Fehér megyében az RMDSZ megyei listája 6353 szavazatot kapott, ami az érvényes szavazatok 3,97 százalékát jelenti, így nem sikerült a szövetségnek tanácsost bejuttatni a megyei tanácsba. Nagyenyeden a városi tanácsosok száma nem változott, az idei helyhatósági választások eredményeképpen szintén három városi tanácsos dolgozik majd az RMDSZ-nek a városvezetésben Rácz Levente, Kováts Krisztián és Krecsák Sz. Adalbert személyében. Kováts Krisztián, RMDSZ-es polgármesterjelöltnek 1400-an szavaztak bizalmat, ami az voksok 14,84 százalékát jelenti. Torockón az RMDSZ-es polgármesterjelölt, Szőcs Ferencre szavaztak a legtöbben, a szavazatok 65,9 százalékát sikerült megszereznie, így a lakosság visszaválasztotta régi polgármesterét. – Fehér megye egyik településén sem alakult Magyar Polgári Párt. /(di): Fehér megye. Fehér megye. Továbbra sincs megyei tanácsosa az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Egyelőre még vitatott, hogy ki tekinthető a romániai helyhatósági választások győztesének. Tény, hogy Romániában a Szociáldemokrata Párt (PSD) után egy második nagypárt – Demokrata Liberális Párt (PD-L) – is megjelent a politikai színtéren. Ez utóbbinak a második forduló inkább vereséget hozott, ha bukaresti gyenge szereplését vesszük figyelembe. A PD-L azonban 2004-hez képest megduplázta eredményét. Az RMDSZ összesen 184 polgármesteri mandátumot szerzett, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 11-et. Az RMDSZ tehát hozta 2004-es formáját. Az RMDSZ a kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztségének a megszerzésére számít. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a legtöbb polgármesteri mandátumot a helyhatósági választások második fordulójában: a PSD polgármesterjelöltjei győztek 472 településen. Második helyen végzett a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely 432 polgármesteri mandátumot szerzett. A harmadik helyezett a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL), 348 polgármester-jelöltje győzött a vasárnapi voksoláson. A leadott szavazatok tekintetében is hasonló sorrend alakult ki: a PSD a voksok 32,78 százalékát, a PD-L a 32,06 százalékát, a PNL 21,90 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ Állandó Tanácsa közleménye szerint a romániai magyarság ismét az egységes politikai érdekképviseletre szavazott, bizalmat szavazott az RMDSZ jelöltjeinek, és elutasította a közösséget megosztó kísérleteket. Sikerült megismételni a 2004-es önkormányzati választások eredményeit. Az RMDSZ-nek 184 polgármestere, 4 közvetlenül választott megyei tanácselnöke, 2284 helyi és megyei tanácsosa van. Az RMDSZ tisztújítást rendelt el azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Közzétették az egyes városok eredményét. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádnak sikerült megszereznie a voksok 55,64 százalékát ellenjelöltjével, az MPP-s Csinta Samuval szemben. Gyergyószentmiklóson az MPP-s Mezei János megszerezte a voksok 53,39 százalékát. Hargita megyében a második fordulóban az MPP majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyula nyert 58,27 százalékkal. Bukarestben Sorin Oprescu lett a főpolgármester. Balra fordult Bukarest, amelynek főpolgármesteri tisztségét rendszerváltás óta először vesztette el a jobboldal – írta a sajtó. A bukaresti választások eredménye elsősorban Traian Basescu államfő veresége, mivel ő nyíltan vállalta a demokrata jelöltek támogatását. Kolozs megyében továbbra is a PD-L vezet. A megyében az RMDSZ összesen 8 polgármesteri mandátumot szerzett, 138 megyei és helyi tanácsossal rendelkezik. Szilágy megyében az RMDSZ öt esetben könyvelhet el győzelmet. Ezentúl Szilágycsehnek is magyar polgármestere lesz, Varga András személyében, valamint megnyerték Haraklányt is, ahol Dobrai Ferenc lett a győztes. Szilágy megyében a PSD 20 polgármesteri tisztséget szerzett meg, az RMDSZ 14-et, a PD-L 13-at, a PNL 11-et. Fehér megyében egy RMDSZ-es polgármester (Szőcs Ferenc – Torockó) aratott győzelmet. A Magyar Polgári Párt (MPP), egy három hónappal ezelőtt bejegyzett párt, képességeihez képest, jó eredményeket ért el a romániai helyhatósági választásokon – jelentette ki Szász Jenő, az MPP elnöke. Ötszáz helyi és megyei önkormányzati képviselői helyet szereztek. /Valamennyi politikai alakulat győztesnek tekinti magát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Torockón az 1996-ban RMDSZ-színekben megválasztott Szőcs Ferencet újra megválasztották polgármesternek. Elmondása szerint 2004-ben azért nem nyerte el a polgármesteri tisztséget, mert a torockói értelmiségiek egy része kifogást talált munkájában. /Marosi Júlia: Régi-új polgármester Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./

Július 15-én megérkezett állomáshelyére, Bukarestbe Füzes Oszkár magyar nagykövet, akit Alföldi László első beosztott és Szesztay Ádám titkár fogadott a nagykövetségi rezidencián. A rezidencia a két világháború közötti idők óta a magyar diplomáciáé. Az 1989-es változások óta öt magyar nagykövet – Szűts Pál, Rudas Ernő, Szőcs Ferenc, Íjgyártó István és Terényi János – rezidenciájául szolgált. Füzes Oszkár július 22-étől adja át megbízólevelét Traian Basescu államfőnek. /Mihály László: Beköltözött az új nagykövet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Bartók-emléktáblát avattak Torockón
Bartók Béla zeneszerző emlékét őrző táblát avattak az erdélyi Torockón budapesti magánszemélyek kezdeményezésére. A magyar fővárosban élő nyugdíjas, Sevcsík László elmondta, hogy a Zenetudományi Intézetben Bartók levelezéseinek tanulmányozása során talált rá arra az 1908 októberében Torockórol keltezett levelezőlapra, amelynek egy része olvasható a helyi unitárius templom kerítőfalára most elhelyezett emléktáblán. Azt a mondatot választották ki, amelyben Bartók így méltatta az erdélyi települést: „Az eddig megvizsgált magyar falvak közül határozottan ez van a legszebb vidéken”.
