Magyar alakulatok: csak Gyurcsányék nem szolidárisak a székelyekkel
A Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció kivételével valamennyi magyarországi politikai alakulat szolidaritásáról biztosította a Székelyek Nagy Menetelését.
magyarországi politikai alakulat szolidaritásáról biztosította a Székelyek Nagy Menetelését.
Gyurcsány Ferenc pártja az egyetlen, amelyik úgy gondolja, a székelyföldi autonómia Románia belügye
„A Fidesz is támogatja a Székelyek nagy menetelése elnevezésű demonstrációt, ezért minden tagjukat és támogatójukat arra kérik, hogy vegyenek részt vasárnap a Székelyföld területi autonómiája melletti, budapesti szimpátiatüntetésen” – jelentette be Hidvéghi Balázs országgyűlési képviselő pénteki sajtótájékoztatóján. A politikus ugyanakkor elmondta: a Fidesz külön delegációt nem küld a Székelyek nagy menetelésére. "A székely autonómiát Romániában kell kivívni, így az erdélyi megmozdulást az ottani magyar szervezetek alakítják" – fogalmazott.
A kisebbik kormánypárt, a KDNP szombaton közleményben szögezte le, bízik abban, hogy a Székelyek nagy menetelése jelentős lépés lehet a közösség autonómiájához vezető úton. Mint hangsúlyozták: hisznek abban, hogy Európa "egyetlen még autonómia nélkül, zárt tömbben élő nemzeti közösségének" sorsát a világ magyarságának közös összefogása meg tudja változtatni.
Az előzetes bejelentések szerint LMP Országos Választmányának több tagja és a párt aktivistái is részt vett eközben a Székelyek nagy menetelésén. Mile Lajos országgyűlési képviselő pénteken bejelentette, hogy pártjuk két társelnöke, Szél Bernadett és Schiffer András egy, a Székelyföld területi autonómiatörekvéseit támogató petíciót írt a román nagykövetnek, amelyet e-mailben már elküldtek, de hagyományos postai úton is el fognak juttatni a diplomatához.
„Támogatja az MSZP a székelyföldi magyarság békés demonstrációját, figyelemfelhívását, a Székelyek nagy menetelését” – közölte vasárnap az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője. Mesterházy Attila közleményében kijelentette: az MSZP támogatja a külhoni magyar közösségek által megfogalmazott igényt, amely szerint Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján a személyi elvű, az önkormányzati-közigazgatási és a területi autonómia párhuzamos kialakítására, sajátos kombinációjára van lehetőség és szükség. "Meggyőződésünk, hogy autonómia nélkül nincs hatékony kisebbségi jogérvényesítés" – hangsúlyozta.
A korábbi bejelentések szerint az Együtt–PM aktivistái és politikusai részt vettek a menetelésen és a budapesti szimpátiatüntetésen is. A szövetség támogatja Székelyföld önkormányzatának megteremtését, "ahogyan általában is a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvései mellett állunk" – írták vasárnapi közleményükben.
A Demokratikus Koalíció szerint eközben nem segítik, hanem sokkal inkább hátráltatják a székelyföldi autonómia ügyét a Civil Összefogás Fórum és a Székely Nemzeti Tanács által vasárnapra szervezett tüntetések. Niedermüller Péter, a DK alelnöke szombati közleményében azt írta, hogy a székelyföldi autonómia a romániai magyar közösségek és a többségi társadalom ügye, amelyet a romániai politikai erőknek és szervezeteknek közösen kell megoldaniuk, és ebbe a folyamatba nem szabad magyarországi, gyakran szélsőséges nézeteket hangoztató szervezeteknek beleavatkozniuk.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Így fogadták a politikusok a választási eredményeket
A Fidesz ünnepelt, a baloldali összefogás elfogadta az eredményeket, de nem gratulált, a Jobbik egy kicsit csalódott, az LMP pedig örült, hogy éppen átment a tű fokán. Így kommentálták a pártvezetők a magyarországi választási eredményeket.
Orbán Viktor: győztünk!
"Kellő alázattal és méltósággal, ahogy illik hozzánk, mondjuk ki, minden kétely és bizonytalanság eloszlott: győztünk!" - jelentette ki Orbán Viktor vasárnap késő este Budapesten, a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén. Azt ígérte, azért fog dolgozni, hogy Magyarország "nagyszerű hely" legyen. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke azt mondta, a Fidesz-KDNP olyan átütő erejű győzelmet aratott, amelynek jelentőségét ma még fel sem lehet mérni.
