Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szász János
226 tétel
1995. augusztus 1.
"Szász János Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy az államelnök korszerűnek mondta a tanügyi törvényt. Szász János kifejtette, hogy a hitoktatás részben kötelező, részben választható bevezetésével vétettek a gondolat- és véleményszabadság jogával szemben. Szász János nem tartja a legszerencsésebbnek a debreceni nyelvvédő gyűlést, mert összemos nem azonos helyzeteket. Szász János visszautasítja Iliescunak a magyar asszimilációs politikára való hivatkozását. Amíg a csúcson ilyen törvények születnek, "a nép kéznyújtásra kész". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Debreceni nagygyűlésről: 1530.sz. jegyzet. "
1995. augusztus 2.
Az újjászülető Bolyai Egyetem a romániai kisebbségek tudomány-egyeteme legyen, javasolja Szász János, vagyis a magyar nyelv és irodalom, az újságírói, színművészeti, jogtudományi, gazdaságtudományi, filozófiai, lélektani, idegen nyelvek tanszéke mellett germanisztikai, szlavisztikai is működne, mely a német, szerb, ukrán, szlovák kisebbség tanárképzését szolgálná, a román tanszék a romántanárokat képezné. Ilyenformán a Bolyai a világ egyetlen kisebbségtudományi egyeteme lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1995. szeptember 21.
"Horn és Varacroiu kormányfő Brünnben megállapodott abban, hogy vegyes bizottság vizsgálja meg a tanügyi törvényt. "Kétségeim vannak afelől, hogy ez a vizsgálat akárcsak a legkisebb hibaszázalékot is fölfedezze" - jegyzi meg Szász János. Iliescu elnök előzőleg felsőfokon szólt a törvényről. A törvény hatásának vizsgálatához több idő kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
1995. december 13.
"Méliusz József halálával a romániai magyar akadémikusok száma egy főre csökkent. "Vajon hajlandók lesznek-e a bölcsek Gáll Ernő mellé még egy magyar értelmiségit akadémiai székbe ültetni?" - tette fel a kérdést Szász János. Méliusz halotti jelentése is alig két lapban jelent meg. "Akkor sem tudhatnak meg rólunk semmit, ha nagyjaink meghalnak. - Élő kortársaink sorsa hasonló." Az irodalmi adások a magyar írókat elkerülik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "
1996. április 4.
"Nagy László hozzászólt a sajtóban kibontakozott vitához: Szőcs Géza /sőt Molnos Lajos/ tisztázatlan anyagi problémáiról, amely mögött " - mint egy mefisztó - a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ zavaros fejű és kezű gondnoka, Ábrahám Dezső áll." Fey László hozzászólásában /Kit, mit és miért támogatnak?, Szabadság, márc. 27./ már a radikálisokat támadta, hozzátéve, hogy Szőcs Géza kezébe kaparintotta a romániai sajtó nagy részét. A romániai magyar sajtót /és az újságíróegyesületet, a MÚRE-t/ "jellemző egyik irányzat a kommunista múltat /egyben saját múltjukat/ szépítgető csoporté, akik ideológiájukat most szociáldemokrata sztaniolpapírba csomagolják." Jellemzésükre elég, hogy az utóbbi három év Pullitzer-. illetve MÚRE-díjára csak Szász Jánost, Halász Annát és Gáll Ernőt találták méltónak. Nincs jobb - mondta Nagy Lászlónak Kántor Lajos. A politikai életből e csoport /Domokos Gézával/ nagyrészt /talán időlegesen/ kiszorult. De "sajtónkban jelen vannak, a Romániai Magyar Szóban és más napilapokban /néha a Szabadságban/ is. Fő terük azonban a "mérsékelt" A Hét, Korunk, Helikon stb., meg a rádió (most veszem észre, miért nem szorultak ezek az NTA, Szőcs Géza anyagi támogatására: állami szubvenciót élveznek!)." Fey László cikkének gúnyolódó címével ellentétben a radikalizmus nem tévesztendő össze a diktatórikus, intoleráns magatartással. /Nagy László: A kommunisták radikálisnak vallották magukat! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"
1996. május 7.
"Az aradi Carrier Mol cég fölajánlotta Nagyváradnak, hogy három benzinkutat és gépkocsi szervízláncot épít. A város elfogadta az ajánlatot, majd a következő ülésen a városatyák testületileg visszautasították az ajánlatot, mert a Carrier Mol magyarországi vállalkozás és Bihar megye prefektusa szerint a benzinkutak a "magyar stratégia tartalékai Erdélyben". A prefektus Funar pártjának, a Román Nemzeti Egységpártnak a tagja. /Szász János: Mesék a benzinkútról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./"
1996. június 19.
