Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviselők, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető alelnökei interpellációt intéztek a parlamentben Ioan Rus és Ioan Talpes államminiszterhez, Bayer Zsolt magyar újságíró országba való belépését megtiltó intézkedése kapcsán. Ebben arra kérték a címzetteket, közöljék velük a Bayer belépését megtiltó döntés okát, az erre vonatkozó határozatot és érvényességének időtartamát, illetve induljon vizsgálat, amely megállapítja, hogy a döntés meghozatala és végrehajtása a hatályos jogszabályok betartásával zajlott-e, és ha az országba való belépést megtiltó döntés csökkentette-e vagy sem Románia európai uniós csatlakozási esélyeit. /Parlamenti interpelláció Bayer-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Az „ illetékes szervek kérésére" kitiltották Bayer Zsolt magyar újságírót Romániából, mivel korábban itt elhangzott beszédei „érintik az ország területi épségét, veszélybe sodorják a nemzet védelmét, közrendjét és biztonságát." Most már bizonyossá vált, hogy a szó félelmetesebb fegyver mint a kard, a bomba, a géppisztoly, olvasható a Bányavidéki Új Szóban. Az öngólra Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő hívta fel a figyelmet: ha Románia ki fogja utasítani az európai újságírókat, Európa ki fogja utasítani Romániát. /(tami): Öngól.= Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség idén Nagyváradon tartotta központi ünnepségét. Márc. 15-én a résztvevők megkoszorúzták Rulikowsky Kázmér dzsidás kapitány emlékművét és Nicolae Balcescu szobrát. Utána az ünneplő sereg ökumenikus imán vett részt a Szent László-templomban. Délután Szacsvay Imre mártír politikus szobránál rótták le kegyeletüket az emlékezők. Itt mondott ünnepi beszédet Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter. Ezt követően a kaplonyi fúvószenekar kíséretében huszárok által vezetett zászlós, fáklyás felvonulást rendeztek. A Kolozsvári Magyar Opera díszelőadást tartott, Huszka Jenő Mária főhadnagy című darabját tekinthette meg a közönség. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi polgári erők márc. 15-én folytatták az Európa tavasza Erdélyben című rendezvénysorozat programját. Szacsvay Imre szobránál Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, valamint Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő mondott beszédet. /Nagyváradon volt a központi március 15-i ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Márc. 17-én a képviselőház közigazgatási bizottsága is napirendre tűzte a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, és hat RMDSZ-képviselő által benyújtott Székelyföld autonómia statútumának törvénytervezetét. A bizottság elfogadta, hogy dr. Csapó I. József, az SZNT elnöke és Bán István alelnök hozzászólási jog nélkül részt vegyen a munkálatokon. A kezdeményező hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt terjesztette elő a törvénytervezetet, Toró T. Tibor válaszadási lehetőséget kapott, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc és Vekov Károly képviselők részvételükkel fenntartották a törvénykezdeményezést. A vita után a szakbizottság elutasította a törvénytervezetet, melyre egyedül Kovács Csaba Tibor RMDSZ-képviselő, a bizottság titkára szavazott. /Újabb bizottsági nem az autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A képviselőház 284 "igen", három "nem" szavazattal és hat tartózkodással márc. 18-án elfogadta a helyhatósági választások törvényét a választási bizottság által kidolgozott formában. A tervezetet a felsőház korábban már elfogadta. A plénum azt a módosítási indítványt is elvetette, amelyet Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselők nyújtottak be. A kezdeményezők kérték annak a szövegrésznek a törlését, amely előírja, hogy a helyhatósági választásokon csak a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek szervezetei vehetnek részt, amely szervezetek tagsági aránya meghaladja a legutóbbi népszámláláson önmagukat az illető kisebbség tagjainak valló személyek összlétszámának 15 százalékát. /Elfogadta a képviselőház a helyhatósági választási törvényt. Marad a kisebbségi szervezetek részvételének korlátozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ A képviselőházban elsöprő szavazattöbbséggel fogadták el a választási törvényt, mely szinte lehetetlenné teszi a konkurens kisebbségi szervezetek részvételét a helyhatósági választásokon. A jogszabály szerint csak azok a kisebbségi szervezetek állíthatnak jelölteket, amelyekbe az illető kisebbség 15 százaléka vagy 25 ezer tagja beiratkozott. Ráadásul a 25 ezres küszöbszámot úgy kell teljesíteni, hogy az aláírások legkevesebb 15 megyéből származzanak, valamennyi megyében és a fővárosban legkevesebb 300 aláíró legyen. A jogszabály a jelenleg is parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteket mentesíti a reprezentativitási kritérium teljesítésétől. A javaslatot az RMDSZ képviselőinek a többsége támogatta annak ellenére, hogy korábban szinte valamennyi rangos román emberjogi szervezet diszkriminatívnak, és súlyosan demokráciaellenesnek tartotta. A végső szavazáson csak négy rebellisnek számító RMDSZ-képviselő szavazott a törvény ellen, és hat képviselő tartózkodott. