Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Székely Attila
56 tétel
2014. február 24.
XXI. Bocskai Napok Nyárádszeredában
"A fejedelem példája világító, útmutató fáklya a mai nemzedékeknek"
Történelmünk jeles napjára, 1605. február 21-ére emlékeztek Nyárádszeredában, a hajdani Marosszeredán, ahol Bocskai István váradi főkapitányt, Bihar megye főispánját Erdély fejedelmévé választották. A XXI. Bocskai Napok emlékünnepen a politikus felszólalók Bocskai politikai végrendelete mához szóló szellemében hangsúlyozták a magyar összefogás szükségességét, egy erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság érdekében. Az egyetlen közös, járható út vezet a jövőbe: az önrendelkezés, hosszú távú fenntarthatósággal – a Bocskai-út.
A bekecsalji középiskolások A fejedelem és kora című történelmi vetélkedőjével kezdődött pénteken Nyárádszeredában az emlékünnepség, majd a Deák Farkas Általános Iskola amfiteátrumában folytatódtak a rendezvények. Kerekes Judit szavalata után Tóth Sándor polgármester köszöntötte a résztvevőket, a felszólaló meghívottakat, a Karosi Turul Hagyományőrző Íjászegyesület és a testvértelepülések képviselőit.
Üzenet a mához
Nyárádszereda polgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta: Bocskai István fejedelem jelentős politikus volt, és a nyárádszeredaiak, nyárádmentiek büszkék rá. Bocskai politikai végrendeletét idézte: "…Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak…". Négyszáz év után a történelem valamilyen formában ismétli magát, a Bocskai-szobor azon a téren, ahol áll, folyamatosan veszélyben van – figyelmeztetett a városvezető, majd a politikára áttérve, hozzátette: választási évben vagyunk, fontos az erdélyi magyarság képviselete Európában, amit egy szervezet tud ellátni.
Bocskai politikai végrendeletének mához szóló szellemében
szólalt fel Markó Béla szenátor, azt boncolgatva, van-e, és miféle üzenete van Bocskai Istvánnak számunkra, azon túl, hogy illő és méltó őt ünnepelni? Értjük-e és jól értjük-e saját történelmünket? – tette fel a kérdéseket. Az RMDSZ volt elnöke szerint nem kell 400 évre visszamenni az időben, elég, ha az utóbbi 100 év nyomorúságaira gondolunk, veszteségek mérföldkövei jelzik az utolsó évszázadot. Hangsúlyozta, Bocskai István rövid, két évig sem tartó fejedelemsége egyensúlyt hozott, jelentős biztonságot adott e térségnek. A fejedelem halálos órájában fontosnak tartotta a végrendelkezést nem saját javairól, hanem arról, hogy milyen jövőt kellene vállalnia Erdélynek, Magyarországnak e két ország közös sorsáról. "Volt koncepciója Erdély jövőképéről, fontosnak tartotta, hogy e tudást, koncepciót hátrahagyja utódainak. Nemzetét szólította meg. A konföderáció gondolata nem idegen tőle, amint az végrendeletéből kiderül, hiszen Erdély olyan sajátos ország, amelynek sajátos megoldásokat, kapcsolatokat kell találni" – mondta Markó Béla Szerinte a kérdés az, hogy "van-e nekünk ehhez hasonló koncepciónk arról, hogy milyen jövőt képzelünk a régiónak, Erdélynek, van-e olyan politikai koncepciónk, amely minden döntésünket ilyen irányban meghatározza?" Az egyéni elképzeléseken túlmenően a jövőben minél többet kell beszélnünk a közös koncepcióról – hangsúlyozta. Figyelmeztetett, hogy a 25 éven át épített, stabilnak hitt romániai demokrácia lebonthatónak látszik, mindmáig él a visszarendeződés lehetősége. "A parlament egyre inkább kirakatintézménynek tűnik, és oda juthat, hogy a legkevesebb szerepe a törvényhozásban éppen a törvényhozónak lesz. Az alternatíva: visszarendeződés egy autoritárius rendszer irányába, miközben a decentralizációt akartuk 1990 után. A decentralizáció- önkormányzatiság- multikulturális ország áll szemben a centralizált, autoritárius nemzetállammal. Nem értünk egyet a centralizált elképzelésekkel, az egynyelvű nemzetállam fogalmával. Sajnos, egyfajta visszarendeződésnek megvan az esélye" – jelentette ki Markó. Hangsúlyozta, az RMDSZ sok mindent elért az anyanyelv nyilvános használati jogának megvalósítása, az anyanyelvű oktatási hálózat kiépítése, a restitúció terén, de folytatnia kell programjának megvalósítását. "Integrálódnunk kell Európába, az igazi integráció az európai rendszerekbe még előttünk van" – jelentette ki, "felszíni integrációnak, átfestésnek" nevezve Romániának az unióhoz való csatlakozását, miközben "a mélyben ott vannak a problémák". Kijelentette, egyetlen célnak – a szülőföldön magyarként való megmaradásunknak, döntési jogokkal felruházva – kell alárendelni eszközeinket, megoldásainkat. Az idei két fontos választás – az európai parlamenti és az őszi romániai államelnök-választási – fogja befolyásolni a mi politikai sorsunkat – tette hozzá Markó Béla. "Integrálódni kell és az itthoni prioritásokat meghatározni: az autonómia (kulturális és területi), minőségi élet, Erdélynek arcot kell adni mint kulturális, közigazgatási entitásnak – ezért fontos Bocskai üzenete" – közölte.
Erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felszólalásában azt mondta: Nyárádszeredában ki kell mondani a sok száz éve érvényes gondolatokat, azt, hogy büszkék vagyunk Bocskai Istvánra, akinek sok üzenete ma is aktuális. "Bocskai dilemmái a ma dilemmái is: kelet vagy nyugat? Legfontosabb üzenete: össze kell fognia a magyarságnak, az erdélyi és Magyarországon élő magyaroknak, együtt kell fellépniük, pártfogókra van szükség, szövetségesekre". Beszélt Bocskai koráról, a történelmi eseményekről. "Huszonöt éve úgy döntöttünk mi, erdélyi magyarok, hogy jogállam keretein belül fogunk a jogainkért harcolni. Erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság – ez a célunk, ez a Bocskai-út, amely a jövőbe vezet" – jelentette ki.
Négyszáz év után is időszerű fejedelmi hagyaték
Tánczos Barna szenátor szerint nem egyszerű 400 év után Bocskai hagyatékáról beszélni, és nincs, aki ne találna aktuális üzenetet benne. "A legbonyolultabb a székelyek és Bocskai viszonya volt 400 évvel ezelőtt, az önrendelkezés, a kiváltságok megtartása okán. A székelyek eltökéltsége, szándékai ma, 400 év után is ugyanazok. Bocskai két békekötése is fontos üzenet: partnerek és béke nélkül hosszú távon fejlődni nem lehet. Az egyetlen járható út az önrendelkezés, hosszú távú fenntarthatósággal. Az anyaország és Erdély, Székelyföld kapcsolata: szereteten, egymás támogatásán alapszik, ez a hosszú távú, közös út" – mondta.
Az ünnepi felszólalásokat követően az emlékünnepség a főtéren, a Bocskai- szobornál folytatódott, ahol beszédet mondott Székely Endre református lelkipásztor, emlékeztetve, hogy a jelen csak úgy hoz áldást, ha nem feledjük a múltat. Sándor Szilárd helyi unitárius lelkész ünnepi gondolatai után László János, a Bocskai Alapítvány elnöke szavalt.
Dr. Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta, egy nép, egy nemzet számára, akárcsak az egyén számára, nem az a nagy kihívás, hogy győzelem esetén talpon maradjon, hanem az, ha képes a kilátástalanságból, az elnyomásból, a bukásból és vereségből talpra állni. "Történelmünk során gyakran ezzel az utolsó kihívással kellett szembenéznünk. Azok az államférfiak, történelmi személyiségek, akik képesek voltak erre, méltán maradtak meg a nemzet emlékezetében. Bocskai István kultusza nem véletlenül él a mai napig a kollektív emlékezetben és évszázadokkal alkotó élete után is világító, útmutató fényként, mintegy fáklyaként áll példája a mai nemzedékek előtt. Bocskai a kusza és kegyetlen, elveket és értékeket könnyen feladó hatalmi harcok világában képes volt a magyar szabadságtörekvéseknek értelmezhető hangot adni. Reálpolitikus volt a szó legnemesebb értelmében, korának zseniális diplomatája, hazáját és nemzetét féltőn szerető vezető, kiváló hadvezér, toleranciáról tanúbizonyságot tevő ember. A másságban sohasem az ellenséget látta, hanem a gazdagságot, a kiaknázható szellemi bőséget, a változatosság adta kiegyensúlyozottság lehetőségét" – mondta az RMDSZ elnöke, Bocskai Istvánt a tévedéseit felismerő és korrigálni képes államférfinak nevezve, aki a napi politikai taktikázást képes volt ötvözni az általa élesen felismert nemzeti érdekkel. "Bocskai István bevéste magát abba a kollektív emlékezetbe, ahol mindig csak a legnagyobbaknak van hely. És példát is mutatott abban, hogy hogyan lehet reálpolitikusként, elvszerűen és a legfontosabb értékekhez hűségesnek maradva eredményesnek lenni. Számomra példája azt mutatja, hogy a napi megpróbáltatások és a távlati célok között nincs ellentmondás, azok mindig összeegyeztethethetők, csak tudni kell, hogy mi a cél, milyenek a lehetőségek, hogy melyek az eszközök és hogy kik lehetnek a szövetségesek. Egy pillanat erejéig sem szabad szem elől téveszteni, hogy a politika szolgálat: a nemzet, a közösség szolgálata".
Okos döntésekkel kormányozni a magyarság hajóját
Hídvéghi Balázs, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke idézett a fejedelem végrendeletéből, hangsúlyozva: Bocskai István példaértékű és maradandó örökséget hagyott maga után, politikai éleslátásról tett bizonyságot, Magyarország és Erdély testvéri együttműködését sürgette, és e szellemben üzent a mai kornak is. Magyarországon az elmúlt években hozott sarkalatos döntések, mint az új alaptörvény elfogadása vagy az állampolgársági törvény módosítása, mind a magyar nemzeti összetartozást kívánják erősíteni. Idén három fontos választás is következik az erdélyi magyarok számára: az áprilisi magyarországi választások, a májusi európai parlamenti választások és az őszi romániai elnökválasztás, és "ahogy Bocskai idejében, úgy ma sem könnyű, de nem lehetetlen a megfelelő helyzetfelismerés birtokában helyesen cselekedni". "Azt a szándékot ma sem adhatjuk fel, hogy a magyarság hajóját okos döntésekkel, az adott kornak és helyzetnek megfelelő eszközökkel egy irányba kormányozzuk" – tette hozzá Hídvéghi Balázs.
Tamás Sándor, Háromszék RMDSZ-elnöke szerint Bocskai István rövid fejedelemsége elég volt ahhoz, hogy jó irányba fordítsa és döntően meghatározza a következő évtizedek, talán évszázadok eseményeinek alakulását. Hangsúlyozta, a Székelyföld kell legyen az a hely a földön, ahol senki sem lehet fontosabb a székelyeknél, semmi a székelység ügyénél. "A Székelyföldnek sikeres, pozitív jövőképre van szüksége, azt szeretnénk, hogy siker legyen, ha az ember saját otthont teremt itthon, hogy siker legyen a napról napra gyarapodó család, ha a bajba jutottakon azonnal tudunk segíteni, az egymásról való gondoskodás, az egymás iránti tisztelet, és igenis siker az, ha nem egymás ellen harcolunk, hanem összefogunk mind, ahányan vagyunk. Csak ez lehet a sikeres Székelyföld alapja, csak együtt van és lesz erőnk előre vinni a Székelyföld ügyét" – tette hozzá.
A koszorúzást követően a rendezvények a művelődési házban folytatódtak. A székely szabadság napja, 2013. március 10. című fotókiállítást megnyitotta Gáspár Sándor rádiószerkesztő, köszöntőbeszédeket mondtak Brassai Zsombor, Maros megyei RMDSZ-elnök, dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul, a testvérvárosok polgármesterei és fellépett a Bekecs táncegyüttes. Szombaton reggel honismereti körutat szerveztek, este a Bocskai István dalkar hagyományos farsangi kosaras báljára került sor, tegnap a református templomban ünnepi istentisztelet, zászlóavatás volt, a katolikus templomban pedig szentmise, majd este a református egyház Bocskai-termében Nyirő József Halhatatlan élet című egyszemélyes vígjátékát mutatta be Kulcsár-Székely Attila.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),
2014. március 15.
Bekiabálások a székelyudvarhelyi megemlékezésen
Két helyszínen zajlott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából tartott ünnepség, melyet a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal késő délutánra szervezett. A Márton Áron téren megtartott beszédekről több alkalommal is bekiabálások vonták el a közönség figyelmét.
A polgármesteri hivatal által megszervezett március 15-ei rendezvénysorozat részeként a gyerekek szombaton délelőtt tíz órától a Művelődési Házban interaktív foglalkozáson vehettek részt, délben pedig a Városháza téren a Székelyföldi Kézműves Egyesületek kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. Ugyancsak délben nyitották meg az iskolások számára meghirdetett képzőművészeti és kokárdakészítő pályázatra beérkezett alkotások kiállítását a Városi Könyvtár előtt.
A megemlékezés részeként délután öt órakor nyílt meg a Művelődési Ház koncerttermében a Páll Lajos alkotásaiból rendezett kiállítás, egy órával később a nagyteremben telt ház előtt adott koncertet a Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a Hagyományőrző Huszáregylet, Haáz Sándor vezényletével. Az előadás kezdete előtt Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, röviden összefoglalva az 1848. március 15-én történteket. Ezt követően a gyermekfilharmónia és a huszáregylet tagjai zenére vonultak be, majd a filharmónia egyik tagja üdvözölte a közönséget, hangsúlyozva, büszkeséggel tölti el őket, hogy a székelyudvarhelyi megemlékezésen énekelhetnek. A repertoárban a Szózat mellett katonadalok és Kossuth-nóták is szerepeltek – a közönség a produkció közben ütemesen tapsolt.
Több ezren vonultak fáklyával
A dalok között Kulcsár-Székely Attila színész Petőfi Sándor naplójából olvasta fel a március 15-ei események leírását, később Gajevszky Klára, a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának tagja Petőfi Sándor A magyarok istene című versét szavalta. A gyermekfilharmónia és a huszáregylet tagjai egyéni produkciókkal is tarkították a műsort, továbbá az egyik huszár és két filharmóniás lánya közös dalát is hallhatták a részvevők. A műsor végén a közönség több tagja állva tapsolt. A Művelődési Háztól több ezer ember vonult a Márton Áron térre, a szervezőktől kapott égő fáklyákkal és magyar, illetve székely zászlócskákkal – a menet több pontján felnőttek és gyermekek énekelték: „Kossuth Lajos azt üzente…”
A megemlékezés Márton Áron téren lezajlott része este fél nyolckor kezdődött, amikor a részvevők elénekelték a magyar himnuszt az Alla Breve és a Balázs Ferenc vegyeskarok, a Székely Dalegylet, illetve a Dr. Pál Gyula Nyugdíjas Kórus vezetésével. Azt követően a történelmi egyházak képviseletében Gede Ildikó református lelkész, Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes-plébános, illetve Kedei Mózes unitárius lelkész imáját és áldását hallhatták az egybegyűltek, majd Kopacz Zsófia, a Tamási Áron Gimnázium IX. osztályos tanulója szavalta Gyulai Pál Hazám című versét.
