Irodalmár és képzőművész lelkipásztorok alakjának felidézése
A Temesvár-belvárosi Református Templom gyülekezeti termében április 2-án, szombaton A Békés Bánáti Történelmi Egyházmegye lelkipásztorainak irodalmi és képzőművészeti munkássága címmel tartottak tudományos konferenciát. A rendezvény első részében dr. Hegyi Ádám ( Szegedi Tudományegyetem) XVIII. századi nagy elődeinkről tartott izgalmas előadást, majd Szekernyés János temesvári helytörténész egy átfogó, lelkész személyiségeket ismertető és tevékenységüket bemutató előadást tartott. A folytatásban Bálint Sándor, Gáll Zoltán, Bódis Ferenc, Szűcs András Ottó és Makay Botond lelkipásztorok idézték fel elődeik sokoldalú szolgálatát. A tudományos konferencia második részében Dénes József nagyzerindi lelkipásztor mutatta be A kék madár bokrétája című, negyedik verseskötetét. A rendezvény befejező részében lelkész költők verseiből került felolvasásra néhány költemény, közreműködött a nagyzerindi Boldogság zenekar. A gyülekezeti teremben református lelkészek irodalmi és képzőművészeti munkásságát bemutató kiállítást tekinthettek meg a résztvevők.
„Jövőre lesz a reformáció 500 éves évfordulója – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Fazakas Csaba református esperes, a rendezvény házigazdája. – A magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma keretében működő Reformációs Emlékbizottság kiírt egy pályázatot előkészítő rendezvények megtartására. Ezt ragadtuk meg, amikor az immár három alkalommal megtartott Békés Bánáti Történelmi Egyházmegye találkozóit elkezdtük szervezni. Akkor merült fel az ötlet, hogy itt voltak író, festő, költő, zeneszerző lelkészek, miért ne tekintenénk vissza egy konferencia keretében erre a múltra. A XIX. század vége, a XX. század olyan lelkészeket állított szolgálatba ezen a vidéken, mint Nemes Elemér, Szombati-Szabó István, Streleczky Sándor, Nagy Márton, Szepesi Nits István, Szabolcska Mihály, dr. Szabolcska László, id. Zöld Mihály, ifj. Zöld Mihály, Kádár István, Orth Imre, Ajtay Gábor vagy a nemrég elhunyt dr. Higyed István, vagy az élő lelkipásztorok közül Makay Botond és Dénes József, akik a szószéki szolgálat mellett irodalommal, képzőművészettel vagy éppen zeneszerzéssel foglalkoztak. Ezt akarjuk föleleveníteni, hiszen ez is a gazdag reformációi örökségnek a része. Ebben a térségben mindig voltak, vannak és lesznek olyan emberek, akik az ige erejével, az ige hatalmával és az igéből származó ihlettel szolgálják a magyarságnak nemcsak egyházi, hanem kulturális önazonosságának a megőrzését is.”
A konferencia megszervezését az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő – Reformáció Emlékbizottsága támogatta.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Templomszentelés Újkissodán
„A legnagyobb ajándék, hogy ilyen sokan együtt vagyunk!”
