A nagyváradi bábszínház Ludas Matyi Társulata megkezdet az új évad előadásainak próbáit. Szőke Kavinszky András társulatvezető elmondta, hogy a minisztérium által előirányzott létszámcsökkentés nem érinti a tizenkét bábszínészből álló társulatot, a csökkentést a betöltetlen helyek ideiglenes megszüntetésével oldották meg. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

A Nagyváradi Bábszínház Lúdas Matyi Társulata anyagi problémák miatt felújított darabokkal kezdi az új évadot, közölte Szőke Kavinszky András társulatvezető. Magyarországi vendégrendezők segítenek, akik tiszteletdíját a magyar minisztérium fedezi. Az új évadban néhány bábszínészük távozik. /Pásztai András: Lúdas Matyi Társulat. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./

A nagyváradi Arcadia Ifjúsági és Gyermekszínház magyar társulata legújabb bemutatója a Pinocchio (egy fabábu története) című bábjáték lesz. A klasszikus történet, melyet hat évvel ezelőtt mutattak be, most felújításban kerül színpadra, tájékoztatott Szőke Kavinszky András, a Ludas Matyi Társulat vezetője. A bábszínház nehéz anyagi helyzete miatt kénytelenek a régi darabokhoz nyúlni. /Ludas Matyi Társulat. Felújított Pinocchio. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./

"A Matyi-napok rendezvénysorozat alkalmából febr. 24-26-a között Nagyváradon találkoztak az erdélyi magyar bábtársulatok képviselői. A megbeszélésen jelen voltak: Nagy Kopeczky Kálmán - Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/, bábtagozat; Szőke Kavinszki András - Arcadia Gyermek- és Ifjúsági Színház , Ludas Matyi Társulat /Nagyvárad/, György László - Puck Bábszínház, magyar tagozat /Kolozsvár/, Szilágyi Regina - Brighella Bábszínház /Szatmárnémeti/, Bereczky Gyula - 1001 Mese Bábszínház /Dés/, Meleg Attila - Matyi Műhely Magánbábszínház /Nagyvárad/, Vincze László - Keljfeljancsi Komédiás Kompánia /Kolozsvár/. További két meghívott /a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata, valamint a kolozsvári Sétáló Bábszínház/ nem képviseltette magát a találkozón. A jelen levő társulatok képviselői bejelentették az Erdélyi Magyar Bábos Céhnek, a magyar bábosok érdekképviseleti és szakmai szövetségének a megalapítását. A céh megválasztotta a szövetség vezetőségét, melynek tagjai: Meleg Attila elnök, Nagy Kopeczky Kálmán és Vincze László alelnökök. /Megalakult az Erdélyi Magyar Báboscéh. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

A Nagyváradi Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház művészei, Szőke-Kavinszky András és Stéfán Bodor Mária a következő két hónapban bábosfoglalkozáson magyar nyelven mutatja meg a kicsiknek a bábu- és díszletkészítés, illetve a bábszínház művészetének alapjait. Nem oktatásról, hanem minél több szórakozásról, szabad, kreatív játékról van szó. /Nagy Orsolya: Váradi bábostanfolyam gyerekeknek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Ősbemutató lesz a nagyváradi bábszínházban
Nagyvárad – Ősbemutatóra készülnek a nagyváradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház Lilliput Társulatának bábszínészei. A hetvenkedő nyúl című darabot írta és rendezte Urbán Gyula. Vele beszélgettünk.
Urbán Gyula rendező visszatérő, régi barátja az Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínháznak. Legújabb darabjának címe A hetvenkedő nyúl címet viseli és vasárnap 11 órától mutatja be a Lilliput Társulat. Mindössze tíz nap alatt állt össze a darab, de a színészek és más munkatársak fáradtságot nem ismerő munkájának eredményeképpen szakmailag és tartalmilag is színvonalas darabot sikerült összehozni, tudtuk meg Urbán Gyulától, akivel az ősbemutató kapcsán beszélgettünk el. A dramaturg-bábrendező érdeklődésünkre kifejtette: felező nyolcasokra épülő verseléssel írta meg a darabot. Meglátása szerint a költészet az anyanyelv kincsesládája, mely zenével és a tánccal együtt őrzi egy nemzet identitását. A versformát öltő vándormese főhősei a címben is szereplő hetvenkedő nyúl és a szorgos süntestvérek, akik télére készülvén almát raktároznának el. A nyúl elveszi az egyik süntől az almát és azt javasolja, hogy fussanak versenyt érte. A sün végül nem gyorsaságával, hanem furfangjával szerzi vissza a téli élelmet és mint ahogy a mesékben lenni szokott a negatív hős – ez esetben az izgága nyúl – elnyeri méltó büntetését.
Sün, nyúl, bohóc
A darab több síkon is mesél, hiszen a sün és a nyúl történetét egy cirkuszi közegbe helyezve adják majd elő a bohócruhába bújt bábszínészek. A bohócok olykor kinevetik a közelgő tél miatt aggodalmaskodó sünt és időnként beavatkoznak a történet alakulásába is. A cirkusz egy erősen emocionális művészet, mely azonnali hatást ér el a gyerekeknél. Ha a bohóc kacag, akkor a közönségben helyet foglaló gyermek is kacag, ha pedig sír, akkor ő is elszomorodik. Urbán Gyula rávilágított , hogy a darabnak rejtett pedagógiai jellege van, mely arra támaszkodik, hogy a gyermek ösztönösen átérzi azt a misztikus tudást, ami a versből áramlik. A sün története szimbolikus üzenetet is hordoz: ha valamit igazságtalanul elvesznek tőled, akkor ne hagyd magad és szerezd azt vissza. Ez a mai világban – amikor mindenki átver mindenkit – különösen érvényes. A bábok egyébként a lehető legegyszerűbb eszközökből készültek, például a sün szőnyegkeféből, a nyúl pedig egy fehér kesztyűből. A főszerepet Daróczi István, Szőke Kavinszki András és Németi Emese játssza, a zenéjét pedig, mely elsősorban eredeti cirkuszi zenére épül, Veres László állította össze. A bábokért és a jelmezért Csűri Emese felel. Szeretettel várnak minden érdeklődőt vasárnap délelőtt a bemutatóra.
Mészáros Tímea, erdon.ro

Személyi változások a nagyváradi színháznál
A Szigligeti Társulat évadzáró társulati ülésen Dimény Levente addigi művészeti vezető bejelentette lemondását tisztségéből. Döntésének hátterében többek közt az állt, hogy már megválasztásakor vállalta, hogy csak addig lesz művészeti igazgató, amíg a társulat által óhajtott személy nem foglalhatja el ezt a tisztséget. Minderről Czvikker Katalin menedzerigazgató tájékoztatta lapunkat, hozzátéve, hogy a társulat túlnyomó többsége már két évvel ezelőtt Szabó K. István rendezőt látta volna szívesen a művészeti igazgatói tisztségben, de az akkori jogi helyzet ezt nem tette lehetővé. További változás az, hogy a Nagyváradi Magyar Színház technikai-gazdasági igazgatója Kis Gábor az intézmény adminisztratív osztályának eddigi vezetője lett. Kis Gábor feladata lesz a színház gyártási osztály és a színpadi személyzetet magában foglaló osztály munkáját koordinálni. Az adminsiztratív osztály a gyártási osztály részét képezi ezentúl, és a gyártásvezető felel majd az adminisztratív ügyekért is. Czvikker Katalin elmondta, hogy néhány héten belül kinevezi a gyártásvezetőt is. A színház marketing osztályának vezetője Sorbán Attila lett. Czvikker Katalin elárulta, hogy a Lilliput bábtársulatnál Szőke Kavinszky Andrást nevezte ki művészeti igazgatónak, míg Lélek Sándor Tibor a társulat művészeti részlegének osztályvezetője lesz. A Nagyvárad Táncegyüttesnél nem történt változás, ezt a művészeti csoportot továbbra is Miklós János vezeti majd.
Pap István
erdon.ro

Szeptemberben kezdi első évadját a Szigligeti Színház
Tegnap óta ismét Szigligeti Színháznak hívják Nagyvárad magyar teátrumát. Czvikker Katalin menedzserigazgató, valamint Szabó K. István, a Szigligeti Társulat, Szőke Kavinszki András, a Lilliput Társulat és Miklós János, a Nagyvárad Táncegyüttes művészeti igazgatójának évadkezdő sajtótájékoztatójával egy időben szavazta meg a Bihar Megyei Tanács a színház névváltoztatásáról szóló határozattervezetet, amelyet a váradi önkormányzat előző nap hagyott jóvá.
