"Tokay György a vele készült interjúban visszatért a Neptun-ügyre, mondván: "tárgyalni mindenképpen kell", nem lehet elzárkózni a párbeszéd elől. Tokay szerint az úgynevezett mérsékeltek hibásak, mert úgy gondolták, nem kell egymást támadni, viszont "letűrtük, hogy a lapok tele legyenek ilyen mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t. A média megtelt ezekkel a gondolatokkal...." Tokay hangsúlyozta, hogy mindenkivel tárgyalni kell, kivéve a szélsőséges szervezeteket. /Szeghalmi Örs: "Tárgyalni mindenképpen kell". = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalásában elítélte azt, hogy Magyari Lajos az SZKT székelyudvarhelyi ülésén /jan. 12-14./ indítványozta, döntsék el, fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ. Magyari Lajos szenátornak emberi mentsége, hogy ittas állapotban mondta mindezt, de ez nem enyhíti azt a kárt, amelyet az ellenséges sajtó okozott az RMDSZ-nek, megszellőztetve az elhangzott, valótlan sértést. Minden becsületes RMDSZ-tag nevében ki kell kérni még a puszta felvetését is annak a kérdésnek, hogy fasiszta vagy demokratikus szervezet-e az RMDSZ. - Tokay György a Bihari Naplónak adott nyilatkozatában azt állította: "eltűrtük, hogy a lapok tele legyenek mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t. A média megtelt ezekkel a gondolatokkal..." Ilyen rágalmakkal eddig csak a többségi nacionalista propagandisták illették a szervezetet. "A romániai magyar nyelvű lapok és a média egésze iránti megbecsüléssel és szolidaritással határozottan vissza kell utasítanunk." - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. - "Az RMDSZ-nek a jövőben sokkal inkább az állampolitikai szinten űzött mesterséges asszimiláció tárgyában kellene SZKT-vitákat rendeznie és nyilatkozatokat elfogadnia". /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./ Tokay György-interjú: 93. sz. jegyzet - Szeghalmi Örs: "Tárgyalni mindenképpen kell". = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./"

"Nem történt számottevő előrehaladás a kétnyelvű útjelző táblák felállítása ügyében, ezért a Bihar megyei RMDSZ választmányi ülésén Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök éles hangon bírálta az érintetteket: "elképzelhetetlen és elfogadhatatlan, hogy a magyarság ne merje vállalni jogait." Varga Gábor azt javasolta, hogy az RMDSZ vonja meg a bizalmát mindazoktól a polgármesterektől, akik nem tettek lépéseket a táblák ügyében. Erről a javaslatról a döntést a következő ülésre halasztották. Rákóczi Lajos képviselő elismerte, hogy az RMDSZ által szorgalmazott intézkedések végrehajtása lassan halad. Béres András oktatási államtitkár hatáskörét a kormány még mindig nem határozta meg, ezenfelül máig nem kapott feladatot. /Szeghalmi Örs: "Becsületbeli ügy". = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

Az ellenzéki pártok Bihar megyei vezetői szept. 29-én Nagyváradon rendkívüli sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy a Vatra Romaneasca és az Avram Iancu Szövetség bevonásával éles hangú nyilatkozatot fogadtak el, amelyet megküldenek az államelnöknek és a kormánynak. Ebben hevesen támadták az RMDSZ-t, amely - szerintük - elfogadhatatlan követelésekkel állt elő és törekvéseink célja a román nemzetállam megsemmisítése. A nyilatkozatban elvetik az önálló magyar egyetem gondolatát és fölszólították az ország vezetőit: tegyenek meg mindent "azok ellen, akik Erdély függetlenségét hirdetik". Gheorghe Damian, a Vatra Romaneasca megyei vezetője bejelentette, hogy minden erdélyi megyében tüntetni fognak "a román egység megtartásáért". /Szeghalmi Örs: Tüntetésre készülnek a nacionalisták. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./

"Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök, államtitkár elleni bizalmatlansági indítványról szóltak a pletykák, azonban erről szó sem volt az RMDSZ Bihar megyei szervezetének okt. 17-i választmányi tanácskozásán. A meghívott vendég, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: Mindnyájunkat aggaszt az eredménytelenség, nemcsak kisebbségi, hanem gazdasági szinten is, vagy éppen a korrupció elleni harc sikertelensége miatt." "Ennek az országnak nincs jövőképe, ezért kétséges a mi jövőnk is. Éppen emiatt van szükség az együttműködésre." Takács Csaba nyílt párbeszédet sürgetett az RMDSZ-en belül is. Az RMDSZ folyamatosan tárgyal Budapesttel, mondta, a magyar-magyar kapcsolatrendszer kialakításán dolgoznak. Varga Gábor megyei elnöknek csak szavazással sikerült elérnie, hogy megtarthassa beszámolóját. Kijelentette, hogy az RMDSZ "minden eddigi döntése helyes volt." "Többet tudtunk elérni az utóbbi két év során, mint addig együttvéve." Varga Gábor tarthatatlannak mondta, hogy az RMDSZ nagyváradi székházát már délután négykor bezárják. A fórumon Stark László azt kérte számon, hogy Szarka Árpád, a Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetője arra szólított fel egy magyar nemzetiségűt, hogy az irodában csak románul beszéljen. /Szeghalmi Őrs: Vívódik az RMDSZ. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 20./"