Rendkívüli eseményre került sor 2016. április 30-án, szombaton Temesvár Újkissoda kerületében: ft. Csűry István püspök részvételével megtartották az újkissodai református templom felszentelési ünnepségét. A 24 esztendővel ezelőtt megálmodott, közel 20 esztendeig épült gyönyörű, mintegy 200 férőhelyes templom végre elkészült, és zsúfolásig megtelt az örömteli nagy napon! A templomszentelési istentiszteleten, az újkissodai gyülekezet mellett részt vettek a temesvári egyházmegye lelkipásztorai, vendég presbiterek és gyülekezeti tagok, közjogi méltóságok és a templomépítést támogató Niederlausitzi Egyházmegye (Németország) népes küldöttsége, nt. Thomas Köhler esperes vezetésével.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az egyházmegyéből és a határokon túlról érkezett vendégeket, valamint a házigazda gyülekezet tagjait nt. Fazakas Csaba református esperes köszöntötte. „Óriási ünnep ez a mai, hiszen a temesvári egyházmegyében, itt a bánsági szórványban, a rendszerváltást követően ez a második templom, amit Isten kegyelméből felszentelünk” – mondta Nt. Fazakas Csaba esperes. A templomszentelési istentiszteleten ft. Csűry István püspök hirdetett igét. „Boldogok vagyunk, mert megint egy új templomot szentelhetünk fel az egyházkerület területén, itt, Temesváron és megint egy olyan gyülekezet körében vagyunk, amely méltán mondhatja el: Isten megáldott bennünket, lelki hajlékunk, otthonunk van, amelybe ha megérkezünk, akkor halljuk az ő szavát, érezzük a gyülekezet közösségét” – mondta a püspök. „Jelét adta Isten, hogy haza lehet érkezni, haza érkeztünk ide, otthon vagyunk ebben a gyönyörű templomban”.
Az igehirdetés után Bálint Sándor templomépítő lelkipásztor, az újkissodai gyülekezet lelkészének beszámolója következett, aki vetített képes összeállítás segítségével idézte fel a templomépítés küzdelmes két évtizedét. „Mindig arra gondoltam, hogy egyszer elkészül ez a templom és meg fogjuk tölteni ezt a templomot, de amikor azt kérdezték tőlem, hogy mikor lesz ez a nap, nem tudtam válaszolni. Most eljött az a nap, amelyet az Úr rendelt, és megtelt a templom. A legnagyobb ajándék a számomra, hogy ilyen sokan együtt vagyunk!” – mondta Bálint Sándor. „Ahhoz, hogy ez a templom felépülhessen, rengeteg dologra volt szükség, de Isten áldása után talán az a legfontosabb, hogy jó emberekkel találkozzunk. A templomépítés során megtapasztaltam, hogy rengeteg jó ember van Temesváron – és nem csak Temesváron –, és ezekkel a jó emberekkel nekem sikerült találkoznom. Ha nincs templomépítés, ennyi jó, áldozatkész emberrel életemben nem találkozhattam volna! Közel két évtized alatt 5765 nyugtát írtunk a templomépítésre adakozóknak, ennyiszer nyíltak ki a szívek, a zsebek templom javára” – mondta a templomépítést sikeresen megvalósító Bálint Sándor lelkipásztor, aki külön megköszönte a Bau Projekt cég építészeinek, az építésvezetőnek, az oltárkészítőnek és a remekbe szabott munka többi kivitelezőjének áldozatkészségét és kiváló teljesítményét.
Pataki Károly egyházmegyei főgondnok köszöntője során felidézte a templomépítés legfontosabb pillanatait, hangsúlyozva, hogy most már a gyülekezet feladata ezt a gyönyörű templomot élettel, szeretettel megtölteni. A templomépítést a kezdetektől támogatta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, aki azt kívánta, hogy az újkissodai református közösség itt, ebben a templomban ünnepelje 2029-ben a gyülekezet fennállásának 100 évfordulóját, de az lenne az igazi, ha a most felszentelt templom 100 évfordulóján is együtt ünnepelnének az újkisssodai református magyarok. A templomszentelő imádságot nt. Thomas Köhler, a Niederlausitzi Egyházmegye esperese mondta el, majd a németországi evangélikus testvérgyülekezet képviselői úrvacsorai kegytárgyakkal ajándékozták meg a temesvári gyülekezetet. Az ünnepség résztvevőit a meghívott felekezetek lelkészei és a Temesvári Egyházmegye lelkészei köszöntötték.
A templomszentelési istentisztelet fényét a Gáspár Mária vezényelte Szabolcska Mihály kórus, a Szabó Gabriella vezette Új Ezredév kórus, a Niederlausitzi Egyházmegye fúvószenekara, Vesztergám Miklós tárogatóművész, valamint a temesvári Bokréta citeracsoportjának szolgálata emelte.