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta, noha diszkriminatívnak tartják a törvényt, megpróbálják teljesíteni a benne támasztott követelményeket. Hozzátette, szándékukat az is megnehezíti, hogy a képviselőház más aláírási ívet szavazott meg mint a szenátus, és ezzel gyakorlatilag lenullázta az eddigi aláírásgyűjtő munkájukat. /Gazda Árpád: Igen a diszkriminációra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

Varga Attila alkotmányjogász, parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a benyújtott autonómia-tervezet szakmailag megalapozatlan. A tervezet, kisebb módosításokkal, azonos a Csapó-féle autonómia-szöveggel. Varga Attila politikai baklövésnek tartja, hogy ez választási évben nyújtották be a parlamentnek, továbbá eredményt csak kitartó párbeszéd révén lehet elérni. A Szilágyi Zsolték által benyújtott tervezet csak a székelyföldi autonómiára szól, ami még a magyarságon belül is ellentétet szülhet, hisz kimarad belőle a Partium, Bánát, Máramaros, Kolozs, Beszterce és más szórványvidék. Varga Attila nem fogadja el, hogy a tervezetben olyan hatáskörök kapnak etnikai színezetet, amelyek semmiképpen nem kaphatnának /egészségügy, bányászat, vagy az energetikai ipar/. /Sike Lajos: A benyújtott autonómia-tervezet szakmailag megalapozatlan. Beszélgetés Varga Attila alkotmányjogásszal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Nagyváradon kétféleképpen is kommentálták az elfogadott választási törvényt. Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő a módosításnak a magyarság szempontjából lényeges részét domborította ki, a polgármesterek első körben való megválasztását, ha a jelölt az érvényes voksok 50 százalékát plusz egy szavazatot megszerzi. Véleménye szerint ez lehetővé teszi, hogy szavazóbázisa fegyelmezett mozgósításával több elöljárói tisztséghez jusson az RMDSZ. Nagyváradon a magyarság érdekképviseletének reális esélye van a megyeszékhely vezetői tisztségének elnyerésére, magyarázta Székely Ervin. Ezzel ellentétben a Magyar Polgári Szövetség sérelmezte a kisebbségi jelöltállítást szabályozó cikkelyt /amely 25 ezer aláírás összegyűjtésére szorítja a parlamenten kívüli kisebbségi szervezeteket/. „A lehető legrosszabb és antidemokratikus, a jogállamot és a nemzetközi normákat sérti ez a törvény" – vélekedett Szilágyi Zsolt. A polgári szövetség ennek ellenére megszerzi a jelöltek indításához szüksége aláírásokat, jelezte. Szilágyi Zsolt továbbra is hajlandó volna egy ellenőrzött, nyílt előválasztáson megmérkőzni az RMDSZ jelöltjével. „A megyei RMDSZ megosztja a magyarságot, vét a magyar érdek hatékony védelme ellen" – kommentálta a helyzetet. Különféleképpen értékelték márc. 15-nek a megünneplését is. Székely Ervin hangsúlyozta az RMDSZ központi rendezvényének rangját, a 15 ezernyi résztvevőt. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület alelnöke, a lakosság közvetlen megszólítását vélte a polgári oldal legfőbb erejének a márc. 15-i ünnepségeken. /(Balla Tünde): Kétféleképpen a választási törvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Nagyvárad polgármesterjelöltje közölte a nyilvánossággal, ha az RMDSZ Bihar megyei szervezete fölvállalja jelölését, akkor elfogadja a mind a két oldalról jövő támogatást. Az RMDSZ azonban elutasította a párbeszédet. Ezzel a törvénycikkellyel lehetetlenné akarják tenni a politikai versenyhelyzet kialakulását. Az a törvény, hogy 25 ezer aláírást kell öszegyűjteni, mélyen sérti a demokratikus pluralizmust. Toró T. Tibor képviselőtársával együtt sajtótájékoztatón tiltakoztak az említett törvény diszkriminatív kitételei ellen, és közölté, hogy elfogadása esetén nemcsak a román közvéleményhez, hanem az Európai Unió, valamint az Európai Tanács megfelelő intézményeihez fordulnak. /Román Győző: Választás, változás, vállalás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 23./

