagja Szigethy Kálmán. Eddig négy önkormányzati képviselőjük volt.
Az eredményvárón Bokor Tibor azoknak is köszönetet mondott, akik nem rá szavaztak, hiszen ez is egy üzenet volt irányába. „A munka hétfő reggeltől folytatódik, az a célom, hogy megmutassam, a csapatom nem csak kampányban dolgozik. Sokszor mondtam, hogy az elmúlt négy év a megalapozásé volt, most elkezdhetjük házunkat felépíteni. Köszönöm a kézdivásárhelyiek, a nyujtódiak, az oroszfalviak, a sárfalviak és a szászfalusiak támogatását. Őszintén megmondom, ilyen mocskos kampányban életemben nem volt részem. Nagyon nehéz lesz nekem ezekkel az emberekkel szembenézni, és Taierlingre gondolok elsősorban. Az, amit elművelt, amiket írt rólam és csapatomról, nehezemre esik elmondani. Ő nem gondolkodik azon, hogy a következő négy évben, ha tényleg feladatot vállal – nem úgy, mint az elmúlt években, amikor semmit nem csinált –, együtt kell dolgoznunk. Nehéz lesz. Egyértelmű számomra, hogy az Erdélyi Magyar Néppárttal nem fogok együttműködni semmilyen áron. Meg vagyok győződve, hogy az MPP-vel és akár a román tanácsosokkal közös nevezőre tudunk jutni” – fogalmazott Kézdivásárhely újraválasztott polgármestere. Felső- Háromszék minden községében az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött, és a helyi tanácsokban is mindenhol megszerezték a többséget. Kézdiszék hét településén csak egy polgármesterjelölt indult az önkormányzati választásokon, mindannyian az RMDSZ színeiben: Bölöni Dávid Csernátonban, Domokos Ferenc Esztelneken, Lukács Róbert Lemhényben, Molnár István Kézdialmáson, Páll Endre Kézdiszenkereszten, Balogh Tibor Kézdiszentléleken, Daragus Attila Torján. Közülük a korelnök Bölöni Dávid, aki huszonhat éve vezeti Csernátont, és most hetedik mandátumánál tart. Az újonc Domokos Ferenc, Esztelnek eddigi alpolgármestere, aki első polgármesteri mandátumát kezdi. Bereckben két jelölt volt: Dimény Zoltán (RMDSZ), Páll János pedig függetlenként vett részt a megmérettetésen. Dimény Zoltán fölényesen, közel kilencven százalékkal győzött. Szentkatolnán is volt egy független jelölt, Bende Emil; az RMDSZ-es Tusa Levente fölényes győzelmet aratott. Ozsdolán is egy RMDSZ-es és egy független jelölt volt, előbbi Brănduş-Dendyuk Vasile Silvestru, utóbbi Gondos Judit. Itt is az RMDSZ jelöltje győzött több mint 800 szavazattal, a független jelölt 573 voksot kapott. Dálnokon egy független és egy RMDSZ-es jelölt volt, ifj. Márton László, illetve Bartók Ede Ottó. Hatvan-negyven százalékos eredménnyel az RMDSZ jelöltje marad a községvezető. Az MPP–RMDSZ Cseh Józsefet, az EMNP pedig Kocsis Gézát indította az idei önkormányzati választásokon Gelencén. Cseh József 1239, míg ellenjelöltje 620 voksot összesített. Szentkatolnán a tizenhárom önkormányzati képviselő közül tíz RMDSZ-es, két EMNP-s és egy független, Bereckben tíz RMDSZ-es, egy SZDP-s, egy román és egy magyar független alkotja a majdani tanácsot. Csernátonban kilenc RMDSZ-es, három MPP-s és egy néppárti jelölt jutott mandátumhoz, Dálnokon hat RMDSZ-es, egy MPP-s és két független, Ozsdolán hét RMDSZ-es, négy Néppárti, egy független és egy romapárti, Torján 12 RMDSZ-es és egy független, Esztelneken hét RMDSZ-es és két néppárti, Kézdiszentléleken 11 RMDSZ-es és két néppárti, Kézdiszentkereszten kilenc RMDSZ-es és két MPP-s, Kézdialmáson kilenc RMDSZ-es, Gelencén kilenc RMDSZ–MPP-s, négy néppárti és két romapárti, Lemhényben nyolc RMDSZ-es, két néppárti és egy független jutott önkormányzati képviselői mandátumhoz. Felső- Háromszéken Gelencén és Kézdiszentléleken jegyeztek ötven százalék fölötti részvételt.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A kézdivásárhelyiek újabb négy évre szavaztak bizalmat Bokor Tibor RMDSZ-es polgármesternek a vasárnapi helyhatósági választásokon. A régi-új városvezető elmondta: megértette a választók üzenetét, a munkát tegnaptól folytatja, mert rengeteg még a tennivaló a céhes városban. Bokor Tibor a szavazatok 54,28 százalékát kapta meg, az RMDSZ tanácsi listája 56,21 százalékot ért el. Paks testvérváros küldöttsége együtt drukkolt a jelenlegi városvezetéssel annak választási győzelméért.
Kézdivásárhelyen a szavazásra jogosultak 37,73 százaléka járult az urnák elé, a polgármesterjelöltekre összesen 6413 szavazatot, míg a tanácsi listára 6411 szavazatot adtak le. Bokor Tibor 3407 vokssal nyerte meg a választást, őt követi Johann Taierling 1896 (30,21 százalék) szavazattal, a harmadik helyen a Kézdivásárhelyi Választási Szövetség képviselője, Constantin Pătru végzett 451 (7,18 százalék) szavazattal, negyedik lett Szigethy Kálmán, a Magyar Polgári Párt jelöltje 403 (6,42 százalék) vokssal, Rákosi János független jelölt 120 (1,91 százalék) szavazatot kapott. Az érvénytelen szavazatok száma 136.
A városi tanácsi listákra 6188 érvényes szavazatot adtak le (225 voks érvénytelen volt). Ebből az RMDSZ listája 3478 szavazatot vitt el (56,21%), az EMNP 1681 voksot kapott (27,17%), a román pártok Kézdivásárhelyi Választási Szövetsége 497 voksot zsebelt be (8,03%), az MPP listájára 452-en (7,30%), Rákosi Jánosra 80-an pecsételtek (1,29%). Kézdivásárhely tanácsának 19 helyét várhatóan 11 RMDSZ-es, 5 néppártos, 2 román képviselő és 1 polgári pártos foglalhatja el. Az RMDSZ 11 tanácstagja: Hegedüs Ferenc, dr. Kelemen András, Szöllősi Tamás, Fejér Melinda, Nagy Babos Tamás, Bejan András, Szilveszter Szabolcs, Lőrincz József, Derzsi Gyula, Szabó Vincze és Kiss Levente Csaba. Az EMNP öt várható tanácstagja Johann Taierling, Illyés Botond, Szima Csaba, Gál Elemér László és Czipa Lóránt. A Kézdivásárhelyi Választási Szövetség két várható képviselője Constantin Pătru és Ionuț Budău. Az MPP egyetlen várható tanácstagja Szigethy Kálmán. Eddig négy önkormányzati képviselőjük volt.
