Hatósági hajsza indult a székely termékek ellen?
Tévéstábok kíséretében vonultak ki Csíkszeredába, a szombaton tartott Hagyományos és Helyi Termékek Vásárára a Brassói Fogyasztóvédelmi Felügyelőség képviselői, ahol kifejezetten a székely termékeket vették górcső alá. A fogyasztóvédők nem véletlenszerűen, hanem célzottan mentek az egyik termelőhöz, aki újra felhasználta a műanyag palackot, majd a többi árust is ellenőrizték. Borboly Csaba kétségbe vonja az ellenőrzés jóhiszeműségét.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke – akit a sajtó képviselői vásárlás közben rohantak le, hogy kommentálja a fogyasztóvédelem észrevételeit – éppen ezért kétségbe vonja az ellenőrzés jóhiszeműségét. Természetesen ennek ellenére nem mentesülnek a szabályok betartása alól az árusok, jelentette ki.
A Hargita Megyei Tanács vasárnapi közleménye szerint az ellenőrök elsősorban a hiányos címkézést, a román felirat hiányát, egyszer használatos palackok újrafelhasználását kifogásolták.
Sorin Susanu főfelügyelő, a brassói hivatal vezetője a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy a tapasztalt szabálytalanságok miatt bírságot rónak ki a termelőkre, a kereskedőkre, valamint a vásár szervezőire, és tájékoztatják az Állategészségügyi Igazgatóságot, valamint a Közegészségügyi Igazgatóságot. A kiszállás mérlegéről jövő héten sajtótájékoztatón számolnak be.
Hargita Megye Tanácsa az észrevételekért vállalja a felelősséget, hangsúlyozta Borboly Csaba, eddig is folyamatosan ellenőrizték, illetve segítették a termelőket a címkék, csomagolás és egyéb kellékek beszerzésében, ezentúl mindez még nagyobb figyelmet kap. Azokkal a termelőkkel szemben, akik nem teljesítették az előírásokat, különböző eljárások lépnek érvénybe. Aki használt palackban árusította termékét, egy hónapra eltiltják a vásártól, ismertette az elöljáró.
Hozzátette: elfogadhatatlannak tartja a címkék hiányát, hogy nem tüntetik fel az adott termék összetételét, szavatossági idejét stb., ezért a továbbiakban a címke nélküli termékek árusítását megtiltják. Ellenzi az egynyelvű címkék használatát, korábban is szorgalmazta a kétnyelvűeket, legyártásukban segítséget nyújtott Hargita Megye Tanácsa, és ez az elkövetkezőkben is így lesz, már a következő vásárra segítenek mindenkinek ezek elkészítésében. A pénznek nincs nemzetisége, az előállítót segíti, ha terméke minél több vevőhöz eljut, hangsúlyozta már korábban is megfogalmazott álláspontját a megyeitanács-elnök.
A mérleg használatával kapcsolatos ellenvetést a fogyasztóvédelem tévedésének tartja, kifejtette, a kistermelők alkalmi piacára, mint a szóban forgó is, más metrológiai szabályok érvényesek, mint a nagykereskedelmi egységekre, éppen ezért itt nem kötelezik a bevizsgált mérleg használatát. A vásárba szükséges iratok, amelyekkel a termelők érkeznek a termelési lap, igazolás a termelő egészségi állapotára vonatkozóan, illetve az állatorvos által kiállított bizonylat, hogy a feldolgozott jószágok egészségesek voltak.
"Hargita Megye Tanácsa nem huny szemet a hibák fölött, fellép a kijavításuk érdekében, azt viszont tudni kell, hogy a helyi termelői piac árusait nem lehet azoknak a törvényben levő jogszabályoknak megfeleltetni, amelyek a multinacionális élelmiszergyártó cégek millió eurókat érő laborberendezéseivel ellenőrzött és alátámasztott termelési folyamatához vannak igazítva. Az egyszerű gazdáknak, a kistermelőknek esélyük sem lenne portékájuk értékesítésére, ha nem jött volna létre Hargita Megye Tanácsa támogatásával a hagyományos termékek havi vására. Ez a piac jelenti a Székely termék mozgalom alapját, mostanra hasonló működik Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen. Ma már a helyi termelők árui ott vannak számos nagyáruház polcain, ami több száz, akár ezer székely családnak biztosít megélhetést vagy jövedelem-kiegészítést. Ez olyan irány, amit folytatni kell, nem pedig megállítani. A vásár szabályait a kezdetektől fogva folyamatosan szigorítják, annak érdekében, hogy minél közelebb kerüljenek a nagy kereskedelmi egységekre is érvényes előírásokhoz, mindehhez azonban a termelőknek jövedelemforrást kell biztosítani, amelyből beruházni, fejleszteni tudnak, és fokozatosan haladnak előre a jogszabályok teljesítésében" – magyarázta Borboly Csaba.