Pápay Zoltán, az RMDSZ Bihar megyei választmányi elnöke ismertette a kétszázezres Bihar megyei magyarság helyzetét, amelyből kitűnt, hogy másodrendű állampolgárnak számítanak. A kisebbségi jogfosztottságot jelzik a következő adatok. A helyi közigazgatásban csupán néhány helyen használhatják anyanyelvüket, Nagyvárad több mint 30 %-át kitevő magyarok nem használhatják anyanyelvüket. A megyeszékhely közigazgatási intézményeiben csupán 5 % alatti magyar nemzetiségű dolgozik, közülük vezető beosztásban 10 % van. Nagyváradon a közigazgatási intézményeken nincs magyar nyelvű felirat, még a magyar színházon sincs. A helyi hatóságok határozatai nem jelennek meg magyar nyelven. Magyarul írott beadványt nem vesznek át. A nagyváradi és a Megyei Tanács ülésein a tanácsosok nem beszélhetnek magyarul. Van olyan állami vállalat, ahol írásban tiltották meg az alkalmazottaknak a magyar nyelv használatát. Bihar megyében az oktatási intézmények 6,9 %-a magyar tannyelvű, a továbbképzési intézményeknek pedig csak 0,4 %-a. Jogsérelemnek minősül, hogy leváltották Érmihályfalván a magyar igazgatókat. Nagyváradon egyetlen magyar nyelvű állami középiskola működik. A bíróságon nem használható a magyar nyelv, a perrendtartás román nyelven folyik, holott a kisebbségi nyelvek európai chartája ennek rendezésére irányelvet ad. /Szeghalmi Őrs: A Bihar megyei magyarság helyzete. Leszázalékolt kisebbség. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./

"A Bihar megyei írott sajtó nemzetiségekről alkotott képét, az etnikumokkal kapcsolatos információk megjelentetését tanulmányozta két hónapon át a Polgári Akadémia Alapítvány. Az Európai Unió támogatásával, PHARE-pénzek segítségével közvélemény-kutatást is végeztek a témakörben. Ennek eredményét a júl. 20-án kezdődött, kétnapos nagyváradi szemináriumon ismertették. Mérsékelt sikere volt a rendezvénynek. Tulajdonképpen az összes érintettet igyekeztek meghívni a szervezők, így többek között jelen volt az elemzés közreadásán a Német Demokrata Fórum, a Romák Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Román-Szlovák Barátság Alapítvány, a Nagyváradi Egyetem, valamint a megye lapjainak egy-egy képviselője. Andrei Manole, a felmérés koordinátora elmondta: nyolc hét során minden olyan cikket nyilvántartásba vettek, amely az öt megyei lap hasábjain jelent meg, és bármilyen formában a nemzetiségekkel volt kapcsolatos. Manole természetesnek mondta, hogy a legnagyobb romániai etnikum ügyeivel, vagyis a magyarság kérdéseivel a Bihari Napló foglalkozik a legátfogóbban, kifogásolta ugyanakkor, hogy - legalábbis szerinte - igen kevés a magyarságot érintő kritikus hangvételű megnyilvánulás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az összesítés elkészítésekor nem vették figyelembe azokat az írásokat, amelyek a különböző újságokban az RMDSZ-szel kapcsolatban jelentek meg, mivel álláspontjuknak megfelelően a Szövetség nem feltétlenül reprezentatív a magyarság vonatkozásában. Ezt visszautasította Kapy István, az érdekvédelmi tömörülés jelen lévő Bihar megyei elnöke. Emlékeztetett, hogy már próbálkozott egy etikai kódex kidolgozásával, mivel úgy ítélte meg, hogy káosz uralkodott a sajtóban, ám akkor többen kérdőre vonták, többek között azt tudakolva, hogy milyen minőségében tenné ezt. Az ismertetett - és legalábbis a szervezők által reprezentatívnak mondott - felmérésből egyebek mellett az derül ki, hogy a megkérdezettek között mintegy 30 százalékos a Bihari Napló olvasottsága, ezen belül elsöprő többségben a magyar nemzetiségű polgárok vannak. Érdekes módon a magyarok nagyobb része úgy véli, hogy a helyi lapokban nincs elég tere a nemzetiségi és nemzetiségközi ügyeknek, a románok viszont megfelelőnek tartják e téma kezelését. Olvasóink nagy többsége állítja, hogy a Bihari Napló korrekt módon számol be az etnikumokkal kapcsolatos eseményekről, történésekről, s legnagyobb részük szerint a Crisana az, amely a leginkább inkorrekt ilyen tekintetben. /Szeghalmi Örs: Felmérés a megye lapjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 21./ A kiadványok olvasottságáról a következő adatokat hozták nyilvánosságra: Jurnal Bihorean (Jb) 66%, Crisana (Cr) 48%, Jurnalul de Dimineasa (Jdd) 38%, Bihari Napló (BN) 30%, Vest (V) 15%. Ezen belül a románok leginkább a Jb-t kedvelik (75%), a magyarok a BN-t (85%), a romák pedig a Cr-t (67%). A megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, hogy kielégítő mennyiségű információhoz jut e lapokból a nemzetiségi vonatkozású ügyekről. Ezen belül viszont már érdekesebb a megoszlás: a románok 56%-a elégedett, a magyarok 52%-a viszont azt állítja, hogy nincs elegendő ilyen cikk az újságokban. Nagyvárad magyar nemzetiségű lakóinak túlnyomó többsége (78%) szerint a Bihari Napló korrekt módon tájékoztat ezekről az ügyekről. A románok többsége (53%) úgy látja, hogy a Jurnal Bihorean a legkorrektebb ilyen téren, az e nemzetiséghez tartozók azonban mindössze 4%-ban bíznak a Bihari Naplóban. A romák 0%-ot adtak a Vestnek, az összes többi lapnak 33-at. Inkorrektség terén a magyarok leginkább (54%) a Crisanát jelölték meg, a románok a Bihari Naplót (34%).A összes megkérdezettre vonatkozó "inkorrektségi" adatok a Crisanát tüntetik fel a legrosszabb fényben (37%), a további számok a következők: Vest 34%, Bihari Napló 27%, Jurnalul de Dimineata 23%, Jurnal Bihorean 20%. /Szeghalmi Örs: Melyik a legkorrektebb lap? A magyarság bennünk bízik. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 22./"

