Véget ért az ötödik pulzArt
Kortárs kultúra sűrítve
A legegyszerűbb eszközhasználattól a legbonyolultabb, legújabb technikát alkalmazó produkcióig széles skálán mozogtak idén is az ötödik alkalommal megszervezett pulzArt kortárs összművészeti fesztivál programjai Sepsiszentgyörgyön, mindez úgy, hogy a kortárs kultúra törekvéseinek érdekes szeletét és izgalmas alkotókat lehetett megismerni, legyen szó színházról, zenéről, képzőművészetről vagy irodalomról.
Lassan hagyományossá vált, hogy rendhagyó helyszínen, rendhagyó indítórendezvénnyel rajtol a pulzArt fesztivál, idén az állomási Olt-híd rácsozataira kifeszített bannerek jelezték, hogy ismét valami izgalmas történik Sepsiszentgyörgyön, de a főtéren elhelyezett és a kinti térre újragondolt színházdíszletek is felhívták a figyelmet a fesztiválra. Kupás Anna installációit egyébként a gyerekek a tőlük megszokott természetességgel azonnal birtokba vették, és bár a művész szándéka nem feltétlenül ez volt, örömmel vette, hogy igenis újra lehet gondolni és kinti térben is működtetni a színpadra tervezett díszletelemeket.
Futurisztikus térvetítés és lakónegyedi mindennapok
Szűknek bizonyult a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér csütörtök délután, amikor Erdély Dániel formatervező tartott előadást az általa kitalált új geometriai formáról, a spidronról, ezt követően pedig Bordos László Zsolt képzőművész sztereó 3D objekt mapping installációját lehetett megtekinteni. A legkorszerűbb technikát használó, spidron inspirálta, futurisztikus térvetítésre naponta 60–70-en voltak kíváncsiak. Más, számunkra talán ismerősebb világot mutatnak be Hajdú Tamás enyészet és szépség ellentmondását feloldó, a lakónegyedek mindennapjaiban is a csodát megtaláló fotói. A nagybányai állatorvosként dolgozó fotográfus Áthallások című kiállítása ebben a hónapban még megtekinthető a Köntés Galériában.
Árnyjáték, bolhapiac, tigris
Az idei pulzArt színházi kínálata igazán elkényeztette a közönséget, ugyanis sokféle színjátékos kísérletet láthatott. A brit Finger & Thumb Theatre Rút kiskacsa című árnyjátéka elragadó módon, nagy-nagy szeretettel mutatta be a mindenki által ismert mesét, a legkisebbeket, de a felnőtteket is beszippantva ebbe az egyszerű, de mégis árnyalt fekete-fehér világba. Ugyancsak egyszerű eszköztárral, de a technika előnyeit kihasználva fejtette fel előttünk Margarete történetét Janek Turkowski lengyel színházi szakember, aki bolhapiacon vásárolt 64 darab 8 mm-es filmtekercs titkainak nyomába ered, nemcsak azt körbejárva, hogy milyen volt az élet Kelet-Németországban az 50-es, 60-as években, hanem olyan, mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket feszegetve, hogy milyen digitális lenyomatot hagyunk magunk után, különösen ma, amikor minden megörökítődik. Húsba vágó őszinteséget eredményező, lecsupaszított eszköztárral dolgoztak az Ernelláék Farkaséknál című lakásszínházi produkció színészei, az előadás az azonos című film színházi változata. A pulzArton egyébként a filmet is vetítették, a közönség nagy része mindkét változatban megnézte a családi történetet, ráadásul az alkotókkal is lehetett találkozni. A fesztivál egyik kiemelkedő produkciójának számított a Hakanai, amely a színház és a digitális művészet izgalmas találkozásának tekinthető, a haiku táncperformanszt nem kiegészítette az élő mozgóképes vetítés, hanem a virtuális világ együtt élt, együtt mozgott, sőt, összejátszott a táncossal, aktív szereplője volt az előadásnak. Abszolút közönségkedvenc volt ezúttal is a Tein Teátrum, amely csak a fesztiválra tért vissza, egy kortárs román darabot mutatva be. Gianina Cărbunariu Tigris című darabja a tőle megszokott szociális és társadalmi érzékenységgel tart görbe tükröt a nézőnek, emlékeztetve, hogy a tigris mi vagyunk. A szöveg valós történetet dolgoz fel, évekkel ezelőtt a nagyszebeni állatkertből elszabadult egy tigris, és ahogy a helyzetet kezelték a hatóságok. A Tein Teátrum produkciójára a késői kezdési időpont ellenére is népes közönség gyűlt be, megtöltötték volna a színház nagytermét is.
Napi egy adag irodalom
Napi egy, de annál izgalmasabb irodalmi programot kínált a pulzArt. Magyar és román olvasó egyaránt kíváncsi volt Florin Iaru költőre, íróra, a román kortárs irodalom egyik legismertebb alakjára, akit a nagyközönség a Cațavencii szatirikus hetilapból is ismerhet. A szerző lendületes és szenvedélyes beszédstílusa, közvetlen modora első perctől megnyerte a jelenlevőket, az anekdotákkal fűszerezett beszélgetés igazán jó hangulatban zajlott.
A pulzArt idén a Magyar Íróválogatottat is vendégül látta, így nemcsak beszélgetni, de focizni is látták az írókat, akik a Tamási Áron Színház focicsapatával mérkőztek meg, majd este természetesen író–olvasó találkozót is tartottak. Kukorelly Endre ott mondta el, ha hívják, szívesen mennek a legkisebb faluba is, hiszen a foci révén eljuttathatják az irodalmat oda is, ahol esetleg kevesebb az érdeklődés. A csapat kapcsán elmondta, egyszerűen csak bírják egymást, jól megvannak egymással. Az irodalmi programok sorát a Marosvásárhelyen élő idén Mészöly Miklós díjjal kitüntetett író Szabó Róbert Csaba zárta, akinek eddig öt prózakötete jelent meg, az Alakváltókat az ozsdolai betyárok, Pusztai, Jeges és Dézsi története inspirálta.
Pörgés az éjszakában
Természetesen a zene keretezte a pulzArt programjait, a kezdő löketet a brit Mammal Hands kortárs jazzt játszó csapat adta, míg a zárást a japán kortárs zenei szcénát képviselő Tokyo Sound Land biztosította, közte németországi és Ausztriában élő, kongói származású dj, maszáj gyökerekkel rendelkező brit énekesnő hozott pörgést a pulzArt éjszakáiba. Az évek folyamán markáns célközönsége alakult ki a fesztiválnak, egyre erősebb nemzetközi jelenléttel, amely négy nap pulzálást, kitekintést, megismerést, élményt jelentett mindazoknak, akiket érdekel, hogyan látják és láttatják a művészek kortárs világot.