Az eredményvárón Bokor Tibor azoknak is köszönetet mondott, akik nem rá szavaztak, hiszen ez is egy üzenet volt irányába. „A munka hétfő reggeltől folytatódik, az a célom, hogy megmutassam, a csapatom nem csak kampányban dolgozik. Sokszor mondtam, hogy az elmúlt négy év a megalapozásé volt, most elkezdhetjük házunkat felépíteni. Köszönöm a kézdivásárhelyiek, a nyujtódiak, az oroszfalviak, a sárfalviak és a szászfalusiak támogatását. Őszintén megmondom, ilyen mocskos kampányban életemben nem volt részem. Nagyon nehéz lesz nekem ezekkel az emberekkel szembenézni, és Taierlingre gondolok elsősorban. Az, amit elművelt, amiket írt rólam és csapatomról, nehezemre esik elmondani. Ő nem gondolkodik azon, hogy a következő négy évben, ha tényleg feladatot vállal – nem úgy, mint az elmúlt években, amikor semmit nem csinált –, együtt kell dolgoznunk. Nehéz lesz. Egyértelmű számomra, hogy az Erdélyi Magyar Néppárttal nem fogok együttműködni semmilyen áron. Meg vagyok győződve, hogy az MPP-vel és akár a román tanácsosokkal közös nevezőre tudunk jutni” – fogalmazott Kézdivásárhely újraválasztott polgármestere. Felső- Háromszék minden községében az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött, és a helyi tanácsokban is mindenhol megszerezték a többséget. Kézdiszék hét településén csak egy polgármesterjelölt indult az önkormányzati választásokon, mindannyian az RMDSZ színeiben: Bölöni Dávid Csernátonban, Domokos Ferenc Esztelneken, Lukács Róbert Lemhényben, Molnár István Kézdialmáson, Páll Endre Kézdiszenkereszten, Balogh Tibor Kézdiszentléleken, Daragus Attila Torján. Közülük a korelnök Bölöni Dávid, aki huszonhat éve vezeti Csernátont, és most hetedik mandátumánál tart. Az újonc Domokos Ferenc, Esztelnek eddigi alpolgármestere, aki első polgármesteri mandátumát kezdi. Bereckben két jelölt volt: Dimény Zoltán (RMDSZ), Páll János pedig függetlenként vett részt a megmérettetésen. Dimény Zoltán fölényesen, közel kilencven százalékkal győzött. Szentkatolnán is volt egy független jelölt, Bende Emil; az RMDSZ-es Tusa Levente fölényes győzelmet aratott. Ozsdolán is egy RMDSZ-es és egy független jelölt volt, előbbi Brănduş-Dendyuk Vasile Silvestru, utóbbi Gondos Judit. Itt is az RMDSZ jelöltje győzött több mint 800 szavazattal, a független jelölt 573 voksot kapott. Dálnokon egy független és egy RMDSZ-es jelölt volt, ifj. Márton László, illetve Bartók Ede Ottó. Hatvan-negyven százalékos eredménnyel az RMDSZ jelöltje marad a községvezető. Az MPP–RMDSZ Cseh Józsefet, az EMNP pedig Kocsis Gézát indította az idei önkormányzati választásokon Gelencén. Cseh József 1239, míg ellenjelöltje 620 voksot összesített. Szentkatolnán a tizenhárom önkormányzati képviselő közül tíz RMDSZ-es, két EMNP-s és egy független, Bereckben tíz RMDSZ-es, egy SZDP-s, egy román és egy magyar független alkotja a majdani tanácsot. Csernátonban kilenc RMDSZ-es, három MPP-s és egy néppárti jelölt jutott mandátumhoz, Dálnokon hat RMDSZ-es, egy MPP-s és két független, Ozsdolán hét RMDSZ-es, négy Néppárti, egy független és egy romapárti, Torján 12 RMDSZ-es és egy független, Esztelneken hét RMDSZ-es és két néppárti, Kézdiszentléleken 11 RMDSZ-es és két néppárti, Kézdiszentkereszten kilenc RMDSZ-es és két MPP-s, Kézdialmáson kilenc RMDSZ-es, Gelencén kilenc RMDSZ–MPP-s, négy néppárti és két romapárti, Lemhényben nyolc RMDSZ-es, két néppárti és egy független jutott önkormányzati képviselői mandátumhoz. Felső- Háromszéken Gelencén és Kézdiszentléleken jegyeztek ötven százalék fölötti részvételt.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. szeptember 22.
Merre tovább, Kézdivásárhely?
A céhes hagyatékot ma is őrzik, ápolják és határozottan kiállnak a székely szimbólumok mellett. Kézdivásárhely az utóbbi években sokat fejlődött, a várt színvonal elérése azonban még messze van. Riportunkban a továbblépés esélyeit latolgatjuk.
Sepsiszentgyörgytől északkeleti irányba haladva, 30 kilométer után a Fekete-ügy lapályához érkezünk, oda, ahol Gábor Áron ágyúit öntötték. A patinás, macskaköves utcák, a szinte mesélő udvarterek a nagyobbrészt barokk és klasszicista épületek népi ihletésű homlokzati díszítéseivel olyan érzést keltenek a látogatóban, mintha mézeskalácsvárosba érkezett volna. Pláne, ha a főtéren az 1907-ben felhúzott, kétemeletes szecessziós alkotmány előtt halad el.
„A semmiből teremtett mindent Háromszék Párizsa” – írja Orbán Balázs az évszázadok óta székely városként működő településről, amely Luxemburgi Zsigmond király idejében, 1427-ben kapta meg vásári jogát. Az akkor még Thorya Wására néven ismert, később, 1562-től Kézdivásárhelyként fejlődő város története a bronzkorig nyúlik vissza, a 19. század közepe táján pedig területén római kori leleteket találtak. Orbán Balázs A Székelyföld leírásában olyan településként említi, amelynek helyén egykor a Praetoria Augusta nevű római város állt.
Ma a település arculatát a Közép-Európában egyedi, hetvenkét udvartér teszi jellegzetessé, azaz a főteret övező, keskeny, sikátorszerű utcává alakult udvarok. Ezeket a megkopott utcákat járta a Bereckben született, de Kézdivásárhelyen ágyút öntő Gábor Áron tüzérőrnagy és segédje, Turóczy Mózes, Benkő Dániel mezőgazdasági szakíró, Bányai János geológus vagy járja Fekete Vince költő.