Ft. Csűry István püspök áldását követően a templom bejáratánál sor került a templomszentelésnek emléket állító márványtábla leleplezésére, amely Szepesi Nits István szavait idézi: „Ez falak hittel épültek / Békesség és hit van / most is tetőnk alatt / Békességünk, hitünk / reméljük megmarad…”. Az Új Ezredév kórus elénekelte Bálint Sándor Vezérlő fény című saját szerzeményét, végül a templomszentelési ünnepség a Himnusz eléneklésével és szeretetvendégséggel zárult.
„Álmaim beteljesülése ez a nap – nyilatkozta az ünnepség végén Bálint Sándor újkissodai lelkipásztor – minden lelkész szeretne olyan nyomot hagyni egy gyülekezet életében, ami maradandó. Én ezzel a mai nappal az életemnek egy olyan pontjához érkeztem, amelyik engem is arra bátorít, hogy nem volt hiába az eddigi szolgálatom, a gyülekezetet pedig arra, hogy akármilyen kevesen vannak, de hogyha összefognak, akkor eredményt fognak elérni! Isten megsegített bennünket!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Felszentelték a megújult Petőfi-emlékművet
„A magyar közösség összefogásának is emléket állít”
Május 31-én, kedden délután Temesvár-Szabadfalu központi parkjában ünnepélyes keretek között felavatták a 104 esztendővel ezelőtt állított, közadakozásból felújított Petőfi-emlékművet. Az avatóünnepségen részt vettek a Temes megyei RMDSZ vezetőségének a tagjai, a Szövetség önkormányzati jelöltjei, a helyi magyar közösség tagjai. A Petőfi-emlékművet a temesvári magyar felekezetek képviselői szentelték fel és áldották meg.
A Bánság legnépszerűbb 1848-as emlékhelyén összegyűlt mintegy 100 fős közönséget Fazakas Csaba, a helyi RMDSZ kulturális alelnöke köszöntötte. Az ünnepség a Szózat eléneklésével folytatódott, majd Fazakas Bence bartókos diák elszavalta Szabolcska Mihály alkalomhoz illő versét.
A felújított emlékművet nt. Szilvágyi Zsolt kanonok, józsefvárosi plébános, nt. Kovács Zsombor temesvári evangélikus lelkész, nt. Kovács Pap Ibolya vöröscsárdai lelkipásztor, nt. Koppándi-Benczédi Zoltán unitárius lelkész és Boros Róbert baptista lelkész szentelték fel ökumenikus szertartás keretében. „Mennyi ember összefogásának köszönhető, hogy ez az emlékmű megépült, és mennyi ember összefogása kellett hozzá, hogy most megújult – mondta ünnepi köszöntője során nt. Szilvágyi Zsolt kanonok –, ezért 104 év után ez az emlékmű bennünket a kibékülésre és az egységre kell emlékeztessen. Nagy szüksége van most erre a közösségünknek.”
Az 1849-es szabadfalui történelmi eseményeket és a Petőfi-emlékmű születésének történetét Szekernyés János helytörténész elevenítette fel, kiemelve, hogy nemzeti költőnk, Petőfi Sándor 1849. április 25.–május 3. között egy egész hetet tartózkodott Szabadfalun, és Bem tábornok itt léptette elő őrnaggyá. Az első 1848-as emlékjelet 1899-ben állították Szabadfalun, majd 1912-ben közadakozásból, Székely László temesvári főépítész tervei alapján megépült az emlékmű, a Petőfi domborművet Sipos András szobrász készítette.
