Nem értenek egyet a konzuli irodák elutasításával
A bukaresti kormányban részt vevő RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a román külügyminisztérium elutasította Magyarország két konzuli iroda nyitására vonatkozó igényét – közölte pénteken az MTI-vel Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Mellettük az EMNP sem ért egyet az intézkedéssel.
Hozzátette: a tárca vezetése nem konzultált az RMDSZ-szel, és minden indok megvan arra, hogy újragondolja döntését.
A politikus nevetségesnek nevezte, hogy az elutasítást Bukarest az arányosság elvével indokolta.
„Nem lehet összehasonlítani az 1,3 milliós romániai magyar közösséget a néhány ezres magyarországi román közösséggel. Másrészt fontos lenne, hogy Titus Corlăţean külügyminiszter ne csak a nyilatkozatok szintjén támogassa a jószomszédi viszonyt, hanem amikor döntéseket kell hozni, akkor a tettek mezejére lépjen” – mondta a főtitkár.
Arra a kérdésre, hogy miért lenne fontos a Marosvásárhelyre, illetve Nagyváradra tervezett magyar konzuli iroda az erdélyi magyarság számára, Kovács Péter a kettős állampolgárok növekvő számára utalt, akiknek fontos, hogy ne kelljen messzire utazniuk.
„Nagyon fontos, hogy Kolozsváron és Csíkszeredában működik magyar főkonzulátus, az is nagyon fontos, hogy ezek rendszeresen szerveznek találkozókat más erdélyi városokban, de amennyiben kevesebbet kell utazni, könnyebben elérnek az erdélyi magyar emberek ezekbe az irodákba, az a magyar embereket segíti. Azért tartjuk fontosnak a konzuli hálózat bővítését, hogy közelebb tudjanak jutni azokhoz, akik hozzájuk fordulnak” – mutatott rá az RMDSZ főtitkára.
Nagy Anna külügyi szóvivő csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t: Románia érdemi magyarázat nélkül elutasította Magyarország igényét, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson.
A román külügyminisztérium a Krónika kérdéseire válaszolva meglepetésének adott hangot Budapest ama állítással kapcsolatban, hogy magyarázat nélkül utasította volna el a kérést. Döntésüket azzal indokolták, hogy „Magyarország már most jelentős konzuli képviselettel rendelkezik Romániában, továbbá hogy az államközi kapcsolatok terén érvényt kell szerezni a kölcsönösség és az arányosság elvének.”
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön bekérette Románia budapesti nagykövetét. Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár a magyar fél értetlenségét jelezte a román elutasítással kapcsolatban, amelyet Budapest azért is barátságtalannak tart, mert a két külügyminiszter már többször egyeztetett arról, hogyan lehet a két ország kapcsolatát tovább fejleszteni.
Az EMNP barátságtalan gesztusnak, „olcsó taktikázásnak” tartja az elutasítást
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) barátságtalan lépésnek tartja, hogy a bukaresti külügyminisztérium elutasította Magyarország két konzuli iroda nyitására vonatkozó igényét, az elutasítást pedig a román diplomácia „olcsó taktikázásának” tekinti – közölte pénteken az MTI-vel Toró T. Tibor, az EMNP elnöke (fotó). A pártelnök kifejtette: elképzelhető, hogy Bukarest így akarja nehezíteni, hogy Magyarország közjogi kapcsolatot tartson a Romániában élő, magyar állampolgársággal is rendelkezők immár csaknem félmilliós közösségével, de inkább azt valószínűsíti, hogy a román diplomácia természetes igények akadályozásával akar tárgyalási előnyökhöz jutni.
Toró megjegyezte: a bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) érdekérvényesítő képességének gyengeségét jelzi az, hogy megszülethetett egy ilyen elutasítás. „Nemcsak, hogy nem tudta ezt megakadályozni, de a háta mögött hoznak ilyen döntéseket. Ilyen áron nem érdemes ott lenni a kormányban, hogy statisztaként asszisztáljanak mindenféle olyan döntéshez, ami a magyarságnak hátrányos” – mondta az EMNP elnöke.
Székelyhon.ro

Csak Románia képviseli a magyarok érdekeit?
Az európai polgári kezdeményezés kapcsán támadt nézeteltérésen kívül az elutasított magyar konzuli irodák ügyében is szópárbaj alakult ki az RMDSZ vezetői és a román külügyminisztérium között.
Kovács Péter főtitkár a hétvégén közölte, a szövetség nem ért egyet azzal, hogy a bukaresti tárca elutasította Magyarország két konzuli iroda nyitására vonatkozó igényét.