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetősége sikeresnek tartja Biró Rozália nagyváradi alpolgármester két és fél éves mandátumát. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Tőkés László református püspök kijelentéseire reagálva, miszerint a szövetség olyan trikolór-háborút folytat, mint Funar Kolozsváron, elmondta: az egyházi méltóság valószínűleg fizikai és lelki fájdalmat érez, ha másnak van jó ötlete. Biró Rozália jelentős eredményeket ért el a környezetvédelem, szociális ügyek, civil szervezetek, valamint testvérvárosi kapcsolatok területén. Tőkés László korábban azt kifogásolta, hogy a megyei szervezet idén márc. 15-ét megelőzően tizenötezer nagyváradi magyar családnak küldött kokárdás meghívót. A Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalása szerint mintegy 15 ezres tömegjelenlétről beszéltek, miközben valójában még ötezren sem voltak. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő a Bihar megyei MPSZ polgármesterjelöltje. Lakatos úgy vélte, hogy Szilágyinak az RMDSZ által szervezett előválasztáson lett volna a helye. /Borbély Tamás: Bemutatkozott Nagyvárad magyar polgármesterjelöltje. Irigységgel vádolták Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

A Bayer Zsolt Romániába lépésének megtiltásával kapcsolatos információk titkosak, és csak a képviselőház szabályzatában szereplő procedúrák alkalmazása után bocsáthatók a felvilágosítást kérő két RMDSZ-képviselő rendelkezésére, jelentette ki Ioan Rus belügyminiszter. Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselők két héttel korábban interpellációt nyújtottak be a parlamentben, amelyben kérték Ioan Rus és Ioan Talpes miniszterektől, hogy elemezzék a Bayer Zsolt esetében februárban született döntés törvényességét. A két képviselő írásos és szóbeli választ kért a magyarországi újságíró Románia területére lépésének megtiltásával kapcsolatos határozat indoklásáról. Egy Szilágyi Zsoltnak címzett márc. 23-i keltezésű levelében Ioan Rus belügyminiszter kijelentette, az igényelt információk államtitoknak minősülnek. /Titkosak az információk Bayerről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Ioan Rus belügyminiszter azt válaszolta az interpelláló RMDSZ-honatyáknak (Szilágyi Zsoltnak és Toró T. Tibornak) a határról visszafordított Bayer Zsolt ügyében, hogy levelet írt Bayernek, amiben a 2002/194-es sürgősségi kormányrendeletre hivatkozott, melynek értelmében nemzetközi szervezetek figyelmeztetésére, illetve a terrorizmusellenes és a nemzetbiztonságot szavatoló román állami intézmények értesítése alapján megtilthatják külföldi állampolgárok beutazását, de a kitiltás okai titkos információknak minősülnek. Szilágyi Zsolt nem tartotta kielégítőnek ezt az indoklást. A belügyi válasszal szinte egyidőben Bayer levelet kapott Calin Fabian budapesti román nagykövettől, aki közölte: „A Románia parlamentje által a 357/2003. számú törvényben jóváhagyott 194/2002-számú sürgősségi kormányrendelet előírásai alapján illetékesnek minősített román hatóságok által szolgáltatott adatok alapján az alábbiakról tájékoztatom önt: az Ön Romániából való 90 napra történő kitiltásáról szóló határozat annak következménye, hogy Ön polgári engedetlenségre uszító tevékenységet folytatott a Románia területén rendezett nyilvános rendezvényeken való részvétele alkalmából. Mindez, valamint az ön nyilvános állásfoglalásai, melyek a fent említett jogszabály alkalmazására vezettek, szükségszerűen szerepelnek a fent említett hatóságoktól kapott válaszban". Most már kérdés, hogy a külügy fecsegett avagy valótlanságot állított? /A belügy titkosít, a külügy fecseg? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

    Márc. 27-én Kézdivásárhelyen, a kantai római katolikus templomban közel ötszáz énekes jelenlétében tartották meg az immár hagyományos, most tizedik alkalommal szervezett felső-háromszéki kórustalálkozót, melyen tizenhat Háromszék megyei templomi, gyermek- és világi kórus vett részt. A kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom énekkara, a kézdiszárazpataki templom énekkara, a kézdiszentléleki Szakács Antal Vegyes Kar, a nyujtódi templom felnőtt énekkara, a szentkatolnai templom énekkara, a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda, a kantai templom énekkara, a kovásznai templom énekkara, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia Laudate énekkara, a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Talentum gyermekkórusa, a nyujtódi templom gyermekénekkara, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző leánykara, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus és a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus lépett fel. Repertoárjuk bemutatása után az összes énekes Szilágyi Zsolt vezetésével Jeremy Clarke Gyertek, áldjuk Istent című kórusművét énekelte közösen. / Iochom István: Felső-háromszéki kórustalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