Továbbra is túlságosan nagy erőt képvisel Romániában a titkosszolgálat, illetve túlságosan aktívak a volt Securitate ügynökei, jelentette ki Mircea Teaha, a Jobboldali Erők Szövetségének Bihar megyei elnökségi tagja. A politikus a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) egyik parlamenti képviselőjének legutóbbi, kisebb botrányt kiváltó nyilatkozatára is reagált. Dr. Mihai Drecin ugyanis nagyváradi sajtótájékoztatóján védelmébe vette a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Teaha szerint elfogadhatatlan, hogy egy honatya a szekusok iránt érezzen nosztalgiát. Teaha bejelentette: értesülései szerint az SRI Bihar megyei igazgatóságának élére olyan személyt neveztek ki, aki aktív szerepet vállalt a Securitate idejében is. /Szeghalmi Örs: Ki tette tönkre Romániát? Aktívak a volt szekusok. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 23./

"Csapó I. József szenátor nyilatkozatában megindokolta, hogy nem szavazza meg a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát, mert az magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az Európa Tanács Romániára vonatkozó 1997/1123. számú határozata kiemelten az elkobzott vagy kisajátított egyházi vagyonok visszajuttatását és a "restitutio in integrum", illetve a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazta. A földtörvény elfogadott változata jogsértő rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek megakadályozzák az egyházak és az erdőtulajdonosok tulajdonjogának teljes értékű visszaállítását. A történelmi magyar egyházak az 1945-ben tulajdonukban maradt erdőterületek csupán egy része felett szerzik vissza a tulajdonjogot. - Az erdőtulajdonosok tulajdonjogát csupán 10 ha-ig állítják vissza, holott az 1997/169. számú törvényben 30 ha-ig váltak jogosultakká. A közbirtokossági erdők tulajdonosait megfosztják a szerzett jogtól: az 1997/169. számú törvényben előírt 30 hektár helyett résztulajdonosként csupán 10 ha-ig állítják vissza a tulajdonjogot. /Csapó I. József szenátor: Nem szavazom meg a magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint szó sincs arról, amit Csapó szenátor állít, nevezetesen, hogy a készülő jogszabály restriktív lenne. Markó ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. "Ami pedig a földtörvény állítólagos jogfosztó jellegét illeti, nos egyszerűen nevetséges ilyesmiről beszélni. Ez a jogszabály rendkívül nagy előrelépés az előző, 18. számúhoz képest. Ugyanakkor sajnos nem oldja meg a restitúciót teljes egészében. Számos államosított földterület, erdőterület ily módon nem fog visszakerülni a jogos tulajdonosokhoz, viszont az előző jogszabályhoz képest nagyon nagy mennyiségű erdő- és földterület juthat vissza." /Szeghalmi Örs: "Nevetséges jogfosztásról beszélni". = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./"

A romániai magyar egyetemi hálózat bővítésének lehetőségeiről, az erre szánt magyarországi kormánytámogatásról, a hazai kisebbségek általános helyzetéről is tárgyalt néhány nappal ezelőtt Kolozsváron Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az RMDSZ képviselőivel. A megbeszélésekről Takács Csaba ügyvezető elnöke számolt be. A megbeszélésen jelen volt Kötő József bukaresti oktatásügyi államtitkárt is. Áttekintették az elmúlt év együttműködésének eredményeit és a Magyar Állandó Értekezlet október-novemberben esedékes új plenáris ülésének előkészítését. Tárgyaltak a jövő évi millenniumi rendezvényekről, ezen belül a gazdasági vonatkozású eseményekről: expók, kiállítások szervezéséről is. Szabó Tibor tájékoztatta az RMDSZ-t a magyar kormánynak arról a szándékáról, hogy a határon túli magyar felsőoktatás, az egyetemalakítás finanszírozására kétmilliárd forintos költségvetési alapot hozna létre. Az RMDSZ álláspontja, hogy egy Kolozsvár központú, de a Partiumot, a Székelyföldet is magában foglaló egyetemhálózat jöjjön létre, és helyi igényeknek megfelelő magánegyetemek alapítására és működtetésére is szánnak pénzt. A jövő évi magyar költségvetés tervezetének egyik javasolt tételéről van szó. - Előzetes koncepció van, illetve most alakítják ki az álláspontot. Ebben az egyházfőkkel való konzultáció fontos, ugyanúgy az egyetemi szakértők bevonása a javaslatok megfogalmazásába. /Szeghalmi Örs: A kétmilliárd forint felhasználásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./