Hangoskodás a beszédek alatt
Az ünnepségen Bunta Levente polgármester tüdőgyulladása miatt nem lehetett jelen, köszöntő szavait Benedek Árpád Csaba alpolgármester tolmácsolta: a szabadság, a jogok és az identitás, illetve az önrendelkezés érdekében való összefogás szükségességét hangsúlyozta. A beszéd alatt több helyről is bekiabáltak – az azután szóló Verestóy Attila, RMDSZ-szenátor beszédébe pedig néhányan belefütyültek. A jelenlévők csendben hallgatták Orbán Viktor üzenetét Szentgyörgyi Zoltán, a bukaresti magyar nagykövetség diplomatájának tolmácsolásában, ám Victor Pontának a Kulcsár-Székely Attila által felolvasott ünnepi köszöntőjébe belenevetett egy nagyobb csoport. A beszédekben túlnyomórészt a márciusi ifjak hősiességét, áldozatát méltatták, valamint az összefogás, az önrendelkezés szükségességét emelték ki. Victor Ponta üzenete Magyarország és Románia közös útjáról és céljairól, illetve a konfliktusok mulandóságáról szólt.
A beszédeket a Tamási Áron Gimnázium IV. osztályos tanulóinak Udvarhely tavasza című műsora követte, melyben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc székelyudvarhelyi történéseit mutatták be. A műsort koszorúzás zárta – a tömeg jó része a hirtelen feltámadt szél és szemerkélő eső miatt szétszéledt.
A megemlékezésen ezúttal is közreműködtek a székely vörös darabontok, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Huszárezred, valamint a 8. Sz. Z. Sebess József cserkészcsapat.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro,
2014. március 17.
Külső forrásokból építkezik az iskolaváros
Három tanintézet felújítására vonatkozó gazdasági-műszaki mutatókat fogadott el hétfői rendkívüli ülésén Székelyudvarhely önkormányzati képviselő-testülete, hogy a beruházások értékére uniós és kormánypénzeket hívhassanak le.
A Kós Károly Szakközépiskola, a Bethlen Gábor Általános Iskola és a Kipi-Kopi Napközi Otthon épületén korábban elkezdett felújítási munkálatok befejezésére pályáznának, az európai uniós kiírás leadási határideje április 16-a. A Kós Károly-iskolánál még 2008-ban kezdték el a munkálatokat, a beruházás azonban abbamaradt – a tavalyi felértékelés szerint további 2,07 millió lejre lenne szükség azok befejezésére, a különböző szakhatósági engedélyekkel együtt pedig mintegy 2,4 millió lej lenne teljes a fejlesztés összértéke. Mint az előterjesztő képviseletében Tikosi László, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal műszaki igazgatója elmondta, a pályázati önrész a megpályázott összeg két százaléka, a fennmaradó rész európai uniós és állami forrásokból érkezik majd. „A beruházás révén például tankonyhát lehet majd kialakítani a régi műhelyben, így megfelelő körülményeket teremtve a szakoktatásnak” – magyarázta Gidó Csaba önkormányzati képviselő.
A Bethlen Gábor Általános Iskolában is történtek felújítások a korábbi években, a nyílászárók cseréje és a mellékhelyiségek modernizálása mellett további összesen 1,9 millió lej (a járulékos költségekkel összesen 2,2 millió lej) értékben maradtak el munkálatok. Hasonló a helyzet a Kipi-Kopi Napközi Otthonnál is, ahol a meglévő óvodaépület tetőterét építenék be, illetve újabb termeket építenének. A munkálatok értéke 5,8 millió lej, a beruházás összértéke 6,5 millió lej lenne. Az előterjesztett műszaki-gazdasági tanulmányokat, illetve a tanintézetek és a polgármesteri hivatal közötti partnerségi szerződés megkötésére vonatkozó határozattervezeteket egyöntetűen elfogadták a városatyák.
A különfélék között felmerült az városi hulladékgyűjtőpontok mellé hordott épülethulladék problémája, a patakmedrek kitakarításának időszerűsége, illetve az egykori Stúdió mozi előtti tér rendezésére kiírt pályázat eredményhirdetése. Megtudtuk, ez utóbbi ügyben döntést hozott a pályamunkákat elbíráló bizottság: a három legjobb pályázati anyagra szavazást írnak ki, így az udvarhelyiek választhatják ki a számukra legmegfelelőbb látványtervet.
Ki ünnepelt „méltóbban” március 15-én?
Az ülésen egyébként felmerült a március 15-ei kettős udvarhelyi megemlékezés ügye is, az MPP-frakció nevében Gálfi Árpád ismételten hangsúlyozta: a polgáriak nem tartják helyénvalónak, hogy a polgármesteri hivatal előzetes egyeztetés nélkül módosította az ünnepség időpontját. „Tisztelni kellene a negyedévszázados hagyományokat” – mondta el ismételten a frakcióvezető.
Kulcsár-Székely Attila, RMDSZ-es önkormányzati képviselő hevesen bírálta az ellenzék viszonyulását az ügyhöz, mint elmondta: a hivatal kulturális bizottságának ülésén ő maga vetette fel az időpont-változtatás ötletét, arra hivatkozva, hogy ezúton remélhetőleg több fiatalt vonz majd az ünnepség. „Felfújt történet a bekiabálások dolga, hisz mind tudjuk, ki volt az a két-három illető, aki zavarta az ünnepséget, és hogy miért tették ezt” – hangoztatta a városatya. Hozzátette: elismeri, a megemlékezés gyenge pontja volt, hogy túlságosan „politikaira sikerült”, de ez nem a szervezők hibája, „hisz Magyarországon választási kampány van, és ez átszivárog az országhatárokon is”. „Jövőre én magam fogok kiállni amellett, hogy teljesen apolitizáljuk a rendezvényt” – ígérte Kulcsár-Székely.
Az ülés lezárása előtt szólalt fel Jakab Attila néppárti önkormányzati képviselő, aki a helybéli civil szervezetek kérését tolmácsolta. Az önkormányzati kiírásokra pályázó szervezetek öt pontban foglalták össze a hivatali ügyintézés egyszerűsítésére vonatkozó javaslataikat, észrevételeiket, ezen felvetéseiket a polgármesteri hivatalhoz is benyújtják majd.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,
2014. május 7.
Vincze Lóránt Arad megyében járt
Romániai magyar érdekeket Brüsszelbe!
Amint azt a szombati lapszámunkban is hírül adtuk, vasárnap Arad megyei kampánykörúton vett részt Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, akit elkísértünk Nagyiratosra, Nagyvarjasra és Szentpálra. Szentmise az anyák napja jegyében Vasárnap Bognár Levente RMDSZ-megyei elnök és Papp Attila nagyiratosi polgármester táraságában Vincze Lóránt részt vett a helybeli katolikus templomban 10 órától megtartott szentmisén, ahol ft. György Zoltán plébános anyák napja alkalmából köszöntötte az édesanyákat és a nagymamákat, akiknek egyúttal köszönetet mondott a családjukért kifejtett áldozatos munkáért. Szentbeszédében a tavasz beköszöntét, a természet újjászületését kapcsolatba hozta Szűz Máriával, aki vállalta, hogy anyja legyen Isten egyszülött fiának, Jézusnak. Őt szerető, gondoskodó anyaként óvta, szeretetben nevelte, átadva neki mindazokat a tapasztalatokat, amelyekre a földi élete során szüksége lehet. Szeretett fia mellett mindenkor, annak a keresztre feszítésekor is kitartott, mert tudta: ahol igent mondanak az életre, ott Isten áldása érvényesül. Éppen ezért a mai édesanyáknak is igent kell mondaniuk az életre, minél több gyermeket kellene szülniük, szeretetben felnevelniük, Isten dicsőségére, nemzetünk megmaradása érdekében. A szentmise végén a ministráló leányok színvonalas szavalatokkal, köztük a helybeli Veres József által az alkalomra írt verssel is köszöntötték az édesanyákat és a nagymamákat, akiknek a kijáratnál egy-egy Mária-képpel kedveskedtek. Felemelő érzés volt tapasztalni a nagyiratosi hívek egyházi énektudásának színvonalas megnyilvánulását. Nem választani, szavazni kell! A községháza tanácstermében közel 40 polgár gyűlt egybe a meghirdetett lakossági fórumra. Papp Attila polgármester mutatta be vendégeit, Vincze Loránt EP-képviselőjelöltet, Bognár Levente RMDSZ-megyei elnököt és Faragó Péter ügyvezető elnököt, majd a május 25-re tervezett EP-választásokon való minél nagyobb részvétel szükségességét ecsetelte, kiemelve a betegek, illetve az idősek számára szolgáló mozgóurna előzetes igénylésének a fontosságát. Bognár Levente megyei elnök hozzászólásában köszöntötte az édesanyákat és a nagymamákat, majd kiemelte: a romániai magyarság 25 évvel ezelőtt a kezébe vette a sorsát, minden alkalommal bebizonyítva, hogy képes képviselőit az ország, illetve az utóbbi két alkalommal az EU törvényhozásába is bejuttatni. Most egy újabb próbatétel előtt állunk, aminek a feladatához, összefogással, újra fel kell nőnünk! Vincze Lóránt köszöntőjét követően jó kezdetnek tartotta, hogy a nagyiratosi, lelkesen éneklő hívekkel először a templomban lehetett része a nagyszerű közösségi élménynek. Miután maga is köszöntötte az édesanyákat és a nagymamákat, egy újabb nagyszerű közösségi élményről, a soron következő EP-választásokról beszélt, ahol tömbben szavazva újabb alkalom adódik bebizonyítani: mi, magyarok együtt erősek vagyunk. Mert ez a közel másfél milliós romániai magyarság nem veszítette el az összetartozás érzését, a hitét, de a bizalmat sem életünk jobbra fordulásában. Már 25 évvel ezelőtt is tudták a magyarok, hogy csakis egy magyar szervezet képviselheti méltón az érdekeiket: az elmúlt 25 évben sikerült visszaszerezni a kommunizmus által eltörölt olyan jogainkat, mint az anyanyelv-használat a közigazgatásban, a teljes körű oktatás, az elkobzott közösségi ingatlanok visszajuttatásának az ügye, amelyekben még vannak megoldatlan kérdések, de az ügy jó irányba halad. Ugyanakkor igen sok tervet sikerült megvalósítani a magyar emberek, a közösségek javára, hiszen az RMDSZ mindig ott volt a bukaresti törvényhozásban, illetve 7 éve az Európai Parlamentben is ott vannak a képviselői, akik Brüsszelben az erdélyi magyar emberek gondjairól beszélnek. Mert a brüsszeli politikusok rólunk, erdélyi magyarokról annyit tudnak, amennyit az ottani képviselőink elmondanak rólunk. Helyettük más biztosan nem fogja elmondani, méghozzá a többi, őshonos európai kisebbséggel együtt, hogy minden közösség számára az EU-ban hatékonyabb legyen a kisebbségvédelem. Együtt vannak a dél-tiroli németekkel, a finnországi svédekkel, a dániai németekkel, illetve a többi kisebbséggel, akikkel elhatározták: elmennek az EU intézményei elé, ahol védelmet kérnek a kisebbségi jogoknak. Azt is el akarják érni, hogy a finnországi svédek által élvezett önrendelkezés a romániai magyar közösség különböző csoportjai számára is megvalósítható legyen. Ha Dél-Tirolban meg lehetett teremteni az autonómiát, az nálunk is megvalósítható. E célkitűzéseken nemcsak az EP-ben, hanem itthon is dolgozni kell, hiszen a hosszú évek óta elodázott kisebbségi törvényt, az EU-ban élő kisebbségek támogatásával, remélhetően el lehet majd fogadtatni. Érintette az EU-támogatással megvalósult projekteket, kitérve a területalapú támogatásokra, de azokra a programokra is, melyek jóvoltából a hazai fiatalok az EU-ban tökéletesíthetik a tudásukat. A jelzett programok kidolgozásánál, jóváhagyásánál azonban az erdélyi magyarok képviselőinek is ott kell lenniük, ha azt akarjuk, hogy ne mások döntsenek a fejünk fölött. Nem csak az EP-ben, de az itthoni ügyintézésben is részt kell vennünk. Ha a Szövetség kormányon van, a kisebbségi ügyek mellett egy-egy országos érdekeltségű tárcának a vezetését is vállalja, hogy aktív részesei legyünk az ország vezetésének, a sorsunk jobbra fordításának. Ehhez azonban minden választáson nagy számban kell részt vennünk, hogy az RMDSZ elérhesse az 5%-os választási küszöböt a helyi önkormányzatokban, a bukaresti parlamentben, valamint a brüsszeli Európai Parlamentben is. Mivel mindig az volt az elvárás, hogy ne legyen magyar–magyar verseny, a következő EP-választáson ez teljesül, hiszen Romániában csak az RMDSZ-lista magyar, ezért éljünk a lehetőséggel. Május 25-én tehát nem kell választani, hanem szavazni kell az erős magyar képviseletre – összegezte mondanivalóját Vincze Lóránt EP-képviselőjelölt. Előtérbe a kisebbségi jogokat! A hozzászólások során Kiss István, mintegy nyugtázva az elhangzottakat, a képviselőjelöltet alaposan felkészült, a mandátumra méltó fiatalembernek nyilvánította, akárcsak a község által két évvel ezelőtt megválasztott fiatal, dinamikus polgármestert, Papp Attilát. Éppen ezért, a választásokon minél nagyobb számú részvételre szólította fel a jelenlévőket. Tomuţ Csaba az Ukrajnában zajló nemzetiségi feszültségekről kért véleményt Vincze Lóránttól, aki aggasztónak találja az ottani helyzetet, ami azonban azt is érzékelteti, mennyire fontos, ha egy ország tagja az Európai Uniónak vagy a NATO-nak. Ukrajna viszont, részint önhibájából, egy polgárháború küszöbén áll. AZ EU-nak is rá kellett jönnie, hogy a közép-kelet-európai bővítés együtt jár a nemzetiségi kérdések megjelenésével, amit nem lehet a szőnyeg alá seperni. Éppen ezért változik az EU is, amelyben nem lehet elmenni a kulturális és szabadságjogok mellett úgy, hogy ne érintsék a kisebbségi jogokat is. Az RMDSZ kezdeményezése volt a kisebbségek európai összefogása, amiben maga az elmúlt 3 évben dolgozott. Winkler Gyula EP-képviselő irodájában a kisebbségvédelem területén dolgozik, míg Kelemen Hunor szövetségi elnök megbízásából az RMDSZ külügyi kapcsolatait építi a 93 tagot számláló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN), amelyiknek az alelnöki tisztségét is betölti. A most záruló mandátumban nem sikerült EU szinten elérni a közösségi jogok felkarolását, a következőben azonban sokkal határozottabb lépéseket tesznek az úton. Vincze Lóránt abban bizakodik, hogy az EP-t sikerül majd rávenni a kisebbségi ügyekkel való hangsúlyosabb