Így ismét Szigligeti Színháznak hívják a magyar intézményt Nagyváradon, amely a magyar színtársulat mellett az említett báb- és tánctársulatot is magában foglalja. A névváltoztatást a színház kezdeményezte, így az évad mottója „111 éves a Szigligeti Színház” – mondta Czvikker Katalin, aki több újdonságról is beszámolt. Szeptember 5–10. között új jegyeladási rendszert tesztelnek: interneten keresztül is válthatnak jegyet az érdeklődők. A páholyok bemutatóbérleteinek ára kissé magasabb lesz, páholytól és helytől függően 150 és 250 lej között változik, ám ezek megvásárlói egy-egy szociálisan hátrányos helyzetű diák bérletét támogatják. Az új évadban 60-80 diák juthat majd el ily módon színházba. Egyébként mind a színtársulat, mind a Nagyvárad Táncegyüttes iskolai programokat is szervez ebben az évadban. Újdonság még, hogy a kisiskolások bérlete egy bábszínházi előadásra (Rómeó és Júlia), a felnőttbérletek pedig egy táncjátékra (Bartók Amerikából) is érvényesek.
Vendégművészek, bérletcserék
„A nagyváradi színház pár éven belül európai színház lesz” – mondta Szabó K. István rendező, a Szigligeti Társulat új művészeti igazgatója, aki részletesen beszámolt az új évadról. Szeptember 14-én rendhagyó helyszínen, a Félixfürdőn az Európa című darabbal (Szabó K. István rendezése) kezdődik az évad, a kőszínházban novemberben lesz az első előadás, Szigligeti Ede Liliomfi című darabját a szatmárnémeti magyar társulat művészeti vezetője, Keresztes Attila rendezi. Szilveszterkor a Mágnás Miska című operettet a magyarországi Tasnádi Csaba rendezésében láthatja majd a közönség. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatával egyébként szorosabb együttműködést terveznek, mondta a társulatvezető, ebben az évadban két darabot játszanak a szatmáriak Váradon bérletes előadásként, Carlo Goldoni Choggiai csetepaté és Muszty Bea és Dobay András A kék csodatorta című darabját. Tavasszal Teodor Cristian Popescu rendezi Howard Barker Jelenetek egy kivégzésből című darabját, ebben a debreceni Csokonai Színház művészét, Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznőt is láthatja a váradi közönség. A társulatvezető tavasszal Szophoklész Oidipusz királyát viszi színre, Meleg Vilmos színművész pedig az 50 éve pályán lévő Halasi Erzsébet jubileumi egyéni előadását rendezi, melyet novemberben láthat a közönség, decemberben pedig a 80 éves magyar hangosfilm előtt tisztelegnek.
Bábszínházat, táncjátékot kicsiknek, nagyoknak
Értékközpontú, ugyanakkor rugalmas bábszínházat szeretnének, mondta Kavinszki András, a Lilliput Társulat művészeti vezetője. Fontos a rugalmasság, mivel Nagyváradon 1200, Bihar megyében 2400 óvodás és kisiskolás van, ezért mind a kisebbeket, mind a nagyobbakat megszólítanák előadásaikkal. Terveik között szerepel például az úgynevezett baba-bábszínház, melynek keretében tízperces foglalkozásokat tartanának háromévesnél kisebb gyermekeknek és szüleiknek, nagyszüleiknek, de játszóház indítását is tervezik.
Idén öt bemutatóval készülnek, és két előadást tartanak műsoron a korábban játszottakból, újdonság, hogy a bábelőadásokra is külön bérletrendszert vezetnek be mind a megyeszékhelyen, mind vidéken. Az évadot a Paprikajancsi kalandjai című vásári bábjátékkal kezdik a társulatvezető rendezésében, majd Rómeó és Júlia történetét elevenítik meg Tóth Tünde rendezésében.
Mátyás király és a kolozsvári bíró történetét a Váradon már jól ismert magyarországi rendező és dramaturg, Rumi László és munkatársa, Buda Ferenc állítja színpadra novemberben. Februárban a Háry János című előadást Lélek Sándor Levente rendezi, és akár felnőtteknek is ajánlják a májusban bemutatandó Tabula Rasa című nonverbális előadást a magyarországi Bartal Kiss Rita rendezésében. A Nagyvárad Táncegyüttes novemberben mutatja be Bartók Amerikából című táncjátékát, melyet a zeneszerző születésének 130. évfordulója alkalmából állít színpadra László Csaba koreográfus-rendező – mondta el Miklós János művészeti vezető. Tavasszal a jövőre tízéves fennállását ünneplő táncegyüttes nagyszabású produkcióra készül. Amatőr táncegyüttesek bevonásával, Az fényességnek diadaljáról címmel a városalapító Szent László király emléke előtt tisztelegnek majd Kádár Elemér rendezésében.
Fried Noémi Lujza. Krónika (Kolozsvár)

Bemutatóra készülnek a Levél utcában
Idén lesz felvételi a bábszínész szakra
Két óriásbábu és nyolc tehetséges fiatal egymásra találásának lehet szem- és fültanúja az elkövetkezőkben a Levél utcai bábstúdió publikuma. A Ha én felnőtt volnék… című előadást várhatóan februárban mutatja be a Művészeti Egyetem hat magiszteri és két alapképzésben részt vevő báb szakos diákja. Erről, illetve a marosvásárhelyi bábszínészképzésről – melyre idén újra hirdetnek felvételit – Kozsik Ildikó osztályvezető tanárral, a soron következő produkció rendezőjével beszélgettünk.
– Mi az előadás koncepciója?
– A Ha én felnőtt volnék… a másodéves magiszteri hallgatók vizsgaanyagából készült. A szakmai feladat egy óriásbábu elkészítése és mozgatása volt megadott szövegrészekre, melyeket Janikovszky Éva alkotásaiból, illetve svéd versekből válogattam össze. Nagyon látványosnak találtuk a produkciót, emellett tudatában vagyunk annak, hogy ez a típusú élmény eléggé hiányzik a színházi palettából, ezért döntöttünk úgy, hogy nyilvános előadást készítünk belőle. A magiszteri képzés minden diákja – Gáll Ágnes, Gnadig Kornélia, Hanyecz Róbert, Lukács Szilárd, Szabó Dániel, Szőke Kavinszki András – játszik benne, és az alapképzésről is "köl-csönkértünk" két diákot, Albert Zsuzsát és Szilvai Balázst.
– Milyen korosztályhoz szól a produkció?
– Bármilyen életkorú gyereket megszólít, hiszen az előadás szövege arról szól, hogy mit gondolnak a gyermekek a felnőttek világáról, illetve mit tennének, ha ők maguk nagyok lennének. De a középiskolás és a felnőtt közönség is megtalálhat benne egy saját olvasatot.
– Milyen további előadásokkal várják a közönséget a Levél utcába?
– A tavalyi évadban bemutatott Szerelem, születés, halál nonverbális előadás ebben az évadban is műsoron marad. A Minden egér szereti a sajtot című gyerekelőadást pedig már ebben a hónapban újrajátsszák a magiszteri képzés diákjai.
– Nyáron újra lehet jelentkezni a bábszínész szakra, alapképzésre. Amikor utoljára hirdettek felvételit, még nem készült el a bábstúdió. A modern, jól felszerelt épület egyértelműen vonzóbbá teszi ezt a képzést a pályaválasztók számára.
– Ez így van. A bábstúdió saját előadóteremmel, műhelyekkel, osztálytermekkel rendelkezik, nagyon jó körülményeket biztosít a szakma elsajátítására, illetve a megmutatkozásra. Mindenképpen azt szeretnénk, hogy olyan fiatalok kerüljenek ide, akik magiszteri, illetve akár doktori szinten is el tudják sajátítani ezt a művészeti ágazatot. Ezúttal is hét ingyenes és öt költségtérítéses helyet hirdetünk meg. Ami a felvételi vizsga követelményrendszerét illeti, a színész szakon kért vers-, próza-, monológimprovizáció mellett egy bábimprovizációs próba is lesz. Áprilisban ingyenes felkészítőket indítunk az érdeklődők számára, ezeken az alkalmakon már odafigyelünk arra, hogyan képes a jelentkező anyagban, tárgyban gondolkozni.
– Mit tudhatunk a legutóbb végzett évfolyamról?
– A volt osztályom 2011-ben ballagott, közülük az egyik diák Temesváron játszik, egy másik Sepsiszentgyörgyre szerződött. Volt egy hallgató, aki a nyáron Unima-ösztöndíjjal Charleville-ben gazdagíthatta szakmai tapasztalatait. Hazatérése után megosztotta velem élményeit. Akkor mondta el, hogy míg diákként mindig úgy érezte, ez a művészeti ág kevésbé megbecsült nálunk, mint a színművészet, a híres bábképzési központban megdöbbenten látta, hogy az itt kapott ismeretek világszinten érvényesek, egyetlen anyag kivételével mindennel találkozott már az egyetemen. Ez számunkra is fontos tanulság. Fontos, hogy a diákok ne érezzék azt, hogy a bábszínészet kevesebb a színészetnél, csak azért, mert kevésbé van jelen a köztudatban. Ha mindannyian hiszünk ennek a művészeti ágnak a létjogosultságában, akkor ez előbb-utóbb megmutatkozik. Mindenesetre még sok a tennivaló annak érdekében, hogy a bábművészet méltó helyére kerüljön.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely),

Fesztivál a holnaputánért: „A Holnap után”
Megkezdődött Nagyváradon „A Holnap után” címet viselő művészeti fesztivál, amelynek alapító okiratát (A Holnap irodalmi csoport száz évvel ezelőtti mintájára) heten írták alá a Szigligeti színház páholyelőcsarnokában.