Gy. Turoczky Emese / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Marosvásárhelyi könyvvásár – irodalmi estek, koncertek, gyerekprogramok
A Jelenkor Kiadóval és szerzőivel, irodalmi estekkel, színházi előadásokkal, koncertekkel, gyerekprogramokkal, olvasójátékkal és persze a magyar könyvkiadás legújabb termésével várja az érdeklődőket november 16 és 19-e között a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Az idei vásár mottója ahol a múlt és a jövő… egyrészt utal arra, hogy idén több marosvásárhelyi, illetve erdélyi szerző is kerek évfordulós, ennek jegyében kerül sor több irodalmi beszélgetésre, vagy előadásra is. Káli Király István a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke szerint a vásár nemcsak a múltra tekint vissza, hanem a jövőbe is néz, immár öt éve gyerekprogramokat szerveznek, évről évre nagyobb sikere van az olvasójátéknak, és a vásár kimelt programjait is úgy állítják össze, hogy minden korosztály, így a fiatalok is találjanak kedvükre valót.
A vásár idei díszmeghívottja a Jelenkor Kiadó és szerzői: Bartók Imre, Kemény Zsófi, Peer Krisztián, Selyem Zsuzsa és Szabó Róbert Csaba.
A négy naposról öt naposra bővülő rendezvény több mint 100 programpontja közül Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ vezetője a nagyobb érdeklődésre számot tartó eseményekre hívta fel a figyelmet. Így a Kolozsvári Állami Magyar Színház Julius Caesar című előadására, a Márkos Albert, Gryllus Samu, G. Szabó Hunor és Dagadu Veronika Sena alkotta és Nádasdy Ádámmal kiegészült WH Együttes Shakespeare’s Sonnets&Songs produkciójára, valamint a Kaláka együttes és Lackfi János gyerek, illetve felnőtt koncertjére. Ezek mellett több irodalmi estre is sor kerül. November 16-án a Jelenkor szerzői ülnek egy asztalhoz, 17-én a mai magyar női prózáról értekeznek (Szvoren Edina, Selyem Zsuzsa, Király Kinga Júlia, Péntek Orsolya, Márton Evelin), a költők kerekasztalán (Egyed Emese, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Nádasdy Ádám) pedig Arany János kerül terítékre.
Idén is egész napos gyerekprogramokkal várja a legfiatalabb olvasókat Makkai Kinga, a vásár gyermek- és ifjúsági programjainak szervezője, aki hangúlyozta, a programok célja, hogy a gyerekek úgy tekintsenek az irodalomra, mint élő valóságra, amelyben a mű, a szerző és olvasó szerves egységet alkotnak. Így több író-olvasó találkozóra is sor kerül majd, főként idén megjelent kötetek szerzőivel válthatnak szót a legkisebbek. Az évek óta nagy érdeklődés övezte Olvasd el, és játssz velünk! olvasójáték kapcsán elmondta, eddig 120 csapat jelentkezett (szeptember 29-én zárul a jelentkezés). Szabadság (Kolozsvár)

Múlt és jövő bűvöletében fog telni a 23. marosvásárhelyi könyvvásár
A Jelenkor Kiadóval és szerzőivel, irodalmi estekkel, Julius Caesarral, Shakespeare szonettekkel, koncertekkel, gyerekprogramokkal, olvasójátékkal és persze a magyar könyvkiadás legújabb termésével várja az érdeklődőket november 16 és 19-e között a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Erdély legnagyobb és legrangosabb könyves szemléjének programját sajtótájékoztató keretében ismertették a szervezők, Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke, illetve Makkai Kinga, a vásár gyermek- és ifjúsági programjainak szervezője. – áll a szervezők által kiküldött közleményben.
Az idei vásár mottója ahol a múlt és a jövő… egyrészt utal arra, hogy idén több marosvásárhelyi, illetve erdélyi szerző is kerek évfordulós, így Szőcs Kálmán, Sütő András, Székely János, Bajor, Andor, Tamási Áron, Aranka György, Ady Endre, Arany János . Ennek jegyében kerül sor több irodalmi beszélgetésre, vagy előadásra is. Káli Király István ugyanakkor elmondta a vásár nemcsak a múltra tekint vissza, hanem a jövőbe is néz, immár öt éve gyerekprogramokat szerveznek, évről évre nagyobb sikere van az olvasójátéknak, és a vásár kiemelt programjait is úgy állítják össze, hogy minden korosztály, így a fiatalok is találjanak kedvükre valót. Ugyancsak Káli Király István beszélt az idei könyvkínálatról is, hangsúlyozva, hogy az idei díszmeghívott a Jelenkor Kiadó és szerzői: Bartók Imre, Kemény Zsófi, Peer Krisztián, Selyem Zsuzsa és Szabó Róbert Csaba.
A négy naposról öt naposra bővülő vásár több, mint 100 programpontja közül Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ vezetője a nagyobb érdeklődésre számot tartó eseményekre hívta fel a figyelmet. Így a Kolozsvári Állami Magyar Színház Julius Caesar című előadására, amely már dél-koreai turnéja után nemzetközi sikernek örvend, a Márkos Albert, Gryllus Samu, G. Szabó Hunor és Dagadu Veronika Sena alkotta és Nádasdy Ádámmal kiegészült WH Együttes Shakespeare’s Sonnets&Songs produkciójára, valamint a Kaláka együttes és Lackfy János gyerek, illetve felnőtt koncertjére. Ezek mellett több irodalmi estre is sor kerül. November 16-án a Jelenkor szerzői ülnek egy asztalhoz (Bartók Imre, Kemény Zsófi, Peer Krisztián, Selyem Zsuzsa, Szabó Róber Csaba), 17-én a mai magyar női prózáról értekeznek (Szvoren Edina, Selyem Zsuzsa, Király Kinga Júlia, Péntek Orsolya, Márton Evelin), a költők kerekasztalán (Egyed Emese, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Nádasdy Ádám) pedig Arany János kerül terítékre.
Idén is egész napos gyerekprogramokkal várja a legfiatalabb olvasókat a vásár, minden program a könyvhöz, olvasáshoz kapcsolódik idén is. A programok célja, hogy a gyerekek úgy tekintsenek az irodalomra, mint élő valóságra, amelyben a mű, a szerző és olvasó szerves egységet alkotnak. Így több író-olvasó találkozóra is sor kerül majd, főként idén megjelent kötetek szerzőivel válthatnak szót a legkisebbek. Az évek óta nagy érdeklődés övezte Olvasd el, és játssz velünk! olvasójáték kapcsán elmondta, eddig 120 csapat jelentkezett (szeptember 29.én zárul a jelentkezés). A könyveket elolvasó gyerekeket, fiatalokat különlegesen szeretnének megajándékozni a szervezők. A III-IV-sek az olvasásra kijelölt kötet szerzőjével, a többször is díjazott Kertész Erzsivel találkozhatnak november 18-án, az V-VIII. osztályosok Kosztolányi Dezső A kulcs című novellájának feldolgozását tekinthetik meg november 19-én, a IX-XII-sek pedig a feladott olvasmány tematikájához kapcsolódó Papírrepülők című színházi előadással mélyíthetik el olvasmányi élményeiket november 16-án.