"Jún. 19-én kolozsvári otthonában elhunyt a 90. évében járó Balogh Edgár közíró, nyugalmazott egyetemi tanár, a Korunk volt szerkesztője. Dávid Gyula nekrológjának a címe is összefoglalja, ki is volt az elhunyt: az örök újrakezdő. "Volt regőscserkész, néprajzkutató, a sarlós mozgalom aktivistája, szerkesztő, újságíró, karpaszományos közlegény, falusi tanító, népi-szövetségi aktivista, egyetemi tanár /rövid ideig a Bolyai Tudományegyetem rektora is/, politikai elítélt, azután újra szerkesztő, az 1957-ben újraindított Korunk főszerkesztő-helyettese, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon egyik megteremtője és lelke - mindhaláig." /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Sokat vitatkozott, sokan vitatkoztak vele. "Egyszerre volt rajongó, angyalian naiv, kiscserkész, próféta, elpusztíthatatlan optimista, álmodozó, fellegjáró, aprómunkás, légvárépítő, rögeszmés megszállott, naprakész szövegíró, debattőr, szabadságvallású, szervező, kisebbségideológus, nemzetben és emberiségben gondolkodó, és még sorolhatnám napestig." - írja róla Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Balogh Edgár /Temesvár, 1906. szept. 7. - Kolozsvár, 1996. jún. 19./ Pozsonyban élt, bekapcsolódott a kommunista mozgalomba, 1934-ben kiutasították Csehszlovákiából, visszatért szülőföldjére, Erdélybe. 1944-től a kezdeményezésére megjelent kolozsvári napilapnak, a Világosságnak a főszerkesztője 1948-ig. A Magyar Népi Szövetség alelnöke, a Bolyai Tudományegyetem tanára, majd rektora. 1949-ben más magyar vezetőkkel együtt bebörtönözték, kiszabadult, majd másodszor is börtönbe került. 1957-től 1971-ig az újrainduló kolozsvári Korunk főszerkesztő-helyettese. Több publicisztikai kötete jelent meg, önéletírása /Szolgálatban. Emlékirat 1935-1944/ 1978-ban látott napvilágot."
1996. június 24.
"Jún. 18-án a szenátusi ülésen a fő kormánypárt szenátora, Vasile Dumitru kifejtette, hogy "dagadt zsebű Icigek" politikai uborkafára kapaszkodva megcsúfolják "Eminescu, Iorga és Antonescu népét", valamint "jöttmentek százai csalnak, lopnak és gyilkolnak", és "állatcsordákat és szüzeket csempésznek ki az országból", ezért itt az ideje, hogy "az országot megtisztítsuk ezektől a csatornatöltelékektől". Az ország megelégelte a korrupciót, ilyenkor bevált fasiszta recept szerint a zsidókra és az idegenekre kell mutatni. A fasiszta vélemények visszaverése a demokratikus erők feladata, ez azonban nem történt meg. /Szász János: Egy fasiszta a Szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"
1996. július 12.