Vargák és céhek városa
Orbán Balázs leginkább a helyi lakosság hazafiasságáról és nemzetvédelmi talpraesettségéről ír. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Székelyföld védelmében Kézdivásárhely vezető szerepet töltött be: Gábor Áron parancsára Turóczy Mózes 64 ágyút öntetett a városban. A harcok és a tűzvészek az évszázadok során az egykori Kézdiszék központjaként működő települést is megtépázták, az urbánus fejlődés megszakadásához azonban ez kevésnek bizonyult, ugyanis később Háromszék egyik legjelentősebb városává nőtte ki magát. A Brassót Moldvával összekötő Ojtozi-szorosi kereskedelmi útvonal mentén fekvő helység a 16. és 18. század között Erdély egyik legfontosabb kézműves és kereskedelmi központjává alakult, céhipara híressé tette a környéken. Kázdivásárhelyt gyakran emlegetik manapság is a vargák és a céhek városaként.
Alacsony bérezésű munkahelyek
A múltból a jelenbe a város polgármestere, Bokor Tibor próbál átvezetni. Az örökség megtartása, megóvása az ő vállára is nehezedik. Ezelőtt három évvel kezdték el a Kézdivásárhely névjegyeiként is felfogható udvarterek felújítását, azonban a munkálatok nehézkesen haladnak. Az udvarterek mellett számos más történelmi épület is felújításra vár, és összességében az egész főtérre ráférne a munkáskéz. Egy szép kinézetű városban azonban meg is kell élni valamiből: Bokor Tibor egyik legnagyobb sikerének a közelmúltban létesített két ipari parkot tartja, bár megjegyzi, a csekély román állami és EU-s támogatás miatt a város önkormányzatának 50 százalékban kellett hozzájárulnia a terv kivitelezéséhez. Egy Székelyföldi város sportolói számára mégis a korcsolyapálya az egyik legfontosabb létesítmény, de erre egyelőre még várni kell, ugyanis a fedett jégpálya építése jövő év márciusára fejeződik be.
Kézdivásárhelyen, akárcsak a legtöbb Székelyföldi településen a legnagyobb gond az alacsony fizetés. Azt tartják, aki Kézdivásárhelyen vagy környékén dolgozni akar, az biztosan talál munkát a nadrágok völgyének nevezett városkában, ahol az országszerte ismert nadrágok készülnek. A textilipari vállalkozásoknak köszönhetően sikerült ugyan visszaszorítani a munkanélküliséget, az alkalmazottak többsége azonban jóval az országos átlag alatti, alacsony bérekre panaszkodik. A polgármester szerint a nemrég elkészült ipari parkokba igyekeznek olyan vállalatokat – főleg nehézgépipari cégeket – bevonni, ahol a bérek színvonala is magasabb lenne.
Néhány agrárvállalkozó kivételével a szebb időket megért mezőgazdaság az emberek többsége számára már nem tényező. A mezőgazdaság jó esetben is csak kiegészítő tevékenység olyan családoknak, akik a településen vagy annak környékén kisebb-nagyobb földterületekkel rendelkeznek.
Együttműködést szorgalmaz a Néppárt
Nem fest túl jó képet az RMDSZ-es városvezetésről az Erdélyi Magyar Néppárt helyi önkormányzati képviselője és a párt országos alelnöke, Taierling Johann. Az ellenzéki politikus szerint a legnagyobb gond a fiatalok tömeges kivándorlása. „Ha valamit tenni akar a városvezetés az érdekükben, akkor azt sürgősen el kell kezdenie. Ehhez jól fizető munkahelyek kellenek. Az ipari parkba mindenekelőtt olyan cégekre van szükség, amelyek hajlandók fejleszteni, és olyan munkahelyeket teremtenek, amelyek otthonmAradásra bírhatják a helyi és a környékbeli fiatalokat” – fogalmaz a tanácsos. Ehhez azonban olyan döntések szükségesek, amelyek a közérdeket, és nem egy szűk gazdasági réteg előnyeit támogatják – véli. A városvezetés jelenleg 120 állás megteremtését célozta meg, valójában azonban több száz jól fizetett munkahelyre volna szükség ahhoz, hogy a fiatalokat itthon lehessen tartani. A néppárti képviselő szerint az ipari park benépesítésében pártjának szakemberei is támogatják a polgármestert, de együttműködés mégsincs, ezt ugyanis az RMDSZ-es polgármester folyamatosan elutasította.
Pezsgő kultúra és turistaözön
Ha valami igazán jól működik Kézdivásárhelyen, az a kulturális élet. A Vigadó Művelődési Egyesület míves homlokzatú épülete mindig zajos az egymást váltó kulturális rendezvényektől. A 2009-ben indult Városi Színház előadásain kívül az impozáns épület könyvbemutatóknak, zenés és táncos esteknek, fotókiállításnak, költői-írói felolvasó esteknek, filmvetítéseknek és interaktív gyermekműsoroknak ad helyet. Az egyesület elnökétől, Lung László Zsolttól megtudtuk, alkalmanként kétnyelvű programokat is biztosítanak a helyi román lakosság számára. A könnyűzene és folklórdallamok mellett rendszerint operett- és opera-előadások is felkerülnek egy-egy kulturális évad repertoárjára.
„Az Őszi Sokadalomra már közel 16 éve gyűlnek össze a város és a környék lakói” – mondotta lapunknak Ménessy Kinga főszervező, a Polgármesteri Hivatal szóvivője. Kézdivásárhely céhes múltjának okán a koncerteken és kulturális programokon kívül a hagyományos termékek vásárára fektetik a hangsúlyt minden év augusztusában. A kézműves termékek és finomságok végeláthatatlan serege, a történelmet szinte mesélő látnivalók a környék borvizeivel is vonzzák a turistákat, idén augusztus végéig már több mint 130 ezren látogatták meg a települést. Idéntől a frissen kaput nyitott turisztikai iroda is hozzájárul az idegenforgalom fellendüléséhez.
Nem adják fel a zászlóügyet
Az elmúlt két esztendőben a céhes város a magyarság elégedetlenségétől volt hangos, miután a folyamatosan cserélődő megyei prefektusok újra és újra levétették a középületekre kitűzött székely zászlót. „A román tévécsatornák által gerjesztett feszültség teljesen ellentmond a tényeknek, hiszen a román és magyar városlakók egymás közt békés kapcsolatot ápolnak” – mondta a polgármester, aki a bizonyíték híján revizionista merényletkísérlettel vádolt Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjainak ügyét is túlzásnak tartja. A több mint húszezer lakost számláló városnak ma 6,2 százaléka román, akiknek mind a Vigadóban, mind az Őszi Sokadalom és a hagyományos termékvásárok során helyet, illetve programokat biztosítanak.