foglalkozásra, hogy a lehetőségét is elkerüljék egy, az ukrajnai helyzethez hasonló kialakulásához. A továbbiakban Papp Attila polgármester javaslatára Romániának a schengeni övezethez való csatlakozásával esedékes, Kisvarjas–Dombegyház közötti időszakos határátkelőnek átjáró úttá válási esélyeit mérlegelték, míg Faragó Péter RMDSZ-ügyvezető elnök az EP-választások technikai kérdéseit járta körbe. Ezek szerint minden párt egy-egy országos listát nyújt be, amire bárhol az országban szavazni lehet, egy pótlista segítségével. Mivel az országnak 32 parlamenti képviselője lesz, az országos listán minden párt ennyi jelöltet tüntethet fel, a szavazólapon az RMDSZ a III. helyen található, tehát arra kell szavazni, hogy a 32 hely közül minél többet lehessen megszerezni. Akik egészségi okokból nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe, orvosi igazolás alapján kérhetik a mozgóurna lakhelyükre szállítását. Erre nagyon oda kell figyelni, meg kell szervezni, hogy minél többen szavazhassanak. A községháza tanácstermében Papp Attila polgármester ebédet adott a vendégek, illetve a sajtósok tiszteletére, majd az EP-képviselőjelölttel és az RMDSZ-megyei elnökkel az élen az otthonukban keresték meg a nagyiratosi magyarokat, akikkel ismertették a választásokon való részvétel fontosságát, a tudnivalókat tartalmazó szórólapokat osztogatva. Kampány, előadás Nagyvarjason Miután a jelzett csapat Nagyvarjason is házalva kereste meg a magyarokat, 17 órától a helybeli kultúrotthonban találkoztak a lakossággal. Both István helybeli RMDSZ-es tanácsos bemutatta a vendégeket. Közülük elsőnek Papp Attila köszöntötte az édesanyákat, ismertette az EP-választásokon való részvétel elemi fontosságát, majd Bognár Levente megyei elnök, illetve Vincze Lóránt EP- képviselőjelölt fejtették ki a már ismertetett véleményüket. Ezt követően jó szórakozást kívántak a Tapasztó Ernő technikai segítségével fellépett Kulcsár-Székely Attila színművész által bemutatott darabhoz, Nyirő József Halhatatlan élet című egyszemélyes népi vígjátékához. A 45 perces, vérbő humorral, mimikával előadott vígjáték vastapsot aratott a közel 30 nagyvarjasi magyar körében. Nagy érdeklődés Szentpálon Ugyanaznap délután az EP-képviselőjelölt és megyei RMDSZ-elnök által vezetett kampánystáb Szentpál magyar családjait is felkereste, hogy az otthonukban mondják el, szórólapokkal támasszák alá a választásokon való részvétel fontosságát. A szentpáli kultúrotthonban 19.30 órától száznál több érdeklődőnek mutatta be Sandu Piroska alpolgármester a vendégeket, Vincze Lóránt EP-képviselőjelöltet, Bognár Levente megyei RMDSZ-elnököt, Király András oktatási államtitkárt, valamint Faragó Péter ügyvezető elnököt. Az említettek közül elsőnek Bognár Levente vázolta a május 25-én sorra kerülő EP-választással kapcsolatos tudnivalókat, majd Király András államtitkár az RMDSZ elmúlt 25 évi munkáját értékelte szentpáli, Arad megyei, illetve országos szinten. Amint hangsúlyozta, a közérdekű elképzelések megvalósítását csakis a szavazópolgárok támogatásával, vagyis az RMDSZ-listára való szavazás segítségével lehet kivitelezni. Az eddigi EP-választásokon való jó szereplése jóvoltából Szentpálon fel lehetett újítani a bekötőutat, hozzáfoghattak a csatornázáshoz, illetve további beruházásokhoz. A település jövője érdekében a legközelebbi megmérettetésre is felkérte a helybelieket, hogy Erdélyt Európában, a magyar érdekeket Brüsszelbe lehessen érvényesíteni. Miután Vincze Lóránt megköszönte a biztatást az előtte szólóknak, köszöntötte a szép számban megjelenteket, itt is vázolta az EP-választások már ismertetett fontosságát. A Szentpálon megkeresett emberektől szeretetet, biztatást kapott, ami sok lelki erőt kölcsönöz az érdekképviseleti munkához. Annak a reményének adott hangot, hogy a 25 éve az RMDSZ-ben folyó építőmunka a polgárok támogatásával, bizalmával folytatódni fog, ha az önkormányzatban, a román parlamentben, de Brüsszelben is képviselhetik az erdélyi magyarságot. Mindezt méltón, csakis a romániai magyar képviselők tehetik meg, ezért e munkához kért a szentpáliaktól támogatást. Az elhangzott beszédek után a szentpáli kultúrotthon közönsége is jót mulatott a Kulcsár-Székely Attila által bemutatott Nyirő József-komédián, ami, ha lehet, a nagyvarjasi sikert is túlszárnyalta. A szentpáli kampánytalálkozót, előadást követően Sandu Piroska és csapata nemcsak vendégeknek, hanem a közönség tagjainak is igen ízletes sült kolbásszal kedveskedett. Az egész napos vasárnapi program, a sok emberrel történt civilizált, bensőséges találkozás is azt bizonyítja: Erdély, a Partium és a Bánság valóban Európához tartozik, ahol az érdekeink képviseletét rátermett, tehetséges politikusokra bízhatjuk. A sikerhez azonban május 25-én minden magyarnak az urnákhoz kell járulnia, hogy a romániai magyar érdekeket hatékonyan képviselhessék Brüsszelben.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)
2014. május 10.
V. Hunyad Megyei Magyar Napok
Vígjáték és komolyzene
Nagy sikert aratott Szászvároson és Vajdahunyadon Kulcsár-Székely Attila Halhatatlan élet című egyszemélyes vígjátékával. Piski után a székelyudvarhelyi művész ezen városok magyarsága előtt lépett fel csütörtökön Hunyad megyei turnéja második napján, majd pénteken a Zsil-völgyében, Aninószán és Lupényban tartott előadást.
Szászvároson és Vajdahunyadon is szép számban gyűlt össze a helyi magyarság a Nyirő József regényéből készült előadásra. Fiatalok és idősebbek, mindenki nagyon élvezte az előadást, sokán utána még külön le is fényképezték magukat a székelyföldi művésszel.
Mindkét előadás előtt egy kis politikára is sor került, Sógor Csaba EP-képviselőjelölt ugyanis a szászvárosi és vajdahunyadi magyarságot is meglátogatta erdélyi kampánykörútja során.
Déva ezúttal sem maradt ki a magyar napok programjából, csütörtök este a dévai Nagyboldogasszony római katolikus templomban koncertezett a Juventa kamarazenekar, vonós hangszereken: hegedűn, brácsán, csellón szólaltatva meg Locatelli, Vivaldi és Mozart műveit. – A zenekart tulajdonképpen a dévai Művészeti iskola tanárai alapították, és mindig meghívják soraikba néhány tehetséges tanítványukat is. Ez alkalommal is több diák, köztük a Téglás iskolaközpontban tanuló Fodor Orsolya is aktívan részt vett a koncerten – ismertette a vegyes összetételű zenekart Varga Csaba gitárművész, aki egy Vivaldi-darab erejéig lépett be a műsorba, szólistaként.
A koncert nagy sikernek örvendett a szépszámú közönség körében. A fiatal zenészeknek, pedig amolyan főpróba volt a május végére tervezett németországi turnéjuk előtt.
Gáspár-Barra Réka. Nyugati Jelen (Arad)
2014. május 23.
Magyar Miatyánk Türben
Francesco Nitti olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében így nyilatkozott: „Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.” Nem furcsa, hogy egy idegennek fáj az, amit már 94 éve hordozunk, és csak pusmogunk, hogy mennyire rossz nekünk? Siránkozunk, de miért nincs meg legmerészebb álmainkban sem legalább a csírája annak, hogy őszintén szembenézzünk önmagunkkal, és ne csak a legyintés legyen közömbösségünk kifejeződése, ne csak a „minden mindegy”, vagy „úgysem változik már semmi” olcsó fogásai közé soroljuk magunkat?!
Küküllőszögnek nem adatott meg, hogy Észak-Erdéllyel legalább pár esztendőre visszatérjen az anyanemzethez, és ez igencsak rányomta bélyegét e régió mindennapjaira.
Világosan látjuk, nem szájhős, nagyokat mondó, de éles helyzetekben búvóhelyet kereső, és minket magunkra hagyó képviselőkre van szükségünk, hanem egyre több olyan itt élőre, akik hit-erősítést tűznek zászlójukra, és abban akarnak megerősödni, amit a Teremtő oltott belénk. Nem babonás vallásosság, nem a valaki elleni, vallásos ténykedésbe bugyolált magatartás erősödését célozzuk meg, hanem a Hit mélyítését. Annak a hitnek a mindennapi megélését, és életünk vezérfonalává való előlépését, melynek alapja az az igazság, ami szabaddá tesz minket! És ha szabadok leszünk, akkor hiszem, hogy a szabadság képes igazzá is tenni bennünket.
Ezzel a felvállalt céllal, immáron harmadik ősbemutatójához érkezik el a még épülő Türi Magyar Ház. Magyar Miatyánk címmel, június 4-én 18 órától Kulcsár-Székely Attila előadásában kerül színre egy hiterősítő trianoni emlékműsor.
Nem várunk addig, amíg minden a helyére kerül Magyar Házunkban, már most megnyitjuk kapuit, és várunk mindenkit, aki hisz népünk jövőjében, aki nem csak siránkozik a sok elveszett álomért, hanem örülni és bízni tud az újabbakban, amelyek születnek, és egy új nyelvre tanítanak meg bennünket. Igen, egy új nyelvre, mert valljuk, hogy az álom Isten elfeledett nyelve lett... ezt kell újra tanulnunk, és akkor erősödik hitünk, szépül lelkünk. Babits óta pedig azt is tudjuk, hogy „...akinek szép lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.”
Várunk tehát mindenkit eme rendezvényünkre, így lelkileg, szellemileg töltekezve részesei lehetünk egy megvalósuló álomnak is, láthatjuk, mennyit fejlődött egy év alatt, és mindnyájan beírhatjuk naptárunkba, hogy szeptember utolsó hétvégéjén Türbe megyünk, mert ekkorra tervezett átadásával kezdi el küldetését a Türi Magyar Ház.
Fogjuk össze kezeinket, hálával, alázattal, de mégis lélekemelő büszkeséggel mondjunk Miatyánkot...magyarul! Tür, 2014. május 22.
Lóripap. Erdély.ma
2014. július 29.
Először támogat magyar kistérségi fesztivált a Maros megyei önkormányzat
A Maros menti és Görgény-völgyi fesztiválok mintájára az idén első ízben támogatja a Maros megyei önkormányzat az augusztus 1–3. között sorra kerülő Nyárádmenti Napokat.
Míg a társszervezőként jelentkező önkormányzat már 10 éve komoly anyagi segítséget nyújt a többnyire románlakta vidékek népünnepélyeire, az RMDSZ-nek az idén sikerült első ízben kicsikarnia egy 70 ezer lejes támogatást a nyárádszeredai eseményre.
„Nem tartottuk méltányosnak, hogy a megyei önkormányzat csak a jobbára vagy színtiszta román kistérségek fesztiváljainak a szervezéséből vegye ki a részét, és a magyar vidékeket teljesen mellőzze. Ezért is szorgalmaztam egy közös, nyárád- és Küküllő menti rendezvényt, amibe végül csak a nyárádmenti önkormányzatok kapcsolódtak be. Eredetileg a bözödújfalui tó partjában gondolkodtunk, a szervezők viszont ragaszkodtak a nyárádszeredai helyszínhez” – mondta el portálunknak Kelemen Márton, a megyei testület alelnöke.
Mint megtudtuk, a Küküllő-menti települések azért nem társultak, mert egy önálló fesztivált képzeltek el maguknak, melynek első kiadására esetleg a jövő év nyarán kerülhet sor.
Kérdésünkre, hogy míg a Maros menti és Görgény-völgyi hagyományőrző fesztiválok egy-egy réten, a természetben zajlanak, a nyárádmentiek miért ragaszkodtak Szereda főteréhez, Kelemen elmondta, ők is mérlegelték annak a lehetőségét, hogy a deményházi fennsíkra hívják az ünneplőket, azonban végül több okból is a bekecsalji kisváros főtere mellett döntöttek.
„Nagyon szép hely kínálkozott Deményháza mellett, de a közelben sem áram-, sem vízforrás nincs. Másrészt a nyárádszeredai augusztus eleji nagyvásároknak évszázados hagyománya van, ezért is tekintenek úgy a környékbeliek a kisvárosra, mint a térség központjára” – érvelt az alelnök.
Az elmúlt években ebben az időszakban Nyárádszeredai Napokat szerveztek, de a kistérségi társulás ügyvezetője, Antal Zoltán most azt szeretné, ha ez a rendezvény más lenne. „Az egész kistérség ünnepére készülünk, melyen a hangsúly a kézműves termékeink turisztikai úton való értékesítésén, illetve a kulturális örökség bemutatásán lesz. Az első napra még könnyűzenei fellépőket sem hívtunk” – fejtette ki Antal.
Lesz viszont gyermekfoglalkozás, kézműves műhely, helyi termékek vására, fotókiállítás és kerekasztal-beszélgetés a falvak által kínált alternatívákról. A főtéri színpadon fellép a Bekecs Néptáncegyüttes és annak utánpótlás csoportja, az aszódi filharmonikus zenekar, valamint Herczku Ági és a Banda. Szombaton már sportvetélkedőkre, Kulcsár Székely Attila egyéni műsorára és könnyűzene-koncertekre is sor kerül. Ugyanaznap rendezik meg a Bekecsalja Szépe szépségversenyt, majd tűzijátékkal végződik a nap.
Vasárnap könyvbemutatót, trianoni verses emlékműsort, az első világháború kitöréséről szóló tudományos előadást hallgathatnak az érdeklődők. A rendezvénysorozatot a Spectrum Színház A vihar című előadása zárja. Kelemen Márton azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy az RMDSZ támogatási kérésének elfogadását Ciprian Dobre megyei tanácselnök nem kötötte a műsorterv ellenőrzéséhez.
Szucher Ervin, Székelyhon.ro
2014. szeptember 13.
Meghívó a Türi Magyar Napokra, a Magyar Ház szentelésére
Az álmok valóra válnak! Az életet álommá kell átalakítani, s az álmunkból valóságot formálni! Igen, mert az álom nem képzelet, hanem a valóság, más nézőpontból. Egyre többen vagyunk, akik hiszünk a csodákban. Az angyalokban, a tündérekben, akik hiszünk abban az álomban, amelynek a neve Türi Magyar Ház. Abban, amely lassan készen áll, amely nem ragadt meg az álmodozások szintjén.
Túl merésznek tűnt ez az álom, és lám, ITT VAN! Hát ne csak álmodozzunk, hanem éljük is meg!
Szeptember 27-én és 28-án, minden igazi magyar szívvel érző embert örömmel és szeretettel várunk Türbe, hogy átadhassuk rendeltetésének a TÜRI MAGYAR HÁZAT!