Hozzátette: a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel már több hónapos vitát folytatnak, mivel az ingyen szeretne irodahelyiséget kapni a megyei tanács székházában. Ezt Hargita Megye Tanácsa nem tudja biztosítani, hiszen más intézmények is – könyvtár, művészeti népiskola, Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ, Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság stb. – bérleti díj ellenében kényszerülnek irodát működtetni a város más pontjain. A csíkszeredai megyeháza épületében, a prefektúrán kívül, minden intézménynek bért kell fizetnie a használatba vett helyiségért. Borboly Csaba a „megleckéztetés" egyik okát ebben látja.
"A lakosság körében nagy népszerűségnek örvendő, A székelység története című tankönyv kiadása, majd a székely zászló körül kibontakozott vitát, most pedig a székely termékek sikeres forgalmazása elleni fellépést együttesen egy összehangolt támadásnak ítélem meg, egy olyan folyamatnak, amely veszélyezteti sok száz család megélhetését, de mindannyiunk létét is" – fogalmazott a megyeitanács-elnök.
A csíkszeredai Hagyományos és Helyi Termékek Vásárát közel három éve rendszeresen megszervezik. Minden ellenőrző szervtől kértek hivatalos jelentést a vásárról – élelmiszer-biztonság, higiéniai körülmények stb. szempontjából –, és mindenhonnan pozitív választ kaptak.
Összességében rosszindulatú megnyilvánulásnak ítéli meg a fogyasztóvédelem szombati akcióját Borboly Csaba, sokkal inkább azt látta volna helyesnek, ha az ellenőrzés után együtt keresnek megoldást a hiányosságok orvoslására, nem pedig a média kíséretében vonulnak ki a szakemberek. A lakosság hozzászokott a hagyományos vásárhoz, igényli azt, sok termelőnek, megélhetést, jövedelmet biztosít.
"Az RMDSZ ellenzékben van, és jó ideje dúl a székely zászló körüli cirkusz, most pedig a kistermelők megélhetését akarják ellehetetleníteni. Minek tudható be mindez? Ezek a székelységgel való leszámolás mozzanatai?" – tette fel a kérdést Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Maszol.ro,

Megbírságolt székely gazdák
Tévéstábok kíséretében vonultak ki Csíkszeredába, a szombaton tartott hagyományos és helyi termékek vásárára az országos és a brassói fogyasztóvédelmi felügyelőség képviselői, és meganynyi szabálytalanságot állapítottak meg. A Hargita Megyei Tanács vasárnapi közleménye szerint az ellenőrök elsősorban a hiányos címkézést, a román felirat hiányát, egyszer használatos palackok újrafelhasználását kifogásolták.
Sorin Susanu főfelügyelő, a brassói hivatal vezetője elmondta, hogy a tapasztalt szabálytalanságok miatt bírságot rónak ki a termelőkre, a kereskedőkre, valamint a vásár szervezőire, és tájékoztatják az állat-egészségügyi igazgatóságot, valamint a közegészségügyi igazgatóságot. A kiszállás mérlegéről jövő héten sajtótájékoztatón számolnak be.
Borboly Csaba, a havi vásárt három éve szervező Hargita Megyei Tanács elnöke az önkormányzat közleményében kétségbe vonta a hatósági fellépés jóhiszeműségét. „Jó ideje dúl a székely zászló körüli cirkusz, most pedig a kistermelők megélhetését akarják ellehetetleníteni. Ezek lennének a székelységgel való leszámolás mozzanatai?” – tette fel a kérdést Hargita Megye Tanácsának elnöke az önkormányzat sajtóközleményében.
Az ellenőrzéssel kapcsolatban Borboly Csaba megjegyezte, vállalják a felelősséget az észrevételekért. Hozzátette, azokkal a termelőkkel szemben, akik nem teljesítették az előírásokat, különböző eljárások lépnek érvénybe: aki például használt palackban árusította termékét, egy hónapra eltiltják a vásártól. Borboly elfogadhatatlannak tartja a címkék hiányát, és azt, hogy nem tüntetik fel az adott termék összetételét, illetve szavatossági idejét, ezért a továbbiakban a címke nélküli termékek árusítását megtiltják. A sajtóközleményben a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, „a helyi termelői piac árusait nem lehet ugyanazoknak a törvényben előírt jogszabályoknak alávetni, mint a multinacionális élelmiszergyártó cégek millió eurókat érő laborberendezéseivel ellenőrzött és igazolt termelési folyamatait. Az egyszerű gazdáknak, a kistermelőknek esélyük sem lenne portékájuk értékesítésére, ha nem jött volna létre Hargita Megye Tanácsa támogatásával a hagyományos termékek havi vására. Ez a piac jelenti a Székelytermék-mozgalom alapját”.
A megyei önkormányzat közleménye szerint a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel már több hónapos vitát folytat a megyei önkormányzat, mivel előbbi ingyen szeretne irodahelyiséget bérelni a megyei tanács székházában. Ezt Hargita Megye Tanácsa nem tudja biztosítani, hiszen más intézmények is – könyvtár, művészeti népiskola, nevelési tanácsadó és erőforrásközpont, szociális és gyermekvédelmi vezérigazgatóság – bérleti díj ellenében kényszerülnek irodát működtetni a város más pontjain. A csíkszeredai megyeháza épületében, a prefektúrán kívül, minden intézménynek bért kell fizetnie a használt helyiségért.