"Szept. 16-án a kormány legújabb sürgősségi rendeletéről tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon a Jobboldali Erők Szövetségének (JESZ) Bihar megyei szervezete. Aurel Brazda, a Háborús Áldozatok és Deportáltak Szövetségének megyei elnöke bejelentette, hogy a kabinet sürgősségi rendeletben egészítette ki a kárpótlásról szóló rendelkezéseket: immár azok is részesülhetnek némi elégtételben, akiket etnikai vagy faji hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetés ért, szankcióknak voltak kitéve az 1940. szeptember 14. - 1944. augusztus 23. közötti időszakban. Brazda kijelentette, hogy a romániai zsidók és romák nem voltak hátrányos megkülönböztetésnek kitéve, sőt még azt is bizonygatni akarta, hogy romániai holocaust sem volt. Antonescu diktátort is idézte, majd azt állította, hogy "a zsidók a szovjetekkel működtek együtt, és később állami vezetőkként tértek vissza Romániába". "A zsidók közül kerülnek ki az ország legnagyobb ellenségei. Nem deportáltak senkit, csak néhány közösséget evakuálni kellett." A tájékoztatón részt vevő Celus Apostol nagyváradi városi tanácsos is megszólalt: "Kötelező ismernünk a történelmi tényeket, a valóságot, hogy az új generáció ne kövessen el olyan tévedéseket, amilyeneket mi." /Szeghalmi Örs: Zsidóznak a jobboldaliak. Nem volt romániai holocaust?! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./"

"Szept. 18-án este Marosvásárhelyen véget ért az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlése. Az SZKT elhalasztotta a belső választások megtartását. A hivatalos indoklás szerint hét területi szervezet nem akarta megrendezni a belső választásokat, illetve nem tudta megteremteni a lebonyolításhoz szükséges anyagi, illetve szervezési kereteket. Hosszas vita folyt. Takács Csaba ügyvezető elnök a teljes kérdéskörről folytatott vita elhalasztását javasolta, Markó Béla azonban úgy fogalmazott, hogy ez visszavetné a teljes Szövetséget, így végül is megtárgyalták a dokumentumot. Ennek lényege, hogy a belső választásokat 2000-ben kell megtartani, a helyhatósági voksolások előtt. A területi szervezetek döntik majd el, hogy a választás közvetlen vagy elektoros lesz. Tőkés László tiszteletbeli elnök Tájékoztatás és tisztázás a partiumi, illetve erdélyi önálló magyar egyetem alapítása ügyében címmel szólalt fel. Kijelentette: "A Bihar megyei RMDSZ-szervezet vezetősége ahelyett, hogy támogatni igyekezne a partiumi kezdeményezést, a Nagyváradi Egyetem közismerten nacionalista rektora által "bedobott", félrevezető nyilatkozatának engedve, heteken át abban a hiedelemben ringatja a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A Teodor Maghiar rektor keltette diverzió természetesen semmi egyébre nem szolgált, mint hogy kifogja a szelet a létrejövő Partiumi Egyetem vitorlájából." A román sajtó ellenséges hozzáállása nem meglepő, mondta a püspök, annál inkább megdöbbentették a magyarországi és hazai "bizonyos" magyar sajtó és politikai közélet megnyilvánulásai. Elsősorban a budapesti Népszabadságot ítélte el, mely azt állította: "Tőkés egyeztetés nélkül kezdeményezett". A Népszabadság nemcsak Kolozsvárt és Nagyváradot állította szembe cikkei által, hanem a többi egyházfőt is őellene uszította, állapította meg a püspök, a Romániai Magyar Szót pedig "előszeretettel átveszi" a Népszabadság cikkeit, "mintha éppen bizony idehaza nem volna képes tájékozódni a hazai helyzetről". Tőkés püspök megemlítette, hogy a Bihari Napló is teret adott eme diverziónak. Még elítélendőbbnek tartotta egyes hazai politikusok megnyilatkozásait. Az egyes RMDSZ-politikusokat azért ítéli el, mert "megszépítik" a tanügyi törvényt, úgy állítják be, hogy az a romániai magyar nyelvű oktatás számára új fejezetet, sok lehetőséget nyit. A tiszteletbeli elnök szerint a román tanügyi törvény gyakorlatilag kizárja a hazai magyar egyetem létesítését. Személyes érintettségre hivatkozva később mind Markó Béla szövetségi elnök, mind pedig Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke visszautasította a vádakat. Markó kifejezetten az RMDSZ legnagyobb törvényhozási megvalósításának nevezte a tanügyi törvény módosított változatának elfogadását, kijelentve és statisztikákkal is bizonyítva, hogy ezáltal a magyar közösség előtt igenis megnyílt az út egy teljesebb felsőoktatás felé. Amikor Ráduly Róbert vette át a tanácskozás vezetését, úgy próbálta visszafogni a növekvő indulatokat, hogy kikapcsolta egyes felszólalók mikrofonját. Így történt ez Katona Ádám esetében is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke azt szorgalmazta, hogy az SZKT tűzze napirendre a dr. Csapó I. József szenátor által elkészített autonómia-statútum-tervezetet. Katona Ádám kurucokra és labancokra próbálta osztani a szervezetet, ekkor Ráduly a szónokot leparancsolta az emelvényről. A Reform Tömörülés javaslata volt, hogy a helyhatósági választás első fordulójában - ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 60 százalékot - az RMDSZ ne állítson saját jelöltet, hanem fogadja el magáénak azokat a magyar jelölteket, akik magukévá teszik az RMDSZ programját, a második fordulóban viszont támogassák a legjobb eredménnyel rendelkező magyar jelöltet. Az SZKT ezt a javaslatot elvetette. Azt viszont elfogadták, hogy ott, ahol az 50 százalékot meghaladja a magyarság részaránya, ha az RMDSZ-jelölt nem nyeri meg a választást, legyen tisztújítás az RMDSZ- szervezetben. Ugyanakkor szavazattöbbséget kapott az a javaslat is, hogy az 50 %-ot meghaladó magyarsággal rendelkező helységekben legyen RMDSZ-előválasztás, melynek során megnevezik a legrátermettebb polgármester-jelölteket. - Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szóvá tette, hogy a kolozsvári jogi fakultáson a magyar diákoknak fenntartott helyekre kimondottan román nevű hallgatók jutottak be, és jó lenne utána nézni, hogy mi van emögött. - Kelemen Hunor művelődési államtitkár, a SZET elnöke ismertette a romániai magyar felsőoktatásra vonatkozó állásfoglalást, amelyet egységesen fogadtak el a szövetségi képviselők: "A Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözli a történelmi egyházaink püspökeinek azon szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében felvállalják az önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében egy alapítványi, magyar magánegyetem létrehozását, Kolozsvár székhellyel. Az RMDSZ oktatási stratégiájának szellemében felsőoktatási hálózatunk központjának továbbra is Kolozsvárt tartjuk, élén egy államilag támogatott egyetemmel, mint a Romániai Magyar Felsőoktatási Hálózat Telepítési Tervezetének alapköve. Az említett tervezet alapján felsőoktatási hálózatunk alkotórészei az egyházi magánintézmények által létrehozandó felsőoktatási struktúrák is. Az így kialakítandó romániai magyar felsőoktatási hálózat nemcsak földrajzilag válhat többpillérűvé, hanem alapítói, fenntartói szempontból is. (?) A magánegyetemi hálózat létrehozására irányuló fáradozásokkal párhuzamosan semmiképpen sem szabad megfeledkezni a jelenlegi állami felsőfokú oktatási intézmények magyar hallgatóinak és tanszemélyzetének jogi és szellemi szükségleteiről. Hangsúlyt kell fektetni az állami felsőoktatás folyamatos finanszírozására, a háttérintézmények (könyvtárak, szakkollégiumok, tanári lakások stb.) kialakítására - ez esetben is figyelembe véve a regionális szempontokat. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk összehangolni a rendelkezésre álló alapok (Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, a Magyar Oktatási Minisztérium) pályázati rendszerét." - Az ülés elején felvetődött, hogy az SZKT fogadjon el állásfoglalást a kolozsvári, úgynevezett táblabotránnyal kapcsolatban is, ám az ülés végére a képviselők erről gyakorlatilag elfeledkeztek. Markó Béla szövetségi elnök később kifejtette, hogy erre különben nem is lett volna szükség, hiszen a vezető RDMSZ-tisztségviselők számos esetben kifejtették már álláspontjukat ezzel az üggyel kapcsolatban. /Szeghalmi Örs: Belső választások csak jövőre. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., /Máthé Éva: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