„Ennyi embert itt csak akkor láttam, amikor diszkó volt!” – állapította meg Gáspárik Attila Nagyváradon, ahol valóban megtöltötte a színház páholyelőcsarnokát is, majd később a művelődési ház nagytermét is A Holnap Után címet viselő fesztivál közönsége. A Pece-parti Párizs magyarsága ezúttal sem cáfolt rá hírére, hogy szereti számontartani nagyságait, akik döntően befolyásolták a magyar kulturális élet alakulását. A Holnap után fesztivál is ebből a tudatosságból született, amint az az Alapító okirat szövegéből kiderül, amit Kardos M. Róbert színművész olvasott fel a Szigligeti Színház páholyelőcsarnokában, népes hallgatóság előtt:
Alapítjuk ezt a fesztivált azért, hogy a mindent elfedő idő ne diadalmaskodjék az emlékezet fölött. Abban a hitben, hogy A Holnap nemzedékének akarását, alkotó erejét az utána következő nemzedékek folytatni tudták, folytatni tudják. Példájuk bizonyítja: e város teremtő szelleme el nem fogy. Újra és újra föllángol, még akkor is, ha a történelem hatalmas erejével néha elfojtani igyekszik. Nagyvárad magyarul szólalt meg Európa színpadán. És ennek már több mint ezer éve. Kimagasló személyiségeket adott a magyar kultúrának, akik által mind e város, mind a magyar kultúra gazdagodott. E fesztivál küldetése A Holnap nemzedékétől elindulva felkutatni azokat a személyiségeket, akik e városban születtek, avagy életük egy részében itt alkottak, s munkásságuk révén Nagyvárad megőrizte kiemelkedő szerepét a magyar kultúra történetében. Mi, alapítók bízunk abban, hogy méltók leszünk az emlékükhöz. A folytonosságra gondolván tekintünk a múltra, s cselekszünk a jövőért. Kelt Nagyváradon, 2013 április 18-án.
A Holnapot is anno heten alapították, ennek mintájára A Holnap után-t szentesítő dokumentumot is a hét alapító tag - Cvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház főigazgatója, Szabó K. István rendező, a Szigligeti Színház művészeti igazgatója, Szőke Kavinszki András bábművész, a Liliput társulat művészeti igazgatója, Sorbán Attila író, Boka László irodalomtörténész, Dimény Levente színművész, a Nagyvárad Táncegyüttes művészeti igazgatója, Marcu Ágnes csellóművész, a nagyváradi Művészeti Egyetem dékánja – írta alá.
A Holnap irodalmi antológia 1908-ban jelent meg és a modern magyar irodalom kezdetét jelentette. Mellette: A Holnap után fesztivál plakátja 2013-ban
Az Alapító okirat egy példányát az Országos Széchényi Könyvtárban, egyet a színház levéltárában őrzik majd, és minden alapító tag is kapott egy-egy példányt.
Az ünnepélyes pillanatok után Boka László nagyváradi származású irodalomtörténész és Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész tartott előadást A Holnapos nemzedéket követő kulturális életről. Előadásukból kiderült: annyi író, költő, képzőművész, kreatív alkotó ember élete kapcsolódik Nagyváradhoz, hogy képtelenség lenne egyetlen estébe, de még egy négynapos fesztiválba is besűríteni őket.
A Holnap irodalmi társaság progresszív ereje abban rejlik, hogy a világban lévő összművészeti hatásra figyelt, azt az elvet vallotta, hogy az egyik művészeti ág a másik művészeti ágat tudja megvilágítani. Irodalom, színház, festészet, fotóművészet kölcsönhatására épültek A Holnapos matinék, mondta Boka László. Ezt az elvet később is magukénak vallották azok a tehetségek, akik innen indultak vagy rövidebb-hosszabb ideig Nagyváradon alkottak.
Filep Tamás Márait idézte, aki ugyan csak a második bécsi döntés után jutott el először a Körös-parti városba, mégis így írt Váradról: „Kevés várost ismerek olyan alaposan, mint Váradot, ezt az ismeretséget az irodalom megelevenítő erejének köszönhetem. Váradról legendákat küldtek szét a világba az írók, akik ott születtek vagy onnan szakadtak el, künn a világban, Pesten, magyar vidéken nem találkoztam soha olyan forró vallomásokkal, mint ahogy a váradiak tudtak beszélni szülő- vagy nevelővárosukról.”
Miklós Jutka, Emőd Tamás, Dutka Ákos, Gulácsi Irén, Tabéry Géza és társaik tartották fenn A Holnap irodalmi kezdeményezés utáni kulturális pezsgést a városban. A képzőművészeti élet is tobzódott, olyan tárlatok nyíltak Váradon 1909 és 1925 között, mint a Márffy Ödöné, Rippl-Rónaié, a nagybányai csoporté, Mund Hugóé, Dömötör Gizelláé, Szolnay Sándoré. 1926 és 1939 között a Váradiak csoportja évente állított ki a névadó városukban
Boka László felidézte a nagyváradi születésű Hubay Miklós drámaírót, rádióst, az első magyar musical társszerzőjét, aki 1956 október-novemberében a szabad Magyar Rádió irodalmi műsorát vezette a Parlamentben. 2011-ben hunyt el – személyes emlékét idézte vele kapcsolatban az irodalomtörténész: „Halála előtt találkoztam vele az Írószövetségnél. Már nem látott, teljesen megvakult. Hármasban beszélgettünk az Írószövetség elnökével, Miklós bácsi azt mondta, hogy mégiscsak haza kellene mennie Váradra meghalni. Megszorította a kezemet, az elnök közbeszólt, hogy ugyan már, Miklós bácsi, hisz ott már minden megváltozott, semmi nem az, ami annak idején volt! Hubai Miklós felém fordult (tudta rólam, hogy váradi vagyok), és bár nem látott, azt mondta nekem: De hát a Körös illata...az mégiscsak még mindig ugyanaz!”
maszol.ro.

Újjáéledt a diákszínjátszó fesztivál
Hároméves szünet után, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceumban szervezték meg az Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Tíz előadást mutattak be a háromnapos rendezvény során.
A XVIII. alkalommal zajló fesztiválnak most első alkalommal adott otthont az Ady Endre líceum. Mint megtudtuk, a szervezésben Sarkadi Viktória, Demeter Emőke és Kozma Éva tanárok vállaltak nagy szerepet és a szülőbizottság is közreműködött.
Fontos a diákszínjátszás
Kirkósa Enikő magyartanár köszöntötte az egybegyűlteket péntek délután, a középiskola dísztermében, bemutatva egyúttal a zsűritagokat: Nagy András László magyarországi színházi rendezőt, a magyar Szín-Játékos Szövetség elnökét, Szőke Kavinszky Andrást, a Lilliput Társulat igazgatóját, Dimény Levente színművészt, a Nagyvárad Táncegyüttes vezetőjét, Holczman Ilonát, a székelyhídi Petőfi Sándor iskola tanárát, valamint Gáspárik Attila színművészt. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő helyettes is. „Magyar Birmingham, Szent László városa, Vitéz László püspök rezidenciája, a Holnaposok városa, a Pece parti Párizs” – sorolta Nagyvárad különböző megnevezéseit a későbbiekben Tóth Márta, az Ady Endre iskola igazgatója. Szólt Nagyváradnak a történelem során betöltött fontos szerepéről, s megemlítette azokat a nagyszerű embereket is, akik itt dolgoztak: Ady Endrét, Juhász Gyulát, Krúdy Gyulát.
Az Ady Endre líceum több mint 240 éves múltjáról is említést tett, majd elmondta: jómaga is sokszor fellépett mint diákszínész, sokat tanult a diákszínjátszásból és úgy gondolja, hogy az oktatásban első helyre kellene helyezni a diákszínjátszást. Ilyen elgondolásból vállalta fel a líceum az országos fesztivál újjáélesztését három év szünet után, s egyúttal azért is, mert azAdy Endre líceum színjátszó csoportja az elmúlt időszak során nagyon jó eredményeket ért el. A játék által a diákok megtanulnak egymásra figyelni, nő az empátiakészségük, könnyebben tudják elfogadni és megérteni embertársaikat. „Azt kívánom, hogy tartalmas legyen az ittlétetek és nagyon sok kedves emlékkel és új baráttal térjetek haza” – mondta Tóth Márta.