A Szőcs Ferenc polgármester és Ferenc Gábor unitárius lelkész támogatásával elhelyezett emléktáblát a március 15-i rendezvények keretében avatták fel.
Az ünnepségen a táblát leleplező Sevcsík beszédében egy másik Bartók-levélből idézett, amit a zeneszerző édesanyjának írt. Ebben a levélben Bartók azt fejtegeti, hogy döbbent rá a népdal fontosságára. „Részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni, a magyar nemzet és a magyar haza javát”.
A Székelykő lábánál elterülő Torockót a hagyományőrző népi építészetéért és annak példás helyreállításáért 1999-ben Europa Nostra-díjjal tüntetették ki, azóta számos külföldi, köztük magyarországi turista keresi fel.
Duna Televízió. Forrás: Erdély.ma

Két évtized krónikája
Legyen minden kántor-tanító Erdélyben Isten drága ezüst kürtje. Kürtfúvó nemzedék, amely az Isten üzenetét juttatja el a mi pusztában vándorló népünkhöz, hogy eljussunk egyszer az ígéret földjére. (Dr. Csiha Kálmán)
Nem kis kiváltság évezredek határán iskolát alapítani, fenntartani, és az induló nemzedékeknek utat mutatni – véli Ötvös József vártemplomi lelkész-esperes. – A húszéves visszatekintés egyben igazolás is – fontos volt, mert él, mert szükség volt rá, mert fogalommá vált, és él tovább, mert még vagyunk.
– Népünk, nemzetiségünk gyermekeiért, a jövő generáció neveléséért érzett felelősségünk tudatában, az 1990/91-es iskolai évtől egyházi összefogással egy érettségi utáni hároméves ökumenikus kántortanító főiskolát szerveztünk az 500 éves marosvásárhelyi református Vártemplom mellett – jelentette be a jó hírt 1990. november 15-én Fülöp G. Dénes vártemplomi lelkipásztor.
– Létrehozását az tette szükségessé – írja dr. Barabás László –, hogy a romániai változások után Erdély-szerte nagy hiány mutatkozott magyar tanítókban, keresztyén értelmiségiekben (csak Maros megyében több mint 180 magyar tanítóra lett volna szükség), gyülekezeteinkben pedig képzett kántorokban, énekvezérekben. – Akik ma ezt a pályát választják, sohasem feledkezhetnek meg a hajdani kántor-tanítók, a régi "mesterek" példáiról. Azokról, akik valóban hű pásztorai, mindenesei tudtak lenni egy-egy kis gyülekezetnek – olvassuk Nagy Pálnak a tízéves évfordulóra készült méltatásában.
A Vártemplomban ünnepelte a kántor- tanítóképző főiskola 2010. november 6-án és 7-én, szombat-vasárnap, működésének 20. évfordulóját. A közösség a közelmúltba tekintve a jövőre is gondolt, és mintegy hagyományt teremtve jelentette meg krónikáját, a Mentor Kiadó gondozásában. A két évtizedes intézményépítő munkára visszatekintő, a küzdelmes hétköznapokat és emlékezetes ünnepeket fölidéző jubileumi kötet címe: Iskola a magasban, iskola a mélyben. Szerkesztője Barabás László, kiadja az MKTF, összeállításában közreműködtek: Kicsi Noémi, Berekméri Csilla, Kerekes Tímea.
– Ne várjunk külső segítséget, nézzük önmagunknak az erejét, hitét, reménységét, ősöknek a példaadását, e vártemplomoknak az üzenetét. És akkor hiszem, hogy mi is ott vagyunk, és ott leszünk mindig azok között, akik szántanak, mert reménységük van arra, hogy aratni is fognak – vélekedett 2000 decemberében Nagy László unitárius lelkész, esperes.
Testvéri segítség mégis érkezett, mégpedig Nagykőrösről. 1992-ben jött létre a testvériskolai kapcsolat az akkor éppen újjáalakult és önállósodott, államilag elismert hasonló típusú tanintézménnyel, a Duna melléki és nagykőrösi Hitoktató és Tanítóképző Főiskolával, amely jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara. Az MKTF ennek a kihelyezett tagozata. A kapcsolat több mint gyümölcsöző!
Az elmúlt húsz évben (pontosabban 1994-től 2010-zel bezárólag) a főiskolán 619-en végeztek, megszerezve a tanítói, és legtöbbjük a kántori oklevelet is. A húszéves évforduló küszöbén 150 nappalis és levelező szakos diák és közel 40 tanár, lelkész, orgonaoktató, a pedagógiai gyakorlatot segítő tanítónő, óvónő tartozott a főiskola hatósugarába. Fülöp G. Dénes alapító lelkész gondjaiban hordozta a képző sorsát, szívügyének tekintette fennmaradását. 2005-ben bekövetkezett halálával nagy veszteség érte az intézetet. A kuratóriumi elnöki tisztséget azóta Ötvös József lelkipásztor-esperes tölti be, vezetésével a Vártemplomi Egyházközség a helyi fenntartó patrónus. Az egyházközség az MKTF és a Calepinus népfőiskola használatába adta a régi parókia épületét, az intézet itt működik, és tanteremként használja az egyházközség diakóniai központjának földszinti termeit és az egykori leányiskola épületének néhány helyiségét is.
– Tanárként, közművelődésünk szellemi munkásaként, néprajzkutatóként az elmúlt két évtizedben sok erdélyi településen megfordultam. Iskolában, osztálytermekben, templomban, falutalálkozókon, kórustalálkozókon, táncházban és tájházavatókon, és felsorolni is nehéz lenne még, hányféle helyen: ismerős arcokkal találkoztam. Ők a mi végzett diákjaink, a "kántortanítósok". Úgy tapasztalom: legtöbbjük büszkén viseli ezt a nevet. Lassan ők lesznek a tanítók és anyanyelvi kultúránk szellemi munkásainak derékhada – vallja az iskola szíve és motorja: dr. Barabás László.
