"Ötödik alkalommal rendeztek tudományos ülésszakot Temesváron a Megyei Könyvtárban Az erdélyi és a bánsági kulturális sajtó a két világháború között címen július 8-án. A két világháború közötti temesvári magyar nyelvű irodalmi és művészeti lapokról Szekernyés János újságíró beszélt, kiemelve többek között a Járosy Dezső szerkesztette Zenei Szemle és Egyházi Zeneművészet, a Jakabffy Elemér irányította Magyar kisebbség, az Ébredj!, a Szemle, a Toll, a Fajankó, az Új Ember, a Heti Magazin, a Május, a Temesvári Futár lapok szerepét a tájegység művelődési életében. /Kurkó Irén: Szimpózium a temesvári sajtóhagyományokról. Újságírók és lapok a két világháború között. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./"

A Romániai Képzőművészek Szövetségének temesvári fiókszervezete közgyűlésén jelentős szavazattöbbséggel Szekernyés János műkritikust választotta meg a szövetség elnökének. Szekernyés János ismert helytörténeti kutató, több, Temesvárról szóló könyv szerzője, jelentős zene- és színháztörténeti tanulmány publikálója, a hatvanas évek végétől állandó jelleggel írt képzőművészeti tárgyú tanulmányokat és cikkeket. Forrásértékűek a két világháború közötti, illetve a közelmúltban élt magyar művészeket bemutató írásai. A szövetség a művészek szakmai-érdekvédelmi szervezete, de gazdasági feladatokat is vállal,  szakszervezetként is működik. Szekernyés János úgy érzi, hogy Bukarest után a legerősebb művészközösség bizalma kitartó munkára kötelezi. /Kurkó Irén: Műkritikus a temesvári képzőművészek szövetségének élén. Szekernyés János új feladatok előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

"Kristóf Márta Bevérzett igazgyöngyök /Solness Könyvkiadó, Temesvár, 2003/ című versgyűjteménye jelent meg a napokban. A költő nem érhette meg első kötetének kiadását, 2002 decemberében elhunyt. A könyvet tizenkilenc önzetlen támogató, barátok, barátnők (Temesvárról, Németországból, Magyarországról) költségén adták ki, három lelkes irodalombarát hozzájárulásával. Az ügyintéző Boér Jenő mellé Szekernyés Kurkó Irén tanárnő, újságíró és Szekernyés János irodalomtörténész zárkózott fel, így lehetett a kötetből kordokumentum, mely az idő sodrában mutatja be, miként ragyog fel egy ifjú tehetség, hogyan ível felfelé, majd csendesül el a poéta pályája a névtelenségbe merülve. Tizenhárom esztendős, amikor első versét, az Ave Maria című profán könyörgését a rangos temesvári napilap, a Déli Hírlap irodalmi-művészeti melléklete közölte. Az 1937-1948 között írott versei közül több is nyomdafestéket látott. Aztán fordult a történelem, de ő nem érzett belső indíttatást a hangváltásra. Az 1952-197l, valamint az 1993-2001 között született versei egyfajta lelkigyakorlatok, pillanatképek, múló hangulatok és megérzések keretében mozognak. Politikai fogolyként megismert börtönpokol és a tüdővész mardosta lét elmélyítette egyházi költészetét. Távol az irodalmi élet köztereitől, barátoknak és az asztalfióknak írta tovább verseit. /Pongrácz P. Mária: Író az idő sodrában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"Szekernyés János műkritikus, a Képzőművészek Szövetségének temesvári elnöke elmondta, hogy első ízben mutatkozik be nagy létszámú temesvári alkotócsoport Budapesten. Huszonhat festő, szobrász, grafikus és iparművész dec. 5-ig állítja ki munkáit a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége székházában. A temesváriak a szegedi képzőművészekkel évek óta rendszeresítették a kiállításcseréket, alkotói táborokba szóló meghívásokat. Dr. Ernyei Gyula, a Magyar Iparművészeti Egyetem tanszékvezetője, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek szövetségének elnöke Temesváron járva "felfedezte" a város sokszínű művészeti életét, ő hívta meg a művészeket. A budapesti tárlaton jelen lesz a magyar művészek közül Jecza Péter, Szakáts Béla, Jakabházi Sándor és Tasi József István. /Kurkó Irén: Rendhagyó budapesti kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./"

Megjelent az új Művelődés
Egy fiatal, ma a kincses városban élő csíkszeredai lány javasolta 2011-ben: legyen Kolozsvár Európa ifjúsági fővárosa 2015-ben. Erről és a siker hozadékairól ír a friss Művelődés vezércikkében Farkas András.
A májusi lapszám Közösség c. rovatában Józsa Benjámin és Serfőző Levente a szebeni magyarok HÍD egyesületét mutatja be, Egyed Emese pedig a temesvári Bartók Béla Gimnázium szervezésében megtartott Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi verseny országos döntőjéről ad számot.
A Színpad rovatban Palocsay Kisó Kata a bábszínház rejtelmeiben kalauzolja (tovább) az olvasókat. A Kibeszélő rovatban Laczkó Vass Róbert Lukács Csaba publicistával és világjáró riporterrel folytatott beszélgetésének záró részét közli, amelyben az észak-koreai kommunista diktatúra valóságába nyerhet betekintést az olvasó.
A Galéria rovatban Orbán István Fazakas Tibort és op-art művészetét, az Enciklopédia rovatban pedig Kovács J. Attila az erdélyi gyógynövényismeret kiemelkedő alakját, Rácz Gábort mutatja be. Kolumbán Szende és Socaci Anita nagyenyedi diákok néhai Weress Margit kollégiumi tanár Áprily Lajoshoz és Reményik Sándorhoz fűződő barátságát ismertetik, a Könyvesház rovatban pedig Sz. Kurkó Irén Szekernyés Jánosnak a magyarság bánsági emlékjeleiről írt könyvét recenzálja. Krónika (Kolozsvár)