Szept. 21-én Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői sajtótájékoztatón beszámoltak a hét végén, Marosvásárhelyen megejtett SZKT-ülésről. Az ülésen Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bírálta a Szövetség Bihar megyei képviselőit, mondván, ahelyett, hogy támogatták volna a partiumi egyetemi kezdeményezést, a nagyváradi nacionalista rektor félrevezető nyilatkozatának engedve, abban a hiedelemben ringatták a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A sajtótájékoztatón Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei elnöke kifejtette, hogy szakértőkkel arról tárgyaltak, milyen lehetőségei lennének a váradi egyetemen magyar szakok beindításának úgy, hogy azok esetleg kiegészítsék a Sulyok István Református Főiskolán (SIRF) működőket. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott, hogy meglepte a püspök úr beszéde, hiszen nem merült fel, hogy a megyei RMDSZ ne támogatná a partiumi egyetem létrehozását. Ráadásul éppen Tőkés László jelentette ki, hogy a partiumi felsőoktatási intézet a létező magyar nyelvű oktatási formák kiegészítése kíván lenni. /Szeghalmi Örs: RMDSZ-vezetők Tőkés vádjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./

Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke tárgyalt Teodor Maghiarral, a Nagyváradi Egyetem rektorával az intézetben esetleg indítandó magyar szakokról. Maghiar rektor továbbra is fenntartotta ígéretét a magyar szakok beindítására. A hallgatóknak kellene kérvényezni a magyar szak beindítását. /Szeghalmi Örs: Magyar egyetemi szakok. Az kérvényezhet, aki bejutott. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 27./