A főiskolán az ezredfordulóig 244-en végeztek, legtöbbjük visszatért szülővidékére, ott tanítanak, ahonnan jöttek: Maros, Hargita, Kovászna, Fehér, Brassó, Szeben, Hunyad, Arad, Szilágy, Szatmár megyékben. A fiatal kántortanítók közel fele szórványvidéken tanít. A négyszáz oldalas könyv külön-külön foglalkozik az első és a második évtized eseményeivel, dr. Barabás László tollából; továbbá ünnepi istentiszteleti tanévnyitó és ballagási beszédek (a szerzők: dr. Csiha Kálmán, Fülöp G. Dénes, Tőkés Elek, Nagy László, dr. Nagy István, dr. Pap Géza, dr. Bustya Dezső, dr. Szőcs Ferenc, Ötvös József), valamint sajtótudósítások, méltatások sorjáznak. A Tanítóképzés és a Kántori szolgálat című tömbök taglalják a szakmai kérdéseket, dr. Szenczi Árpád, Mester Mihály, Piet Boot, dr. Gasparics Gyula, dr. Pletl Rita, Makkai Kinga, illetve dr. Benkő András, Ferencz István, dr. Csíky Csaba, dr. Péter Éva, dr. Bögözi Molnár Erzsébet Tünde szerzőségével. A harmadik fejezet a Faluról falura, templomtól templomig, lélektől lélekig (Néprajzi táborok, 1993–2005) címet viseli, és a nyári egyházszolgálati és népismereti táborok, tanulmányutak, a szórványokban tett látogatások tapasztalatait, élménybeszámolóit tömöríti. A kiadvány dokumentáris értékét növeli a Vivat academia, vivant professores cím alatt olvasható negyedik rész, a főiskola tanári névsoraival 1990–2000 és 2000–2010 között, illetve a 20. évfordulón, tanári kislexikonnal. Következik az Évfolyamok, csoportképek, vallomások című összeállítás a főiskola eddigi végzettjeinek, valamint a jelenlegi diákok névsoraival, majd a pontos statisztika: összesített létszám a végzett kántortanítókról, s végül a főiskolán készült szakdolgozatok tematika szerinti jegyzéke. Közben pedig szemünket gyönyörködteti a sok, zömmel színes fotó, a két évtized hálaadó, emelkedett hangulatú történéseinek megannyi értékes képi dokumentuma. Népújság (Marosvásárhely)

Már hétvégén elkezdődött az ünneplés
Fehér megye
Közeledett a 164. március 15-e, örök tanulságaival és évente változó sugallataival. A szórvány is ünnepel, igaz, csak némi támogatással, mert a végvárak már nem állnak meg önerőből, kell a pártfogó, a gyámolító segítség, amely erőt ad és irányt szab még a legnagyobb magyar ünnepnek is. Vasárnap volt: ünnep és imádság napja.
Torockón a március 11-re előrehozott ünneplés helyszíne az unitárius templom volt. Az istentisztelet kezdetére mintegy százan gyűltek össze, a borzongató hidegben csak a gondolatok és dalok melegítették a lelkeket. Mátéfalvi Timea V. éves kolozsvári teológus választott igéjéből idézünk: „Nem feledékeny szemlélői valának, hanem cselekvő részvevői.” Mozgósító szavak, az ünnep üzenetéhez illőek, amelyhez társultak Reményik Sándor Erdélyi márciuscímű versének sorai is: „Ne féljetek: nem tüzesednek át/ Halk hangolás után a vers-sorok./ Nem temetni és nem lázítani,/ Csupán figyelmeztetni akarok.” Röpködtek a gondolatok a Székelykő tövében a magyar szülők elsődleges felelősségéről, arról, hogy 1848-ban Bécs volt, most pedig Brüsszel van. Úgy tűnik, a szabadságért minden időben meg kell küzdeni. Feltevődnek a kérdések: Krasznahorka büszke vára, a gyimesi iskola égése vajon lármafák lennének?! Jelzések? Miféle veszélyre figyelmeztetnek? Nem lett volna teljes az ünnep a Bethlen-kollégium leánykórusának jelenléte nélkül. Erdély szinte minden magyar népviseletébe – köztük a különleges szépségű torockóiba – öltözött képzős lányok énekeltek az ünneplőknek forradalmi, majd népdalokat, a nagy hidegben is zokszó nélkül. Fórika Éva kórusvezető ezúttal is a helyzet magaslatán volt. Előzőleg szombaton Nagymedvésen is előadták műsorukat, ahol Kónya Mária történelemtanár tartott ünnepi beszédet, és felléptek műsorukkal a nagymedvési kisiskolások.
Torockón jelen volt Szőcs Ferenc polgármester, Kerekes Hajnal, az RMDSZ helyi szervezetének ügyvezető elnöke és Ferencz Gábor lelkipásztor. Szőcs Ildikó, a Bethlen-kollégium igazgatója arról a hagyományról beszélt, hogy a régi időkben is vándoroltak a tanárok és a diákok, járták a vidéket, még a Székelyföldre is eljutottak diáktoborzó körútjaikon. Várják a diákokat Torockóról is, akik aztán idővel a mi „nagyköveteink” lesznek. – Bízzák nyugodtan ránk a gyermekeiket, gondozni fogjuk talentumaikat, jobban, mint más iskolákban – mondta az igazgató.
A kollégiumi lányok előadását követte a helyi fúvós zenekar fellépése, majd az ünneplők közösen énekelték el a Székely himnuszt. Megdermedve ugyan, de ünnepi hangulatban oldódva történt meg a koszorúzás és a Himnuszeléneklése a templom előtti kopjafánál.
Balázsfalván vasárnap délután 6 órakor a kultúrházat csaknem megtöltötte a közönség, Péterfalváról és Tűrből is szép számban érkeztek. Karácsony István független ünnepet rendezett. Az előadó, Gudor Botond gyulafehérvári református lelkipásztor beszédében kiemelte: nemzeti identitást nem lehet gyávákra építeni, álmodni pedig mindig szabad, de nem mindig veszélytelen. Kémenes Loránd tűri plébános, rádiós szerkesztő beszédében kifejtette: 1848 óta semmit sem változott az eszme, a szabadság óhaja. Árpád és Szent István óta itt vagyunk a Kárpát-medencében, még ha a határokat át is vitték a fejünk fölött. A hangulatos műsorban a vendégek, a vargyasiak és a homoródszentpáliak előadása lelkesítette a közönséget. A helyi iskola péterfalvi tanulóinak mezőségi táncbemutatója zárta a sikeres ünnepet.
