Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szántó Szilárd
2 tétel
2010. december 7.
Kattintható az emmk.ro
Ezentúl nagyobb sikerrel mutatkozhatnak be az erdélyi magyar kulturális élet szereplői – jelentették ki az Erdélyi Magyar Művészeti Kalauz megvalósítói a honlap indítása alkalmából tegnap tartott sajtótájékoztatón. A honlap célja, hogy egy helyen mutassa be mindazokat az erdélyi művészeket, akik nagyobb nyilvánosságot szeretnének.
„Általános tapasztalat a művészet világában, hogy az erdélyi alkotók sokszor kiszorulnak a nagyobb nemzetközi eseményekről, kiállításokról. Ha mégis sikerül egy-két erdélyi magyar művésznek kijutni egy ilyen eseményre, akkor azt kizárólag személyes kapcsolatainak köszönheti. A most induló honlappal elsősorban azt szeretnénk elősegíteni, hogy a sokszor háttérbe szorult alkotóink nagyobb nyilvánosságot kapjanak” – mondta el a honlapot bemutató sajtótájékoztatón Szép Gyula, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának vezetője. Hozzátette: a képzőművészeti honlap beindításával egy régi álom vált valóra
„Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány évek óta foglalkozik tehetséggondozással, tehetségápolással: példaként említhetjük a Médiabefutó országos tehetségkutató versenyt, vagy azt is, hogy a Communitas Alapítvány 2003 óta 249 erdélyi magyar alkotóművészt részesített ösztöndíjban” – fogalmazott Szép Gyula.
Szántó Szilárd, a honlap szerkesztője és webdesignere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a portál működtetésében a következő lépés az alkotók által beküldött adatok feltöltése lesz. „A honlap adatok nélkül startol, mindenkinek egyenlő esélyt biztosít a csatlakozáshoz. A tartalommal való feltöltéshez szükség van az alkotók által beküldött adatokra, portfóliókra.
Halmágyi Erika, az RMDSZ művelődési főosztályának munkatársa, a honlap adminisztrátoraként hozzátette: a portálon kategóriák szerint megtalálható, hogy milyen adatokra van szükség ahhoz, hogy egy művész jelen legyen az Erdélyi Magyar Művészeti Kalauzban.
S. M. Z. Új Magyar Szó (Bukarest)
2015. március 20.
Továbbadtuk a lángot
A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása – hirdetik a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület tagjai, és ennek megfelelően is cselekszenek. Éppen ezért március 13-án hagyományőrző honvédekből és huszárokból álló csoportokra oszolva szemléltetéssel egybekötött történelmi kiselőadásokat tartottunk Háromszék különböző oktatási intézményeiben, a kiscsoportos óvodásoktól az alsó tagozaton át a középső tagozatig.
Jakab Kevend István huszárkapitány, Keresztes Attila hadnagy, Kurucz Szabolcs őrmester és Sükeji Zalán honvéd hagyományőrzők az árkosi iskola és óvoda, a sepsiszentgyörgyi Gulliver napközi kis- és nagycsoportja, valamint a Váradi József Általános Iskola előkészítő csoportja és alsó tagozata számára tartottak előadást. Költő Norbert huszárőrmester, Csüdör András huszár, Szántó Szilárd honvéd a Hófehérke napközi összes magyar nyelvű csoportjánál és a Mikes Kelemen Líceum alsó és középső tagozatán tett látogatást, Dávid Gábor Róbert huszárőrmester és Tofán Szidónia honvédőrmester a baróti Gaál Mózes Általános Iskola, illetve a Cimbora Óvoda gyermekeinél járt, továbbá vendégelőadók voltak az erdővidéki magyar nyelvi vetélkedőn.
Az előadások során a hagyományőrzők elmesélték és megmutatták a gyermekeknek, miből állott, mire használtatott, és hogyan működött a szabadságharc hadseregének fegyverzete, milyen volt a hazát védő 1848–49 korabeli magyar katonák egyenruhája, előadták a szabadságharc rövid történetét, valamint Gábor Áron honvéd tüzérőrnagy életét és halálát, majd a tanulók kérdéseire válaszoltak. A gyermekek megvizsgálhatták a fegyverzetet – ágyút, puskákat, különböző szablyákat –, és mindennek végezetéül szabad fényképezkedés, majd csoportkép készítése következett. A Székely Virtus tagjai szerint a katonai hagyományőrzés számos tevékenysége közül talán a legfontosabb, de mindenképpen a leggyümölcsözőbb az utánpótlás-nevelés, a magyar történelemre, hagyományokra való oktatás, mert tehetünk bármit, díszeleghetünk bármily szépen, készíthetünk tökéletes felszerelést, előadhatunk hiteles bemutatókat, ha nem lesz, aki munkánkat folytassa, minden hiába! Lehet, hogy azok az óvodások, kisiskolások, akik most először láttak közelről huszárruhát, először fogták magyar szablya markolatát, néhány év múlva hagyományaink és egyben nemzetünk őrzőivé cseperednek, és akkor nem hiába dolgoztunk.
Jakab Kevend István elnök,
Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)