Felhőtlen jókedv, tánc és napsütés
Kicsik és nagyok egyaránt nagyon jól szórakoztak a Rekettye Kulturális Egyesület által szervezett Nagykárolyi Gyermek és Ifjúsági Néptánctalálkozón, amelyet immár harmadik alkalommal rendeztek meg.
A rendezvény családi nappal egybekötött, táncházzal, kézműves foglalkozásokkal fűszerezett esemény, amelynek záróprogramja a délutáni gálaműsor volt.
A nap a kézműves foglalkozásokkal indult, az egyesület berkeiben tanuló gyerekek és szüleik festhettek, papírforgót készíthettek, origamizhattak, gyöngyöt fűzhettek, képeslapokra leveleket és magokat ragaszthattak, bőrkarkötőt készíthettek és még sok mást kipróbálhattak. A program helyszíne a Szent László Közösségi Ház volt, a jó időnek hála az asztalok kinn voltak az udvaron, így a gyerekek kedvükre szaladgálhattak és játszattak ha elfáradtak alkotás közben.
Az udvaron az íjászatot is ki lehetett próbálni, ami nagy népszerűségnek örvendett a kicsik körében.
Délben játékos táncház várta az apróságokat, melyet Benedek Árpád vezetett, és a Csillagocska zenekar kísért. A gyerekek nagyon élvezték a sok mókát és lelkesen vettek részt a játékokban, és a tánclépések szórakoztató elsajátításában.
Rövid ebédszünet után következett a várva várt gálaműsor a Városi Színházban, mely nagyon színes és változatos volt. A nézők láthatták és hallhatták az egyesület hangszeres növendékeit: citerásokat, furulyásokat, hegedűsöket, valamint a táncosait, óvodásoktól a felnőttekig. Vendégszereplőként mutatkozott be a börvelyi Bekek Néptánccsoport. A fináléban pedig a Rekettye táncosai előadták a Bikaütés című produkciót, ahol eladásra került volna a „fársángi bika". A jeleneteket felcsíki táncokkal fűszerezték. A műsor végén három generáció táncolt együtt a városi színház színpadán.
A szervezők ezúton szeretnének köszönetet mondani a szülőknek a sok segítségért és támogatásért, az Aranykapu Kulturális Egyesületnek, Szolomájer Timinek, Portik Erzsébetnek a kézműves foglalkozásokon nyújtott segítségért, Kovács Péter Zoltánnak a fényképekért, a nagyváradi Csillagocska zenekarnak és a magyarországi Tönköly zenekarnak a zenélésért, valamint oktatóinak, Agárdi-Nauner Évának, Bíró István Ferencnek, Szabó Adriennek, Székely Sárának és Varga Norbertnek, és mindenkinek, aki eljött, hogy részese legyen a gyerekfesztiválnak.
Főtámogató a Communitas Alapítvány, valamint a Steiger Kft., társszervező a Nagykárolyi Művelődési Ház és a szatmárnémeti Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ.
szatmar.ro

Örömzenéléssel ér véget a népzenetábor
Pénteken lesz a zárónapja a Nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tagjai által szervezett III. Nagykárolyi Népzenetábornak. A rendezvény hatalmas érdeklődés mellett zajlik hétfő óta.
Bár a szervezők eleinte hetven gyermekre számítottak, végül nyolcvanra bővítették ki a résztvevői keretet, így ennyien vesznek részt a III. Nagykárolyi Népzenetábor foglalkozásain. Tartalmas és nagyszerű időtöltés ez a tábor, melynek öt napja alatt minden résztvevő megtalálhatja magának azt a foglalkozást, mely kedvére való. A hangszeres zenélés elsajátítása mellett a gyermekeket különböző érdekes foglalkozások is várják: papírhajtogatás, agyagozás, festés, gólyalábon járás, szövés. A hagyományőrző tevékenységek mellett a klasszikusabb játékok is népszerűek: a fiúk előszeretettel fociznak, de a kötélhúzás, fára mászás is sokakat érdekel. A lányok „háziasszony-sarkot” is berendeztek. Főznek, mosnak takarítanak, mint mondják, csak azt teszik, amit otthon anyukájuktól láttak.
Székely Sára, a Rekettye Kulturális Egyesület vezetője kalauzolt minket végig a tábori helyszíneken. Minden részét kihasználják a Szent László Közösségi Háznak, csakúgy mint a tavalyi évben, magyarázza. A tábor lebonyolításában fontos szerep jutott a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpontnak, mely társszervezője ennek a tábornak. Rajtuk kívül a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., támogatja a rendezvényt, de a szervezők még számtalan Nagykárolyi cég és magánszemély támogatását is élvezik.