„Nemzeti összetartozásunk meghatározó jelképe az 1848-as forradalom és szabadságharc. És a szabadfalusi Petőfi-emlékmű méltó módon állít emléket nemzeti eszményeinknek. Ám ez az emlékmű nem csak nemzetünk költőjének, Petőfi Sándornak, hanem a bánsági magyar közösség összetartozásának, összefogásának is emléket állít. Több mint száz évvel ezelőtt őseink úgy döntöttek, Temesváron emléket állítanak népünk szabadságvágyának. Mi, száz évvel később, ugyanezt tettük. Elhatároztuk, hogy felújítjuk az emlékművet és a közösség összefogása által, közadakozásból meg is valósítottuk a felújítást” – mondta Molnár Zsolt parlamenti képviselő, a Bánsági Közösségi Egyesület elnöke, aki név szerint megköszönte valamennyi magyar vállalkozónak és magánszemélynek a felújításhoz való hozzájárulásukat.
Az újraavatási ünnepségén beszédet mondott Farkas Imre, az RMDSZ temesvári helyi tanácsosjelöltje, aki kiemelte: „Választásaink mindig meghatározzák jövőnket! Az, hogy kit és hogyan ünneplünk, nagyon sokat elmond rólunk. Petőfi Sándor a magyar nemzet lelkiismerete. És aki a nemzet lelkiismeretére hallgat, az jó úton jár.” Az ünnepségen részt vett Stefan Velciov, a Bánsági Bolgárok Szövetségének első alelnöke, aki köszöntője során fejet hajtott a forradalmár költő, Petőfi Sándor emléke előtt és a bolgár nemzeti költőhöz, Hriszto Botevhez hasonlította, akinek sorsa kísértetiesen hasonlít Petőfi Sándoréhoz.
Az ünnepség a Bartók Béla Elméleti Líceum diákjainak „Föl, föl vitézek a csatára” – forradalmi hangulat a népzenében című, 1848–49 zenei hangulatát felidéző ünnepi műsorával folytatódott. A Himnusz eléneklése során az ünnepség résztvevői elhelyezték a kegyelet koszorúit a felújított Petőfi-emlékmű talapzatánál.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Tőkés József református lelkésznek állítottak szobrot Málnásfürdőn
Első okleveles településként való említésének 650. évfordulóját (1366–2016) gazdag műsorral ünnepelte Málnás: szobrot állítottak Tőkés Józsefnek (1884–1951), a falu egykori iskolaépítő református lelkészének, a Sepsi Református Egyházmegye korabeli esperesének. Alkalmat jelentett az ünnepre az is, hogy 160 évvel ezelőtt szentelték fel a gyülekezet templomát, kerek 100 évvel ezelőtt itt született dr. Tőkés István teológiai tanár, püspökhelyettes.
Négyes emlékezésre gyűlt össze a falu július 23-án, szombaton: a zsúfolásig telt kultúrotthonban Szotyori Angéla polgármester nyitotta meg a kétnapos ünnepet. Székely sors című zenés történelmi, irodalmi összeállítással léptek fel a Tőkés József nevét viselő iskola tanulói. Az előadást, valamint a betanító pedagógusokat (Mihály Emese Ágotát és Lukács Évát) vastapssal jutalmazta a közönség. A helybeli kultúrotthon falait a homoródszentpáli Hátszegi Csaba, a romániai és magyarországi fotóművészek szövetségének tagja megvásárolható művészfotói díszítették. Az ünnepségen részt vett Tőkés László Európai Parlamenti képviselő és a kiterjedt Tőkés család.
Üdvözlőbeszédet mondott Hebling Zsolt, Málnás Balaton menti testvértelepülése, Alsóörs polgármestere és a barcasági Négyfalu és Szilágysámson önkormányzatának képviselői, ugyanis településeik szintén ebben az évben ünneplik írásos említésük 650. esztendejét.