Krónika (Kolozsvár),

Kíméletlenül bírságol a fogyasztóvédelem a román nyelvű cimkék hiánya miatt
Hivatalosan is bemutatta Sorin Susanu, a brassói regionális fogyasztóvédelmi főbiztosa a Hargita megyéért felelős helyettesét. Öt év szakmai tapasztalattal a háta mögött Moldovan Laurentiu, vezeti ezután helyettes főbiztosi minőségben a fogyasztóvédelmi hatóság Hargita megyei részlegét. Az elmúlt időszak ellenőrzéseiről, a tapasztalt hiányosságokról, illetve az ortodox húsvét körüli várhatóan fokozott fogyasztóvédelmi tevékenységéről számolt be Sorin Susanu, regionális főbiztos. Kiderült például, hogy nyolc ellenőrzés során nyolc esetben kényszerültek bírságot kiszabni az egyik csíkszeredai szupermarketre ugyanazért a kihágásért: a polcon található áruk nem tartalmaztak román nyelvű termékleírást. A fogyasztóvédelmi főbiztos rosszindulatnak minősítette a cég hozzáállását, és kijelentette nem riadnak vissza a drasztikusabb lépésektől sem a törvények betartatásáért. Amennyiben nem hajlandóak törvényes módon címkézni az árut az egységben, felfüggesztik az üzlet működési engedélyét.
Emellett a főbiztos hivatalosan is bemutatta a Hargita megyéért felelős helyettesét, Moldovan Laurentiut, akit már nézőink ismerhetnek a képernyőről. Az új helyettes főbiztost a csíkszeredai piaccsarnokban tartott ellenőrzés kapcsán szólaltattuk meg. Moldovan Csíkszeredában született, itt is végezte az általános és a középiskolát.
Később Brassóban, élelmiszer mérnöki és közgazdászi szakokon végezte egyetemi tanulmányait. Továbbá az is kiderült, az új igazgató anyanyelvi szinten beszél magyarul, igaz kameránknak nem volt hajlandó magyarul nyilatkozni. Arra azonban kamerán kívül ígéretet tett, hogy minden ügyféllel az anyanyelvén áll majd szóba.
Hompoth Loránd
csikitvonline.ro
Erdély.ma,

Román himnusszal a Kovászna megyei fogyasztókért
A román himnusz első szakaszát tartalmazó műanyag táblát szereltek fel tegnap reggel a megyei fogyasztóvédelmi hivatal – kétnyelvűen feliratozott – bejáratához, ahova ez alkalommal két román zászlót is kitűztek.
A ceremónián az intézményvezető Mircea Diacon mellett közvetlen főnöke, a brassói székhelyű regionális központ igazgatója, Sorin Susanu főfelügyelő is részt vett, elmondása szerint a román állam és kormány iránti tiszteletből időzítette e történelmi dátumra – Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulójára – ezt a gesztust, amelyet a fejlesztési régióhoz tartozó minden megyére ki akar terjeszteni, „a normalitás jeleként”, amit „égbekiáltó” lenne rosszindulatúan értelmezni.
Susanu kifogásolta, hogy néhol a megyei önkormányzatok saját tulajdonukba vették az állam által állami feladatok ellátására, közpénzből épített ingatlanokat, és az állam intézményei emiatt abba a lehetetlen helyzetbe kerültek, hogy lakbért kell fizetniük a fogyasztóvédelemnek például Csíkszeredában. Az állam minden szervének zavartalanul kell működnie, szögezte le, és kijelentette: nem fogja eltűrni, hogy a fogyasztóvédelmi világnap megszervezésében a tanfelügyelőség akadályokat támasszon, illetve válaszra se méltassa őket, mint tavaly. Ezt a napot az egész világon március 15-én ünneplik, és Kovászna megyében is akkor fogják megszervezni a diákok vetélkedőjét, mert egyetlen magyar szülőt sem zavarhat, ha ezen a napon esetleg kitüntetést kap a gyermeke; maga a verseny amúgy is korábban lezajlik, csak a zárórendezvényt tartják 15-én. Nagyon helytelen ezt kiforgatni – hangsúlyozta –, valószínűleg némelyek érdekeit szolgálja a feszültségkeltés, amire semmi ok, hiszen „mindannyian románok vagyunk”, bármely nemzetiségűek is legyünk.
A Konstanca megyében élő kisebbségekkel is előhozakodott: tartják a hagyományaikat, de részt vesznek a december elsejei ünnepségeken, és nem kérnek anyanyelvűséget. Ennek amúgy szóban nem látja akadályát – Sepsiszentgyörgyön is főleg magyar nyelvű panaszok futnak be a hivatalhoz –, de írásban az állam hivatalos nyelvét kell használni. Itt több önkormányzati tulajdonban levő egység (köztük az uszoda) magyarul végzi a könyvelést és ügyintézést, ami azért elfogadhatatlan, mert megnehezíti az ellenőrzést, lényegében ellenséges viszonyulást mutat a hatóságok iránt.