„Két éve már, hogy egyesületünk intenzívebben is foglalkozik a hangszeres oktatással. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy mostanra kezd beérni az a munka, amit eddig ebbe belefektettünk, most látszik az, hogy ez a sok munka nem volt hiábavaló, hisz a gyerekek lelkesedése nem lankad, hanem épp ellenkezőleg, egyre többen jönnek, egyre lelkesebbek. Nagyon ügyes gyermekek járnak a foglalkozásainkra, akik nagyon szívesen vesznek részt a hangszeres foglalkozásokon. Olyannyira érdekli őket mindez, hogy önállóan, maguktól hoznak új dalokat, sőt, hallás után többen már le tudják játszani a dallamot is, és ez jelenti azt, hogy tulajdonképpen zenésszé lett az illető. Így nemcsak a kottában szereplő dalokat tudja lejátszani, hanem azt is, amit meghall. Ez is volt a célunk mindezzel, hogy olyan zenészeket neveljünk itt ki, akik hosszútávon, az egyesületünkben a táncosok kísérőzenekaraként tudnak majd közreműködni. Ez a tábor azért is szerencsés, mert a gyermekek nagyon sok mindent kipróbálhatnak. Olyasmiket is, amikhez egyébként nem lenne hozzáférésük. Nagyszerű tanárokkal dolgozhatunk ismét, ami külön öröm számunkra. Itt van velünk Bodó Emese, aki népiének-oktató, a hegedűoktatással Szabó Adrien foglalkozik, Bíró István furulyaoktatót és Agárdi Éva citeraoktatót visszatérőként üdvözölhetjük táborunkban, míg Lőrinczi Zsolt a kobzát, a gardonyt és a moldvai dobot oktatja a gyerekeknek. Kis létszámú csoportokban foglalkoznak a hangszeroktatással, míg nagyobb létszámú csoportokban történik a szabadtéri népi játékok lebonyolítása” — mondta Sára.
Külön öröm számunkra, hogy az egyesületünk tagjai is odaértek, hogy a szervezői munkából már ők is ki tudják venni a részüket és ezáltal igazi csapatmunka alakulhat ki. A tánccsoport működtetése is energiabefektetés a részükről, viszont ahhoz, hogy a hangszeres képzést is hosszútávon vinni tudjuk, szükség van a segítségükre s nagyon örülök, hogy partnerre találtam bennük. A táborban a napok mindig közös énekléssel kezdődnek, s a gyermekek lelkesedése egészen elképesztő: az ének végén meg is tapsolják a foglalkozást. Ezt reggeli követi, majd kezdődnek a kézműves foglalkozások és a hangszeres oktatás. Egész héten segítségünkre van Lázin Csaba rajztanár, Portik Erzsébet, aki papírhajtogatást és origamit oktat, Hompoth Mária, aki a szövést tanítja a gyerekeknek, de várjuk még Reis Ágit is, aki szalvétatechnikát oktat majd, és Lászlóffy Csabát is, aki íjászatot tanít. Külön előnye a tábornak, hogy a gyermekek nem kényszerből, hanem saját kezdeményezésükre próbálhatnak ki mindent, ami felkelti az érdeklődésüket. A tábor pénteken közös örömzenéléssel ér véget, majd pár napos pihenőt követően, hétfőn kezdetét veszi az első Nagykárolyi Néptánctábor, ami iránt szintén nagy az érdeklődés” — tette hozzá a főszervező.
Tőtős Tímea
frissujsag.ro

Egy év az Aranykapuval
Az Aranykapu Kulturális Egyesület immár 12. éve aktív szereplője a szatmárnémeti, észak-erdélyi kulturális életnek. Nezezon Enikő foglalta össze a szervezet 2016-os évének fontosabb mozzanatait.
2006 szeptemberében váltunk jogi státussal rendelkező civil szervezetté, tehát hivatalos bejegyzésünket véve alapul 2016-ban 10 évesek lettünk, szervezett aktivitásunk azonban ennél sokkal korábbi időkre nyúlik vissza: a Szivárvány utcai játszóházi kísérletünk 2004-ben, majd 2005-ben, a IV. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozatába történő bekapcsolódásunk a Partiumi Mesterségek Utcája elnevezésű programunkkal, valamint számos kiállítás és gyerekeknek szóló hagyományőrző foglalkozás tarkítja már ezt a kezdeti időszakot is.