BAKÓ BOTOND
Szabadság (Kolozsvár)

Torockószentgyörgy is ünnepli névadójának napjait
Megoldódni látszanak a falu gondjai
Tartalmas és igényes porgrammal hívogatott az idei Szent György Napok: ami a 2007-es nagy összefogásból megmaradt, arra ezúttal is sokan voltak kíváncsiak Torockón, a testvértelepüléseken, Budapesten, közelben és távolban egyaránt. Idén is megtört tehát a csend a Székelykő és a szentgyörgyi vár között, ahol a természet sok szépsége sűrítetten van jelen. A program ökumenikus istentisztelettel kezdődött a dombon lévő, évszázados múltra visszatekintő római katolikus templomban. Hantz Lám Irén könyvének adatai szerint 1727-ben Thoroczkay György és felesége, Pekri Krisztina építtette, majd 1990 után Papp László enyedi plébános állíttatta helyre a hajlékot. Itt volt a nap szellemiségben legbensőségesebb része. A délutáni ünnepi műsor kínálatában voltak kiemelkedő és javuló minőségű programok. Itt-ott érezni lehetett a másfél hónap múlva következő helyhatósági választások kampányszelét.
Vallásuktól függetlenül zarándokoltak fel az ünneplők, vezetők és vendégek a dombon található, különleges szépségű templomba. Méltó kezdete volt ez a falunapoknak, amely szegényebb lett volna a közönségre itt váró gondolatiság nélkül. A ministráló fiatalok révén itt jelent meg az eredeti torockói népviselet. A szentmihályiak gyakorlott kórusának többször is felhangzó dalai felemelőbbé tették a hangulatot. A misére különleges vendégek is érkeztek. A helyi polgármester kíséretében megjelent Ştefan Bardan prefektus, Sorin Bumb, a Fehér Megyei Tanács alelnöke, Teus Prins református lelkipásztor pedig a hollandiai Aalsmeer településről érkezett, Lőrincz Konrád református lelkész vendégeként. Vitéz dr. Bartal Sándor, Lipótváros (Budapest belváros, V. kerület) önkormányzatának képviseletében régi barátként hozta üdvözletét a szentgyörgyieknek, és jelen volt Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke is. Házigazdaként Csibi Sándor sínfalvi plébános mindenkit szeretettel fogadott.
Szőcs Csaba kolozsi plébános celebrálta a misét, amelyben bőven helyet kapott a falu névadójának, Szent György lovagnak (Giorgio) kalandos élete. Történetét több legenda őrzi. Emléke azért tiszteletre méltó, mert a megtérés és a vértanúság példaképe: amíg mások palotákat építettek, ő végül mindenét, az életét is feláldozta az emberekért. Példája jó válasz mindazoknak, akik mindent csak megszerezni, megkaparintani akarnak, de nem tudnak szívből áldozni, adni valamit közösségüknek.
Lőrincz Konrád református lelkipásztor szerint sok helyről és sokfélék vagyunk, ezért feltevődik a kérdés: különbözőségünk ellenére lehetünk-e a lakói egy olyan lelki háznak, amely sokféle kőből épül fel? A választ maga a falunapok programja kínálta.
Változatos műsor a kultúrházban
Az évek során kialakult egyfajta műsor, amely minden alkalommal újdonságokkal bővül. Szőcs Ferenc polgármester köszöntötte a testvérgyülekezeteket, a vezetőket, valamint a meghívottakat, és bejelentette az örömhírt, amely szerint Kováts Krisztián elnök révén az RMDSZ Fehér megyei szervezetének támogatásával, kormányhatározat alapján a két falu számára 160 ezer lejt utaltak ki, amelyből többek között útjavításokat eszközölnek majd.
A szórakoztató programban elsőnek a torockói fúvós zenekar lépett fel Petruc Sándor karnagy vezetésével (aki megalakulásától kezdve igazgatja a zenekart), hagyományos, de ezúttal mégis üdébbnek ható műsorával, amelyből nem hiányzott a két himnusz sem. Akik meghallgatták a Szabó Zsombor karnagy vezényelte szentmihályi vegyeskart, színvonalas produkciónak lehettek tanúi. Az üllési testvértelepülés táncosainak fellépése is megérdemelt sikert aratott. A torockói iskolások citerazenekarát a polgármesteri hivatal hét citera megvásárlásával támogatta. Szabó Zsombor zenetanár szerint külön öröm, hogy most először használnak egy ősi magyar zeneszerszámot a torockói iskolások. A szentgyörgyi lányok (IV–VI. oszt.) modern táncot mutattak be. Felszabadult, mosolygós előadásuk sokaknak tetszett. Kiemelkedő produkciója volt a délutáni műsornak az óvodás és kisiskolás szentgyörgyi tanulók jelenete, Ludas Matyi, avagy a libák gágogása címmel, amelyet a közönség élénk tapssal jutalmazott. Dicséret illeti az őket felkészítő óvónőt és a tanítónőt, Szabó Emőkét és Varga Melindát. A szentgyörgyi gyerekek rövid idő alatt szereplőből figyelmes nézővé váltak, hiszen a kolozsvári Keljfeljancsi Bábszínház látogatott el a Szent György Napokra, és nagy sikerrel adta elő Mátyás király és a kolozsvári bíró történetét. Simon Csilla szentgyörgyi származású marosvásárhelyi diáklány pedig évről évre egyre csiszoltabban mutatja be meglepő hajlékonyságot mutató, modern, akrobatikus táncait.
Este a helyi nőszövetség nyolc tagja a virágvasárnapon már bemutatott színdarabot (Autó hozományba) adta elő. Egyszerű, hétköznapi falusi történetről van szó, és a közönség időnként megfeledkezett arról, hogy amatőr színészek játszanak. A férfi szerepeket is mind a rátermett szentgyörgyi lányok és fiatal vagy idősebb asszonyok (Imre Elvira, Mihácsa Csilla, Géczi Izabella, Csúcsi Annuska, Pozsgi Ibolya Ilona, Gergely Enikő, Bara Xénia, Oancea Éva) alakították. Nagy munka eredménye volt a bemutatkozás, de megérte, mert méltó siker koronázta.
