"Szeibert András a Kárpát-medencében működő katolikus közösségeket összefogó HÁLÓ mozgalom egyik megálmodója kifejtette, vallásszociológiai felmérések igazolták, hogy a magyar katolikus egyház szigetvilágot képez: vannak lelkiségi mozgalmak, nagyszerű közösségekből felépülő plébániák, amelyek között azonban alig létezik valamilyen kapcsolat. Szükségesnek tartotta egy összetartó háló, összekötő híd létrehozását. Manapság nem megfélemlítéssel, a papok bebörtönzésével vagy áthelyezésével bomlasztják a vallásos közösségeket, hanem a tévében folyó szappanoperákkal, ízléstelen reklámokkal. Az iskolában és a családban bekövetkezett értékrendváltozás nagymértékben kihat a vallásosságra is. Erdély délnyugati részében kevés hídfőállásuk van. Aradon immár egy éve, május óta pedig a temesvári katolikus fiatalokkal is szoros kapcsolatuk épült ki. A Kárpát-medence 1000 közösségével állnak kapcsolatban 13 évi munka eredményeként. Szeibert András hozzáfűzte: az asszimilációt azonban csak akkor lehetne hatékonyan megfékezni, ha a státustörvényt az eredeti változatában alkalmazták volna. A szeged-csanádi egykori egyházmegye egy klasszikus európai régió, amelyben komoly pályázati lehetőségek rejlenek. Egy-egy ilyen régióban szeretnének beindítani 2-3 mintavállalkozást, ahova minimális pénzzel, kapcsolati, azaz tudástőkével szállnának be. Hosszú távon a HÁLÓ-hoz kötődő vállalkozások is részét képezhetik olyan anyagi forrásoknak, amelyeket vissza lehet forgatni a közösségépítő és -mentő folyamatok támogatására. A HÁLÓ tehát Dél-Erdélyben is megtartó erő lehet. /Balta János: Megtartó erő lehet a HÁLÓ. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./"

"A hivatalosan 1990 márciusában megalakult Hálót - teljes nevén Katolikus Közösségek Hálózata - egy világiakat tömörítő budapesti felnőtt csoport hozta létre azzal a céllal, hogy hidat verjen a katolikus közösségek között. Az eltelt tízegynéhány évben a mozgalom szálai a Kárpát-medence egész területét átfogták. Öt országban - Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország - több mint 800 magyar közösség talált egymásra. A Bánságban először Aradon jött létre Háló-csoport. Nov. 14-16. között Temesvár is bekapcsolódott a Hálót "bogozgatók" közösségébe. A házigazdák - a TEKMEK (Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) és a Szent Gellért ifjúsági csoport üdvözölték a vendégeket. Mintegy száztízen gyűltek össze. Mi a Háló? címmel Szeibert András vezetőségi tag a mozgalom célkitűzéseit, törekvéseit ismertette. A programban előadások, kiscsoportos beszélgetések, városnézés váltották egymást. /Bánsági Csilla: Háló-találkozó Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/ "

A rendszeres találkozók célja: segíteni az egymásra találásban. Meghívás és meghívottság, illetve Isten hívása és az ember válasza a meghívásra – ez volt a témája a Gyergyószentmiklóson szervezett körzeti Háló-találkozónak, a katolikus szervezetek találkozójának. Simó Gáspár, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium egyházi igazgatója tartott előadást. Simó kiemelte a közösségi élet fontosságát az ember életében. A Háló közösséget 1989-ben hozták létre a budapesti kisközösségek vezetői, a mozgalmat később az egész Kárpát-medencére kiterjesztették, jelezte Hideg Csaba, a mostani találkozó főszervezője. A Kárpát-medencei Háló vezetői és fő mentorai a budapesti Puchard Zoltán és Szejbert András. Minden országnak megvan a maga felelőse, illetve minden kis régiónak a szervezője. Az erdélyi Háló vezetője Sebestyén Ottó jezsuita szerzetes. Elsősorban a katolikus híveket szólítják meg, de nyitottak más vallások képviselői számára is. /Jánossy Alíz: Közösséget jelent a Háló. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Szakrális élmény a Csiky dísztermében
Egyedi, a szervezők szerint meditációra hívogató vándorkiállítás nyílt hétfőn délután az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében. A Pro Identitas Egyesület szervezésében – az Aradi Magyar Napok keretén belül – a nagytétényi Szeiber András, a Katolikus Közösségek Hálózatának (Háló) társelnöke tartott előadást a Szent Koronáról és a mának szóló üzenetéről. A tudományos és vallási szempontból is érdekfeszítő eseményről a következő lapszámunkban olvashatnak. A kiállítás egyébként még több napig látogatható a díszteremben.
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)

