Többezer aláírás gyűlt a marosvásárhelyi Bernády György iskolanévért
Több ezer aláírás gyűlt azért, hogy Bernády György nevét viselje egyik marosvásárhelyi általános iskola. A 2-es iskola szülői akciócsoportja ugyanis már hetek óta elindította az on-line petíciót, amelyben kéri, hogy a város híres polgármesterének, Bernády Györgynek nevét kapja az iskola. Marosvásárhelyen ugyanis a tizenhárom általános iskola közül egy sem visel magyar nevet. Az aláírásgyűjtés október végéig folyik, ettől a héttől személyesen is alá lehet írni az íveket.
Szabó Márton a marosvásárhelyi 2-es Számú Iskolában végezte az elemi iskolát az 1950-es években. Ő is aláírásával támogatja a 2-es iskola átnevezését. Azt mondja, a lakosság tegye meg amit tud, amit már nem, azt bízza a politikusokra. Szerinte a magyar lakosság megérdemelné, hogy magyar nevet kapjon az iskola.
Szabó Márton aláíró: „Majdnem fele-fele, mondjuk 45% magyar és 55% román, akkor megérdemlünk mi is egy pár iskolát elnevezni.”
Ettől a héttől indította el a Civil Elkötelezettség Mozgalom a személyes aláírást is, azoknak, akik nem tudnak az on-line petícióhoz férni. Aki szintén nevét adná ahhoz, hogy az iskola Bernády Györgyről legyen elnevezve, megteheti a CEMO székhelyén, a Radnai utca 26 szám alatt, kedden és csütörtökön 11-15 óra között.
Közben az on-line aláírásgyűjtés is folytatódik, ahol kevesebb, mint egy hónap alatt 6300 aláírás gyűlt össze.
Vargancsik Iringó szóvivő, Marosvásárhelyi 2-es Iskola szülői akciócsoportja: „Szeretnénk, ha minél többen bekapcsolódnának ebbe az aláírásgyűjtésbe, mert a kerekasztal-megbeszélésen meg szeretnénk mutatni ezeket, az aláírásokat. Nagyon szép kommentárok érkeznek, nagyon sokan kötődnek ehhez az iskolához, szeretnék, ha elérné a célját a mi nyomásgyakorlásunk, de végül is nem mi vagyunk, akik tehetünk ennek érdekében, és ezért szeretnénk találkozni november elején az RMDSZ politikusokkal.”
Vargancsik Iringó hozzátette, Marosvásárhelyen eddig az iskolanévadások nagyjából politikai vonalon mentek, ezért kérik a magyar politikusok segítségét ehhez az ügyhöz. Javaslatokat várnak a politikumtól, hogyan lehetne eredménye ennek a nyomásgyakorlásnak. Eddig csak a helyi RMDSZ-es politikusok jelezték, hogy megjelennek a november eleji kerekasztal-beszélgetésen.
Székely Varga Edina
Erdély Tv
Erdély.ma

Megvonhatják a MOGyE teljes költségvetését
Továbbra sem hajlandó létrehozni az önálló magyar főtanszéket a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa, pedig erre az új tanügyi törvény kötelezi.
A kétharmados román többségű testületet egy hónappal ezelőtt a Tanügyminisztérium is felszólította a charta módosítására. Ennek ellenére változtatás nélkül küldték vissza a dokumentumot a szaktárcának. Ezért akár a teljes költségvetését is megvonhatják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek, ha továbbra sem tartja be a törvényt, mondta az Erdély Tv híradójának Borbély László.
Borbély megvalósíthatónak tartja a Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatát. Vagyis azt, hogy Bukarest a MOGYE finanszírozásának leállítását használja szankcióként, ha az egyetem szenátusa nem hagyja jóvá a magyar tagozat beindítását.
Székely Varga Edina
Erdély Tv
Erdély.ma