Robbanásszerű fejlődés
Nagy András László a magyar Szín-Játékos Szövetségről szólt. Az általuk szervezett fesztiválokkal kapcsolatban elmondta: számukra nem léteznek határok, cserébe pedig azt várják a határon túli meghívottaktól, hogy mondjanak le a külföldi vendég státuszáról, legyenek ugyanolyan, teljes jogú résztvevők, mint a magyarországiak. Megemlítette: a magyarországi diákszínjátszás robbanásszerű fejlődésnek indult, a mennyiség átcsapott minőségbe, a drámapedagógia elfogadott pedagógiai módszerré vált és a színjátszás, illetve a színházelmélet érettségi tantárgyként is választható. „Lássuk, hol tart mindez nálatok” – mondta végül.
A zene hangjai
Dimény Levente felszólalása során elmondta: mielőtt a színművészeti főiskolára felvételizett volna, tervezte, hogy diákszínjátszó csoportba iratkozik, de ez nem valósult meg. „Ti egy lépéssel bátrabbak vagytok, mint én” – tette hozzá, kihangsúlyozva: rajongója az olyan tanároknak, akik fontosnak tartják a diákszínjátszást. A későbbiek során a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium Vitéz Lelkek társulata mutatta be A zene hangjai című musicalt. A diákok nagyon jól adták vissza a mű kedvesen megható jeleneteit, a legnagyobbrészt diákokból álló közönség nagy tapssal jutalmazta a fellépőket. A következő napok során brassói, kovásznai, székelyudvarhelyi, szilágykrasznai, kézdivásárhelyi, szászrégeni, székelykeresztúri, szilágycsehi és nagyváradi diákszínjátszó csoportok léptek fel.
Neumann Andrea
erdon.ro

Újra beindul a színészképzés Nagyváradon
Októberben indul a nagyváradi Szigligeti Színház legújabb programja, a Szigligeti Tanoda, amelyre szeptember 9-től lehet jelentkezni. A színitanoda részleteiről a két alapítótaggal id. Kovács Levente rendezővel és Hajdú Géza színművésszel beszélgettünk.
A Szigligeti Tanoda (SZITA) ötletéről Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház menedzserigazgatója beszélt. „Az első évaddal kezdődően a Szigligeti Színház beindította a ma már sikeresnek mondható iskolaprogramot, közvetlenül ezután pedig egy önkéntesi programot is. Gyakori vendégünk, id. Kovács Levente tanár úr ezt látva felvetette az ötletet, hogy indítsunk el egy amatőr színészképzést Váradon. Az ötletet nagyon jónak tartom, és nem véletlenül bízom a sikerében, hiszen Várad színházi történelmében nem ismeretlenek az ilyen jellegű színitanodák. Például Hajdú Géza színművész, aki a tanodát működtető Szigligeti Tanoda Egyesület egyik alapítója, annak idején a Kortárs Színpad munkálatait is irányította. Remélem, hogy ennek a szellemiségét valamilyen formában sikerül még az alapoktól beépíteni a tanodába”. A tanoda ötletét felvető id. Kovács Levente hozzáfűzte, hogy „már 1996-ban egyszeri alkalommal indítottunk egy kétéves képzést, ebből öt színészt is nyertünk. Váradon van a fiatalságban egy színház iránti érdeklődés, amit a Színház az iskolában, iskola a színházban program nagyon felerősített. Ezen kívül azt is el kell mondani, hogy a tanodának már sokkal régebbről is van hagyománya, hiszen a 20-as 30-as években is működött tanoda, és innen kerültek ki ismert színészek, ha jól tudom Dajka Margit is. Továbbá Kabos Gyulának is volt Váradon ilyen irányú kezdeményezése.”
Várják a jelentkezőket
Id. Kovács Levente továbbá aláhúzta, hogy a tanoda nagyon jó előszobája lehet a művészeti egyetemekre való felvételinek, a művészpálya kialakulásának, de olyan színházbarátokat, színházkedvelőket, jövőbeni közönségeket tudnak kinevelni, akik gerjesztik a színház iránti érdeklődést a maguk köreiben, így a tanoda a függöny mindkét oldalára képez embereket. A beszélgetés során konkrét adatokat is megtudtunk a SZITA-ról. Az érdeklődők kortól függetlenül szeptember 9-től kezdődően a hónap végéig jelentkezhetnek a Szigligeti Színháztitkárságán, vagy a 0359/805-000-ás telefonszámon. A jelentkezéskor egy űrlapot kell kitölteni, a felvételi beszélgetést pedig a beiratkozási időszak után tartják meg. A SZITA ünnepélyes megnyitójára október második hetében kerül sor. Eltérően a művészi profilú intézmények vizsgáitól, ez nem egy verseny jellegű felvételi lesz, hanem inkább ismerkedés, amelyen felmérik, hogy a jelentkezők a színészet, a bábművészet vagy inkább a tánc iránt érdeklődnek.
Képzés
Id. Kovács Levente felvetett egy dilemmát is, amit majd a jelentkezők száma fog eldönteni. „Ha lesz elég jelentkező, akkor háromféle osztályt lehetne indítani: egy színész, egy bábművészet és egy mozgásművészet osztályt, ha pedig másképp alakul, akkor egy egységes művészeti osztályt indítunk, melyben lesz színész, báb- és mozgásképzés is. Ez fogja befolyásolni majd a tantervet is”. Hangsúlyozta viszont, hogy a képzés nem produkció orientált lesz, hanem a mesterség alapfogalmainak, a színpad iránti alázat megismerését tűzi ki célul. Hajdú Géza színművész reményét fejezte ki, hogy minél több fiatal fog jelentkezni, hiszen ez egy kitűnő lehetőség arra, hogy a színházat minél közelebbről megismerjék. Elmondta, hogy a képzés során többek között színjátszást, mozgást, improvizációt, beszédtechnikát, zenei kultúrát tanulnak majd a résztvevők. „Nem az az elsődleges célunk, hogy színészeket neveljünk, hanem színházszerető és színházértő embereket.”- tette hozzá.
Támogatott helyek
Az órákat tartó színészek száma is a jelentkezők számától függ majd. A műhelymunkákvezetésére felkért művészek között van Szabó K. István, Dimény Levente, Szőke Kavinszki András, továbbá meghívott lesz többek között: Kovács Levente, Harsányi Zsolt, Szélyes Ferenc, Anca Bradu, Theodor Cristian Popescu, Baczó Tünde stb. Lesznek állandó tanárok, de a színház meghívott művészei, vendégszínészei és rendezői is tarthatnak 3-4 napos sűrített műhelymunkát, ami színesíti a programot. A SZITA jelentkezői az egyesület költségeihez havi 50 lejjel járulnak hozzá, de lesznek támogatott helyek is. „A jelentkezési lapon lesznek a jelentkező szociális hátterére rákérdező pontok, ami felhatalmazhatja majd az elbíráló bizottságot, hogy évi tíz támogatott helyet biztosítson, ennek költségeit az egyesület pályázati úton kívánja támogatni. A Szigligeti Tanoda Egyesületnek arra is lehetősége van, hogy különböző pályázati forrásokat célozzon meg, és ebből magas szintű képzések költségeit is támogassa. Ebben részesülhetnek majd a tanoda diákjai, de a Szigligeti Színház művészei is”- részletezte Czvikker Katalin.
Szöcske pályázat
Az órákat hétvégente tartanák: péntek délután, szombaton délelőtt és délután, valamint vasárnap délelőtt. Ez a négy alkalom körülbelül 16 órát jelentene. A beszélgetés résztvevői abban is egyet értettek, hogy a jelentkezők száma és opcióinak ismerete után kell meghozni azt a döntést, hogy milyen profilú lesz és hogy hogyan szervezik az órákat. A képzéseket az Ady Endre Elméleti Líceum termeiben, valamint a színház különböző tereiben tartják majd meg. A beszélgetést követően került sor a színház által meghirdetett Szöcske pályázatkiértékelésére, amely alkalmával az önkéntesek által beadott Szöcske kézikönyv pályamunkákat bírálták el. A pályázat eredményhirdetésére szintén októberben, a SZITA megnyitóünnepségén kerül sor.
Nagy Noémi
erdon.ro

Indul a váradi Fux-fesztivál
Nagyvárad lesz szerdától öt napon keresztül a hazai bábozás központja, kezdődik ugyanis az Erdélyi Hivatásos Magyar Bábszínházak Fesztiválja, az első FuxFeszt, amelyet a helyi Szigligeti Színház Liliput Társulata hagyományteremtő szándékkal indít útjára.