Minden nagy teljesítmény egy álommal kezdődik. A tölgyfa alszik a makkban, a madárka vár a tojásban, és a lélek látomásában egy ébredező angyal mozdul. Az álmok tehát a valóság magjai! És hogy ne csak káprázat, ne csak álmodozás legyen, íme itt van:
ÁTADJUK RENDELTETÉSÉNEK A TÜRI MAGYAR HÁZAT!
Jöjjünk el, örüljünk egyre többen annak, hogy vagyunk, és azok vagyunk, akiket a Teremtőnk megálmodott: magyarok. Magyarok, akik bár a tudattal zavarunk sokakat, amiért egyáltalán vagyunk. Mi azonban nem zavart szeretnénk kelteni, hanem örömöt hozni ebbe a régióba.
Szeptember 27., 28., Türi Magyar Napok, második alkalommal. Magyar Ház-szentelés.
Mindenkinek a Balázsfalvához tartozó Türben a helye!
P R O G R A M
2014. szeptember 27. (szombat)
10:00 – Toborzó: lovasok, barantások. 10:15 – Óriásgulyás-készítés – Török Zoltán szakácsmester fakanalas vezényletével elkezdődik az ebédfőzés 10:30 – Baranta-bemutató (magyar harcművészeti bemutató) – Kincses Kálmán és csapata. Érdeklődőknek foglalkozások, sok kipróbálható harci fogással!!! 11:00 – Gyerekprogramok: kézművesség, néptánc, mézeskalács-készítés, íjászkodás, ügyességi versenyek. 12:00 – Harangszóra a Magyar Szent Korona hiteles másolatának fogadása és elhelyezése a Magyar Házban - Úrangyala imádság, Himnusz és Házszentelés – A Türi Magyar Ház megáldása - Előadás a Szent Koronáról 14:00 Közös ebéd a kifogyhatatlannak tűnő üstből 15:30 – Ünnepi köszöntők, irodalmi és kultúrműsor (közreműködnek Kulcsár-Székely Attila színművész, tánccsoport, stb), pezsgőbontás 17:00 – „Én is ebbe az iskolába jártam” – egykori diákok emlékezése 18:00 – Szentmise 19:30 – Magyar bál - az augusztusban és szeptemberben születettek köszöntése - játékok, mulatságos történetek - vidám együttlét
2014. szeptember 28. (vasárnap)
9:00 – Üres az üst, főzzünk benne valami finomat! – Török Zoltán szakácsmester fakanalas vezényletével elkezdődik az ebédfőzés 12:00 – Ünnepi szentmise, a Remény ének-és zenekar közreműködésével - hálaadó dicsőítés - közös ebéd az üstből, melyre MINDENKIT várunk! - zárszó Legyünk együtt, maradjunk egyek, mert ez a mi szórványlétünk éltetője és alapja!
Akik támogattak, lelkesítettek, erőt adtak: Erdélyi Magyar Televízió, Marosvásárhely; Erdély.ma, Csíkszereda; Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest; Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Budapest; Osthilfe, Linz (dr. Vencser László); Magyar Patrióták Közössége, Budapest; Kovászna megye tanácsa, Sepsiszentgyörgy; Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Miskolc; Magyar Katolikus Karitász, Budapest (Csongrádi Gergely); Agytop Kft, Marosvásárhely; Eta Energie Consult Kft., Marosvásárhely (Lészai Ferenc Bendegúz); Primer Electro Kft, Jedd (Kovács Lajos); Varga Imre, Marosvásárhely; Benke István, Marosvásárhely; Kocs Lajos, Marosvásárhely; Domahidi István, Marosvásárhely; Peti Péter, Marosvásárhely; Dobai Jenő, Egyesült Államok; Kulcsár-Székely Attila, Ülke; Füzes Oszkár és Bajtai Erzsébet; Simon Emőke és Török Ferenc; Takács Péter, Sopron; Tamás József, Csíkszereda; Farr László, Marosvásárhely; Kincses Kálmán és csapata, Székelyszenterzsébet; Nagy András, Solymár; Eötvös György, Budapest; Fáy András, Magyarország; Gencsi András, Marosvásárhely; Kémenes Hajnal, Marosvásárhely; Bajkó Teréz, Gyulafehérvár; Gál Emil, Gyergyókilyénfalva; Marso Kft, Nagyernye; Gyergyóditrói Közbirtokosság; Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság; Magyarói Polgármesteri Hivatal; Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet; Ludas utcai református gyülekezet, Marosvásárhely; Misszió Tours, Szigetszentmiklós; Communitas Alapítvány, Kolozsvár; és sok jószándékú magyar ember.
Isten fizesse meg sokszorosan jóságukat!!!
Erdély.ma
2014. december 23.
A felelőtlenség főiskolája
A helyi politikusok pitiáner csatározásán múlik, hogy elköltözhet tanítóképző egyetem Székelyudvarhelyről. Mindenki sáros.
A Szász Jenő-éra lecsengése óta jóval csendesebb a székelyudvarhelyi közélet. Úgy is mondhatnánk, jóval unalmasabb.
Az Eötvös József Szakközépiskola elköltözésének javaslata váltott ki először nagyobb politikai polémiát. Tavaly nyáron, két hónappal az iskolaév kezdete előtt röppent fel az iskola beköltözésének ötlete az akkor frissen megszerzett UCECOM épületébe. Kétharmados többség kellett volna az önkormányzati ülésen ahhoz, hogy szabaddá váljon az út a kulturális központ létesítése előtt a Székelytámadt várban.
Az EMNP tanácsosai nem szavazták meg a költözést, miután állításuk szerint a polgármester úgy egyeztetett velük, hogy azt mondta, ez lesz és kész. Zseniális politikai húzás volt az RMDSZ részéről, hogy egy hirtelen jött, kidolgozatlan ötletből politikai tőkét kovácsoljon magának, amivel folyton a kakaskodó ellenzék orrára lehet koppintani. Ám a város keveset nyert ebből a tőkéből.
Zsarolásból elégséges
Megismétlődni látszik a történet Kulcsár-Székely Attila és családja ANL-s lakásügye kapcsán. Az önkormányzati tanácsos nem jelentette be, hogy megürült az apartman. Valószínűleg mind az EMNP, mind az RMDSZ vezetői tudtak a dologról, hiszen nehezen elképzelhető, hogy a kollégák – akár a színháziak, akár a politikaiak – ne tudták volna, hogy a tanácsos hol él.
Különösen, hogy folyamatosan posztolta Facebook-oldalán új háza építésének és a költözésnek a fázisait. Jakab Attila buktatta le végül nyilvánosan az RMDSZ-es önkormányzati képviselőt egy csúnya tanácsülési konfliktus nyomán. Most az EMNP és az MPP hitte azt, hogy nyerő helyzetben van, politikai zsarolásra használták a még akkor is törvénytelenségnek minősülő esetet, ha elkövetésében a jó szándék vezérelte a tanácsost.
Választások előtt pattant ki a botrány. Az RMDSZ frakció megvárta a választások végét az álláspontja megfogalmazásával. Amikor végül megtették, elintézték annyival, hogy a helyi szervezet honlapján nyilvános bocsánatkérésre szólították fel Kulcsár-Székelyt, ő elegett is tett ennek szintén a honlapon. Se közlemény, se sajtótájékoztató, mint egyébként minden egyes, dicsőséget hozó rendezvény esetén lenni szokott.
Korlátolt felelőtlenek társasága
A decemberi tanácsülésen napirend szerint a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományi Karának adták volna át a tavaly megvásárolt UCECOM épületét, ám a Kulcsár-Székely ügyre hivatkozva az ellenzéki tanácsosok nem szavazták meg a határozattervezetet. Továbbra is „monnyon le".
Kulcsár-Székely nem mond le, az RMDSZ frakció ez alkalommal nem rest sajtótájékoztatót szervezni, hogy felelőtleneknek, együttműködésre képteleneknek nevezhesse az EMNP és MPP tagjait.
Ha Kulcsár-Székely felelősségteljesen lemondott volna, talán jövőre átköltözhetne a dicsőséges megvásárlása óta üresen álló UCECOM helyére az egyetem. Ha az EMNP és az MPP felelősségtudata teljében nem használná zsarolásra az általa kirobbantott lakásmutyit, talán nem lenne kérdőjeles a kihelyezett tagozat jövője.
Egyébként nem hiszem, hogy megszűnik, sokkal inkább azt, hogy kis idő múlva még zseniálisabb megoldási tervvel áll elő az RMDSZ frakció. És megmutatják, hogy ki a felelősségtudó.
Ha nem lenne politikai arrogancia, talán eddig készülne a sokak által támogatott kulturális-turisztikai központ a várban. Ha a döntéshozó meg a végrehajtó bátrabb, felelősségtudatosabb és kevésbé népszerűséghajhász lenne, konfliktusos döntéseket is meghozna, talán a város lenne, aki nyerne.
Csakhogy ebben a nagy egymásra mutogatásban, a sok vesztes-vesztes játszmában egy igazi vesztes van, és az a város lakossága. Azé a városé, ahol egyetlen egy dolgot tudnak magas szinten, hovatartozástól függetlenül az úgynevezett politikai elitek: a választóik faszra vevésének művészetét.
Pál Edit Éva
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
2015. március 15.
Szüksége van a székelységnek is a hőseire
Hatalmas tömeg gyűlt össze vasárnap este a székelyudvarhelyi Művelődési Ház előtt: égő fáklyákkal, székely és magyar zászlót lobogtatva vonult ki több ezer ember a Márton Áron térre, ahol a magyar szabadságharc emléke előtt tisztelegtek.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által megszervezett március 15-ei rendezvénysorozat ünnepi műsorának indításaként a több ezer felvonulót lovas huszárok vezették át a művelődési háztól a Márton Áron térig. A megemlékező tömeget az Udvarhelyszéki Fúvószenekar fogadta a Patkóban, a felvonulást vezető lovasok a tér köré, a cserkészek pedig a Vasszékely szobra köré sorakoztak fel. Csakhamar több ezres, fáklyát és lobogót szorongató tömeg töltötte be a teret, hasonlóan elődjeinkhez.
A magyar himnuszt énekelték el elsőként az egybegyűltek az Alla Breve és a Balázs Ferenc vegyeskarok, a Székely Dalegylet és az Udvarhelyszéki Fúvószenekar kíséretével. A koszorúzást követően a történelmi egyházak képviseletében Gede Ildikó református lelkész, Mátyás Károly katolikus főesperes és Kedei Mózes unitárius lelkész imáját, áldását hallhatták az egybegyűltek.
Az ünnepségen Bunta Levente polgármester nem lehetett jelen, ugyanis hivatalos meghívásnak tett eleget a budai várban. Az ünnepségen Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója méltatta a szabadságharcot, hangsúlyozva a közösség és közteherviselés fontosságát. „Mennyivel derűlátóbbak lehetnénk, ha idővel felnőne egy újabb márciusi ifjakból álló generáció, ha egy-egy székely fiatal példaképének választaná a szabadságharc ismeretlen hőseit” – hangzott el az intézményvezető beszédében.
Ezt követően Románia miniszterelnöke, Victor Ponta üzenetét tolmácsolta Kulcsár-Székely Attila színész, majd Tóth Sándor Pieta című versét szavalta Mezei Gabriella, a Tomcsa Sándor Színház színésznője. Ezt követően Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi üzenetét adta át Farkas Balázs, csíkszeredai magyar konzul. A továbbiakban a részvevők udvarhelyszéki táncokat láthattak az Udvarhely Néptáncműhely előadásában, majd a Role Zenekar '48 című ünnepi koncertjét tekinthették meg.
Veres Réka |
Székelyhon.ro
2015. október 6.
Főhajtással emlékeztek Udvarhelyen
Az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom aradi honvédtiszt emléke előtt tisztelegve több mint százfős tömeg gyűlt össze kedden a székelyudvarhelyi Márton Áron téren lévő Vasszékely-szobornál.
A politikusok, különböző szervezetek képviselői, illetve magánszemélyek mellett nagy számban jelen voltak – iskolájuk egyenruháját viselve – a Tamási Áron Gimnázium diákjai is a Máron Áron téri megemlékezésen.
„Az aradi tizenhárom vértanú emléke súlyos mondanivalót hordoz a ma embere, napjaink magyar valósága számára: magyarnak lenni, embernek megmaradni” – jelentette ki Sarkadi Zoltán, a rendezvény műsorvezetője, aki felkérte a jelenlévőket, hogy főhajtással tisztelegjenek az 1848–49-es magyar szabadságharc mártírjainak emléke előtt.
„Benedek Elek írói hitvallásában úgy fogalmazott, hogy az erősek oldalán harcolni nem érdem. Ezt nagyon sokan így gondolták, akik a magyar honvédek közé álltak. Az Aradon kivégzett tábornokok nem könyörögtek életükért, mert igaz ügy mellett álltak. Bizonyára tudták, hogy példájuk és áldozathozataluk nem hiábavaló. Ennélfogva a hazaszeretet és a szabadság nagy jelképeiként tartjuk őket számon. Példájukat nem feledhetjük, amíg magyarok élnek ezen a földön” – tolmácsolta a Bunta Levente polgármester által megfogalmazottakat Jakab Áron Csaba udvarhelyi képviselő-testületi tag.
Faludy György Október 6. című versét adta elő Kulcsár-Székely Attila színész, majd a vértanúk utolsó szavait idézte Sarkadi. Koszorúzással, illetve a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult a megemlékezés.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro
2015. október 22.
Varázslat 32 húron
Habár még nem érte el létesítésének tizedik évfordulóját, az erdélyi gyökerekkel rendelkező csellóművészeket tömörítő Napocelli kamarazenekar, fellépése már beivódott a kolozsvári komolyzene-kedvelők tudatába. A magyar operában október 20-án megtartott koncertjük ezért oldotta fel azt a hiányérzetet, ami akkor keletkezett bennem, amikor a Zenei Ősz műsorán hiába kerestem a csellósok koncertjét.
Az idei koncerten a csellósok Bartók, Enescu, Dvořák, Toduţă, Goens, Chopin, Klengel, Sibelius, Saint-Saëns, Debussy, Popper, Gross, Arutiunian, Mc Cartney és Dimitrescu műveit adták elő. Sokszínű repertoárjuk folytán, amely a klasszikus zenei stílusok mellett dzsessz- és könnyűzeneszámokat is tartalmaz, szinte minden zenerajongó talál kedvére valót.
Az együttes jelenlegi tagjai: Kostyák Imre (Kolozsvár – Bázel), Székely Attila (Kolozsvár – Bécs), Filip Papa (Temesvár – Kolozsvár – Jászvásár), Nagy Levente (Kolozsvár), Szabó Attila (Kolozsvár), Vilhelem András (Marosvásárhely – Kolozsvár), Jakabffy Kristóf (Kolozsvár) és Kostyák Előd (Kolozsvár).
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. október 29.
Színház a szórványban
Bojzás Kiss Dani alakja és az ő esküvői története elevenedett meg több helyszínen Krassó-Szörény megyében Kulcsár Székely Attila színművész jóvoltából. Nyirő József Halhatatlan élet című művéből készült azonos című vígjátékán Resicabányán, Karánsebesen, Boksánbányán és Újmoldován szórakoztak a jelenlevők az ízes székely humoros történet előadásán. Majd mindenik településen az ott élő magyarok évek vagy évtizedek óta nem részesültek színházi élményben. A kis közösségek örömmel fogadták a székelyudvarhelyi színészt és családját, Boksánbányán például szeretetvendégséget tartottak, és beszélgetés közben jelezték további igényüket közösségformáló programokra.