A műsorral párhuzamosan a Rudnyánszky-kúria udvarán jó szakácsok által készített falunapi pörköltet kóstolgathattak a résztvevők. Közben Veres Rudolf szervezésében focimérkőzés zajlott a helyi csapat és az üllésiek között a szépen elrendezett pályán. A fiatalabb korosztályú szentgyörgyi csapat megéredemelten nyert. Este rövid, de látványos tűzijáték következett, amelyet a Székelykő Kúria területéről lőttek fel, majd falunapi bál kezdődött, ahol az üllésiek húzták a talpalávalót.
Polgármesteri jövőkép
Az ízletes pörkölt és italok mellett alkalom kínálkozott egy olyan beszélgetésre a falu vezetőjével, amely már rég váratott magára. Szőcs Ferenc polgármester meggyőzően válaszolt a felvetésekre. Úgy szólítottam meg, mint olyan jelöltet, aki nagy eséllyel pályázhat a polgármesteri székre a következő ciklusban is. Élvezi az RMDSZ támogatását, amit a falunapokon két alkalommal is (a délutáni műsoron és az unitárius templomban) megerősített Bartal Sándor, az V. kerület küldötte, aki szintén pártfogásáról biztosította ezt a jelöltséget. Úgy tűnik, hogy ellenfelek is akadnak majd, mert a PD-L és az USL is indít jelöltet Torockón. Az új magyar pártok eddig itt nem jelentkeztek.
A polgármester vázolta a pillanatnyi eredményeket, pl. jártak a tejfeldolgozó üzemben, és megtalálták a megoldást a vízszennyezésre: gát megépítésével és szűrők alkalmazásával. A hét tonnánál nagyobb rönkszállító teherautók egy-két év alatt komolyan károsíthatják az utat, de ígéret van arra, hogy Muzsnán felmérik majd őket, és így elkerülhető lesz a baj. Az út teljes befejezésére a megyei tanácstól kaptak szóbeli ígéretet (pl. árkok, a Kőköz levédése, parkolók létesítése). A szentgyörgyi vízellátásban komoly problémák vannak, miközben néhány éve, egy 2006-os pályázatnak köszönhetően teljesen kész, új hálózat várja az üzembe helyezést. A hosszas várakozást persze találgatások kísérik, a válasz szerint a bekapcsolás hamarosan megtörténik, meg kell várni azonban annak a megyei vállalkozásnak a beindulását, amely vállalja az új hálózat kezelését. Legkésőbb ebben az évben erre is sor kerül. A kapott 160 ezer lejt többek között a torockói iskola külső habitusának rendbetételére, a szentgyörgyi iskola fásszínének felépítésére, a focipálya nézőterének építésére, a torockói park bekerítésére használják majd fel. A polgármester elégedett az eddigi csapattal, amely segítette munkáját. A torockói választók nincsenek könnyű helyzetben, de talán Bethlen Gábor mondása most is segíthet: „meg kell tenni, amit lehet.” Fontos, hogy a szavazáson nyilvánítsák ki véleményüket, majd a megfelelő fórumokon rendszeresen kérjék számon az ígéreteket.
Vasárnapi búcsú a falunapoktól
Római katolikus templomban kezdődött, unitárius hajlékban végződött a falunapi program. Mátéfi Tímea unitárius lelkész tartotta az istentisztelet, kifejtve: tartalmas, értékközvetítő és hagyománytisztelő napokat hagyhattak maguk után a résztvevők. Az ige arra int: „egymás terhét hordozzátok”, ennek kapcsán a lelkész figyelmeztetett, hogy ne feledkezzünk meg a közösség által nyújtott lehetőségekről és szépségekről.
A dínomdánom még folytatódott egy darabig, hiszen sült a tordai pecsenye, és még vasárnap este is vidám muzsikaszó hallatszott a Rudnyánszky-kúria felől, lassan azonban minden elcsendesedett a faluban.
BAKÓ BOTOND. Szabadság (Kolozsvár)

Erősödött a magyar képviselet a szórványban
Kolozs megye a részvételi arány tekintetében sereghajtónak számít – a vasárnapi voksnapon a jogosultak alig 53 százaléka szavazott. A végleges eredmények alapján a Szociálliberális Unió (USL) jelöltje, Horea Uioreanu 705 szavazattal győzte le Alin Tişét (PDL) a megyei tanácselnöki tisztségért kiírt szavazáson, az RMDSZ-es Máté András 12 százalékot ért el.
A szövetség tanácsosi listája a voksok 13,7 százalékát kapta, míg az USL 41, a PDL 30 százalékot kapott. A párhuzamos szavazatszámlálás alapján várhatóan nyolc Kolozs megyei településen állíthat polgármestert az RMDSZ – derül ki a szövetség megyei szervezetének a közleményéből. A megyei választási iroda által közölt végleges eredmények szerint Emil Boc exminiszterelnök (PDL) a szavazatok 40 százalékával újra polgármester lett Kolozsváron, Marius Nicoară, az USL jelöltje 38,97 százalékot kapott. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) a voksok 10, Gergely Balázs (EMNP) kevesebb mint egy százalékát kapta. Az EMNP közép-erdélyi régióelnöke úgy értékeli, Kolozs megyében az EMNP a magyar pártokra leadott szavazatok 14 százalékát kapta meg, ez összesen 2,5–3 százalékos eredményt jelent megyei szinten.
Fehér megyében egyetlen településen, Torockó községben nyert polgármesteri mandátumot az RMDSZ, ahol Szőcs Ferenc legyőzte az EMNP színeiben induló Király Melindát. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcs Ferencnek. „A torockóiak a folytonosság és a tapasztalat mellett adták le voksukat. Bebizonyították, hogy felelősségteljesen döntöttek ezáltal, felelősséget vállalva a jelen és a jövő nemzedékéért” – nyilatkozta az újabb mandátumát megkezdő elöljáró. Szőcs Ferencnek első alkalommal 1996-ban szavaztak bizalmat a választópolgárok, ezt követően pedig az RMDSZ politikusa 2008 és 2012 között irányította a községet.