Bokor Tibor szerint békés együttélésről akkor beszélhetünk, ha mindkét nemzet kölcsönösen tiszteli egymás történelmi szimbólumait. „Belefáradtam a peres ügyek huzavonájába, így, ha a végszükség úgy hozza, magánterületek bevonásával, de mindenképpen kitűzik a székely zászlókat” – magyarázza a polgármester. Azt viszont ő sem érti, hogy számtalan más romániai településtől eltérően Kézdivásárhely miért nem tűzheti ki saját városi lobogóját annak ellenére sem, hogy ezt a helyi önkormányzat törvényesen megszavazta.
Kádár Hanga |
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
A céhes hagyatékot ma is őrzik, ápolják és határozottan kiállnak a székely szimbólumok mellett. Kézdivásárhely az utóbbi években sokat fejlődött, a várt színvonal elérése azonban még messze van. Riportunkban a továbblépés esélyeit latolgatjuk.
Sepsiszentgyörgytől északkeleti irányba haladva, 30 kilométer után a Fekete-ügy lapályához érkezünk, oda, ahol Gábor Áron ágyúit öntötték. A patinás, macskaköves utcák, a szinte mesélő udvarterek a nagyobbrészt barokk és klasszicista épületek népi ihletésű homlokzati díszítéseivel olyan érzést keltenek a látogatóban, mintha mézeskalácsvárosba érkezett volna. Pláne, ha a főtéren az 1907-ben felhúzott, kétemeletes szecessziós alkotmány előtt halad el.
„A semmiből teremtett mindent Háromszék Párizsa” – írja Orbán Balázs az évszázadok óta székely városként működő településről, amely Luxemburgi Zsigmond király idejében, 1427-ben kapta meg vásári jogát. Az akkor még Thorya Wására néven ismert, később, 1562-től Kézdivásárhelyként fejlődő város története a bronzkorig nyúlik vissza, a 19. század közepe táján pedig területén római kori leleteket találtak. Orbán Balázs A Székelyföld leírásában olyan településként említi, amelynek helyén egykor a Praetoria Augusta nevű római város állt.
Ma a település arculatát a Közép-Európában egyedi, hetvenkét udvartér teszi jellegzetessé, azaz a főteret övező, keskeny, sikátorszerű utcává alakult udvarok. Ezeket a megkopott utcákat járta a Bereckben született, de Kézdivásárhelyen ágyút öntő Gábor Áron tüzérőrnagy és segédje, Turóczy Mózes, Benkő Dániel mezőgazdasági szakíró, Bányai János geológus vagy járja Fekete Vince költő.
Vargák és céhek városa
Orbán Balázs leginkább a helyi lakosság hazafiasságáról és nemzetvédelmi talpraesettségéről ír. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Székelyföld védelmében Kézdivásárhely vezető szerepet töltött be: Gábor Áron parancsára Turóczy Mózes 64 ágyút öntetett a városban. A harcok és a tűzvészek az évszázadok során az egykori Kézdiszék központjaként működő települést is megtépázták, az urbánus fejlődés megszakadásához azonban ez kevésnek bizonyult, ugyanis később Háromszék egyik legjelentősebb városává nőtte ki magát. A Brassót Moldvával összekötő Ojtozi-szorosi kereskedelmi útvonal mentén fekvő helység a 16. és 18. század között Erdély egyik legfontosabb kézműves és kereskedelmi központjává alakult, céhipara híressé tette a környéken. Kázdivásárhelyt gyakran emlegetik manapság is a vargák és a céhek városaként.
Alacsony bérezésű munkahelyek
A múltból a jelenbe a város polgármestere, Bokor Tibor próbál átvezetni. Az örökség megtartása, megóvása az ő vállára is nehezedik. Ezelőtt három évvel kezdték el a Kézdivásárhely névjegyeiként is felfogható udvarterek felújítását, azonban a munkálatok nehézkesen haladnak. Az udvarterek mellett számos más történelmi épület is felújításra vár, és összességében az egész főtérre ráférne a munkáskéz. Egy szép kinézetű városban azonban meg is kell élni valamiből: Bokor Tibor egyik legnagyobb sikerének a közelmúltban létesített két ipari parkot tartja, bár megjegyzi, a csekély román állami és EU-s támogatás miatt a város önkormányzatának 50 százalékban kellett hozzájárulnia a terv kivitelezéséhez. Egy Székelyföldi város sportolói számára mégis a korcsolyapálya az egyik legfontosabb létesítmény, de erre egyelőre még várni kell, ugyanis a fedett jégpálya építése jövő év márciusára fejeződik be.
Kézdivásárhelyen, akárcsak a legtöbb Székelyföldi településen a legnagyobb gond az alacsony fizetés. Azt tartják, aki Kézdivásárhelyen vagy környékén dolgozni akar, az biztosan talál munkát a nadrágok völgyének nevezett városkában, ahol az országszerte ismert nadrágok készülnek. A textilipari vállalkozásoknak köszönhetően sikerült ugyan visszaszorítani a munkanélküliséget, az alkalmazottak többsége azonban jóval az országos átlag alatti, alacsony bérekre panaszkodik. A polgármester szerint a nemrég elkészült ipari parkokba igyekeznek olyan vállalatokat – főleg nehézgépipari cégeket – bevonni, ahol a bérek színvonala is magasabb lenne.
Néhány agrárvállalkozó kivételével a szebb időket megért mezőgazdaság az emberek többsége számára már nem tényező. A mezőgazdaság jó esetben is csak kiegészítő tevékenység olyan családoknak, akik a településen vagy annak környékén kisebb-nagyobb földterületekkel rendelkeznek.
Együttműködést szorgalmaz a Néppárt
Nem fest túl jó képet az RMDSZ-es városvezetésről az Erdélyi Magyar Néppárt helyi önkormányzati képviselője és a párt országos alelnöke, Taierling Johann. Az ellenzéki politikus szerint a legnagyobb gond a fiatalok tömeges kivándorlása. „Ha valamit tenni akar a városvezetés az érdekükben, akkor azt sürgősen el kell kezdenie. Ehhez jól fizető munkahelyek kellenek. Az ipari parkba mindenekelőtt olyan cégekre van szükség, amelyek hajlandók fejleszteni, és olyan munkahelyeket teremtenek, amelyek otthonmAradásra bírhatják a helyi és a környékbeli fiatalokat” – fogalmaz a tanácsos. Ehhez azonban olyan döntések szükségesek, amelyek a közérdeket, és nem egy szűk gazdasági réteg előnyeit támogatják – véli. A városvezetés jelenleg 120 állás megteremtését célozta meg, valójában azonban több száz jól fizetett munkahelyre volna szükség ahhoz, hogy a fiatalokat itthon lehessen tartani. A néppárti képviselő szerint az ipari park benépesítésében pártjának szakemberei is támogatják a polgármestert, de együttműködés mégsincs, ezt ugyanis az RMDSZ-es polgármester folyamatosan elutasította.