"Politikusok, akadémikusok, egyetemi tanárok, jogászok értekeztek okt. 9-én Nagyváradon az alkotmányozás, a jogfolytonosság kérdéseiről a Magyarok Világszövetsége Alkotmányossági Műhely és Fórum nevű munkacsoportja szervezésében, egy most induló megbeszéléssorozat nyitányaképpen. Az eszmecserén felmerült a határon túli magyarok státusának ügye is. Az egyik végkövetkeztetés szerint a Szent Koronához való tartozás felelevenítése jelenthetné a megoldást erre a kérdésre. A konferencia előadói neves magyarországi és romániai magyar személyiségek voltak. Egyikük Fáy Árpád, a fórum kezdeményezője, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. elmondta: a megbeszélések inkább elméleti jellegűek. A műhelymunka november elején Salgótarjánban, decemberben pedig Gödöllőn folytatódik. A fórum egyik házigazdájaként Toró T. Tibor, az RMDSZ-en belül működő Reform Tömörülés vezetője elmondta: jelképes jelentőségű, hogy az első megbeszélést a magyar állam határain kívül tartják, s éppen Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. Fáy Árpád előadásában az úgymond időtlen alkotmányossági elveket ismertette. Az alkotmányozás kérdéskörére tért ki dr. Samu Mihály, a fórum elnöke, az ELTE professzora. Borbély Imre politológus a nemzeti alkotmányosság témakörében szólt. "A cél egy összmagyar hatósugarú alaptörvény" - összegezte mondanivalóját. Kocsis István politológus a Szent Korona és a jogfolytonosság összefüggéseinek taglalásából vezette le az ügy időszerűségét. Ideje feleleveníteni a Szent Korona tagjainak fogalmát. Tagnak mindenki elismerhető, aki bizonyíthatóan magyar származású. Egyértelműen a Szent Korona tagságának helyreállítása mellett foglalt állást Pölöskei Ferenc, az ELTE professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is. /Szeghalmi Örs: Alkotmányosság és jogfolytonosság. A Szent Korona tagjai lehetünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./"

Nistor Badiceanu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora okt. 13-án indítványozta, hogy szenátus tárgyalja meg azt az előterjesztést, amelynek értelmében ismét megvonnák a parlamenti mentelmi jogot Corneliu Vadim Tudortól, a Nagy-Románia Párt elnökétől. Egyébként már létezik egy ilyen jellegű döntés: május végén Valeriu Stoica igazságügy-miniszter folyamodványára a szenátus jogi bizottsága megszavazta Vadim mentelmi jogának felfüggesztését, azonban az még mindig nem vált hatályossá. A nagy-romániás vezér ügyében már létezik egy hasonló jellegű határozat, amely 11 peres ügy tárgyalását teszi lehetővé. /Szeghalmi Örs: Ismét mentelmi jogi huzavona? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) közelgő tanácskozására készül az RMDSZ: nov. 3-án ül össze Bukarestben az RMDSZ Operatív Tanácsa. Tegnap Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy az Operatív Tanács meghívta a megbeszélésre azt a hat személyt, aki az RMDSZ-t a MÁÉRT szakbizottságaiban képviselte, hogy meghallgassa beszámolóikat. Tőkés László tiszteletbeli RMDSZ-elnököt is meghívták. /Szeghalmi Örs: MÁÉRT-ülés előtti készülődések. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 3./

Eckstein-Kovács Péter miniszter bejelentette, hogy a romániai nemzeti kisebbségek vallási felekezetei által birtokolt javak visszaszolgáltatására készek sürgősségi rendeletet a kormány elé terjeszteni. A szenátus előtt levő általános restitúciós törvény ugyanis nem tért ki az egyházi és a kisebbségi ingatlanok ügyére, azzal az indoklással, hogy azt külön törvény fogja szabályozni. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy éppen ennek a törvénynek kellene szabályozni az egyházi és közösségi ingatlanok kérdését. Szükséges lenne, hogy a szenátusi vita során módosítsák a törvénytervezetet. Amennyiben ez nem sikerülne, a tárca be fog terjeszteni egy erre vonatkozó dokumentumot. - 1996 óta egyébként a bukaresti kormányok négy rendeletet hoztak a kisebbségek felekezeteit megillető ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Ezek nyomán 57 épületnek kellett volna visszakerülnie tulajdonosához, azonban a rendeletek végrehajtása késik. /Szeghalmi Örs: Felekezeti javak visszaszolgáltatása. Sürgősségi rendelet a megoldás? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége állásfoglalásában sértőnek minősítette Tőkés László püspök állítását, miszerint kommunista jellegű pártnak mondta az RMDSZ-t. Ezzel kapcsolatban Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette a Bihari Naplónak, hogy ezeket az ügyeket az RMDSZ-nek meg kell beszélnie a tiszteletbeli elnökkel. Takács Csaba nem tartja bírálatnak mindazt, amit Tőkés László állított, sokkal inkább egyszerű minősítéseket lát benne. Elmondta, hogy személyes levélben fordult a tiszteletbeli elnökhöz, kérve, hogy egyeztessenek egy időpontot a megbeszélésre, addig nem kíván érdemben nyilatkozni az ügyről. /Szeghalmi Örs: Megbeszélést sürget az RMDSZ. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

Márc. 3-án újabb, a válságot elmélyítő döntést hozott a Petre Roman vezette Demokrata Párt vezető testülete: részben megszakította az együttműködést a koalíció többi pártjával. A testület közleményben tudatta: azt javasolja a DP parlamenti frakcióinak, hogy "csakis az európai közösség elvárásainak teljesítését célzó törvénytervezetekre, illetve a költségvetés elfogadására korlátozza munkáját". A koordinációs tanács azért döntött így, mert szerinte a Nemzeti Liberális Párt megszegte az 1996-os együttműködési szerződésben foglaltakat. A DP azzal érvelt, hogy még mindig nem váltották le a védelem éléről azt a Victor Babiucot, aki nemrégiben kilépett a Demokrata Pártból. A Parasztpárt aggodalmát fejezte ki a DP döntése miatt. A nemzeti liberálisok meglepőeknek és súlyosaknak mondták a demokraták vádjait. /Szeghalmi Örs: Mérgesedő helyzet a koalícióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./

