Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Székely Kinga
19 tétel
2005. február 16.
Az új tanévben a Sapientia EMTE csíkszeredai campusának falain belül megalakult az EMTE rádió. A két alapító, Kozán István és Forró István elmondta, hogy a felszerelést pályázat útján tudták beszerezni. Egy három fős csapat újra kezdte a munkát /Forró István, Kozán István és Luka Kázmér/. A hallgatók többsége érdeklődést mutat az új kezdeményezés iránt. /Székely Kinga: Itt EMTE Rádió, Csíkszereda… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2005. április 6.
Miklós Ervinnek, a csíkszeredai Sapientia EMTE Hallgatói Önkormányzata újonnan megválasztott elnökének nagy szerepe volt a Kampány a romániai magyar felsőoktatás minőségének javításáért elnevezésű projekt elindításában. A kivitelezést az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok Konferenciája (EMHÖK) vállalta, az Országos Magyar Diák Szövetséggel együtt. Első lépésként egy plakátsorozattal próbálták felkelteni a diákok figyelmét. A következőkben előadássorozatok megszervezését tűzték ki, majd egy kérdőíves felmérés készül a diákok körében. Dr. Benedek Dezső antropológus, nyelvész, az egyesült államokbeli Georgia Állami Egyetem erdélyi származású professzora tartott egy rendkívüli előadást a csíkszeredai Sapientia Egyetemen, felhívta a figyelmet az erdélyi magyar kultúrát érintő veszélyekre, és ezen belül éppen a minőségi oktatás fontosságára. /Székely Kinga: Nem diplomás munkanélkülieket, hanem jó szakembereket! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. augusztus 22.
Négynapos erdélyi unitárius ifjúsági konferenciát rendeztek Torockón, az unitárius templomban. A Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) nevében Szabó László elnök köszöntötte az ifjakat és a vendégeket. A vendéglátó fiatalok a Habakukk című népi színjátékot adták elő nagy sikerrel. Az előadók között volt Székely Kinga Réka lelkésznő, az ODFIE volt elnöke, valamint Andrási Benedek lelkész, a Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium aligazgatója. Kiemelték vallásuk szellemi nagyjait. Dávid Ferencet, János Zsigmondot, Orbán Balázst és Kriza Jánost. Meghívták Rácz Sándort, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökét, aki előadást tartott 1956 örökségéről. Kevésbé ismert történeti adatokkal és jelenkori összefüggésekkel tette vonzóvá mondanivalóját. Előadását az Amerikából érkezett fiatalok is meghallgatták, akik ezekről az eseményekről most hallottak először. /Bakó Botond: Miénk itt a tér – unitárius ifjak találkozója Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
2012. augusztus 29.
Beszámoló a Gondviselés Segélyszervezet 2012. évi közgyűléséről
A Gondviselés Segélyszervezet 2012. augusztus 14-én Kolozsváron tartotta az erdélyi és a magyarországi tagozatainak első összevont közgyűlését. Az Egyházi Képviselő Tanács üléstermében a Segélyszervezet közel húsz munkatársa tanácskozott, ugyanakkor a gyűlést néhány meghívott is megtisztelte jelenlétével.
A közgyűlést az anyaszervezet elnöke (Szombatfalvi József) és a magyarországi tagozat vezetője (Zoltán Csaba) nyitották meg, majd Bálint Benczédi Ferenc püspök fejtette ki alkalmi gondolatait. A meghívottak köréből a Segélyszervezet két kiemelt partnerszervezetének képviselői üdvözölték a jelenlevőket: Popa Ilona az ODFIE társelnökeként, Kiss Olivér pedig az Erdély Mentőcsoport médiafelelőseként értékelte az eddigi szervezetközi együttműködésünket.
A jelenlét számbavételével a közgyűlés megalakult, majd meghatározta a tárgysorozatot. A legrészletesebben tárgyalt napirendi pont az anyaszervezet és a területi fiókok tevékenységi jelentéseinek értékelése volt. Ennek alapját a vezető tisztségviselők által összeállított éves tevékenységi beszámoló képezte, amelyet az elnökség előzetesen elküldött a Segélyszervezet munkatársainak, akárcsak a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának. A megvitatott jelentést és a pénzügyviteli beszámolót a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
A következőkben a közgyűlés körvonalazta a Segélyszervezet működésének irányvonalait és kijelölte a közeljövőbeli szervezetfejlesztési tennivalókat, amelyek végrehajtásával az elnökséget bízta meg. Ezután a Segélyszervezet hitelvi alapvetésének elfogadása következett. Eszerint a Segélyszervezet küldetése: a szükségben és bajban levők segítése, s ez által az egyház ember- és közösségszolgáló hivatásának kiteljesítése. A Segélyszervezet működésének unitárius teológiai–eszmei alapjait körvonalazó szakmai anyag szerzője Székely Kinga Réka, a Magyar Unitárius Egyház hitélet-fejlesztési és missziói előadó tanácsosa.
A Segélyszervezet új alapszabályának megalkotása előtt a Közgyűlés meghatározta a szervezeti keretábra alaptényezőit. Eszerint a Gondviselés Segélyszervezet anyaszervezetének kerete egyaránt magában foglalja az erdélyi területi szervezeteket és a magyarországi fiókot, amelyek működését közös vezető testületek (országos közgyűlés, elnökség, illetve felügyelőbizottság) irányítják és felügyelik. Emellett a területileg (egyházkörönként vagy megyénként, illetve egyházközségenként vagy településenként) létrejövő fiókok saját vezető testületek által szervezik és irányítják működésüket. A Közgyűlés által egyhangúlag elfogadott alapszabály meghatározza a Segélyszervezet jellegét és céljait, működésének és szervezetének alapelveit, szerkezetét és szabályait. Az új alapszabály elfogadásával az erdélyi és a magyarországi egyházrészek közelmúltbeli (2012. június 28.) újraegyesüléséhez hasonlóan a Közgyűlés megteremtette a segélyszervezeti tevékenység egységes Kárpát-medencei szervezeti keretét és szabályait.
Az utolsó napirendi pont alatt került sor a Segélyszervezet elnökségi és felügyelőbizottsági tagjainak megválasztására – hároméves megbízatási időszakra –, valamint főtanácsi képviselőjének kijelölésére. A választás eredményeként a Segélyszervezet vezető tisztségviselői: Szombatfalvi József elnök (lelkész, Székelykeresztúr), Zoltán Csaba alelnök (közgazdász, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója, Budapest), Szabó László ügyvezető elnök (lelkész, Kolozsvár–Szind). Az elnökség további tagjai: Orbán Árpád (mérnök, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi irodájának igazgatója, Székelyudvarhely), Rácz Norbert (lelkész, Kolozsvár), Simó Sándor (lelkész–esperes, Homoródjánosfalva) és Székely Kinga Réka (lelkésznő, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, Homoródszentpéter). A Közgyűlés a következő személyeket választotta a Felügyelőbizottság tagjává: Bartha Alpár (lelkész, Fiatfalva), Dr. Hatfaludy Zsófia (gyógyszerész, a Budapesti Unitárius Egyházközség gondnoka) és Solymosi Alpár (lelkész, Csíkszereda).
A közgyűlési választás eredményeként Zoltán Csaba lett a Segélyszervezet képviselője a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsában. Segélyszervezetünk további működésére és munkatársaim életére a jó Isten áldását kérem!
Kolozsvár, 2012. augusztusa
Szabó László
www.unitarius.org
Erdély.ma
A Gondviselés Segélyszervezet 2012. augusztus 14-én Kolozsváron tartotta az erdélyi és a magyarországi tagozatainak első összevont közgyűlését. Az Egyházi Képviselő Tanács üléstermében a Segélyszervezet közel húsz munkatársa tanácskozott, ugyanakkor a gyűlést néhány meghívott is megtisztelte jelenlétével.
A közgyűlést az anyaszervezet elnöke (Szombatfalvi József) és a magyarországi tagozat vezetője (Zoltán Csaba) nyitották meg, majd Bálint Benczédi Ferenc püspök fejtette ki alkalmi gondolatait. A meghívottak köréből a Segélyszervezet két kiemelt partnerszervezetének képviselői üdvözölték a jelenlevőket: Popa Ilona az ODFIE társelnökeként, Kiss Olivér pedig az Erdély Mentőcsoport médiafelelőseként értékelte az eddigi szervezetközi együttműködésünket.
A jelenlét számbavételével a közgyűlés megalakult, majd meghatározta a tárgysorozatot. A legrészletesebben tárgyalt napirendi pont az anyaszervezet és a területi fiókok tevékenységi jelentéseinek értékelése volt. Ennek alapját a vezető tisztségviselők által összeállított éves tevékenységi beszámoló képezte, amelyet az elnökség előzetesen elküldött a Segélyszervezet munkatársainak, akárcsak a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának. A megvitatott jelentést és a pénzügyviteli beszámolót a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
A következőkben a közgyűlés körvonalazta a Segélyszervezet működésének irányvonalait és kijelölte a közeljövőbeli szervezetfejlesztési tennivalókat, amelyek végrehajtásával az elnökséget bízta meg. Ezután a Segélyszervezet hitelvi alapvetésének elfogadása következett. Eszerint a Segélyszervezet küldetése: a szükségben és bajban levők segítése, s ez által az egyház ember- és közösségszolgáló hivatásának kiteljesítése. A Segélyszervezet működésének unitárius teológiai–eszmei alapjait körvonalazó szakmai anyag szerzője Székely Kinga Réka, a Magyar Unitárius Egyház hitélet-fejlesztési és missziói előadó tanácsosa.
A Segélyszervezet új alapszabályának megalkotása előtt a Közgyűlés meghatározta a szervezeti keretábra alaptényezőit. Eszerint a Gondviselés Segélyszervezet anyaszervezetének kerete egyaránt magában foglalja az erdélyi területi szervezeteket és a magyarországi fiókot, amelyek működését közös vezető testületek (országos közgyűlés, elnökség, illetve felügyelőbizottság) irányítják és felügyelik. Emellett a területileg (egyházkörönként vagy megyénként, illetve egyházközségenként vagy településenként) létrejövő fiókok saját vezető testületek által szervezik és irányítják működésüket. A Közgyűlés által egyhangúlag elfogadott alapszabály meghatározza a Segélyszervezet jellegét és céljait, működésének és szervezetének alapelveit, szerkezetét és szabályait. Az új alapszabály elfogadásával az erdélyi és a magyarországi egyházrészek közelmúltbeli (2012. június 28.) újraegyesüléséhez hasonlóan a Közgyűlés megteremtette a segélyszervezeti tevékenység egységes Kárpát-medencei szervezeti keretét és szabályait.
Az utolsó napirendi pont alatt került sor a Segélyszervezet elnökségi és felügyelőbizottsági tagjainak megválasztására – hároméves megbízatási időszakra –, valamint főtanácsi képviselőjének kijelölésére. A választás eredményeként a Segélyszervezet vezető tisztségviselői: Szombatfalvi József elnök (lelkész, Székelykeresztúr), Zoltán Csaba alelnök (közgazdász, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója, Budapest), Szabó László ügyvezető elnök (lelkész, Kolozsvár–Szind). Az elnökség további tagjai: Orbán Árpád (mérnök, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi irodájának igazgatója, Székelyudvarhely), Rácz Norbert (lelkész, Kolozsvár), Simó Sándor (lelkész–esperes, Homoródjánosfalva) és Székely Kinga Réka (lelkésznő, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, Homoródszentpéter). A Közgyűlés a következő személyeket választotta a Felügyelőbizottság tagjává: Bartha Alpár (lelkész, Fiatfalva), Dr. Hatfaludy Zsófia (gyógyszerész, a Budapesti Unitárius Egyházközség gondnoka) és Solymosi Alpár (lelkész, Csíkszereda).
A közgyűlési választás eredményeként Zoltán Csaba lett a Segélyszervezet képviselője a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsában. Segélyszervezetünk további működésére és munkatársaim életére a jó Isten áldását kérem!
Kolozsvár, 2012. augusztusa
Szabó László
www.unitarius.org
Erdély.ma
2012. november 26.
Az autonómia az egyetlen megoldás (Ezrek tüntettek Sepsiszentgyörgyön)
Az autonómia az egyetlen megoldás a székelyföldi magyarság számára – háromszoros igen kiáltással erről fogadtak el nyilatkozatot a szombati sepsiszentgyörgyi tüntetés résztvevői. Több ezren gyűltek össze, s a szónokok beszédeiben visszatérő motívum volt, hogy elérkezett az idő, cselekedni kell, mind többen és többen összegyűlni, világgá kiáltani akaratunkat, igényünket, ha azt akarjuk, ez a föld a miénk maradjon, és száz év múlva is magyarok lakják be.
A 11 órára meghirdetett TransylMania-koncert késve kezdődött, és lassan szivárogtak a Szabadság térre az ünneplőbe öltözött, székely zászlós tüntetők. 12 óra előtt tíz perccel még csak pár százan álldogáltak a színpad előtt, de aztán egyre többen és többen érkeztek. Bevonultak a lovasok – mintegy húszan öltöztek ünneplőbe, pattantak paripára –, majd megérkeztek a politikusok, a színpaddal szemben jobboldalt a Néppárt, baloldalt az RMDSZ elöljárói, jelöltjei kaptak helyet. Hatalmas székely zászlót feszítettek ki a színpad előtt – azt a lobogót, amelynek felvonására nem kaptak engedélyt a szervezők, előző este a zászlórúd felállítását megakadályozta a román hatalom.
Cél és eszköz
A székely himnusz eléneklése és Székely Kinga lelkész áldása után Sánta Imre, az EMNP sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje nyitotta a felszólalók sorát. „Szabadságot a székely népnek! Autonómiát Székelyföldnek!” – dörögte a bikfalvi református lelkész. Sokan megkérdőjelezték e tüntetés időszerűségét, ám véget kell vetni a folyamatos halogatásnak – mondotta. „Ugyanabban a posványban tocsogunk, amelybe belerántottak minket egy diktátum által. Míg szerte Európában az eltelt száz év alatt, de a közelmúltban is országhatárokat írtak át, autonómiák jöttek létre, addig mi csak tétlenül és tehetetlenül álltunk az idő múlásában” – hangsúlyozta. „A létünk a tét, honfitársaim! És megmaradásunk záloga az autonómia, amely még elérendő cél ugyan, de amelyet elérve eszközzé válik önazonosságunk megőrzésére” – emelte ki Sánta Imre, aki szerint hittel és kitartással el lehet érni, hogy mind többen és többen legyünk, hogy szavunk, kiáltásunk egyre erőteljesebb legyen.