A Tőkés József által építtetett helybeli református papilak előterébe gyűltek össze szoboravatóra az ünneplők. Balla Barna málnási református lelkipásztor jeles elődjére emlékezett, akinek szobra jelenünkben is munkára és lelkesedésre sarkall, kitartásra buzdíthatja a ma élőket. Kifejezte meggyőződését, hogy a Málnáson 42 évig szolgáló lelkipásztor, Tőkés József nagytiszteletű esperes szellemi hagyatéka még sokáig élni fog jelenlegi hívei lelkében. Felidézett néhány, az esperes személyéhez kötődő rövid történetet, amelyeket jelenleg még élő egykori tanítványaitól gyűjtött össze. Tőkés József esperes-lelkész, egyházi író, szótárszerkesztő, Tőkés István édesapja, Tőkés László nagyapja volt. Marosvásárhelyen és Nagyenyeden tanult, a teológiai tanulmányok után a berlini tudományegyetemen hallgatott előadásokat. Segédlelkész volt Kolozsváron, majd haláláig a málnási gyülekezet lelkipásztora. A Sepsi Református Egyházmegye tanügyi előadója és zsinati tagja lett. A magyar felsőházban a Háromszéki nép jogaiért harcolt. Málnás községben fogyasztási és hitelszövetkezetet alapított, falujában két tanerős iskolát építtetett (1922), hogy a helybeli gyerekek anyanyelvükön sajátíthassák el a tudományt. Szerkesztette az Emlékkönyv a reformáció négyszázados évfordulójára című, Sepsiszentgyörgyön 1918-ban megjelent forrásértékű kötetet. Porai a málnási temetőben nyugszanak, ahová a helyi közösség és a család elhelyezte az emlékezés koszorúit.
Szoboravatás előtt az ünnepségen jelen lévő Gulyás Gergely, a magyar Országgyűlés alelnöke beszédében az egykori lelkész mAradandó üzenetét, a ma élő klérus munkájának hasznos és nélkülözhetetlen voltát, a tőkési példamutatás megtartó erejét emelte ki. Tőkés László köszönetét fejezte ki, hogy megörökítették nagyapja arcmását. Úgy emlékezett rá, mint aki, mint sokan mások – a költő Szabolcska Mihály Temesvári lelkipásztor, Márton Áron katolikus püspök –, az akkori Erdélyben megmAradt, hivatástudattal és kitartással végezte a szorongatott magyarság között lelkipásztori, papi feladatát. Köszöntőbeszédet mondott Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, példaértékűnek nevezve az összefogás szükségességét mutató emlékezést, amely valóságos népünneppé nőtte ki magát. Balla Barna tiszteletes a közösség nevében megköszönte a megyei tanács anyagi támogatását, amellyel segítette a szoborbizottság munkáját.
A mellszobor az avatón is jelen lévő Petrovits István Sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása, öntését Sánta Csaba szovátai mester műhelyében végezték. Az ünnepségen tiszteletét tette a Málnáson élő id. Szilágyi Zsolt egykori karmester és tenorista, fellépett a Sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus (vezényelt ifj. Szilágyi Zsolt), a helybeli iskolások furulyacsoportja egyházi énekeket játszott Balla Enikő vezényletével. Avató után a református templomban bemutatták az alkalomra megjelent Málnás című ünnepi kiadványt, melynek öttagú szerzői gárdájából dr. Székely Zsolt régész a vidék múltjáról, e sorok írója pedig a község hasznosítható kincseiről, jövője javításának szükségességéről értekezett.
A vasárnapi ökumenikus istentiszteleten Balla Barna lelkipásztor emberi életünk istenes alapokra való helyezésére figyelmeztetett a Szentírás 5 Mózes 4:40 textusa alapján. Ekkor került sor a Tőkés Istvánról készült dokumentumfilm ősbemutatójára.
Később tartalmas népünnepéllyel folytatták a falunapot. Délután Sepsiszentgyörgyi Fenyőcske, a sepsikőröspataki Kőrös ifjúsági néptánccsoport, a sepsikőröspataki Zumba moderntánc-csoport, a Sepsiszentgyörgyi Canticorum női kar és a helybeli fiatalok műkedvelő színjátszó csoportja uralta a sportpálya szabadtéri színpadát. Az eszem-iszomot utcabál követte. A nagy évforduló esztendejét egy emlékkővel tették mAradandóvá a polgármesteri hivatal előterében. Készítője Urszuly Sámuel mikóújfalusi kőfaragóművész.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék
Erdély.ma

Bölcső és biblia
„A történelmi múlt erőt kell adjon a jövőhöz!”