A Fidesz-KDNP európai rekordot ért el, az európai pártok közül a legnagyobb arányú támogatást érte el. Magyarország ma a legegységesebb nemzet Európában - hangoztatta Orbán Viktor a IX. kerületi Bálna előtti téren, amelyet betöltött az ünneplő szimpatizánsok tömege.
Orbán Viktor szavai szerint a magyarok "jól hallhatóan" kimondták, olyan hely újra az ország, ahol érdemes élni, dolgozni, családot alapítani, és az elmúlt négy év vitáit a választók most egyértelműen lezárták. Megerősítették a munkahelyteremtés, a családtámogatás, a nemzeti függetlenség politikáját.
Emellett a választók két dologra mondtak nemet: a gyűlölködésre és az Európai Unióból való kilépésre - folytatta Orbán Viktor, rögzítve: a választók megerősítették, hogy az országnak az unióban van a helye, de csak akkor, ha erős nemzeti kormánya van.
Orbán Viktor köszönetet mondott a választópolgároknak, hogy elmentek választani és ezzel kiálltak a demokrácia mellett. Köszönetet mondott továbbá a kitartásért, és elkötelezettségért azoknak, akik a Fidesz-KDNP jelöltjeire, listájára szavaztak és köszönetet mondott a "bajtársaknak", valamint a családtagoknak is.
Elmondta, büszke arra, hogy megbízást kapott a munka folytatására és ígéretet tett arra: minden nap azért fog dolgozni, hogy az ország "nagyszerű hely" legyen. "Új és nagyszerű korszak kapujában állunk mindannyian, arra hívom Magyarország polgárait: lépjünk be ebbe az új és nagyszerű korszakba együtt" - mondta Orbán Viktor. Csak együtt juthattunk el idáig, és csak együtt lehetünk újra sikeresek és tehetjük ismét naggyá Magyarországot - tette hozzá.
Orbán Viktor beszédét azzal zárta: miután győztek, még többet dolgozhatnak, de tudják, hogy van erejük, hogy a munkát elvégezzék.
Mesterházy nem gratulál
Tudomásul veszi a választási eredményt, de nem gratulál ahhoz a Fidesznek - jelentette be Mesterházy Attila, az MSZP elnöke hétfőre virradó éjszaka a választási eredmények ismeretében. Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője súlyos kudarcnak minősítette a választási eredményt, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke pedig azt mondta: a választók többsége olyan utat választott, ami történelmi értelemben tévedés.
Mesterházy Attila a szocialisták Jókai utcai székházában éjfél után megtartott sajtótájékoztatón azt mondta: a választásokat tisztességtelen szabályok és nem egyenlő feltételek mellett tartották meg. Kiemelte: a Fidesz a maga számára kedvezően alakította át a választójogi szabályokat, miközben nekik folyamatos "médiaellenszélben" kellett dolgozniuk, és "álcivilek" segítették a Fidesz "mocskolódó kampányát", erre pedig nem volt példa az elmúlt 24 évben.
Az MSZP elnöke mindazonáltal gratulált az LMP-nek a jó eredményhez, a Jobbik szerepléséről pedig azt mondta: a Jobbik örülhet, de Magyarország vesztett, mert az erősödő szélsőjobboldal az egész társadalmat mérgezi. Az MSZP elnöke köszönetet mondott szavazóiknak, aktivistáiknak, jelöltjeiknek és a baloldali összefogásban részt vevő szövetségeseinek.
"Amit csak lehetett megtettünk annak érdekében, hogy az országot egy modern európai köztársasággá tudjuk alakítani. Az a legfontosabb, hogy kiálltunk végig az elveink és a politikánk mellett és azt képviseltük minden körülmények között" - közölte.
Mesterházy Attila azt mondta, miközben a miniszterelnök szerint az ország szabad, ő úgy látja, Magyarország nem szabad, mert a kormányzó többség az elmúlt négy évben folyamatosan visszaélt a kétharmados felhatalmazásával, és letérítette az országot a jogállam, a demokrácia útjáról."Ezt a csatát most elvesztettük - folytatta - , de nem adjuk fel, továbbra is kiállunk amellett, amiben hiszünk".