A háromnapos színházi turné a Templom és Iskola Szórványegyesület szervezésében magyarországi támogatással jött létre.
Nyugati Jelen (Arad)
2016. február 29.
Lélekenciklopédia nemcsak a szakmának
Budapesten mutatták be szerdán este a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent Lélekenciklopédia I. – A világvallások lélekképzetei című könyvet, melynek főszerkesztője a marosvásárhelyi Simon-Székely Attila pszichológus, filozófus, nyelvész, tudományos kutató és egyetemi oktató. A kiadó Erdélyben is be szeretné mutatni és forgalmazni a négykötetesre tervezett munkát.
A Lélekenciklopédia egyedülálló munkának tekinthető a magyar és nemzetközi tudományos és kultúrtörténetben, valamint az enciklopédikus szakirodalomban – hangzott el a budapesti Párbeszéd Házában szervezett ünnepi eseményen.
A Lélekenciklopédia egyszerre tudományos referenciaanyag, monográfia, tanulmánykötet, tankönyv és ismeretterjesztő munka is. Célközönsége nemcsak a szakma, a közember is vígan megérti, ahogy Simon-Székely Attila fogalmazott. A vaskos munka betekintést nyújt a világ nagy mítoszaiban, vallásaiban, a filozófiában és a tudományos gondolkodásban jelen lévő, a lélekről alkotott felfogásokba. Sajátos tartalma miatt egyedülállónak tekinthető a magyar és nemzetközi tudományos és kultúrtörténetben, valamint az enciklopédikus szakirodalomban is. Az enciklopédia szócikkei az adott terület lélekábrázolásait, -értelmezéseit bemutató, több oldalt kitevő, érdekes, olvasmányos, a laikus olvasó számára is érthető tanulmányok.
Nem vallási vagy mitológiai lexikon – erre mutat rá A lélek szerepe az emberiség szellemi fejlődésében alcíme is –, hanem olyan tudástár, amely a lélekre vonatkozó összes képzetet ismerteti interdiszciplináris, sőt multidiszciplináris, azaz néprajzi, filozófiai, pszichológiai, pszichiátriai, teológiai, antropológiai, természettudományos és sok más szemszögből is – hangzott el a budapesti bemutatón, melyen a marosvásárhelyi főszerkesztő csupán videoüzenetben köszönthette az érdeklődőket.
Jelen volt viszont Sajgó Szabolcs, a Párbeszéd Háza vezetője, az esemény moderátora, Vassányi Miklós egyetemi docens, vallástudós, filozófus, filológus, a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos dékánhelyettese, Bagdy Emőke professzor emerita, klinikai pszichológus, pszichoterapeuta, Voigt Vilmos professzor emeritus, néprajztudós, folklórkutató, szimbólumkutató, az ELTE tanára.
„Általános pedagógiai, népművelő jellege kiemelkedően fontos, mivel érdekes, olvasmányos, leíró volta miatt minden olvasó figyelmét leköti, ugyanakkor megragadó, szórakoztató stílusban oktat, közvetít új ismereteket, információt a szakember és a nem szakértő számára. Így az enciklopédia az egyetemek, kutatóintézetek, vallási felekezetek és közösségek, az emberiség egész kultúrája iránt érdeklődő, laikus olvasó érdeklődését is felkelti” – mondta el a szokatlanul népes szerzői csoportot irányító szerkesztő, dr. Simon-Székely Attila.
Az MTA Természettudományi Központja Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének vendégkutatója azt is kifejtette, hogy a Lélekenciklopédia-projekt közvetlen célja volt a lélek – melynek lényege a tudat – különböző leírásainak, megjelenítéseinek felkutatása, felleltározása és bemutatása az emberiség mítoszaiban, vallásaiban, a filozófiában és a tudományban, egyszóval az emberiség teljes kultúrtörténetében. A végső cél pedig enciklopédikus monográfia megjelentetése magyar, majd angol nyelven, nyomtatásban, E-könyv formában és CD-n.
A héten bemutatott első kötet a világ összes nagy vallásának a tára (5 világvallás, 5 nagy fejezet: kereszténység, judaizmus, iszlám, hinduizmus, buddhizmus), a második kötet 3 nagy fejezete az európai filozófiákat, a különböző természettudományokat és a paratudományokat tartalmazza. A harmadik rész 8 nagy fejezete a világ összes jelentős mítoszát (őskor, az összes ókori európai civilizáció, a magyar ősvallás, eurázsiai, északi, egyiptomi, mezopotámiai, ókori perzsiai), míg a negyedik kötet 4 nagy fejezete – Ázsia, Amerika, Afrika és az újvallások lélekvilága – a népvallások, keleti filozófiák és hitvilág irányzatainak lélekfelfogásait mutatja be.
A tervezett négy kötet mintegy háromezer oldal, és hétmillió leütést tartalmaz, amelyen tíz éven keresztül csaknem százhatvan szerző és lektor dolgozott egy ötvenkét tagú szerkesztőbizottság irányítása mellett. A sorozat második kötetének kiadása már folyamatban van.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
2016. március 15.
„Ünnepünk akkor lenne igazi, ha városunkban megszűnne a széthúzás”
Rengetegen gyűltek össze március 15-én,kedden délben a székelyudvarhelyi Márton Áron téren, ahol az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek. Az ünnepségen áldást mondtak a történelmi egyházak képviselői.
A székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred felvonulásával, a Vasszékely-szobor megkoszorúzásával, illetve a magyar himnusz eléneklésével kezdődött a Márton Áron téren tartott ünnepség, majd a történelmi magyar egyházak képviselői tartottak rövid beszédet.
Mátyás Károly katolikus főesperes úgy fogalmazott: ünnepünk akkor lenne igazi, ha városunkban megszűnne a széthúzás. Ferkő Andor református lelkipásztor Wass Albert gondolatiságát felidézve elmondta, rá kell ébreszteni a világot arra, hogy mi történt és mi történik velünk. „Ráébreszteni a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk, és szabadító, útmutató, irányító Istenünk van” – magyarázta. „Sokan eljöttünk, de nemzetünk legszebb és legnagyobb ünnepe itt, Udvarhelyen még többet érdemelne” – mondta Kedei Mózes nyugalmazott unitárius lelkész.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei arra emlékeztetnek, hogy „a legkedvezőtlenebb helyzetekben elsősorban csak magunkra számíthatunk, saját erőnkre, saját közösségeink elszántságára” – jelentette ki Bunta Levente polgármester, akit évek óta először láthattak az udvarhelyiek felszólalni március 15-én.
Mint mondta, a szabadságharc bukása ellenére hősök voltak azok a székelyek, akik vérüket adták a hazáért. „Népünk alapvető jellemzője a szabadság szeretete, ezt évezredes történelmünk bizonyítja. Így nem tűrhetjük ma sem, hogy felülről irányítsanak. Nem tűrhetjük, hogy alacsonyabb rendű, kevesebb jogú népként kezeljenek bennünket. Nekünk jogunk van a jelenünket alakítani” – fogalmazott. Úgy vélte, március 15-én hőseinket ünnepeljük, míg jogainkat hiányoljuk, és napjainkban féltenünk kell azt is, amink van. Szerinte egy „szűk gazdasági csoportosulás igyekszik városunk szabadságát megnyirbálni, anyagi javait megszerezni, majd kiárusítani.” Ezek után Bunta kampánybeszédbe illő szónoklattal zárta mondandóját.
Hagyományőrző előadások
Az ünnepségen fellépett a Boróka Néptáncegyüttes, az Udvarhelyszék Fúvószenekar, a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc Vegyeskar és az Alla Breve Vegyeskar. Kulcsár-Székely Attila színművész egy Petőfi Sándor-verset  mondott el, majd a székely himnusz eléneklésével véget ért a Márton Áron téri megemlékezés.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro
2016. április 12.
Halhatatlan – székely – élet
Nagy sikert aratott Kulcsár-Székely Attila székelyudvarhelyi színművész a Lorántffy Központban bemutatott Nyírő-adaptációval.
A Költészet Napja alkalmából a múzeumtermet megtöltő közönségnek nem mindennapi élményben volt része. Mivel a háziolvasmányok közül is kikerült a székely író, Nyírő József és a valamikor oly népeszerű regényeinek és elbeszéléseinek sokasága, ezért is hatott az újdonság erejével gyönyörű nyelvezete, alegóriákkal és képiséggel tele költőisége. 1940-ben született az élet halhatatlanságára utaló faluregénye, a Hallhatatlan élet, mely a családiasság, az összetartás eposza.
A székely falu idilli képét rajzolja meg, a csavaros eszű és mindig tréfálkozó Bojzás Küs Dani és Péter Anikó szerelmének hátteréül. Dani jókedvű, mókás, furfangos, tréfacsináló kolontos, igazi Uz Bence-féle góbé. Az ő legénnyé serdülése, szerelme, házasságkötése, apává válása adják a regény vezérfonalát, amelyet vidám és szomorú történetek váltakozva tarkítanak, ahogyan Dani küzd a mindennapi kenyérért és megélhetésért, vagy éppen a román hatalom helyi képviselőivel. Nyírő József az egyszerű falusi élet mindennapjaiban kívánja felmutatni az élet szépségeit és erejét. Nem az egész regény, hanem csak első részének dramatizált változatát hallhatta a közönség Kulcsár- Székely Attilától. Egy pad és egy kulacs „társaságában” játszotta el egyedül Dani asszonykeresésének és házasodásának történetét. Körülötte a színpadon kevés kellék volt, de előadói tehetsége és jellemformáló készsége, hangjában, gesztusaiban és mimikájában látott eszköztára igen gazdagnak bizonyult. Elhittük neki apja szigorát, keresztanyja zsarnokságát, apósa székely igazságérzetéből fakadó szűkszavúságát, és az ő esetlenségét az udvarlás tanulásában. Bár apja egy gazdag menynek jobban örült volna, de a „szegénységét tisztasággal takaró” Péter Adrás lányát elfogadta attól való félelmében, nehogy vénlegény maradjon a fia.
A színművész játékában így keltett rokonszenvet a belső gazdagsággal bíró Anna iránt. Az esemény emelkedettségében ezért is éreztük fölöslegesnek és olcsó poénnak a hangtechnikushoz intézett kiszólását, – mely egyébként sem volt része a szövegkönyvnek. A templomi esküvő szorongással teli jelenetével, illetve a lakodalmi mulatság hangulatának bemutatásával zárult az előadás, – de nem a regény. Aki kedvet kapott e kivonat meghallgatásával a regény további részének elolvasásához, az készüljön fel arra a küzdelemre, melyet Dani és Anikó további életében jelenít meg az író, éspedig ama mondandójának kifejtésére, hogyha hagyják a székelységet megbirkózni a természet mostoha körülményeivel, e dologra és örömre termett nép paradicsommá varázsolná Erdélyt, ám az idegen hatalom elnyomása pusztulásba, tragédiákba viszi életét. A regény vissza-visszatérő motívuma, hogy a fiatal házasokat minden ismerős, rokon, barát a nagybetűs Élet örömeivel kecsegteti. Dani és Anikó azonban hamar megtapasztalja, hogy az élet küzdelmek sorozata, ahol ugyan föl-föltűnik némi futó öröm, de maradandó emléke a kudarcra ítélt emberi erőfeszítéseknek marad.
Nyírő József több emlékezetes epizódban jeleníti meg az élet iszonytató drámáit, a szegénység, a kilátástalanság, a gyermekhalál rémisztő és fölfoghatatlan sorsverését, és a román hatalom fölösleges sanyargatásait, – írja a regény egyik méltatója. Előbb ízes-góbés humorú epizódok garmadáját adja elő, s az olvasó elámul az író nyelvi leleményeinek kifogyhatatlan sokaságán, ahogyan fölidézi csavaros eszű hőseinek évődését, párbeszédeit, kalandjait és kivált furfangos észjárásukat, ám a kacagtató fordulatok szinte észrevétlenül átváltanak a végzet, a drámai sors megjelenítésébe. A tragikus vég ellenére Nyírő mégis azt mondja – és hiteti el olvasójával, hitette el közönségével is Kulcsár-Székely Attila -, hogy az egyes ember elpusztulhat, de a nemzet, a székely-magyar nép elpusztíthatatlan.
Incze Zsolt
erdon.ro
2016. június 7.
RMDSZ eredmények Hunyad megyében
Felívelő tendencia
Sikert hoztak az RMDSZ-nek a vasárnapi helyhatósági választások, a jelek arra utalnak, hogy megerősödik a magyar képviselet a helyi tanácsokban. Az előzetes eredmények szerint Vajdahunyadon (Kofity Zoltán) és Lupényban (Benedekfi Dávid) az RMDSZ megtartotta a helyi tanácsosi tisztséget, Bácsi (Margai Zoltán) és Martinyesd (Székely Attila) községekben bejutott a helyi tanácsba, a legnagyobb siker azonban Déván született, ahol 8 év után sikerült megszerezni a második tanácsosi tisztséget is, Pogocsán Ferdinánd mellett Máté Márta is mandátumot szerzett. Toplicán is esély lenne még helyi tanácsosi mandátumra, e sorok írása pillanatában még nincs végeredmény. Ezenkívül Felsőszálláspatakon (Dănuţ Poenaru) és Nagybáron (Deatc Ioan) is tanácsosi mandátumot szerzett az RMDSZ, noha ezek inkább csak a statisztikát javítják, mintsem a magyarság reális pozíciószerzését tükröznék.
Az eredmények értékelésére Winkler Gyula EP-képviselőt, a megyei RMDSZ-szervezet elnökét kértük fel.
– Elnök úr, gratulálunk a sikernek. Megyei szinten az RMDSZ jóformán megduplázta helyi tanácsosi számát, az eddigi 3 helyett 6, esetleg 7 lesz.
– Köszönöm szépen. Én is köszönettel kezdeném, köszönettel tartozom mindazoknak, akik mellénk álltak, s akik szavazatukkal tisztelték meg jelöltjeinket. A mostani siker két tényezőre vezethető vissza, egyrészt az évek óta tartó folyamatos közösségépítő munkára, másrészt pedig annak, hogy a szórványmagyarság tudatosította, milyen fontos, hogy saját képviselőit küldje a döntéshozó intézményekbe, hiszen másoknak nem lehet szívügyük a magyar érdek érvényesítése. Ismét bebizonyítottuk, hogy széleskörű összefogással a szórványmagyarság nehéz körülmények között is képes megtartani képviseletét, sőt, még kibővíteni is. Meg kell azonban jegyezni, hogy az eredmények még nem véglegesek, Vajdahunyadon például fellebbezés miatt a szavazatok újraszámlálására kerül sor.
– Korábban szinte minden helyhatósági választáson a Hunyad megyei magyarság veszített valamit pozícióiból. Most megfordult a helyzet, az RMDSZ pozíciói egyértelműen javuló tendenciára utalnak, különösképpen Déván.