"A római katolikus egyház Caritas szeretetszolgálata az egész világot átfogja, az igehirdetés és a szentség-kiszolgáltatás mellett ezt tekinti harmadik hivatásának. 1995 májusától a romániai Caritas hivatalosan is tagja a nemzetközi szervezetnek. Az eltelt egy esztendő tapasztalatairól beszélt Szász János, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas szolgálatának igazgatója. A szeretetszolgálat nem korlátozódik az adományok gyűjtésére és szétosztására, ezt mutatják legújabb eredményeik és terveik. Idén szeptemberben nyitja meg kapuit a Csíksomlyói Tanulmányi Központ, amely 120 árva gyermeknek nyújt szállást és képzést. Ugyancsak szeptemberben avatják Gyergyószentmiklóson a 140 személyes Szent Erzsébet Öregotthont, ezzel egyidőben kezdi meg működését Csíkzsögödön az üdültető központ, árva gyermekek részére. Parajdon az óvodás asztmás gyermekek szanatóriuma épül, a sóbánya terápiás lehetőségeit fogják gyümölcsöztetni. Nagyobb igényű vállalkozás Székelyudvarhelyen a Szent Lukács Egészségügyi Központ orvosi rendelőkkel és gyógyszerlerakattal, mely majd ellátja a Caritas többi városi szervezetét, közben készül Kézdiszentléleken az öregek otthona. A Caritas minden plébánián kialakítja a kis közösséget, amely segít a szeretetszolgálatban. A külföldi források fokozatos kiapadásával a Caritas igyekszik a maga lábán megállni, ebből a célból saját gazdasági egységeket hoz létre. A Caritas tevékenységét ismertető Barabás István Gyergyószentmiklóson nézett körül. A városban Hajdó István főesperes bemutatta a plébánia készülő művelődési központját /előadóterem színpaddal, étkezde, könyvtár, stb./ A központ egyik elkészült szárnyában működik a Caritas mezőgazdasági részlege, Barth Ottó vezetésével. Az előzmény az Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány, amelyet Bálint Lajos érsek alapított 1993-ban. Az alapítvány egyesült a Caritas szeretetszolgálattal. Barth Ottó elmondta: "Egyházunk felismerte a gazdák nehéz és válságos helyzetét", az 1989 után visszajuttatott földön nem boldogultak gépek nélkül. Gépköröket szerveztek, a gazdákat német nyelvtanfolyamon vettek részt, majd Svájcban, Németországba mentek négy hónapos, fél éves gyakorlatra. Hazatérésük után mintagazdaságot létesítettek. Német segélyszervezetek eddig 1200 gépet juttattak el Gyergyószentmiklósra, köztük 18 kombájnt, hat traktort. Szeretnének hitelszövetkezetet létrehozni a falusi gazdák számára. /A Hét (Bukarest), júl. 12./"
1996. augusztus 13.
"Idén áprilisban a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére a Budvár tetején elültettek 11 fenyőcsemetét. Aug. 9-én kopjafát avatott Székelyudvarhely lakossága a millecentenárium tiszteletére a Budvár tetején. A négy méter magas kopjafa tetejét stilizált korona díszíti. alatta a székely motívumok fejezik ki a nemzeti összetartozás eszméjét. A kopjafa nagy része Pálfi Béla faragó műve. "A kopjafán a korona a fizikai, lelki és szellemi egység kifejezője, a gömb az összetartozás szimbóluma" - mondta Kedei Mózes unitárius lelkész. Rengetegen megmászták a hegyet, hogy jelen lehessenek az avatáson. Az avatóünnepségen Szász János polgármester kiemelte, hogy a Budvár hegyéhez fűződő legenda a helytállást hirdeti, akárcsak a székelységhez közelálló kopjafa. A Székely Dalegylet Gellért Géza vezetésével lépett fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 13./"
1996. szeptember 25.
Csíkszeredán szept. 17-én két nagyszerű létesítményt szenteltek fel a városban: Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házat és Zsögödfürdőn a gyermeküdültető tábor központi épületét. Dr. Vecser László, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas első igazgatója 1990-ben gondolt először arra, hogy a megújulást szolgáló szellemi műhelyt kellene létrehozni. A külföldi és hazai összefogással felépült, 2,2 millió márka értékű épületben konferenciaterem, tárgyalóterem, kápolna, 120 személy részére egy és kétágyas szobák vannak. A ház nyitott bármely szervezet számára, itt fog majd működni a Venczel József Szociológiai Intézet is. Az épületet dr. Jakubinyi György érsek szentelte épületet. Szász János, a Caritas jelenlegi igazgatója nem tagadta, sok nehézséget kellett legyőzni, amíg Zsögödfürdőn megépült a gyermeküdülő, itt is segített a nemzetközi összefogás. Az épületben hatvan gyermeket tudnak egyidőben elszállásolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését 1990. febr.10-én körlevéllel rendelte el dr. Jakab Antal püspök. Kezdetben a külföldi segélyek elosztását intézték, később a tevékenysége kiterjedt a szociális segélynyújtás más területeire is: öregek gondozása, hátrányos helyzetű családok segítése, elesettek felkarolása, mozgássérültek ápolása, leányanyák támogatása, orvosi-jogi-szociális tanácsadás, szegénykonyha létesítése, öregek otthonainak, árvaházaknak és kórházaknak a támogatása. Eddig 19 létesítményt sikerült felépíteni, köztük a csíkzsögödi gyermeküdültető tábort. A csíksomlyói Tanulmányi Ház szellemi fellegvár akar lenni, a szellemi függetlenségnek és az értelmes gondolkodásnak otthont biztosítva. A már meglevő csoportok, szervezetek, szellemi mozgalmak időszakos összejöveteleiket, konferenciáikat, továbbképzésüket itt rendezhetik meg. Dr. Vencser László, a ház rektora megnyitóbeszédében kifejtette, hogy szellemi műhelyre van szükség, ahol a kor teremtette új helyzetben az emberek megtalálják kérdéseikre a választ. /Dobos László: Szellemi műhely a jövő évezrednek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
1996. október 2.