A képviselőházban márc. 30-án tartják a végszavazást a székelyföldi területi autonómia statútumának a törvénytervezetéről. A képviselőházban márc. 29-én lezajlott vita nem annyira a törvénytervezet konkrét megfogalmazásairól, mint inkább az autonómia fogalmáról szólt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot a beterjesztő hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a parlament plénuma előtt. A képviselő kijelentette, a kisebbségek által lakott területek autonómiája működő gyakorlat az Európai Unió országaiban. Hozzátette, az Európa Tanács is ezt a megoldást javasolta tavalyi határozatában. Szilágyi Zsolt kiemelte, az európai államok jellemzője, hogy lemondtak a központosított államigazgatásról, és a kényes kérdésekről is készek érdemi párbeszéd folytatni. A törvényjavaslattal szemben a kormánypárt oldaláról érkeztek a leginkább szakmainak nevezhető ellenérvek. Alexandru Lapusan hangsúlyozta, az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, különleges jogállású régiók létrehozását. A Demokrata Párt nevében felszólaló Emil Boc azt hangsúlyozta, pártja az egyesítésben érdekelt, nem pedig a szétválasztásban. Boc szerint a kezdeményezés ellentmond az alkotmány első cikkelyében rögzített egységes nemzetállami meghatározásnak. A Nemzeti Liberális Párt nevében felszólaló Victor Paul Dobre kijelentette, soha nem fogják megengedni, hogy az egységes nemzetállamon belül a magyarság párhuzamos struktúrákat hozzon létre. Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt vezérszónoka kijelentette: példátlan a román parlamentarizmus történetében, hogy a képviselőház terroristák által beterjesztett tervezetet vitatott meg. Bolcas már a beterjesztést is gazemberségnek, provokációnak és a nemzetállam elleni merényletnek nyilvánította. Bolcas minősítéseit az RMDSZ álláspontját ismertető Kovács Csaba is elutasította. Kovács Csaba hangsúlyozta, nem a szövetség terjesztette be az autonómiatervezetet, és azt szakmai szempontból több ponton is gyengének tekinti, ennek ellenére támogatja a kezdeményezést, hiszen a Székelyföld területi autonómiájának a kivívása az RMDSZ-programban is szerepel. A beterjesztők nevében Toró T. Tibor reagált a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, az alkotmánymódosításkor többször elhangzott az ígéret, a nemzetállami államforma nem lesz jogforrás a kisebbségek elnyomására. „Szinte biztos, hogy a plénum elutasítja a kezdeményezést, de akkor is egyértelmű sikernek tekinthető, hogy a román parlament többé-kevésbé nyugodt vitát folytatott a székelyföldi autonómiáról – összegezte Szilágyi Zsolt. – Az ülés után több kormánypárti kolléga is őszintén gratulált azért, hogy pozitívan tudtunk bemutatni egy olyan törekvést, melyet a román társadalom ma még érzelmi alapon elutasít.” /Gazda Árpád: Ma végszavazást tartanak a képviselőházban a székely autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Nem szavaz a székelyföldi autonómia-tervezet ellen az RMDSZ-frakció, véleményüket azonban fenntartják a statútum szakmai hiányosságairól, időszerűtlenségéről – döntötték el márc. 29-én a szövetség képviselői. Kényes helyzetbe került az RMDSZ képviselőházi frakciója a Székelyföld autonómiatervezetének napirendre kerülésével. Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-programban tételesen is szerepel a három szintű autonómiára való törekvés, elképzelhetetlen lett volna a tervezet ellen szavazni. A tervezet előterjesztését kifogásolók tábora egyenlő arányban oszlott meg e két opciót támogatók között. Végül azok véleménye kerekedett fölül, akik a tervezet megszavazását javasolták. A vitán az előterjesztők nevében Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szólalt fel, nemzetközi példákra hivatkozva érvelt a tervezet mellett. Az RMDSZ álláspontját Kovács Csaba Brassó megyei képviselő ismertette. Felsorolta az RMDSZ fenntartásait a tervezettel kapcsolatban, hangsúlyozva: elsősorban az Nagy-Románia Párt magatartása miatt úgy döntöttek, kiállnak a kifogásolt statútum mellett. A Nagy-Románia Párt képviselője terroristáknak, bűnözőknek, alkotmánysértőknek, hazaárulóknak titulálva az autonómia híveit. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a frakció "betyárbecsületet" véd azzal, hogy a szakbizottság elutasítása ellen szavaz. /Székely Kriszta: Egységes fellépés az autonómia-tervezet mellett? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Márc. 30-án nemet mondott a székelyföldi autonómiáról szóló elképzelésre a képviselőház 22 ellenszavazattal és 2 tartózkodással. Az RMDSZ 27 tagú képviselőházi frakciójából 23 volt jelen, akik közül 22 tagja voksolt az autonómia-tervezet mellett, Pataki Júlia RMDSZ-es képviselő és a német kisebbség képviselője tartózkodott. A tervezetet Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Pécsi Ferenc és Vekov Károly képviselők nyújtották be. Az RMDSZ-frakció ellenezte az előterjesztést, mivel a tervezetet szakmailag alkalmatlannak, az akciót pedig időszerűtlennek tartották, ennek ellenére a bizottság elutasító jelentése ellen szavaztak. /Sz. K.: Nemet mondtak az autonómiára. A képviselőház leszavazta a tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett kétnapos szovátafürdői tanácskozáson Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének legígéretesebb formája a közösségi autonómia. A státustörvény eredeti formájában kedvező hatású volt – mondta. A Medgyessy-kormány által végrehajtott módosítások miatt viszont a kisebbségi magyarok elbizonytalanodtak abban a tekintetben, hogy Magyarország hatékonyan tudja-e támogatni őket szülőföldjükön. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke emlékeztetett: Romániában a decentralizáció még nem kezdődött el, mert az alkotmány szerint Románia "egységes nemzetállam", egyedüliként az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül. A regionalizmus és az autonómia kérdését eddig csak erdélyi értelmiségiek és politikai szervezetek vetették fel – mondta. Nem véletlenül – tette hozzá –, hiszen az agyonközpontosított Romániával szemben Erdélyben az autonómiáknak évszázados hagyományai vannak (mócok, besztercei románok, szászok, székelyek). Eberhard-Wolfgang Wittstock, a Romániai Német Demokrata Fórum parlamenti képviselője szerint az erdélyi szászok évszázadokon át működő autonómiája mutatja, hogy ezeken a területeken hagyománya van az önrendelkezésnek. Szilágyi Zsolt a szervezők nevében úgy fogalmazott: "Sikerült bemutatni a működő nyugat-európai autonómiamodelleket, áttekintettük az eddigi munkánkat, és megfogalmaztunk továbblépési lehetőségeket, bátran mondhatjuk, tanácskozásunk sikeres volt". Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke elmondta: 1989 után a romániai magyar közösség felsorakozott a közösségi autonómia mellett. /Célunk a közösségi autonómia intézményrendszere. A nemzetállam a szegénységet konzerválja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ Németh Zsolt így kezdte hozzászólását: Nem hallgathatjuk el, hogy a magyarság a Kárpát-medencei népek között folyó “fennmaradási” versenyben nem áll jól: demográfiai pozíciói romlanak, nyelvterülete zsugorodik. “E folyamatok feltartóztatása és megfordítása érdekében el kell érni, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén maradjon, hogy nemcsak jó, de érdemes is legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében.” Összegzésként Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a közösségi autonómia a Kárpát-medencei magyarság jövőjének megkerülhetetlen előfeltétele. Toró T. Tibor kijelentette: “mi az autonómiában ismertük fel és képviseljük a nemzeti gondolatot”. Az autonomisták előtt álló teendőket összefoglalva azt emelte ki, hogy az elméleti megalapozás szakaszán lassan túljutva, az intézményépítés és -működtetés közel sem könnyű feladata következik. A konferencia végén felolvasták a különböző okok miatt távol maradt Gabriel Andreescunak és Eva Maria Barkinak a jelenlévőkhöz intézett levelét. /Makkay József, Szentgyörgyi László: A magyar közösség autonómiájának nincs alternatívája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 6./

