Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szakács Emese
1 tétel
2012. október 17.
Szigorított feltételek – Szemet szúrt a kormánynak a „magyar pénz”
Idéntől az úgynevezett „magyar pénzt”, azaz a magyar kormánytól kapott taneszköz- és oktatási támogatás összegét is fel kell tüntetni a fűtéspótlékot igénylő kérésen. Tavalyhoz képest újdonság, hogy meg kell jelölni jövedelemként a földalapú támogatást is.
Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi Közösségfejlesztési Igazgatóság vezetője lapunknak kifejtette: a Szülőföldön magyarul program keretében felvett támogatás nem zárja ki, hogy fűtéspótlékot kaphasson egy család, csak abban az esetben, ha az összjövedelmek összege meghaladja a havi egy főre eső 615 lejes határértéket. Amennyiben valaki megkapta a 355 lejes magyarországi támogatást, amivel túllépi a megadott határt, öt napon belül értesíteni kell a hivatalt, és az adott hónapban elesnek a fűtéspótléktól. Ám mivel a „magyar pénzt” csak egyszer utalják egy évben, utána ismét lehet kérést benyújtani, hogy a következő hónapban újra jogosultak legyenek az állami támogatásra.
Kézdivásárhelyen viszont másként van: Mátyus Kálmán, a polgármesteri hivatal Közigazgatási és Szociális Szolgálati Irodájának főtanácsadója elmondta, ugyanúgy be kell írni az „ösztöndíj” rovathoz a Szülőföldön magyarul pályázaton nyert támogatást, azonban átlagjövedelmet számolnak, azt osztják el 12 hónapra, és ezt a végösszeget veszik figyelembe a támogatás odaítélésénél.
Hasonló a helyzet Kovásznán is. Szász Gyulától, a polgármesteri hivatal fűtéstámogatásért felelős alkalmazottjától megtudtuk, hogy mivel követhető a „magyar pénz” banki átutalása, büntetésre is számíthatnak azok, akik ezt megpróbálják eltitkolni, és nem mutatják be a számlakivonatot a fűtéstámogatás igénylésekor. Mivel az egy évre adott „magyar pénzt” 12 felé osztják, az egy hónapra eső 30 lejt a gyerekpénz mellé kell feltüntetni jövedelemként. Szakács Emese, a baróti szociális iroda munkatársa is arról tájékoztatott, hogy az „ösztöndíj” rovathoz kell beírni a támogatás egy hónapra jutó összegét (a teljes összeg osztva tizenkettővel), melyet a kérelmező az OTP Banktól kért számlakivonattal igazol.
A fűtéstámogatást szabályozó törvény 2011 óta nem módosult, de idén tavasszal a Kovászna Megyei Munkaügyi Hivatalhoz felszólító átirat érkezett a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból, hogy a taneszköz- és oktatási támogatást is vegyék figyelembe, amikor odaítélik a fűtéspótlékot. A Kovászna Megyei Munkaügyi Hivatal pedig nem tett egyebet, mint továbbította a minisztériumi rendeletet. Hogy miért éppen idén született ez, arra senki nem tud magyarázatot adni, a törvény tulajdonképpen elég egyértelműen rendelkezik, azt mondja, hogy bármilyen jövedelemtípust figyelembe kell venni a fűtéstámogatás odaítélésénél, emellett pedig felsorol néhány kivételt, amelyek nem tartoznak ebbe a kategóriába. A kivételek között semmilyen ösztöndíj nem szerepel.
Ami nagyobb gondot okoz a szociális szolgálati irodáknak: a munkaügyi hivatal évekre visszamenőleg is szeretné begyűjteni azoknak az adatait, akik „magyar pénzt” kaptak. A kézdivásárhelyi Közigazgatási és Szociális Szolgálati Iroda arra kérte a Kovászna Megyei Munkaügyi Hivatalt, dolgozzon ki metodológiát arra, hogy évekre visszamenőleg miként lehetne ezeket a jövedelmeket igazolni és a fűtéspótlékba beleszámolni. Erre válasz egyelőre nem érkezett.
Székely Hírmondó

Erdély.ma