Kárpát-medencei Nyári Egyetem: igény és lehetőség
Nagyvárad – Kedden nyitó áhítattal és a köszöntő beszédekkel kezdetét vette a kilencedik alkalommal sorra kerülő Kárpát-medencei Nyári Egyetem.
Felvidéki, kárpátaljai, magyarországi, vajdasági, szlovéniai és erdélyi egyetemi hallgatók részvételével kedden hivatalosan is kezdetét vette a 9. Kárpát-medencei Nyári Egyetem. A rendezvényről minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy az idők során túlnőtte önmagát. Évről-évre egyre több fiatal érkezik ebből az alkalomból Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemre, mely öt napra a Kárpát-medencei egyetemisták találkozóhelyévé válik. Sokan közülük először járnak nem csak Nagyváradon, hanem Erdélyben is. De vannak olyan egyetemisták is, akik számára évről évre a nyár kihagyhatatlan része a nagyváradi látogatás.
Szekcióülések és szórakozás
A támogatóknak köszönhetően a fiataloknak ingyenes szállást és napi háromszori étkezést tudnak biztosítani. Az idei szervezést a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete(PKED), a Rákóczi Szövetség (RSZ) és a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) vállalta fel, féltucatnyi partnerszervezettel közösen. Mint ahogy az egyik nagyváradi szervezőtől, Berke Beatricetől megtudtuk az első nap hetvenen regisztráltak, de további fiatalok érkezése várható. Három témakörbe csoportosították a szekcióüléseket, így közgazdaságtan, művészet és média témákban egyaránt lesznek előadások. Emellett a szórakozás is fontos szerepe az öt napos rendezvénynek. A szervezők minden előadásra szeretettel várják a kívülálló érdeklődőket is, helyszín a PKE épülete.
Nyitóáhítat
Ráksi Lajos István, az egyetem új lelkésze által tartott nyitóáhitattal vette kezdetét a rendezvény hivatalos része. A Pál Korintusbeliekhez írott első levelének néhány igeszakaszára épített igehirdetése során a tiszteletes arra hívta fel a figyelmet, hogy minden körülmények között, életünk minden percében Isten dicsőségére kell cselekednünk. Jézus Krisztus ebben is példáképül szolgálhat. A fiatal lelkész ugyanakkor elmondta, hogy a most kezdődő rendezvénysorozat az igény és a lehetőség találkozásának köszönhető, hiszen immáron kilencedik esztendeje van igény arra, hogy fiatalok, szerte a Kárpát-medencéből összegyűljenek néhány nap erejéig és immáron kilencedik éve, hogy a lehetőség is megadatott.
Kapcsolati háló építése
A nyitóáhítat után elsőként Szabó Bence, a Pontus Iuventae Ifjúsági Alapítvány képviselője köszöntötte a résztvevőket a szervezők, valamint a fővédnök, Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevében is, aki objektív okok miatt nem tudott részt venni a nyitóünnepségen. Szabó Bence magyarországi résztvevőként elmondta, hogy számára csak akkor vált a határon túli magyarság fogalma kézzelfoghatóvá, amikor személyesen találkozott határon túli fiatalokkal. Barátságok születtek, melyek maguk után vonták a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek közreműködését és a közös pályázást is. Szabó hozzátette, hogy meglátása szerint a hasonló rendezvények töltik meg tartalommal azt a történelmi tényt, miszerint Trianon után sok magyar nemzetiségű személy határokon kívülre szakadt. A Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Dr. János-Szatmári Szabolcs ünnepi köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencei Nyári Egyetem úttörő rendezvénynek számít, hiszen elsőként vette célba a Kárpát-medence egységülését. Kifejtette, hogy folyamatban van egy Kárpát-medencei magyar ösztöndíj létrehozása, melyet az Erasmus-program mintájára mobilitást biztosítana a magyar lakta térségekben. Végezetül köszönetet mondott a szervezőknek és az előadóknak a rendezvény lebonyolításáért és felhívta a figyelmet, hogy a PKE által nemrég indított interdiszciplináris mesterképzőkkel kapcsolatosan a jelenlévők érdeklődésére is számítanak.