Beszterce-Naszód megyében egy településen, Árpástón lesz a következő négy évben RMDSZ-es városvezető. A megyében a választásra jogosult személyek 59,15 százaléka adta le a voksát, 2008-ban ez az arány 52,43 százalék volt. Brassó megyében a megyeszékhely tanácsában az RMDSZ két mandátumot szerzett, a 2008-as választásokhoz hasonlóan pedig négy településen – Alsórákoson, Apácán, Tatrangon és Ürmösön – szavaztak bizalmat a szövetség jelöltjeinek. A megyében egyébként a lakosok 54,59 százaléka szavazott, négy évvel ezelőtt ez az arány 46,69 százalék volt. Máramaros megyében egyetlen polgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek. A választópolgárok valamivel több, mint fele élt szavazati jogával, a részvételi arány 52,09 százalékos volt, a 2008-as 45,99 százalékhoz képest.
Temes megyében az RMDSZ-nek három településen, Óteleken, Igazfalván és Végváron sikerült elöljárói tisztséget szereznie, utóbbinak tizenhat év után van ismét magyar polgármestere. A községben a szövetség színeiben induló Csáki-Gál Károly nagy fölénnyel győzte le ellenfeleit. Elmondta: Végvár a példája annak, hogy összefogással a magyar közösség meg tudja mutatni erejét. A tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint Végváron mindössze 37,5 százalék a magyarság aránya, a községben pedig legutóbb 1992 és 1996 között volt magyar polgármester. Azóta a magyar jelöltek rendszerint a választások második fordulójában, a román pártok összefogásának következtében veszítették el a versenyt. Az idei, egyfordulós rendszerrel esély mutatkozott a tisztség visszaszerzésére.
„Végre együtt erősek vagyunk. Végváron mától az emberek számítanak. Mától kezdődik a munka, az elkövetkező négy évben pedig együtt építjük újra a várost” – nyilatkozta az eredményhirdetést követően Csáki-Gál Károly. A bánsági megyében a 2008-as 40,96 százalékhoz képest idén a választópolgárok 49,33 százaléka adta le voksát.
Kőrössy Andrea, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyei eredmények
Kolozs megyében az RMDSZ-nek Tordaszentmihályon, Tordaszentlászlón, Várfalván, Magyarszováton, Körösfőn, Kalotaszentkirályon és Bálványosváralján sikerült polgármesteri mandátumot szereznie – jelentette ki lapunknak Máté András Levente. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a szóban forgó településeken plusz tanácsosi helyekhez jutott a szövetség. A Kolozs megyei tanácsban az RMDSZ-nek az eddigi öt helyett hat mandátuma lesz. Máté András Levente tanácselnökjelölt 11 százalékot ért el.
Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta: Árpástón az RMDSZ jelöltje, Martonos Tamás nyert polgármesteri mandátumot, az EMNP és a független magyar jelölt összesen alig 100 szavazatot szerzett. A Beszterce városi tanácsban az ideiglenes eredmények alapján 1 tanácsosa marad az RMDSZ-nek. Jó esély van arra, hogy átlépjék az 5 százalékos bejutási küszöböt és a szövetségnek ismét 2 megyei tanácsosa legyen, tudtuk meg Décseitől.
Fehér megyében is váratnak magukra a végleges eredmények. Lapunk értesülése szerint Nagyenyeden valószínűleg megmarad a 3 RMDSZ-es városi tanácsos a helyi tanácsban, és nem kizárt, hogy a következő 4 évben is lesz alpolgármester. A több mint 50 százalékos magyar többségű Magyarlapád községben a 12 éve regnáló PDL-s román polgármester újabb, immár negyedik mandátumát nyerte el az RMDSZ-es Szabó Dániel ellenében. Torockón az RMDSZ-es Szőcs Ferenc és a néppárti Király Melinda közül a szövetség jelöltje nyert újabb mandátumot. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcsnek.
Szilágy megyében az RMDSZ eggyel növelte polgármestereinek számát: Ipp községben a szociáldemokrata polgármestert a szövetség jelöltje váltja fel. Jó eredményeket értek el Krasznán, Sarmaságon, Szilágybagoson, illetve Szilágyperecsen községben. Zilahon eggyel csökkent az RMDSZ-es tanácsosok száma – tudtuk meg Seres Dénes képviselőtől, az RMDSZ Szilágy megyei elnökétől. Polgármestere sem az EMNP-nek, sem az MPP-nek nincs, az ideiglenes adatok szerint az EMNP összesen 9 tanácsosi tisztséget nyert a megyében. Az MPP részéről nem sikerült pontos információkat szereznünk teljesítményükkel kapcsolatban. Szabadság (Kolozsvár)

EME: tanulmányi napok Nagyenyeden
Az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) vándorgyűlései tudományos és honismereti célokat szolgáltak – 1906-ban és 1931-ben éppen nagyenyedi „kiszállás” révén. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi szakosztálya ennek a hagyománynak a jegyében szervezte tanulmányi napjait 2012. június 14. és 16 között Enyeden és Torockón. Mindhárom napon könyvtári kutatásra is lehetőség volt a Bethlen Gábor Kollégium neves könyvtárának könyv- és kéziratanyagában. (Az olvasóteremben még megtekinthető a Bod Péter emlékkonferencia alkalmára készült helyi kiállítás Bod kézirataiból és nyomtatványaiból ).
A tudományos találkozások több színhelyen zajlottak. Június 14-én délután a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban lezajlott szakmai tanácskozásnak tudományos előadások adtak keretet. Az EME nevében Egyed Emese szakosztályi elnök köszöntötte a jelenlévőket, majd “enyedi részről” Kerekes Hajnal, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház vezetője, az RMDSZ Fehér megyei ügyvezető elnöke, Győrfi Dénes főkönyvtáros és Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója szólalt fel.