Gáspárik Attila a Marosvásárhelyi Színház igazgatója Románia legszínvonalasabb könyves személéjének nevezte a vásárt, felhívva a figyelmet a sajtó, a városvezetés felelősségére. Meglátása szerint számos értékes esemény – könyvvásár, zenei fesztiválok, filmfesztivál, színház – vesz körül minket, amelyek nincsenek megfelelő súllyal jelen a köztudatban. (közlemény)
Transindex.ro

Tárlat nyílik Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész pályaképéről Kolozsváron
Különleges, Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész munkásságát bemutató tárlattal nyílik meg Kolozsváron a Református Múzeum időszakos kiállítóterme szombaton a Bocskai (Avram Iancu) tér 13. alatt, 14 órát követően – közölték a szervezők.
A rendezvény a reformáció 500. jubileumát ünneplő kincses városbeli rendezvénysorozat része. A tárlat a művész-testvérpár, R. Berde Mária és Dóczyné Berde Amál pályaképét ábrázolja okmányok és műalkotások, valamint riportok segítségével, és az „isteni ingyen kegyelem” ajándékát hivatott bemutatni.
A szervezők azt írták, a Berde család tagjai az évszázadok során a haza, az egyház, a tudomány és a művészetek terén alkottak maradandót. Nem véletlen, hogy a kálvini tanok közül a legfontosabb a Berde Mária és Amál gondolatvilágában az, hogy a hithű, elvhű élet a kiválasztottság jele. Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem" ajándéka, amelynek gyümölcsöztetése kötelesség, nem egyéni érdem, ugyanakkor a kijelölt úton való megtorpanás istenkísértés.
„A reformáció egyik legszebb gyümölcse a protestáns lelkészcsalád. Kató Béla főtiszteletű püspök úr kiemelte annak az 1629-ben minden felekezetre kiterjesztő Bethlen Gábor-féle nemeslevélnek a jelentőségét, amely lehetővé tette, nemesi rangra emelte az erdélyi protestáns (lutheránus, református, unitárius) lelkipásztorok fiú- és lányutódait: »A lelkipásztor az ordináció révén korábban is a nemesség közé számláltatott és privilégiumai kiterjedtek családjára is.« Bethlen intézkedése példátlan volt a korabeli Európában, hiszen – ahogy Tonk Sándor fogalmaz – egy latens értelmiségi réteget tett a rendi jogosultságok birtokosává.
Közülük került ki a kollégiumok diákságának közel harmada, nagyban emelve ezzel az oktatás színvonalát. A nagy fejedelem nemeslevele az erdélyi művelődéstörténet egyik meghatározó elemévé tette a református értelmiségi dinasztiát. Ezek a dinasztiák túlnőtték az egyház határait, a lelkipásztor édesapa fia gyakran orvos, történész vagy matematikus lett" – idézi a közlemény az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosát, Ősz Elődöt.
A kiállításon bemutatott két alkotó jelentőségéről talán elég, ha azt említjük meg, hogy Szabó Magda ezt írja Berde Máriáról, a Baumgarten-díjas, Corvin-koszorús írónőről: „Aki úgy tud írni, mint egy magyar Burns, ne szidja Seherezádét, mert ráhagyta mesemondó képességét.” Berde Amál „gyönyörű színérző tehetségét" Thorma János, legkedvesebb mestere, így figyelmeztette: „Vigyázzon is jól ezen különösen nagy adományára a természetnek, mert mindent megtanulhat a festő, de ezt az egyet nem igen lehet tanulással elsajátítani senkinek, aki nem született ezzel.”
A tárlat Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója kitartó gondoskodása nyomán született meg, és nem jöhetett volna létre az alábbi intézmények támogatása, együttműködése nélkül: Erdélyi Református Egyházkerület, Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár, Sapientia EMT Filmművészeti Szak, Székely Nemzeti Múzeum, nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium.
A szervezők köszönetet mondanak a Tőkés és Berde családnak, valamint a leszármazottaknak, akik mind a debreceni, mind a zalaegreszegi, mind az udvarhelyi ágon segítették a kiállítás létrejöttét. A bemutatott mozgóképeket Ambrus Emese operatőr készítette. A kiállítás kurátora Szebeni Zsuzsa színháztörténész, grafikai szerkesztője Szebeni-Szabó Róbert fotográfus. Krónika (Kolozsvár)

Kiállítás a protestáns lelkészcsalád két erdélyi nagyasszonyáról
Isteni kegyelem ajándéka: Berde Mária és Berde Amál
Berde Mária és Berde Amál – két lány, két nő, két asszony. Az egyik könyvekkel, a másik festménnyekkel gazdagította az erdélyi, illetve az egyetemes magyar kultúrát. Két testvér, református teológus, lelkész lányai, akiknek tehetségét sokan „isteni ingyen kegyelem” ajándékának tartanak. Mindketten a kolozsvári Házsongárdi temetőben, egymás mellett nyugszanak. A már-már méltatlanul feledésbe merült írónak-költőnek és festőművésznek állít emléket az életpályájukat bemutató tárlat. Mindemellett figyelmet szentelnek annak a Bethlen-féle nemeslevélnek is, amely nemesi rangra emelte az erdélyi protestáns lelkipásztorok fiú- és lányutódait. Mindez meghatározta Mária és Amál életútját, munkásságát is.
Érdemes betérni s kicsit elidőzni a szombaton, Kolozsváron a reformáció 500 éves évfordulója alkalmából megnyílt Erdélyi Református Múzeum időszakos kiállítótermébe (Bocskai/Avram Iancu tér 13.). Ugyanis az itt látható gazdag anyag (festmények, képek, okmányok, újságcikkek) az erdélyi női irodalom és festészet két úttörőjőnek, R. Berde Máriának és Dóczyné Berde Amálnak az életművébe és munkásságába nyújt nagyon alapos betekintést. Ugyan az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében már látható volt egy Berde-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, ezúttal azonban teljesen új szempontból megszervezett, egy-két kivételt leszámítva, teljesen új „felhozatallal” rukkoltak elő a szervezők.