"Korábban több ízben is voltak különböző találkozók Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, de azok mind civil kezdeményezések voltak és idővel elhaltak. Most először hivatalos intézmény áll a fesztivál mögött" – mondta lapunknak Szőke Kavinszki András, a bábszínház művészeti igazgatója. Meglátása szerint nagy szükség volt egy ilyen, magyar társulatokra koncentráló eseményre, hiszen szükség van arra, hogy komoly szakmai elbírálásnak vessék alá az előadásokat és legyen egy fórum, ahol a hivatásos bábosok megvitathatják problémáikat. "Célunk, hogy abból a sajátos helyzetből és nyelvezetből inspirálódjunk, amely Erdélyre jellemző, ebből kell építkeznünk a jövőben" – magyarázta a művész.
A fesztiválon – amely a Nagyszalontán született Fux Pál néhai grafikusról kapta a nevét, aki tizenhét éven keresztül a váradi bábszínház díszlet- és jelmeztervezője volt – összesen tizenkét társulat vesz részt, köztük a házigazda magyar Liliput és a román Arcadia Társulat.
A meghívott társulatok összesen tizenhat előadást mutatnak be. A versenykategóriában öt előadás, a nagy hagyományokkal bíró szentgyörgyi, kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmárnémeti, valamint temesvári társulat darabja szerepel. Az öttagú zsűriben Urbán Gyula, a magyarországi bábszövetség elnöke, Horányi László, az esztergomi Várszínház művészeti vezetője, Kozsik Ildikó, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa, Varga Ibolya, a kolozsvári Puck Bábszínház rendezője és Jankó Szép Yvette teatrológus kapott helyet.
A Holnaposok terén ma reggel 10 órától egy interaktív gólyalábas előadás várja az érdeklődőket, majd délben, a házigazda Liliput Társulat lép az Árkádia színpadára. Fesztiválnyitó bemutatójuk egyben a váradi magyar színház jubileumi évadát is elindítja, névadójuk születésének kétszázadik évfordulója alkalmából pedig a Szigligeti Edécske bábjátékkal kezdenek. A fiataloknak szóló előadást Urbán Gyula írta és rendezte, a díszletet Balla Margit készítette, míg a zenét Laczó Vince Zoltán jegyzi. A darabot középiskolásoknak szánják, de Kavinszki jelezte, hogy a fesztiválon minden korosztály megtalálhatja a hozzá illő előadást, gondoltak az óvodásokra és a felnőttekre is.
Magyarországi meghívottak is színpadra lépnek, így debreceni, kaposvári, pécsi és budapesti művészek is bemutatkoznak, de vasárnap például a Bukaresti Ţăndărica Animációs Színház tart előadást a Szakszervezetek Művelődési Házában.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Megkezdődött a váradi bábos találkozó
A nagyváradi Árkádia bábszínházban tegnap délelőtt megtartott esemény nemcsak a Fux Feszt – I. Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválja elnevezésű rendezvény hivatalos nyitóünnepsége volt, hanem a Szigligeti Színház jubileumi évadának a megnyitója is. A köszöntőbeszédek és az első jubileumi emlékérem átadása után a Lilliput Társulat bemutatta A kis Szigligeti című mesejátékot, amelyet Urbán Gyula írt és rendezett. Vasárnap estig igazán mozgalmas napok lesznek Váradon a bábfesztivál miatt.
A nyírbátori Szárnyas Sárkányok interaktív gólyalábas előadása lett volna a bábfesztivál nyitómozzanata tegnap koradélelőtt. Ám a látványosnak ígérkező esemény, melyet a Holnaposok szoborcsoport mögötti téren tartottak volna meg, az eső miatt délutánra halasztódott. Aki az esős időben is odatévedt a szoborhoz, azt a Szöcskék, a színház önkéntesei értesítették az időpontváltozásról.
A bábszínházban megtartott nyitóünnepélyen Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója elmondta: ebben az évadban tisztelegnek a teátrum névadója, Szigligeti Ede emléke előtt, hiszen jövőre lesz a nagyváradi születésű drámaíró születésének 200. évfordulója. Éppen ezért az új évadban minden hónapban kínálnak majd a nézőknek valamiféle különleges, az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvényt. A bábfesztiválról szólván az igazgatónő hangsúlyozta: az önálló magyar színház léte lehetőséget biztosított a váradi Lilliput Társulatnak, hogy megszervezhessen egy ilyen nagylélegzetű seregszemlét és szakmai találkozót. Szárnyaló és lelkes társulat a Lilliput. És ennek a szárnyalásnak csak a csillagos ég lehet a határa. E fesztivál is e szárnyalás eredménye. Ezután Czvikker Katalin átadta az első jubileumi emlékérmet, Deák Árpád képzőművész alkotását Urbán Gyulának. Az író, költő, rendező visszatérő vendége a váradi bábtársulatnak. A kis Szigligeti című előadás (a darabnak Urbán a szerzője is) immár a tizenkettedik rendezése a truppnál. A művész a megnyitóra és premierre egyenest Indonéziából, egy ottani bábfesztiválról érkezett a Körös-parti városba. Urbán Gyula sem jött üres kézzel, indonéziai ajándékát örömmel adta át az igazgatónőnek és a társulatvezetőnek.
Ezután Szőke Kavinszki András, a Lilliput Társulat művészeti vezetője, a fesztivál ötletgazdája elmondta: évek óta foglalkoztatta őket a gondolat, hogy fölöttébb szükséges volna egy ilyen jellegű rendezvény. Az önálló magyar színház léte fontos volt ahhoz, hogy biztosíthassák mindehhez a hátteret. Kifejtette: a fesztivál három pillérre épül. Az első a tradíció, a múlt tisztelete. „Létezésünket ki kell érdemelni. Bőven van miből meríteni, mindig visszatérhetünk az elődeink által kitaposott ösvényre. Hatalmas az az örökség, amit reánk hagytak” – hangsúlyozta a társulatvezető. A következő pillér a szakmaiság és alázat. E régióban sajátos a helyzet, a nyelvezet, a kulturális élet, hiszen több nép él egymás mellett, és mindez egyediséget, sokszínűséget jelent. A harmadik pillér a nyitottság és progresszivitás. Fontos, hogy legyen értő közönsége a bábszínháznak, ezért tudatosan kell építkezniük. Nyitni szeretnének Bukarest és Budapest felé. Nem utolsósorban a jelentős bábos hagyományokkal rendelkező Kecskemét felé, ahol a magyarországi bábművészek találkozóját szokták megszervezni. Szőke Kavinszki András végezetül hozzáfűzte: „Őrizzük meg a hitet, hogy alkotni és a közösséget gazdagítani tudjuk.”
Ezután a jelenlévők megtekinthették a már említett A kis Szigligeti című produkciót, amelyet versenyen kívül mutatott be a Lilliput Társulat. A mesejáték, amint azt a cím is sejteti, arról szól, milyen is lehetett Szigligeti Ede gyermekként. A kerettörténetben egyúttal bábok segítségével fölelevenítik a drámaíró közkedvelt vígjátékát: a Liliomfit. A komédia jó néhány lényeges momentumát beemelték a történetbe.
A fesztivál idején megtekinthető a bábszínház előcsarnokában a Fux Pál képzőművész, díszlet- és bábtervező munkáiból összeállított tárlat.
Tóth Hajnal
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Díjazták a temesvári Vagabondót a FuxFeszten
A legjobb produkció díjjal jutalmazták a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Vagabondó című előadását Nagyváradon, a FuxFeszten – tájékoztatott hétfőn a társulat.
A szeptember 11-15. között első ízben megrendezett Erdélyi Magyar Hivatalos Bábszínházak Fesztiválján szerepelt a Peter Pashov és Zheni Pashova által rendezett, Karel Čapek szövege nyomán készült Vagabondó bábelőadás. A romániai magyar bábszínházak számára szervezett versenyfesztiválon 11 társulat 17 előadással lépett fel, melyek közül a hat tagú szakmai zsűri (Urbán Gyula, író, rendező, Bartal Kiss Rita, rendező, színész, tervező, Jankó Szép Yvette, fordító, tanár, Kozsik Ildikó, bábszínész, teatrológus, Varga Ibolya, rendező, tanársegéd és Horányi László színész, rendező) a versenyben lévő produkciók közül a temesvári előadásnak ítélte oda a legjobb produkció díját.
A Vagabondó egy fiatal fiú története, aki apja halálos ágyánál ígéretet tesz arra, hogy folytatva a családi hagyományt, ő maga is rablónak áll majd. A naiv lelkű Vagabondó számára azonban ez a feladat sokkal nehezebbnek bizonyul, mint gondolta, így kalandjai során többször válik kifosztottá, mint fosztogatóvá.
A fesztivál keretén belül a zsűri különdíját a Kire ütött ez a gyerek című előadás, a Sepsiszentgyörgyi Cimborák bábszínház produkciója kapta. Az Erdélyi Riport által felajánlott díjat Simon Judit újságíró, a Riport Kiadó igazgatója adta át, a legjobb bábos alakításért, a kolozsvári Puck bábszínház bábszínészének: György Lászlónak.
