Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Szabó Kázmér
6 tétel
2002. november 26.
"Szabó Kázmérnak két év alatt sikerült a kulturális életet kimozdítani a holtpontról Karcfalván, s a kultúrotthonban újraindítani a közművelődési tevékenységet. A mindössze 26 éves könyvtáros és kultúrigazgató beszámolt arról, hogy először színjátszó csoportot hozott létre. Bejegyeztettek egy egyesületet Csorgó Fiatalok Szervezete néven. Falunapokat szerveztek, megemlékező ünnepségeket március 15-én, lovas felvonulással, filmklubot indítottak. Néptánccsoportot is alakítottak. Jelenleg 50-60 fiatal tevékenykedik a különböző közművelődési csoportokban. /Kristó Tibor: Karcfalvi pálfordulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./"
2004. szeptember 13.
Szept. 10-11-én Marosfőn tartotta tisztújító közgyűlését Csík Terület Ifjúsági Tanácsa. A mára 47 tagszervezetet tömörítő ifjúsági szervezet közgyűlésén új vezetőséget választottak. Az ifjúsági szervezet új elnökének Lőrincz Csillát választották a küldöttek, míg a négy alelnöki tisztségre Becze István (Kászonok), Szabó Kázmér (Karcfalva), Szilló Attila (Csíkcsicsó) és Borboly Csaba (Csíkszereda) kaptak megbízást. Az ülésen az eddigi 46 tagszervezet mellé felvételt nyert a csíkszeredai diáktanácsok szövetsége, a CSIDISZ. /Daczó Dénes: Meghatározó változások a CSTIT-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2007. október 15.
Csíkszépvízen hívta össze tisztújításra tagszervezeteit a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) október 12-én. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter megnyitója után csapatépítő játékokat szerveztek, az est folyamán pedig a csíkszentimrei és csíkkozmási néptánccsoportok előadását tekinthették meg a résztvevők. Október 13-án szakmai előadások után az elnökség eddigi tevékenységét Lőrincz Csilla leköszönő elnök értékelte. A tisztújítás eredményeként Szabó Kázmér lett a CSTIT új elnöke. /Új elnök a CSTIT élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
2008. február 18.
Az ifjúsági szervezeteknek nem a nagypolitikával kell foglalkozniuk, hanem inkább a közösségi munkával – jelentette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) Székelyföldért felelős alelnöke azon a konferencián, amelyet a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) szervezett. A beszélgetés célja az ifjúsági hálózatok működéséről szóló információcsere volt. Gáj Nándor HÁRIT-elnök bevallotta: tanulni nem szégyen, éppen ezért hívták meg az immár többéves múltra visszatekintő Csíki Területi Ifjúsági Tanács /CSTIT/, illetve a Miért vezetőit. Szabó Kázmér arról beszélt, miként vált a CSTIT egy kis rendezvényeket szervező ifjúsági szervezetből immár intézményszerűen működő, befolyással rendelkező ifjúsági tanáccsá, amely a legutóbbi választásokon is megmutatta erejét, hiszen jelentős számú képviselőt sikerült küldenie a helyi önkormányzatokba. /Farcádi Botond: Nagypolitika helyett közösségi munka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./
2008. november 24.
Hetedik alkalommal szervezte meg a Csíki fiatal pedagógusok fórumát november 21–22 között a három éve együttműködő szervezőcsapat (Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság). A tusnádfürdői rendezvény témája a szülő–gyerek–pedagógus közti hármas kapcsolat volt. Szabó Kázmér, Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket. /Szülő, gyerek és a fiatal pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./
2011. május 26.
A csíki anyák levelüket megírták
Több mint félszáz levelet tettek postára Csíkszeredában szerda délután. A címzett a szenátus oktatásügyi bizottsága volt. A küldeményekben számos Hargita megyei szülő és pedagógus arra kéri a bizottságot, ne véleményezzék kedvezően a törvénymódosító javaslatot, melynek értelmében ismét elvennék a magyar gyerekektől a jogot, hogy magyarul tanulják a földrajzot és a történelmet.