A politikus elmondta, a minisztérium nem konzultált az RMDSZ-szel, és minden indok megvan arra, hogy újragondolja döntését. Kovács nevetségesnek nevezte, hogy az elutasítást Bukarest az arányosság elvével indokolta. „Nem lehet összehasonlítani az 1,3 milliós romániai magyar közösséget a néhány ezres magyarországi román közösséggel.
Másrészt fontos lenne, hogy Titus Corlăţean ne csak a nyilatkozatok szintjén támogassa a jószomszédi viszonyt, hanem amikor döntéseket kell hozni, akkor a tettek mezejére lépjen” – mondta a főtitkár. Arra a kérdésre, hogy miért lenne fontos a Marosvásárhelyre, illetve Nagyváradra tervezett magyar konzuli iroda az erdélyi magyarság számára, Kovács a kettős állampolgárok növekvő számára utalt, akiknek fontos, hogy ne kelljen messzire utazniuk.
A külügyminisztérium szerint viszont nem korrekt, sőt megtévesztő a Romániában élő magyarokra és a magyarországi románokra hivatkozni az ügyben. Radu Podgorean külügyi államtitkár szombaton az RMDSZ-főtitkár nyilatkozatára úgy reagált: a romániai magyarok érdekeit az az állam képviseli, amelynek polgárai, vagyis Románia.
Hozzátette: a külpolitika és azon belül a konzuli kapcsolatok ügye a külügyminisztérium hatásköre, amelynek nincs olyan kötelezettsége, hogy erről a politikai pártokkal egyeztessen. „A bukaresti külügyminisztérium az új konzuli hivatalok megnyitását kétoldalú tárgyalásokon rendezi az érintett országgal. A tárca megalapozatlannak tekinti az RMDSZ-főtitkár nyilatkozatát” – szögezte le közleményében Podgorean.
A történtek miatt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön bekérette Victor Micula budapesti román nagykövetet. Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár jelezte a magyar fél értetlenségét az elutasítással kapcsolatban, amelyet Budapest azért is barátságtalannak tart, mert a két külügyminiszter már többször egyeztetett arról, hogyan lehet a két ország kapcsolatát továbbfejleszteni.
Közben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke barátságtalan lépésnek, a román diplomácia „olcsó taktikázásának” nevezte Bukarest gesztusát. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke az MTI-nek kifejtette: elképzelhető, hogy Bukarest így akarja nehezíteni, hogy Magyarország közjogi kapcsolatot tartson a Romániában élő, magyar állampolgársággal is rendelkezők immár csaknem félmilliós közösségével, de inkább azt valószínűsíti, hogy a román diplomácia természetes igények akadályozásával akar tárgyalási előnyökhöz jutni.
A politikus szerint a bukaresti kormányban részt vevő RMDSZ érdekérvényesítő képességének gyengeségét jelzi, hogy megszülethetett egy ilyen elutasítás.
Rostás Szabolcs, Székelyhon.ro

Az erdélyi magyarság hídszerepére hívta fel figyelmet Bukarestben a magyar IHRA-elnökség vezetője
A Romániában élő magyar közösségnek a két országot összekötő hídszerepéről beszélt Bukarestben Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöksége nevében szólalt fel egy kisebbségi konferencián.
Az IHRA-delegáció vezetője az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a zsidóság diplomáciai szerepéről és kisebbségi kérdésekről a B’nai B’rith Europa nevű zsidó szervezet és a Tolerancia Hídjai elnevezésű román alapítvány szervezésében tartottak szemináriumot, amelynek a román külügyminisztérium adott otthont.
Miután a rendezvény házigazdája, Bogdan Aurescu román külügyminiszter arról beszélt, hogy Románia húsz éve elsőként ratifikálta az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményét, Szalay-Bobrovniczky Vince felszólalásában rámutatott: a térség minden országának vannak feladatai még a kisebbségvédelem terén. Úgy vélte, Romániának feladata támogatni a „jó állampolgáraivá” vált magyarokat közösségi céljaik elérésében.
Az IHRA magyar soros elnökségének terveiről szólva a helyettes államtitkár rámutatott, gesztusértékűnek szánják a soros elnökséget jövő márciusban átvevő Románia felé, hogy az IHRA – június 8-11-e között megszervezendő budapesti plenáris ülése után – novemberben a román határ közelében, Debrecenben tartják a szervezet idei második plenáris rendezvényét.
Magyarország idén márciusban vette át az IHRA elnökségét az Egyesült Királyságtól, a következő soros elnök pedig Románia lesz. Az IHRA-elnökséggel kapcsolatos feladatok a Miniszterelnökséghez kerültek, miniszteri biztosként Takács Szabolcs államtitkár felel az elnökség lebonyolításáért. Az elnökségi feladatokat Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár, a magyar IHRA-delegáció vezetője látja el.
MTI
Erdély.ma