Pezsgő kultúra és turistaözön
Ha valami igazán jól működik Kézdivásárhelyen, az a kulturális élet. A Vigadó Művelődési Egyesület míves homlokzatú épülete mindig zajos az egymást váltó kulturális rendezvényektől. A 2009-ben indult Városi Színház előadásain kívül az impozáns épület könyvbemutatóknak, zenés és táncos esteknek, fotókiállításnak, költői-írói felolvasó esteknek, filmvetítéseknek és interaktív gyermekműsoroknak ad helyet. Az egyesület elnökétől, Lung László Zsolttól megtudtuk, alkalmanként kétnyelvű programokat is biztosítanak a helyi román lakosság számára. A könnyűzene és folklórdallamok mellett rendszerint operett- és opera-előadások is felkerülnek egy-egy kulturális évad repertoárjára.
„Az Őszi Sokadalomra már közel 16 éve gyűlnek össze a város és a környék lakói” – mondotta lapunknak Ménessy Kinga főszervező, a Polgármesteri Hivatal szóvivője. Kézdivásárhely céhes múltjának okán a koncerteken és kulturális programokon kívül a hagyományos termékek vásárára fektetik a hangsúlyt minden év augusztusában. A kézműves termékek és finomságok végeláthatatlan serege, a történelmet szinte mesélő látnivalók a környék borvizeivel is vonzzák a turistákat, idén augusztus végéig már több mint 130 ezren látogatták meg a települést. Idéntől a frissen kaput nyitott turisztikai iroda is hozzájárul az idegenforgalom fellendüléséhez.
Nem adják fel a zászlóügyet
Az elmúlt két esztendőben a céhes város a magyarság elégedetlenségétől volt hangos, miután a folyamatosan cserélődő megyei prefektusok újra és újra levétették a középületekre kitűzött székely zászlót. „A román tévécsatornák által gerjesztett feszültség teljesen ellentmond a tényeknek, hiszen a román és magyar városlakók egymás közt békés kapcsolatot ápolnak” – mondta a polgármester, aki a bizonyíték híján revizionista merényletkísérlettel vádolt Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjainak ügyét is túlzásnak tartja. A több mint húszezer lakost számláló városnak ma 6,2 százaléka román, akiknek mind a Vigadóban, mind az Őszi Sokadalom és a hagyományos termékvásárok során helyet, illetve programokat biztosítanak.
Bokor Tibor szerint békés együttélésről akkor beszélhetünk, ha mindkét nemzet kölcsönösen tiszteli egymás történelmi szimbólumait. „Belefáradtam a peres ügyek huzavonájába, így, ha a végszükség úgy hozza, magánterületek bevonásával, de mindenképpen kitűzik a székely zászlókat” – magyarázza a polgármester. Azt viszont ő sem érti, hogy számtalan más romániai településtől eltérően Kézdivásárhely miért nem tűzheti ki saját városi lobogóját annak ellenére sem, hogy ezt a helyi önkormányzat törvényesen megszavazta.
Kádár Hanga |
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2016. október 14.
Toró ismét megjárná „a bukaresti poklot”
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezetének javaslatára Toró T. Tibor, az alakulat országos alelnöke függetlenként méretkezne meg Háromszéken a néppárt támogatásával – számol be Bíró Blanka a kronika.ro-n.
Ezt a párt helyi képviselői csütörtökön Sepsiszentgyörgyön jelentették be, hangsúlyozva, hogy a megyei szintű döntést az országos elnökségnek is jóvá kell hagynia. Balázs Attila, az EMNP Kovászna megyei szervezetének elnöke rámutatott, az elmúlt választásokon folyamatosan 40 százalék körül mozgott a részvételi arány a megyében, és úgy érzik, a szavazók 58–59 százalékát még mindig lehet mozgósítani.
Toró T. Tibor jogilag független, de politikailag elkötelezett jelöltként határozta meg magát. Hangsúlyozta, az EMNP országos választmánya azért döntött úgy, hogy a megyei szervezetek függetleneket támogathatnak, mert egyszerre két magyar szervezet sem az 5 százalékos, sem az alternatív küszöböt nem tudja teljesíteni. „A konfrontatív stratégia szerintünk káros, ezért kerestünk olyan megoldást, amely révén alternatívát tudunk állítani azok számára, akik nem szoktak, és nem akarnak a tulipánra szavazni” – mondta Toró T. Tibor.
A politikus úgy számol, hogy a független jelöltnek minden harmadik magyar szavazatot meg kellene szereznie, ez a részvétel függvényében 15–20 ezer voksot jelent. „Ez nem kevés, de nem is elérhetetlen” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy jobban kell teljesítenie, mint négy évvel ezelőtt. Akkor Toró T. Tibor a nominális rendszerben 7300 szavazatot kapott a sepsiszékiektől. Újságírói kérdésre elmondta, az elmúlt időszakban több háromszéki személyiség vagy éppen néppártos politikus neve felmerült potenciális háromszéki jelöltként – a politikus Kovács István unitárius esperest, Bereczki Kinga civil aktivistát, Sánta Imre református lelkészt, és a néppártos Bálint Józsefet, Fazakas Pétert vagy Johann Taierlinget említette –, de végül olyan jelölt mellett döntöttek, aki „megjárta már a bukaresti parlament poklát”.
Toró három célt fogalmazott meg: visszahoznák a közéletbe az elfordult csalódottakat, megszereznék a háromszéki magyar közösség számára a negyedik képviselői mandátumot, amit eddig visszaosztás után a román pártok kaptak, és olyan képviselőt küldenének Bukarestbe, akit nem kötnek a háttéralkuk, és „élő lelkiismeretként” próbálja napirenden tartani az autonómia ügyét. Toró virtuálisan kezet nyújtott a háromszéki RMDSZ meghatározó személyiségeinek, Tamás Sándornak és Antal Árpádnak, hogy a kampány alatt „hagyják egymást békén”. Meglátása szerint nem érdemes különböző kódexeket aláírni, az adott szó, a gyakorlat számít. A fenyegetés, a riogatás helyett Toró szerint a közös kérdésekben – mint például Székelyföld szellemi határának a védelme, a régióátszervezés, az autonómia, vagy Székelyföld sajátos jogállása – akcióegységet kell létrehozni.
Az országos alelnök szerint Hargita megyében könnyebb lesz a néppárt által támogatott független helyzete, ahol minden negyedik magyar szavazatot kell megszerezni. Toró elmondta továbbá, hogy a Bihar és Maros megyei pártszervezetek foglalkoznak még komolyan a független jelölt támogatásának lehetőségével, azonban „ezekben a megyékben más a stratégia, hiszen a magyar közösség számaránya alacsonyabb, tehát nehezebb a feladat, de nem lehetetlen”. Szerinte ezekben a megyékben az önkormányzati választásokon több ezer szavazója volt a néppártnak, akik alternatíva hiányában, „félő, hogy a román pártok szirénhangjaira hallgatnak”. A néppárti politikus szerint a Szabad Emberek Pártja, és a Mentsük meg Romániát Párt (USR) próbálkozik a magyar voksok megszerzésével.