A székely széki tanácsok nevében felszólaló Bíró Levente kitért arra, hogy Háromszék ezúttal az összefogásban is példát mutat, „pártpolitikai hovatartozástól függetlenül jelen vannak politikusaink, felekezeti egyházaink, civil szervezeteink és mindazok, akiknek szívügye a székelység jövője, a székelység felemelkedése” – mondotta. Ő is arról beszélt, hogy hitre van szükségünk, s kifejtette: a magyarság történelme során mindig lázadó volt, nem tűrte az elnyomást, és ebben a székelység meghatározó szerepet vállalt. Leszögezte: a mai autonómiatüntetés egy állomása az autonómiaküzdelemnek, folytatni kell a harcot december 9-e után is, „ki kell vinnünk küzdelmünket az utcára, és egyre többen kell csatlakoznunk, egészen addig, amíg kivívjuk Székelyföld területi autonómiáját” – zárta beszédét.
Pártpolitika fölé emelni a nemzetpolitikát
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felidézte: 1989 decembere óta, 23 esztendeje mondják barátaival következetesen, hogy „autonómiára van szükség, mert ez a megoldás”, és huszonhárom éve támadják őt, őket emiatt. Az autonómia útjáról letért korábbi harcostársak megosztással vádolják őket, „márpedig az autonómia ügyének nem megosztania, hanem összekötnie kellene bennünket. Jó példa erre, hogy ma itt találjuk az RMDSZ megyei és helyi vezetőit” – hangsúlyozta. Tőkés László számba vette azt is, hogy ma a román parlamentben négy magyar honatyával – két képviselővel és két szenátorral – kevesebb ül, mint ahányan 2008-ban bejutottak, vannak, akiket felbuktattak más állásokba, egy képviselő elhunyt, Bokor Tibort pedig Kézdivásárhely polgármesterévé választották, és helyüket senki nem foglalta el. „Ki vette észre, hogy néggyel kevesebben vagyunk Bukarestben?!” – tette fel a kérdést, majd folytatta: „Lám, önmagában a mennyiség semmire sem garancia. Minőségi képviseletre van szükségünk. Olyan politikusokra, akik az autonómia ügyéből egy tapodtat sem engednek (...). Akik még akkor is felemelik szavukat érettünk, amikor ez értelmetlennek tűnik.” Tőkés László kitért arra is, hogy a baszk, katalán, dél-tiroli autonóm régiók nem szenvedték meg annyira a válságot, mint a központtól függő országrészek. „Ha összekapaszkodunk, hogyha egymásnak veti a hátát a tömbmagyarság és a szórvány, Székelyföld és a Részek, hogyha egységes magyar nemzetként lépünk fel, akkor lesz jövőnk” – hangsúlyozta. Új egység kell, amelyben a pártpolitikának fölébe emelkedik a nemzetpolitika. „Vannak közös ügyeink. Közös nyelvet beszélünk. Közös a célunk. És ez a célunk nem más, mint amit Kós Károly már kilencvenegy esztendővel ezelőtt tisztán és világosan megfogalmazott: a magyarság nemzeti autonómiája” – mondotta az EMNT elnöke,
Háromszoros igen a folytatásra
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felidézte: októberben a román szenátus anélkül utasította el a Székelyföld autonómiastatútumát, hogy az RMDSZ szenátorai felszólaltak volna a tervezet mellett, és a szövetség vezető politikusai részt sem vettek az ülésen. Hozzáfűzte: téved, aki azt gondolja, hogy ezzel a témát lezárták. „A küzdelem csak most kezdődik!” – jelentette ki. Felszólítására a tömeg háromszoros igen kiáltással szavazta meg, hogy a decemberi választások után megalakuló új parlament elé is beterjesszék a székelyföldi autonómiastatútum tervezetét, és azt is, hogy a székelyföldi önkormányzatok ismét határozatban tegyenek hitet az autonómia mellett. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, erdővidéki-sepsiszéki szenátorjelöltje arról beszélt, hogy „elég volt a tétlen csodavárásból”. Székelyföld és annak „régi, kemény népe” él és élni akar! „Nem engedhetünk tovább teret a romlásnak, a csüggedésnek, a beletörődésnek, a fásultságnak, a reménytelenségnek” – mondta. Szólt arról, hogy a „parlamenti képviselet monopóliumát féltve őrző” RMDSZ aprópénzre váltotta az autonómia ügyét, s bár húsz évvel ezelőtt felesküdtek az autonómiára, és 1996 óta majdnem folyamatosan hatalmon vannak, „a jövőt adták el a jelen – szavazatra váltható – eredménymorzsáiért”. Toró szerint az autonómia hatékony közigazgatási eszköz, amellyel okosan élve nemcsak nemzeti szimbólumaink szabad használatát és ünnepeink méltóságát tudjuk biztosítani, hanem megoldást kínál a dolgos mindennapok gondjaira-bajaira is. „Az autonómia nem egy megoldás a sokból, hanem a megoldás” – hangsúlyozta. „Jelenünk feladata és jövőnk felelőssége tehát egy föderális Románián belüli önálló európai Erdély, azon belül pedig a Székelyföld autonóm régió megteremtése. Harcunkat békésen, demokratikus eszközökkel vívjuk, de elszántan és kitartóan” – mondotta, és vázolta: a célhoz közelebb csak a politikum, a civil társadalom és az egyházak harmonikus együttműködése vihet.
Toró T. Tibor szavai után Sánta Imre olvasta fel a sepsiszentgyörgyi tüntetés nyilatkozatát. Egyebek mellett követelték anyanyelvünk, nemzeti szimbólumaink szabad használatát, önálló oktatási rendszert bölcsődétől az egyetemig, hogy adónkat itt költhessük el Székelyföld fejlesztésére, mi gazdálkodhassunk természeti kincseinkkel, hogy saját dolgainkban mi dönthessünk. A nyilatkozat megszólítja mindazokat, akikre szükség van az autonómiaküzdelemben: az egyházakat, civil szervezeteket, írástudókat, tudósokat, művészeket, az időseket, ifjakat, a politikai pártokat, hogy dolgozzanak ki egy közös cselekvési tervet az autonómia elérése érdekében. „Ha egymillió aláírást kell összegyűjteni, hogy Európa végre felfigyeljen ügyünkre, összegyűjtjük. Ha százezer aláírás kell ahhoz, hogy a Románia parlamentjébe választott képviselők számára nyomatékot adjunk jogos követeléseinknek, összegyűjtjük” – áll a szombaton közfelkiáltással elfogadott dokumentumban. A bő másfél órás tiltakozó nagygyűlés a magyar himnusszal zárult. A hideg miatt a tömeg már korábban oszladozni kezdett, a tüntetés végét körülbelül 1500-an várták meg.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az autonómia az egyetlen megoldás a székelyföldi magyarság számára – háromszoros igen kiáltással erről fogadtak el nyilatkozatot a szombati sepsiszentgyörgyi tüntetés résztvevői. Több ezren gyűltek össze, s a szónokok beszédeiben visszatérő motívum volt, hogy elérkezett az idő, cselekedni kell, mind többen és többen összegyűlni, világgá kiáltani akaratunkat, igényünket, ha azt akarjuk, ez a föld a miénk maradjon, és száz év múlva is magyarok lakják be.
A 11 órára meghirdetett TransylMania-koncert késve kezdődött, és lassan szivárogtak a Szabadság térre az ünneplőbe öltözött, székely zászlós tüntetők. 12 óra előtt tíz perccel még csak pár százan álldogáltak a színpad előtt, de aztán egyre többen és többen érkeztek. Bevonultak a lovasok – mintegy húszan öltöztek ünneplőbe, pattantak paripára –, majd megérkeztek a politikusok, a színpaddal szemben jobboldalt a Néppárt, baloldalt az RMDSZ elöljárói, jelöltjei kaptak helyet. Hatalmas székely zászlót feszítettek ki a színpad előtt – azt a lobogót, amelynek felvonására nem kaptak engedélyt a szervezők, előző este a zászlórúd felállítását megakadályozta a román hatalom.
Cél és eszköz
A székely himnusz eléneklése és Székely Kinga lelkész áldása után Sánta Imre, az EMNP sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje nyitotta a felszólalók sorát. „Szabadságot a székely népnek! Autonómiát Székelyföldnek!” – dörögte a bikfalvi református lelkész. Sokan megkérdőjelezték e tüntetés időszerűségét, ám véget kell vetni a folyamatos halogatásnak – mondotta. „Ugyanabban a posványban tocsogunk, amelybe belerántottak minket egy diktátum által. Míg szerte Európában az eltelt száz év alatt, de a közelmúltban is országhatárokat írtak át, autonómiák jöttek létre, addig mi csak tétlenül és tehetetlenül álltunk az idő múlásában” – hangsúlyozta. „A létünk a tét, honfitársaim! És megmaradásunk záloga az autonómia, amely még elérendő cél ugyan, de amelyet elérve eszközzé válik önazonosságunk megőrzésére” – emelte ki Sánta Imre, aki szerint hittel és kitartással el lehet érni, hogy mind többen és többen legyünk, hogy szavunk, kiáltásunk egyre erőteljesebb legyen.
A székely széki tanácsok nevében felszólaló Bíró Levente kitért arra, hogy Háromszék ezúttal az összefogásban is példát mutat, „pártpolitikai hovatartozástól függetlenül jelen vannak politikusaink, felekezeti egyházaink, civil szervezeteink és mindazok, akiknek szívügye a székelység jövője, a székelység felemelkedése” – mondotta. Ő is arról beszélt, hogy hitre van szükségünk, s kifejtette: a magyarság történelme során mindig lázadó volt, nem tűrte az elnyomást, és ebben a székelység meghatározó szerepet vállalt. Leszögezte: a mai autonómiatüntetés egy állomása az autonómiaküzdelemnek, folytatni kell a harcot december 9-e után is, „ki kell vinnünk küzdelmünket az utcára, és egyre többen kell csatlakoznunk, egészen addig, amíg kivívjuk Székelyföld területi autonómiáját” – zárta beszédét.
Pártpolitika fölé emelni a nemzetpolitikát
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felidézte: 1989 decembere óta, 23 esztendeje mondják barátaival következetesen, hogy „autonómiára van szükség, mert ez a megoldás”, és huszonhárom éve támadják őt, őket emiatt. Az autonómia útjáról letért korábbi harcostársak megosztással vádolják őket, „márpedig az autonómia ügyének nem megosztania, hanem összekötnie kellene bennünket. Jó példa erre, hogy ma itt találjuk az RMDSZ megyei és helyi vezetőit” – hangsúlyozta. Tőkés László számba vette azt is, hogy ma a román parlamentben négy magyar honatyával – két képviselővel és két szenátorral – kevesebb ül, mint ahányan 2008-ban bejutottak, vannak, akiket felbuktattak más állásokba, egy képviselő elhunyt, Bokor Tibort pedig Kézdivásárhely polgármesterévé választották, és helyüket senki nem foglalta el. „Ki vette észre, hogy néggyel kevesebben vagyunk Bukarestben?!” – tette fel a kérdést, majd folytatta: „Lám, önmagában a mennyiség semmire sem garancia. Minőségi képviseletre van szükségünk. Olyan politikusokra, akik az autonómia ügyéből egy tapodtat sem engednek (...). Akik még akkor is felemelik szavukat érettünk, amikor ez értelmetlennek tűnik.” Tőkés László kitért arra is, hogy a baszk, katalán, dél-tiroli autonóm régiók nem szenvedték meg annyira a válságot, mint a központtól függő országrészek. „Ha összekapaszkodunk, hogyha egymásnak veti a hátát a tömbmagyarság és a szórvány, Székelyföld és a Részek, hogyha egységes magyar nemzetként lépünk fel, akkor lesz jövőnk” – hangsúlyozta. Új egység kell, amelyben a pártpolitikának fölébe emelkedik a nemzetpolitika. „Vannak közös ügyeink. Közös nyelvet beszélünk. Közös a célunk. És ez a célunk nem más, mint amit Kós Károly már kilencvenegy esztendővel ezelőtt tisztán és világosan megfogalmazott: a magyarság nemzeti autonómiája” – mondotta az EMNT elnöke,
Háromszoros igen a folytatásra
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felidézte: októberben a román szenátus anélkül utasította el a Székelyföld autonómiastatútumát, hogy az RMDSZ szenátorai felszólaltak volna a tervezet mellett, és a szövetség vezető politikusai részt sem vettek az ülésen. Hozzáfűzte: téved, aki azt gondolja, hogy ezzel a témát lezárták. „A küzdelem csak most kezdődik!” – jelentette ki. Felszólítására a tömeg háromszoros igen kiáltással szavazta meg, hogy a decemberi választások után megalakuló új parlament elé is beterjesszék a székelyföldi autonómiastatútum tervezetét, és azt is, hogy a székelyföldi önkormányzatok ismét határozatban tegyenek hitet az autonómia mellett. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, erdővidéki-sepsiszéki szenátorjelöltje arról beszélt, hogy „elég volt a tétlen csodavárásból”. Székelyföld és annak „régi, kemény népe” él és élni akar! „Nem engedhetünk tovább teret a romlásnak, a csüggedésnek, a beletörődésnek, a fásultságnak, a reménytelenségnek” – mondta. Szólt arról, hogy a „parlamenti képviselet monopóliumát féltve őrző” RMDSZ aprópénzre váltotta az autonómia ügyét, s bár húsz évvel ezelőtt felesküdtek az autonómiára, és 1996 óta majdnem folyamatosan hatalmon vannak, „a jövőt adták el a jelen – szavazatra váltható – eredménymorzsáiért”. Toró szerint az autonómia hatékony közigazgatási eszköz, amellyel okosan élve nemcsak nemzeti szimbólumaink szabad használatát és ünnepeink méltóságát tudjuk biztosítani, hanem megoldást kínál a dolgos mindennapok gondjaira-bajaira is. „Az autonómia nem egy megoldás a sokból, hanem a megoldás” – hangsúlyozta. „Jelenünk feladata és jövőnk felelőssége tehát egy föderális Románián belüli önálló európai Erdély, azon belül pedig a Székelyföld autonóm régió megteremtése. Harcunkat békésen, demokratikus eszközökkel vívjuk, de elszántan és kitartóan” – mondotta, és vázolta: a célhoz közelebb csak a politikum, a civil társadalom és az egyházak harmonikus együttműködése vihet.