Okt. 2-án Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje a Román Írószövetség székházában találkozott a román értelmiségiekkel. A találkozó moderátora Szász János bukaresti magyar író volt, a vendéget Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke köszöntötte. A baráti hangú eszmecserén jelen volt többek között Alexandru Paleologu szenátor, volt párizsi nagykövet, irodalomtörténész, Lucian Pintilie filmrendező, Gabriel Andreescu szociológus, a Román Helsinki Bizottság társelnöke és Victor Neuman, akinek most jelent meg könyve a romániai zsidókról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 879. sz./
1996. október 11.
"Szász János reagált Katona Ádámnak a Kossuth téren, az Országház előtt elmondott beszédére, amelyet a Bocskai Szövetség által rendezett nagygyűlésen mondott. Katona Ádám beszédét az Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25-i számában olvasta. Előrebocsátja, hogy közügyekről vallott nézeteik eltérőek. Katona Ádám "keresztény magyarokról" beszél, a "magyar magyarok" - következtet Szász János - tehát keresztény magyarok, akik nem keresztények, azok elveszett magyarok, Szász János szerint Katona Ádám biztosan a zsidókra gondolt. "Legyen világos, nem csak fasiszta antiszemitizmus létezik, nem csak agresszív, pogromos népirtó, de afféle mérsékelt is, mely hátrányosan megkülönböztet, kirekeszt, nem gyűlölködik, de gyanakszik, viszályt kavar, diverzáns, destruál." /Szász János: Hányféle magyar van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ Előzmény: Katona Ádám beszéde: 1745. sz. jegyzet"
1996. október 24.
"Szász János visszautasította Inczefi Tibor cikkét, aki szerint Borbély Imre kollaboráns. Szász János továbbment: "érdekvédelmi szervezetünk élenjáróinak soraiban váltott szereposztással vállalják egyesek a bolsevik boszorkányüldöző boldogtalan emlékezetű szerepét." Szerinte ide sorolható a Neptunban tárgyalók elleni vádaskodás, vagy Nagy Benedek "szándékait kiforgató" kampány. Szász János is elmarasztalja Borbély Imrét, de finomabban, nem úgy mint Inczefi: Borbély Imre a képviselőséget összetéveszti a prófétasággal. /Szász János: Bolsevik boszorkányüldözés vagy európai bírálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./"
1996. október 28.
A Romániai Magyar Szó szinte naponta közöl egy Borbély Imrét vagy dr. Borbély Zsolt Attilát támadó cikket. Most Szász János siet Frunda György védelmére, amikor kifejti: dr. Borbély Zsolt Attilát a hitelrontás szenvedélye vezette Egységben a kétely /Erdélyi Napló, okt. 9./ című írásában. /Szász János: Egyéb f/r/undamentális kérdések. Kétely vagy hitelrontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1996. november 7.
"Szász János ismét kikelt Borbély Imre ellen, majd Frunda György kiváló teljesítményét méltatta, végül az Erdélyi Napló hetilapot elítélte: az újság az RMDSZ ellenzékének szócsöve. "Az ellenfelek ellenséggé rágalmazása, a politikai hitelrontás, a parttalana piszkolódás.. " sorolta kifogásait. /Szász János: Realizmus és hisztéria. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./"
1996. november 27.
"A Kriterion Kiadó újabb könyvei között van Szász János dokumentumkötete /Vihar Franciaországban/, amely a Dreyfus-ügyre emlékezik. A Romániából Németországba települt Richard Wagner a posztkommunista Románia első éveiről adott elemzést. Németül írt munkáját Ferencz Zsuzsanna fordította magyarra és a Kriterion adta ki Román különút címmel és Jelentés egy fejlődő országból alcímmel. Kuncz Aladár Fekete kolostor című műve szintén a Kriterion jóvoltából került újra a könyvesboltokba, több évtized után. /"Akcióban" a Kriterion. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"
1996. november 30.