A független jelöltek nevesítéséről csütörtökön Szilágyi Zsoltot, az EMNP országos elnökét is megkérdeztük, aki azt mondta, az országos elnökség várhatóan az elkövetkező napokban dönt az ügyben – írja a kronika.ro. Erdély.ma
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezetének javaslatára Toró T. Tibor, az alakulat országos alelnöke függetlenként méretkezne meg Háromszéken a néppárt támogatásával – számol be Bíró Blanka a kronika.ro-n.
Ezt a párt helyi képviselői csütörtökön Sepsiszentgyörgyön jelentették be, hangsúlyozva, hogy a megyei szintű döntést az országos elnökségnek is jóvá kell hagynia. Balázs Attila, az EMNP Kovászna megyei szervezetének elnöke rámutatott, az elmúlt választásokon folyamatosan 40 százalék körül mozgott a részvételi arány a megyében, és úgy érzik, a szavazók 58–59 százalékát még mindig lehet mozgósítani.
Toró T. Tibor jogilag független, de politikailag elkötelezett jelöltként határozta meg magát. Hangsúlyozta, az EMNP országos választmánya azért döntött úgy, hogy a megyei szervezetek függetleneket támogathatnak, mert egyszerre két magyar szervezet sem az 5 százalékos, sem az alternatív küszöböt nem tudja teljesíteni. „A konfrontatív stratégia szerintünk káros, ezért kerestünk olyan megoldást, amely révén alternatívát tudunk állítani azok számára, akik nem szoktak, és nem akarnak a tulipánra szavazni” – mondta Toró T. Tibor.
A politikus úgy számol, hogy a független jelöltnek minden harmadik magyar szavazatot meg kellene szereznie, ez a részvétel függvényében 15–20 ezer voksot jelent. „Ez nem kevés, de nem is elérhetetlen” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy jobban kell teljesítenie, mint négy évvel ezelőtt. Akkor Toró T. Tibor a nominális rendszerben 7300 szavazatot kapott a sepsiszékiektől. Újságírói kérdésre elmondta, az elmúlt időszakban több háromszéki személyiség vagy éppen néppártos politikus neve felmerült potenciális háromszéki jelöltként – a politikus Kovács István unitárius esperest, Bereczki Kinga civil aktivistát, Sánta Imre református lelkészt, és a néppártos Bálint Józsefet, Fazakas Pétert vagy Johann Taierlinget említette –, de végül olyan jelölt mellett döntöttek, aki „megjárta már a bukaresti parlament poklát”.
Toró három célt fogalmazott meg: visszahoznák a közéletbe az elfordult csalódottakat, megszereznék a háromszéki magyar közösség számára a negyedik képviselői mandátumot, amit eddig visszaosztás után a román pártok kaptak, és olyan képviselőt küldenének Bukarestbe, akit nem kötnek a háttéralkuk, és „élő lelkiismeretként” próbálja napirenden tartani az autonómia ügyét. Toró virtuálisan kezet nyújtott a háromszéki RMDSZ meghatározó személyiségeinek, Tamás Sándornak és Antal Árpádnak, hogy a kampány alatt „hagyják egymást békén”. Meglátása szerint nem érdemes különböző kódexeket aláírni, az adott szó, a gyakorlat számít. A fenyegetés, a riogatás helyett Toró szerint a közös kérdésekben – mint például Székelyföld szellemi határának a védelme, a régióátszervezés, az autonómia, vagy Székelyföld sajátos jogállása – akcióegységet kell létrehozni.
Az országos alelnök szerint Hargita megyében könnyebb lesz a néppárt által támogatott független helyzete, ahol minden negyedik magyar szavazatot kell megszerezni. Toró elmondta továbbá, hogy a Bihar és Maros megyei pártszervezetek foglalkoznak még komolyan a független jelölt támogatásának lehetőségével, azonban „ezekben a megyékben más a stratégia, hiszen a magyar közösség számaránya alacsonyabb, tehát nehezebb a feladat, de nem lehetetlen”. Szerinte ezekben a megyékben az önkormányzati választásokon több ezer szavazója volt a néppártnak, akik alternatíva hiányában, „félő, hogy a román pártok szirénhangjaira hallgatnak”. A néppárti politikus szerint a Szabad Emberek Pártja, és a Mentsük meg Romániát Párt (USR) próbálkozik a magyar voksok megszerzésével.
A független jelöltek nevesítéséről csütörtökön Szilágyi Zsoltot, az EMNP országos elnökét is megkérdeztük, aki azt mondta, az országos elnökség várhatóan az elkövetkező napokban dönt az ügyben – írja a kronika.ro. Erdély.ma
2017. február 14.
Az EMNP elfogadhatatlannak tartja a Kós Károly Szakképző Líceum felszámolását
Az EMNP arra kéri a sepsiszentgyörgyi városvezetést, hogy mihamarabb vonja vissza azt a határozatot, amely a Kós Károly Szakképző Líceum beolvasztásáról rendelkezik. Alább Taierling Johann alelnök közleménye olvasható.
Sepsiszentgyörgy városi tanácsa – január 25-i ülésén – megszavazta a Kós Károly Szakképző Líceum beolvasztását a Puskás Tivadar Szakközépiskolába, megszüntetve ezzel az előbbi intézmény önálló működését a következő tanévtől kezdődően. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége elfogadhatatlannak tartja, hogy Erdély legnagyobb magyar többségű városában, a magyar többségű önkormányzat egy magyar tanintézetet számol fel, s felszólítjuk a városvezetést, hogy mihamarabb vonja vissza elhibázott határozatát.
Érthetetlen, hogy milyen érdekek mentén döntött Sepsiszentgyörgy városvezetése a Kós Károly Szakképző Líceum felszámolásáról, miközben az intézmény beolvasztására nem volt törvényi kötelezettsége, a város gazdasági helyzete sem indokolta azt, valamint az iskolára eddig fordított összegek sem terhelték jelentősen az önkormányzatot. (Ráadásul az intézmény azzal is bizonyította létjogosultságát, hogy 2015-ben a Külhoni Szakképzés Éve-program keretében a magyar kormány jelentős anyagi támogatását nyerte el.)
Figyelembe véve, hogy 2017 Romániájában szinte lehetetlen új magyar tanintézményeket létrehozni, az államhatalom azonban annál egyszerűbben szüntet meg magyar iskolákat, különösen aggasztó a sepsiszentgyörgyi önkormányzat döntése, mely mellőzött minden nemű előzetes konzultációt az érintett diákokkal, azok szüleivel, valamint az intézmény tanári karával.