Kovászna megye amúgy fogyasztóvédelmi szempontból a régió középmezőnyében helyezkedik el napi egy-két, viszonylag kis horderejű panasszal (lejárt élelmiszerek, számlázási tévedések és hasonlók); Brassóban sokkal több van, és súlyosabbak is, de itt valószínűleg nem eléggé ismeri jogait a lakosság – vélekedik. Pedig vannak gondok, több cég is sorozatosan semmibe veszi a bírságokat, és folytatja a vevők átverését. Az egyik háztartási gépeket forgalmazó áruházat említette, ahol a megrendelt termék drágább, mint ahogy hirdették, vagy a szavatossága hibádzik. Velük perben is állnak, mert megfellebbezték a rájuk rótt bírságot. A következő nagy ellenőrzési kampány során a pékségeket, kenyérgyárakat keresik fel, a mindennapiba kevert adalékanyagokat próbálják kiszűrni. E téren egy megyén kívüli cég krumplis kenyere vezet, amiben sem valódi, sem pehelyburgonyát nem találtak, csak vegyi anyagokat. Ezt törvény tiltja, és számon kérik majd.
Az elmúlt évben egyébként 1580 ellenőrzést végzett a megyei fogyasztóvédelmi hivatal, ebből 324-et lakossági panasz kivizsgálására. 640 szabálysértést észleltek, és 403 bírságot róttak ki, amiből 513 800 lej folyt be (nem lehet nem kifizetni, a pénzügy végrehajtja) – közölte Mircea Diacon, aki azt is elmondta: egy éve került tisztségbe, ezalatt egyetlen cégnél fogadták „románként”, de később ott is elnézést kért az illető egy hozzátartozója.
Dmeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Székelytermék-botrány – Visszakoznak a fogyasztóvédők
Dagad a botrány a sepsiszentgyörgyi fogyasztóvédelem táján: sokan felháborodtak, miután kiderült, hogy az elvileg a háromszéki vásárlók érdekeiért létező megyei intézmény vezetője kifogásolja a Székely ízek feliratú termékeket. Tegnap a megyei kereskedelmi kamara is állást foglalt az ügyben, a fogyasztóvédelmisek pedig kijelentették: maradhat a reklámszöveg.
Bírságot nem a Székely ízek felirat, hanem a lejárt szavatosság miatt osztott a fogyasztóvédelmi hivatal – hangsúlyozta Mircea Diacon igazgató, aki azonban továbbra is úgy véli: nem tudhatjuk, milyen ízű a székely, az ételek édesek, savanyúak vagy keserűek lehetnek. Elismerte, hogy nincs olyan törvény vagy szabályozás, amely tiltaná a székely ízeket, de leszögezte: a termékeket kísérő címkék tartalmáról pontos és jól meghatározott rendelkezések vannak, a reklámnak máshol kell megjelennie. Arról, hogy létezik Román ízek felirattal ellátott termékcsalád is, nem tudott, és a Krónika napilapnak adott nyilatkozatára – amelyben kijelenti, hogy nemsokára székely illemhely és székely temető is lesz – sem kívánt emlékezni; ehelyett főnökéhez utasított, mert őt már túl sokan hívták a székely ízek miatt, még Magyarországról is.
A brassói székhelyű regionális fogyasztóvédelmi felügyelőséget irányító Sorin Susanu – akit a Csíkszeredában megszervezett hagyományos termékvásáron kirótt büntetések miatt két évvel ezelőtt már az országos diszkriminációellenes tanács is vizsgált – óvatosabban fogalmazott: ő maga nem volt jelen a kérdéses ellenőrzésen, de úgy értesült, hogy nem a felirat, hanem a lejárt szavatosság miatt bírságoltak. A maga részéről nem lát semmi kifogásolnivalót a székely ízek elnevezésben, mert „mindenki a maga reklámjával”, csak azzal nem ért egyet, hogy lejárt vagy egészségre káros élelmiszert forgalmazzanak. Hentesáruról volt szó, az különösen kényes, romlandó termék – magyarázta. Hozzátette: korábban valahol már árultak „erdélyi ízű” élelmet is, és kaptak olyan lakossági panaszt, hogy nem tudják értelmezni a jelentését, de úgy véli, hogy ez nem befolyásolja a minőséget.
Minden kereskedőnek érdeke, hogy megtalálja az általa forgalmazott termék eladási módját, és ahogy egyesek a Román ízek felirattal teszik ezt (például a Mega Image üzletláncnál többtucatnyi élelmiszert árulnak így), ugyanúgy a székelyföldi lakosok is büszkék lehetnek a hamisítatlan székely ízekre. Ez regionális termékstratégia, amit az egész világon alkalmaznak – tudatja a megyei kereskedelmi kamara tegnap kiadott közleménye. A Mircea Diacon fogyasztóvédelmi igazgatóhoz címzett állásfoglalásban a kamara elnöke, Édler András leszögezi: egy ilyen elnevezés csak akkor megtévesztő, ha például a Román ízek felirat egy görög terméken található.
Ha nem erről van szó, a fogyasztóvédelemnek nem kellene beleavatkoznia a cégek reklámpolitikájába, főként a jelenlegi, gazdasági szempontból bizonytalan helyzetben, amikor a vállalkozóknak inkább az állami intézmények támogatására van szükségük, mint zavarkeltésre vagy cselekvési szabadságukat korlátozó intézkedésekre.