„A reformáció egyik legszebb gyümölcse a protestáns lelkészcsalád , s így kapcsolódik a testvérpárnak, Berde Amália és Berde Mária református papleányoknak, laborfalvi Berde Sándor kackói, majd nagyenyedi lelkész és ónódi Weress Mária gyermekeinek életműve az ünnepléshez” – vélekedett a kiállítás kapcsán Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója, aki nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Berde-lányok munkássága hosszú évtizedek után ismét reflektorfénybe kerüljön.
A kiváló író-festőművész testvérpár életúja ugyanis a Dés városához közeli Kackóról indult egy református lelkészcsaládból: sajnos, a Kolozs megyei településen jelenleg már csak szórványosan élnek magyarok, alig akad egy-két református hívő, akiket időnként a legközelebbi lelkész felkeres és mond értük egy imát. S bár a templom szépen felújítva, de zárva, míg a parókia romos állapotban, lakatlanul áll, a hozzá tartozó szép kertet és udvart felnőtte a gyom, amit valakik időnként lekaszálnak. Az egykori Berde-parókián a vasárnapi harang már nem kondul, helyette a közvetlen átellenben felépített ortodox temlomban celebrált, kihangosított mise hallatszik át.
Két olyan igazgyöngyöt, két olyan életművet próbáltak meg ismét a a felszínre, a köztudatba hozni, szóban és képekben megcsillantani, akiknek az élete példa, mi több ajándék volt szűkebb s tágabb környezetüknek egyaránt – mondta Gergely Erzsébet. „Isten különös kegyelmének érzem, hogy 32 évig Dóczyné Berde Amáliával, talán az utolsó erdélyi nagyasszonnyal, mély emberi kapcsolatot ápolhattam. Őszinte törekvésem az, hogy őrizzem és felmutassam azt a szellemi hagyatékot, amelyből három évtízeden át meríthettem és református papleányként beálhassak azok sorába, akik ragaszkodnak a megtartó örökséghez, a folyamatossághoz és hálaadással fordulnak kegyelmes Istenük felé” – hangsúlyozta a Házsongárdi Alapítvány igazgatója.
A kiállítás kurátora, Szebeni Zsuzsa színház- és irodalomtörténész szerint a Berde család egy olyan dinasztia, amely az évszázadok során a haza, az egyház, a tudomány és a művészetek terén alkotott maradandót. „Nem véletlen, a kálvini tanok közül a legfontosabb a Berde Mária és Amál gondolatvilágában az, hogy a hit- és elvhű élet a kiválasztottság jele. Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka, amelynek gyümölcsöztetése kötelesség, nem egyéni érdem, ugyanakkor a kijelölt úton való megtorpanás istenkísértés” – szögezte le.
Szebeni Zsuzsa emlékeztett arra, hogy a kiállítás szerves folytatása annak az immár húsz éves munkának, amelynek során Bánffy Miklós, Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola, Makkai Sándor, Ignácz Rózsa és báró Kemény János pályaképét mutatták be. Mindegyikük esetében megtapasztalhatók az erős református gyökerek, legyenek püspökök, lelkészek, főgondnokok vagy lelkészgyermekek. Ugyanakkor hangsúlyozta, Berde Mária hagyatékát teljes mértékben sértetlenül őrzi a református egyház levéltára, következésképpen ez az egyetlen a helikoni életművek közül, amely hiánytalanul kutatható.
A kiállítás kurrátorától megtudtuk, a Berde-család debreceni leszármazottai átadták a szervezőknek minden tulajdonukban lévő levelet. Ugyanakkor a Székely Nemzeti Múzeumnál található öt festményből hármat (Berde Amál önarcképe, Berde Mária portréja, valamint egy Kalotaszeg-vázlat, amelyen egy idős parasztbácsi a kalapját a templompadra helyezi) sikerült kiállítaniuk.
De ugyanilyen jelentősnek tartja a szakember Berde László nyugalmazott székelyudvarhelyi református lelkésznek, Berde Amál unokaöccsének a felajánlásait is, aki első szóra a rendelkezésükre bocsátotta mind a Dózsa népe című festményt, mind pedig egy egészalakos írógépen dolgozó férfit ábrázoló munkát. A test valójában Berde Amál fia, ifj Dóczy Ferenc világutazó és az ausztráliai Pen Club titkára, aki azonban a kép felvázolása után tragikus körülmények között elhunyt, így az arc már Berde Lászlót formázza.
Továbbá Szőcs Ildikót, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónőjét is köszönet illeti, hiszen irodájából első alkalommal nélkülözi Dóczy Ferencnek, Amália férjének a portréját. Értékes és fontos adalékokat rögzítenek az Ambrus Emese operatőr által készített mozgóképek is, amelynek megvalósulásában a Dóczy család, a Tőkés-lányok, valamint a nagyenyedi kollégium nyújtott segítséget. A kiállítás grafikai szerkesztője, Szebeni-Szabó Róbert fotográfus is nagymértékben hozzájárult a tárlat létrejöttéhez.
Mindemellett figyelmet érdemel Bethlen Gábor fejedelem 1629-ben kiadott nemeslevele is, amely nemesi rangra emelte az erdélyi protestáns (lutheránus, református és unitárius) lelkipásztorok fiú- és lányutódait. A lelkész az ordináció révén korábban is a nemesség közé tartozott, ám a Bethlen-féle intézkedésnek köszönhetően ez a privilégium mostantól kiterjedt a családjára is. Ősz Előd református lelkész, levéltáros tájékoztatása szerint az okmány példátlan volt a korabeli Európában, hiszen egy latens értelmiségi réteget tett a rendi jogosultságok birtokosává, közülük kerülve ki a kollégiumok diákságának közel harmada, nagyban emelve ezzel az oktatás színvonalát. „A nagy fejedelem nemeslevele az erdélyi művelődéstörténet egyik meghatározó elemévé tette a református értelmiségi dinasztiát. Ezek a dinasztiák túlnőtték az egyház határait, a lelkipásztor édesapa fia gyakran orvos, történész vagy matematikus lett” – hívja fel a figyelmet a levéltáros.
A tárlat az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár, a Sapientia EMT Filmművészeti Szak, a Székely Nemzeti Múzeum, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a Berde család leszármazottainak köszönhetően jöhetett létre.