Bajnai: súlyos kudarc
A parlamenti választás eredménye súlyos kudarc a "kormányváltóknak", benne az Együtt-PM-nek, és súlyos csalódás a választóknak - mondta Bajnai Gordon, hozzáfűzve: elemezni kell az okokat. Ezek közül szerinte az egyik, hogy nem tudtak kellően vonzó ajánlatot tenni a választóknak, a másik azonban, hogy a Fidesz "manipulált, aljas választási rendszert alakított ki", amelyben a kormánypártnek 100 méteres síkfutásban, nekik 400 méteres gátfutásban kellett indulniuk. A Fidesz ezen túl olyan médiafölény és gazdasági háttérhatalmat épített ki, amellyel szemben nagyon nehéz bárkinek győzni - tette hozzá.
A két ok csak együtt értelmezhető - hangsúlyozta. "Nem a céljainkban volt a hiba, minden mást azonban - szervezeti, személyi, programbeli okokat - érdemes újragondolni" - jelentette ki.Azt is, a feladatuk most az, hogy éljenek az öt hét múlva, az európai parlamenti választásokkal megnyíló alkalommal, és szépítsenek.
Gyurcsány: tiszteljük a választók akaratát
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke közölte: tiszteletben tartják a választók döntését, de nem szeretné, hogy a következő választás 2018-ban legyen. Nem látott olyan demokratikus kormányt, amely örökké hatalmon maradt volna - tette hozzá, és szerinte a Fidesz-kormány jó eséllyel nem fogja kitölteni az újabb ciklust. Azt is mondta, ha rajta múlik, ezért mindent megtesz.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: a választók jelentős többsége, jó szándékkal, tisztességgel, legjobb meggyőződése szerint olyan utat választott, ami történelmi értelemben tévedés. "Ne várják el tőlem, hogy ne próbáljam meggyőzni arról őket, hogy ez egy rossz út" - fogalmazott.
A DK elnöke hangsúlyozta, hogy az eredmény okainak keresésekor nem fog részt venni "egymás hibáztatásában", védeni fogja a szövetség minden tagját. Vigyázni kell egymásra az európai parlamenti választási kampány alatt is, csak annyi verseny kell, hogy az ne őrölje fel a többiek képességét arra, hogy erősítsék a közös ügyet: lesz még egyszer szabad Magyarország - hangoztatta.
Fodor: Magyarország nem járt jól
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke azt mondta: Magyarország nem jár jól a választási eredménnyel. Eredményként könyvelte el azonban, hogy lesz liberális képviselet a parlamentben. Szerinte a verseny nem volt fair, ám az ellenzéki összefogás emelt fővel csinálta végig a kampányt. Hozzátette: az eredményhez vezető okokat a következő napokban elemezni kell, a választás éjszakáján viszont köszönetet kell mondaniuk támogatóiknak.
Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke azt mondta: az ellenzéki szövetség nem tudott szerethető, vonzó alternatívát kínálni a Fidesszel szemben. A cél és nemes jó volt, "a mai csatát elvesztettük, de a küzdelem folytatódik (...), nem adjuk fel a reményt, hogy Magyarországból újra egy demokratikus, szabad országot teremtsünk".
A PM társelnöke azt mondta, az igazi ellenzéki politizálás fő színtere a parlamenten kívülre kerül a következő években, kétharmados Fidesz-többség és erősödő Jobbik mellett az Országgyűlés "bábszínház" marad.
"Vissza kell nyúlnunk a mozgalmi gyökereinkhez (...), vissza kell nyúlnunk a civil politizáláshoz, újra meg kell találnunk az emberekkel a közvetlen hangot, alulról építkezve kell megújítanunk a politikát és a baloldalt" - mondta Szabó Tímea, hozzátéve: ez kell ahhoz, hogy 2018-ban "felszabadítsák" Magyarországot Orbán Viktor kormányzása alól.
A pártvezetőktől nem lehetett kérdezni, Mesterházy Attila pedig azzal köszönt el: folytatják a kampányt az európai parlamenti választásokra, amelyen az összefogásban részt vevő pártok külön indulnak, de reméli, hogy az őszi önkormányzati választáson újra lesz együttműködés.
Vona: a célunkat nem tudtuk elérni
A célját nem tudta elérni a Jobbik, mert az elmúlt 24 évet nem tudta lezárni, ugyanakkor folyamatosan növekszik a támogatásuk - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke az országgyűlési választást értékelve.