Felvetődik a kérdés: Antal Árpád kijelentése – miszerint „Aki az iskoláinkat támadja, azt üzeni, hogy nem akar az erdélyi magyarságnak jövőt ebben az országban” – már nem érvényes? Avagy: hogyan olvaszthatja be egy másik intézménybe a Kós Károly Szakképző Líceumot az az önkormányzat, mely korábban a Székely Mikó Kollégium államosítása ellen lépett fel?
Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának egyik legfőbb bástyája a magyar iskolahálózat. Ennek megvédése egyértelmű cél kell legyen, s nem szabad – még csak hallgatólagosan sem – elfogadnunk annak önkéntes feladását. Az Erdélyi Magyar Néppárt szolidaritásáról biztosítja az iskolai tanulóit és tanári karát, s kijelentjük: támogatni fogunk minden olyan megmozdulást, mely a Kós Károly Szakképző Líceum önállóságáért szerveződik. Felkérjük továbbá Sepsiszentgyörgy városvezetését, hogy vonja vissza határozatát, és – konzultálva az érintettekkel – találjon megoldást az iskola megmaradására.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége nevében,
Taierling Johann, alelnök
itthon.ma//erdelyorszag
Az EMNP arra kéri a sepsiszentgyörgyi városvezetést, hogy mihamarabb vonja vissza azt a határozatot, amely a Kós Károly Szakképző Líceum beolvasztásáról rendelkezik. Alább Taierling Johann alelnök közleménye olvasható.
Sepsiszentgyörgy városi tanácsa – január 25-i ülésén – megszavazta a Kós Károly Szakképző Líceum beolvasztását a Puskás Tivadar Szakközépiskolába, megszüntetve ezzel az előbbi intézmény önálló működését a következő tanévtől kezdődően. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége elfogadhatatlannak tartja, hogy Erdély legnagyobb magyar többségű városában, a magyar többségű önkormányzat egy magyar tanintézetet számol fel, s felszólítjuk a városvezetést, hogy mihamarabb vonja vissza elhibázott határozatát.
Érthetetlen, hogy milyen érdekek mentén döntött Sepsiszentgyörgy városvezetése a Kós Károly Szakképző Líceum felszámolásáról, miközben az intézmény beolvasztására nem volt törvényi kötelezettsége, a város gazdasági helyzete sem indokolta azt, valamint az iskolára eddig fordított összegek sem terhelték jelentősen az önkormányzatot. (Ráadásul az intézmény azzal is bizonyította létjogosultságát, hogy 2015-ben a Külhoni Szakképzés Éve-program keretében a magyar kormány jelentős anyagi támogatását nyerte el.)
Figyelembe véve, hogy 2017 Romániájában szinte lehetetlen új magyar tanintézményeket létrehozni, az államhatalom azonban annál egyszerűbben szüntet meg magyar iskolákat, különösen aggasztó a sepsiszentgyörgyi önkormányzat döntése, mely mellőzött minden nemű előzetes konzultációt az érintett diákokkal, azok szüleivel, valamint az intézmény tanári karával.
Felvetődik a kérdés: Antal Árpád kijelentése – miszerint „Aki az iskoláinkat támadja, azt üzeni, hogy nem akar az erdélyi magyarságnak jövőt ebben az országban” – már nem érvényes? Avagy: hogyan olvaszthatja be egy másik intézménybe a Kós Károly Szakképző Líceumot az az önkormányzat, mely korábban a Székely Mikó Kollégium államosítása ellen lépett fel?
Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának egyik legfőbb bástyája a magyar iskolahálózat. Ennek megvédése egyértelmű cél kell legyen, s nem szabad – még csak hallgatólagosan sem – elfogadnunk annak önkéntes feladását. Az Erdélyi Magyar Néppárt szolidaritásáról biztosítja az iskolai tanulóit és tanári karát, s kijelentjük: támogatni fogunk minden olyan megmozdulást, mely a Kós Károly Szakképző Líceum önállóságáért szerveződik. Felkérjük továbbá Sepsiszentgyörgy városvezetését, hogy vonja vissza határozatát, és – konzultálva az érintettekkel – találjon megoldást az iskola megmaradására.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége nevében,
Taierling Johann, alelnök
itthon.ma//erdelyorszag
2017. április 23.
Szilágyi Zsoltot újraválasztották elnökké az EMNP kongresszusán
Toró T. Tibor a párt ügyvezető elnöke lett.
Újraválasztotta pártelnökké szombaton Szilágyi Zsoltot az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Székelyudvarhelyen ülésező kongresszusa.
Az újraválasztott elnök mandátuma két évre szól. A tisztségre Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor korábbi elnök kapott jelölést, Toró azonban visszalépett a versenyből. Szilágyi Zsoltot 137 igen szavazattal, 14 nem ellenében, négy tartózkodás mellett választotta elnökké a kongresszus.
Az EMNP legfontosabb döntéshozó szerve módosította a párt alapszabályát és programját. Megválasztotta az alelnököket, akik közül Szilágyi Zsolt javaslatára Toró T. Tibort választották meg az újonnan létrehozott ügyvezető elnöki tisztségbe. A kilenctagú elnökségben az elnök és az ügyvezető elnök mellett három alelnök Székelyföldet, kettő Partiumot, egy belső-Erdélyt, egy pedig az ifjúságot képviseli majd.
A késő este befejeződött kongresszus utáni rögtönzött sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt úgy értékelt, hogy a párt elnöksége megtartotta a tapasztalatot, de fel is frissült. Elmondta: a párt programja kis mértékben változott. Továbbra is azon kívánnak munkálkodni, hogy minél több döntés kerüljön Bukarestből Erdélybe, és hogy a helyi közösségek irányíthassák a saját ügyeiket.
„A jelenlegi erőnk csak egy alap, amire építeni lehet. Mindenképpen a fejlődést, a párt által megszerzett mandátumok növelését tűztük ki célul” – fogalmazott az elnök. Az erdélyi magyar belpolitikában azt tartotta fontosnak, hogy a magyar–magyar verseny soha ne ossza meg annyira a közösséget, hogy ne lehessen összefogni.
„Trianon százéves évfordulójára készülődve azt kell felmutatnunk, hogy az erdélyi magyarok magukat kormányozni képes, és az autonómiáért, az önkormányzásért békés, demokratikus eszközökkel tenni tudó közösséget alkotnak” – fogalmazott a tisztségébe újraválasztott elnök.
Az EMNP új elnöksége
Szilágyi Zsolt – elnök Toró T. Tibor – ügyvezető elnök Soós Sándor – alelnök, Közép-Erdély Kolcsár András, Johann Taierling, Sándor Lajos – alelnökök, Székelyföld Zatykó Gyula, Kása Zsolt – alelnökök, Partium Tőke Ervin – ifjúsági alelnök
csubakka / http://foter.ro/cikk
Toró T. Tibor a párt ügyvezető elnöke lett.