Korodi Attila parlamenti képviselő kezdeményezésére Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT), valamint a Csíki Anyák Egyesülete széles körben mozgósított szülőket és pedagógusokat, arra kérvén őket, hogy támogatásukkal álljanak ki a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatása mellett, amely jogot az új tanügyi törvény biztosít. Tudni kell, hogy nemrégiben hallgatólagosan átment a képviselőházon egy olyan törvénymódosító javaslat, amely ha elfogadásra kerül, újból románul fogják tanítani a két említett tantárgyat a magyar iskolákban is. A csíkszeredai 1. számú postahivatal előtt szerda délután szülők és pedagógusok postázták leveleiket a szenátus oktatásügyi bizottságának. Rövid sajtótájékoztató keretében Szabó Kázmér, a CSTIT elnöke kifejtette: a levelekben arra kérik a bizottságot, hogy ne fogadják el a módosító javaslatot, mert ez a magyarság számára hátrányos. Az akció célja a figyelemfelkeltés, és egyúttal a sajtón keresztül is üzenni kívánnak az illetékeseknek. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező napokban nagyon sok levél fog megérkezni az oktatásügyi bizottságához. Az elnök egyúttal megkért minden magyar érzésű embert, hogy csatlakozzon ezen akcióhoz. A szervezet honlapján van egy felhívás, ahol közzétettek letölthető formában egy levélvázlatot, amit el lehet küldeni a bizottságnak. A honlapon a postacím is megtalálható – hívta fel a figyelmet Szabó. A Csíki Anyák Egyesülete részéről Tiboldi Bea elnök szólt a megjelentekhez. Hangsúlyozta: még ezen a héten az egyesület nevében is fognak küldeni egy hivatalos, több anyuka kézjegyével ellátott levelet az illetékeseknek. Szükséges, hogy a magyar gyermekek magyarul tanulhassanak minden tantárgyat. A nemzettudatot a közösségtudattal össze kellene kapcsolni. Az emberek életkortól függetlenül nemzeti ügyüknek kellene tekintsék ezt a lehetőséget, hogy most tömegesen álljanak ki a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása mellett. Mihály Emőke pedagógus szerint azért fontos a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása, mert a gyermekek így jobban megértik a tanultakat. Korodi Attila parlamenti képviselő rámutatott arra, hogy a kisebbségügyi politizálás sziszifuszi munka. Nagyon nehéz eredményeket elérni, de amit elértünk azt meg is kell tartani, ezért fontos a csíki anyák és pedagógusok helytállása, mert minden segítség hasznos – figyelmeztetett a politikus. A szerda délutáni akcióra közel egy tucat édesanya jött el gyermekével együtt feltenni a leveleket. Megtudtuk ugyanakkor, hogy több csíki településről – Csíkszentimre, Csíkszentmárton, Csíkrákos – küldtek és küldenek szülők, pedagógusok leveleket a bizottságnak, abban reménykedve, hogy nem fogják módosítani a tanügyi törvény vitatott passzusát.
Létai Tibor
Székelyhon.ro
Több mint félszáz levelet tettek postára Csíkszeredában szerda délután. A címzett a szenátus oktatásügyi bizottsága volt. A küldeményekben számos Hargita megyei szülő és pedagógus arra kéri a bizottságot, ne véleményezzék kedvezően a törvénymódosító javaslatot, melynek értelmében ismét elvennék a magyar gyerekektől a jogot, hogy magyarul tanulják a földrajzot és a történelmet.
Korodi Attila parlamenti képviselő kezdeményezésére Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT), valamint a Csíki Anyák Egyesülete széles körben mozgósított szülőket és pedagógusokat, arra kérvén őket, hogy támogatásukkal álljanak ki a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatása mellett, amely jogot az új tanügyi törvény biztosít. Tudni kell, hogy nemrégiben hallgatólagosan átment a képviselőházon egy olyan törvénymódosító javaslat, amely ha elfogadásra kerül, újból románul fogják tanítani a két említett tantárgyat a magyar iskolákban is. A csíkszeredai 1. számú postahivatal előtt szerda délután szülők és pedagógusok postázták leveleiket a szenátus oktatásügyi bizottságának. Rövid sajtótájékoztató keretében Szabó Kázmér, a CSTIT elnöke kifejtette: a levelekben arra kérik a bizottságot, hogy ne fogadják el a módosító javaslatot, mert ez a magyarság számára hátrányos. Az akció célja a figyelemfelkeltés, és egyúttal a sajtón keresztül is üzenni kívánnak az illetékeseknek. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező napokban nagyon sok levél fog megérkezni az oktatásügyi bizottságához. Az elnök egyúttal megkért minden magyar érzésű embert, hogy csatlakozzon ezen akcióhoz. A szervezet honlapján van egy felhívás, ahol közzétettek letölthető formában egy levélvázlatot, amit el lehet küldeni a bizottságnak. A honlapon a postacím is megtalálható – hívta fel a figyelmet Szabó. A Csíki Anyák Egyesülete részéről Tiboldi Bea elnök szólt a megjelentekhez. Hangsúlyozta: még ezen a héten az egyesület nevében is fognak küldeni egy hivatalos, több anyuka kézjegyével ellátott levelet az illetékeseknek. Szükséges, hogy a magyar gyermekek magyarul tanulhassanak minden tantárgyat. A nemzettudatot a közösségtudattal össze kellene kapcsolni. Az emberek életkortól függetlenül nemzeti ügyüknek kellene tekintsék ezt a lehetőséget, hogy most tömegesen álljanak ki a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása mellett. Mihály Emőke pedagógus szerint azért fontos a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása, mert a gyermekek így jobban megértik a tanultakat. Korodi Attila parlamenti képviselő rámutatott arra, hogy a kisebbségügyi politizálás sziszifuszi munka. Nagyon nehéz eredményeket elérni, de amit elértünk azt meg is kell tartani, ezért fontos a csíki anyák és pedagógusok helytállása, mert minden segítség hasznos – figyelmeztetett a politikus. A szerda délutáni akcióra közel egy tucat édesanya jött el gyermekével együtt feltenni a leveleket. Megtudtuk ugyanakkor, hogy több csíki településről – Csíkszentimre, Csíkszentmárton, Csíkrákos – küldtek és küldenek szülők, pedagógusok leveleket a bizottságnak, abban reménykedve, hogy nem fogják módosítani a tanügyi törvény vitatott passzusát.
Létai Tibor
Székelyhon.ro