Legtöbben az azóta is évi rendszerességgel megszervezett kézműves vásárainkkal (Karácsonyi Kézműves Vásár és Kiállítás, Tavaszi Kézműves Vásár és Kiállítás, Partiumi Mesterségek Utcája, stb.), illetve a hagyományos kézműves mesterségek oktatásával azonosítják egyesületünket, valójában tevékenységünk ennél sokkal sokrétűbb és mélyrehatóbb. Megalakulásunk óta egyik fő célunk a helyi hagyományos népi kultúra kutatása, ápolása, megőrzése, és továbbéltetése, átadása a jövő generáció számára, és ez napjainkban is az egyik fő irányelvünk, melyen működésünk alapszik. A népi kultúra alatt pedig nemcsak a - köztudatban talán jobban fennmaradt - folklórkincset értjük, hanem mindazon tevékenységeket, szokásokat, mindazt a tudást, melyek az egykori ember mindennapjait jellemezték, s amelyek még nem is olyan régen természetes módon öröklődtek apáról fiúra, elősegítve a mindennapi életben való boldogulást.
Megalakulásunk óta rendszeresen veszünk részt különböző hagyományőrző rendezvényeken, kiállításokon, céges találkozókon, szakmai összejöveteleken határon innen és túl, ahol kézműves foglalkozásokkal, mesterség-bemutatókkal, kézműves vásárral és kiállítással, népi játszóházzal és népi játszókertünkkel teszünk eleget a felkéréseknek.
2016-ban is több meghívásnak tudtunk eleget tenni: Kelet-Magyarország számos településének hagyományőrző fesztiváljára voltunk hivatalosak (Nyírbátorban, Panyolán, Cégénydányádon, stb), első ízben vettünk részt Székelyudvarhelyen, a "Míves Emberek Sokadalmán", illetve számos más szakmai kiállításon és vásáron Erdély-szerte (Nagyvárad, Kolozsvár).
A tavalyi évben hozzánk képest legtávolabb Bukarestig jutottunk el, ahol megmutathattuk, mit jelent számunkra a hagyományőrzés: nemezelni, csuhézni, agyagozni tanítottuk az ottani fiatalságot és nem csak.
2010 decemberében jött létre, immár hatodik éve, és azóta is napi rendszerességgel működik az Aranykapu Fonó-Ház, amely a hagyományok iránt aktívan érdeklődő, azokat megismerni és mindennapi életükbe beépíteni kívánó, természetközeli, környezettudatos, hagyományőrző életmódra törekvő családok és fiatalok közösségformáló tere. A Fonó-Házban hetente átlagosan 40-50 gyermek vesz részt oktatási tevékenységünkben, hagyományos népi kismesterségeket, egykori kézműves mesterségeket sajátítva el. Egy-egy alkotó hét, tábor, jeles naphoz kapcsolódó hétvége, illetve nyílt nap folyamán 40-50 család kapcsolódik be tevékenységeinkbe.
Számos önkormányzattal, oktatási, szociális civil szervezettel, állami intézménnyel állunk folyamatos kapcsolatban, akik különböző egészségügyi szempontból vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyermeket, fiatalt foglalkoztatnak nálunk heti rendszerességgel.
Fonó-Házunk 2016-ban megszépült, új formájában, s az általunk a Magyar Népmese Évének szentelt időszakban a következő tevékenységeinknek volt állandó helyszíne:
Kézműves Műhelyünkben heti rendszerességgel több mint 12 népi kismesterség oktatása zajlik (pl. fazekasság, csuhéfonás, gyékényfonás, kosárfonás, gyöngyfűzés, szövés, fonás, nemezelés, bőrművesség, fafaragás, mézeskalácsosság, stb.), 10-15 fős csoportokban, korosztályokra bontva. Jelenleg 5 ilyen állandó kézműves csoportunk van. Számos szervezett iskolai, óvodai csoport és más szakmai csoportok fogadását is megvalósítottuk a tavalyi év folyamán is az Iskola Másként hete keretén belül illetve folyamatosan, egész évben.
Fontos számunkra, hogy a foglalkozásainkon résztvevők rendelkezésére szakszerű, jó minőségű kézműves eszközöket és alapanyagokat biztosíthassunk, mely a minőségi kézműves oktatás alapfeltétele, ezért az Aranykapu Fonó-Ház Kézműves Műhelyének fejlesztését és bővítését 2016-ban is folytattuk: alapítványi támogatásból fazekaskorongot és számos nemezes és szövőeszközt vásároltunk, illetve egy több száz éves hagyományos szövőszéket újítottunk fel és varázsoltunk használhatóvá.
Újabb minőségi oktatási segédanyagokkal és szakkönyvekkel bővültünk, illetve könyvtárunkat magángyűjteményekből érkező felajánlások tették gazdagabbá.
Az egykori hagyományos népi kismesterségek (pl. fazekasság, kötélverés, bőrművesség, fafaragás, nemezművészet, szövés) néprajzilag és technikailag is hiteles eszközeinek beszerzésével célunk ezeket a mesterségeket szakszerűen bemutatni, eszközeiket újra használatba venni, életre keltve elődeink kézműves tudását, hagyományát.