Szimbolikus jelentőségű, bölcsőde- és szoboravató hálaadó ünnepséget tartottak június 23-án, pénteken a temesvári református templompalotában. Igét hirdetett ft. Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke. Az örömteli eseményre a Reformáció 500. és a Református Anyaszentegyház 450. évfordulója tiszteletére, a Mária téri templompalota fennállásának 115. évében került sor, a temesvári magyar közösség jeles képviselőinek részvételével.
A hálaadó ünnepség díszvendégeit, ft. Csűry István református püspököt, nt. Bódis Ferenc temesvári esperest, az egyházmegye és a testvéregyházak lelkipásztorait, Farkas Imre temesvári alpolgármestert, Molnár Zsoltot, a Bánsági Közösségért Egyesület elnökét, volt parlamenti képviselőt, a magyar közösség jelenlevő tagjait nt. Fazakas Csaba házigazda lelkipásztor köszöntötte. Az igehirdetés során ft. Csűry István a szentírásból Pál apostol történetét idézte fel, akit a tanítványok arra kértek Cézaréában, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe, mert ott megkötözik, és a zsidók és a pogányok kezére adják. De Pál így felelt: „Miért sírtok, és miért keserítitek meg a szívemet? Hiszen én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért.” Amikor pedig nem hagyta magát meggyőzni, megnyugodtunk és azt mondtuk: „Legyen meg az Úr akarata!” Nekünk, a modern kor emberének, a nehézségek, a terhek, a félelmeink súlya alatt, ugyanaz a dolgunk: meg kell mutatnunk, hogy Isten akarata szerint akarunk és tudunk élni!” – mondta a püspök.
Az ünnepi közgyűlést nt. Fazakas Csaba lelkipásztor nyitotta meg, aki felkérte dr. Kovács Béla főgondnokot, hogy olvassa fel beszámolóját az első temesvári magyar bölcsőde létrehozása érdekében megtett lépésekről. „Ennek a bölcs gondolatnak az elindítása még a 2011-es évre tehető, mikor az egyházközség templomi hangerősítőjének korszerűsítése és bővítése készült el, mikor beindítottunk egy „baba–mama” szobát a vendéglakás nappalijában, ahol a fiatal édesanyák kicsiny gyermekeikkel, részt vehettek a vasárnapi istentiszteleteken. Ezek a baba–mama szobában találkozó fiatal édesanyák fogalmazták meg azon kérésüket, hogy az elkövetkező években, egyházközségünk beruházási terveiben jó lenne bevállalni egy magyar bölcsőde kialakítását a templompalotában. A Presbitérium helyesnek találta ezt a bölcs felvetést, és apró lépésekkel, de töretlenül haladt a magyar bölcsőde megvalósítása felé” – mondta dr. Kovács Béla, aki lépésről lépésre felidézte az öt évig tartó folyamat főbb állomásait, amelyek végén elérkezett a bölcsőde ünnepélyes felavatásának a pillanata. Ez alatt az idő alatt folyt az adománygyűjtés, a jótékonysági rendezvények szervezése, a bölcsőde javára és ezzel párhuzamosan a pályázás a Református Konventnél és a Nemzetpolitikai Államtitkárságnál, amelyeknek köszönhetően, a Magyar Kormány támogatásával végre megvalósulhatott a bölcsőde. „A kialakított bölcsőde beindításának, azaz jogilag és törvényesen garantált működtetésének rendezését a 2017-es év eleji Presbiteri gyűlésen Fazakas Csaba parókus lelkész vállalta, és meg is oldotta idén március végéig. Ennek érdekében Egyházközségünk Nagyváradról átvette a „MÁRTA” Alapítványt, melyet a romániai Igazságügyi Minisztérium és Ügyfélszolgálat módosít a 160017/21.03.2017 számmal bejegyzett „Márta Református Alapítványra”. A Presbiteri gyűlés 11. pontjánál megbeszéltük és elfogadtuk a bölcsőde működtetéséhez szükséges álláskeretet, mely a következőkből áll: 1 adminisztrátor, 2 óvónő, 2 dada, 1 takarítónő és egy félnormás asszisztens. Reméljük, hogy a templompalotánkban kialakított első magyar bölcsődét 2017 szeptemberétől sikeresen működtetjük, azaz a 140 négyzetméteres helységben 2 csoportban 30 kicsi bölcsődés kezdheti el a tanévet” – mondta befejezésül dr. Kovács Béla főgondnok.