Kevesebb magyar osztály indul Marosvásárhelyen
Kevesebb magyar kilencedikes osztály indul a következő tanévtől Marosvásárhelyen. A megyei tanfelügyelőség ugyanis két középiskolában tervezi csökkenteni a jövőtől induló magyar osztályok számát. Egyelőre még dolgoznak a 2012-13-as tanév beiskolázási tervén, és ezt pénteken a minisztérium elé viszik. Ha Bukarestben elfogadják a tervet, akkor kevesebb magyar osztályba iratkozhatnak a Maros megyei gyerekek.
Maros megyében ez az egyetlen sport líceum, ide jönnek magyar és román gyerekek a megye minden pontjáról. Évente legalább két magyar kilencedik osztály indul, de jövőre csak egyet engedélyezne a tanfelügyelőség.
Csíki Zsolt igazgató, Szász Albert Sportlíceum
„A magyar osztályokban például, eddig két magyar osztályom volt, nekem. Az azt jelenti, hogy hatvan gyermek. Na most Vásárhely szinten nagyon nagy az érdeklődés, de ugyanúgy a Nyárádmentéről rengeteg magyar gyerek jelentkezik a sportiskolába. A felmérés a nyolcadikos gyerekeknél, az 84 gyerek volt, aki jelentkezne a román szakra és 65 vagy 68 gyerek a magyar szakra.” Tehát, legalább két magyar osztálynyi jelentkező lenne jövőre. A zavaró az, hogy ott csökkentik az osztályok számát, ahol igény lenne, mondja az igazgató. A tanfelügyelőség azzal magyarázza az osztályok számának csökkentését, hogy problémás ez a megye, mert kevés a gyerek.
Raluca Marian kommunikációs felelős, Maros Megyei Tanfelügyelőség
„A kilencedikes osztályok esetében kevesebbre kell számítani, azért, mert kevesebb diák van. Tavaly 5900 nyolcadikos volt, most alig több mint 5100. Így akármennyire is szeretnének több osztályt az igazgatók, meg kell érteniük, hogy nem lehet, mert nincsenek diákok.”
Márpedig a Sport Líceumba lenne jelentkező, sőt a következő tanévet a tavaly életbe lépett oktatási törvény szerint tervezik meg. Ez azt jelenti, hogy jövőtől már 25 diákkal is meg lehet alkotni egy osztályt, nem szükséges 30, mint eddig. Ennek ellenére, mégis egyelőre úgy tűnik, a tanfelügyelőség terve szerint a marosvásárhelyi Sport Líceumban és az Unirea Líceumban egy-egy magyar osztállyal kevesebbet indítanak ősszel.
Székely Varga Edina
Erdély TV
Erdély.ma

Bojkottálva tiltakoznak
Választások zajlanak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, a magyar tanárok azonban nem mennek el szavazni, ezzel próbálják bojkottálni a választások folyamatát. Ők ugyanis úgy tartják, nem legális az egyetem megújuló struktúrája, mert érvénytelen charta alapján folyik az új vezetőség választása. Ezért nem fogják elismerni sem az új szenátust, sem az új rektort.
A MOGYE rektora, vagyis legfelsőbb vezetője, jelenleg Constantin Copotoiu, aki már második mandátumát fejezi be idén februárban. Helyére hárman is jelentkeztek,
Leonard Azamfirei, aki jelenleg az Általános Orvosi Kar dékánja, az egyetem menedzseri oldalának jobbítását ígéri és meg szeretné oldani az egyetemen kialakult belső konfliktusokat.
Tiberiu Băţagă, aki jelenleg a Megyei Kórház Ortopédia Oszályának vezetője, azt szeretné, hogy A kategóriájú egyetemmé emelje az intézményt, azáltal, hogy kutatóközpontot indít.
Klara Brânzaniuc, jelenleg az egyetem egyik rektorhelyettese, szintén az egyetemi kutatás erősítését tűzte ki célul.
Az új rektor választása február 22. és 24-én folyik majd. Addig is, február 9-én már megválasztották az új szenátustagokat, ahol a kilenc helyett csak hat magyar tag van.
Szilágyi Tibor, bár nem volt megválasztva, még mindig szenátustagnak tartja magát, mert szerinte az egyetemnek nincs érvényes chartája, tehát a választások sem érvényesek. Ezt minden magyar tanár így tartja, és nem mentek el szavazni.
Dr. Szilágyi Tibor szenátus tag, egyetemi professzor, MOGYE
„Nem veszünk részt, mert egy olyan struktúrát óhajtanak megszavazni, amelyek szerintünk nem legálisak. A charta szerintünk nincs elfogadva. „
A magyar tanárok a minisztérium segítségét várják abban, hogy a választásokat megsemmisítsék.
„Mivel nincsenek meg a magyar departamentumok, ezért mi úgy tekintjük, hogy választást sem lehet kiírni egy nem létező vagy egy törvénytelen struktúrára. Tehát valójában a magyar tanerők tudatosan bojkottálják ezt a választást.”
Az új törvény szerint külön kellene a román és magyar egyetemi képviselőket megválasztani. De mivel nem jöttek létre a departamentumok, hivatalosan nem lehet tudni ki a román és magyar oktató, hiszen az oktatás nyelve mindenki esetében román.
De hogyan is nézne ki az egyetem struktúrája, ha az új oktatási törvény szerint megalakítanák külön a magyar és külön a román departamentumokat?
A jelenlegi rektori vezetés alatt három kar működik az egyetemen, amelyeket dékánok vezetik. Az Általános Orvosi, Fogorvosi és Gyógyszerészeti Kar dékánjainak döntése úgy a magyar, mint a román oktatókra és diákokra egyaránt érvényes.
Az új struktúra szerint, mindhárom karon külön-külön lenne magyar és román departamentum, avagy vonal. Ezeknek román és magyar departamentum vezetői lennének és külön hoznának döntést a román és magyar tanárokra és diákokra vonatkozóan.
Egyelőre azonban, folynak a választások az egyetemen és szó sincs arról, hogy megalakítsák a törvény által előírt departamentumokat.
Székely Varga Edina
Erdély TV
Erdély.ma