A Varadinum-ünnepségsorozat keretében máj. 16-án Nagyváradon megnyitották a váradi újságírás sajtótörténeti kiállítását, melyet a Bihari Napló szervezett. A kiállításon csak töredékét mutathatták be a Nagyváradon megjelent sajtótermékeknek. 1934-35-ben jelent meg a legtöbb magyar nyelvű kiadvány a városban. A 130 éves nagyváradi újságírás összefoglalóját nyújtotta dr. Indig Ottó. /Szeghalmi Örs: BN-nap meghívottakkal a Varadinumon. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

Újabb állásfoglalást juttatott el a román vezetés az Európai Unió vezetőihez. Petre Roman külügyminiszter jún. 2-án Bukarestben az EU nagyköveteinek átnyújtotta azt a dokumentumot, amely a csatlakozásról folyó tárgyalások nyolc témakörét érintő román álláspontot összegzi. A kereskedelmi társaságokról, a konkurenciáról, a szállításügyről, a statisztikai munkákról, a távközlésről, a fogyasztóvédelemről, a vámügyről és az audiovizuális kultúráról szóló témaköröket várhatóan ez év végéig megvitatják. Ugyanakkor öt másik vonatkozásban (kis- és közepes vállalkozások, oktatásügy, szakmai képzés, tudomány és kutatás, külpolitika) időlegesen leállította az egyeztetéseket a két fél. Roman tegnap hozzátette: ezekben a témákban is meg fog felelni az elvárásoknak Románia, mire csatlakozhat a közösséghez, nevezetesen 2007-ig. - Fokion Fotiadis, az Európa Tanács bukaresti megbízottja a román középtávú fejlesztési stratégiát jónak mondta. /Szeghalmi Örs: Románia uniós csatlakozása. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 3./

Nagyváradon jún. 5-én még nem álltak rendelkezésre adatok, összeomlott a váradi választási iroda számítógépes rendszere. A 132 szavazókörzetből beérkezett összes adat eltűnt az adatbázisból, ennek nyomán újra kellett számolni a voksokat. /Szeghalmi Örs: Nagyváradon újraszámolták a szavazatokat. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

"Szept. 1-jén ünnepelte a Bihari Napló szerkesztősége a lap 3000. számának megjelenését. "A 3000-es ünneppel, amely tehát nem úgymond millennium, nem is billennium, hanem egyenesen trillennium, sikerült megelőzhetetlenül elsővé tenni a Bihari Naplót" - fogalmazott Markó Béla költő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a rendezvényen. A Napló vendége Markó Béla is, aki díszmeghívottként üdvözölte az eseményt. A szerkesztőség az ünnepen fórumot tartott, amelyen kérdéseket intéztek a politikushoz és a BN szerkesztőihez is. Markó Béla kifejtette, hogy a kormányzás sokkal hatékonyabb eszköz a megoldáskeresésre egy kisebbség esetében, mint az ellenzékiség. "Valóban súlyos veszteségnek tekinthető Marosvásárhely, és Kolozsváron nem sikerült a terv megvalósítása, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy megszereztünk sok olyan fontos vezető beosztást, melyekkel eddig nem rendelkeztünk." Hangsúlyozta, hogy nem kell mindenáron, minden körülmények között kormányon lenni, ezzel utalt a nyomásgyakorlásokra, amelyek állítólag arra irányulnak, hogy az RMDSZ a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával legyen majd hajlandó együtt kormányozni. Az RTDP eddig nem mutatott föl olyan programot, amelynek alapján együttműködés lenne elképzelhető. "A közös kormányzás lehetőségét nem zárhatom ki, de körvonalazódni sem látom" - fogalmazott Markó. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről szólva úgy fogalmazott, hogy megőrzik az egységet. - Az esten Kiss Sándor, a kiadó elnöke, a BN főrészvényese átadta a frissen alapított Aranytollhegy-díjakat Wagner Csillának, Szilágyi Aladárnak és Szűcs Lászlónak A laudatiókat Rais W. István, a lap főszerkesztője olvasta fel. /Szeghalmi Örs: Bihari Napló-est a 3000. lapszám örömére. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"Szeptember 1-jei hatállyal felbontották Szombati Zoltán munkaszerződését, aki a nagyváradi kábeltelevízió magyar adása, a TVS2 műsorigazgatója volt. Ez volt az utolsó lépés abban a folyamatban, amelynek nyomán megszűnt a magyar nyelvű műsor önállósága. Paul Pintea, a kábeltelevízió médiaigazgatója azt állította, hogy magyar nemzetiségű nézők is betelefonáltak a szerkesztőségükbe, azt kérve, hogy az anyanyelvű adás sugárzási idejét csökkentsék és a műsorszórás időpontját változtassák meg, mivel jobban érdekli őket a Magyar ATV-n látható műsor, amelynek frekvenciáján volt fogható a TVS2. "Egyébként is túlzásnak tűnt két helyi adót működtetni."- tette hozzá. Jelen pillanatban két óra a magyar nyelvű adásidő. A román nyelvű adás természetesen túlsúlyban lesz - fűzte hozzá az igazgató. A hírműsorok főszerkesztője, Bimbó Szuhai Tibor szerint az RMDSZ Bihar megyei szervezete segíthetett volna, ha jelzést küld a magántelevízió vezetésének arról, hogy hiányzik az önálló magyar adás. Ez azonban nem történt meg. /Szeghalmi Örs: Összevont kábeltévéműsorok. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./"