A kiállítás szombaton, október 7-én de. 10-13 , illetve du. 16-18 óra között látható Szebeni Zsuzsa vezetésével, október 8-án, vasárnap pedig Gergely Erzsébet fogadja az érdeklődöket 11.30 -14 óra között. Hétköznapokon hétfőtől-péntekig, azaz október 9-13. között tekinthető meg a tárlat, hétfőn, szerdán és pénteken de. 10-13, valamint kedden és csütörtökön du. 16-18 óra között. Kérésre a következő héten is lehetőség nyílik megnézni a kiállítást, érdeklődni lehet Gergely Erzsébetnél a 0741-217210-es telefonszámon. Papp Annamária / Szabadság (Kolozsvár)

Az évfordulós szerzőkre összpontosít az idei Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Ahol a múlt és a jövő a mottója a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárnak, amelyet november 16. és 19. között tartanak, és amely a szervezők ígérete szerint nagyon színes és színvonalas lesz. A rendezvénynek ez alkalommal is a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ad otthont.
Az évfordulós szerzők közül a 120 éve született Tamási Áron és a 90 éve született Sütő András nevét viselik idén a színház előcsarnokában berendezett kisebb termek, de megemlékeznek Szőcs Kálmánról, Székely Jánosról és Aranka Györgyről is a vásárhelyiek közül, illetve a 132 éve született Kassák Lajosról, vagy Ady Endréről is, akinek 140 éves évfordulója van az idén.
Bár a hivatalos megnyitót november 16-án, csütörtök délelőtt 10 órakor tartják a Színház-téren, a könyvszemlének lesz egy úgynevezett nulladik napja is. November 15-én, szerda este 7 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Underground termében Király István rendezésében tartják a Lelkemben gyermekkórusok – Szőcs Kálmán emlékestet, Sebestyén Aba és Tóth Jess közreműködésével. Szőcs Kálmán 75 éve született Marosvásárhelyen, költőként az első Forrás-nemzedékhez tartozott, első versei 1962-ben jelentek meg az Utunkban. A magánytól való félelem, a világ rosszaságának, a közelállók elmúlásának elsiratása, az önvád, a boldogtalan szerelem, a sértett, meg nem értett ember verseinek témája.
Ahogy korábban már írtunk róla, a szervezők az „ahol a múlt és a jövő...” mottóval elsősorban arra utalnak, hogy Marosvásárhelyen számos jeles szerző élt és él, az idén több évfordulóra is emlékezhetünk, ezeket az írókat és költőket pedig szeretnék, ha a fiatal nemzedék is megismerné.
Tehát a múlt találkozik a jövővel, a könyvvásár résztvevői találkozhatnak a múlt nagyjai mellett a jelenlegiekkel is. A csütörtök délelőtti megnyitót követően fél 10-től a Dedikálósarokban Gálfalvi György: Beszélgetéseink című, az Antológia Kiadó gondozásában megjelent kötetével kezdődnek a dedikálások. Ugyanabban az időpontban a klubteremben Szabó Róbert Csaba: Vajon Nagyi és az aranyásók című, a Gutenberg Kiadónál megjelent könyve kapcsán a szerzővel és az illusztrátorral, Orosz Annabellával Burus János Botond szerkesztő és Makkai Kinga, a Gyermekklub házigazdája beszélget. A kisteremben a Jelenkor Kiadó szervezésében versmatiné kezdődik fél 10-kor – Kemény Zsófi, Peer Krisztián és Térey János olvas fel verseiből. Délelőtt 11-tól a Bolyai Farkas Gimnáziumban a Mentor Könyvek Kiadó író-olvasó találkozót szervez, ahol Soós István: Cincen Ficc – egy kisegér kalandos utazásai című kötetéről a szerzővel Pop Ágnes tanítónő beszélget. Demény Péter: Városi állatok című kötetét a színház klubtermében mutatja be Makkai Kinga, fél 2-től ugyanott Szőcs Margit: Az összecsukható nagymama című kötet szerzőjével és Kürti Andreával, a kötet illusztrátorával Burus János Botond szerkesztő beszélget. November 16-án, csütörtök délben fél 1-kor a színház irodalmi kávéházában kiállítás nyílik Szélcitera címmel. Kürti Andrea gyermekkönyv-illusztrációiból – Lackfi János: Kutyából szalonna, László Noémi: Bodzabél, Szőcs Margit: Az összecsukható nagymama – rendezett tárlatot Szabó Róbert Csaba nyitja meg.
A kiemelt programok között szerepel a csütörtök délután 5 órakor kezdődő Jelenkor Kiadó szerzőinek estje – A hely varázsa címmel, amelynek meghívottjai: Kemény Zsófi, Peer Krisztián, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Térey János. Az est házigazdája Nagy Boglárka, a Jelenkor Kiadó főszerkesztője. A helyszín a színház kisterme. Este 7 órától kezdődik a nagyteremben a Shakespeare’s Sonnets & Songs című, a WH együttes és Nádasdy Ádám koncertje a A K & KaArt produkciós iroda szervezésében.
November 17-én, péntek délután 5 órakor a kisteremben A mai magyar női próza címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést Király Kinga Júlia, Márton Evelin, Selyem Zsuzsa, Szeifert Natália részvételével. Az est házigazdája Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó vezetője. Este 7 órától a nagyteremben a Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégelőadása látható: W. Shakespeare: Julius Caesar, Silviu Purcărete rendezésében.
November 18-án, szombaton délután 5 órától a színház kistermében a Költők Kerekasztala: Arany János ma című rendezvény meghívottja: Demény Péter, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, Lackfi János, László Noémi, Lövétei Lázár László, Markó Béla – akikkel Mészáros Sándor beszélget.
A Kaláka együttes és Lackfi János koncertje – Arany János-est szintén november 18-án, szombaton lesz, 19 órától a nagyteremben a K & KaArt produkciós iroda szervezésében. Antal Erika / Székelyhon.ro

Nyílik a világ ajtaja
Megkezdődött a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Idén is fiatal hangok, ezúttal marosvásárhelyi slammerek nyitották meg a novemberi könyvünnepet. Csütörtök délelőtt az írott szó felnőtt pártfogói – alkotók és olvasók – gyülekeztek a Színház téren, a keresetlen szavak, szép és frappáns mai gondolatok rövid performance-ának vége felé viszont már az első diákcsapat is megérkezett.
– Ha senki más nem akarja, akkor megnyitom én a könyvvásárt – lépett pár perccel 10 óra után Szász Z. Zsolt, az első slampoéta a közönség elé, azzal pörögni is kezdett a különleges szöveg, amelynek első soraiban egy tegnapi álom fogalmazódott meg, majd egymás után villantak fel az évfordulós szerzők nevei, elsőként Sütő Andrásé, majd Tamásié – „nem helyes, hogy az Énekesmadár hangja hamis”–, később Áprily Lajosé „Áprilyban már nem virágoznak a fák”, hogy aztán az alkotó eljusson a végső felismerésekig: „a világ megy, a szöveg marad (…), a kultúrának, mint egy városnak, meg kell épülnie”.