A Szent Korona úgy, ahogy még sose látták
Amint azt tegnapi lapszámunkban már beharangoztuk, színvonalas műsornak nyújtott otthont a Csiky Gergely Főgimnázium hétfő délután. A Pro Identitas Egyesület szervezésében, az Aradi Magyar Napok egyik építő jellegű programjaként a Szent Koronáról tartottak érdekfeszítő előadást, ugyanakkor egy vándorkiállítás is nyílt, melyen egy, a felbecsülhetetlen műtárgyról készült különleges fotógyűjteményt mutattak be a Tóth Árpádról elnevezett díszteremben. A publikum (a szerk.: kár, hogy nem sikerült megtölteni a nézőteret) a Katolikus Közösségek Hálózatának (Háló) társelnökét, a nagytétényi Szeibert Andrást köszönthette vendégként. A kiállított 33 fényképet Szelényi Károly, Magyarország egyik legnagyobb fotóművésze készítette, miután a korona visszatért Magyarországra. A felvételek fantasztikus technikával, művészi módon születtek, komoly jogi oltalom alatt állnak, a bemutatásukra a Háló kapta meg a felhatalmazást. Arad a harmadik állomás, ahol a nagyközönség elé tárják a fényképeket. „Olyan szinten lehet a fotókon vizsgálni a koronát, ahogy szabad szemmel soha sem” – mondta az előadó.
Ami a korona múltban gyökerező, de mának szóló üzenetét illeti, Szeibert András szerint különleges tudást hordoz, utalva itt a szimbólumokra, a rejtett tartalmakra és egy nagyon mély szakralitásra. A koronát legendák sora övezi, mondta, mivel a születése igencsak ködbe burkolózik, senki nem tudja 100%-osan, hogy hol készült. Másrészt szerves egységben áll a magyarság kultúrájával.
Az előadó szerint két-három hétig biztos megtekinthetők a fotók az iskolában, ezért arra ösztönöz mindenkit, hogy amennyiben idejük engedi, tekintsék meg az egyedülálló gyűjteményt. A látogatók komoly ismeretanyaggal is gazdagodhatnak, hisz a kiállító – aki az egykori koronázási szokásokról is mesélt – minden fénykép alá egy kis dokumentációt rögzített az ún. rekeszzománc technikával készült szakrális műtárgyról, annak elemeiről, illetve szimbolikájáról.
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)

Fotókiállítás és előadás a koronáról
„Az összefogás egyik szimbólumát hoztuk el hozzátok” – mondta Szeibert András, a magyarországi Katolikus Közösségek Hálózatának társelnöke a Szent Koronáról készült fotókiállítás megnyitóján, amelyet tegnap délben tartottak a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház tanácstermében. A vándorkiállítás, amely Szelényi Károly, Magyarország egyik legelismertebb fotóművészének alkotásaiból készült, több hétig látható.
Szeibert András átfogó képet nyújtott arról, hogy mit is jelentett elődeinknek, mit jelent számunkra a magyar Szent Korona. Az előadás elején a korona keletkezésének körülményeiről szólt, amellyel kapcsolatban sok elmélet kering, de amelyről egészen pontos adataink nincsenek, ami Szeibert András szerint nem baj, hisz azt sem tudjuk pontosan, hogyan keletkezett a magyar nyelv, vagy például a fogantatás csodáját sem tudjuk megmagyarázni, tehát a misztérium, amely az igazán fontos dolgokat gyakran körüllengi, növeli azok értékét. A keletkezés után a koronázási szokásokról beszélt az előadó, elmondta, hogy a magyar királyok csak koronázáskor viselhették a koronát, Esztergomban, ahol a 64 vármegye földjéből emelt „királydombra” fellovagolva négy irányba kellett vágniuk a kardjukkal, amely gesztus a nemzeti egységet, de az apostoli küldetést is jelképezte. Mint elhangzott, a magyar korona által olyan mértékben fonódott össze a világi és szakrális hatalom, hogy a középkori zsinatokon csak magyar királyok elnökölhettek, a korona általi istenhit pedig áthatotta az egész nép életét, és hosszú évszázadokon át fontos eleme volt az egységes magyar állam létének. Az előadó szerint Bismarckig nem volt olyan erős államalakulat a világban, mint a magyaroké. Az ismertetőben elhangzott még, hogy a Szent Korona mindenkor külön jogi személyiséggel bírt, amelynek hatalma nagyobb volt az egyes királyok hatalmánál, hogy minden tagjának azonos szabadságjogai voltak, hogy isteni minőséget is hordoz, amely abszolút értékű erkölcsi tekintélyt ad mindennek, ami a nevében köttetik meg. Szeibert András a korona kettős (latin és görög) szerkezetéről, annak hármas tagozódásáról és három dimenziójáról is beszélt, amelyek harmonikus egységet alkotva azt üzenik, figyeljünk az isteni hangokra, és szeressük, segítsük nemzettársainkat.
Nagy B. Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)