Buzogány Dezső egyetemi professzor előadásában Bod Péter tudományos munkásságát méltatta, egyszersmind az erdélyi református lelkészek és családjuk sajátos helyzetére is rávilágított az erdélyi társadalom történetében. Győrfi Dénes Kolozsvár és Enyed kulturális kapcsolatairól beszélt, külön figyelmet szentelve az EME vándorgyűléseknek és a Református Kollégium Könyvtára kutató könyvtárőreinek, köztük is különösen Vita Zsigmondnak és Dankanits Ádámnak. A harmadik előadást Keszeg Vilmos professzor tartotta Lokális emlékezet, lokális történelem címmel, közelebb hozva az érdeklődőkhöz az emlékezetkutatás és a történetírás teóriáit és jelenlegi gyakorlatát – például a közösségteremtő eseményekben. Az előadások sorát Szabó Emília magyartanár Virágkosár című értekezése zárta, amely az enyedi diákok által összeállított 1835, 1836 és 1837-ban kiadott évkönyvek bemutatására összpontosított
Az előadásokat követő vita a történetírás és a közösségi lét, az értelmiség szerepe és a közösség átalakulása kérdései körül folyt, ennek részét képezte Bodó Márta Egyház és színház című könyve bemutatása is. A vitában az előadókon kívül felszólalt többek között Csávossy György költő, borász szakember, Simon János, a Bethlen Kollégium volt igazgatója, Bodó Márta főszerkesztő, Bartha Katalin Ágnes tudományos kutató, az EME I. szakosztálya titkára, Dvorácsek Ágoston tanár, Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár.
Másnap délelőtt az EME kutatócsoportja Torockóra utazott, a néprajzi múzeum, a temető megtekintése után Szőcs Ferenc polgármesterrel találkoztak, aki a település helyzetéről számolt be, majd megtekintették az unitárius templomot, a Kis Szent Teréz gyermekvédelmi központot, és részt vettek a helybeli Sebes Pál Általános Iskola nyolcadikosainak ballagási ünnepélyén. A torockói iskolalátogatás szervezője a helybeli magyartanár, a Bethlen Kollégium végzettje, jelenleg a BBTE mesterképzős hallgatója, Szabó Emília EME-tag volt.
Délután enyedi városnéző séta következett Józsa Miklós vezetésével, irodalomtörténeti nevezetességekkel a középpontban: Áprily Lajos egykori lakóházai, a Kemény–Zeyk-ház, az iskolamúzeum, tárgyi és szöveges emlékekkel, az önképzőkörök mára igen értékessé lett jegyzőkönyveivel.
Szombat délelőtt a könyvtári kutatás után Dvorácsek Ágoston fizikatanár, a Fenichel Sámuel Önképzőkör elnöke vezetésével rövid tárlatvezetésre került sor az iskolaépületben levő régi természetrajzi és kuriózumtárban, majd a kolozsvári vendégek a Fenichel Sámuel Önképzőkör tudományművelése és tehetséggondozása tíz évével ismerkedtek, amelynek során nemcsak ígéretes indulások színterének bizonyult a schola tudós műhelye, hanem például a Természet Világa, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar Hivatalos Közlönykiadó folyóirat, a Művelődés és más fórumok helyet is adtak a fiatal kutatók eredményeinek.
Az enyedi tanulmányi napok baráti légkörben teremtettek alkalmat a szakmai találkozásokra és ismeretgyűjtésre, kapcsolatteremtésre. Köszönet illeti a résztvevőket – a mintegy harminc lelkes tanárt, kutatót, művelődéspártolót – Enyedről, Kolozsvárról, Torockóról, Marosvásárhelyről. Fontos a folytatás is – az EME Erdélyi Tudományosság Napja novemberi fóruma (enyedi meghívottakkal), a könyvtári kutatások folytatása és publikálása, közös helytörténeti-irodalomtörténeti témákban, enyedi diákok egyetemi tanulmányainak, szakmai pályájának közös elősegítése.
EGYED EMESE. Szabadság (Kolozsvár)

Nyárvégi falunapok Torockón és Magyarbecében
Nem bántuk meg, hogy a hétvégét két kedves, vendégfogadó faluban töltöttük, ahol a falunapozás már egy nagyon várt, hagyománnyá alakult esemény. Torockón a nyolcadik falunapot tartották augusztus végén, Magyarbecében pedig ugyanebben az időpontban került sor a hetedik alkalommal megrendezett felvonulásra, táncra és más mulatságokra. Mindkét eseményen nagy volt az érdeklődés, az embereknek örömet jelentett az együttlét és az összetartozás. A falunapok a rendezvényeikkel beépültek már a helyi lakosok tudatába. Várják az emberek az eseményt, és elvárják a szervezőktől a jó és színvonalas szórakozás megteremtését, hiszen róluk és nekik szólnak ezek a falunapok, amiben szívesen szerepet is vállalnak.
Reneszánszukat élik a népi táncok
Torockón a falunapoknak kialakult egy menetrendje, amihez a szervezők ragaszkodnak, de persze mindig akad csiszolni való. A Kriza János Művelődési Házban és közvetlenül mellette, az udvari óriássátorban jól megfér a kultúra és az eszem-iszom vigadalom. Akadnak még olyan résztvevők, akik csak egyik vagy másik programkínálatot veszik igénybe, de sokan megértették azt is, hogy kulturális rendezvények nélkül amolyan féllábú produkcióra sikerülnének a torockói falunapok. A falunapokat ezúttal is a polgármesteri hivatal szervezte. Szombat déltől Székely Réka torockói egyetemista töltötte be a moderátori szerepet. A testvértelepülések közül legtöbben bócsaiak és tápiógyörgyiek voltak, üdvözletét tolmácsolta Hollókő képviselője is. Szőcs Ferenc polgármester röviden szólt arról az örömhírről is, hogy a faluban befejeződtek a víz- és csatornahálózat kiépítésének a munkálatai. A kultúrházban fellépő együttesek mindegyike minőségi előadással szórakoztatta a vendégeket, a bócsaiak két-három ügyes, hozzáértő embere végig segédkezett a színpadi technika beállításában és a műsor-közbeni módosításokban. Közben a tápiógyörgyiek elkészítették a finom gulyást.
BAKÓ BOTOND,, Szabadság (Kolozsvár)

Duna-napot tartottak Torockón
Ismét hallatott magáról a „fesztiváltelepülés”. A harmadszorra megszervezett Duna-nap gazdag és színvonalas műsorával minden korosztályt megszólított. A könyvimádók, a népművészet vagy a képzőművészet kedvelők, a könnyűzene- és a futballrajongók, a bulizni vágyók, valamint a látványosságért áhítozók egyaránt jól szórakoztak szombaton. Sokrétű volt a kínálat, több százan használták ki a Duna-ház nyújtotta kikapcsolódási lehetőséget. A rendezvényen Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Vezérigazgatója, Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára és Szőcs Ferenc, Torockó nemrég újraválasztott polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, utóbbi megköszönte választóinak a bizalmat és kiemelte a település turisztikai jelentőségét, amely hozzájárulhat Torockó gazdagodásához.
