Szept. 18-án a parajdi sóbánya kápolnájában ökumenikus istentisztelet keretében felavatták Nepomuki Szent János szobrát. A szoborállítást a sóbánya vezetősége kezdeményezte, a kivitelezést támogatta a megyei és a helyi tanács is. Szekeres Lajos nyugalmazott bányász készítette el az 1,75 m magas szobrot, mely mostantól a bánya kápolnájának dísze lesz. /Szoborállítás a parajdi sóbányában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

"Aug. 11-re virradó éjszaka komoly indok nélkül gumibottal verték meg a korondi fazekasvásár hangosítását biztosító cég tulajdonosát és lemezlovasát, Dézsy Károlyt a csendőrök. Jére Ágoston elmondta: látta, hogy a csendőrök durván bánnak valakivel, így a mikrofonban kérte a közönséget, tiltakozzon hangosan az ilyen eljárás ellen. Ezután őt is igazoltatatta egy csendőrt, majd ütni-verni kezdték őt is. Szekeres Lajos, a fazekasvásár egyik szervezője megerősítette: szemtanúja volt mindennek. Roman Ioan ezredes, Hargita megyei csendőrparancsnok úgy tudta, a Csíkszeredából kiküldött csendőrkülönítmény egyik tagja Szekeres Lajost igazoltatta. Jére és Dézsy esetéről még nem értesült, azonban ígéretet tett arra, hogy haladéktalanul vizsgálatot indít. Dézsy orvosnál járt, az orvos megvizsgálta a nyakán látható, fojtogatásra utaló kék foltokat. Dézsynek szándékában áll feljelentést tenni, ezzel szemben Jére nem kíván élni ezzel a jogával, de határozottan kijelentette: "megengedhetetlen, hogy magyar embereket még mindig veréssel próbálnak megfélemlíteni a hatalom emberei." /Zilahi Imre: Csendőri erőfitogtatás Korondon? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"Aug. 17-én az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékművét avatták volna a Maros megyei Kerelőszentpálon. Ezt immár 1990-től kérik a helybéliek. A Szekeres Lajos parajdi népművész faragta kopjafa el is készült, az emlékmű számára az iskola előtti teret márványkővel borították, a márványtábla kétnyelvű felirata szerint pedig 1914-1919 között 16-an, míg a második világháborúban 37-en, magyarok, románok, cigányok vesztették életüket. Az utolsó pillanatban a Nagy-Románia Párt és az Antonescu Egyesület a Közigazgatási Minisztériumhoz valamint a prefektúrához fordultak azzal az indokkal, hogy diszkriminatív módon készült az emlékmű, mert a kopjafa tetejére tulipánt faragtak, ami az RMDSZ jele. Ezért a vasárnapra tervezett ünnepség elmaradt, de az önkormányzat vezetői remélik, hogy miután megszerzik a minisztérium jóváhagyását, az avatóra két-három héten belül sor kerülhet. /Mert a kopjafán tulipán volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"