Megkérdőjelezhetővé teheti a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választási részvételéhez összegyűjtött aláírásokat az a kormányhatározat, amely a választási törvény végrehajtási utasításait rögzíti. A kabinet ápr. 7-én elfogadta a kisebbségek aláírásgyűjtő íveit is szabványosító határozatot, melynek szövege várhatóan csak a húsvéti ünnepek után jelenik meg a Hivatalos Közlönyben. Ez a mintapéldány azonban néhány ponton eltér azoktól az ívektől, amelyekre az MPSZ már több mint 25 ezer aláírást összegyűjtött. Az ív fejlécében szerepel a kisebbség megjelölése, valamint az is, hogy az illető szervezet a listával a 2004. június 6-i helyhatósági választásokon akar részt venni. Az MPSZ aláírási ívein csak a szervezet megnevezésében szerepel a „magyar” szó. „Mi továbbra is a korábban szétküldött íveinkre gyűjtjük az aláírásokat” – jelentette ki a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. „Nem elég, hogy diszkriminatív, antidemokratikus törvényt hoztak, de még azt is meg akarják akadályozni, hogy az ebben biztosított lehetőséggel éljünk” – jelentette ki az MPSZ elnöke. Szilágyi Zsolt, az MPSZ nagyváradi polgármesterjelöltje szerint a választási törvény nem hatalmazta fel a kormányt arra, hogy kisebbségi szervezetek taglistájának az aláírási ívét elkészítse. /Gazda Árpád: Újabb gáncs az MPSZ-nek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

Szilágyi Zsolt nyílt levelet írt Lakatos Péternek, az RMDSZ Bihar megyei Szervezete elnökének, ebben javasolta, hogy a Magyar Polgári Szövetség és az RMDSZ Nagyváradon tartson közösen előválasztást. Az előválasztás legyen általános, titkos, egyenlő és állóurnás. /Szilágyi Zsolt: Nyílt levél Lakatos Péternek, az RMDSZ Bihar megyei Szervezete elnökének. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 13./

Markó Béla szerint Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselők "kizárták magukat" a szövetségből azáltal, hogy aláírásokat gyűjtöttek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bejegyzése és az alakulat helyhatósági választásokon való részvétele támogatására. Az RMDSZ elnöke ápr. 22-i sajtótájékoztatóján leszögezte: azok az RMDSZ-tagok, akik egy rivális szervezet támogatására gyűjtenek aláírásokat, amint a két képviselő tette, "automatikusan megszüntetik szövetségi tagságukat". Markó szerint az MPSZ bejegyzésére támogató aláírásokat gyűjtő személyek "becsapták az aláírókat", mivel azt mondták nekik, hogy egy civil szervezet számára gyűjtik az aláírásokat, amely nem az RMDSZ ellen irányul, és amely nem vesz részt a helyhatósági választásokon. /Markó: Szilágyi és Pécsi kizárták magukat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) három hét alatt 54 000 aláírást gyűjtött össze a június 6-i helyhatósági választásokon való részvétel támogatására, jelentette be Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő ápr. 22-én tartott sajtótájékoztatóján. Az MPSZ jelöltlistáit és választási jelét benyújtják a Központi Választási Irodának. A politikus szerint az MPSZ választási részvétele hasznos lesz a magyar kisebbség számára, mivel olyan szavazókat is mozgósít, akik egyébként nem mentek volna el szavazni az RMDSZ-re, amelynek megítélésén rontottak az SZDP-vel kötött megállapodások és a kormányzati részvétel. Pécsi Ferenc képviselő, szatmárnémeti polgármesterjelölt elmondta: az MPSZ szinte minden Hargita, Kovászna és Maros megyei településen részt vesz a választásokon. Szilágyi Zsolt közölte, az MPSZ-tagokat megfenyegették, hogy ha önálló listákon indulnak a helyhatósági választásokon, kizárják őket az RMDSZ-ből. /Az MPSZ összegyűjtötte a szükséges aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Szilágyi Zsolt képviselő, a Magyar Polgári Szövetség nagyváradi polgármesterjelöltje közölte: a Központi Választási Iroda visszautasította az MPSZ választási jelvényének bejegyzését, és értésükre adta, hogy a helyi közigazgatási törvény nem teszi lehetővé indulásukat a júniusi helyhatósági választásokon. Az aláírásokat tartalmazó MPSZ-gyűjtőíveket a KVI visszautasította. Az ezzel kapcsolatos fellebbezést ápr. 28-án tárgyalják meg az illetékes szervek. /Sz. K.: Nem indulhat a választásokon az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Az MPSZ vezetői bukaresti sajtótájékoztatójukon elmondták, felkéréssel fordulnak az Európa Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az európai emberjogi szervezetekhez, hogy kövessék figyelemmel a romániai választási folyamatot. Szilágyi Zsolt elmondta, jó ideje már formális a jelenléte az RMDSZ-ben, ugyanis a Markó Béla vezette szervezet „a Szociáldemokrata Párt (PSD) magyar tagozatává vált. Olyan oligarchikus jellegű párttá, mely nem jeleníti meg teljességében a magyar közösség akaratát” – jelentette ki a képviselő. Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa tanácsi képviselője a Rompres hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, a Fidesz tagjai által kezdeményezett, 14 ország képviselői által aláírt strasbourgi határozattervezet tulajdonképpen a Fidesz beavatkozási kísérlete a romániai magyarság belügyeibe. „Morális szempontból az lenne helyes, ha a Fidesz és a többi magyarországi párt az erdélyi magyar közösségre bízná sorsa alakítását” – jelentette ki a szenátor. /Gazda Árpád: Ma dönt a bíróság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Az RMDSZ vezetősége nagy türelmet tanúsít a két képviselő, Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc iránt, akik nem csak az RMDSZ-nek, hanem a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) is tagjai, és eddig még nem kezdeményezte kizárásukat a parlamenti frakcióból. Abban a pillanatban viszont, amikor bejegyeztetik alakulatukat, és bejelentik, hogy MPSZ-színekben indulnak a polgármesteri választásokon (Szilágyi Nagyváradon, Pécsi pedig Szatmárnémetiben), az RMDSZ tudomásul veszi döntésüket, és megteszi a szükséges lépéseket, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki sajtóértekezletén visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az RMDSZ áll az MPSZ választásokon való részvételének megakadályozása mögött. Markó Béla elmondta, országos szinten az RMDSZ nem kötött választási koalíciót egyik politikai párttal sem, egyes megyékben azonban a szövetség szervezetei együttműködnek majd a különböző politikai alakulatokkal, ha szükségesnek találják. Varga Attila képviselő ismertette, hogy a képviselők jóváhagyták a Nép Ügyvédje intézményének szervezését. A héten szavaznak a szövetkezeti törvényről, amely jelentős mértékben tükrözi az RMDSZ álláspontját. /Markó: az RMDSZ türelmes a kettős párttagságú képviselőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői ápr. 28-án bukaresti sajtóértekezletükön ismertették a Központi Választási Iroda döntései ellen emelt jogi kifogásaikat, majd beszámoltak arról, milyen visszhangot váltott ki Strasbourgban, az Európa Tanácsban, illetve Brüsszelben, az Európa Parlament (EP) külügyi bizottságában a diszkriminatív román választási törvény. Szász Jenő hangsúlyozta: az MPSZ nem csak az idei helyhatósági választásokra alakult, számára elsősorban az 54 000 hozzá csatlakozó ember akarata a fontos. Az RMDSZ felszólítását kommentálva, hogy a két RMDSZ-es képviselő, Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt döntse el, a szövetséget, vagy az MPSZ-t képviseli-e, Szász Jenő úgy nyilatkozott: eddig Markóék mindig leszámoltak azokkal, akik másként gondolkodnak. Szász Jenő hozzátette: az MPSZ befogadó, míg az RMDSZ kizáró szervezet. Szilágyi Zsolt úgy nyilatkozott: nem lepődne meg, ha kizárnák az RMDSZ-ből. /Sz. K.: Szilágyit és Pécsit nem lepné meg, ha kizárnák az RMDSZ-frakcióból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Nagyváradon máj. 2-án, vasárnap megkezdődött a XIII. Festum Varadinum a Sebes-Körös-parti Ezredévi emléktéren, a Várad-Olaszi református templomban. A rendezvények az élő magyar bástyaként létező négy nagyváradi történelmi egyházra épülnek. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is visszakapcsolódott a Varadinumba, a nyitóünnepségen Tőkés László püspök hirdetett igét, aki szerint nagyon sok lokálpatriótára volna szükség Erdélyben, hiszen hatalmas a magyarság szétszóratása és ez meggyengíti a közösséget. „11 millió magyar visszakerült az európai népek közösségébe. Erdély az előszobában van. Egyéni és közös útkeresésünkkel indítjuk ezt a Varadinumot, amikor a magyar jövendőt hirdetjük." – mondta. A püspök az MPSZ támogatására szólította fel a megjelenteket. A gyermekek verses-zenés összeállítással köszöntötték az édesanyákat, anyák napja lévén. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az „egyházhoz és szülőföldhöz ragaszkodásunk meghatározza életünket, hiszen a magyarság a diktatúra idején is a templomok védőszárnyai alatt talált menedékre”. A megmaradás eszközének az autonómiát, „a Bukaresttől való függetlenség kivívását" tekinti, az egyházi javak visszaszolgáltatását pedig közös nemzeti ügynek. Az anyaországgal való kapcsolattartást megnehezíti, hogy az országhatárnál 500 eurót kell felmutatni. Pomogáts Béla arról szólt, hogy a történelem véres korszakaira, a veszteségekre emlékezünk leginkább: Muhi-csata, Mohács, Trianon, kevésbé emlékezünk meg az építés, a béke korszakairól, amilyen a magyarság életében jelenleg az európai csatlakozás. Pomogáts Béla három alapelv betartására intett: az autonómia, a nemzeti integráció és a nemzeti szolidaritás: „Egy Magyarország és egy nemzet van", az új békekorszak is veszendőbe mehet, ha nem lesz belső kiegyezés, vélekedett. Az ünnepség végén átadták a Pro Família-díjat ifj. Kristófi János orgonaművésznek és családjának. /(Balla Tünde): Megnyílt a 2004-es Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nagyváradi polgármesterjelöltje