Demeter J. Ildikó
Háromszék
Erdély.ma

Tagadja az etnikai indíttatást a fogyasztóvédelem
Nem etnikai indíttatásból bírságoltak a nem létezőként értékelt székely ízek kapcsán, hanem a lejárt szavatossági idő miatt – hangsúlyozzák a fogyasztóvédelmi hatóságok területi és megyei vezetői, akik az újságárudák ellenőrzéseivel kapcsolatban is nyilatkoztak.
Sorin Susanu, a Brassói Területi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, nem etnikai indíttatásból büntettek meg egy székelyudvarhelyi céget február 19-én, hanem a lejárt szavatosságú áruk miatt. Mint ismert, sokan felháborodtak azt követően, hogy az említett vállalkozás kézdivásárhelyi kirendeltségére kiszabott bírság kapcsán Diacon kifogásolta a székely ízek feliratú termékeket. Sorin Susanu ezúttal megerősítette, csupán a lejárt szavatossági idő miatt róttak ki bírságot.
A Brassói Területi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója ugyanakkor arra is kitért, nem az említett vállalkozás marketing-stratégiáját, szlogenjének megválasztását kifogásolták a nem létezőként értékelt „székely ízek” kapcsán, hiszen munkájukban nem létezik román vagy magyar közösség, csupán fogyasztók. Céljuk pedig épp ezen fogyasztói kör megfelelő informálásának fenntartása úgy, hogy a különböző, nem megfelelő kereskedelmi praktikákat használva ne hibásan vagy hiányosan tüntessék fel a termékkel kapcsolatos információkat a forgalmazók.
Sorin Susanu elemzésekbe is belekezdett: ha megnézzük, akkor a „székely ízek” kifejezés azt jelenti, hogy az adott terméket ebben a régióban, de attól még Romániában készítették. Az említett címkén az kifogásolható, hogy a „székely ízek” felirat nagy betűkkel van írva, míg, az amúgy magyarországi gyártó neve sokkal kisebbekkel. Mindennek ellenére ismét hangsúlyozta Susanu, hogy nem a címkén szereplő információk, hanem a szavatossági idő lejárta miatt bírságoltak. Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője az erre vonatkozó szabályozást is ismertette: a feltüntetett információk abban az esetben szuggerálhatják a piacon levő más termékekhez képest a különbségeket, amennyiben azok valóban speciális tulajdonságokkal rendelkeznek a többihez mérten.
Arra a kérdésre, hogy az esettel kapcsolatban megjelent sajtóanyagokat követően néhány napon belül az újságárudákban folytattak ellenőrzéseket a szakhatóság munkatársai, a területi fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője úgy nyilatkozott: semmilyen kapcsolat nincs a két eset között, sőt, még az említett tematikus ellenőrzésre megszületett döntés is egy korábbi dátumra tehető (azt ezt igazoló okmányt ezúttal nem tudták bemutatni). Ezeket az ellenőrzéseket több zónában is elvégezték, és nem csupán az újságárudákra irányultak, hanem az élelmiszereket, pereceket árusító „bódékra” is. Hozzátette, ezek között olyan is volt, ahol még sosem végeztek ellenőrzéseket működésük óta, illetve hangsúlyozta: itt sem etnikai szempontok alapján róttak ki bírságokat. Mint említette, tizennégy ilyen egységben összesen hétezer lej összegben állapítottak meg büntetéseket Kovászna megyében, ezeket lejárt szavatosságú élelmiszerek, nem megfelelő címkézés és a román nyelvű feliratok, valamint az egységár feltüntetésének hiánya miatt. Ezeken kívül tizenkét rendellenességet találtak és tizenhat figyelmeztetést adtak ki. A tematikus ellenőrzés tovább folytatódik, amíg minden hasonló egység esetében sikerült megvizsgálni, hogy betartják-e, avagy nem a szabályozások által előírtakat – zárta gondolatait Sorin Susanu.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

ELJÁRÁST INDÍTOTT AZ ORSZÁGOS DISZKRIMINÁCIÓELLENES TANÁCS A SZÉKELYUDVARHELYI SZUPERMARKETBEN TÖRTÉNT ESETTEL KAPCSOLATBAN
Hivatalból eljárást indított pénteken az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az egyik székelyudvarhelyi szupermarketben történt esettel kapcsolatban – tájékoztat az intézmény közleménye.
Csütörtökön az interneten megjelent egy felvétel, amelyből az derül ki, hogy egy férfi miccset szeretne vásárolni az egyik székelyudvarhelyi szupermarket parkolójában, az ott dolgozó nő azonban – állítólag – azért nem szolgálta ki, mert román anyanyelvű és nem beszélt magyarul. A felvételen az alkalmazott édesapja azt tanácsolja az ügyfélnek, hogy tanuljon meg magyarul.
A fogyasztóvédelem regionális vezetője, Sorin Susanu azt nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek, hogy figyelnek az ilyen esetekre, főként, hogy az elmúlt időszakban több feljelentés is érkezett a fogyasztók részéről a román nyelvű tájékoztatás hiánya miatt, az eset kapcsán érintett üzletláncot is többször megbírságolták emiatt. A vezető azt mondta, a helyszínen fogják kivizsgálni az ügyet.