Másodikként Farczádi Róbert kívánt a lakatlan szigeten kikötőnek költő útitársává szegődni és „Aranyos” lenni, végül Vass Mártoné volt a szó, aki alkotása végére az idei könyvvásár szlogenjét is „becsempészte”: „már nyílik a világ ajtaja a múltba, hogy mi, a jövő besétáljunk rajta”. A következő pillanatban Káli Király István főszervező, a Romániai Magyar Könyves Céh vezetője kimondta a varázsmondatot: szabad a vásár.
Az egyre növekvő tömeg a megszokott forgatókönyv szerint a klasszikus zene dallamaira vette birtokba a színház előcsarnokában készen várakozó könyvbirodalmat. Az érkezőket az idei vásár egyik újdonságával, a színes, tartalmas Vásárlappal ajándékozta meg a bejáratnál a szervezőcsapat. A részletes könyvvásári program mellett könyvajánlókat, szerzőkkel készült interjúkat és más, a gutenbergi világhoz kapcsolódó írásokat tartalmazó kiadvány elkészítését a szervezők jövőre is tervbe vették, hagyományt szándékoznak belőle teremteni – tudtuk meg Szepessy Elődtől, a társszervező Marosvásárhelyi Kulturális Központ vezetőjétől, aki a vásár megújult, a korábbinál áttekinthetőbb honlapjára is felhívta a figyelmünket.
Mitől Vajon a nagyi?
A vásári hangulat a megnyitó utáni percekben már átjárta a színház előcsarnokát. Egyre-másra érkeztek a kisiskolás osztályok, fiatal és idősebb könyvbarátok találkoztak egymással egy-egy standnál, néhol pedig a keresett olvasnivalók listái is előkerültek. Tudatos és a sodródás szabadságát választó látogatók kavarodtak a térben (előbbi kategóriából volt, aki zenélő meséskönyvet keresett, mások telefonon kérdeztek rá, hogy valóban a kért könyvet tartják-e a kezükben). Közben az első dedikálást is bejelentették, a Kisteremben a Jelenkor Kiadó versmatinéjára várták az érdeklődőket, a Klubteremben pedig elkezdődött az első közönségtalálkozó.
Szabó Róbert Csaba Vajon Nagyi és az aranyásók című meseregényéhez a Művészeti Líceum és a Dacia Általános Iskola egy-egy osztályának a szerző, illetve Orosz Annabella illusztrátor és a könyv szerkesztője, Burus János Botond hozta meg a kedvét. Orosz Annabella különleges rajztechnikájáról, a számítógép képernyőjén születő, de ecsettel készült alkotások benyomását keltő képekről mesélt a gyermekeknek, Szabó Róbert Csaba pedig azt is elárulta, hogy az alkotás időszakában rendszerint annyira benne van a történetben, hogy amikor éppen nem ír, akkor is gyakran arra gondol, hogy vajon mit csinálnak éppen a szereplői. Később az is kiderült, hogy miről szól a történet, és miért hívják a nagyit Vajonnak.
Csütörtök délelőtt huszonharmadjára kezdődött el a könyvek ünnepe. Vadonatúj kiadványok, irodalmi, színházi és zenei események között csapongunk majd mi, marosvásárhelyiek az elkövetkező napokban, egészen vasárnap kora délutánig. A vásár 41 standján 62 kiadó kínálata várja az olvasás szerelmeseit, akik körülbelül 9000 címből válogathatnak. Nagy Székely Ildikó / Népújság (Marosvásárhely)

Megnyílt a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Több mint száz program várja az érdeklődőket
Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló, több mint száz programmal várja az érdekélődőket a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, Erdély legnagyobb magyar könyves szakmai rendezvénye.
„Slammerek nyitották meg a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, kissé pimaszul, de egyáltalán nem szemtelenül mutatva rá az olvasás, a nyomtatott könyvek megbecsülésének a fontosságára. A szervezők tudatosan kihagyták a monoton köszöntőket, szavalatok, köszönetnyilvánításokat. A slammerek rímes, szellemes gondolatokban foglalták össze mindazt, ami várja a vásározókat ezeken a napokon, Adytól Kós Károlyig, Vámos Miklóstól Sütő Andrásig, versektől kalandregényig találhattok olvasnivalót”, olvasható a könyvvásár honlapján.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában csütörtöktől vasárnapig tartó, Románia egyik legnagyobb könyvvásárának számító rendezvényen több mint negyven erdélyi és magyarországi kiadó, valamint könyvkereskedő vesz részt. A vásárlók több ezer könyvcímből válogathatnak.
Az idei díszmeghívott a Jelenkor Kiadó és szerzőik: Bartók Imre, Kemény Zsófi, Peer Krisztián, Selyem Zsuzsa és Szabó Róbert Csaba, akiknek külön estjük lesz.
A kiemelt programok között szerepel az Erdély csodái című fotókiállítás, valamint A mai magyar női próza címet viselő beszélgetés, amelynek házigazdája Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó vezetője. A meghívottak Király Kinga Júlia, Márton Evelin, Selyem Zsuzsa és Szeifert Natália.
Az előző évek hagyományához hűen több színházi előadás és koncert is lesz. Idén a Kolozsvári Állami Magyar Színház Julius Caesar című előadását mutatják be Marosvásárhelyen, amelynek rendezője Silviu Purcărete. A könyvvásáron a Kaláka és Lackfi János ad két koncertet, valamint a WH együttes és Nádasdy Ádám bemutatja a Shakespeare’s Sonnets and Songs című produkciót.
Ebben az évben rekordszámú jelentkező, 717 gyerek és 239 csapat vett részt a könyvvásár Olvasd el, és játsz velünk! elnevezésű irodalmi vetélkedőjén, amelynek döntőjét most tartják. A három évvel ezelőtt elindított megmérettetésen eddig összesen 1845 gyerek vett részt és olvasta el a korosztálya szerint számára kijelölt kortárs szerzők alkotásait. Makkai Kinga főszervező szerint a játék már „olvasómozgalommá” nőtte ki magát a fiatalok körében. Úgy véli, izgalmas, friss kortárs könyvekkel fel lehet ébreszteni a fiatal nemzedék olvasási kedvét.