Toró T. Tibor szavai után Sánta Imre olvasta fel a sepsiszentgyörgyi tüntetés nyilatkozatát. Egyebek mellett követelték anyanyelvünk, nemzeti szimbólumaink szabad használatát, önálló oktatási rendszert bölcsődétől az egyetemig, hogy adónkat itt költhessük el Székelyföld fejlesztésére, mi gazdálkodhassunk természeti kincseinkkel, hogy saját dolgainkban mi dönthessünk. A nyilatkozat megszólítja mindazokat, akikre szükség van az autonómiaküzdelemben: az egyházakat, civil szervezeteket, írástudókat, tudósokat, művészeket, az időseket, ifjakat, a politikai pártokat, hogy dolgozzanak ki egy közös cselekvési tervet az autonómia elérése érdekében. „Ha egymillió aláírást kell összegyűjteni, hogy Európa végre felfigyeljen ügyünkre, összegyűjtjük. Ha százezer aláírás kell ahhoz, hogy a Románia parlamentjébe választott képviselők számára nyomatékot adjunk jogos követeléseinknek, összegyűjtjük” – áll a szombaton közfelkiáltással elfogadott dokumentumban. A bő másfél órás tiltakozó nagygyűlés a magyar himnusszal zárult. A hideg miatt a tömeg már korábban oszladozni kezdett, a tüntetés végét körülbelül 1500-an várták meg.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. december 13.
Összegeztek az EMNP udvarhelyszéki jelöltjei
Kampánytapasztalatairól számoltak be az Erdélyi Magyar Néppárt udvarhelyszéki jelöltjei. A parlamenti választások summázásaként László János, a párt udvarhelyszéki szervezetének elnöke elmondta: bár a részvétel országszerte gyenge volt, a számokból kiderül, hogy Udvarhelyszéken
„Sikeres kampányon vagyunk túl, hisz a helyhatósági választásokhoz képest az EMNP támogatottsága Udvarhelyszéken 16-ról 25 százalékra nőtt” – mondta László János, hozzátéve: az alacsony részvételi arányhoz jelentősen hozzájárult az RMDSZ demoralizáló kampánya is. „Az eredményeket sokféleképpen lehet értelmezni, a legfontosabb viszont az, hogy eljutott-e az üzenetünk a választókhoz, a jelöltekhez. Köszönettel tartozunk elsősorban azoknak a választóknak, akik megértették üzenetünket, főként a lengyelfalviaknak és a homoródszentpáliaknak, ahol a néppárt jelöltjei a legtöbb szavazatot kapták” – fogalmazott Zakariás Zoltán udvarhely- és gyergyószéki szenátorjelölt. Folytatásként kihangsúlyozta: a továbbiakban a helyi önkormányzatoknál végzendő szakmai tevékenységre fektetik majd a hangsúlyt, ezáltal is felkészítve a helyi közösségeket az önrendelkezésre. „Az eredmények bebizonyították az EMNP létjogosultságát, azt, hogy az általunk felvetett témák – az autonómia, a föderalizmus kérdése – életképesek. A jövőben is ezen a vonalon dolgozunk” – magyarázta.
Székely Kinga Réka képviselőjelölt számára lelki feltöltődés és valódi megvilágosodás volt az elmúlt időszak. „Annyi őszinte emberrel találkoztunk, akik annak örültek, hogy huszonkét év után végre van valaki, aki a jövő építéséről beszél és azon dolgozik” – mondta. A homoródszentpáli unitárius lelkész bibliai példával élve vázolta céljait, mondván: akárcsak a keresztre feszített Jézusnak, az EMPN-nek is eljön a pünkösdje. „Ebben reménykedünk, de készek vagyunk tenni is a változás érdekében” – tette hozzá végül.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro
Kampánytapasztalatairól számoltak be az Erdélyi Magyar Néppárt udvarhelyszéki jelöltjei. A parlamenti választások summázásaként László János, a párt udvarhelyszéki szervezetének elnöke elmondta: bár a részvétel országszerte gyenge volt, a számokból kiderül, hogy Udvarhelyszéken
„Sikeres kampányon vagyunk túl, hisz a helyhatósági választásokhoz képest az EMNP támogatottsága Udvarhelyszéken 16-ról 25 százalékra nőtt” – mondta László János, hozzátéve: az alacsony részvételi arányhoz jelentősen hozzájárult az RMDSZ demoralizáló kampánya is. „Az eredményeket sokféleképpen lehet értelmezni, a legfontosabb viszont az, hogy eljutott-e az üzenetünk a választókhoz, a jelöltekhez. Köszönettel tartozunk elsősorban azoknak a választóknak, akik megértették üzenetünket, főként a lengyelfalviaknak és a homoródszentpáliaknak, ahol a néppárt jelöltjei a legtöbb szavazatot kapták” – fogalmazott Zakariás Zoltán udvarhely- és gyergyószéki szenátorjelölt. Folytatásként kihangsúlyozta: a továbbiakban a helyi önkormányzatoknál végzendő szakmai tevékenységre fektetik majd a hangsúlyt, ezáltal is felkészítve a helyi közösségeket az önrendelkezésre. „Az eredmények bebizonyították az EMNP létjogosultságát, azt, hogy az általunk felvetett témák – az autonómia, a föderalizmus kérdése – életképesek. A jövőben is ezen a vonalon dolgozunk” – magyarázta.
Székely Kinga Réka képviselőjelölt számára lelki feltöltődés és valódi megvilágosodás volt az elmúlt időszak. „Annyi őszinte emberrel találkoztunk, akik annak örültek, hogy huszonkét év után végre van valaki, aki a jövő építéséről beszél és azon dolgozik” – mondta. A homoródszentpáli unitárius lelkész bibliai példával élve vázolta céljait, mondván: akárcsak a keresztre feszített Jézusnak, az EMPN-nek is eljön a pünkösdje. „Ebben reménykedünk, de készek vagyunk tenni is a változás érdekében” – tette hozzá végül.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro
2013. augusztus 27.
Unitárius ifjúsági konferencia a sokféleségről
A magyar unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) 2013. augusztus 23-25. között a Jobbágyfalva (Marosszék) melletti Tündér Ilona völgyében szervezte meg a XXXVII. Unitárius Ifjúsági Konferenciát.
A rendezvényen az ODFIE helyi egyleteinek képviseletében, illetve a központi szervező csapat tagjaiként 150 fiatal vett részt. A konferencia a következő programrészekből állt: istentiszteletek, áhítatok, előadások, valamint szórakoztató programrészek. A konferencia záró mozzanataként kopjafára helyezett emléktáblát avattak.
Az 1929–1939 között, majd az 1991 óta évente megszervezett unitárius ifjúsági konferenciák elsősorban egy-egy megadott téma feldolgozását célozzák, többnyire olyan területekről, amelyek az ifjúság életében fontos szereppel bírnak. Az idei rendezvény a körülöttünk rejlő sokféleséget kívánta előtérbe helyezni.
A rendezvény megnyitóján Molnár Imola nagyváradi segédlelkész tartott ifjúsági istentiszteletet, ezt követte Rácz Norbert kolozsvári lelkésznek, az ODFIE korábbi elnökének előadása Változó ifjúság, változó vallás? címmel. Fóris-Ferenczi Rita De anyu! című kötetének zenés könyvbemutatója után az első napot a kolozsvári Whisperblast együttes koncertje zárta.
A szombati előadások párhuzamosan zajlottak és szünet után megismétlődtek, hogy a fiataloknak lehetőségük legyen több tevékenységen is részt venni. Gergely Edó (Kolozsvár) relaxációs gyakorlatokat tanított, Pál Tünde (Árkos) pszichológus a párkapcsolatokról tartott előadást, Ravasz Gergő (Korond) a fazekas mesterséget mutatta be, Soós Lehel (Brassó) pedig az íjászatot. Tófalvi Tamás székelyudvarhelyi ifjúsági lelkész a fiatalos vallásosságról beszélt.
A szombat délutáni egylettörténeti vetélkedőn öt csapat mérte össze tudását, majd rövid szünet után újra négy program közül lehetett választani. Székely Kinga Réka homoródszentpéteri lelkész vezetett imára hívta a résztvevőket, Mátyás Zita (Szőkefalva) kézműves tevékenységeket irányított. Mindeközben az érdeklődő fiatalok Palkó Zalán Koppány (Székelykeresztúr) és Gergely Noémi (Székelyudvarhely) vezetésével egyletezhettek és ifjúsági énekeket tanulhattak. Negyedik választható tevékenységként Élő könyvtárat szerveztek, ami lehetővé tette, hogy a konferenciázó ifjak különböző meghívottakkal kötetlenül beszélgessenek a szakterületük sajátosságairól és személyes tapasztalataikról. Az Élő könyvtár meghívottjai voltak Rácz Norbert és Tófalvi Tamás lelkészek, Kecskés Béla (Székelyudvarhely) orvos, Tollas Vanda (Marosvásárhely) bábszínész és Szabó László (Kolozsvár).
A vasárnap délelőtti záróistentiszteletet Székely Kinga Réka, a Magyar Unitárius Egyház hitéleti és missziói előadótanácsosa tartotta. Ezt követően a templom melletti kopjafán ünnepélyesen elhelyezték a konferencia emléktábláját. Délután került sor Az Év Egylete című vetélkedő döntőjére, amelyen az egyletes fiatalok kreativitását és tudását tették próbára. Az összetett műfajú verseny első díját a székelykeresztúri egylet nyerte el, a másodikat a korondi ifjak, a harmadikat pedig a homoródszentpáli egyletesek. Este az eredményhirdetés és az oklevelek kiosztása után a Szomszédnéni Produkciós Iroda lépett fel. A rendezvényt lampion-eregetéssel zárták.
Maszol.ro
A magyar unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) 2013. augusztus 23-25. között a Jobbágyfalva (Marosszék) melletti Tündér Ilona völgyében szervezte meg a XXXVII. Unitárius Ifjúsági Konferenciát.
A rendezvényen az ODFIE helyi egyleteinek képviseletében, illetve a központi szervező csapat tagjaiként 150 fiatal vett részt. A konferencia a következő programrészekből állt: istentiszteletek, áhítatok, előadások, valamint szórakoztató programrészek. A konferencia záró mozzanataként kopjafára helyezett emléktáblát avattak.
Az 1929–1939 között, majd az 1991 óta évente megszervezett unitárius ifjúsági konferenciák elsősorban egy-egy megadott téma feldolgozását célozzák, többnyire olyan területekről, amelyek az ifjúság életében fontos szereppel bírnak. Az idei rendezvény a körülöttünk rejlő sokféleséget kívánta előtérbe helyezni.
A rendezvény megnyitóján Molnár Imola nagyváradi segédlelkész tartott ifjúsági istentiszteletet, ezt követte Rácz Norbert kolozsvári lelkésznek, az ODFIE korábbi elnökének előadása Változó ifjúság, változó vallás? címmel. Fóris-Ferenczi Rita De anyu! című kötetének zenés könyvbemutatója után az első napot a kolozsvári Whisperblast együttes koncertje zárta.
A szombati előadások párhuzamosan zajlottak és szünet után megismétlődtek, hogy a fiataloknak lehetőségük legyen több tevékenységen is részt venni. Gergely Edó (Kolozsvár) relaxációs gyakorlatokat tanított, Pál Tünde (Árkos) pszichológus a párkapcsolatokról tartott előadást, Ravasz Gergő (Korond) a fazekas mesterséget mutatta be, Soós Lehel (Brassó) pedig az íjászatot. Tófalvi Tamás székelyudvarhelyi ifjúsági lelkész a fiatalos vallásosságról beszélt.
A szombat délutáni egylettörténeti vetélkedőn öt csapat mérte össze tudását, majd rövid szünet után újra négy program közül lehetett választani. Székely Kinga Réka homoródszentpéteri lelkész vezetett imára hívta a résztvevőket, Mátyás Zita (Szőkefalva) kézműves tevékenységeket irányított. Mindeközben az érdeklődő fiatalok Palkó Zalán Koppány (Székelykeresztúr) és Gergely Noémi (Székelyudvarhely) vezetésével egyletezhettek és ifjúsági énekeket tanulhattak. Negyedik választható tevékenységként Élő könyvtárat szerveztek, ami lehetővé tette, hogy a konferenciázó ifjak különböző meghívottakkal kötetlenül beszélgessenek a szakterületük sajátosságairól és személyes tapasztalataikról. Az Élő könyvtár meghívottjai voltak Rácz Norbert és Tófalvi Tamás lelkészek, Kecskés Béla (Székelyudvarhely) orvos, Tollas Vanda (Marosvásárhely) bábszínész és Szabó László (Kolozsvár).
A vasárnap délelőtti záróistentiszteletet Székely Kinga Réka, a Magyar Unitárius Egyház hitéleti és missziói előadótanácsosa tartotta. Ezt követően a templom melletti kopjafán ünnepélyesen elhelyezték a konferencia emléktábláját. Délután került sor Az Év Egylete című vetélkedő döntőjére, amelyen az egyletes fiatalok kreativitását és tudását tették próbára. Az összetett műfajú verseny első díját a székelykeresztúri egylet nyerte el, a másodikat a korondi ifjak, a harmadikat pedig a homoródszentpáli egyletesek. Este az eredményhirdetés és az oklevelek kiosztása után a Szomszédnéni Produkciós Iroda lépett fel. A rendezvényt lampion-eregetéssel zárták.
Maszol.ro
2014. június 5.
Trianon: gyász, sebek, gyertyák, facsemeték, remények, hálaadás
A Nemzeti Összetartozás Napján a Duna Tv Közbeszéd című műsorában Süveges Gergő előbb ifj. Bertényi Iván történésszel beszélgetett, aki elmondta, hogy a Trianonnal kapcsolatos megbékélés kétoldalú kérdés: megtudunk-e békélni saját magunkkal, illetve, hogy békésen tudunk-e élni a Kárpát-medencében azokkal a népekkel, akikkel Trianon előtt, és Trianon után is együtt élünk, csak más határok között.
A Trianonról kell beszéljünk, és mindenki tudomásul kell vegye, hogy amikor erről beszélünk, akkor nem akarunk rosszat másoknak, hanem maguknak akarunk jót, hogy a sebek beforrjanak – magyarázta a történész.
A műsorba Székelyudvarhelyről bekapcsolódó Székely Kinga Réka unitárius lelkész arról beszélt, hogy a hosszú évtizedes fekete zászlós megemlékezés után, most örömünnepet ülhetnek, mert ahhoz képest mennyit szenvedett az összmagyarság 1918-tól, most a Magyar Országgyűlési határozat egy ünnepet biztosít, vége a fekete zászlóknak, most valami mást kell csinálni, a jövendő generációkra kell gondolni.