Hiába kavarogtak a bodros felhők egész nap a Székelykő és az Ordaskő között, szerencsére az eső nem zavarta meg a torockói Duna-napi eseményeket. Színvonalas előadások, rendhagyó irodalmi- és egyháztörténeti órák, filmvetítések, nagyenyedi és kolozsvári diákok fellépései tették értékteremtővé és változatossá az idei Duna-házi programot. A Székelykő alatti és a vajor melletti nagyszínpad előtt mindig változott a közönség összetétele, attól függően, hogy épp mivel is mulattatták.
Szabadság (Kolozsvár)

Jubileumi falunapok Torockószentgyörgyön
Ott, ahol a Székelykő és az Ordaskő farkasszemet néznek egymással, sok minden megesett a történelmi időkben: örömkönnyek és keserűség egyaránt, de a magyar szó mindig megmaradt. Pontosan tíz éve, 2007-ben az első falunapok hagyományt indított útjára. Ötletadó és megvalósító személyisége Szentgyörgy akkori unitárius lelkésze, Koppándi Botond volt, de szinte mindenki részt vett benne. Az idei falunapokat jeles vendégek tisztelték meg jelenlétükkel, így a testvértelepülések küldöttségei, az üllésiek és a bócsaiak. Az ünnepnap egyes mozzanatain jelen volt: Halalai Dan, Fehér megye prefektusa és Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke.
A kultúrház újranevesítése
A két napra tervezett jubileumi program igen változatos volt. A megnyitóra a három együttélő felekezet tagjai (unitárius, református, katolikus) most először a református templomban gyűltek össze – eddig minden alkalommal a katolikus templomban volt a megnyitó. Jelen voltak: Szőcs Ferenc torockói polgármester mellett Lőrincz Helga, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, a testvértelepülések küldöttségei, Üllés polgármestere, Nagy Attila és felesége, a bócsai küldöttség. Mindnyájukat üdvözölte a vendégfogadó Lőrincz Konrád református lelkész, majd ökumenikus istentisztelet következett, amelyhez csatlakoztak Finta Emese unitárius lelkipásztornő és Csibi Sándor római katolikus plébános. A szentmihályi kórus tette színesebbé a templomi megnyitót. Jelen volt a szentmihályi idős Köble István ny. tanító, kórustag, aki 1947-ben alapította a kórust, és legátusként prédikált is a református templomban. A kórus különben 1990-ben szerveződött újra, jelenlegi karnagya az elhivatott torockói zenetanár, Szabó Zsombor.
A templomi szertartás után a kultúrházat újranevesítették, ezentúl Szentgyörgyön a Brassai Sámuel Kultúrotthon a helyi művelődés színtere. Bakó Irén ny. tanárnő kiselőadásban idézte fel a 90 évvel ezelőtti avatást. Akkor Borbély István történész, irodalomtanár, a Kolozsvári Unitárius Kollégium igazgatótanára, Torockó szülötte mondott ünnepi beszédet. Az előadó szerint kevés olyan faluhely van, ahol ennyi neves ember született: Brassai Sámuel (190 éve született), aki az utolsó erdélyi polihisztor volt, tanár, majd egyetemi tanár, író, szerkesztő, zenekritikus, botanikus (édesanyjától tanulta a szentgyörgyi táj növényneveinek ismeretét), múzeumigazgató, akadémikus és nyelvész. Gáspár János a 19. sz. nagy pedagógusa, kollégiumi tanár, a tanítóképző első kinevezett igazgatója (200 éve született). Gergely János botanikus, aki rendkívüli felkészültségével, kíváló növényismeretével tűnt ki a Bolyai Egyetemen. Egyed Ákos történész idézett gondolata a nap történéseit támasztotta alá: „Az igazi történelmi hagyomány ápolása nagyon fontos, hiszen erős öntudat nélkül a megfogyatkozott erdélyi magyar nemzet nem tud megmaradni”. Az előadó jókívánsága: legyen sok színvonalas előadás, vidámság a Brassai Sámuel Kultúrotthonban, legyen ez valóban a kultúra otthona, méltó névadójához. Az előadást a torockói fúvószenekar műsora követte, majd Finta Emese unitárius lelkésznő megáldotta a Brassai Sámuel Kultúrotthont.
Oklevelek átadása, tűzijáték, falubál
A kultúrházban a hivatalos megnyitó keretében okleveleket adtak át, a testvértelepülésekkel való sikeres együttműködésben való részvételért: Nagy Attila üllési polgármesternek, Szőcs Ferenc helyi polgármesternek, Vass Gábornak, Veres Rudolfnak, Botár Györgynek, Koppándi Botond unitárius lelkésznek. Majd színvonalas kultúrműsorban gyönyörködhettek a szentgyörgyiek, fellépett az iskolások citera és furulya zenekara, a szentmihályi vegyes kórus, a Kis Szilas és Nagy Szilas tánccsoportok, akiket kolozsvári szakemberek készítettek fel. A magyarlapádi Piros Pántlikás zenekar a „bárókert” udvarán lépett fel, ahol a mulatni vágyók igen szívesen fogadták a nagyszerű népi muzsikát. A friss halat és a húst a pörkölthöz a testvértelepülések biztosították.
Este a Titán együttes koncertje nagy sikert aratott, majd a sötétedés beálltával látványos tűzijáték, végül falubál következett, ahol az üllési zenekar biztosította a talpalávalót. A második napon az unitárius templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, majd a „báróudvaron” tordaipecsenye-sütés következett. A 2017-es szentgyörgyi falunapok szellemiségét leginkább a hármas évforduló jellemezte: a testvértelepülésekkel történő együttműködés és a falunapok egy évtizedes sikere, a 90 éves kultúrház újranevesítése, és a névadó Brassai Sámuel halálának 120. évfordulója.
Bakó Botond / Szabadság (Kolozsvár)