A pártelnök beszédében köszönetet mondott a szimpatizánsoknak, az aktivistáknak és a családtagoknak. Mint fogalmazott, a választás azt hozta, amit várni lehetett, meglepetést csak a Jobbik eredménye keltett, hiszen a felmérések alábecsülték a pártot.
Kiemelte: számtalan választókerületben behozták a baloldalt, de a kitűzött célt nem tudták elérni, mert "az elmúlt 24 év tovább folytatódik", nem sikerült lezárni. Szavai szerint bár néhány egyéni választókörzetben még harcban vannak, nem sikerült az áttörés, amit ezen a területen szerettek volna elérni.
Vona Gábor fontosnak nevezte a 20 százalék feletti eredményt, és megjegyezte: a Jobbik 2009 óta fokozatosan, folyamatosan növeli népszerűségét. Ez visszaigazolást ad arra, hogy a tisztességes, egyenes politizálásnak azért van haszna - fogalmazott. Kitért arra is, hogy kiegyenlítődött a párt támogatottsága, mert míg korábban kelet-magyarországi pártként azonosították, mára a Dunántúlon is egyre erősebbek. Azt mondta: az Európai Unióban ma a Jobbik a legerősebb nemzeti radikális párt.
A pártelnök szólt arról is: sokan gratulálnak neki az eredményhez, de szimpatizánsaikban és benne is van csalódottság. Hozzátette: le kell vonni a tanulságot, értékelni kell az eredményt. "A lelkiismeretünk tiszta, egyrészről pozitív kampányt folytattunk, egy programot tettünk le az asztalra, ellentétben ellenfeleinkkel, akik sokszor tisztességtelen kampányt folytattak (…), és program nélkül tették ezt" - mondta.
Vona Gábor azt üzente szimpatizánsainak, hogy nem adják fel, nem hagyják cserben azokat az embereket, akik "akár itt, a csonka Magyarországon, akár határon túl, akár Magyarországról gazdasági okok miatt elvándorolva, de bíztak bennünk". "Holnap leporoljuk magunkról a port és 2018-ban meg fogjuk nyerni a választásokat" - jelentette ki.
Schiffer: átmentünk a tű fokán
Úgy tűnik, hogy átmentünk a tű fokán és ha minden igaz, az LMP megőrizte a parlamenti tagságát – mondta Schiffer András a Lehet Más a Politika volt központi irodájában tartott eredményváró rendezvényen Budapesten a vasárnapi választásról.
Az LMP társelnöke úgy fogalmazott: az ökopolitikának továbbra is van parlamenti képviselete Magyarországon és úgy tűnik, hogy sikerül megakadályozniuk a fideszes kétharmadot. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évben gyakorlatilag a semmiből hozták vissza a pártot, mert egy évvel ezelőtt gyakorlatilag senki nem hitt abban, hogy állva tudnak maradni. Szavai szerint erre büszkébb, mint hogy négy éve bejutottak a parlamentbe.
Schiffer András gratulált a győzelemhez a Fidesznek és Mesterházy Attilának, az MSZP elnökének is, aki szavai szerint egy "nehezített pályán, nehéz körülmények között állt helyt". Schiffer András közölte, a következő parlamentben is készek egy korrekt ellenzéki együttműködésre a szocialisták frakciójával.
A választási eredmény azonban Schiffer András szerint részben figyelmeztető jelzés. A Jobbik eredménye azt mutatja, hogy ebben az országban százezrek, milliók elkeseredettek, dühösek, hogy számukra az elmúlt 25 év kudarcot hozott – jelentette ki.
A társelnök szerint az igazi kihívás, hogy a következő 4 évben megmutassák a csalódottaknak, hogy "van más választás, mint a szélsőjobboldal", a populizmus, a Jobbik. Schiffer András szerint világosan kell látni, hogy az a politikai osztály, amely 25 éven át vezette ezt az országot, megbukott, az elmúlt 15 év pedig Magyarország leszakadását hozta a környező országokhoz képest.
Azt mondta, hétfőtől arra kell készülniük, hogy mostani programjukból 2018-ra kormányprogramot csináljanak. Arra készülnek, hogy reményt mutassanak azoknak, akik méltán csalódtak az elmúlt 25 év politikai elitjében és új irányt szabjanak Magyarországnak - folytatta.