Agerpres; Erdély.ma

Kaufland-botrány: a magyarok ellen hergelt a fogyasztóvédelmi vezető
Cáfolta a Kaufland Románia, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőröket sem szolgálták ki a székelyudvarhelyi üzletükben, mert románul szólaltak meg. Ezek szerint a fogyasztóvédelmi hatóság brassói regionális vezetője, Sorin Susanu félretájékoztatta közvéleményt.
Valótlanságokat állított az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) brassói regionális vezetője, amikor pénteken azt nyilatkozta, hogy ellenőreiket nem szolgálták ki székelyudvarhelyi Kauflandban. Sorin Susanu ezt egy nappal azután jelentette ki a Mediafaxnak és egy brassói portálnak, hogy nyilvánossá került a videó, amely szerint azért nem szolgált ki egy kolozsvári férfit a grillező alkalmazottja, mert románul kérte a miccset.
A Kaufland Románia legfrissebb közleménye szerint pénteken a fogyasztóvédelem csíkszeredai ellenőrei vizsgálódtak a székelyudvarhelyi üzletük grillezőjénél. A fogyasztóvédelmi ellenőrök az áru szavatossági idejét, tárolási módját vizsgálták meg, illetve kérdéseket tettek fel az alkalmazottaknak az ételkínálattal és a felszolgálással kapcsolatban.
A vizsgálatok végén az ellenőrök 10 ezer lejes bírságról szóló jegyzőkönyvet állítottak ki. Ebben világosan az áll, hogy a büntetést a kolozsvári videoblogger filmjében szereplő incidens miatt szabták ki, és nem egy ehhez hasonló incidens miatt, ami az ANPC ellenőreivel esett meg – olvasható a Kaufland közleményében.
Az áruházlánc cáfolta Sorin Susanunak azt a kijelentését is, miszerint a székelyudvarhelyi üzletüket 2015-ben is megbírságolták, mert a termékeiket kizárólag magyar nyelvű szórólapokon és reklámújságban hirdették, hátrányos megkülönböztetésben részesítve ezzel a román vásárlókat. „Ilyen bírság nem létezik” – szögezi le állásfoglalásában a Kaufland.
O. M. / maszol.ro

Magyarellenes médiauszítás Romániában
Egy nyilvánvalóan provokációs szándékkal készített, manipulált videofelvétel nyomán zajlott le egy újabb országos visszhangot keltő magyarellenes médiauszítás Romániában.
Tág teret szentelt a román média egy magyarul nem beszélő román vásárló állítólagos hátrányos megkülönböztetésének egy nemzetközi áruházlánc székelyudvarhelyi boltjának a büféjében. Az áruházlánc közleménye szerint a férfit nem a románsága miatt nem szolgálták ki, hanem azért, mert tíz perccel a nyitás előtt próbált vásárolni. Az esetről telefonnal készített videofelvétel csütörtökön, a román nyelv napján jelent meg az egyik videomegosztón és közösségi portálon Idegen a saját hazámban címen. A négyperces felvételen egy román nemzetiségű férfi elmondja: azzal a szándékkal megy a székelyudvarhelyi áruház büféjébe, hogy ellenőrizze: igaz-e, hogy ott nem szolgálják ki azokat, akik románul szólítják meg az eladót. A pult mögötti fiatal nő noha zavarban van a férfi kérése hallatán, de elveszi a pénzt, eltávolodik a pulttól, matat, valamit mond, amit nem lehet hallani. A férfi ezt káromkodásnak hiszi, és hangosan felelősségre vonja az eladót emiatt. A nő a pultnál álló többi vevőnek magyarul azt mondja, hogy őt fogják leteremteni a történetért. A kiszolgáló végül visszaadja a pénzt, a férfi hangosan sérelmezi, hogy románsága miatt nem szolgálják ki. A kisfilmet csütörtök este több román televízió is bemutatta és több román lap is közzétette internetes oldalán.
Nyitás előtt jött
Az áruházlánc közleményben kért elnézést a történtek miatt. Közölte: minőségi szolgáltatást kívánnak nyújtani valamennyi kliensüknek megkülönböztetés nélkül. Az áruházlánc péntek délután a honlapján publikált újabb közleményben ismertette a belső vizsgálata előzetes eredményeit. Térfigyelő kameráinak a felvételei alapján az áruház megállapította, hogy a közzétett felvétel a vásárló harmadik vásárlási próbálkozásának az eseményeit rögzíti. Először fél órával a nyitás előtt próbált vásárolni, amikor az elárusító tájékoztatta arról, hogy csak nyitás után tudja kiszolgálni. A közzétett filmen látható vásárlási próbálkozás alkalmával az elárusító elvette a pénzt, de miután megállapította, hogy a kasszagép még nem működik, visszaadta a bankjegyet. A közzétett filmecske a harmadik sikertelen kísérletét mutatja, amely 13 perccel a nyitás előtt történt. Mind a román Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság brassói területi hivatala, mind pedig az Országos Diszkriminációellenes Tanács bejelentette pénteken, hogy hivatalból vizsgálatot indít az ügyben. A fogyasztóvédelmi hatóság később azt tudatta, hogy két elárusító hiányos román nyelvtudása miatt tízezer lejes bírságot rótt ki pénteken a székelyudvarhelyi áruházra.