A legbábosabb produkció díját egy magyar gyerekeket támogató aradi csoport ajánlotta fel. A díjat Szőke Kavinszki András művészeti igazgató adta át. Ezt az elismerést a marosvásárhelyi Ariel bábszínház Mirkó királyfi című előadásáért kapta. A legjobb látvány díját a Szigligeti Színház nevében Czvikker Katalin főigazgatónő adta át a nagyváradi Lilliput Társulat Kormos képpel mutogat című előadásáért.
maszol.ro

Sok magyar darab az új évadban
A váradi közönség igényeinek eleget téve több magyar darabot játszik, és könnyedebb darabokat magában foglaló bérletházat is kialakít következő évadjára a nagyváradi Szigligeti Színház – hangzott el a csütörtökön tartott évadismertető sajtótájékoztatón.
„A Szigligeti Színtársulat következő évadjában tizenöt cím lesz a repertoáron, ugyanis az új produkciók mellett egy sor, a tavalyi évadban készült előadást is színen tartunk” – mondta Szabó K. István, a színház Szigligeti Társulatának leköszönő művészeti igazgatója. Megtudtuk azt is: az új évad első premierje Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendája lesz Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház főigazgatójának rendezésében. Idén szilveszterre is egy zenés vígjátékkal készül a társulat, ugyanis Kellér-Szenes-Horváth: A szabin nők elrablása című előadást viszi színpadra Halasi Imre rendezésében. A harmadik nagyszínpadi bemutató jövő februárban lesz: Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk című drámáját Anca Bradu rendezésében láthatja majd a nagyérdemű.
Stúdióelőadások
A stúdióelőadások sorát Balogh Attila rendező műhelymunkája nyitja majd, aki A hetedik lépcsőfok címmel Hrabal meséket állít színpadra. Várhatóan áprilisban mutatják be Parti Nagy Lajos-Darvas Ferenc Ibusár című darabját Szabó K. István rendezésében, ezt követően pedig a kassai Thália színház igazgatója, Czajlik József rendezi meg az Álom(város)nézés című darabot, mely Ady Endre és Márai Sándor életútját állítja párhuzamba. Ennek az előadásnak a bemutatójára várhatóan jövő májusban kerül sor. Mint Szabó K. István elmondta, a következő évadban Firtos Edit színművésznő készül önálló esttel, aki Tasnády Sáhy Péter F.E. vallomások című munkáját fogja előadni.
Vendégelőadások
Az elmúlt évek örvendetes hagyományát követve a következő évadban is lesznek a váradi színházban bérletcserés előadások. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Bertolt Brecht – Kurt Weill Koldusopera című előadását hozza el Babarczy László rendezésében. Szintén visszatérő vendég Váradon a debreceni Csokonai Színház, amely a következő évadban Nancy Huston Iokaszté királyné című előadását kínálja fel a váradi közönség számára. A Gemza Péter rendezte darab érdekessége, hogy az Oedipus történetet Iokaszté királynő szemszögéből láttatja. A következő bérletcserés rendszerben bemutatott darab Sütő András Advent a Hargitán című előadása lesz, amelyet a békéscsabai Jókai Mór Színház hoz el Nagyváradra. A felsorolt új előadásokon kívül műsoron maradnak a Szigligeti Társulat Világcirkusz, Godot-ra várva, Szigligeti és Hazatérés című produkciói, valamint Gajai Ágnes Piaf et Ágnes című önálló estje is.
Bérletházak
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, az évad összeállításában figyelembe vették azt, hogy milyen jelzéseket kaptak a közönség köréből: ennek köszönhető az, hogy több magyar előadás került a repertoárba. Czvikker Katalin elárulta, többen jelezték azt, hogy több vidám, táncos darabot szeretnének látni. Szabó K. István közölte, még nincsenek véglegesen kialakítva a bérletházak, de az biztos, hogy lesz felnőtt-, ifjúsági-, diák- és kisdiákbérlet. Az elképzelések szerint a felnőttbérletházakat úgy fogják csoportosítani, hogy legyen egy külön bérletház azok számára, akik csak a könnyedebb előadásokat szeretnék megtekinteni. Czvikker Katalin bejelentette, hogy a bérletárak nem változtak, továbbá a bérletházak közötti átjárást úgy biztosítják, hogy a bérletesek mindig árkedvezménnyel vásárolhatnak jegyet a színházban bemutatott, de a saját bérletházukban nem szereplő előadásokra. Olyan bérletház nem lesz, ami minden előadást magában foglal, szögezték le.
Színház az iskolában
Jövőre is folytatódik az Iskola a színházban, színház az iskolában nevű programsorozat. A Szigligeti Színtársulat a 450. éves Shakespeare évfordulóra való tekintettel a nagy drámaíró Rómeó és Júliáját dolgozza majd fel váradi iskolásokkal. A programba a következő évadban bekapcsolódik a Lilliput Bábtársulat is, mely a Diótörőt rendezi meg. A produkcióban huszonhat, tizennyolc év alatti diák fog szerepelni. Az előadás rendezője Tóth Tünde, a Szigligeti Színház színművésze lesz, vendégként pedig fellép majd Peller Károly a budapesti Operettszínház szólistája. Ennek az előadásnak a premierje november végén lesz.
Bábtársulat és táncegyüttes
Szőke Kavinszki András, a Lilliput Társulat művészeti igazgatója ismertette, hogy mivel készülnek még a következő évadban. A bábosok első bemutatója október végén Petőfi Sándor A helység kalapácsa című előadása lesz, Bartal Kis Rita rendezésében. Jövő év februárjában kerül először színpadra a Szent László csudatettei című előadás, melynek szövegét a fiatal váradi Bíró Árpád írta, a zenéjét pedig Lászlóffy Zsolt jegyzi. És végül 2015 áprilisában mutatja be a társulat a Brémai muzsikusok című bábelőadást Rumi László rendezésében. Egy új koprodukcióról is beszámolt Szőke Kavinszki András: a debreceni Vojtina bábszínházzal együttműködve készül el a Két mese a hársfa alatt című előadás, valamint továbbra is játszák a debreceniekkel tavaly közösen elkészített Tündérléptefű és Genezis című előadásokat. Vendégelőadások is lesznek Nagyváradon: a debreceniek ismét elhozzák Váradra Boldog képek című előadásukat, míg a miskolci Csodamalom Bábszínház A kiskakas gyémánt félkrajcárja című darabját fogja bemutatni nálunk.
Nagyvárad Táncegyüttes
Czvikker Katalin főigazgató a Nagyvárad Táncegyüttes jövő évadjának programját ismertette. A táncegyüttes első bemutatója a Pomádé király új ruhája lesz szeptember végén, Dimény Levente rendezésében, majd következik várhatóan decemberben Euripidész Elektrájának mozgásszínházi előadása Győrfi Csaba rendezésében, 2015 februárjában pedig a Rózsa Sándor alakját megidéző Betyárvilág című előadást mutatják be, melynek rendezője László Csaba lesz.
Új stúdió
Új stúdiótermet bérel a nagyváradi Szigligeti Színház. A helyiség a Sonnenfeld-palota földszintjén van. Itt kapnak helyet a társulat kamara- és stúdióelőadásai, de próbákat is tudnak itt tartani, illetve raktárként és kelléktárként is tudják hasznosítani az ingatlanrészt. Czvikker Katalin elmondta, hogy ez ideiglenes megoldás, hiszen azt szeretnék, ha nem kellene bérelt épületben dolgozniuk, hanem a megyei tanács biztosítana a színház számára stúdiótermet. Mint ismeretes, a volt Transilvania mozi épületét szemelték ki erre a célra a színház számára, de annak az ingatlannak a felújítása folyamatosan késik.
Személyi változások
Szabó K. István művészeti igazgató közeljövőbeli távozása mellett további személyi változások is történtek a Szigligeti Színház háza táján. Szabó K. István elmondta, hogy Varga Balázs színművész a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz szerződött, míg Pál Hunor a következő évadban már a debreceni Csokonai Színházban folytatja pályafutását. Szőke Kavinszki András bejelentette: Gnadig Kornélia elhagyta a Lilliput Társulatot, ő szabadúszóként kíván a továbbiakban dolgozni. Helyette a bábtársulat átigazolta Csepei Róbertet a Szigligeti Színtársulattól, aki a Helység kalapácsában máris főszerepet fog kapni.
Együttműködések, fesztiválok
A nagyváradi Szigligeti Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkcióban idézi fel Szent László alakját, tudatta Czvikker Katalin menedzser. A székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közreműködve tartják meg augusztus 16–19. között Székesfehérváron a Szent László alakját megidéző Koronázási Ünnepi Játékokat. A darab rendezője Szikora János, a Vörösmarty Színház főigazgatója, az előadás hanganyagát a Nagyváradi Állami Filharmónia tagjaiból álló együttes játszotta és vette fel, a játékban részt vesz a Nagyvárad Táncegyüttes tíz táncosa, valamint Dobos Imre színművész, a játék Angyalkórusát a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium és a nagyváradi Szent László római-katolikus teológiai Líceum kórusainak tagjai fogják alkotni. Az együttműködés folytatásaként augusztus 23-án délután Szent László családi napot rendeznek a nagyváradi római katolikus püspöki palota kertjében, amelyen egy liturgikus játékot adnak elő: fellép a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium és a váradi Szent László iskola kórusa. A családi nap alkalmával felállítják azokat a mintegy öt méter magas bábokat, amelyeket a székesfehérvári koronázási játékon is felhasználnak.