A felvidéki Dunaszerdahelyről a beszélgetésbe bekapcsolódó Karafa Attila, a Pázmáneum Polgári Társulás elnöke pedig miután beszámolt a dunaszerdahelyi megemlékezésekről, elmondta: hálát adnak annak, hogy egy szívvel, egy lélekkel akarnak a továbbra is a szülőföldükön élni. dunatv.hu. Erdély.ma
A Nemzeti Összetartozás Napján a Duna Tv Közbeszéd című műsorában Süveges Gergő előbb ifj. Bertényi Iván történésszel beszélgetett, aki elmondta, hogy a Trianonnal kapcsolatos megbékélés kétoldalú kérdés: megtudunk-e békélni saját magunkkal, illetve, hogy békésen tudunk-e élni a Kárpát-medencében azokkal a népekkel, akikkel Trianon előtt, és Trianon után is együtt élünk, csak más határok között.
A Trianonról kell beszéljünk, és mindenki tudomásul kell vegye, hogy amikor erről beszélünk, akkor nem akarunk rosszat másoknak, hanem maguknak akarunk jót, hogy a sebek beforrjanak – magyarázta a történész.
A műsorba Székelyudvarhelyről bekapcsolódó Székely Kinga Réka unitárius lelkész arról beszélt, hogy a hosszú évtizedes fekete zászlós megemlékezés után, most örömünnepet ülhetnek, mert ahhoz képest mennyit szenvedett az összmagyarság 1918-tól, most a Magyar Országgyűlési határozat egy ünnepet biztosít, vége a fekete zászlóknak, most valami mást kell csinálni, a jövendő generációkra kell gondolni.
A felvidéki Dunaszerdahelyről a beszélgetésbe bekapcsolódó Karafa Attila, a Pázmáneum Polgári Társulás elnöke pedig miután beszámolt a dunaszerdahelyi megemlékezésekről, elmondta: hálát adnak annak, hogy egy szívvel, egy lélekkel akarnak a továbbra is a szülőföldükön élni. dunatv.hu. Erdély.ma
2014. augusztus 1.
A Keskeny út tíz éve Tusványoson
A 25. tusványosi szabadegyetemen a Keskeny út misszió tízéves születésnapját ünnepelte. Az ökumenikus sátor a hiteles keresztény élet felvállalását, felmutatását kínálja a keresők és az egyházból, vallásból kiábrándult fesztiválozók számára.
A program mindig a ráhangoló nappal kezdődik, mert a szervezők fontosnak tartják az imádkozást a programért, a teljes fesztiválért.
Szerdán nyitányként Kádár János Zoltán teológiai hallgató kifejtette, hogy Isten timelinerén meghívás van közzétéve, amelyre mindannyian pozitív módon reagálhatunk, Bustya János lelkész-tanár pedig Fészbuk dzsénörésön címmel tartott igen jól dokumentált előadást. 16 órától élményszínház várta a jelentkezőket, érdekfeszítő volt az önmagukkal szembesülő szereplőket figyelni. Csütörtökön Andorkó Attila unitárius lelkész a gondolat teremtő és gátló erejéről beszélt, és felhívta a figyelmet a bűnök elengedésére. Példája egy félig telt pohárról szólt, melyet kinyújtott kézzel lehet tartani akár egy órán át, de több óra után iszonyatos súllyal nehezedik a fogvatartóra. Ehhez hasonló a lelkiismeretet fogva tartó bűn vagy negatív gondolat. Ruszka Sándor kézdivásárhelyi iskolalelkész arra tanított, miként nézzünk szembe félelmeinkkel, ami nem könnyű, de a szeretet segítségével lehetséges elűzni őket. Délután a kézműves-foglalkozások alatt személyes istentapasztalatokról, élményekről, hitről, önmagukról beszélgettek a fiatalok. Az esti film C. S. Lewis életének tragikus szerelmét követte végig, az Árnyékország a boldogság és a fájdalom viszonyára világított rá.
Pénteken a megszokott hangolót követően Ruszka Sándor az egyház fogalmát próbálta úgy megfogalmazni, hogy ne csupán egy adószedő és szolgálatokat nyújtó intézményt lássunk benne. A kerekasztal-beszélgetésen Kató Béla református püspök is részt vett, az unitárius egyházat Székely Kinga Réka képviselte, a moderálást Bardócz Csaba ikafalvi lelkész vállalta. Kiderült: nem az a kérdés, hogy van-e szükség egyházra, hanem az, hogy milyen egyházra van szükség? A püspök úr szerint „az egyház nem csak úgy, önmagától fejlődik, emberek élnek benne. Ha valaki hitelesen tud Istenről a másik embernek beszélni, és az Ő törvénye szerint cselekedni, ebből következhet az, hogy mások is követők lesznek. Az egyházban élni életforma, nem csak alkalomszerű találkozó.” Szombaton sátorbontás előtt Előttem az élet, és nem látok tőle semmit, avagy hogyan találjam meg a hivatásomat? címmel tartott érdekes előadást a Mărgulescu házaspár, kitartásra buzdítva: ha valami nem sikerül egyből, nem szabad feladni, az ezredikre biztosan összejön, mint Edisonnak az izzólámpa... A tizedik Keskeny út sajátos kezdeményezéssel bővült: baba-mama klubjában gyermekjátékok és önkéntesek várták a látogatókat.
A legizgalmasabb pillanatok mégis azok voltak, amikor közösen tapasztaltuk meg Isten nagyságát és erejét: ahogy hozzánk küldte a KGB-angyalokat, akik sörivás közben felhúzták a sátrat, ahogy délelőttönként kivétel nélkül megjelentek és beintették a 9-es dalt, a himnuszt... Sorolhatnám azokat a reggeli álmos pillanatokat, amikor az átázott, gumicsizmás, didergő társaság a fesztiválozókért és az eltűnt fiúért imádkozott, vagy a vagány jameléseket... Együtt éltük meg a bakikat is az agyongyötört, vízfoltos sátrunkban, az Isten házában.
RUSZKA MARGÓ, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A 25. tusványosi szabadegyetemen a Keskeny út misszió tízéves születésnapját ünnepelte. Az ökumenikus sátor a hiteles keresztény élet felvállalását, felmutatását kínálja a keresők és az egyházból, vallásból kiábrándult fesztiválozók számára.
A program mindig a ráhangoló nappal kezdődik, mert a szervezők fontosnak tartják az imádkozást a programért, a teljes fesztiválért.
Szerdán nyitányként Kádár János Zoltán teológiai hallgató kifejtette, hogy Isten timelinerén meghívás van közzétéve, amelyre mindannyian pozitív módon reagálhatunk, Bustya János lelkész-tanár pedig Fészbuk dzsénörésön címmel tartott igen jól dokumentált előadást. 16 órától élményszínház várta a jelentkezőket, érdekfeszítő volt az önmagukkal szembesülő szereplőket figyelni. Csütörtökön Andorkó Attila unitárius lelkész a gondolat teremtő és gátló erejéről beszélt, és felhívta a figyelmet a bűnök elengedésére. Példája egy félig telt pohárról szólt, melyet kinyújtott kézzel lehet tartani akár egy órán át, de több óra után iszonyatos súllyal nehezedik a fogvatartóra. Ehhez hasonló a lelkiismeretet fogva tartó bűn vagy negatív gondolat. Ruszka Sándor kézdivásárhelyi iskolalelkész arra tanított, miként nézzünk szembe félelmeinkkel, ami nem könnyű, de a szeretet segítségével lehetséges elűzni őket. Délután a kézműves-foglalkozások alatt személyes istentapasztalatokról, élményekről, hitről, önmagukról beszélgettek a fiatalok. Az esti film C. S. Lewis életének tragikus szerelmét követte végig, az Árnyékország a boldogság és a fájdalom viszonyára világított rá.
Pénteken a megszokott hangolót követően Ruszka Sándor az egyház fogalmát próbálta úgy megfogalmazni, hogy ne csupán egy adószedő és szolgálatokat nyújtó intézményt lássunk benne. A kerekasztal-beszélgetésen Kató Béla református püspök is részt vett, az unitárius egyházat Székely Kinga Réka képviselte, a moderálást Bardócz Csaba ikafalvi lelkész vállalta. Kiderült: nem az a kérdés, hogy van-e szükség egyházra, hanem az, hogy milyen egyházra van szükség? A püspök úr szerint „az egyház nem csak úgy, önmagától fejlődik, emberek élnek benne. Ha valaki hitelesen tud Istenről a másik embernek beszélni, és az Ő törvénye szerint cselekedni, ebből következhet az, hogy mások is követők lesznek. Az egyházban élni életforma, nem csak alkalomszerű találkozó.” Szombaton sátorbontás előtt Előttem az élet, és nem látok tőle semmit, avagy hogyan találjam meg a hivatásomat? címmel tartott érdekes előadást a Mărgulescu házaspár, kitartásra buzdítva: ha valami nem sikerül egyből, nem szabad feladni, az ezredikre biztosan összejön, mint Edisonnak az izzólámpa... A tizedik Keskeny út sajátos kezdeményezéssel bővült: baba-mama klubjában gyermekjátékok és önkéntesek várták a látogatókat.
A legizgalmasabb pillanatok mégis azok voltak, amikor közösen tapasztaltuk meg Isten nagyságát és erejét: ahogy hozzánk küldte a KGB-angyalokat, akik sörivás közben felhúzták a sátrat, ahogy délelőttönként kivétel nélkül megjelentek és beintették a 9-es dalt, a himnuszt... Sorolhatnám azokat a reggeli álmos pillanatokat, amikor az átázott, gumicsizmás, didergő társaság a fesztiválozókért és az eltűnt fiúért imádkozott, vagy a vagány jameléseket... Együtt éltük meg a bakikat is az agyongyötört, vízfoltos sátrunkban, az Isten házában.
RUSZKA MARGÓ, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. július 1.
PR Nyári Egyetem hetedszer
Innovatív szemlélet és kreatív megoldások az idei PR Nyári Egyetem mottói, amelyet a Sapientia EMTE csíkszeredai Társadalomtudományi Tanszéke immár hetedik alkalommal szervezett meg Csíkszeredában.
Az egyetem nagy aulájában tartották a hivatalos megnyitót szerdán délelőtt, ahol Székely Kinga szervező rámutatott, évről-évre egyre több előadót sikerül meghívni, az idei évben már igazán nemzetközivé vált a rendezvény, amely az előző évekhez képest jóval gyakorlatiasabbá vált.
Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség korábbi elnöke a kezdetek óta támogatója a szakmai rendezvénynek. Megítélése szerint a PR Nyári Egyetem ugyanaz és mindig más, hisz a tartalma, a tematikája évről-évre változik. Biró A. Zoltán örömének adott hangot, hogy az idei rendezvény partnere lehet a Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, hisz „térségünkben nagy szükség van azokra a kommunikációs és PR szakmai kompetenciákra, amelyeket a csíkszeredai alap- és mesteri képzés nyújt. Erre nagy mértékben ráerősít a PR Nyári Egyetem” – emelte ki a professzor.
Az idei rendezvény három tematikus napot foglal magába. A nyitónapon a kommunikáció, PR és rendezvényszervezés innovációs gyakorlata került a középpontba, szó esett startup vállalkozásokról, rendezvényekről és intézményi kommunikációról is. A délutáni foglalkozás során a résztvevők egy egészen aktuális téma kapcsán tartottak vitafórumot: kell-e Csíkszereda mellé repülőtér vagy sem?
Csütörtökön a marketingé a főszerep, márkázási folyamatokról, brandépítésről fog átfogó előadást tartani Bíró Péter marketing szakember. A délutáni foglalkozások során olyan helyi márkák kialakításával kapcsolatosan kapnak feladatokat a résztvevő csoportok, mint az Igazi Csíki Sör, Tusnádfürdő vagy éppen a Góbé termékek.
Pénteken az újságírók, médiaszakemberek és szóvivők, intézményi kommunikációsok kapcsolatát fogják boncolgatni a meghívott előadók. Ezt követően médiafórumra kerül sor, ahol a helyi média képviselői és a magyarországi meghívottak egy kerekasztal-beszélgetés során fognak aktuális témákat érinteni.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro
Innovatív szemlélet és kreatív megoldások az idei PR Nyári Egyetem mottói, amelyet a Sapientia EMTE csíkszeredai Társadalomtudományi Tanszéke immár hetedik alkalommal szervezett meg Csíkszeredában.
Az egyetem nagy aulájában tartották a hivatalos megnyitót szerdán délelőtt, ahol Székely Kinga szervező rámutatott, évről-évre egyre több előadót sikerül meghívni, az idei évben már igazán nemzetközivé vált a rendezvény, amely az előző évekhez képest jóval gyakorlatiasabbá vált.
Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség korábbi elnöke a kezdetek óta támogatója a szakmai rendezvénynek. Megítélése szerint a PR Nyári Egyetem ugyanaz és mindig más, hisz a tartalma, a tematikája évről-évre változik. Biró A. Zoltán örömének adott hangot, hogy az idei rendezvény partnere lehet a Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, hisz „térségünkben nagy szükség van azokra a kommunikációs és PR szakmai kompetenciákra, amelyeket a csíkszeredai alap- és mesteri képzés nyújt. Erre nagy mértékben ráerősít a PR Nyári Egyetem” – emelte ki a professzor.
Az idei rendezvény három tematikus napot foglal magába. A nyitónapon a kommunikáció, PR és rendezvényszervezés innovációs gyakorlata került a középpontba, szó esett startup vállalkozásokról, rendezvényekről és intézményi kommunikációról is. A délutáni foglalkozás során a résztvevők egy egészen aktuális téma kapcsán tartottak vitafórumot: kell-e Csíkszereda mellé repülőtér vagy sem?
Csütörtökön a marketingé a főszerep, márkázási folyamatokról, brandépítésről fog átfogó előadást tartani Bíró Péter marketing szakember. A délutáni foglalkozások során olyan helyi márkák kialakításával kapcsolatosan kapnak feladatokat a résztvevő csoportok, mint az Igazi Csíki Sör, Tusnádfürdő vagy éppen a Góbé termékek.
Pénteken az újságírók, médiaszakemberek és szóvivők, intézményi kommunikációsok kapcsolatát fogják boncolgatni a meghívott előadók. Ezt követően médiafórumra kerül sor, ahol a helyi média képviselői és a magyarországi meghívottak egy kerekasztal-beszélgetés során fognak aktuális témákat érinteni.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro
2015. december 11.