A fogyasztóvédők is beszálltak
Az Agerpres hírügynökség tudósítása a fogyasztóvédelmi felügyelőség Hargita megyei illetékesét, Laurentiu Moldovant idézi, aki elmondta, a péntek délelőtt tartott ellenőrzés során kiderült, hogy az áruház egyik alkalmazottja egyáltalán nem beszél románul, egy másik alkalmazott pedig alig tudja kifejezni magát, ezért “a felhasználókkal szembeni nem megfelelő viselkedés” miatt bírságoltak. Azt is hozzátette: a videofelvételen látszó elárusítót pénteken nem találták a munkahelyén. Claudiu Susanu, a fogyasztóvédelem brassói regionális irodájának az igazgatója a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az áruházba küldött ellenőreik ugyanúgy jártak, mint a filmet készítő férfi: “románul fordultak az eladóhoz, és őket sem szolgálták ki”. A regionális vezető szerint 2015-ben egyszer már megbírságolták a székelyudvarhelyi áruházat, mert csak magyar nyelvű szórólapot használt. Az áruházlánc péntek este kiadott újabb közleményében a fogyasztóvédelmi hatóság vezetőinek az állításait is cáfolta. Közölte: a pénteki ellenőrzés során a fogyasztóvédők az áruház büféjében a termékek szavatosságát, a tárolási feltételeket és a menüket vizsgálták, a kiállított jegyzőkönyvön pedig egyértelművé tették, hogy a bírságot az interneten közzétett kisfilm alapján, és nem a pénteki ellenőrzés során tapasztaltak miatt rótták ki. Az áruházlánc szerint az a 2015-ös bírság “sem létezik”, amelyet a – fogyasztóvédelem vezetői szerint – kizárólag magyar nyelvű szórólapok használata miatt rótt ki a hatóság. erdon.ro

Feljelentést tesz a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat (Kaufland-botrány)
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat döbbenettel vette tudomásul, hogy az augusztus 31-én közzétett videóval a Miliţianul nevű YouTube-csatorna működtetője azzal vádolta a székelyudvarhelyi Kaufland grillezőjénél alkalmazott elárusítót, hogy azért nem szolgálta ki, mert románul szólalt meg. A felvétel nyitás előtt húsz perccel készült, és egyértelműen provokációnak minősíthető, ugyanis az összevágott filmkockák azt bizonyítják, a felvétel szerzője többször próbálkozott a lejáratással, később a Kaufland által kiadott hivatalos közlemény is ezt erősítette meg. A videóblogger tehát manipulációs szándékkal tájékoztatta félre a közvéleményt – áll a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményében. Az ügyben egyébként Hargita megye prefektusa is tájékoztatást kért a Kauflandtól.
Ami a közzétett videó utáni eseményszálakat illeti, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság brassói regionális főfelügyelője, Sorin Claudiu Susanu hivatalból való kivizsgálást kezdeményezett, majd a fogyasztóvédelem tízezer lejre bírságolta meg a székelyudvarhelyi Kauflandot a kolozsvári videóblogger által jelzett eset miatt, azt állítva, hogy ellenőreiket szintén nem szolgálták ki az üzletben, mert románul kértek termékeket. A hatóság főfelügyelője a sajtónak tett nyilatkozatát azzal is tetőzte, hogy egy 2015-ös hasonló bírságra hivatkozott, amikor – állítása szerint – azért bírságolták meg a székelyudvarhelyi Kauflandot, mert termékeiket kizárólag magyar nyelvű szórólapokon és reklámújságban hirdették, hátrányos megkülönböztetésben részesítve ezzel a román vásárlókat. A Kaufland második, szeptember 1-jén kiadott hivatalos közleménye erre is rácáfol, ugyanis a fogyasztóvédelmi hatóság csíkszeredai ellenőrei kiszállásuk során az áruk, a felszolgálás és az ételkínálat minőségét ellenőrizték, a büntetési jegyzőkönyvben pedig mégis az említett videóra hivatkoznak, a 2015-ös, Sorin Claudiu Susanu főfelügyelő által említett bírság pedig nem is létezik. Nyilvánvalóan ebben az esetben is uszító jellegű információferdítés történt. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat emellett nem hagyja szó nélkül a B1 TV csatornán közvetített Lumea lui Banciu műsor augusztus 31-ei kiadását sem, amelyben a műsorvezető, Radu Banciu idegengyűlölő és nacionalista kijelentéseket tesz a székelyudvarhelyi eset kapcsán Székelyföldről és összességében a teljes romániai magyar kisebbségről. A műsorvezető többek között veszélyforrásként említi a magyar kisebbséget, és felelőssé teszi őket az országban felmerülő összes interetnikus konfliktusért. Szélsőséges kijelentései közül kiemelendő az, hogy az etnikumközi konfliktusok megoldására a románok és a magyarok elkülönítését, szegregációját javasolja. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentést intéz az illetékes szervekhez az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság brassói regionális főfelügyelője, Sorin Claudiu Susanu ellen részrehajló, nem tárgyilagos eljárásáért, valamint Radu Banciu újságíró ellen diszkriminatív, nacionalista és idegengyűlölő nyilatkozatai miatt. Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa tegnapi közleményében aggodalmának adott hangot az incidens miatt, és hivatalos álláspontot kért az áruház részéről mind a rendkívüli nyilvánosságot kapott esetről, mind pedig az áruház arra irányuló intézkedéseiről, hogy hasonló eset ne ismétlődjön meg. „Egyes állampolgárok ilyen megnyilvánulásai veszélyeztetik a közbiztonságot és az etnikumközi kapcsolatokat” – áll a prefektus átiratában. Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva Adrian Jean Andrei elmondta, Hargita megyében a békés együttélésnek, az egymással szembeni tiszteletnek kell uralkodnia, márpedig az ehhez hasonló incidensek nem ezt szolgálják. A prefektus ugyanakkor hangsúlyozta, az alkotmány szerint az állam hivatalos nyelve a román, és az ezt előíró cikkelyt minden állampolgárnak kötelessége tiszteletben tartani, nemzetiségtől függetlenül. Rámutatott, az ilyen történéseket józansággal és megértéssel kell kezelni mindkét fél részéről, hogy többé ne ismétlődjenek meg. „Egy európai országban nincs helyük az ehhez hasonló incidenseknek, ezért bölcsességre és az ország törvényei iránti tiszteletre intem a Hargita megyében élőket, illetve az ide látogatókat” – tette hozzá. A prefektus megerősítette, hogy az eset után a Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tízezer lejes büntetést rótt ki a szóban forgó szupermarketre. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke is bejelentette, hogy hivatalból vizsgálatot indítottak az ügyben, és meghozzák a törvényes intézkedéseket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A FOGYASZTÓVÉDŐ NEM NYELVELLENŐR
A fogyasztóvédelmi hivatal nem nyelvtudás-ellenőrző szerv – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján újságírói érdeklődésre.A kérdés arra vonatkozott, voltak-e utóhatásai az elnök korábbi, Gheorghe Mircea Diacon háromszéki fogyasztóvédő hivatalvezető ténykedéséről tett nyilatkozatának, melyet A fogyasztóvédő úgy működik, mint a Ku-Klux-Klan címmel közöltük szeptember 6-i lapszámunkban?
Tamás Sándor tudja, hogy erősen fogalmazott, igazából nem voltak utóhatások, de akadt, aki Diacon köréből megkérdezte, alá tudja-e támasztani állításait. Igen, áll elébe, amennyiben becsületsértési eljárást kezdeményezne az illető, tanúkat tud felvonultatni a bíróságon, mondotta az elnök.
Megismételte, Diacon inkompetens és összeférhetetlen azzal a tisztséggel, amelyben 2012 óta román állami segédlettel tartják. Feltette a szónoki kérdést, miért van benne annyi szenvedélyes káröröm és gonoszság? Hiszen nem egyedi, hanem sorozatos rosszindulatú esetek jellemzik tevékenységét: a zabolai néptánctánctábort, az unitárius gyerekek árkosi táborát, a zabolai Csipkésben a gyerektábort, a SIC-Festet zaklatta, kikelt a SIC-matrica, a székely termékek, a székely ízek ellen.
A tánctábor szervezőit súlyos büntetéssel illette, nem azért, mert egészségügyi gondok voltak, hanem mert a konyhában, ahol négyszáz gyereknek főztek, nem tüntették fel, egy adag étel mennyi húst tartalmaz. Az elnök válaszolt is korábban feltett kérdésére: Erdővidéken hallott kifejezést idézett, „ki amilyen, olyan”, tömör jellemzés, tette hozzá.
Az elnök felelevenítette a Háromszékben 2016. január 27-én megjelent Rendőrnek nem jó, fogyasztóvédőnek igen? című tényfeltáró riportunkban közölt információkat. Diacon nem volt alkalmas a román rendőrség kötelékeiben maradni, majd a polgárőrségtől a munkatörvénykönyv 130-as cikkelye első bekezdésének i. pontjával bontották fel szerződését, magyarán kirúgták.
Ezek után román állami segédlettel fontos köztisztségbe nevezték ki. Annak ellenére, hogy nagyon sokszor felhívták az illetékesek figyelmét, hogy ez nem helyénvaló, mégis ott tartják. Mostanában Diacon és brassói felettese, Sorin Claudiu Susanu Székelyföldön azt vizsgálják, hogy ki milyen szinten beszéli a román nyelvet. Ehhez semmiféle joguk nincsen! – mondta az elnök. Legyen világos, a fogyasztóvédelmi hivatal nem nyelvtudás-ellenőrző szerv, hangoztatta.
Továbbá felhívta a figyelmet, ha bárhol ilyesmi történik, azonnal jelezzék, lehetőleg a sajtónak, hogy kerüljön nyilvánosságra az eset.
Szekeres Attila / Háromszék; Erdély.ma