– Bizalommal tölt el, hogy túljutottunk a mélyponton, sikerült javítani választási eredményeinket. A dévai siker különösen örvendetes, sokat jelent számunkra, mivel a megyeszékhely szimbolikus helyszínéről van szó. Az eredmény a dévai szervezet kitartó munkája elismerésének tekinthető, de egyéb tényezők is hozzájárultak. Megérett például a Téglás Gábor Elméleti Líceum szerepe, mint a megye magyarságának egyik szellemi központja, s a Szent Ferenc Alapítvány támogatása is sokat segített. Az eredmény az őszi parlamenti választás szempontjából is bizalomkeltő, a mostani siker alapján remélhető, hogy a megyei listás rendszer nyomán az ősszel talán sikerül megszerezni egy képviselői mandátumot Hunyad megyében.
– Petrozsényban viszont 44 szavazaton úszott el a tanácsosi mandátum, s a Zsil völgye többi városában sem sikerült mandátumot szerezni.
– Nagyon sajnálom Petrozsényt, nagyszerű lett volna, ha sikerült volna visszakerülni a helyi tanácsba. Tény azonban, hogy van néhány szervezetünk, főleg a Zsil völgyében, melyet élettel és tartalommal kellene feltölteni.
– Bácsiban és a Martinyesd községhez tartozó Lozsádon azonban sikerült mandátumot szerezni.
– Ennek nagyon örülök, reményeim szerint ez a falusi közösségek megerősödését eredményezi, a magyar élet ott is fellendül.
– A megyei tanácsba azonban nem sikerült visszajutni, noha ez nem is annyira meglepő, ez eleve a legnagyobb kihívás volt.
– Itt a demográfia a legnagyobb ellenfelünk, a Hunyad megyei magyarság aránya olyan 4% körüli, amivel nem érhetjük el az 5%-os bejutási küszöböt. Nagy szerencse kellett volna, rendkívül alacsony általános részvételi arány. Sajnos nem jött be, s a jövőben is leginkább úgy juthatunk vissza, ha törvény által sikerülne valahogy levinni a küszöböt.
– Köszönöm szépen a beszélgetést.
– Én is köszönöm.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
2016. augusztus 8.
Hangsúly a helyi értékeken (Falunapok Bardocon)
Zene, foci, néptánc, állatkiállítás és sok jókedv – néhány szóban így lehetne összefoglalni a hétvégén zajlott bardoci falunapokat. Ez alkalommal is megemlékeztek a labdarúgócsapat egyik legjelentősebb támogatójáról, a bardoci születésű néhai kovásznai polgármesterről, Lőrincz Zsigmondról.
Szombat délelőtt a Cserey-kertben tartották a hagyományos állatkiállítást. A gazdák büszkén vonultatták fel a mindennapokban oly sok hasznot hajtó szép állataikat. A legszebb lóért járó elismerő oklevelet Székely Attila vihette haza, a legszebb szarvasmarhát Tókos Zsolt vonultatta fel, a mintegy húsz kutya közül a legszebb nagy testűnek a Dénes Vilmosét, a kis termetűek közül a Fazakas Tündéét választották, a legszebb szárnyas pedig Tókos Kinga tulajdona. A versenyt követően az állataikat megmutatókat és a jószágokra kíváncsiakat a közbirtokosság vendégelte meg vaddisznótokánnyal. A délutáni órákban a Prima Sportegyesület labdarúgópályája előtt álló emlékműnél Lőrincz Zsigmondra emlékeztek tisztelői: bár Kovásznán élt, de nem feledte szülőföldjét, segített és támogatott minden nemes kezdeményezést – hangzott el méltatóitól.
A Csala kürtje fúvószenekar játékát követően a Dobó és Hajnalcsillag néptánccsoport mutatta be közös műsorát, majd a baróti Mozaik tánccsoport és a bardoci IKE Csodacsapat lépett fel. Az esti órákban Syntia, a Másnaposok és meghívottjaik szórakoztattak, végezetül utcabált tartottak. Tegnap a helybeli Farkas Laura, a baróti Syncron tánccsoport, a Kormos néptánccsoport, Bardoc testvértelepülése, Geszt néptáncosai, a mulatós zenét játszó Mohácsi Brigi lépett fel, az eseményt záró tűzijáték előtt a Party Szerviz tartott szabadtéri bulit.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. november 17.
Falurevitalizációs terv Lozsádon
Vajdahunyadon a szórvány keddi ünnepségén nem a helyi magyarság volt a vajdahunyadi Corvin-Savaria magyar házban tartott összejövetel témája, hanem Loszád. A megyei RMDSZ és a református egyház ugyanis falurevitalizációs tervet kezdeményez Lozsádon, a kis település fennállásának 700. évfordulójára készül – első írásos említése 1320-ból származik.
Az elképzelések szerint a következő három évben olyan konkrét projekteket, indítanak el, melyek a megfogyatkozott közösség életébe új lendületet, megújulást hozhatnak.
Hunyad megye talán legrégebbi faluja kiöregedőben van. Míg az 1800-as évek közepén 1100 felett volt a lakosság száma, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a falunak 208 lakója van, ebből 103 református magyar, ismertette Lozsád jelenlegi helyzetét Székely Attila, a református egyház gondnoka, RMDSZ-es helyi tanácsos. Konkrét teendőket is megfogalmazván, mint például a templom felújítása, ravatalozó építése, kultúrotthon javítása, a víz- és csatornarendszer uniós forrásokból történő modernizálása, vagy az utak leaszfaltozása. Mivel a falu fele-fele arányban román és magyar, ezért a felújítást is közösen tervezik.
Segíts magadon és Isten is megsegít: Zsargó János Hunyad megyei református esperes szerint Lozsád revitalizációja széleskörű összefogással és aktív tevékenységgel érhető el. A faluba beszolgáló Sipos Szabolcs szászvárosi református lelkész is konkrét tervek kidolgozását szorgalmazta, különben nehéz lesz összefogásra bírni a közösséget.
Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke bemutatta azt a nyolc fejezetben megfogalmazott tervet, amelyet Vetési László dolgozott ki. Az Erdélyi Református Egyház szórványszakértője egyébként gyakori látogatója és jó ismerője Lozsádnak. Vetési László tervében a közösségszervezéstől a kulturális tevékenységen keresztül a kutatói, értékgyűjtő és értékmentő munkán át részletesen szerepelnek azok a területek, amelyeken meg kell szervezni a munkát, hogy sikeres közösségépítési folyamatot lehessen majd beindítani Lozsádon.
Winkler Gyula arról is beszámolt, hogy az elmúlt hetekben egyeztettek a községközpont, Martinesd polgármesterével és a megyei tanács elnökével a lozsádi akcióterv beindításáról, s mindketten támogatják az elképzelést. A tervet a hétvégén a Magyar Újságírók Romániai Szervezetének (MÚRE) nagyenyedi szórványkonferenciáján is bemutatta, a média munkatársainak közreműködését kérve egy majdani falumonográfia összeállításához, illetve a terv népszerűsítéséhez. Merész terv, amelyet ha sikerül megvalósítani, 2020-ban a 700. éves évfordulót megváltozott faluképpel, reményteljes közhangulatban, megerősödött közösséggel ünnepelhetik.
A felvezetéseket élénk vita követte, alapos pró és kontra érvekkel. Ferenczi István vajdahunyadi vállalkozó figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy mekkora kihívás a városi jellegű Hunyad megyei magyarság számára a falusi élet felvirágoztatása. Fülöp Béla szászvárosi RMDSZ-elnök viszont a földművelésben rejlő lehetőségeket ecsetelte, Kacsó Roland közgazdász pedig a falvaknak szóló, 20 000 euróig terjedő EU-s pályázatokat ismertette, melyeket igen hasznosan lehetne felhasználni.
A szórványnapi ünnepség azonban nemcsak falurevitalizációról szólt, dévai és vajdahunyadi gyerekek színvonalas zenés-irodalmi összeállítással lepték meg a közönséget, Szabó Csaba kolozsvári újságíró pedig a Fehér Holló Médiaklub Egyesület által működtetett Corbiialbi.ro portál, legújabb kiadványát mutatta be.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
2017. május 29.
Új időszámítás kezdődik az udvarhelyi színháznál
A megszokottól eltérő események zajlanak a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban: újabb előadást visznek kávéházi környezetben színpadra, újraindítják a színházi nevelési programot, továbbá a következő évadtól új művészeti vezető veszi át Csurulya Csongor helyét.
„Ki kell menni a színházból, a falak közül, erre az egyik lehetőség a kocsmaszínházi előadások rendezése” – ecsetelte a hétfő délután tartott sajtótájékoztatón Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója. Elmondta, az előadások készítése mellett ismét elkezdtek diákokkal is foglalkozni, újraindították a színházi nevelési programot, amelyre a következő évadtól még jobban odafigyelnek. „Fincziski Andrea kollégámmal többször beszélgettünk arról, hogy nyitni kellene a diákok felé, jobban vonjunk be őket a színházi életbe. A program érdekessége, hogy nem a színházról szól, hanem a színházat mint eszközt használja fel. Olyan, mint egy rendhagyó osztályfőnöki óra” – magyarázta Bekő Fóri Zenkő programfelelős.
Említette, hogy a kecskeméti Katona József Színháznak és a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak is van hasonló programja, utóbbitól hívták meg Kocsis Tünde rendező, drámapedagógust, aki az ESziK vagy Isszák? edukatív színházi különórákat vezeti. Több alkalommal sikerült gimnazistacsoportokkal együtt dolgozni, akikkel egy téma kapcsán beszélgettek, drámajátékokat végeztek, és megnéztek a témához kapcsolódó előadást a színházban, majd egy levezető foglalkozáson megbeszélték a látottakat.
A színházigazgató szerint azért igyekeznek nagyobb hangsúlyt fektetni a színházi nevelési programra, mert egyben népszerűsíti az intézményt is a fiatalabbak körében. Ennek kapcsán szeretnék, ha az elkövetkezőkben a diákok és tanárok igénylésére eljutnának az iskolákba is, így beszélgetve velük a különböző produkciókról.
Új művészeti vezető, új lendület
Új időszámítás veszi kezdetét a Tomcsa Sándor Színháznál, egyrészt azért is, mert Csurulya Csongor művészeti vezető az évad végén elhagyja a társulatot. Nagy Pál igazgató biztos abban, hogy Csurulya rendezőként még visszatér a társulathoz, ám távozásával új művészeti vezetés lesz az intézménynél, és ezzel egy időben nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni az előadások melletti tevékenységekre és kísérő rendezvényekre. Példaként említette a tavalyi március 15-ei megmozdulásukat. Az új szemléletmód viszont új munkatársakat is igényel az igazgató szerint, ezért átszervezés lesz a társulat nem művészi részén.
Nagy Pál szerint mindezzel az intézmény alapításának jövőben esedékes huszadik évfordulójára készülnek. Arra törekednek, hogy minél inkább közösségi térré tegyék a színházat, és ne csak az épületben, hanem másik szlogenjükhöz – Színházban a város – igazodva megmutassák más vetületeit is. Erre szerinte szakemberekre van szükség. Nagy szerint még nem tisztázódott, hogy ki lesz a művészeti vezető, de mindenképp olyan személyt szeretnének, aki nyitott és érzékeny a székelyudvarhelyiek igényeire.
„Nekünk kis létszámú társulatként nem megfelelő körülmények között nehéz feladat eleget tenni a színészek és a közönség igényeinek. Ez egy örökös kihívás, de most új lendülettel kezeljük. Ennek nem Csurulya Csongor volt az akadálya, viszont reméljük, a változás új impulzus lesz” – mondta Nagy Pál. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az elkövetkezőkben is szeretnének együtt dolgozni Zakariás Zalán rendezővel, továbbá a társulat művészeti tanácsa már összeállította a következő évad tervét, így jelenleg a kiegészítő programokon és a csapat összeállításán dolgoznak.
A társulat továbbra is férfiszínészeket keres.
Nagy Pál kérdésünkre kifejtette, hogy az a négy poszt, amelyet nemrégiben megszavazott az önkormányzati képviselő-testület, nem színészi állás volt, ám így kisegítő személyzettel bővült a társulat. A szerzői jogdíjas szerződéssel dolgozó színészekkel tárgyaltak, közülük senki sem távozik, csupán Kulcsár Székely Attila neve fog eltűnni – ő már korábban jelezte, hogy távozna, így az idei évadban már nem is osztottak ki neki szerepet. Az évad utolsó előtti bemutatója Az új bemutatóról, a Stop the tempo! című produkcióról Tóth Árpád rendező elmondta, hogy eltér a korábbi háromtól, hiszen azokkal a felolvasószínház határait feszegették. A hár omállomásos Plazma-kísérletet követően a negyedik előadás a rendező szerint már nem felolvasószínház lesz, hanem igazi színházi produkció, kávéházi környezetben. Tóth szerint annak ellenére, hogy párhuzamosan két előadáson dolgozott a társulat, így is jó lett a produkció. Úgy érzi, hogy aktuális társadalmi helyzetet dolgozott fel, a fiatalos hangvétel ellenére az idősebb nézők is élvezni fogják. A darabban Fincziski Andrea, Mezei Gabriella és Antal D. Csaba szerepel. Az előadás hossza egy óra és tíz perc. A hétfői bemutatón kívül kedden is színpadra viszik a székelyudvarhelyi G. Caféban, este fél kilenctől.
Veres Réka / Székelyhon.ro
2017. június 13.
Új időszámítás, maradandó problémák a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznál
Elhagyja a kulturális intézményt Csurulya Csongor, a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője. Nagy Pál színházigazgató új „időszámításra” és új lendületre számít, de a régi gondok – a szűkös költségvetés és a kis létszámú társulat – megmaradnak, derült ki az intézmény keddi sajtótájékoztatóján. Ennek ellenére bizakodva várják az új évadot és a színház megalakulásának huszadik évfordulóját.
Nemcsak egy évadot, hanem egy korszakot zárt le a keddi sajtótájékoztatón Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója és Csurulya Csongor művészeti vezető, hiszen utóbbi utolsó alkalommal volt jelen a színházban ebben a minőségében. Nagy Pál szerint zsúfolt és megterhelő volt az elmúlt évad, menet közben kellett változtatniuk.
A hétfő esti, a színház támogatóinak és a társulat hozzátartozóinak tartott házi bemutatón volt látható Csurulya Csongor utolsó rendezése művészeti vezetőként. Ez Carlo Goldoni Mirandolina című vígjátéka volt, amely egyben az évadzáró előadás is. Sok minden maradt hátra Egy évtizedig volt a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője Csurulya Csongor, de színészként már az 1999–2000-es évad előadásaiban is szerepelt.
Az utóbbi tíz év alatt rendezett stúdió-előadásokat és nagytermi előadásokat, musicalt, operettet, vígjátékot, abszurd komédiát, mesét, tragédiát, legenda- és novellaadaptációt is.
„Tízéves a múlt. Sok mindent elértünk ezalatt, de nagyon sok mindent nem. Részben önhibából, de részben nem” – fogalmazott Csurulya Csongor, aki szerint a következő időszakban a hátramaradt célokért kellene küzdenie az intézménynek.
A búcsúzó művészeti vezető elmondása szerint eddig tudta úgy „lökni” a színházat, hogy értelme legyen. Egyrészt családi okok miatt távozik, ám szerinte az is fontos, hogy az ember egy adott pozícióban ne használódjon el, mert az a hitelesség rovására mehet.