Az „ahol a múlt és a jövő...” mottójú könyvvásár az idén is több évfordulós szerzőre összpontosít, így a 120 éve született Tamási Áron és a 90 éve született Sütő András nevét viselik a színház előcsarnokában berendezett kisebb termek. Megemlékeznek a Marosvásárhelyhez kötődő Szőcs Kálmánról, Székely Jánosról, Aranka Györgyről, valamint Kassák Lajosról és Ady Endréről is. Szabadság (Kolozsvár)

Könyvek reneszánsza
Sikeres volt a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Igazi könyvmámor járta át a hét végén a Nemzeti Színház tereit. A 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár csütörtöktől vasárnapig százasával vonzotta a színház előcsarnokába az olvasni szeretőket. Kendőben alvó újszülöttel, egy-két éves látogatóval – akinek egyelőre a belső tér lépcsői, korlátai jelentették a nagy kalandot –, izgatott óvodásokkal, kisiskolásokkal, sok csapatnyi tizenévessel, ajándékot válogató kismamákkal és ősz hajú kultúrabarátokkal is találkoztunk ezekben a napokban az írott szó színekben, hangokban gazdag ünnepén.
Péntek délelőtt a könyves standok között papírlapokkal szaladgáló kamaszokra figyeltünk fel. Bár nagyon siettek, pár percre sikerült őket megállítani, hogy elmondhassák, a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskolából jöttek, és éppen egy tízpontos feladatsort igyekeznek megoldani, többek között tíz állatos és ugyanennyi történelmi könyvet kell találniuk. Azt is elárulták, hogy a játékot a tanintézetük szervezte, és más felső tagozatosak is részt vesznek benne. Hasonló ötlettel tette izgalmassá ötödikes osztálya számára a vásárlátogatást Hints Andrea, egy marosvásárhelyi iskola pedagógusa.
– Egyebek mellett azt kellett a gyermekeknek eldönteni, hogy a kiállított könyvek közül melyiknek ítélnék oda a Szép Könyv díjat, és melyik a kedvenc könyvük, ugyanakkor meg kellett nevezniük hármat a vásáron standdal részt vevő kiadók közül. A diákjaim nagyon szeretnek olvasni, erre a rendezvényre is nagy lelkesedéssel jöttek, többen zsebpénzt is hoztak magukkal, amit jó ideje gyűjtögettek erre az alkalomra. Olyan gyerek is volt, aki a szüleinek is vásárolt könyvajándékot – mondta Hints Andrea, majd azt is elárulta, hogy osztályából két csapat is benevezett a vásár olvasójátékára.
Dél felé már nemcsak szervezetten, hanem kisebb baráti társaságokban is érkeztek gyermekek, fiatalok. Az angol könyvek asztalánál két tizenéves fiú várt a sorára, aztán románul próbálták elmondani a kiadó illetékesének, hogy egy új horrorfilm könyves változatát keresik. Később az emeleti részen találkoztunk újra velük. Úgy tűnt, ott szerencsével jártak, ha kézbe nem is kaphatták, az egyik kiadótól megtudták, hogyan rendelhetik meg a keresett könyvet. Az előcsarnok másik végén két lány éppen egy angol szerző sikerkönyvét kérte le a polcról, mások háziolvasmányos listát böngésztek.
Az idősebbek között olyan vásárlóval is találkoztunk, aki születendő unokájának keresett mondókás könyvet. A második gyermekét váró Kalith Katalin szintén a gyermekkiadványok között válogatott.
– Nem hagynám ki egy évben sem ezt a rendezvényt. Gazdag és színvonalas a kínálat, mindig megtalálom, amit keresek. Hároméves kisfiamnak saját listája is van, ő most főleg a Maszat-könyveket keresi, de foglalkoztató füzetet, ünnepi kifestőst is kap. Magamat egy szép naptárral ajándékozom meg – mondta az édesanya, aki fiával a gyermekkoncertre is jó időben befizetett.
A harmincas évei végén járó Erika először mindig egyedül jön el a vásárra, hogy kiélvezhesse a könyvsziget hangulatát, később pedig kamasz fiával is visszatér.
– Az első években nem hoztam sok pénzt, de mindig maradt bennem hiányérzet egy-két itt hagyott kiadvány miatt. Így most már egyre nagyobb összegeket teszek félre erre az alkalomra. Csak most érkeztem, és már öt pszichológai könyv lapul a nejlonszatyromban. Rendszerint a fél fizetésemnek megfelelő összeget hagyom itt, de nem bánom. Elsősorban magamnak vásárolok olvasmányokat, mert úgy gondolom, ha az én lelkem rendben van, a szeretteimnek is szép lesz majd a karácsonyi ajándék – nevette el magát beszélgetőtársunk.
Pár olyan vásárlátogatóval is találkoztunk, akik szerint a korábbi évekhez viszonyítva idén szegényesebb volt a vásár kínálata. Simon György magyar szakos tanár ezzel szemben nagyon változatosnak találta a felhozatalt, és külön kimelte a fiatal korosztálynak szóló programok gazdagságát.
– Így lehet a könyvet igazán eljuttatni a gyermekekhez – vonta le a következtetést a pedagógus.
Ezernyi kis olvasó
A marosvásárhelyi könyvvásárnak mindig elsődleges célja az új nemzedékek megszólítása, idén azonban az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapott a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom. Ennek miértjéről Makkai Kingát, a gyermekprogramok szervezőjét kérdeztük.
– Ebben az évben sok szép gyermekeknek szóló kiadvány jelent meg az erdélyi könyvpiacon. Külön kiemelném a Gutenberg Kiadót, amely az idei budapesti Ünnepi Könyvhéten Lackfi János Kutyából szalonna című, Kürti Andrea illusztrálta verskötetével a Szép Magyar Könyv díjat is elnyerte. A Gutenberg öt könyvet mutatott be a marosvásárhelyi könyvvásáron, a Koinónia Kiadó három-négy könyvbemutatót tartott, és a Mentor Könyvek Kiadó, illetve a Kreatív Kiadó is gazdagította ilyen téren is a vásárprogramot.
– Mekkora gyermektömeget sikerült megmozgatni?
– Húsz közönségtalálkozót szerveztünk a fiatal olvasóknak, és minden alkalomra két-két osztályt hívtunk meg. Közel ezer gyermek vett tehát részt ezeken az együttléteken, és akkor még nem beszéltünk azokról, akik csak a vásártéren fordultak meg. Az olvasójátékra összesen 714-en neveztek be. Az V–VIII. osztályosok körében volt a legnagyobb az érdeklődés, ők 500-an jelentkeztek. A kisiskolás játékosok ajándékként a számukra kijelölt Fény Sebestyén című könyv szerzőjével, Kertész Erzsivel is találkozhattak. A közönségtalálkozó telt házas volt, és szombat délre az említett mű is kifogyott a vásári készletből. Szintén telt házzal zajlott a Papírrepülők című előadás, amelyet a középiskolás versenyzők kaptak jutalmul, és az V–VIII.-osoknak szervezett Kulcs is – összegzett Makkai Kinga, aki szerint a könyvünnepen és a mindennapokban is a középiskolás korosztályt a legnehezebb megszólítani.