Járna az állami támogatás
Tőkés László EP-alelnök a PKE elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Visszaemlékezett a Sulyok István Református Főiskola – a PKE jogelődje - megalapítására, melyet a kommunizmus után önálló magyar intézményként fennmaradt Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a bihari katolikus egyházmegyével karöltve alapított meg. Tőkés László emlékeztetett: az első Orbán-kormány segítségével sikerült létrehozniuk az egyetemet, mely mára már Románia első akkreditált magyar nyelvű felsőoktatási tanintézete lehet. Sajnálatos, hogy még mindig elmarad az állami támogatás, pedig a romániai magyarság ugyanúgy adófizetője az országnak, mint a többi állampolgár, így joga van államilag támogatott egyetemre. Az erdélyi EP-képviselő hozátette, hogy lassan más szelek fújnak: a magyar nemzeti kormány felállásával új fejezet kezdődött el. “Jogos követeléseinket törvényekbe kell foglalnunk, hogy mindazt, amit az egyik kormánytól sikerült elnyernünk, azt egy másik kormány ne vehesse el” – fogalmazott Tőkés László.
Előadások
A Kárpát-Medencei Nyári Egyetem első napján előadást tartott/tart Zima Szabolcs újságíró, Sinka Andor, a Debreceni Nyelviskola Kft. ügyvezetője, Kecskeméti Dávid fotográfus, Debreceni Mihály újságíró, Tamás Ervin szociológus-közgazdász, Nemes Zoltán, a Ternio Pontis ügyvezetője, valamint az ismert költőnő, Karafiáth Orsolya is.
Mészáros Tímea. erdon.ro

PKE: nyitás több téren is
Ötvenezer dollárral támogatta a PKE-t egy ausztráliai magyar vállalkozó. Az egyetemen azonban nem ez az egyetlen fejlesztés. A továbbiakról is beszámolt ma a rektor. János-Szatmári Szabolcs szerint nagyon nyitnak.
Várják Schmitt Pált is a Partiumi Keresztény Egyetemre, de főleg a leendő hallgatókat – ez utóbbiaknak szóló számos információval szolgált mai nagyváradi tájékoztatóján János-Szatmári Szabolcs rektor. Elmondta: a PKE-t az utóbbi hónapokban több szempontból is korszerűsítették. Teljesen felújították például a számítógéppakrot. Ezt egy ausztráliai magyar vállalkozó, Pető Árpád finanszírozta 50.000 dollárral, s mint megtudtuk, az egyetem a jövőben is együttműködésre számít vele. (A Budapestről elszármazott Pető egyébként már többször járt a PKE-n, s a tanintézet elnöki tisztét is betöltő Tőkés László barátja – szerk. megj.)
Emellett a kollégium egy részét is felújították mostanra, s néhány új tantermet is kialakítottak. A kollégium és az egyetem teljes területén ingyenes, vezeték nélküli netkapcsolat áll a hallgatók rendelkezésére. Az egyetemi könyvtárat is tovább bővítették.
Célközönség bemérve
Ilyen újdonságokkal is várja tehát idén a beiratkozókat a PKE. Mint a rektor elmondta idéntől nagymérvű nyitást vezetnek be a célközönségükkel kapcsolatban is. Ennek lényege, hogy már nem csak és nem hangsúlyozottan a frissen érettségizett hallgatókra számítanak, hanem lényegében minden korosztályra. Az őszi pótfelvételikre szeptember 13-23 között lehet beiratkozni. Az alapképzés esetén vannak még betöltetlen tandíjmentes és tandíjas szakok is. Ez utóbbiakkal kapcsolatban fontos adalék, hogy a tandíjkötelezettség csak az első évre szól, utána ettől meg lehet szabadulni – a hallgatókat ugyanis tanulmányi eredményeik alapján újrarangsorolják. Emellett a fizetők is jogosultak bármilyen ösztöndíjra. A PKE egyébként idén nem emelt tandíjat.