"Juhász Erzsébet visszautasította azt a hangot, ahogyan Szász János minősítette az Erdélyi Naplót: ellenségeit rágalmazza, politikai hitelrontásban jeleskedik, stb. A kemény szavak mellett egyetlen idézet, utalás sincs. Szász János azért beszél így, mert mögötte áll a "romániai magyar politikai élet és sajtó nagy többsége". Lassan Erdélyben ugyanazt láthatjuk, mint Magyarországon: egy egyszínű hírközlési rendszert egy maroknyi szemben." Borbély Imre ellen folyik a harc, és mindazok ellen, kik önálló, független RMDSZ-t akarnak. /Juhász Erzsébet: Ki rágalmaz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. - dec. 1./"
1996. december 2.
"Dec. 1-je, Románia és Erdély egyesülésének ünnepe 1990 óta Románia nemzeti napja. Emil Constantinescu elnök Gyulafehérvárra utazott, részt vett az ünnepélyes hálaadó istentiszteleten, melyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált, majd a hatalmas tömeg előtt fogadalmat tett választási programjának megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy minden erővel az euroatlanti integrációra kell törekedni. /Gyulafehérvári ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Constantinescu beszédében a nemzetről sok szó esett, a nemzeti kisebbségekről egy sem, állapította meg Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A szokásos dec. 1-jei ünnepségeken most először kerülték a nacionalista felhangokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rádiónyilatkozatában hangoztatta: reméli, hogy az új román hatalom végre valóra váltja a Iulius Maniu vezette erdélyi Román Nemzeti Párt 1918. dec. 1-jén tett ünnepi ígéreteit. Akkor ugyanis megígérte az erdélyi kisebbségeknek, hogy joguk lesz a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz, s a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is használhatják nyelvüket. Emil Constantinescu a Népszabadságnak nyilatkozott: államfőként gondoskodik róla, hogy "a kisebbségekre vonatkozó elvek a gyakorlatban is érvényesülhessenek". /Népszabadság, dec. 2./"
1996. december 5.
"Szász János, aki az utóbbi időben a Romániai Magyar Szó minden számában publikál, terjedelmes írásában száll szembe /ismételten/ Borbély Zsolt Attilának az Erdélyi Naplóban kifejtett nézetével. Szász János nem fogadja el, hogy Frunda György tájbasimuló és azt sem, hogy Molnár Gusztáv cikke bizonyíték /Frundával kapcsolatban/, hogy "nem csak a román hatalomnak kényelmesebb egy kevésbé "izgága" neptuni tárgyaló, hanem a kommunista utódpárti magyar vezetésnek is". Molnár Gusztávnak ezt az írását közölte a bukaresti 22 és a Spiegel is. Nem "magyar átok" a vita, jegyezte meg Szász János, a "megbélyegzés, a kirekesztés, az ellenfélből ellenséggé átszidalmazás viszont már jószerével magyar védjegyet visel. (Nem monopóliumként ugyan.)". Szász János szerint a Frunda elleni támadásban az "autonómiaelkötelezett" csoport térvesztéséből fakadó politikai vereségérzet szólal meg. Borbély Zsolt Attila hiszi: "programunk föladásánál, a román hatalmi törekvések és az anyaországi nemzetellenes kurzus önkéntes legitimálásánál jobb az eddigi , amikor lassan bár, de lépkedünk előre az erdélyi magyar közösség tudatos önépítésének, önállóságának brassói útján". /Szász János: Vitát, ne háborút! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./"
1996. december 6.
A bukaresti Evenimentul Zilei napilap dec. 4-i száma hírül adta, hogy hadgyakorlatot tartottak olyan forgatókönyv alapján, mely szerint Romániát arra kényszerítik, hogy megváltoztassa határait és elfogadja az etnikai elvű autonómiát. A provokatív forgatókönyv szerint a térség államai területi követeléssel lépnek föl, egyidejűleg nyomást gyakorolnak a kisebbségek nacionalista képviselői is. Néhány városban utcai harcok kezdődnek./!/ Ez Gheorghe Tinca hadügyminiszter búcsúzója, aki előzőleg többször büszkélkedett, hogy jó viszonyt ápol Magyarországgal, parolázott Keleti György honvédelmi miniszterrel. Iliescu volt államelnök nyilvánvalóan jóváhagyta ezt a provokációs hadgyakorlatot. /Szász János: Iliescu ejtőernyősei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ A dec. 4-én kezdődött háromnapos hadgyakorlatról a védelmi minisztériumi szóvivő, Moise kijelentette, hogy a forgatókönyvnek semmi köze a valósághoz és nincs sem politikai, sem etnikumközi vonatkozása. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1997. január 15.