Schiffer András, aki mindenkinek köszönetet mondott, aki részt vett a munkájukban, elnöktársáról, Szél Bernadettről beszélve úgy fogalmazott: ahogy bebizonyosodott, hogy a politikát lehet nyíltan, őszintén tiszta szívvel csinálni, úgy az is bebizonyosodott, hogy egy pártot és egy országot nők is tudnak irányítani. maszol/MTI

Székelyföldre száműznék Schiffert Tusványos miatt
Magyarországi balliberális véleményformálók össztüzébe került a Lehet Más a Politika (LMP), miután Szél Bernadett egyedüli ellenzéki politikusként részt vett az általuk FIDESZes rendezvénynek nevezett 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Tusnádfürdőn.
A Magyar Nemzet napilap csütörtöki cikke szerint a fő kritika az volt, hogy a zöldpárt társelnöke egy tusványosi vitában arról beszélt az október 2-ára kitűzött kvótaellenes népszavazás kapcsán, hogy a migráció és a bevándorlás mindig is nemzeti hatáskörbe tartozott, a válasz tehát az urna előtt a nem. Ezzel pedig ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint a Budapesti kormány, illetve a Jobbik. Tamás Gáspár Miklós – Kolozsvári származású – filozófus például úgy fogalmazott: a párt kiállította magáról azt a bizonyítványt, „amely után az összes többi gesztusai és akciói nem számítanak".
A lap szerint nemcsak Szél Bernadettet, hanem a párt emblematikus arcát, a társelnöki posztról nemrég leköszönt Schiffer Andrást is bírálták, miután a Kárpát-medence legnagyobb szabású ifjúsági fesztiváljának nevezte a Blványosi Szabadegyetemet és Diáktábort, és egyértelművé tette: ő már háromszor ott volt Tusványoson, sajnálja, hogy idén nem ment el, de jövőre újra ott lesz. Facebook-oldalán például valaki úgy kommentálta Schiffer kijelentését, hogy „menjen. Vissza se jöjjön". Az LMP korábbi vezetője erre úgy reagált: „Eddig mindig csak Izraelbe küldtek el, most Székelyföld debütál."
Schiffer reagált a Quimby együttes fellépésével kapcsolatos balhéra is, leszögezve: szerinte egyáltalán nincs miért magyarázkodnia a zenekarnak. Mint arról beszámoltunk, az alternatív rockot játszó banda rajongóinak egy része felháborodott a Quimby tusványosi fellépése miatt, szerintük hiba volt, hogy az utóbbi időben a dalaiban a jelenlegi rendszert bíráló együttes színpadra lépett „Orbán Viktor házi rendezvényén".
Mások viszont védelmükbe vették a Quimbyt, felhívva a figyelmet a politika és a zene szétválasztásának fontosságára. Sokak szerint tévednek, akik a saját politikai nézeteik miatt bírálnak egy zenekart, arról nem beszélve, hogy a Tusványos az egyik legjobb koncerthelyszín, minden zenész álma, hogy ilyen fantasztikus helyen lépjen fel legalább egyszer az életében.
A botrányra a Quimby közleményben reagált közösségi oldalán. „A zenekar egy zenei fesztiválra utazott Erdélybe, hogy nagy szívvel muzsikáljon az ott élő magyar embereknek. A napközbeni politikai programoktól elhatárolódunk. Cefetül rühelljük, ha bárki is a saját politikai meggyőződésének erősítésére használja a bandát. A közönség este 10 után a miénk" – áll többek között a banda állásfoglalásában.
Krónika (Kolozsvár)

Orbán: erős anyaország nélkül nem lenne sikeres külhoni politika
Erős anyaország nélkül nem lehetne sikeres külhoni politikát sem folytatni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök november 10-én, pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVI. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban.
Az anyaország azonban megerősödött – idézte az MTI a kormányfőt, aki példaként említette, hogy így az egész Kárpát-medencét lefedő oktatási hálózatot és „szellemi erőtereket” tudtak kialakítani. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „összefoltoztuk a nemzet szanaszét hasogatott szövetét”.