Bemutatta új csapatát a KMDSZ elnöke
Megtartotta 2015-ös közgyűlését a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) csütörtökön. A zsúfolásig telt teremben Rés Konrád Gergely, a KMDSZ elnöke mutatta be új csapatát, az elmúlt év eredményeit és újításait, illetve a vezetőtanács által előzetesen iktatott alapszabályzat-módosítási javaslatokat – közölte pénteken diákszövetség.
A közgyűlésen kezdetén a KMDSZ elnök köszöntötte a jelenlevőket, majd a 102 regisztrált tagból jelen levő 66 megszavazta Krippán Kingát, a KMDSZ volt vezetőtanácsi és jelenlegi ellenőrző testületi tagját mint ülésvezetőt. A napirendi pontok megszavazása után Rés Konrád Gergely számolt be a KMDSZ elmúlt évéről, megemlítve az eddig több mint 6000 diáknak tömegközlekedési előnyöket és kedvezményeket nyújtó A kártyát, az Európa Ifjúsági Fővárosa címnek köszönhető eseménybővítéseket és új rendezvényeket (a Kolozsváron megszervezett OTDK-szekciót, a Nemzetközi Diákolimpiát, az I. Kolozsvári Utcazene Fesztivált és sok más rendezvényt), melyek szervezésével a KMDSZ foglalkozott.
Emellett tájékoztatott a KMDSZ irodáinak és szakosztályainak eredményeiről, valamint beszámolt arról, hogy idén létrejött a számítógépes játékokkal foglalkozó eSports, de a színisek frissen alakult Színfolt nevű szakosztályát is bemutatta. Az elnök Tepfenhardt Betinának, a KMDSZ pénzügyisének adta át a szót, ő a 2015-ös év pénzügyi beszámolót tartotta meg, aki – miután a kiadásokról és bevételekről beszélt – azt is elárulta, hogy a megmaradt összeget a KMDSZ-iroda felszerelésének fejlesztésére fordítják. A beszámolók elfogadása után Kisgyörgy Réka jelenlegi elnökhelyettes ismertette az alapszabályzat-módosítási javaslatokat, melyeket a jelenlevő regisztrált tagok egyöntetűen elfogadtak.
A következőkben az új vezetőtanácsi jelölteket, illetve az Ellenőrző Testület tagjait ismerhették meg a jelenlevők. A szavazás után kiderült, a regisztrált tagok jóval több mint 2/3-adának a bizalmát elnyerték a jelöltek, így mindenki elfoglalhatja pozícióját 2016. február 15-e után. Ekkor az új elnökhelyettes Székely Kinga lesz, aki továbbra is a szakosztályokért felel, Kisgyörgy Réka lesz az új pénzügyis, Lokodi Katalin a tanügyért, Andacs Zsolt-Levente a tagságért, Belényesi Hunor programokért és kultúráért, Buryán Tünde PR- és kommunikációért, Tasnádi Márta Karrierirodáért, Lőrincz István pedig a Sportirodáért lesz felelős. Az Ellenőrző Testület tagjai Antal Géza, Borzási Sarolta, Gödri Csilla, Krippán Kinga és Tepfenhardt Betina lesznek jövő év februárjáról.
maszol.ro
Megtartotta 2015-ös közgyűlését a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) csütörtökön. A zsúfolásig telt teremben Rés Konrád Gergely, a KMDSZ elnöke mutatta be új csapatát, az elmúlt év eredményeit és újításait, illetve a vezetőtanács által előzetesen iktatott alapszabályzat-módosítási javaslatokat – közölte pénteken diákszövetség.
A közgyűlésen kezdetén a KMDSZ elnök köszöntötte a jelenlevőket, majd a 102 regisztrált tagból jelen levő 66 megszavazta Krippán Kingát, a KMDSZ volt vezetőtanácsi és jelenlegi ellenőrző testületi tagját mint ülésvezetőt. A napirendi pontok megszavazása után Rés Konrád Gergely számolt be a KMDSZ elmúlt évéről, megemlítve az eddig több mint 6000 diáknak tömegközlekedési előnyöket és kedvezményeket nyújtó A kártyát, az Európa Ifjúsági Fővárosa címnek köszönhető eseménybővítéseket és új rendezvényeket (a Kolozsváron megszervezett OTDK-szekciót, a Nemzetközi Diákolimpiát, az I. Kolozsvári Utcazene Fesztivált és sok más rendezvényt), melyek szervezésével a KMDSZ foglalkozott.
Emellett tájékoztatott a KMDSZ irodáinak és szakosztályainak eredményeiről, valamint beszámolt arról, hogy idén létrejött a számítógépes játékokkal foglalkozó eSports, de a színisek frissen alakult Színfolt nevű szakosztályát is bemutatta. Az elnök Tepfenhardt Betinának, a KMDSZ pénzügyisének adta át a szót, ő a 2015-ös év pénzügyi beszámolót tartotta meg, aki – miután a kiadásokról és bevételekről beszélt – azt is elárulta, hogy a megmaradt összeget a KMDSZ-iroda felszerelésének fejlesztésére fordítják. A beszámolók elfogadása után Kisgyörgy Réka jelenlegi elnökhelyettes ismertette az alapszabályzat-módosítási javaslatokat, melyeket a jelenlevő regisztrált tagok egyöntetűen elfogadtak.
A következőkben az új vezetőtanácsi jelölteket, illetve az Ellenőrző Testület tagjait ismerhették meg a jelenlevők. A szavazás után kiderült, a regisztrált tagok jóval több mint 2/3-adának a bizalmát elnyerték a jelöltek, így mindenki elfoglalhatja pozícióját 2016. február 15-e után. Ekkor az új elnökhelyettes Székely Kinga lesz, aki továbbra is a szakosztályokért felel, Kisgyörgy Réka lesz az új pénzügyis, Lokodi Katalin a tanügyért, Andacs Zsolt-Levente a tagságért, Belényesi Hunor programokért és kultúráért, Buryán Tünde PR- és kommunikációért, Tasnádi Márta Karrierirodáért, Lőrincz István pedig a Sportirodáért lesz felelős. Az Ellenőrző Testület tagjai Antal Géza, Borzási Sarolta, Gödri Csilla, Krippán Kinga és Tepfenhardt Betina lesznek jövő év februárjáról.
maszol.ro
2016. június 29.
Közelebb a helyi értékekhez
A vidékfejlesztés új kihívásaira válaszokkal szolgáló második kiadványánál tart a Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ, ez utóbbit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatával közösen hívták életre. A Sárosi-Blága Ágnes szociológus, valamint Székely Kinga Katalin kommunikációs szakértő által összeállított, összesen tíz szerző tanulmányát tartalmazó kötetet tegnap mutatták be egy kerekasztal-beszélgetés során a megyei önkormányzatnál.
A kötet szerkesztőin kívül Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai egyetem oktatója, társadalomkutató, illetve Pozsony János Csaba, a háromszéki központ munkatársa vett részt a szerzőgárda képviseletében, továbbá Olosz Szabolcs az intézet vezetőjeként, Ördög Melinda ügyvéd, a központ munkatársa, házigazdaként pedig Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Amint Olosz Szabolcs felvezetőjéből kiderült, a kiadvánnyal – amelynek első kötete hét évvel ezelőtt látott napvilágot – elsősorban azokat a vidékfejlesztést jellemző, új irányvonalakat szerették volna ismertetni a település- és térségfejlesztésben tevékenykedő fiatal szakemberekkel (szintén fiatal szakértők elemzései, tanulmányai révén), amelyek alapjait az idén húszéves Corki Nyilatkozatban fektettek le a dokumentum akkori megfogalmazói, elfogadói. E dokumentum akkor még elvárási szinten fogalmazta meg a helyi értékekre, erőforrásokra épített, fenntartható vidékfejlesztés alapelveit, tíz pontba sorolva azokat. Ezek az alapelvek bármely vidékfejlesztési stratégiának meghatározó összetevői lehetnek, hiszen egyebek mellett utat nyitottak annak a mára már egyre szélesebb körben elfogadott nézetnek, amely szerint egy térség – vagy egy közigazgatási egység – fejlesztése esetén ne csak a beruházások mérete, pénzben kifejezhető értéke legyen a fő mutató, hanem a helyi közösségre kifejtett hatásai is meghatározóak legyenek. Olosz Szabolcs szerint Székelyföld olyan térség, ahol a fejlesztés minden módozata fontos, így a helyi értékekre alapozó, alternatív, innovatív, több lábon álló megoldások is.
Sárosi-Blága Ágnes szerint Székelyföld településfejlesztése kapcsán megfigyelhető, hogy többszereplős folyamatról van szó, több szakmai ágazat együttállása feltételezi a haladást. Noha egyebek mellett az uniós támogatási rendszerek révén több innovatív megoldást sikerült alkalmazni, összességében a különböző elemek összeegyeztetését továbbra sem sikerült megvalósítani. Emellett egy általános jellemvonás Székelyföldre is érvényes: globális trendek érvényesülése zajlik. Ezzel szemben a kötet tanulmányai egyebek mellett olyan fogalmakat vezetnek be, mint az endogén – helyi értékekre, erőforrásokra alapuló – fejlesztések, konkrét példákkal erősítve meg a leírtakat. Székely Kinga Katalin a kötetnek a kommunikációra, marketingre, eseményszervezésre vonatkozó tanulmányai kapcsán megjegyezte: noha első látásra ezek kívülállónak tűnhetnek egy térség fejlesztése szempontjából, viszont, ha például csak a turizmust nézzük, máris kiderül, komoly hatásai lehetnek ezek elhanyagolásának, nem megfelelő alkalmazásának. A kötet ebben is egyfajta segítséget nyújt. Az új, a helyi értékekre alapuló vidékfejlesztési paradigma pontosabb ismertetése végett a kötet tanulmányai mélyrehatóan foglalkoznak a lokális, térségi identitással, a szimbolikus értékek és jelképek kérdéskörével, egyebek mellett a fiatalok itthon maradása szempontjából is. Az alkalmazott kutatás eredményeinek gyakorlati, helyi alkalmazása kérdéskörét a zárótanulmány járja körbe.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A vidékfejlesztés új kihívásaira válaszokkal szolgáló második kiadványánál tart a Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ, ez utóbbit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatával közösen hívták életre. A Sárosi-Blága Ágnes szociológus, valamint Székely Kinga Katalin kommunikációs szakértő által összeállított, összesen tíz szerző tanulmányát tartalmazó kötetet tegnap mutatták be egy kerekasztal-beszélgetés során a megyei önkormányzatnál.
A kötet szerkesztőin kívül Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai egyetem oktatója, társadalomkutató, illetve Pozsony János Csaba, a háromszéki központ munkatársa vett részt a szerzőgárda képviseletében, továbbá Olosz Szabolcs az intézet vezetőjeként, Ördög Melinda ügyvéd, a központ munkatársa, házigazdaként pedig Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Amint Olosz Szabolcs felvezetőjéből kiderült, a kiadvánnyal – amelynek első kötete hét évvel ezelőtt látott napvilágot – elsősorban azokat a vidékfejlesztést jellemző, új irányvonalakat szerették volna ismertetni a település- és térségfejlesztésben tevékenykedő fiatal szakemberekkel (szintén fiatal szakértők elemzései, tanulmányai révén), amelyek alapjait az idén húszéves Corki Nyilatkozatban fektettek le a dokumentum akkori megfogalmazói, elfogadói. E dokumentum akkor még elvárási szinten fogalmazta meg a helyi értékekre, erőforrásokra épített, fenntartható vidékfejlesztés alapelveit, tíz pontba sorolva azokat. Ezek az alapelvek bármely vidékfejlesztési stratégiának meghatározó összetevői lehetnek, hiszen egyebek mellett utat nyitottak annak a mára már egyre szélesebb körben elfogadott nézetnek, amely szerint egy térség – vagy egy közigazgatási egység – fejlesztése esetén ne csak a beruházások mérete, pénzben kifejezhető értéke legyen a fő mutató, hanem a helyi közösségre kifejtett hatásai is meghatározóak legyenek. Olosz Szabolcs szerint Székelyföld olyan térség, ahol a fejlesztés minden módozata fontos, így a helyi értékekre alapozó, alternatív, innovatív, több lábon álló megoldások is.
Sárosi-Blága Ágnes szerint Székelyföld településfejlesztése kapcsán megfigyelhető, hogy többszereplős folyamatról van szó, több szakmai ágazat együttállása feltételezi a haladást. Noha egyebek mellett az uniós támogatási rendszerek révén több innovatív megoldást sikerült alkalmazni, összességében a különböző elemek összeegyeztetését továbbra sem sikerült megvalósítani. Emellett egy általános jellemvonás Székelyföldre is érvényes: globális trendek érvényesülése zajlik. Ezzel szemben a kötet tanulmányai egyebek mellett olyan fogalmakat vezetnek be, mint az endogén – helyi értékekre, erőforrásokra alapuló – fejlesztések, konkrét példákkal erősítve meg a leírtakat. Székely Kinga Katalin a kötetnek a kommunikációra, marketingre, eseményszervezésre vonatkozó tanulmányai kapcsán megjegyezte: noha első látásra ezek kívülállónak tűnhetnek egy térség fejlesztése szempontjából, viszont, ha például csak a turizmust nézzük, máris kiderül, komoly hatásai lehetnek ezek elhanyagolásának, nem megfelelő alkalmazásának. A kötet ebben is egyfajta segítséget nyújt. Az új, a helyi értékekre alapuló vidékfejlesztési paradigma pontosabb ismertetése végett a kötet tanulmányai mélyrehatóan foglalkoznak a lokális, térségi identitással, a szimbolikus értékek és jelképek kérdéskörével, egyebek mellett a fiatalok itthon maradása szempontjából is. Az alkalmazott kutatás eredményeinek gyakorlati, helyi alkalmazása kérdéskörét a zárótanulmány járja körbe.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. július 21.
A vidékfejlesztés új trendjei
Új kiadványát osztotta meg az érdeklődőkkel és érintett szakemberekkel a Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ (HFKK). A szerkesztők a Csíkszeredai Sapientia egyetem fiatal doktorandusz kutatói, Székely Kinga Katalin és Sárosi Blága Ágnes. A projektek – helyek – innovációk című kötet annak az új trendnek a szellemében íródott, mely szerint a településfejlesztésben a belső erőforrásokra kell alapozni, de piacközpontú szemlélettel, azaz előzetes felmérésekre támaszkodva, nem csak saját ötletek, elképzelések alapján.