"Szász János Ion Cataramitru művelődési miniszterhez írt nyílt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a többség és a kisebbség tudatában kölcsönösen torzkép alakult ki egymásról, ennek lebontásában a minisztériumnak is van feladata, a kölcsönös műfordítás szinte teljesen megszűnt, a kisebbségek nyelvét ismerő román műfordítók száma vészesen fogy, nincs gazdája a két nép kulturális hagyományai feltárásának, még a magyar-román, ukrán-magyar szótárak is hiányoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1997. január 15.
"1996. dec. 3-20-a között éleslövészet zajlott Csíkszereda határában, majd a hadgyakorlat következett, amely az etnikai autonómia kivívásáért fegyvert ragadókkal szemben normalizálta a helyzetet. "A Kossuth Rádió marosvásárhelyi és bukaresti tudósítója egymást túllihegve magyarázta: ez még a régi kormány műve." Holott a román fegyveres testületek csak addig feszítették a húrt, ameddig a hatalom megengedte. Folyamatos a propaganda: rendeződött a magyar-román viszony! "A szolgálni vágyó vezércikkírók végre alázatos mosollyal dicsérhetik az új - demokratikus - román hatalmat, nyílt levelekben kérhetik a senkit sem érdeklő kölcsönös műfordítások megjelentetését." Borbély László "számára, úgy látszik, nem sikerült összekalapálni azt a kis külügyi államtitkárságot." Ion Cataramitru Szőcs Gézát kívánta kinevezni magyar államtitkárnak. Az RMDSZ elnöke sietett nyilatkozni: erről nincs tudomása. - A két legfontosabb titkosszolgálat igazgatói /Magureanu és Talpes/ a helyükön maradtak. /Csutak István: Kezdetét vette az új román demokrácia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./Csutak István Szász János Ion Cataramitru művelődési miniszterhez írt nyílt levelére céloz: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1997. február 8-9.
"A Romániai Magyar Szóban az első reagálás a Bolyai Egyetem vitájára Miklós László tollából való, aki kiáll az önálló magyar egyetem mellett, megjegyezve, hogy a Szabadelvű Kör igyekszik az egyetem kérdését felszínen tartani, magának követeli annak eldöntését, hogy szükséges-e újraindítani a Bolyai Egyetemet. Hét éve folyik az önálló magyar egyetemért a küzdelem, a Szabadelvű Kör tanácskozásán előadást tartók azonban csak a jelenlegi egyetemi keretek között akarnak maradni. /Miklós László: Elfecsérelt esély? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ A Bolyai Egyetemet "sovénnacionalista szándékokkal és célértelemmel szüntették meg, illetve egyesítették önkényesen, nyilvánvaló, hogy az új eurodemokratikus kormányzatnak mintegy erkölcsi kötelessége önállóságának újrateremtése." Inkább abban van véleményeltérés, hogy Kolozsváron, Marosvásárhelyen vagy másik székelyföldi városban legyen tudományegyetem - írta Szász János. A cikkíró szabad őszinte érvelő vitára szólítja fel a kérdés körül aggályoskodókat, azért, hogy a Bolyai ügye, a magyar tudományos felsőoktatás ügye a méltányosság és a modernizáció szellemében nyerjen megoldást. Szász János kifogásolta Miklós László indulatos hangját. /Szász János: A Bolyai-ügyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./"
1997. február 11.
"A Bolyai Egyetem visszaállítása, az önálló magyar tudományegyetem politikai legitimitása vitathatatlan, szögezte le Szász János Virgil Petrescu oktatási miniszterhez írt nyílt levelében. Felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy a XI. és XII. osztályos történelem tankönyvekben a magyarok szinte kizárólag negatív előjellel fordulnak elő. Célszerű lenne ezeket a tankönyveket átírni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./"
1997. március 17.
"Márc. 15-én a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/ örökös taggá avatta többek között a következőket: Fejtő Ferenc, Kende Péter, Méray Tibor, Molnár Miklós, Obersovszky Gyula, Tardos Tibor és Tollas Tibor. Az Aranytoll kitüntetésben két határon túli részesült: Kántor Lajos és Szász János. /Magyar Nemzet, márc. 17./"
1997. március 22-23.