A Csongrádi egyházmegye nevében nt. Juhász András csongrádi esperes köszöntötte a jelenlevőket, aki jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Szegedi Kis István mellszobrának másolata, Lapis András szobrászművész alkotása immár a temesvári református templompalota dísze.
A szoborállítás engedélyeztetése Farkas Imre temesvári alpolgármester hathatós segítségével valósult meg. „Az 500 évvel ezelőtt kezdődött reformációt Temesvárra hozó Szegedi Kis István a Wikipédiából és a történelemkönyvek lapjáról ma ismét kilép Temesvár utcájára – mondta ünnepi köszöntője során Farkas Imre. – Külön eredmény az a tény, hogy egy több mint 300 000 lakosú városba – ahol sajnos a számarányunk 5 százalék alá esett – sikerült beemelni őt a Temesvár életét és szellemiségét meghatározó 100 fontos személyiség közé. Így a személyiségek sétányát kiterjesztettük a Mária térig. A történelmi múlt erőt kell hogy adjon a jövőhöz. Ezt jelenti ma az első temesvári Magyar Bölcsőde avatója. Egy több éven át érlelt, és alaposan előkészített terv megvalósulása, amihez külön gratulálok. Szórványban és halmozott vegyességben élő magyar közösségünk jelmondatává kell váljon az esemény meghívójának zárómondata: „Jövőnk a bölcsőben van”!
A magyar bölcsőde megvalósítását a magyar Nemzetpolitikai Államtitkársághoz benyújtott, 15 millió forint értékű pályázat tette lehetővé, amelynek egyik fontos szószólója volt Molnár Zsolt, akkori parlamenti képviselő. „Nagy elégtétel számomra, hogy fél évvel a képviselői mandátumom lejárta után, végre felavathatjuk az első konkrét megvalósítást, amelyhez hozzájárultam: a magyar bölcsődét. Ígérem, hogy hamarosan megvalósul a temesvári magyar egyetemisták számára létesített bentlakás és a végvári szórványkollégium is!” – mondta Molnár Zsolt, a Bánsági Közösségért Egyesület elnöke. A hálaadó ünnepség fényét a Szabolcska Mihály énekkar és a Dettai Reviczky Gyula daloskör szolgálata emelte.
A résztvevők átvonultak az európai színvonalú felszereltséggel bíró Magyar Bölcsőde helyiségeibe, ahol ünnepélyes szalagvágásra került sor, majd ft. Csűry István királyhágó-melléki református püspök megáldotta a létesítményt. Következett Szegedi Kis István bronz mellszobrának leleplezése, a református templompalota bejárata mellett. A nagy református teológus, Luther Márton tanítványának tevékenységéről Szekernyés János helytörténész tartott alaposan dokumentált előadást, hangsúlyozva, hogy Szegedi Kis István, a régió nagy reformátora feltétlenül megérdemli, hogy a szobrot állítsanak neki Temesváron. Mint a Temesvári Képzőművészek Szövetségének az elnöke, Szekernyés János azt is kiemelte, hogy újabb jelentős művészeti alkotással gazdagodott a Bánság fővárosa. A református templompalota falát díszítő Szegedi Kis István bronz mellszobrot Farkas Imre alpolgármester és nt. Fazakas Csaba lelkipásztor leplezték le. A bölcsőde- és szoboravató hálaadó ünnepség szeretetvendégséggel zárult.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)