függetlenként sem indul a jún. 6-án tartandó romániai helyhatósági választásokon. Az RMDSZ ellen fellépő MPSZ Nagyváradon Orbán Mihály személyében csak egy tanácsosjelöltet indít. Nem így Szatmárnémetiben, ahol a tanácsosjelöltek mellett Pécsi Ferenc RMDSZ-es képviselőt sikerült független polgármesterjelöltként iktatni. Szilágyi Zsolt közölte, az idő nem volt elegendő idő ahhoz, hogy a szükséges aláírásokat összegyűjtsék. A képviselő kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróságon nem született még döntés az MPSZ óvása kapcsán. Csíkszeredában Pap Előd, Gyergyószentmiklóson pedig Pázmány Atilla indul függetlenként a helyhatósági választásokon a városvezetői tisztség megszerzéséért folyó küzdelemben. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester jelölését is iktatták. Érdekes helyzet alakult ki Hargita megyében, ahol az MPSZ jelöltjei testületileg a Német Demokrata Fórum listáira iratkoztak. /Borbély Tamás: Szilágyi Zsolt nem indult polgármesterjelöltként Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Zsúfolásig megtelt a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házának 700 férőhelyes nagyterme a Magyar Polgári Szövetség által szervezett máj. 9-i kulturális–politikai rendezvényen. Tőkés László püspök egyéb elfoglaltságai miatt nem lehetett jelen, eljött viszont Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség vezető politikusa, a parlament külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei elnöke, a fellépő művészek között pedig több magyarországi volt, így Varga Miklós, továbbá Sasváry Sándor, Beregszászi Olga, Szabó Csilla, valamint Maczkó Mária népdalénekes. Bemutatkoztak a Magyar Polgári Szövetség függetlenként induló polgármesterjelöltjei. /(bódi): A Polgári Szövetség vasárnapi showműsora. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

Máj. 9-én, vasárnap délután tartotta Szatmárnémetiben kampánynyitó rendezvényét a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezete, a Fidesz Történelem Fő utca csapatának közreműködésével. A megnyitót Pécsi Ferenc a MPSZ megyei elnöke tartotta. Németh Zsolt képviselő /Fidesz/ főleg az anyaország EU-s csatlakozásának kihatásairól és magyar-magyar kapcsolatokról beszélt. Németh Zsolt botrányosnak tartja azt a módot, ahogyan a román hatalom a MPSZ-hez viszonyul. Ez megkérdőjelezi Románia demokratikus jellegét, s egyben veszélyezteti az ország EU-s csatlakozását. Szilágyi Zsolt képviselő szerint a „hatalom az RMDSZ cinkos támogatásával módosította a választási törvényt úgy, hogy megnyomorítsák a Magyar Polgári Szövetséget". Bemutatták az MPSZ függetlenként induló jelöltjeit. Pécsi Ferenc Szatmárnémetiben szeretne polgármester lenni, Kovács Jenő pedig Nagykárolyban. Az újságíró beszámolója szerint a műsorban „magyarkodva hazafiaskodó” dalokat énekeltek. /(Sike Lajos): Csakugyan ez volna a Fő utca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Levélben tiltakozott Szilágyi Zsolt képviselő amiatt, hogy a román közszolgálati televízió magyar adásának vezetősége letiltotta egy olyan műsor sugárzását, amelyikben az autonómiáról beszélt. Az adás sugárzását arra hivatkozva tiltották le, hogy a másik meghívott, Székely Ervin képviselő az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, az RMDSZ vezetői rendszerint ellenvélemény nélkül fejthetik ki nézeteiket az adásban. A képviselő a letűnt rendszer módszereit idéző eljárásnak tekintette, hogy a magyar adás vezetői megszakították az együttműködést Gazda Árpáddal, a Krónika vezető szerkesztőjével, aki A Hétnek adott interjúban politikai cenzúrának tekintette az adás letiltását. „Reménykedem abban, hogy Gazda Árpád eltávolítása, és a szovátai autonómiakonferenciáról szóló műsor letiltása nem annak a jele, hogy a szerkesztőség politikai ellenőrzés alá került” – áll a tiltakozásban. A magyar szerkesztőség vezetőségének eljárása ellen Gazda Árpád a Magyar Újságírók Romániai Egyesületénél (MÚRE) és több szólásszabadságot felügyelő szervezetnél tett panaszt. /L. J.: Tiltakozik a letiltott alany. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Veszélyben a demokrácia című angol nyelvű felhívásában Szász Jenő, az MPSZ elnöke és Szilágyi Zsolt, az MPSZ külkapcsolatokért felelős tisztségviselője arra kérte az Európai Bizottságot, az Európa Tanácsot, az EBESZ-t és az EU-, illetve a NATO-tagországok kormányait, hogy ne csak a szavazás napjára, jún. 6-ára figyeljenek, hanem magára a helyhatósági választási törvényre és alkalmazására is. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./