Újraválasztotta pártelnökké szombaton Szilágyi Zsoltot az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Székelyudvarhelyen ülésező kongresszusa.
Az újraválasztott elnök mandátuma két évre szól. A tisztségre Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor korábbi elnök kapott jelölést, Toró azonban visszalépett a versenyből. Szilágyi Zsoltot 137 igen szavazattal, 14 nem ellenében, négy tartózkodás mellett választotta elnökké a kongresszus.
Az EMNP legfontosabb döntéshozó szerve módosította a párt alapszabályát és programját. Megválasztotta az alelnököket, akik közül Szilágyi Zsolt javaslatára Toró T. Tibort választották meg az újonnan létrehozott ügyvezető elnöki tisztségbe. A kilenctagú elnökségben az elnök és az ügyvezető elnök mellett három alelnök Székelyföldet, kettő Partiumot, egy belső-Erdélyt, egy pedig az ifjúságot képviseli majd.
A késő este befejeződött kongresszus utáni rögtönzött sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt úgy értékelt, hogy a párt elnöksége megtartotta a tapasztalatot, de fel is frissült. Elmondta: a párt programja kis mértékben változott. Továbbra is azon kívánnak munkálkodni, hogy minél több döntés kerüljön Bukarestből Erdélybe, és hogy a helyi közösségek irányíthassák a saját ügyeiket.
„A jelenlegi erőnk csak egy alap, amire építeni lehet. Mindenképpen a fejlődést, a párt által megszerzett mandátumok növelését tűztük ki célul” – fogalmazott az elnök. Az erdélyi magyar belpolitikában azt tartotta fontosnak, hogy a magyar–magyar verseny soha ne ossza meg annyira a közösséget, hogy ne lehessen összefogni.
„Trianon százéves évfordulójára készülődve azt kell felmutatnunk, hogy az erdélyi magyarok magukat kormányozni képes, és az autonómiáért, az önkormányzásért békés, demokratikus eszközökkel tenni tudó közösséget alkotnak” – fogalmazott a tisztségébe újraválasztott elnök.
Az EMNP új elnöksége
Szilágyi Zsolt – elnök Toró T. Tibor – ügyvezető elnök Soós Sándor – alelnök, Közép-Erdély Kolcsár András, Johann Taierling, Sándor Lajos – alelnökök, Székelyföld Zatykó Gyula, Kása Zsolt – alelnökök, Partium Tőke Ervin – ifjúsági alelnök
csubakka / http://foter.ro/cikk
2017. december 11.
Brüsszelbe látogatott az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége
Az európai színvonalú kiállításon az EMGESZ két alelnöke, Tiboldi László és Hupka Félix is részt vett. A tagszervezetek részéről az Aranyosszéki Gazdák Egyesületét Fancsali Ernő, az Agro-Kézdiszék Megőzgazdászok Egyesületét Taierling Johann, a Szentegyházi Gazdák Egyesületét Sándor Lajos, az Érmelléki Gazdák Egyesületét pedig Laskovics István képviselte.
Az Agribex a szántóföldi gazdálkodás, a szarvasmarha-tenyésztés, a kertészet és a zöldövezet-gondozás nemzetközileg is elismert kiállítása. A brüsszeli esemény a belgiumi mezőgazdasági és zöldipari szakma legnagyobb seregszemléjének nevezhető. A nívós rendezvényen idén nagy hangsúlyt fektettek a nagykultúrás növénytermesztés gépparkjának bemutatására, továbbá a különböző állattenyésztési tartástechnológiák, berendezések, eszközök ismertetésére. Az állattenyésztési ágazaton belül kiemelkedő szerepet kapott a fehér-kék belgaként ismert intenzív húshasznú marha bemutatása, amely fajta egyedeinek bírálására és díjazására is sor került.
Az EMGESZ alelnöke, Tiboldi László, a következőt nyilatkozta a brüsszeli kiállításról: „Annak ellenére, hogy az EMGESZ az erdélyi kisgazdákat képviseli és segíti, kiemelten fontosnak tartjuk a nemzetközi mezőgazdasági trendek ismeretét és követését is.” A szövetség alelnöke kihangsúlyozta: „Habár Erdélyben teljesen más viszonyok alakultak ki az agráriumon belül, és a fenntartható gazdálkodásban hiszünk, nyitott szemmel kell járnunk az új technológiák világában is, hogy elsajátíthassuk azt az erdélyi mezőgazdaságban is használható, beépíthető tudást, amelyet a jövőben a fenntartható mezőgazdaság megkövetel.” EMNT; itthon.ma/erdelyorszag
Az európai színvonalú kiállításon az EMGESZ két alelnöke, Tiboldi László és Hupka Félix is részt vett. A tagszervezetek részéről az Aranyosszéki Gazdák Egyesületét Fancsali Ernő, az Agro-Kézdiszék Megőzgazdászok Egyesületét Taierling Johann, a Szentegyházi Gazdák Egyesületét Sándor Lajos, az Érmelléki Gazdák Egyesületét pedig Laskovics István képviselte.
Az Agribex a szántóföldi gazdálkodás, a szarvasmarha-tenyésztés, a kertészet és a zöldövezet-gondozás nemzetközileg is elismert kiállítása. A brüsszeli esemény a belgiumi mezőgazdasági és zöldipari szakma legnagyobb seregszemléjének nevezhető. A nívós rendezvényen idén nagy hangsúlyt fektettek a nagykultúrás növénytermesztés gépparkjának bemutatására, továbbá a különböző állattenyésztési tartástechnológiák, berendezések, eszközök ismertetésére. Az állattenyésztési ágazaton belül kiemelkedő szerepet kapott a fehér-kék belgaként ismert intenzív húshasznú marha bemutatása, amely fajta egyedeinek bírálására és díjazására is sor került.
Az EMGESZ alelnöke, Tiboldi László, a következőt nyilatkozta a brüsszeli kiállításról: „Annak ellenére, hogy az EMGESZ az erdélyi kisgazdákat képviseli és segíti, kiemelten fontosnak tartjuk a nemzetközi mezőgazdasági trendek ismeretét és követését is.” A szövetség alelnöke kihangsúlyozta: „Habár Erdélyben teljesen más viszonyok alakultak ki az agráriumon belül, és a fenntartható gazdálkodásban hiszünk, nyitott szemmel kell járnunk az új technológiák világában is, hogy elsajátíthassuk azt az erdélyi mezőgazdaságban is használható, beépíthető tudást, amelyet a jövőben a fenntartható mezőgazdaság megkövetel.” EMNT; itthon.ma/erdelyorszag