Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Székely Angyalka
1 tétel
2014. július 6.
Közösségi élmény népviseletben
Népviseletbe öltözött leányoktól, legényektől, kisgyerekes családoktól, sőt nagyszülőkkel érkező unokáktól volt hangos Csíkszereda és Csíksomlyó hegye szombaton. Az Ezer Székely Leány Napjára érkezők között volt, aki családjával tartalmasan szerette volna tölteni idejét, volt akit a közösségi élményért ment, mások unokáikra akartak hatni, de voltak olyanok is akik kikapcsolódni, lelkiekben feltöltődni érkeztek.
A csíkszéki falvak bevett szokása, hogy a fiatalok az Ezer Székely Leány Napjára szekereken, énekelve vonulnak szülőfalujuktól a megyeszékhelyig, hogy ott népviseletbe öltözve közösen ünnepelhessenek. Idén sem volt ez másképp a csíkbánkfalvi fiatalok esetében sem, hiszen egy szekérre sorakoztak fel a népviseletbe öltözött ifjak, a falu határában pedig hozzájuk csatlakozott egy Csíkszentgyörgyről, illetve a két Csíkmenaságról induló szekér is. A több mint hatvan csíkszentgyörgy községbeli székelyruhás leány és legény – közöttük mi is – az előző évhez képest később, valamivel fél hét után indult Csíkszereda felé. Mindszent és Szentlélek érintésével kilenckor érkeztek a városba, ahol hangos énekszóval vonultak a Szabadság-tér irányába, közben integetve az út mellett álló, néhol mosolygó, néhol pedig könnyező nézelődők felé.
Népdaltól volt hangos a város
Miután az ünneplők eljárták a közös táncot újra szekerekre szálltak és hangos énekszóval töltötték meg a Szabadság-teret, a Márton Áron utcát, illetve a Szék útját, hogy azt követően részt vehessenek a 11 órától, a Csíksomlyói kegytemplomban kezdődő szentmisén. Közben egyre inkább benépesedett a Csíksomlyói Nyereg is: voltak akik az árnyékban hűsöltek, mások a kézműves kiállítás és vásár asztalai közt sétáltak, rég nem látott ismerősökkel beszélgettek, vagy éppen lángossal, kürtőskaláccsal próbálták éhségüket oltani.
Tartalmas családi együttlét
A szentmisét követően a Nyeregben nemcsak a csíkszékiek, hanem a távolabbról érkezők is megtalálták a számukra kellemes elfoglaltságot. A hagyományőrző néptánccsoportok előadását nézte, mikor megszólítottuk a Gyergyóditróból érkezett Bíró Zsuzsannát. Kérdésünkre elmondta, édesanyjával és testvérével érkezett az eseményre. „Ez egy ilyen ritka alkalom, hogy együtt lehet a család, a húgom Debrecenből érkezett haza. Ez első alkalom, hogy részt veszek a rendezvényen, de úgy gondoltam, hogy ez itt egy tartalmas együttlét lehet családunknak” – osztotta meg a ditrói tanár.
Megmutatni a népzene, néptánc ízét
A háromszéki Gelencéről közel negyven fiatal érkezett Pap Erzsébet Kinga helyi óvónő szervezésében. Mint tőle megtudtuk már öt éve, hogy rendszeresen járnak az Ezer Székely Leány Napjára, eleinte a Zernyealji Néptáncegyüttes tagjait hívták, azóta viszont igyekeznek minél több fiatalt bevonni. „Szeretném, ha a fiatalok is ráéreznének, a népzene, a néptánc, a népviselet ízére, közösség összetartó erejére. Hiszen Gelencén is korábban volt egy időszak, amikor ezek el voltak hanyagolva, a népviseletek is a szekrényekben porosodtak” – mutatott rá az óvodapedagógus.
Amit kommunizmusban nem tehettek
A fiatalok mellett az idősebb korosztály tagjai is szép számmal képviseltették magukat az ifjú székelyek között. Péter Ilona Madéfalváról érkezett népviseletben az ünnepre, elmondása szerint 63 évesen is nagyon jól érezte magát a fiatal leányok között. „Nagyon szépnek találom ezt a találkozót. Jó, hogy évről évre szervezhetnek ilyen rendezvényeket, hiszen a kommunizmus idejében, a fiatalságunk alatt mi nem tehettük” – elevenítette fel.
Székelységre nevelt unokák
Gál István, Csíkszentmártonról unokáival együtt érkezett a szombati eseményre. A 70 éves férfi kiemelte, büszkék a népviseletükre, szívesen őrzik a hagyományt általa. Megjegyezte, nemcsak július első hétvégéjén, hanem pünkösdkor is rendszerint felöltik a székely ruhát, úgy érkeznek Csíksomlyóra. „Próbáljuk belenevelni unokáinkba, hogy minek születtek – székelynek –, hogy mi szerint kellene élniük” – avatott be Gál. Unokája, a 12 éves Gál Katalin elmondta, szívesen veszi fel a székelyruhát, annál is inkább, hiszen ezen kívül kevés alkalom adatik arra, hogy viselhesse.
Fontos a közösségi élmény, a hangulat
Csíkcsicsóról 130-an szekerekkel érkeztek az ünnepre. A 17 éves Kelemen Istvánt barátai győzték meg, hogy idén első alkalommal vegyen részt az eseményen, amibe bele is ment, hiszen számára is fontos a hagyományápolás, a székelység megőrzése. A szintén csicsói Szabó Szilvia a közösségi élményt – új barátok szerzése – és a néptánctanulás lehetőségét emelte ki a rendezvény pozitív hozadékaként. A 16 éves, csíkrákosi Máthé Beáta és Székely Angyalka három éve, hogy rendszeresen megjelennek az Ezer Székely Leány Napján. Ami leginkább tetszik számukra, hogy sokan megjelennek székely népviseletben, s hogy gyönyörű táncokat járnak. A csíkszentgyörgyi Gál Enikő szeret táncolni, énekelni, ahogyan szereti a szekereken levő jó hangulatot is, emiatt jön minden évben.
Kömény Kamilla, Székelyhon.ro