Csurulya szerint az elmúlt évtizedben igyekeztek nyitottak és innovatívak lenni, dacára annak, hogy az utóbbi években kénytelen volt elvállalni a közönség igényeit kiszolgáló, klasszikusabb darabok rendezését. Szerinte fontos, hogy egy színház széles programpalettával várja a közönséget. Nem hálás, sőt kifejezetten megterhelő a művészeti vezetés az udvarhelyi társulatnál, hiszen nemcsak saját munkájára kellett figyelnie, hanem minden másra is, ráadásul rengeteg vitával és személyeskedéssel volt tele ez az időszak – ecsetelte az elmúlt tíz év árnyoldalát.
Maradnak a régi gondok
Nem esett nehezünkre változtatni akkor sem, amikor az pillanatnyilag gondot jelentett – közölte Csurulya Csongor, amikor az elmúlt évadról beszélt. Elmondása szerint próbáltak olyan alkotókat megnyerni, akik érdeklődtek az intézmény iránt és keresték a kalandot, hiszen az udvarhelyi színház működési körülményei nem hétköznapiak.
Példaként említette, hogy 160 előadásuk volt, ami azt jelenti, hogy a nyári vakációt leszámítva minden második napra jutott egy fellépés. Ezért fontos lenne a csapatot is bővíteni. Emellett a fejlődéshez kellene egy saját épület a színháznak, hiszen bár jelenleg a Művelődési Házban zajló tevékenység kétharmadát a társulat adja, mégis csak az épület harmada áll rendelkezésükre – magyarázta Csurulya. Az említett okok miatt gyakran nem tudnak próbálni a nagy színpadon, máskor az előadások alatt egy másik próba vagy előadás hangjai beszűrődnek a terembe, továbbá nincs raktár, ahol tárolhatnák a díszletet, és nincs külön próba- vagy stúdiótermük sem. Az igazgató és a búcsúzó művészeti vezető szerint az épület adott, de át kell szervezni a működését.
Mennek is, jönnek is
„A karrierje nem ért véget, a későbbiekben még viszontlátjuk őt” – mondta Nagy Pál, miközben megköszönte Csurulya Csongor több mint egy évtizedes munkáját. Egyetértett azzal, hogy sok probléma közepette vezették a színházat, és egyelőre nem látják a fényt az alagút végén, ennek ellenére optimistán tekintenek előre, és bíznak a városi kulturális stratégiában, amivel hosszú távra lehet majd tervezni.
A színészek közül csupán Kulcsár-Székely Attila távozik, aki már korábban felmondott, de tizenhárom éves együttműködés után nyugdíjba vonul Marosi Márta varrónő, és távozik a társulattól Tamás Enikő közönségszervező is. Szeptembertől viszont a színház PR-felelőseként csatlakozik Szabó Janka. Emellett keresnek új férfiszínészt, erre az állásra már ketten is jelentkeztek, valamint a művészeti vezetői állásra Nagy Pál szerint Zakariás Zalán rendező is pályázni fog.
Veres Réka Székelyhon.ro
2017. június 15.
Emlékek és tervek keltek életre a falubálon
Lozsád élni akar!
Harminc esztendős szünet után került sor hétvégén egy igazi bálra a Hunyad megyei Lozsádon. A falu 700 éves fennállásának megünneplésére készülve merész revitalizációs terveket szövöget.
– Talán pillanatnyilag merésznek, akár vakmerőnek tűnhet e vállalkozás, melyet Lozsád revitalizációja néven hirdettünk meg. A falu azonban 700 éves múlttal rendelkezik, illetve különleges hagyományokkal, melyeket mindenképp érdemes feléleszteni. Jelenleg száz körüli magyar embert tartanak itt számon, de sokan közülük a szomszédos településeken élnek, dolgoznak, illetve gyakori a külföldön dolgozó fiatal is.  Így nehéz előre megjósolni, hogy e projektnek milyen dinamikája lesz demográfiai szempontból. Azt azonban tapasztalatból állíthatom, hogy Lozsádon még van akkora a közösség, hogy jövőt tudjon építeni. Ehhez elsősorban a szervezettséget kell magasabb szintre emelni – gazdakör megalakítását tervezzük, hiszen a mezőgazdasági támogatások, magyarországi együttműködések révén gazdasági dimenziót is kaphat a revitalizáció. De fontosnak vélem a hasonló létszámú román közösséggel való együttműködést is, a helyi és megyei tanács támogatását és természetesen az EU-s lehetőségek kiaknázását is. Ilyen vonatkozásban már elmondható, hogy uniós pénzből épül ki a falu vízhálózata, az utak le vannak aszfaltozva, tehát egy lakható környezetről beszélünk. Mindenképp el kellene készíteni a falu monográfiáját is, és tudományos igényességgel feltérképezni a feledés szélére sodródott hagyományokat, illetve a sajátos lozsádi nyelvjárást – sorolta a terveket egy szuszra Winkler Gyula EP-képviselő, megyei RMDSZ elnök, Lozsád revitalizációjának ötletgazdája és fő támogatója, hangsúlyozva, hogy valamennyi megvalósításra váró elképzelés a faluban kell gazdára találjon.
Lozsádon meglehetősen elöregedett a lakosság. Van azonban aki fantáziát lát a projektben, és szívvel-lélekkel az ügy mellé áll. – Lozsád nagy múltú falu. Eredetileg a Maros völgyén kanyargó főút mentén volt a település, a mai Pad helyén, aztán a tatárjáráskor a lakosság felmenekült a dombok közé, sűrű erdős vidékre. Gazdálkodásból éltek, a falu szépen gyarapodott. Az 1850-es években 1108 lakosa volt, melyből 801-en vallották magukat reformátusnak. Szép középkori templomunk volt, melyet bő száz éve újjá kellett már építeni. Gyermekkoromban még a románok is magyar iskolába jártak. Aztán az 1960-as évek végén megszűnt az iskola, ma már az egész községben egyetlen óvoda és elemi működik – foglalja össze a falu történetét Székely Attila, RMDSZ tanácsos és egyházi gondnok.  A mai lozsádi életről mesélve fátyolosodik a hangja. A fiatalok szinte mind elköltöztek, vagy a közeli városokban dolgoznak. Van még pár egyéni gazdálkodó a faluban, de jól jönne az összefogás, másképp lehetne értékesíteni a termést, ha együtt próbálkoznának a gazdák. 
– Azért is tartottuk fontosnak e bál megszervezését, hogy az emberek eljöjjenek, találkozzanak, felelevenítsük, hogy is volt rég és megbeszéljük, mit tudnánk tenni a jövőnk érdekében – kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss Endre, aki már készítgeti is az egyházi tulajdonban lévő régi iskolaépület felújítási tervét. Kápolnává szeretnék alakítani az ingatlant, melyet a falu teljes közössége használhatna. Kiss Endrének hagyományélesztés terén is vannak elképzelései. A falu történetét, folklórját többen kutatták. – A 20. század végén még petrozsényi diákok is jöttek, beszélgettek az idősekkel, összeírták a különleges tájszavakat. Aztán Zudor Endre tanár úr foglalkozott sokat a falu történetével, az utóbbi időben Vetési László szórványmissziós lelkész jött többször is a faluban, diákok, szakemberek kíséretében. Bő egy évtizede egy falunkbeli házat elvittek a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. És nem olyan régen felkeresték édesanyámat, hogy meséljen a lozsádi kertről, mert ezt is szeretnék valahol megörökíteni – mondja Kiss Endre.
Székely Attila a tájszavakat próbálja emlékezetéből előcsalogatni, merthogy a faluban a padlást csak padnak mondják és a kiejtésbeli hangsúly is egészen sajátos. – Volt egy érdekes lozsádi tánc is, a lin. Ma már senki sem járja. Ha mulatság van vagy esküvő, esetleg a csárdást ropják. De van még egy idős néni a faluban, aki ismeri ezt a táncot. Szándékunkban áll őt is kikérdezni – mondja a helyi RMDSZ elnök, aki belátja: hagyomány, kultúra, gazdaság terén egyaránt sok lenne a tennivaló a faluban.
A falu monográfiájának összeállításában sokat segíthetnek az utóbbi évtizedekben sorra itt szolgáló lelkészek, akik szintén eljöttek a hétvégi bálba. Albert István nyugalmazott esperes a hetvenes években még állandó lelkészként szolgált a gyülekezetben. Kun Árpád lelkipásztor is hosszú évekig szolgált Lozsádon. Ma Sipos Szabolcs szászvárosi lelkipásztor havonta két alkalommal tart istentiszteletet a felújításra szoruló százsztendős templomban. A gyülekezet a több száz éve álló papi lakot is szeretné újraépíteni. – A falai düledeznek, a tetőszerkezet megomlott. Új parókiaépületre lenne szükség – állítja a gyülekezet gondnoka.
Miközben múltat emlegetünk, s jövőbetekintő tervek kapnak szárnyra, a dévai Szőts testvérek és Domokos Balázs hangszerein megszólal a muzsika, s a szépen felújított falusi kultúrház nagytermében, udvarán egyre többen gyülekeznek. – 120 felnőtt és 13 gyermek jelentkezett be a bálra. Sokan közülük már csak évente egy-két alkalommal jönnek haza Lozsádra. Nagy szeretettel fogadjuk őket, tombolát is szerveztünk, zenekart fogadtunk, hogy megadjuk a módját a bálnak – mondja Székely Attila, s az érkezők között tisztelettel köszönti a falu polgármesterét, Botescu Adinelt is.
A szépen terített asztalok mellett megoldódnak a nyelvek. Magyar és román szavak keverednek és a bálozók szemmel láthatóan jól érzik magukat Lozsádon. A gyermekek is hamar birtokba veszik a jókora udvart. – Én bízom abban, hogy lassan újraéled a falu és 2020-ban, Lozsád 700 éves fennállásának megünneplése nem csupán egyszeri nagy rendezvényről szól majd, hanem egy kis külső segítséggel és a közösség szervezettségi fokának emelésével már életképes fejlesztésekről, jövőbeni tervekről beszélhetünk – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő.  
Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad)
2017. július 3.
Elbúcsúzott a közönségtől Tódor Albert
Pénteken hivatalos tisztségében utolsó sajtótájékoztatóján értékelte a most befejeződött évadot és eddigi munkásságát Tódor Albert, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalomba vonult igazgatója, aki nyolc évet töltött az intézmény élén.
A Nagyváradi Állami Filharmónia 2016–2017-es évadának végeztével évadzáró sajtótájékoztatót tartott pénteken Tódor Albert, az intézmény főigazgatója, és Foica László művészeti igazgató. A most lezárult évadról Foica László elmondta, hogy a közönség részéről számos pozitív visszajelzést kaptak mind a koncertek programját, minőségét, mind pedig a meghívott vendégek művészi kvalitásait tekintve. Az évad során 43 nagyzenekari koncertje, öt nagyszabású vokál-szimfonikus koncertje, egy operagálája és egy balettkoncertje volt a filharmóniának, melyeket a különböző fesztiválkoncertek egészítettek ki. Foica kiemelte, hogy nemcsak közismert kompozíciókat, de kevéssé ismert zeneműveket is előadtak, mint például Mercadante vagy Boccherini műveit, Joseph Haydn fiatalkori művét, sőt, Wolfgang Amadeus Mozart ritkábban játszott alkotásait is. Számos, Nagyváradon először felcsendülő művet is megszólaltatott a filharmónia, ezek közül három országos premier volt: Carmen Petra-Basacopol Zongoraversenye, Szergej Bortkievicz Per Aspera ad Astra című műve és Ignacy Jan Paderewski a-moll Zongoraversenye (op. 17). Nagy sikert aratott a filmzenékből összeállított koncert és az újévi koncert is, tette hozzá. Itt Tódor Albert vette át a szót, kiemelve, hogy a filharmónia folyamatosan nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson fiatal tehetségeknek, ugyanakkor a tavaly mintegy húsz leckekoncertet is tartottak. Nagy siker volt az Ennio Morriconéval lebonyolított turné, amelyre az idén is sor fog kerülni.
Rangos meghívottak
Foica László hozzátette, hogy a 2016–17-es évadban is számos rangos meghívottja volt a Nagyváradi Állami Filharmóniának, például Peter Oschanitzky, Josef Suilen, Walter Hilgers, Paul Mann karmesterek, Bálint János, Gianluca Vanzelli fuvolaművészek, Horia Maxim, Székely Attila, Demény Balázs zongoraművészek, Zalai Antal, Alda Dizdari, Nicolas Koeckert hegedűművészek, hogy csak néhányat említsünk a számos meghívott hangszeres szólista közül. Emellett a kolozsvári magyar és román opera, a Bukaresti Nemzeti Opera, a Brassói Opera, a konstancai opera és balett társulat énekes szólistáit, valamint magyarországi, németországi, egyesült államokbeli és japán énekeseket is lehetett hallani a most lezárult évad során. A Nagyváradi Állami Filharmóniának jelenleg egyébként 115 alkalmazottja van, közülük 65 a zenekar, 36 a kórus tagja. A közeljövőben négy hangszeres muzsikust készül felvenni az intézmény.
Értékelés
A továbbiakban a nyugalomba vonuló Tódor Albert megköszönte a filharmónia munkaközösségének, a komolyzene kedvelő publikumnak, a szponzoroknak és a Bihar Megyei Tanácsnak is azt a támogatást, amelyet kapott az intézmény élén eltöltött nyolc év alatt. Kiemelte, hogy a most lezárult évadban is a közönségtől érkező visszajelzésekből az derül ki, hogy mindenki nagyon elégedett volt az intézmény munkájával. A filharmónia elmúlt évadának történetéhez tartozik, tehát az évadra való visszatekintés része az is, hogy Traian Bodea, az intézményt fenntartó Bihar Megyei Tanács alelnöke kevesellte a filharmóniában elvégzett munka mennyiségét. Kérésünkre, hogy reagáljon erre, Tódor Albert elmondta, hogy sokan nem tudják, mekkora munkamennyiség áll egy koncert előadása mögött, hiszen sokan azt hiszik, hogy a zenekar munkája csak az a két és fél, vagy három és fél óra, amíg a koncert tart, de ez nem így van, hiszen ahhoz, hogy valaki nagyzenekarban játszhasson, gyerekkorában el kell kezdenie a képzést, ami karrierje végéig tart. Egy komolyzenei előadóművésznek naponta legalább négy-hat órát kell gyakorolnia a hétvégeken is, ugyanakkor minden egyes zenemű megszólaltatásához külön fel kell készülni, hangsúlyozta Tódor Albert.
Elvárások
Mint arról már beszámoltunk, a Nagyváradi Állami Filharmónia új főigazgatója Meleg Vilmos színművész, a Szigligeti Színtársulat egykori művészeti vezetője lesz. Arra a kérdésünkre, hogy mit vár az új intézményvezetőtől, Foica László elmondta: azt szeretné, ha az új főigazgató tisztelettel tekintene azokra az eredményekre, amelyeket a filharmónia az elmúlt években elért, ugyanakkor érdeklődéssel várja az új igazgatónak mindazokat a javaslatait, amelyekkel a filharmónia munkáját és működését még jobbá lehet tenni. Kifejezte továbbá reményét, hogy nagyon jó partner lesz az új igazgató abban, hogy a filharmónia a közönség igényeit minél jobban ki tudja elégíteni. Végezetül megjegyezte, hogy nem lehetett megvárni az új igazgató kinevezését, így a filharmónia következő évadának műsorterve már nagyjából elkészült. Pap István / erdon.ro
2017. szeptember 27.