"A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőinek ellenkezése, hogy csak az egyetemi szenátus dönthet, elfogadhatatlan. A Bolyai Tudományegyetemet nem az egyetemi szenátus szüntette meg, ezért nem is illetékes a visszaállításában, írta Szász János. Az egyetemet a diktatúra szüntette meg. A Bolyai-ügy rendezése közérdek, a romániai demokrácia értékjelző közügye. A kéttagozatos egyetem, a tagozatok autonómiája az első lépcsője a későbbi önálló magyar egyetemnek. A Bolyai-ügy rendezése politikai küzdelmet igényel, a Bolyai Társaságra, a sajtóra nagy feladat vár. Nem fogadható el az a vélemény, amelyet az Adevarul írt: az egyetem a Ciorbea-kormány ajándéka az RMDSZ-nek. /Szász János: Ajándék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22-23./"
1997. április 3.
"A bukaresti közszolgálati televízió Kolozsvárról sugárzott műsorában márc. 31-én beszélgetés folyt a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Andrei Marga rektor kifejtette a Bolyai Egyetem önállósulását ellenző véleményét, hozzátéve, hogy az egyetemi szenátus tiszteletben tartja a kormánynak a kétlépcsős megoldásra vonatkozó határozati javaslatát. Horváth Andor egyetemi előadótanár abból indult ki, hogy a jogfosztó tanügyi törvény következtében számos karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. Kitért arra, hogy a magyar egyetem ügyének rendezése a koalíciós kormány programjának a része. A műsorban szakértői minőségben szerepelt még valaki, aki feszültséget keltett, Horváth Andor visszautasította beugrató kérdését. Ez az incidens is mutatja, hogy a nacionalisták nem tudnak szabadulni előítéleteiktől, állapította meg Szász János. /Szász János: Hova visznek a lépcsők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./"
1997. április 8.
"Petre Roman, a szenátus elnöke ápr. 4-én Kolozsváron járt és előadást tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Románia útja a NATO felé címmel. A hallgatók kérdéseire válaszolva leszögezte: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása a jelen körülmények között nem járna haszonnal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ Az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, nyilatkozta Kolozsváron Petre Roman. Nyilatkozata arra utalt, hogy nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Tudományegyetem újraindításával. Ez a nyilatkozat nem magánügy, hiszen ő szenátus elnöke, pártja a kormánykoalíció második politikai ereje. Számolni kell azzal, hogy a vezetése alatt álló Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, a Bolyai Egyetem rendezését illetően. Petre Roman volt az, emlékeztet cikkében Szász János, aki 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron vezényelte a Vatra Romaneasca magyarellenes, sovén üvöltőkórusát. Az egykori miniszterelnök több ízben számba vette elkövetett hibáit, azonban a kisebbségi vonatkozásúakat sohasem említette.- Az önálló magyar egyetem ügyének rendezése nem ajándék az RMDSZ-nek, nem kompromisszumos lépés, hanem Románia nemzeti érdekeit szolgáló döntés. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"
1997. április 8.
"Petre Roman Kolozsváron járt és nyilatkozott a magyar egyetem ügyében. Szerinte a rendezés nem lehet kizárólag politikai, hanem egyben a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai döntésének függvénye, hozzáfűzte. "az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, románokra és magyarokra nézvést." Petre Roman tehát nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Egyetem újraindításával. Petre Roman a szenátus elnöke, pártja a koalíció második ereje. Számolni kell tehát azzal, hogy a Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal a Bolyai-ügy rendezése kérdésében. Emlékezetes, hogy 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron ő vezényelte a Vatra Romaneasca sovén, magyarellenes szavalókórusát. Petre Roman több ízben számba vette kormányzata idején elkövetett hibáit, de a kisebbségi vonatkozásúakra sohasem tért ki. A magyar egyetem a "hamis, bolsevik gyökérzetű egység felszámolását jelenti, amelynek meghirdetett célja a homogenizálás, valójában a beolvasztás, az asszimiláció volt." - hangsúlyozta Szász János. A Bolyai Egyetemet politikai döntés szüntette meg, visszaállításának kisebbségpolitikai jellege van. A tét a Bolyai visszaállítása, ez nem ajándék, hanem a hosszú távú fejlődésre kiható döntés, a romániai magyarság számára maga a jövő. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"