Mesterképzésre is lesz pótfelvételi idén is. Itt csak péntekenként és szombatonként lesz oktatás, s már csak tandíjas helyek maradtak. Ám a mesterizőknek létezik az úgynevezett tandíjtámogatási ösztöndíj, amely révén a hallgatói költségek mintegy fele kiváltható. Rengeteg további infó a honlapjukon: http://www.partium.ro.
Akkreditálások
Folytatódik közben a PKE szakjainak akkreditálása is. János-Szatmári Szabolcs elmondta: a turisztikát, a reklámgrafikát, az angol-románt és a zene szakot végzettek immár Váradon államvizsgázhatnak, mégpedig a magyar nyelvű vizsga előtt is megnyílt az út. Jövőre már a vizsgabizottság is csak a PKE képviselőiből áll majd, az eddigi átmeneti, monitorizálási időszak letelte után. A mostani akkredtitálások után jön a román, illetve a szociológia szakok állami elismertetése. Az egyetemen minden olyan szak akkreditált már egyébként, amelyik eddig teljesítette ennek időbeni feltételeit.
A tanintézet ősszel jubilál is: jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola 20 éve jött létre, a PKEpedig idén 10 éves. Ezt egész ősszel különfélre rendezvényekkel ünneplik majd meg.
Nincs pénz. De lesz?
A rektor többször kitért tájékoztatóján arra, hogy a gazdasági válság megmutatkozik a felsőoktatásban is, s ők igyekeznek olyan lehetőségeket biztosítani a hallgatóknak, hogy a krízis miatti vékonypénzűség közepette minél kevesebbet vonjanak el, sőt, inkább támogassák őket. Ennek kapcsán azt tudakoltuk a tanintézet vezetőjétől, a magyarországi úgynevezett nemzetpolitikai fordulat érezhető-e már a PKE-n – azaz egyszerűbben fogalmazva több pénze van-e már az egyetemnek Budapestről. János-Szatmári Szabolcs így válaszolt: még nem, mivel “még az előző költségvetési évben vannak” – viszont “arra lehet számítani, hogy a következőkben nagyobb lesz a PKE-nak jutó támogatás is”. A pénzek jórészét az egyetem új szárnyának felépítésére akarják majd fordítani, a rektor szerint “ez az abszolut prioritás”.
A tanintézet időközben nemzetközi szinteken is pályázik pénzekre, részt vesz ugyanakkor számos nemzetközi projektben. Fut például az ERASMUS program itt is, a jövő héten pedig a rektor Hollandiában ír alá majd egyezményt ennek a további bővítéséről. Emellett a PKE egy több államot felölelő, kárpát-medencei ösztöndíj-programot is szeretne beindíttatni. erdon.ro

Tanévkezdés a jubileum jegyében
A Nagyvárad-Újvárosi református templomban tartott péntek délelőtti ünnepélyes tanévnyitóval hivatalosan is kezdetét vette a tizedik egyetemi tanév a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Pénteken délelőtt ünnepélyes tanévnyitóra került sor a Partiumi Keresztény Egyetemen. Idén – jubileumi év lévén – a tizedik generáció kezdheti el tanulmányait a Sulyok István Főiskola jogutódjaként megalakult, immár államilag is elismert tanintézet falain belül. A tanévnyitó alkalmából mintegy háromnegyedig megtelt a Nagyvárad-Újvárosi templom, többségében elsőévesek, az egyetem oktatói és a meghívottak töltötték meg az istenháza padsorait. Az ünnepi istentiszteleten Csűry István püspök hirdette az igét a Zsoltárok könyve 91 fejezetének 9-12 versei alapján. Az úgynevezett tanító zsoltárban Isten pedagógiája érvényesül, mely mindennapi életünk meghatározója kell legyen. Az igei szakaszok azt az üzenetet hordozzák, hogy ha életünkben a bizonytalanság lesz úrrá, akkor is ott lesz egy kéz, mely felemel oltalmat nyújt és vezet. Hermán M. János köszönte meg az igehirdető szolgálatát, majd üdvözölte név szerint is a meghívottakat.