Hunyad Megyei Magyar Napok
„Haza jött” a Vas megyei nagykövetség
A több mint egyhetes rendezvénysorozatot már nyolcadik alkalommal szervezték meg, az időpont mégis újdonság, mivel a korábbi években mindig május–június táján került rá sor.
Sporttal, vallásos dalokkal és testvérvárosi kapcsolatokkal kezdődtek. Vajdahunyadon a Corvin-Savaria magyar házban a magyarországi Vas testvérmegye küldöttségét fogadták a helyi magyarok. „Haza jöttetek”, így fogadta Ferenczi István, a májusban megválasztott új vajdahunyadi RMDSZ-elnök köszöntötte a népes Vas megyei küldöttséget, amely immár harmadik alkalommal jött el a Hunyad Megyei Magyar Napokra.
Az együttműködés hosszú múltra tekint vissza, Vas és Hunyad megyék, illetve Szombathely és Vajdahunyad már a rendszerváltás utáni első hónapokban testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatot alakítottak ki, az együttműködés mégis az utóbbi években élénkült meg, hangsúlyozta Marton Ferenc, a Vas megyei közgyűlés alelnöke. Korábban ugyanis a kétoldalú kapcsolat inkább hivatalos, intézményi szinten zajlott, az utóbbi években viszont lejutott az emberekhez is, mindenekelőtt a civilszervezetek együttműködése révén. Megtisztelő Vajdahunyadra jönni, már itthon érzik magukat és feltöltődnek, kitartással, a nemzetbe vetett hittel és mindenekelőtt az összefogás felemelő példájával, hangsúlyozta Marton Ferenc, aki fontos fejleménynek tartja, hogy Magyarországon a szórványra is egyre jobban felfigyelnek, nem csupán a Székelyföldre.
Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke is köszöntötte a magyarországi vendégeket, amolyan jelképes Vas megyei nagykövetségnek nevezve a kétoldalú kapcsolat nevét viselő Corvin-Savaria magyar házat. A kohászvárosi magyarság kulturális és közösségi központjaként szolgáló ház ugyanis jelentős Vas megyei támogatással épült meg több, mint egy évtizeddel ezelőtt. A magyarországiak nemzeti zászlót ajándékoztak a házigazdáknak, utóbbiak pedig Fazakas Tibor vajdahunyadi képzőművész alkotásaival ajándékozták meg a vendégeket.
A hat csapat részvételével zajlott focibajnokság pénteken kezdődött el, de csak a szombati mérkőzések után ért véget. A csernakeresztúriak nyerték meg a tornát, megelőzvén a másik két Hunyad megyei csapatot, a dévait és a lupényit, illetve a kolozsvári, szegedi és mezőkövesdi vendégeket.
A magyar napok hivatalos megnyitójára szombaton került sor, ráadásul nem is valamelyik jelentősebb városban, hanem Lozsádon, az alig 200 lakosú, fele-fele arányban magyar–román faluban. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen, mivel 2020-ban a település első okiratos megemlítésének 700. évfordulóját ünnepli, az RMDSZ falu-revitalizációs programot indított el. Akárcsak annyi más erdélyi falu, Lozsád népessége is folyamatosan csökken, a fiatalok elvándorolnak és főleg az idősek maradnak. Az életkörülmények javításával (aszfaltozás, közművesítés kibővítése) révén a folyamat megállítását, sőt, remélhetőleg visszafordítását célozzák.
A Hunyad megyei magyar napok szombati hivatalos megnyitójára Lozsád úgy megtelt élettel és pezsgéssel, hogy már az öregek sem igazán emlékeztek hasonlóra. A helyiek is szép számmal gyűltek össze a kultúrotthonnál, de dévai, vajdahunyadi, magyarországi és hollandiai vendégek is eljöttek. A megye két nagyvárosából sokan mentek el Lozsádra, és nyílván, hogy a Vas megyeieket is elhozták, sőt, Zsargó János, a vajdahunyadi református egyházközség lelkipásztora az éppen látogatóba lévő hollandiai testvérgyülekezet küldöttségét is elvitte Lozsádra. Aligha bánták meg, nagyszerű élményben volt részük.
A Martinyesdi községházán folytatott megbeszélés után (Lozsád oda tarozik) Székely Attila helyi tanácsos köszöntötte az egybegyűlteket, majd Adinel Botescu községi polgármester a parányi magyar közösség felkarolásának közös szándékát hangsúlyozta. Vetési László, a kolozsvári erdélyi református püspökség szórványigazgatója a belső összetartás fontosságát hangsúlyozta. A várak – melyek terén Hunyad megye kimagasló helyet foglal a Kárpát-medencében – megvédik a közösséget a külső támadásoktól, a belsőktől azonban már nem. A nemzeti megmaradás tartópilléreit, a templomot és az iskolát a közösségnek kell megőriznie. Marton Ferenc a testvérvárosi kapcsolat fontosságáról beszélt, Laczkó Albert, a Hargita megyei Gyergyóremete polgármestere pedig a szórvány és Székelyföld közötti kapcsolat kiépítésének lehetőségét említette fel a szórványfalú esetében. Sípos Szabolcs a Lozsádra beszolgáló szászvárosi református lelkipásztor a hit fontosságát ecsetelte, Winkler Gyula pedig 3 nyelven köszöntötte az egybegyűlteket: magyarul, románul és angolul. A kultúrotthonban ugyanis helyi románok is eljöttek együtt ünnepelni a magyarokkal, a holland vendégeket viszont nem tudta anyanyelvűkön, hanem csak a nemzetközi közvetítőnyelven megszólítani.
Az igazi látványra azonban az ünnepi beszédek után került sor, amikor a dévai szivárvány nyugdíjas-kórus, a martinyesdi néptánccsoport és a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület lépett fel. Utóbbiak nagyszerű teljesítményét vastaps fogadta. Közben kint az udvaron mindhárom üstben elkészült a finom gulyás, melyet a helyiek és a vendégek sokáig falatozták, kellemes beszélgetések mellett és magyar nóták kíséretében.
Chirmiciu András / Nyugati Jelen (Arad)
2017. október 28.
A reformáció 500. évfordulója Aradon
Az arad-belvárosi református gyülekezetben október 31-én, kedden, a belvárosi evangélikus-lutheránus hívekkel közösen emlékeznek meg a reformáció 500. évfordulójáról. A program szerint a belvárosi református templomban 10 órakor kezdődő istentiszteleten igét hirdet Jakab István evangélikus lelkipásztor. Kulcsár-Székely Attila színművész: A remények hajója – ünnepi előadás – emléktábla-avatás. 12.30 órától a Jelen Ház nagytermében kiállítás-megnyitó: Brittich Erzsébet linómetszetei az Arad megyei református templomokról. 15 órakor az evangélikus templomban kezdődik istentisztelet, igét hirdet Módi József református esperes – kamarazene – úrvacsoraosztás. Nyugati Jelen (Arad)
2017. december 19.
Többszörös jubileumot ünnepeltek
Valódi örömvasárnap Ágyán
Amint azt a Hitélet rovatunkban is meghirdettük, az ágyai református gyülekezetben a település fennállásának 840. évfordulója, a reformáció 500. évfordulóján, a református templom építésének 280. évfordulója alkalmából, illetve a külső- és belső felújítás befejezése okán, december 17-én, vasárnap 16 órától hálaadó istentiszteletet tartottak. Az alkalom ünnepélyességét nagyban emelte, bensőségessé tette az ágyai egyesített református-baptista kórusnak a szolgálata Erdős Bálint polgármester vezényletével, amihez zenei aláfestéssel szolgált villanyorgonán a fia, Erdős Attila. Ezt követően Módi Kinga tiszteletes asszony vezetésével a gyermekkórus szolgált.
Igehirdetés, köszöntők
Igehirdetésében ft. Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke Jakab levele 3. fejezetének 13., 17., illetve 18. verséből kiindulva az igaz Istenhitből származó békesség, illetve szeretet fontosságát ecsetelte Ágya fennállásának a 840. évfordulójával, a templom építésének a 280. évfordulójával, illetve a példás összefogás jóvoltából megvalósulhatott külső és belső felújítás kapcsán. Mert Isten áldása csakis azokon a közösségeken teljesülhet ki, amelyeknek a tagjai Istennel és egymással békességben, szeretetben élnek.
A továbbiakban nt. Módi József esperes, ágyai lelkipásztor köszönte meg az igei szolgálatát ft. Csűry István püspöknek, egyben köszöntötte a püspök urat elkísérő kedves feleségét is. Köszöntötte a nagyváradi Continuo régizene együttes tagjait, Venter Miklós egyházmegyei főgondnokot és feleségét, Brittich Erzsébet és Ódry Mária képzőművészeket, a megyéből érkezett lelkésztestvéreket és kedves feleségeiket, a gyülekezetek főgondnokait, gondnokait és presbitereit, valamint a gyülekezetek küldötteit. Köszöntötte ft. Gróza János kisjenői katolikus plébánost, aki kissé haza is érkezett, hiszen a templomban tartja a szentmiséit az ágyai katolikusok számára. Köszöntötte Faragó Péter parlamenti képviselőt, az RMDSZ Arad megyei elnökét, akinek megköszönte a gyülekezetnek nyújtott segítséget. Köszöntötte Horváth Leventét, a Szabadság-szobor Egyesület ügyvezető elnökét és feleségét. Köszöntötte Erdős Bálintot, Szintye község polgármesterét és feleségét. Egyben köszönetet mondott a településért tanúsított munkájáért, de megköszönte a vegyes kórus vezetésében vállalt munkáját is. Köszöntötte Kis Anikó iskolaigazgatót, a pedagógustestvéreket, minden résztvevőt. Megköszönte az Egyházügyi Államtitkárságnak és az Arad Megyei Tanácsnak a templom felújításához nyújtott támogatást, ugyanakkor az Egyházkerület vezetőségének és Király Andrásnak, a Szabadság-szobor Egyesület elnökének az ágyai pályázathoz csatolt jó ajánlást. Köszönet a brassói Espresso és a kisjenői Magnita cégeknek a támogatásért. Köszönetet mondott a kivitelező cég vezetőjének, Csapó Ferencnek és munkatársainak a lelkiismeretes munkáért. Köszönet az esti szeretetvendégségre felajánlott adományokért Székely Attilának és feleségének Évának, valamint az adományozóknak. Köszönet a kórustagoknak, valamint a gyermekeknek a szolgálatért, a gyülekezet tagjainak a sokszor erejük felett vállalt segítségért. Köszönet Erdős Sándor főgondnoknak és Hadi László gondnoknak a lelkiismeretes munkáért. Köszönet a tiszteletes asszonynak és a presbitérium minden tagjának a segítségért, illetve amiért munkatársakként tudnak szolgálni Isten dicsőségére.
A továbbiakban Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ-megyei elnök adott hangot ünnepváró, az ágyai gyülekezet reményteljes jövőjével kapcsolatos gondolatainak.
Horváth Levente, a Szabadság-szobor Egyesület vezetőségi tagja, Venter Miklós egyházmegyei főgondnok, Erdős Bálint polgármester, Erdős Sándor ágyai főgondnok adtak hangot ünnepi gondolataiknak. Miután Ágya szülötte, Tiba Attila egyetemi tanársegéd, doktorandus hallgató nagy átéléssel szavalta el Ady Endre Köszönöm, köszönöm, köszönöm című költeményét, a nagyváradi Continuo zenekar adott élvezetes reneszánszzene-koncertet, amiért nt. Módi József esperes mondott köszönetet. Ezt követően virágcsokorral kedveskedett a püspöknének, a jelen volt lelkészfeleségeknek és lelkésznőknek, míg a férfi elöljáróknak az ágyai templomot ábrázoló egy-egy linómetszettel kedveskedett. Miután Hadi Sarolta elszavalta nt. Dénes Józsefnek az alkalomra írt, Megújult a templom című költeményét, a jelen lévő 11 lelkipásztor egy-egy igei köszöntőt intézett az egybegyűltekhez. Igei köszöntő helyett Erdős Bálint polgármester könnyekig meghatódva mondott köszönetet nt. Módi Józsefnek és felségének, Kinka asszonynak ágyai szolgálatuknak a 15 évéért, amikor sikerült lerombolniuk a felekezetek közé mások által húzott falat. Felekezeti hovatartozástól függetlenül, az ágyai reformátusokat, katolikusokat és baptistákat sikerült egyesíteniük a krisztusi szeretetben és lelki békességben.
A 90. zsoltár közös megszólaltatásával zárult ünnepi istentisztelettel kapcsolatban említésre méltó: sok más templommal ellentétben, az ágyaiban télen is nagykabát nélkül lehet részt venni az istentiszteleten. Nt. Módi József esperes vezetésével a presbitérium megépítette a fatüzelésű, befúvó rendszerrel működő, igen egyszerű és hatékony fűtőrendszert.
Kiállításmegnyitó, szeretetvendégség
Az istentisztelet után a teljesen megújult kultúrotthonban gyülekeztek, ahol nt. Módi József esperes a 84. zsoltár 2., 3., 4. és 5. verseiből ihletődve köszöntötte az egybegyűlteket, kérte fel Ódry Mária képzőművészt Brittich Erzsébet linómetszeteinek a méltatására. Az Arad megyei református templomokról készült 25 linómetszetének kiállítását, amiben a művész lelkének egy-egy darabkája rejlik. A megye espereseként azért érzi közel magához a templomokat, mert mindhez egy-egy gyülekezet társul, emberi arcok mosolyognak felénk. Nekik sokszor volt részük megpróbáltatásokban, de nagyon sok örömben is, mert mindben jelen van Isten is. Éppen ezért, a mai napról hazatérve, mindannyian vigyük magunkkal a hajlékainkba Istent is, aki a legdrágábbat, egyszülött fiát áldozta fel értünk – mondta Módi József.
Ódry Mária képzőművész értékelőjén előrebocsátotta: amit ma a templomban látott és hallott, annyira megható volt, hogy keresgélni fogja a megfelelő szavakat. Advent III. vasárnapja külön öröm számára, a Jó Isten a tenyerén hordozza, amiért a maihoz hasonló örömben részesülhet.
Brittich Erzsébetet nem kellett bemutatnia, hiszen a linómetszetei mellett számos fafaragvány, szobor, nagyon sok költemény és keresztrejtvény is fűződik a nevéhez. Mindig ott van, ahol segíteni kell. A linómetszetei folytonos tanúságtételt jelentenek Isten hajlékai mellett, ahol a hívek egybegyűlnek. A 25 fekete-fehér linómetszetben közös a torony, ami messzire látszik, tehát igazodási irányt formál útjainkhoz. A kőből, téglából, fából és cserépből összeálló épület két imára összetett tenyeret formál, ami az égbe továbbítja földi imáinkat, hálánkat, amiért Isten fiaiként élünk.
Ezt követően Brittich Erszébet bevezette hallgatóságát a linómetszet-készítés titkaiba, az alkalmazott technikák szépségeibe.
A kiállításmegnyitó után a részt vevő híveket szeretetvendégségen a meghívottakat vacsorán látták vendégül. Az ágyai ünnepségsorozat szervezőinek, támogatóinak, a vendéglátásban segítőknek köszönet jár, amiért valódi örömvasárnapot szervezve, áldozatvállalásukkal, munkájukkal öregbítették az ágyai vendéglátás hírnevét. Balta János / Nyugati Jelen (Arad)