A Bihari Napló munkatársa exkluzív interjút készített Mugur Isarescu miniszterelnökkel, független államfő-jelölttel. A kormányfő leszögezte, hogy nem tartja magáénak egyik párt választási programját sem. Úgy érzi, hogy ő a civil társadalom képviselője, azoknak, akiket a politológusok "csöndes Romániának" neveznek. Kifejtette, hogy az RMDSZ bebizonyította: fontos része a romániai politikai életnek. Szerinte az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jó Románia számára. Orbán Viktor miniszterelnökkel való találkozóinak nincs köze a választási kampányhoz. "Nagyon jól megértjük egymást. Tulajdonképpen mindketten ahhoz a generációhoz tartozunk, amely az egyesült Európa kiépítésén dolgozik." - Isarescu úgy látja, hogy Romániának elsősorban a jólét, a gazdasági fejlődés felé kellene haladnia, nem a kevés újraosztása felé. Vallja a kisebbségek jogai tiszteletben tartásának fontosságát. - Románia gondjai többnyire gazdasági jellegűek. Egy ilyen téren járatos államfő komolyan tárgyalhatna ezekről az ügyekről a miniszterelnökkel és a miniszterekkel. -Románia legsúlyosabb gondjai: a szegénység, a munkanélküliség, az infláció, a bürokrácia és a korrupció. Isaresu hozzátette: programja éppen e problémák megoldására vonatkozik. /Szeghalmi Örs: Exkluzív interjú Mugur Isarescuval, Románia miniszterelnökével, független államfő-jelölttel. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

"Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Febr. 25-én Kolozsváron tanácskozott a magyar történelmi egyházak állandó tanácsa. Úgy határoztak, hogy mind a román, mind a magyar miniszterelnöktől meghallgatást kérnek. Kidolgoztak egy olyan dokumentumot, amelyben sürgetik a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. Ennek megalkotása lassan tizenegy éve húzódik. 1990 szeptemberében merült fel először a kultusztörvény meghozatalának szükségessége. Az előkészületek meg is történtek, sőt létezett egy szövegtervezet is, amelyet közösen dolgozott ki az akkor már hivatalosan is elismert tizenöt felekezet néhány képviselője. Az ügy azonban elakadt, mert szinte minden egyes érintett kormányhivatalban módosítottak a szövegen, egészen addig, amíg az már elfogadhatatlanná vált a kezdeményezők számára. Ezért 1999. december 2-án a romániai magyar felekezetek vezetői hivatalos átiratban kérték a kormányt, vonja vissza a képviselőházból a tervezetet. Most ismét napirendre került a kérdés. A Kolozsváron megfogalmazott beadványt a Vallásügyi Államtitkárságnak címezték, s abban összefoglalták az eddig történteket, ugyanakkor ismertették azt a minimumot, amelynek szerintük be kellene kerülniük a törvénybe. Különösen fontos a felekezeti oktatás státusának tisztázása és az egyházi javak visszaszolgáltatása. A dokumentum kidolgozásakor nem minden egyházi vezető volt jelen, ám a tervek szerint aláírja majd azt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, dr. Cristoph Klein evangélikus püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. - Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, a megbeszélésen arról is határoztak, hogy meghallgatást kérnek Adrian Nastase román kormányfőtől, az utóbbi időszakban felgyülemlett gondok tisztázásának szándékával. Az audiencián az egyházi főméltóságok felvetik majd többek között a felekezeti oktatás, az egyházi személyek méltó fizetésének, a restitutio in integrum elve alkalmazásának kérdéseit. Szóba került a mostani tanácskozáson az önálló magyar tudományegyetem létrehozása is. A résztvevők úgy döntöttek, a Sapientia Alapítvány ezzel kapcsolatos ügyeiről konzultálni szeretnének Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ezért tőle is audienciát kérnek. /Szeghalmi Örs: Egyházi vezetők tanácskoztak Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./"

"Nagyváradon a megyei RMDSZ elköltözött eddigi helyéről, a református püspöki palotából és átköltözött új ingatlanába, a Sas Palota egyik szárnyába. Az RMDSZ megyei vezetői azt szeretnék, ha igazi Magyar Ház alakulna ki ebben az ingatlanban. Egyelőre nincs áram az új székházban, a telefonokat sem sikerült még átkötni, belső munkálat is hátravan. A költöztetésnél az RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség és a MIDESZ fiataljai is segítettek. Szabó Ödön ügyvezető alelnök elmondta, siettek az irodák átadásával, hogy ne akadályozzák a Partiumi Keresztény Egyetem működését, illetve az akkreditációs folyamatot. A tervek szerint ebben a Magyar Házban lesz a MIDESZ, az NMD, a RODOSZ és a civil szervezetek, az EMT, az EME, a Sapientia Alapítvány képviselete, a nőszövetség és a gazdaegyesület. /Szeghalmi Örs: Magyar Ház készül Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 7./"

"Kívülállók a románok az európai integrációs versenyben, olvasható a Romániai Európai Intézet (REI) jelentésében. Románia hol eltávolodott az EU-tól, hol közeledni próbált hozzá. Az 1990 utáni kormányok főleg a nemzetközi pénzintézetekkel próbáltak jó viszonyt kialakítani, miközben nem tudták felvázolni a reform- és a gazdasági fejlesztés alapelemeit. /Szeghalmi Örs: Az EU sem cél már?! = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./"