Beszédében örömét fejezte ki amiatt, hogy – mint mondta – konszenzus van olyan fontos kérdésekben, mint például a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és autonómiatörekvései. Célul tűzte, hogy minden magyar, aki közjogilag is a magyar közösség részévé akar válni, megtalálja ennek lehetőségét. Orbán szerint míg az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről fognak szólni. A kormányfő felidézte közelmúltbeli kolozsvári szavait, miszerint „a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják”. Hangsúlyozta, hogy ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és a kultúra kiteljesedésének tere.
Orbán Viktor erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte a jelenlegi választási rendszert, amely szerinte kifejezi, hogy „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”. A kormányfő a Máért-ülésen azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot. Hozzátette: ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Hangsúlyozta: ezen nem kívánnak változtatni, s aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. A miniszterelnök arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
A plenáris ülésen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közölte, a magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad. A kormányfő helyettese azt mondta, a nemzetpolitika területén átgondolt kereteket és bejáratott, cizellált intézményrendszert dolgoztak ki az elmúlt években. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke úgy fogalmazott: mindent megtettek, ami szükséges és lehetséges volt.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy a külhoni magyarság megerősítéséhez szükség van az identitás megerősítésére, aminek egyik legfontosabb eleme az oktatás támogatása. Szólt arról, hogy a soha nem látott gazdasági fejlesztések indultak a külhoni területeken, és megvalósult a nemzet közjogi egyesítése, megvan az egymilliomodik új magyar állampolgár. Az ülésen a parlamenti ellenzéki pártok közül az MSZP-t Mesterházy Attila országgyűlési képviselő, a Jobbikot Vona Gábor pártelnök és Szávay István képviselő, az LMP-t Szél Bernadett társelnök képviselte. kronika.ro

Máért – Orbán: erkölcsileg helyes és igazságos a választási rendszer
Az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről fognak szólni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVI. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban. Döntöttek a következő tematikus évről is, 2018-ban a külhoni magyar családok kerülnek a középpontba. A zárónyilatkozat elfogadásával véget ért tanácskozáson bemutatták a Minority SavePack elnevezésű kezdeményezést, amely új esély a nemzeti kisebbségek védelmére az EU-ban.
A magyar kormányfő felidézte közelmúltbeli kolozsvári szavait, miszerint „a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják”. Hangsúlyozta, ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és kultúra kiteljesedésének tere.
„Nem egyszerűen meg kell védeni a jogainkat és közösségeinket, hanem hozzá kell járulnunk a Kárpát-medence jövőjéről szóló gondolatokhoz, elképzelésekhez, tervekhez a saját magyar logikánk, észjárásunk és érdekeink szerint” – mondta.
Orbán Viktor kitért az új ukrán oktatási törvényre, amelyről közölte: a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. Azt kérik, hogy ezt az ukrán fél is lássa be, ha ugyanis nem fogadja el az alapvető normákat, akkor a Kijev és az EU közötti együttműködésnek más lesz a minősége – jelezte.
A kormányfő beszédében örömét fejezte ki amiatt, hogy – mint mondta – konszenzus jött létre olyan fontos kérdésekben, mint a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és autonómiatörekvései. Megjegyezte ugyanakkor, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, ugyanis a külhoni magyarság szavazati jogáról kialakult konszenzuson most „hajszálrepedés” keletkezett. Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte.
A magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk” – mondta. Hozzátette: ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Hangsúlyozta: ezen nem kívánnak változtatni, s aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe, és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
Azt is kérte, támogassák teljes mellszélességgel az RMDSZ közreműködésével indított Minority SafePack kezdeményezést, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel. Ez nem pártkérdés, ez nemzeti kérdés – rögzítette.
A magyar gazdaság állapotát úgy értékelte: „most kell igazán szerénynek lenni, mert most van mire szerénynek lenni”, az eredményekre mindenki büszke lehet, „Magyarországnak sikerült összeszednie magá”. Egy jegybanki tanulmányra hivatkozva közölte: az elmúlt hét évben 50 olyan reformértékű intézkedést hoztak, amivel sikerült új pályára állítani a magyar gazdaságot.
A magyar nemzeti érdek az – folytatta a miniszterelnök –, hogy legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki. Szólt arról is, hogy a környező országokban – vérmérséklettől függően – be-, illetve elfogadták a határon átnyúló gazdasági fejlesztési programokat.