A kiadvány szellemében a szervezők a szociális és gazdasági szféra szereplőit is meghívták a kerekasztal-megbeszélésre, amely a vidékfejlesztés problémáit és lehetőségeit hivatott boncolgatni, azonban kevesen válaszoltak a meghívásra, egyik hozzászóló pedig éppen azt kifogásolta, a szociológusok, akiknek az említett kutatásokat el kellene végezni, valamint éppen a döntő pozícióban levő és pénzeket elosztó önkormányzati vezetők hiányoznak.
Biró A. Zoltán, a Csíkszeredai Sapientia professzora egy jól alkalmazott fejlesztésre is példát mondott: Gyergyóremetén társadalomkutatókat bízott meg az elöljáró, vizsgálják meg, mit szeretnének dolgozni az emberek, mihez van papíron végzettségük, illetve milyen más kompetenciáik vannak, amelyekre építve a foglalkoztatottságot növelni lehetne a településen.
Most azon dolgoznak, hogy a kihelyezett képzésen a legnépszerűbb (szakács-cukrász) mesterségre oktassák az átképzésre és elhelyezkedésre vágyókat.
A friss tanulmánykötet megjelenése után a HFKK munkatársai már tervezik a harmadikat, amelyben sikertörténeteket, esettanulmányokat gyűjtenének egybe.
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Új kiadványát osztotta meg az érdeklődőkkel és érintett szakemberekkel a Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ (HFKK). A szerkesztők a Csíkszeredai Sapientia egyetem fiatal doktorandusz kutatói, Székely Kinga Katalin és Sárosi Blága Ágnes. A projektek – helyek – innovációk című kötet annak az új trendnek a szellemében íródott, mely szerint a településfejlesztésben a belső erőforrásokra kell alapozni, de piacközpontú szemlélettel, azaz előzetes felmérésekre támaszkodva, nem csak saját ötletek, elképzelések alapján.
A kiadvány szellemében a szervezők a szociális és gazdasági szféra szereplőit is meghívták a kerekasztal-megbeszélésre, amely a vidékfejlesztés problémáit és lehetőségeit hivatott boncolgatni, azonban kevesen válaszoltak a meghívásra, egyik hozzászóló pedig éppen azt kifogásolta, a szociológusok, akiknek az említett kutatásokat el kellene végezni, valamint éppen a döntő pozícióban levő és pénzeket elosztó önkormányzati vezetők hiányoznak.
Biró A. Zoltán, a Csíkszeredai Sapientia professzora egy jól alkalmazott fejlesztésre is példát mondott: Gyergyóremetén társadalomkutatókat bízott meg az elöljáró, vizsgálják meg, mit szeretnének dolgozni az emberek, mihez van papíron végzettségük, illetve milyen más kompetenciáik vannak, amelyekre építve a foglalkoztatottságot növelni lehetne a településen.
Most azon dolgoznak, hogy a kihelyezett képzésen a legnépszerűbb (szakács-cukrász) mesterségre oktassák az átképzésre és elhelyezkedésre vágyókat.
A friss tanulmánykötet megjelenése után a HFKK munkatársai már tervezik a harmadikat, amelyben sikertörténeteket, esettanulmányokat gyűjtenének egybe.
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. augusztus 18.
XIX. századi hagyomány újraélesztése
Nagykorú a Szejkefürdői Unitárius Találkozó
A múlt hét végén került sor a 18. Szejkefürdői Unitárius Találkozóra, mely hozzávetőleg háromezer unitárius felekezethez tartozó hívet vonzott a Hargita megyex településre.
A találkozó idei mottója A szeretet a világ éltető lelke, amelyet Dávid Ferenc, az unitárius egyház megalapítója Jézus tanításának tolmácsolójaként hirdetett. A Marosi Unitárius Egyházkör esperese, Kecskés Csaba lelkipásztor megkeresésünkre elmondta, az augusztus második szombatján megrendezett találkozó a szeretet jegyében zajlott, és sikeresenek mondható. A Magyar Unitárius Egyház Püspöki Hivatala, a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör és a Marosi Unitárius Egyházkör szervezte az immár hagyományossá vált találkozót.
Amint az esperes kifejtette, a múlt szombati együttlétet – mely valóban a szeretet és az együtt imádkozás jegyében zajlott –, a nagykorúság jelzője is megilleti. Tavaly óta az úrvacsoraosztás is a találkozó része, amit az erdélyi hat egyházkör felváltva szolgáltat. Ez alkalommal a szejkefürdői szertartáshoz a Marosi Egyházkör adományozta az úrvacsorai jegyeket: a kenyeret és a bort. Bálint Benczédi Ferenc püspök és Kedei Mózes, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Egyházközség lelkésze, illetve Orbán Árpád a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal részéről köszöntötte az egybegyűlteket. Szabó Előd ürmösi lelkész igehirdetését követően Kecskés Csaba, a kövesdombi egyházközség lelkésze bemutatta a Marosi Egyházkört, azt követően pedig Székely Kinga Réka homoródszentpéteri unitárius lelkész, hitéleti és missziói előadó- tanácsos úrvacsorai beszédet mondott. Az úrvacsoraosztásnál hat sátorban három- három lelkész szolgált a Marosi Egyházkörből. Ezt követően került sor Orbán Balázs sírjának megkoszorúzására, ahol Kilyén Ilka színművész egyéni előadóműsorával örvendeztette meg a jelenlévőket.
Amint az esperes kifejtette, ez alkalommal a kulturális műsort is a Marosi Egyházkör biztosította: a szabadtéri színpadon fellépett a Szabédi Unitárius Egyházközség kórusa és a Fürge Lábak néptáncegyüttes, a jobbágyfalvi férfikórus, valamint a szentgericei lányok üveges tánca szórakoztatta a jelenlévőket. Énekvezér Orbán Gyöngyike és Szabó Júlia volt.
A Marosi Egyházkör műemlék templomairól dr. Furu Árpád tartott előadást, Nemes Gyula helytörténész pedig a nagyernyei Kelemen családról értekezett. Amint kérdésünkre a Marosi Egyházkör esperese kifejtette, a szejkefürdői találkozó gyökerei a homoródi unitárius búcsúra nyúlnak vissza. A Homoród mentén, az egykori Udvarhelyszék déli részén a Nagy- és Kis-Homoród patak hosszanti völgyeiben fekvő aprófalvas településfüzérek lakói nagyrészt unitárius vallásúak. A XIX. századból fennmAradt feljegyzések szerint a két Homoród mente unitárius vallású hívei az aratás befejeztével évente hálaadó ünnepségre és közös imádkozásra gyűltek össze. Ez a második világháborút követően megszűnt és a kommunizmus éveiben is szünetelt. Tizennyolc évvel ezelőtt élesztették újra Kedei Mózes, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Egyházközség lelkipásztorának ötlete nyomán, aki konfirmandusaival rendszeresen ellátogatott Orbán Balázs síremlékéhez, és a környék természeti szépsége és kisugárzása magával ragadta a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör akkori esperesét, így kezdődött a rendszerváltás után a szejkefürdői unitárius találkozók hagyományának újraélesztése – mondta el kérdésünkre a Marosvásárhelyi Kecskés Csaba lelkipásztor.
A Küküllődombói Unitárius Egyházközség gondnoka, Szabó Zsuzsánna kérdésünkre kifejtette, a Kis-Küküllő menti csapat számára rendkívüli élmény volt a délelőtt 11 órától késő délutánig tartó együttlét. Amint említette, a gyerekek játszósátrában és az ifjúsági sátorban a Marosi Egyházkör fiataljai a házigazdák ifiseivel tevékenykedtek. Mint jelezte, számukra felemelő érzés volt együtt imádkozni a szabadban, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy jövőre még több unitárius vesz részt a hagyományosan megrendezendő találkozón. "Remélem, hogy kinövi magát a rendezvény, és az unitárius hívekben tudatosul, hogy augusztus második szombatja a szejkefürdői együtt imádkozás napja, és arra az időpontra nem terveznek más programot, így évente gyarapodni fog a résztvevők lélekszáma" – hangsúlyozta Szabó Zsuzsánna ny. matematikatanár.
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)
Nagykorú a Szejkefürdői Unitárius Találkozó
A múlt hét végén került sor a 18. Szejkefürdői Unitárius Találkozóra, mely hozzávetőleg háromezer unitárius felekezethez tartozó hívet vonzott a Hargita megyex településre.
A találkozó idei mottója A szeretet a világ éltető lelke, amelyet Dávid Ferenc, az unitárius egyház megalapítója Jézus tanításának tolmácsolójaként hirdetett. A Marosi Unitárius Egyházkör esperese, Kecskés Csaba lelkipásztor megkeresésünkre elmondta, az augusztus második szombatján megrendezett találkozó a szeretet jegyében zajlott, és sikeresenek mondható. A Magyar Unitárius Egyház Püspöki Hivatala, a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör és a Marosi Unitárius Egyházkör szervezte az immár hagyományossá vált találkozót.
Amint az esperes kifejtette, a múlt szombati együttlétet – mely valóban a szeretet és az együtt imádkozás jegyében zajlott –, a nagykorúság jelzője is megilleti. Tavaly óta az úrvacsoraosztás is a találkozó része, amit az erdélyi hat egyházkör felváltva szolgáltat. Ez alkalommal a szejkefürdői szertartáshoz a Marosi Egyházkör adományozta az úrvacsorai jegyeket: a kenyeret és a bort. Bálint Benczédi Ferenc püspök és Kedei Mózes, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Egyházközség lelkésze, illetve Orbán Árpád a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal részéről köszöntötte az egybegyűlteket. Szabó Előd ürmösi lelkész igehirdetését követően Kecskés Csaba, a kövesdombi egyházközség lelkésze bemutatta a Marosi Egyházkört, azt követően pedig Székely Kinga Réka homoródszentpéteri unitárius lelkész, hitéleti és missziói előadó- tanácsos úrvacsorai beszédet mondott. Az úrvacsoraosztásnál hat sátorban három- három lelkész szolgált a Marosi Egyházkörből. Ezt követően került sor Orbán Balázs sírjának megkoszorúzására, ahol Kilyén Ilka színművész egyéni előadóműsorával örvendeztette meg a jelenlévőket.
Amint az esperes kifejtette, ez alkalommal a kulturális műsort is a Marosi Egyházkör biztosította: a szabadtéri színpadon fellépett a Szabédi Unitárius Egyházközség kórusa és a Fürge Lábak néptáncegyüttes, a jobbágyfalvi férfikórus, valamint a szentgericei lányok üveges tánca szórakoztatta a jelenlévőket. Énekvezér Orbán Gyöngyike és Szabó Júlia volt.
A Marosi Egyházkör műemlék templomairól dr. Furu Árpád tartott előadást, Nemes Gyula helytörténész pedig a nagyernyei Kelemen családról értekezett. Amint kérdésünkre a Marosi Egyházkör esperese kifejtette, a szejkefürdői találkozó gyökerei a homoródi unitárius búcsúra nyúlnak vissza. A Homoród mentén, az egykori Udvarhelyszék déli részén a Nagy- és Kis-Homoród patak hosszanti völgyeiben fekvő aprófalvas településfüzérek lakói nagyrészt unitárius vallásúak. A XIX. századból fennmAradt feljegyzések szerint a két Homoród mente unitárius vallású hívei az aratás befejeztével évente hálaadó ünnepségre és közös imádkozásra gyűltek össze. Ez a második világháborút követően megszűnt és a kommunizmus éveiben is szünetelt. Tizennyolc évvel ezelőtt élesztették újra Kedei Mózes, a Székelyudvarhelyi Belvárosi Egyházközség lelkipásztorának ötlete nyomán, aki konfirmandusaival rendszeresen ellátogatott Orbán Balázs síremlékéhez, és a környék természeti szépsége és kisugárzása magával ragadta a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör akkori esperesét, így kezdődött a rendszerváltás után a szejkefürdői unitárius találkozók hagyományának újraélesztése – mondta el kérdésünkre a Marosvásárhelyi Kecskés Csaba lelkipásztor.
A Küküllődombói Unitárius Egyházközség gondnoka, Szabó Zsuzsánna kérdésünkre kifejtette, a Kis-Küküllő menti csapat számára rendkívüli élmény volt a délelőtt 11 órától késő délutánig tartó együttlét. Amint említette, a gyerekek játszósátrában és az ifjúsági sátorban a Marosi Egyházkör fiataljai a házigazdák ifiseivel tevékenykedtek. Mint jelezte, számukra felemelő érzés volt együtt imádkozni a szabadban, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy jövőre még több unitárius vesz részt a hagyományosan megrendezendő találkozón. "Remélem, hogy kinövi magát a rendezvény, és az unitárius hívekben tudatosul, hogy augusztus második szombatja a szejkefürdői együtt imádkozás napja, és arra az időpontra nem terveznek más programot, így évente gyarapodni fog a résztvevők lélekszáma" – hangsúlyozta Szabó Zsuzsánna ny. matematikatanár.
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)
2016. november 25.
Lőrincz István Zoltán lesz a KMDSZ új elnöke
Lőrincz István Zoltánt választották meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség új elnökének a szervezet csütörtök esti tisztújító közgyűlésen. Az új elnök mandátuma 2017. február 15-én kezdődik, és két évre szól. Egyébként nem volt más jelölt az elnöki tisztségre. A választáson az elnökkel egyszerre a diákszervezet vezető testületét is megszavazták. A jelöltek regisztrált tagok több mint kétharmada szavazott.
Az elnökhelyettes Buryán Tünde lesz, aki a kommunikációért is felel majd. Kundi Zoltán lesz az új pénzügyes, Balog Laura a tanügyért, Andacs Zsolt-Levente a tagságért, Szabó Hajnal programokért, Horváth Réka a szakosztályokért, Demeter Kamilla a Karrierirodáért, Fogarassy Botond pedig a Sportirodáért lesz felelős. Az Ellenőrző Testület tagjainak Gödri Csillát, Kisgyörgy Rékát és Tepfenhardt Betinát választotta a közgyűlés. A póttagok Lokodi Katalin és Székely Kinga lesznek.