Projektek
A Szigligeti Színház más projektben is szerepel: az egyik az augusztus 3-10. között megrendezendő Esztergomi Bábtábor, amelyen a Lilliput Társulat vesz részt hatvan gyerekkel. Itt a bábtársulat a Regélő és a Paprika Jancsi kalandjai című előadásait mutatja be. Szőke Kavinszki András, a Lilliput Bábtársulat vezetője elmondta, hogy idén szeptember 1–8. között szervezik meg Havasrekettyén a Diótörő alkotótábort, amelyen összesen mintegy ötvenen vesznek részt. A továbbiakban Czvikker Katalin emlékeztetett arra, hogy a színház drámaíró pályázatot hirdetett három kategóriában. A debüt kategóriába 82 pályamunka, a drámaíró pályázatra 35, a román nyelvű drámapályázatra pedig szintén 35 pályamű érkezett. Eredményt szeptember végén vagy október elején hirdetnek.
Gazdag programkínálat
A Szigligeti Színház a különböző előadások színrevitele mellett a következő évadban is számos egyéb programmal kedveskedik a nagyváradi kultúraszerető közönségnek. Ismét megrendezik a Holnap Után Fesztivált, melyet jövő év április 15–19. között bonyolítanak le. Új fesztivált alapít a Nagyvárad Táncegyüttes: a Nemzetközi Tánc- és Összművészeti Fesztivál elnevezésű rendezvénysorozatra 2015. május 19–24. között kerül sor, ennek szakmai-művészeti vezetője Novák Péter lesz. A fesztivál keretében táncművészeti intézmények mutatkoznak be workshopok, konferenciák keretében, jelentős táncművészeti társulatok adják elő saját előadásaikat, az összművészeti részt pedig performanszok, kiállítások stb. képviselik majd. Jövő év októberében újra megrendezik Nagyváradon a Fux Bábfesztivált, amelynek lesz egy versenyprogramja és egy off programja is. Ezen a fesztiválon a szervezők számítanak a hat romániai magyar bábtársulat részvételére, emellett elképzelhető, hogy külföldi társulatok is fellépnek majd.
Pap István, erdon.ro

A bábszínház nem bábjáték, hanem bábművészet
„Jó bábszínészből lehet jó színész, fordítva viszont nehezen. A bábszínész számára természetes, hogy ő a báb mögött van, a színész viszont természeténél fogva önmagát akarja megmutatni, számára a báb másodlagos. Egy bábszínésznél ez soha nem fordulhat elő” – beszélgetés Botházy-Daróczi Rékával, a nagyváradi Lilliput Társulat művészeti vezetőjével.
– A bábozást talán zsigeri foglalkozásnak is nevezhetjük, hisz alig van olyan gyermek, aki ne beszélgetett volna elmélyülten a játékaival, legszívesebben az asztal alatt üldögélve. Az ösztönös gyerekjátéktól a színtársulatig viszont nagyon hosszú és nagyon rögös az út. Hogy látja ezt a folyamatot a Szigligeti Színház Lilliput Társulatának a művészeti vezetője?
– A bábokkal való kommunikáció az ősi keleti kultúrákban kifejezetten a felnőtteknek szólt. Ma már valami miatt ha azt mondjuk, bábszínház, az emberek zöme csak akkor reagál, ha van gyerek a családban. Pedig a bábjátszás, a bábelőadások nemcsak gyerekeknek és nemcsak gyerekekhez szólnak. A bábszínház nem bábjáték, hanem bábművészet. A feladat: életre kelteni a bábokat, ezáltal különböztetni meg a játékot a művészettől. Játék szerintem az, amit otthon a gyerekek a bábuikkal tesznek: a lehető legkomolyabban beszélnek hozzájuk, legtöbbször pedig az ő „nevükben” válaszolnak is maguknak.
Van olyan gyerek, aki szívesen veszi, ha a családból egy vagy több felnőtt is bekapcsolódik a játékba, de sok gyermek szereti megőrizni az „én és a bábuim” intimitást. A bábszínháznak ezért többet kell nyújtania. Azért pedig, hogy egy előadás sokat adhasson, fontos, hogy jó rendező kezébe kerüljön a történet, ami életre kel, és jó kezekbe kerüljön a bábszínész, aki életre kelt.
– Megkülönböztethető a színházi és a bábrendező? Vagy egy jó rendezőnek semmi gondot nem jelent egy bábelőadás megrendezése, esetleg fordítva is így igaz?
– Van olyan rendező, akinek ez az átmenet nem jelent gondot. Alföldi Róbert például a Budapest Bábszínházban bábokkal rendezi meg a világhírű Kabaré című musicalt. Pedig ő nem a bábelőadásairól híres. Nyilván van átjárás a színház és bábszínház között, de alapvetően a bábrendező azért más eszközökkel, más térben és más műfajban alkot, mint egy színházi rendező. Sajnos Erdélyben nagyon kevés a jó magyar bábrendező, és míg bábszínészeket képeznek, bábrendezőket kevésbé.
Magyarországon a bábjátszás szélesen bontogatja szárnyait, és szerencsére több neves magyar bábrendező kapható arra, hogy határon túl is dolgozzon. Rumi László, Dió Zoltán, Urbán Gyula, Bartal Kiss Rita visszajáró vendégek nálunk, Nagyváradon. Igyekszünk minél több korosztályt megszólítani előadásainkkal. Az előző művészeti vezetőnk, Szőke Kavinszki András már úgy alakította ki az elmúlt évadok repertoárjait, hogy nyitott a csecsemők, illetve a kamaszok felé is.
Kezeslábas címmel lassan három éve repertoáron van egy nonverbális babaszínházi előadásunk, amit Bartal Kiss Rita állított színpadra. Kisteremben, kis létszámú közönségnek egy nagyon intim, otthonosra kialakított környezetben játsszuk az előadást. Nagyon szeretik a kismamák és a kisbabák is. A nagyobbak felé a Rendhagyó irodalomóra programmal nyitunk, első kísérletünk a Toldi volt. Nagyon élvezték és mintha közben el is felejtették volna, hogy nekik „kötelességük” a bábszínházat lenézni, az a kicsiknek való, ők már a felnőtteknek szóló előadásokat érdemlik. Igen, elfeledkeztek erről a beidegződésről, és nagyon jól szórakoztak. Az idei évadra A helység kalapácsát terveztük, remélhetőleg azt is szeretni fogják.
– Évadonként milyen arányban vannak jelen az új előadások, illetve a több éve tartó sikerszériák?
– Általában évadonként négy új cím van és két-három szinte mindig vissza-visszatér. A darabválasztás a vezető felelőssége, de természetesen szó sincs egyszemélyes döntésről. Figyelembe vesszük a szervezőnk révén „szállított” közönségigényt, illetve a társulat tagjainak az ötleteit. A művészeti tanácsban vitatjuk meg a különböző ajánlatokat, mindenki ragaszkodik a saját választásához, aztán megegyezünk.
Általános szempont, hogy legyen legalább egy ismert, klasszikusnak számító, a szülőt saját gyerekkorára emlékeztető cím, de egy-két kortárs író művét is beemeljük a programba. És nyitottak vagyunk a csereelőadásra is. Örömmel adunk teret más bábszínházak előadásainak bemutatására is, így mi is eljutunk más bábszínházak közönségéhez.
– A társulatuk tagsága le tudja-e fedni a növekvő igényeket? Nem volna szükség létszámbővítésre?
– A Lilliput Társulatnak jelenleg 11 bábszínésze van. A bábosok zöme 15–20 éve tagja a társulatnak, mondhatni ők utólagos képzést kaptak, tehát a gyakorlatban már rég bábszínészek voltak, amikor szakmailag levizsgázhattak. Van néhány frissen csatlakozott tagunk is, akik „csak” 5–10 éve tagjai a társulatnak. Reményem szerint pedig hamarosan egy újabb férfi bábszínész csatlakozik hozzánk.
Nálunk alapkövetelmény a nagyon szép beszéd, illetve az a képesség, hogy úgy tudjon a báb takarásában létezni a bábszínész, hogy épp az ő ottléte keltse életre a bábot. Szakmai körökben köztudott, hogy a jó bábszínészből lehet jó színész, fordítva viszont nehezen. A bábszínész számára ugyanis természetes, hogy ő a báb mögött van, a színész viszont természeténél fogva önmagát akarja megmutatni, számára a báb másodlagos. Egy bábszínésznél ez soha nem fordulhat elő.
