Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Szentesi Zöld László
2 tétel
2017. november 21.
Kerekasztal-beszélgetés a kárpát-medencei magyarság összetartozásáról Kolozsváron
„Egy vérből” címmel nyilvános kerekasztal-beszélgetésre kerül sor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kolozsvári szervezetének rendezésében november 21-én, 18 órától a Bocskai-ház (Sapientia EMTE rektori hivatala, Mátyás király utca 4. szám) Óváry termében.
A kárpát-medencei magyarság összetartozásáról szóló beszélgetésen jelen lesz Bayer Zsolt, György Attila, Kristály Lehel, Pósa Károly, Sólyom Péter és Szentesi Zöld László, az est házigazdája pedig Borbély Zsolt Attila lesz.
A helyek korlátozott számára való tekintettel a szervezők kérik, hogy az érdeklődők előre jelezzék részvételi szándékukat az EMNT kolozsvári irodájának a 0264 455 161-es telefonszámon, vagy a demokraciakozpont@gmail.com elektronikus postacímen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája; Erdély.ma
„Egy vérből” címmel nyilvános kerekasztal-beszélgetésre kerül sor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kolozsvári szervezetének rendezésében november 21-én, 18 órától a Bocskai-ház (Sapientia EMTE rektori hivatala, Mátyás király utca 4. szám) Óváry termében.
A kárpát-medencei magyarság összetartozásáról szóló beszélgetésen jelen lesz Bayer Zsolt, György Attila, Kristály Lehel, Pósa Károly, Sólyom Péter és Szentesi Zöld László, az est házigazdája pedig Borbély Zsolt Attila lesz.
A helyek korlátozott számára való tekintettel a szervezők kérik, hogy az érdeklődők előre jelezzék részvételi szándékukat az EMNT kolozsvári irodájának a 0264 455 161-es telefonszámon, vagy a demokraciakozpont@gmail.com elektronikus postacímen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája; Erdély.ma
2017. november 23.
Bayer Zsolt Kolozsváron: egy csőcselékünk van
A külhoni magyarok szavazati joga, a bevándorlás, az iszlám mint kulturális fenyegetés és a kortárs liberalizmus vétkei voltak terítéken azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyen ismert erdélyi, magyarországi és délvidéki közéleti személyiségek vettek részt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett eseményen Borbély Zsolt Attila politológus-közíró töltötte be az est házigazdája szerepet. Rámutatott: Trianonkor nemcsak területeket csatoltak el Magyarországtól, hanem elválaszthatóvá tették a nemzetérdeket az államérdektől.
Borbély – bár szándékosan nem mondta ki a politikus nevét – Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke által a határon túli magyarok szavazati jogának eltörléséért kezdeményezett aláírásgyűjtését hozta fel kortárs példaként. A csíkszeredai György Attila József Attila-díjas író szerint a szavazati jog megvonása nonszensz. A közönség derültségére hozzáfűzte: ő szeret csúnyán beszélni, ezért kimondja Gyurcsány nevét.
Bayer Zsolt újságíró-publicista emlékeztetett, a Kádár-rendszer „suttogó propagandája” azt terjesztette, Kis-Magyarország területén azért élnek jól az emberek, mert megszabadultak az elcsatolt területeken élő magyaroktól.
Szerinte „az ótvaros lumpen prolik” ezt ma sem gondolják másként. Hozzáfűzte: számtalan olyan, Erdélyből áttelepült emberrel beszélt, akik a 2004-es népszavazáson előre megmondták, hogy nemmel szavaznak, hogy ha ők annyit küszködtek az állampolgárságért, nehogy már a többiek „ingyen” megkapják. Megvannak a ti saját büdös bunkóitok is, mert egy csőcselékünk van” – vonta le a tanulságot Bayer Zsolt.
Szentesi Zöld László délvidéki példával szemléltette, milyen erős törekvés volt a kommunista rezsim ideje alatt, hogy a helyi kulturális életet megkülönböztették a magyarországitól, ezért beszéltek jugoszláv magyar irodalomról meg erdélyi magyar irodalomról. Szerinte a normális nézőpont az, hogy a székelyderzsi magyar ugyanannyira magyar mint a Zala megyei. Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)
A külhoni magyarok szavazati joga, a bevándorlás, az iszlám mint kulturális fenyegetés és a kortárs liberalizmus vétkei voltak terítéken azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyen ismert erdélyi, magyarországi és délvidéki közéleti személyiségek vettek részt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett eseményen Borbély Zsolt Attila politológus-közíró töltötte be az est házigazdája szerepet. Rámutatott: Trianonkor nemcsak területeket csatoltak el Magyarországtól, hanem elválaszthatóvá tették a nemzetérdeket az államérdektől.
Borbély – bár szándékosan nem mondta ki a politikus nevét – Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke által a határon túli magyarok szavazati jogának eltörléséért kezdeményezett aláírásgyűjtését hozta fel kortárs példaként. A csíkszeredai György Attila József Attila-díjas író szerint a szavazati jog megvonása nonszensz. A közönség derültségére hozzáfűzte: ő szeret csúnyán beszélni, ezért kimondja Gyurcsány nevét.
Bayer Zsolt újságíró-publicista emlékeztetett, a Kádár-rendszer „suttogó propagandája” azt terjesztette, Kis-Magyarország területén azért élnek jól az emberek, mert megszabadultak az elcsatolt területeken élő magyaroktól.
Szerinte „az ótvaros lumpen prolik” ezt ma sem gondolják másként. Hozzáfűzte: számtalan olyan, Erdélyből áttelepült emberrel beszélt, akik a 2004-es népszavazáson előre megmondták, hogy nemmel szavaznak, hogy ha ők annyit küszködtek az állampolgárságért, nehogy már a többiek „ingyen” megkapják. Megvannak a ti saját büdös bunkóitok is, mert egy csőcselékünk van” – vonta le a tanulságot Bayer Zsolt.
Szentesi Zöld László délvidéki példával szemléltette, milyen erős törekvés volt a kommunista rezsim ideje alatt, hogy a helyi kulturális életet megkülönböztették a magyarországitól, ezért beszéltek jugoszláv magyar irodalomról meg erdélyi magyar irodalomról. Szerinte a normális nézőpont az, hogy a székelyderzsi magyar ugyanannyira magyar mint a Zala megyei. Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)