A demográfiáról szólva is megismételte: Magyarország növekvő számú magyar gyermekekkel, nem pedig növekvő számú bevándorlóval akarja orvosolni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. Emlékeztetett, 2018 a külhonban is a családok éve lesz.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta: a magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad. Ezért a nemzetpolitika területén átgondolt kereteket és bejáratott, cizellált intézményrendszert dolgoztak ki az elmúlt években. Úgy fogalmazott: mindent megtettek, ami szükséges és lehetséges volt. Semjén Zsolt kitért arra, hogy a külhoni magyarság megerősítéséhez szükség van az identitás megerősítésére, amelynek egyik legfontosabb eleme az oktatás támogatása. Szólt arról, hogy soha nem látott gazdasági fejlesztések indultak a külhoni területeken, és megvalósult a nemzet közjogi egyesítése, megvan az egymilliomodik új magyar állampolgár.
Az ülésen a parlamenti ellenzéki pártok közül az MSZP-t Mesterházy Attila országgyűlési képviselő, a Jobbikot Vona Gábor pártelnök és Szávay István képviselő, az LMP-t Szél Bernadett társelnök képviselte.
Kelemen: mi tartjuk ma össze Romániát
Az Európai Unió változni fog, változnia kell, mi azt mondjuk, hogy Európának annak az 50 millió embernek a jogaira is oda kell figyelnie, aki valamely őshonos kisebbséghez tartozik. Oda kell tennünk a csontot: mi 250 ezer aláírást vállaltunk a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kapcsán, de az sem mindegy, hogy ezt a kezdeményezést hányan támogatják Magyarországról – hangsúlyozta a Máért ülésén Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor beszédében a tavalyt óta eltelt egy évet is elemezte. Szerinte a romániai választásokat követő időszak sok tanulsággal is járt, amelyek sokszor nagyon is terhesek, nem mindig biztatóak, sok optimizmusra tehát nem lehet ok. „A következő időszakban a parlamenti együttműködés lehetőségének kiaknázását látjuk valós pályának, elsősorban a PSD-ALDE-koalícióval, ám az általunk javasolt párbeszéd érvényes mindenki számára” – nyomatékosított az RMDSZ elnöke. Úgy véli: ahogy a nemzet nem lehet ellenzékben, egy nemzeti közösség, nemzeti kisebbség sem lehet érdekelt a teljes politikai elszigetelődésben, így az RMDSZ sem: „mi azt gondoljuk, hogy ezekben az években az lenne a legnagyobb kockázata a parlamenti politizálásnak, ha ez megtörténik.”
Az RMDSZ-nek ebben az esztendőben volt néhány olyan kezdeményezése, amely az anyanyelv-használat kiterjesztésére vonatkozott, bár egyik sem bukott meg végérvényesen, azt tapasztalni, hogy ezek kapcsán néhány pillanat alatt magyarellenes hisztériát lehet kelteni. Gyakran azok is meggondolják magukat egy-egy ilyen tervezet támogatása kapcsán, akikre az első pillanatban még partnerként lehetett tekinteni. „A centenárium kapcsán az egyik legszomorúbb tapasztalatunk az, hogy nagyon gyorsan lehet magyarellenes hangulatot kelteni. Románia ebben a pillanatban céltalanul hánykolódik, nincs egy olyan nagy cél, amely összetartaná, egy irányba vinné az országot. Ha nagyon cinikusan akarunk fogalmazni, elmondható: mi, erdélyi magyarok vagyunk azok, akik összetartják ma Romániát, hiszen egy-egy percig mindenki együtt szavaz a magyarok ellen” – fejtette ki Kelemen Hunor.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a kormány szavazók „toboroztatására” használja azt a 325 millió forintot, amelyet egy kormányhatározat biztosít egyes határon túli magyar szervezetek honosítási programjainak támogatására. A párt szóvivője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a pénzből százmillió forintot az Erdélyben működő Eurotrans alapítvány kap. A politikus szerint ennél is nagyobb a baj, hogy a pénzt a költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból csoportosítják át. Arra a kérdésre, hogy a Máért ülésén Orbán Viktor a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte, a DK-szóvivő azt mondta, a miniszterelnök napok óta magyarázkodik az ügyben. Nem véletlen, hogy a magyarok háromnegyede, a Fidesz-szavazók több mint fele nem ért egyet azzal, hogy azok is szavazhassanak, akik soha nem éltek Magyarországon – jelentette ki. MTI; Szabadság (Kolozsvár)