A bábos az általa mozgatott bábok révén él és látszik. Nem a társulat többi tagjának kárára említeném, hanem mert a legújabb bemutatónkon kimagasló teljesítményt nyújtott Hanyecz-Debelka Róbert. A Szent László csudatetteiben ő Vitéz László, és olyan volt az alakítása, hogy sokan azt kérdezték, ki ez a bábszínész. Paraván mögött, csak és kizárólag a bábra támaszkodva, azt életre keltve, rajta keresztül hívta fel magára a figyelmet.
Azt gondolom, hogy nagyon nehéz dolguk van a bábszínészeknek. Nagyon nagy alázattal kell dolgozniuk. Szerintem a mi társulatunkban mindenki rendelkezik a megfelelő szakmai tudással és alázattal. Bár a fejlődésnek mindig jut hely, úgy gondolom, hogy a Lilliput Társulatnak alapvetően jó bábszínészei és jó bábelőadásai vannak.
– A vezető ezt látja, de milyenek a visszajelzések? Hallani esetleg olyasmit, hogy ez így mégsem volt jó?
– Nincs olyan, hogy minden előadás, minden bábszínész, minden rendező csak tökéletesen teljesít. Nem is lenne igazi az ilyen kép. Vannak néha melléfogásaink. Sajnos bábszínházi kritikák ritkán jelennek meg. Ami eddig rólunk megjelent, szerintem a realitást tükrözte. Volt előadás, ami nagyon szép kritikákat kapott, és volt olyan, ami kevésbé. Mert ilyenek a produkcióink is. A közönség általában szereti az előadásainkat, pedagógusoktól is pozitív visszajelzéseket kapunk. Egy állandó szakmai vélemény viszont nagyon fontos lenne. Olyanfajta visszajelzés az a bábszínésznek, amit ritkán kap meg. Szerintem mindenki örülne, ha lenne állandó hozzáértő bábkritika.
– Idei terveik között van-e valami sajátos?
– Október 5. és 10. között megrendezzük a FuxFeszt II. kiadását, az erdélyi magyar hivatásos bábosok egyetlen versenyfesztiválját. Hat hivatásos magyar bábtársulat létezik jelenleg Romániában. Marosvásárhely, Kolozsvár, Temesvár, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy és Nagyvárad bábtársulata idén szabadon döntheti el, hogy versenyen vagy versenyen kívül szeretne bemutatkozni. Minden nap lesz egy-egy magyarországi vendégelőadás, a zsűrizésnél pedig nagyon odafigyelünk, hogy senki ne legyen egyetlen előadásban sem személyesen érdekelt.
A versenyprogramon kívül minden napnak lesz egy, főleg szakmának szóló vendégelőadása. Jelenleg zajlanak az egyeztetések a Budapest Bábszínház, a Kecskeméti Ciróka Bábszínház, a debreceni Vojtina Bábszínház, illetve a Kaposvári BábSzínTér előadásait illetően. Az előbb már említettem, hogy a romániai magyar bábjátszás szakmailag nem kap annyi figyelmet, mint a színjátszás. Nincsenek szakmai kritikák, visszajelzések.
Ezt a hiányt pótolandó a FuxFeszt minden napját egy szakmai beszélgetés zárja majd, aminek a célja a visszajelzések megbeszélése. A moderátor Köllő Kata kolozsvári színházkritikus, a szakmai irányító pedig Pályi János bábművész lesz. Nagy öröm lenne nekünk, szervezőknek, ha a résztvevő társulatok minél több előadáson és szakmai beszélgetésen vennének részt, hogy valóban megismerhessük egymás munkáját.
Botházy-Daróczi Réka 1981. június 5-én született Marosvásárhelyen, a Papiu-Ilarian Gimnáziumban érettségizett, Nagyváradon végezte az Ady Endre Sajtókollégiumot és a Partiumi Keresztény Egyetem angol nyelv és irodalom szakát, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen pedig színpadi beszéddel kapcsolatos mesterfokozatot szerzett. 2009-ig párhuzamosan dolgozott a nagyváradi Partium Rádiónál és a bábszínháznál, 2012-ben pedig, a gyermeknevelési szabadság után a színházhoz tért vissza. Jelenleg a Lilliput Társulat művészeti vezetője.
Molnár Judit 
Krónika (Kolozsvár)

Új igazgatóval készül bábfesztiváljára a Lilliput Társulat
Idén márciusban új művészeti vezetőt neveztek ki a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának élére. Botházy-Daróczi Rékát, az új igazgatót a 2015-2016-os évadról, a hamarosan megrendezendő II. Fux Fesztiválról és terveiről kérdeztünk.
Régóta dolgozik a társulatnál. Mivel foglalkozott, mielőtt átvette a vezetést?
A bábszínházban 2006 óta dolgozom. Hivatalnoki munkakörben kezdtem, egy évig titkársági feladatokat láttam el, majd 2007-ben, mikor a színházkritikus Vetuţa Pop, az akkori irodalmi titkár visszavonult, bátorított, hogy jelentkezzem a megüresedett helyére. Három évig voltam az Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház irodalmi tiktára. Két tagozattal működött akkor a bábszínház, a román nyelvű Arcadia és a magyar nyelvű Lilliput Társulattal.
A kisfiam születésével 2010. október 1-jétől két évig egyetlen gyerek nevelése, szórakoztatása lett a feladatom. A leghálásabb munka, amit valaha végeztem.
A szülési szabadságom idején jött létre Nagyváradon a magyar színház, későbbi, végleges hivatalos nevén a Szigligeti Színház, ahová immár nem csak egy prózai, hanem egy táncos és bábos tagozat is tartozott. Ide kerültem vissza 2012 októberében. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szorongtam, mikor visszajöttem. Mi lesz majd a feladatom, hol lesz a helyem? Ezernyi kérdés volt bennem. A színház irodalmi titkárságán kezdtem el a régi-új munkám. Nagyon szerettem a 2015 márciusig tartó periódust. Izgalmas feladatokat kaptam, nagyon jó kollégákkal dolgozhattam és sokat tanultam. 2014 őszén kicsit mellbe vágott, mikor kiderült, hogy Szőke Kavinszki András, a Lilliput Társulat művészeti igazgatója átigazol egy magyarországi bábszínházhoz. Féltettem magunkat, a társulatot és reménykedtem benne, hogy az új vezetővel is jól tudok majd dolgozni. Mikor Czvikker Katalin főigazgató behívott és elmondta, hogy átmenetileg rám gondolt művészeti vezetőként, kisebb sokkot kaptam. Gondolkodási időt kértem, amit maximálisan ki is használtam. Egy hétig gondolkoztam, hogy mit válaszoljak. Végül meghoztam a döntést és igent mondtam.
Mik a rövid-, közép-, illetve hosszútávú tervei művészeti vezetőként?
Hosszú távon a mai világban csak rugalmasan lehet tervezni. Olyan célokat igyekszem kitűzni, amiket elérhetőnek tartok. Hiszek abban, hogy lépésről lépésre lehet haladni. Tervekben azonban természetesen nincs hiány. Rengeteg az ötlet és a feladat. A legégetőbb az évad sikeres végigvezetése, illetve az épp előttem álló FuxFeszt megszervezése és lebonyolítása. Óriási kihívás ez így hirtelen nekem, de nagyon remélem, hogy október 10-én tartalmas hat napot tudhatunk magunk mögött. A hat erdélyi hivatásos bábszínház mellett olyan magyarországi előadások lesznek jelen Nagyváradon, amelyek reményeink szerint a szakmára inspirálóan, a közönségre pedig üdítően hatnak majd.
Az évadnyitó sajtótájékoztatón újdonságokról beszélt...
Idén több újdonságot is szeretnénk bevezetni. Az egyik ezek közül az 1–4. osztályosoknak szóló bérlet, ami három előadásra érvényes. A másik újdonság, hogy terveink szerint idéntől kezdve minden évadban lesz egy olyan előadásunk, ami egy gyerekkori problémát jár körbe és havonta egyszer, szakember segítségével, irányított beszélgetéssel zárnánk az aznapi bábszínházi élményt. Az első ilyen bemutatóra, a Világgá mentem, majd jövök című előadáséra december 5-én kerül sor, amikor a testvérféltékenység kérdésére keressük a megoldást. Egyéb újdonságokkal is készülünk, és ígérem, mindenről időben beszámolunk majd.
Mit lehet már tudni a közelgő Fux Fesztről?
A Bethlen Gábor Alap, a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal és Bihar megyei tanács támogatásának köszönhetően hat nap alatt 14 bábszínház húsz előadása lesz látható Nagyváradon október 5–10 között. A hat erdélyi hivatásos bábszínház mellett öt magyarországi bábszínház előadását is vendégül látjuk. A műsor rövidesen on-line is böngészhető lesz.
maszol.ro