A közgyűlésen Rés Konrád Gergely jelenlegi elnök is beszámolt az elmúlt négyéves munkájának eredményeiről. A KMDSZ leköszönő elnöke beszélt a diákképviseletről, az elnöksége alatt szervezett rendezvényekről, illetve a különböző projektekről is. Megemlítette az idén már közel 5000 diáknak kiadott, tömegközlekedési előnyöket és kedvezményeket nyújtó A kártyát, az Európa Ifjúsági Fővárosa címnek köszönhető eseménybővítéseket és új rendezvényeket, a Kolozsvár 2015 utóprojektjeként létrejött MayDayst, illetve a Magyar Ifjúsági Központról is beszélt. Emellett elmondta a KMDSZ irodáinak és szakosztályainak eredményeit, illetve megtartotta az elmúlt év pénzügyi beszámolóját is. (közlemény)
Transindex.ro
Lőrincz István Zoltánt választották meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség új elnökének a szervezet csütörtök esti tisztújító közgyűlésen. Az új elnök mandátuma 2017. február 15-én kezdődik, és két évre szól. Egyébként nem volt más jelölt az elnöki tisztségre. A választáson az elnökkel egyszerre a diákszervezet vezető testületét is megszavazták. A jelöltek regisztrált tagok több mint kétharmada szavazott.
Az elnökhelyettes Buryán Tünde lesz, aki a kommunikációért is felel majd. Kundi Zoltán lesz az új pénzügyes, Balog Laura a tanügyért, Andacs Zsolt-Levente a tagságért, Szabó Hajnal programokért, Horváth Réka a szakosztályokért, Demeter Kamilla a Karrierirodáért, Fogarassy Botond pedig a Sportirodáért lesz felelős. Az Ellenőrző Testület tagjainak Gödri Csillát, Kisgyörgy Rékát és Tepfenhardt Betinát választotta a közgyűlés. A póttagok Lokodi Katalin és Székely Kinga lesznek.
A közgyűlésen Rés Konrád Gergely jelenlegi elnök is beszámolt az elmúlt négyéves munkájának eredményeiről. A KMDSZ leköszönő elnöke beszélt a diákképviseletről, az elnöksége alatt szervezett rendezvényekről, illetve a különböző projektekről is. Megemlítette az idén már közel 5000 diáknak kiadott, tömegközlekedési előnyöket és kedvezményeket nyújtó A kártyát, az Európa Ifjúsági Fővárosa címnek köszönhető eseménybővítéseket és új rendezvényeket, a Kolozsvár 2015 utóprojektjeként létrejött MayDayst, illetve a Magyar Ifjúsági Központról is beszélt. Emellett elmondta a KMDSZ irodáinak és szakosztályainak eredményeit, illetve megtartotta az elmúlt év pénzügyi beszámolóját is. (közlemény)
Transindex.ro
2016. december 9.
Volt is, lesz is, ez itt a praxis
A vasárnapi választások előtt nem árt elismételni, hogy kik képviseltek bennünket, udvarhelyieket a román parlamentben. Névsorolvasás.
A 1989 év végi rendszerváltás zűrzavaros hetei után 1990 februárjára rendeződött annyira az ország, hogy megalakulhatott a Nemzeti Egységtanács (Consiliul Provizoriu de Uniune Națională – CPUN) – ekkor még nem voltak választások, tehát parlamentje sem volt az országnak.
Az 1989 végén létrejött RMDSZ viszont minden magyarlakta településen megalakult és a marosvásárhelyi véres eseményeket követően az egész ország az 1990. május 20-i választásokra készült – erről itt írtunk bővebben.
Az első fecskék, tavasszal
A májusi voksoláson fölényesen győzött Ion Iliescu és a közben párttá alakult Nemzetmentési Front, az RMDSZ pedig bekerült a parlamentbe 12 szenátorral és 29 képviselővel – ez akkor nagyon jó szereplésnek számított, de ez a ciklus csak két évre szólt, hiszen még az új alkotmány sem volt meg, azt csak 1991-ben fogadták el.
Udvarhelyszékről Verestóy Attila vegyészmérnök lett szenátor és Incze Béla egykori gyárigazgató képviselő, mellettük Hargita megyéből Hajdu Menyhért Gábor jogász jutott be szenátornak, illetve Borbély Ernő, Csutak István Ferenc, Borsos Géza József és Nagy Benedek ülhettek be a képviselőházba.
Ezek a személyek 1992 őszéig maradtak a parlamentben, közülük többen már nem indultak ebben az évben, például az udvarhelyi Incze Béla. Utóbbi később a Magyar Polgári Pártban vállalt szerepet, idén októberben, 75 éves korában hunyt el.
És jött az Antal-Asztalos kettős
1992-ben szeptember végén rendezték meg a választásokat, ezt Iliescuék megint megnyerték, az RMDSZ továbbra is tartotta magát ellenzékben.
Ami Udvarhelyszéket illeti, Verestóy Attila továbbra is szenátor maradt, a képviselőházba viszont két új arc jött be – Antal István gépészmérnök, valamint Asztalos Ferenc tanár, tanfelügyelő.
Az Antal-Asztalos páros került fel a Hargita megyei listára 1996, 2000 és 2004 őszén is, mindketten befutó helyekre kerültek mindig, egészen 2008-ig együtt dolgoztak.
Ami a szakterületüket illeti, Asztalos „asztala" főleg az oktatás volt (mindig benne volt a képviselőház oktatási szakbizottságában), Antal szakterülete pedig az ipar és a vidékfejlesztés volt, az Ipar és Szolgáltatások Szakbizottságának volt az elnöke, alelnöke, titkára és tagja, persze nem egyszerre.
1996-ban kemény volt az előválasztás RMDSZ-en belül Székelyudvarhelyen, mert komoly kihívók akadtak: szenátorjelölt volt Hosszú Attila üzletember, képviselőjelölt pedig Szilágyi Edit jogász, de a szeptember végi előválasztáson a Verestóy-Antal-Asztalos trió került a befutó helyekre.
Kiszállás, majd egy kiszállítási kísérlet
Asztalos 2008-ban már nem indult, ekkor átalakult a rendszer is, hiszen Udvarhelyszéket külön csak egy képviselői hely illette meg a megyében, s ez a hely az Antal Istváné lett.
Azonban négy év múlva, 2012-ben egykori irodavezetőjével, Ladányi Lászlóval kellett megküzdenie az RMDSZ belső előválasztásán úgy, hogy a szervezet nagyemberei, illetve a székelyudvarhelyi RMDSZ is inkább Ladányit támogatták.
Antal azonban a Csíkszeredában lezajlott előválasztáson 35-32 szavazatarányban győzött, így ő kerülhetett be ismét a parlamentbe újabb négy évre – idén már ő sem indul, viszont a szenátori listán már ott van – igaz, nem befutó helyen − a fia, Antal Lóránt.
2012-ben az EMNP is benevezett az országos választásokra, Zakariás Zoltán személyében udvarhelyszéki szenátorjelöltjük is volt, Székely Kinga Réka pedig képviselőjelöltként indult, de a kis párt közelébe se járt a bejutási küszöbnek.
Összefoglalva az eddig a parlamentben szenátorként vagy képviselőként eltöltött évek számát: Verestóy 26 év, Antal 24 év, Asztalos 16 év, Incze 2 év. Antal idén befejezi, Verestóynak még kinéz négy év.
Katona Zoltán uh.ro
A vasárnapi választások előtt nem árt elismételni, hogy kik képviseltek bennünket, udvarhelyieket a román parlamentben. Névsorolvasás.
A 1989 év végi rendszerváltás zűrzavaros hetei után 1990 februárjára rendeződött annyira az ország, hogy megalakulhatott a Nemzeti Egységtanács (Consiliul Provizoriu de Uniune Națională – CPUN) – ekkor még nem voltak választások, tehát parlamentje sem volt az országnak.
Az 1989 végén létrejött RMDSZ viszont minden magyarlakta településen megalakult és a marosvásárhelyi véres eseményeket követően az egész ország az 1990. május 20-i választásokra készült – erről itt írtunk bővebben.
Az első fecskék, tavasszal
A májusi voksoláson fölényesen győzött Ion Iliescu és a közben párttá alakult Nemzetmentési Front, az RMDSZ pedig bekerült a parlamentbe 12 szenátorral és 29 képviselővel – ez akkor nagyon jó szereplésnek számított, de ez a ciklus csak két évre szólt, hiszen még az új alkotmány sem volt meg, azt csak 1991-ben fogadták el.
Udvarhelyszékről Verestóy Attila vegyészmérnök lett szenátor és Incze Béla egykori gyárigazgató képviselő, mellettük Hargita megyéből Hajdu Menyhért Gábor jogász jutott be szenátornak, illetve Borbély Ernő, Csutak István Ferenc, Borsos Géza József és Nagy Benedek ülhettek be a képviselőházba.
Ezek a személyek 1992 őszéig maradtak a parlamentben, közülük többen már nem indultak ebben az évben, például az udvarhelyi Incze Béla. Utóbbi később a Magyar Polgári Pártban vállalt szerepet, idén októberben, 75 éves korában hunyt el.
És jött az Antal-Asztalos kettős
1992-ben szeptember végén rendezték meg a választásokat, ezt Iliescuék megint megnyerték, az RMDSZ továbbra is tartotta magát ellenzékben.
Ami Udvarhelyszéket illeti, Verestóy Attila továbbra is szenátor maradt, a képviselőházba viszont két új arc jött be – Antal István gépészmérnök, valamint Asztalos Ferenc tanár, tanfelügyelő.
Az Antal-Asztalos páros került fel a Hargita megyei listára 1996, 2000 és 2004 őszén is, mindketten befutó helyekre kerültek mindig, egészen 2008-ig együtt dolgoztak.
Ami a szakterületüket illeti, Asztalos „asztala" főleg az oktatás volt (mindig benne volt a képviselőház oktatási szakbizottságában), Antal szakterülete pedig az ipar és a vidékfejlesztés volt, az Ipar és Szolgáltatások Szakbizottságának volt az elnöke, alelnöke, titkára és tagja, persze nem egyszerre.
1996-ban kemény volt az előválasztás RMDSZ-en belül Székelyudvarhelyen, mert komoly kihívók akadtak: szenátorjelölt volt Hosszú Attila üzletember, képviselőjelölt pedig Szilágyi Edit jogász, de a szeptember végi előválasztáson a Verestóy-Antal-Asztalos trió került a befutó helyekre.
Kiszállás, majd egy kiszállítási kísérlet
Asztalos 2008-ban már nem indult, ekkor átalakult a rendszer is, hiszen Udvarhelyszéket külön csak egy képviselői hely illette meg a megyében, s ez a hely az Antal Istváné lett.
Azonban négy év múlva, 2012-ben egykori irodavezetőjével, Ladányi Lászlóval kellett megküzdenie az RMDSZ belső előválasztásán úgy, hogy a szervezet nagyemberei, illetve a székelyudvarhelyi RMDSZ is inkább Ladányit támogatták.
Antal azonban a Csíkszeredában lezajlott előválasztáson 35-32 szavazatarányban győzött, így ő kerülhetett be ismét a parlamentbe újabb négy évre – idén már ő sem indul, viszont a szenátori listán már ott van – igaz, nem befutó helyen − a fia, Antal Lóránt.
2012-ben az EMNP is benevezett az országos választásokra, Zakariás Zoltán személyében udvarhelyszéki szenátorjelöltjük is volt, Székely Kinga Réka pedig képviselőjelöltként indult, de a kis párt közelébe se járt a bejutási küszöbnek.
Összefoglalva az eddig a parlamentben szenátorként vagy képviselőként eltöltött évek számát: Verestóy 26 év, Antal 24 év, Asztalos 16 év, Incze 2 év. Antal idén befejezi, Verestóynak még kinéz négy év.
Katona Zoltán uh.ro
2017. február 8.
Év eleji országos konzultáción a MIÉRT
Február 6-án tartotta év eleji országos konzultációját az Ifjúsági és Sportminisztérium Bukarestben. A Magyar Ifjúsági Értekezlet képviseletében Antal Lóránt, a szervezet elnöke és Székely Kinga, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum megbízottja vettek részt a rendezvényen. Marius Dunca ifjúsági és sportminiszter teljes nyitottságáról biztosította a részt vevő szervezetek képviselőit, elmondta, a kölcsönös tisztelet képezheti a hatékony együttműködés alapjait a minisztérium és az ifjúsági szervezetek között. Antal Lóránt a konzultáció kapcsán kiemelte: „Sajnos az ifjúsági törvény a MIÉRT által kiegészített javaslatokkal visszakerül a minisztériumhoz, majd 30 napos közvita után újra a kormány elé kerül, ezután végül a parlamentnek kell elfogadnia a törvényt ahhoz, hogy az érvénybe léphessen. Ez egy visszalé- pésnek számít, hiszen egyértelműen jobb lenne, ha már a parlamenti vita tárgya lenne. Így az egész folyamat újrakezdődik, viszont a 30 napos minisztériumi közvita jó lehetőség a számunkra, hogy az általunk javasolt módosításokat meg tudjuk erősíteni, hiszen a tavalyi konzultációk során több módosítást is javasoltunk, mind szociális, mind gazdasági témakörben. Sajnos országunkban a kiszámíthatóságon van még mit dolgozni, ameddig ez a biztonságérzet nem a sajátunk, addig nehéz jól átgondolt, kiegyensúlyozott ifjúságpolitikát folytatni. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy végre a lehető legcélszerűbb ifjúsági törvényt dolgozzuk ki, közösen az ifjúsági szervezetekkel és az Ifjúsági és Sportminisztériummal”. A konzultáción szó esett négy új munkacsoport létrejöttéről, melyek mindegyikébe a MIÉRT is delegál képviselőket: a roma fiatalok ügyeiért felelős munkacsoport, a vidéki környezetben élő fiatalok ügyeiért felelős munkacsoport, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok ügyeiért felelős munkacsoport, valamint az online platformokért felelős munkacsoport. A tavalyihoz képest nagyobb költségvetéssel rendelkező minisztérium idén is várja a szervezetek pályázatait. (közlemény)
Népújság (Marosvásárhely)
Február 6-án tartotta év eleji országos konzultációját az Ifjúsági és Sportminisztérium Bukarestben. A Magyar Ifjúsági Értekezlet képviseletében Antal Lóránt, a szervezet elnöke és Székely Kinga, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum megbízottja vettek részt a rendezvényen. Marius Dunca ifjúsági és sportminiszter teljes nyitottságáról biztosította a részt vevő szervezetek képviselőit, elmondta, a kölcsönös tisztelet képezheti a hatékony együttműködés alapjait a minisztérium és az ifjúsági szervezetek között. Antal Lóránt a konzultáció kapcsán kiemelte: „Sajnos az ifjúsági törvény a MIÉRT által kiegészített javaslatokkal visszakerül a minisztériumhoz, majd 30 napos közvita után újra a kormány elé kerül, ezután végül a parlamentnek kell elfogadnia a törvényt ahhoz, hogy az érvénybe léphessen. Ez egy visszalé- pésnek számít, hiszen egyértelműen jobb lenne, ha már a parlamenti vita tárgya lenne. Így az egész folyamat újrakezdődik, viszont a 30 napos minisztériumi közvita jó lehetőség a számunkra, hogy az általunk javasolt módosításokat meg tudjuk erősíteni, hiszen a tavalyi konzultációk során több módosítást is javasoltunk, mind szociális, mind gazdasági témakörben. Sajnos országunkban a kiszámíthatóságon van még mit dolgozni, ameddig ez a biztonságérzet nem a sajátunk, addig nehéz jól átgondolt, kiegyensúlyozott ifjúságpolitikát folytatni. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy végre a lehető legcélszerűbb ifjúsági törvényt dolgozzuk ki, közösen az ifjúsági szervezetekkel és az Ifjúsági és Sportminisztériummal”. A konzultáción szó esett négy új munkacsoport létrejöttéről, melyek mindegyikébe a MIÉRT is delegál képviselőket: a roma fiatalok ügyeiért felelős munkacsoport, a vidéki környezetben élő fiatalok ügyeiért felelős munkacsoport, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok ügyeiért felelős munkacsoport, valamint az online platformokért felelős munkacsoport. A tavalyihoz képest nagyobb költségvetéssel rendelkező minisztérium idén is várja a szervezetek pályázatait. (közlemény)
Népújság (Marosvásárhely)
2017. augusztus 8.