Az Aranykapu Fonó-Házban szakképzett kézműves oktatók, népi játszóházvezetők, népi iparművészek végzik heti rendszerességgel munkájukat (10-15 fő), nagyobb rendezvények során azonban több külsős szakember segítségével, bevonásával dolgozunk.
2016 őszétől több mint 10 munkatársunk vesz részt szakmai továbbképzésen, hogy hagyományőrző tevékenységünket még szakszerűbben, hitelesen végezhessük.
A Fonó-Ház további tevékenységei a 2016-os évben:
Festészet- és Rajz-szakkörünk Kovács Emil Lajos festőművész vezetésével 2016 márciusától hetente biztosít szakmailag egyéni foglalkoztatást tehetséges gyerekek és fiatalok számára.
2016-ban folytatatódott és bővült az immár harmadik éve működő citera-szakkörünk munkája: jelenleg több mint 20 felnőtt és diák vesz részt heti, kétheti rendszerességgel szakszerű citeraoktatásban a Fonó-Házban, Nauner-Agárdi Éva citera-szakoktató vezetésével és Mátyás Erika ének- és zenetanár közreműködésével. A tavalyi év során többek között a szatmári térségből a szamosdarai népdalgyűjtésekkel foglalkoztunk. Gyermek- és felnőtt citerazenekarunk több alkalommal lépett fel az év folyamán számos hazai és magyarországi hagyományőrző rendezvényen, kiállításon, előadáson: Rákóczi-ünnepség, Nyíregyházi Városnapok, Páskándi Géza emlékünnepség Szatmárhegyen, a Máltai Szeretetszolgálat Jótékonysági-Estje, a Hit és Gyógyítás című előadássorozat keretén belül, stb..
2016-ban kísérletet tettünk egy másik hagyományos magyar népi hangszer, a népi hegedű oktatására is, hiánypótló jelleggel, Szabó Adrienn népihegedű-oktató irányításával, akinek szakmai vezetésével heti rendszerességgel egy, több mint 7 felnőttből és gyermekből álló népzenei csoportban ismerkedhettek meg a népi hegedűn való játék alapjaival a résztvevők.
A Playground-Játsszunk angolt! elnevezésű nyelvműhelyünkben, Kocsis Éva nyelvtanárunk segítségével a gyerekek játszva sajátíthatják el az angol nyelvet kezdő- és haladó szinten, angol népmesék, népi játékok és népi ételek elkészítése által.
Fonó-Házunk adott otthont ugyanakkor a tavalyi év folyamán is hazai nyári kézműves táborainknak: 2016. június 20-ától kezdve augusztus közepéig számos kézműves tábor, illetve kézműves alkotó hét várta azt a több mint 100-120 alkotó kedvű gyermeket, akik ellátogattak hozzánk, hogy hagyományos népi kismesterségekkel, elfeledett kézműves technikákkal ismerkedjenek, illetve részt vehessenek a citera -és népzeneoktatásban, s mindezek mellett természetesen sok-sok más, hagyományőrző és személyiségfejlesztő foglalkozásban is kipróbálják ügyességüket, mint például kenyér- és lepénysütés, hangszerkészítés, népmese-drámajátékok, mozgásos népi gyermekjátékok, mesemondás, stb.
Kézműves táboraink és alkotóheteink voltak: az Aranytulipán alkotóhét (június 27. - július 1.), a Hetedhét mesehét - V. Kézműves népmesetábor (július 11-16.) illetve a II. Panyolai kézműves tábor (augusztus 7-13.), melyet másodjára szerveztünk meg Kelet-Magyarország egyik legizgalmasabb településén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiPanyolán, ahol szatmári és panyolai gyerekek és fiatalok közösen tevékenykedve-alkotva ismerték meg 4 régi magyar mesterség: a nemezelés, a kosárfonás, az agyagmívesség és a fafaragás csínját-bínját.
Az elmúlt év folyamán megszervezett hazai és nemzetközi kézműves táboraink és alkotó heteink kézműves- és népzeneszakoktatói voltak: Lugosi András (Csenger, fafaragó), Mátyás Erika (Szatmárnémeti, ének- és zenetanár), Nezezon Enikő (Szatmárnémeti, népi játszóházvezető, kézműves oktató), Pándi Zsolt (Szatmárnémeti, népi gyermekjátékok, népmesék), Sályi Panna és Sályi Erik Róbert (Szatmárnémeti, keramikusok), Takács Andrea (Szatmárnémeti, népi játszóházvezető, kézműves oktató).
szatmar.ro