Szemezni egy könyvvel
Szombat estére még mindig standtól standig ért a vásári embertenger. Az idei keresletről a kiadókat kérdeztük.
Kleindl László, a marosvásárhelyi Garabontzia Kiadó vezetője úgy vélte, a könyvvásár iránt évről évre nő az érdeklődés, és a vásárlók nem az árak, hanem személyes érdeklődésük, elvárásaik alapján döntenek.
– Idén is a gyermekeknek szóló kiadványok, a meséskönyvek, albumok, állatlexikonok mennek a legjobban. Egyértelműen érződik, hogy közeledik a karácsonyi ajándékozás időszaka. Ami viszont meglepő, hogy a kedvezőbb áron kapható antikváriumi könyvek iránt nincs nagy kereslet, legalábbis a mi standunknál ez volt a helyzet – tette hozzá a kiadó vezetője.
A magyarországi Jelenkor Kiadó az idei könyvvásár díszmeghívottja volt. A kiadó kínálatából azon szerzők művei bizonyultak a legnépszerűbbeknek, akikkel az irodalmi esteken is találkozhatott a publikum. Kemény Zsófi, Peer Krisztián könyveit nemcsak a fiatalok, hanem a középkorú és idősebb olvasók is megvásárolták – tudtuk meg a Jelenkor standjánál, ahol a kiadó illetékesei azt is elmondták, hogy az ár nem volt mérvadó, voltak, akik mérlegelés nélkül összekapkodták a keresett 3–4 négy könyvet, és olyan vevők is akadtak, akik többször visszatértek, szemeztek a kiszemelt kiadvánnyal, míg végül megvásárolták.
A sokismeretlenes egyenlet
A csíkszeredai Gutenberg és Pallas-Akadémia Kiadó illetékese, Tőzsér Kinga úgy érezte, szombaton valamivel gyengébb volt a forgalom a standjuknál, mint a korábbi években, a könyvbemutatókon ajánlott új kiadványaik közül azonban már a vásár második napján több is elfogyott. Szabó Róbert Csaba nyomdafriss meseregényéért, László Noémi új verskötetéért is „fordulniuk” kellett egyet, hogy a csíki raktárból pótolják a készletet. Tőzsér Kinga úgy vélte, a Kaláka-koncert is fokozta az érdeklődést bizonyos kiadványok iránt. Nemcsak a Kutyából szalonna című Lackfi János-verskötet kelt el, hanem a két évvel korábban kiadott Ragyog a mindenség is újra népszerűnek bizonyult. Sokan kerestek gyermekirodalmat, de a felnőtt széppróza, például Zsidó Ferenc Huszonnégy című új regénye is célba talált.
Ifj. Király István, a Mentor Könyvek Kiadó vezetője így fogalmazott, amikor az idei keresletről faggattuk:
– Ez olyan, mint amikor azt kérdezik tőlem, hogy hogy vagyok. Olyankor sosem panaszkodom, de nem is dicsekszem. Úgy gondolom, a könyvpiac egy olyan sokismeretlenes egyenlet, amelyről nem lehet egyértelmű felmérést készíteni. A korízlés folyamatosan változik, és ez jó. Az utóbbi idők statisztikái szerint nem az olcsó, gyenge minőségű könyvek keresettek, az olvasók valahonnan, abból a kevésből, amijük van, kiteremtik a drága és értékes irodalomra költendő pénzt. A magyarországi mellett mintha egy kicsit az erdélyi irodalom is fellendült volna. Az idei könyvvásáron az új szerzők nagy olvasottságra leltek, összességében nézve pedig minden, amit itt tapasztaltam, ellentmondott a könyvkiadás hanyatlására irányuló feltevéseknek. Mi több, úgy tűnik, reneszánszát éli a könyves világ. Nagy Székely Ildikó / Népújság (Marosvásárhely)

Bánffy Miklós művészi pályaképéről nyílik tárlat Kézdivásárhelyen
Gróf Bánffy Miklós művészi pályaképét mutatja be az Illúzió és tükröződés című kiállítás, amely csütörtökön nyílik meg 18 órakor a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban.
A tárlatot, amely jövő év március 18-ig látogatható, a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókja és a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezi. A megnyitón Lukács Bence Ákos, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja mond köszöntőt, a kiállítás kurátora Szebeni Zsuzsa színháztörténész, látványtervezője Szebeni-Szabó Róbert fotográfus. A tárlat időtartama alatt a közönség megtekintheti Oláh Katalin Griff című dokumentumfilmjét. Amint a cím is jelzi, a kiállítás központi gondolata az illúzióra épül, még akkor is, ha valós dokumentumokra és kézzelfogható műalkotásokra támaszkodik– írták közleményükben a szervezők. Rámutatnak, Bánffy Miklós különleges alkotó: egyszerre ír darabot, rendez, intendáns, de a színpadi látványtervezés az a művészeti ág, amelyben európai színvonalon alkot. Illúzió, mert azt a tünékeny művészi világot hivatott visszaadni, amely Bánffy Miklós sajátja, de rég elpusztult.
Azt a világot kulcsregényében, az Erdélyi történetben kíméletlen pontossággal, ugyanakkor ma már romjaiban is szépséges illúzióként ábrázolja. A regény, amely Marius Tabacu remek fordításában hamarosan románul is olvasható lesz és számos világnyelvre is lefordították, rendkívül népszerű.
Bánffy Miklós sokoldalúságát nehéz bemutatni, de a kiállítás megkísérli megvillantani azt a páratlan alkotóerőt, amely az Orosz Balett 1912-es budapesti meghívásával kezdődött, és tervezői, intendánsi tevékenysége révén a modern magyar szcenika-művészet megújulásához vezetett.
A tárlaton Bánffy mára már megsemmisült alkotásai is teret kapnak, a Varázsfuvola, Bartók Kékszakállú vára, vagy az Ostoba Li című színdarab vizuális megformálása. A kiállításon először lesz látható Bánffy Miklós eddig ismeretlen tájképe. A kiállítás meghatározó részét képezik Nicolette Jelen Bánffy modern szilikátművei, aki világát üvegbe és tükörbe komponálja. A jelenleg New Yorkban élő képzőművész munkáiban a család képzőművészeti tehetsége és egyedi világlátása „tükröződik".
Nicolette Jelen különféle technikákkal egyedi munkákat hoz létre, pasztelleket, művészi könyveket, olajfestményeket, illetve sokszorosítható metszeteket készít. A kiállítótér két teremében a kiállítás célja egy újabb tünékeny illúzió létrehozatala, amely néhány hónap erejéig visszavarázsolja a családi arcképcsarnok egy részét, valamint a bonchidai kastélykörnyezet egy szűk, de karakterisztikus szeletét. Krónika (Kolozsvár)