Unitáriusok találkoznak Szejkefürdőn
Tizenkilencedik alkalommal gyűlnek össze az unitáriusok augusztus második szombatján a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. A hagyományos találkozót idén a vallásszabadság kihirdetésének 449., a reformáció 500. évfordulója jegyében tartják. Az úrvacsoraosztásos istentisztelet tizenegy órakor kezdődik.
Az idei találkozó szervezői a Magyar Unitárius Egyház (MUE) képviselőtanácsa, a székelyudvarhelyi 1-es számú, belvárosi unitárius egyházközség, valamint a Magyarországi Egyházkerület és a Küküllői Unitárius Egyházkör – tudtuk meg Székely Kinga Rékától, a MUE hitéleti és missziói előadó-tanácsosától, homoródszentpéteri lelkésztől.
Találkozótörténet
A Szejkefürdői Unitárius Találkozó egy, a 19. században már feljegyzett unitárius vallásos találkozóban gyökerezik.
Az aratás és a csépelés utáni időszakban, augusztus utolsó vasárnapján a Kis- és a Nagy-Homoród mente unitárius egyházközségeiből felmentek az emberek Homoródfürdőre, ahol a források mellett istentiszteletet tartottak, majd mulattak. Az Erdély másodszori elcsatolását követő években még élt ez a hagyomány, ám a kommunista diktatúra idején szünetelt. Újjáélesztése és egyetemes szintre való emelése 1999-ben történt. Szejkefürdő 2017
Augusztus 12-én délelőtt tizenegy órától, a huszárok felvonulását és a zászlóátadást követően Kelemen Szabolcs, a házigazda egyházközség beszolgáló lelkésze, Bálint Benczédi Ferenc, a MUE püspöke, Kántor Csaba, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, valamint Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere mond üdvözlőbeszédet. Az úrvacsoraosztásos istentiszteleten Kászoni Kövendi József, a MUE püspöki helynöke és Orbán Gyöngyvér, a házigazda egyházközség énekvezére szolgál, az úrvacsorai beszédet Szentgyörgyi Sándor, a Küküllői Unitárius Egyházkör esperese mondja. Közreműködik Jenei Ildikó dicsőszentmártoni énekvezér. Az úrvacsora a Küküllői Unitárius Egyházkör és a Magyarországi Egyházkerület adománya. A koszorúzási ünnepségen, Orbán Balázs sírjánál Szalóczy Pál budapesti színművészt hallgathatják meg. A kulturális műsor keretében a dicsőszentmártoni Kökényes Néptáncegyüttes Kis-Küküllő menti népdalok és néptáncokat ad elő. Utána előadások hangzanak el: Fülöp Dezső Alpár ádámosi lelkész a küküllői egyházkör egyházközségeit, míg Kriza János miskolci lelkész a magyarországi egyházkerület egyházközségeit mutatja be. Tudnivalók
A találkozó ideje alatt gyermek- és ifjúsági sátor működik. A gyülekezeteket kérik, egyházközségi zászlójukat és névtáblájukat, a részvevők pedig énekeskönyvet, pokrócot és esőernyőt vigyenek magukkal. Amennyiben koszorút szeretnének elhelyezni Orbán Balázs sírján, tudassák szándékukat a szervezőkkel. A találkozó helyszínén egyházi kiadványok vásárolhatók. A társszervező egyházközségek nőegyletei eladásra kínálják az általuk készített népművészeti cikkeket. A találkozó helyszínén kapható lesz étel és ital. A parkolásnál kérjék a helyi rendőrök és a szervezők segítségét. Autóbuszjáratok A találkozó napján Székelyudvarhelyről fél tízkor, tízkor és fél tizenegykor indul autóbusz Szejkefürdőre. Mindhárom alkalommal a Patkóban és a Septimia előtti megállóban van lehetőség a fölszállásra. Visszaindulás: fél ötkor, ötkor és fél hatkor.
Molnár Melinda / Székelyhon.ro
Tizenkilencedik alkalommal gyűlnek össze az unitáriusok augusztus második szombatján a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. A hagyományos találkozót idén a vallásszabadság kihirdetésének 449., a reformáció 500. évfordulója jegyében tartják. Az úrvacsoraosztásos istentisztelet tizenegy órakor kezdődik.
Az idei találkozó szervezői a Magyar Unitárius Egyház (MUE) képviselőtanácsa, a székelyudvarhelyi 1-es számú, belvárosi unitárius egyházközség, valamint a Magyarországi Egyházkerület és a Küküllői Unitárius Egyházkör – tudtuk meg Székely Kinga Rékától, a MUE hitéleti és missziói előadó-tanácsosától, homoródszentpéteri lelkésztől.
Találkozótörténet
A Szejkefürdői Unitárius Találkozó egy, a 19. században már feljegyzett unitárius vallásos találkozóban gyökerezik.
Az aratás és a csépelés utáni időszakban, augusztus utolsó vasárnapján a Kis- és a Nagy-Homoród mente unitárius egyházközségeiből felmentek az emberek Homoródfürdőre, ahol a források mellett istentiszteletet tartottak, majd mulattak. Az Erdély másodszori elcsatolását követő években még élt ez a hagyomány, ám a kommunista diktatúra idején szünetelt. Újjáélesztése és egyetemes szintre való emelése 1999-ben történt. Szejkefürdő 2017
Augusztus 12-én délelőtt tizenegy órától, a huszárok felvonulását és a zászlóátadást követően Kelemen Szabolcs, a házigazda egyházközség beszolgáló lelkésze, Bálint Benczédi Ferenc, a MUE püspöke, Kántor Csaba, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, valamint Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere mond üdvözlőbeszédet. Az úrvacsoraosztásos istentiszteleten Kászoni Kövendi József, a MUE püspöki helynöke és Orbán Gyöngyvér, a házigazda egyházközség énekvezére szolgál, az úrvacsorai beszédet Szentgyörgyi Sándor, a Küküllői Unitárius Egyházkör esperese mondja. Közreműködik Jenei Ildikó dicsőszentmártoni énekvezér. Az úrvacsora a Küküllői Unitárius Egyházkör és a Magyarországi Egyházkerület adománya. A koszorúzási ünnepségen, Orbán Balázs sírjánál Szalóczy Pál budapesti színművészt hallgathatják meg. A kulturális műsor keretében a dicsőszentmártoni Kökényes Néptáncegyüttes Kis-Küküllő menti népdalok és néptáncokat ad elő. Utána előadások hangzanak el: Fülöp Dezső Alpár ádámosi lelkész a küküllői egyházkör egyházközségeit, míg Kriza János miskolci lelkész a magyarországi egyházkerület egyházközségeit mutatja be. Tudnivalók
A találkozó ideje alatt gyermek- és ifjúsági sátor működik. A gyülekezeteket kérik, egyházközségi zászlójukat és névtáblájukat, a részvevők pedig énekeskönyvet, pokrócot és esőernyőt vigyenek magukkal. Amennyiben koszorút szeretnének elhelyezni Orbán Balázs sírján, tudassák szándékukat a szervezőkkel. A találkozó helyszínén egyházi kiadványok vásárolhatók. A társszervező egyházközségek nőegyletei eladásra kínálják az általuk készített népművészeti cikkeket. A találkozó helyszínén kapható lesz étel és ital. A parkolásnál kérjék a helyi rendőrök és a szervezők segítségét. Autóbuszjáratok A találkozó napján Székelyudvarhelyről fél tízkor, tízkor és fél tizenegykor indul autóbusz Szejkefürdőre. Mindhárom alkalommal a Patkóban és a Septimia előtti megállóban van lehetőség a fölszállásra. Visszaindulás: fél ötkor, ötkor és fél hatkor.
Molnár Melinda / Székelyhon.ro
2017. október 24.
Ha az ének az élet dala (Szentivánlaborfalva)
A Szentivánlaborfalván elhangzott tizenegy kórus és dalkör műsora nem lehetett más, mint az élet dala, idegenből érkezők hangsúlyozták: Háromszéken, itt, a Kárpátok kanyarulatában nagyon szeretnek énekelni az emberek örömükben is, bánatukban is. „Az ének gyógyít, az ének vigasztal minket. Kisgyerekkorunkban, ha elestünk, vér csöppent sebünkből, édesanyánk énekkel gyógyított meg, belefelejtettünk a fájdalomba” – hangsúlyozta beszédében Székely Kinga Réka, az unitárius egyház hitéleti és missziói előadó tanácsosa.
Zsúfolásig megtelt az unitárius templom. Lobogókkal vonultak be a kórusok. A 138. ősi zsoltár üzenetére emlékeztette az énekesek seregét imájában Buzogány-Csoma István vendégfogadó szentivánlaborfalvi unitárius lelkész. Az együtt éneklés öröméről szólt Török István egyházköri esperes. Az éneklés önkifejezési forma és megkülönböztetett fontosságú közösségformáló erő – hangsúlyozta köszöntőbeszédében. Felsorakozott a helybeli Laborfalvi Róza Nőszövetség kórusa és a Székely István Dalkör, az árkosi Régeni Áron Dalárda, a Felsőrákosi Nőszövetség Kórusa, a vargyasi Dávid Ferenc Dalárda, a sepsiszentgyörgyi Kriza János Dalárda, az olthévízi vegyes dalárda, a Brassói Unitárius Vegyes Kar, a nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Daloskör, jelenlétével megtisztelte a találkozót a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjas Klub énekkara és a kökösi Harmónia vegyes kar is. Szakavatott karmesterek munkája nyomán az egyházi és istenes énekek igen változatos darabjait hallhattuk hazai és külföldi jeles szerzők műveiből. Elhangzott Gerendás Péter Liszt Ferenc-díjas zeneszerző Bartók országából vagyunk szerzeménye. Október lévén, helyénvaló volt Az aradi tizenhárom éneke. Felhangzottak református egyházi énekek, Franz Schubert Szent az Isten című szerzeménye. A közönséghez közel állt Szotyori-Nagy József–Losonczy László Adjon Isten a magyarnak... kórusszáma, de hallhattunk izraeli népénekeket, felhangzottak Bárdos Lajos népdalfeldolgozásai és Erkel Ferenc–Bárdos Lajos Szózata. Új szalagok kerültek a kóruslobogókra, emléklapokkal, egy virágszállal és különleges ajándék gyanánt a helybeli Fazakas Sándor csontfaragó zenét jelképező medalionjával ajándékozták meg a résztvevőket. A kórustalálkozó szeretetvendégséggel zárult. Kisgyörgy Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Szentivánlaborfalván elhangzott tizenegy kórus és dalkör műsora nem lehetett más, mint az élet dala, idegenből érkezők hangsúlyozták: Háromszéken, itt, a Kárpátok kanyarulatában nagyon szeretnek énekelni az emberek örömükben is, bánatukban is. „Az ének gyógyít, az ének vigasztal minket. Kisgyerekkorunkban, ha elestünk, vér csöppent sebünkből, édesanyánk énekkel gyógyított meg, belefelejtettünk a fájdalomba” – hangsúlyozta beszédében Székely Kinga Réka, az unitárius egyház hitéleti és missziói előadó tanácsosa.
Zsúfolásig megtelt az unitárius templom. Lobogókkal vonultak be a kórusok. A 138. ősi zsoltár üzenetére emlékeztette az énekesek seregét imájában Buzogány-Csoma István vendégfogadó szentivánlaborfalvi unitárius lelkész. Az együtt éneklés öröméről szólt Török István egyházköri esperes. Az éneklés önkifejezési forma és megkülönböztetett fontosságú közösségformáló erő – hangsúlyozta köszöntőbeszédében. Felsorakozott a helybeli Laborfalvi Róza Nőszövetség kórusa és a Székely István Dalkör, az árkosi Régeni Áron Dalárda, a Felsőrákosi Nőszövetség Kórusa, a vargyasi Dávid Ferenc Dalárda, a sepsiszentgyörgyi Kriza János Dalárda, az olthévízi vegyes dalárda, a Brassói Unitárius Vegyes Kar, a nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Daloskör, jelenlétével megtisztelte a találkozót a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjas Klub énekkara és a kökösi Harmónia vegyes kar is. Szakavatott karmesterek munkája nyomán az egyházi és istenes énekek igen változatos darabjait hallhattuk hazai és külföldi jeles szerzők műveiből. Elhangzott Gerendás Péter Liszt Ferenc-díjas zeneszerző Bartók országából vagyunk szerzeménye. Október lévén, helyénvaló volt Az aradi tizenhárom éneke. Felhangzottak református egyházi énekek, Franz Schubert Szent az Isten című szerzeménye. A közönséghez közel állt Szotyori-Nagy József–Losonczy László Adjon Isten a magyarnak... kórusszáma, de hallhattunk izraeli népénekeket, felhangzottak Bárdos Lajos népdalfeldolgozásai és Erkel Ferenc–Bárdos Lajos Szózata. Új szalagok kerültek a kóruslobogókra, emléklapokkal, egy virágszállal és különleges ajándék gyanánt a helybeli Fazakas Sándor csontfaragó zenét jelképező medalionjával ajándékozták meg a résztvevőket. A kórustalálkozó szeretetvendégséggel zárult. Kisgyörgy Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)