A múlt elfelejtve...
60 év alatt, megalakulása óta színmagyar egyetemből román nyelvű oktatási intézménnyé vált a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. Sokan nem tudják, mások elhallgatják azt, hogy eredetileg Románia egyetlen magyar nyelvű orvosi egyetemeként alapították meg. A napokban tüntető román diákok nem valószínű, hogy tudják ezt, így csak magukénak tekintik az intézményt.
Prof. Dr. Gyéresi Árpád, a MOGYE nyugalmazott professzora: „Munténiában az ország fővárosa, Bukarest, akkor Erdélyben román nyelvű egyetem Kolozsváron, továbbá Moldvában a jászvárosi egyetem, úgy nyilvánvalóan, és mint mondtam állami határozattal született ez a magyar nyelvű egyetem. Ugye következtethetjük ebből érthetően, hogy az erdélyi tömb és akár szórványmagyarság kiszolgálására is.”
A magyaroknak létesített egyetem azonban elrománosodott az évtizedek során. 1962-től a laboratóriumi gyakorlatok nyelve román lett és ettől kezdve csak románul folytak. Az egyetem élén magyar rektor utoljára 1984-ben volt. Emellett a román és magyar diákok arány is erőteljesen megváltozott.
Novák Zoltán, történész: „Gyakorlatilag egy olyan érdekes helyzet alakult ki 90-ben, hogy az 1960-as arányok álltak elő, de fordított előjellel, tehát a hallgatóknak több mint 80%-a volt 60-ban magyar nemzetiségű és 90-ben pedig gyakorlatilag román diákság került ilyen méretű túlsúlyba.”
A szakember szerint a mostani viták és a diáktüntetés azt mutatják, hogy hasonló jelek jelentkeznek Marosvásárhelyen, mint 1990 márciusában. Ma azonban nem éppen olyan súlyos a helyzet, mert más politikai helyzetben vagyunk. Kérdés azonban, hogy miért tekintik csak sajátjuknak az egyetemet a román diákok, akik a héten kivonultak tüntetni.
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke: „Úgy gondolom, hogy azok a diákok, akik most tüntetnek, nem ismerik ennek az egyetemnek a történelmét. Máskülönben felhívok minden marosvásárhelyi, hogy nézze meg az egyetem honlapját, és rá fog jönni, hogy a történelme nagyon röviden van leírva, semmi nincs benne arról, hogy ez egy magyar egyetem volt valaha.”
A történész szerint a marosvásárhelyi magyarság kisebbségi jogai biztosításának zálogaként látja az egyetemet, a románság pedig hatalmi eszközként használja ezt. Kompromisszumos megoldásra lenne szükség, és arra, hogy az egyensúly visszabillenjen, hiszen furcsa az, hogy 60 év után sokan nem is tudják azt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar intézményként indult.
Székely Varga Edina
Erdély Tv
Erdély.ma,

Diaconu: nem székelyek meneteltek, Romániában csak 150 székely él
A Duna Tv Közbeszéd című műsora számára Székely Varga Edina interjút készített a szociáldemokrata párti Bogdan Diaconuval, aki büntetőjogi feljelentést tett kedden a legfőbb ügyészségen a Székelyek nagy menetelésének szervezői ellen.
Diaconu a „magyar szélsőségesség példátlan fokozódásának megfékezéséért" emelt panaszt a tüntetés szervezői ellen, akiket az alkotmányos rend megsértésével, hátrányos megkülönböztetésre való felbujtással és a bűncselekmények nyilvános magasztalásával vádol.
A képviselő szerint a Székelyek nagy menetelésén elfogadott kiáltvány egy nem létező, etnikai alapon szerveződő közigazgatási formát „talált fel", az „úgynevezett Székelyföldet". A román politikus azt állítja, hogy a tüntetés szervezői Románia egységes nemzetállam jellegének tagadására bujtogatják az ország magyar etnikumú lakosságát.
A vasárnapi megmozdulás, ami nagyon szélsőséges és alkotmányellenes volt nem is lehetett a székelyek menetelése, mert a népszámlálás adatai szerint Romániában nincs is több mint 150 székely – nyilatkozta Bogdan Diaconu. Hozzátette, hogy Romániában még csak tárgyalni sem lehet az autonómiáról, mert az alkotmány első cikkelye kimondja, hogy az ország területe egységes és oszthatatlan. Románia egy követendő példa Európában ami a kisebbségi jogok biztosítását illeti, a romániai magyar politikusok azon kellene dolgozzanak, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül minden állampolgár jól éljen, hogy a gazdasági helyzetük jobb legyen és, hogy az infrastruktúrát kiépítsék – mondta a képviselő.
Duna Tv
Erdély.ma