Fogadalom-tétel
Tolnai István, előadó-tanácsos, a PKE megbízott elnöke történelmi visszatekintője során arra hívta fel az elsőévesek figyelmét, hogy legyenek méltóak az egyetem örökségéhez, hiszen kitartó munka és hit kellett ahhoz, hogy PKE elnyerje azt a szerepét, amit jelenleg betölt. János Szatmári Szabolcs rektor ünnepi beszédében arra buzdította az új hallgatókat, hogy legyenek önállóak, ambiciózusak, szorgalmasak. Lássák meg az egyetem adta lehetőségeket és ne tartozzanak azon egyetemisták csoportjához, akik úgy akarnak eredményeket elérni, hogy közben nem tesznek semmit érte. A rektor hivatalosan is bejelentette, hogy az új tanévben hozzálátnak az új főépület építéséhez. A továbbiakban ünnepi beszédet mondtak a történelmi egyházak képviselői is: Mátyás Attila az evangélikus, Szabó Ervin a római-katolikus, Buzogány-Csoma István az unitárius egyház nevében. Dávid László, a Sapientia rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulás nem szégyen viszont a tudatlanság az. Az ünnepi hangulatot emelte két másodéves zene szakos hallgató illetve Kristófi János orgonaművész közreműködése. Szilágyi Mátyás főkonzul levelét Hermán M. János előadó-tanácsos olvasta fel. A tanévnyitó utolsó részében Ráksi Lajos, új egyetemi lelkész köszöntötte a hallgatóságot. Elmondta: örül, hogy immáron tagja lehet a Partiumi Keresztény Egyetem közösségének. Végezetül az elsőévesek hangos szóval fogadalmat tettek, hogy hűek lesznek az egyetem által szem előtt tartott keresztény és nemzeti értékrendhez. A mintegy két órás ünnepség nemzeti imánk eléneklésével zárult.
Mészáros Tímea, erdon.ro

Egyetemi Jubileumi Ünnepség - Meghívó
A Partiumi Keresztény Egyetem 2010-ben ünnepli fennállása 10. és jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola alapításának 20. évfordulóját. E jeles alkalomból egyetemünkre látogat dr. Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke.
Ünnepeljünk együtt az erdélyi-partiumi magyar felsőoktatási rendszer első akkreditált egyetemének akadémiai közösségével! Szeretettel meghívjuk ezért a 2010. október 19-én, 16 órai kezdettel a nagyvárad-újvárosi református templomban megrendezendő Egyetemi Jubileumi Ünnepségre.
Az ünnepség alatt a magyarországi vörösiszap-katasztrófa áldozatainak megsegítésére is gyűjtést rendezünk.
Ezt követően, 18 órától dr. Schmitt Pál államfő megkoszorúzza Szent László városalapító királyunk és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát a Barokk Palota udvarán, illetve a Petőfi parkban.
Az Egyetemi Jubileumi Ünnepségre és a koszorúzásokra mindenkit szeretettel várunk!
A PKE vezetősége, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Schmitt Pál az egyetemek tovább fejlesztéséről beszélt Nagyváradon
Az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata - hangsúlyozta Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jubileumi ünnepségén Schmitt Pál.
A Nagyvárad-Újvárosi templomban elhangzott beszédében a köztársasági elnök megállapította: sokáig pusztán vágy volt, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség szülőföldjén, anyanyelvén végezhesse felsőfokú tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt ez a vágy valósággá lett, hatalmas történelmi hagyományain újjáéledt a partiumi és az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás. A Partiumban vagy Erdélyben nemzedékek féltve őrzött reményéből, elfojtott vágyaiból, meghurcolt életéből és bátor kiállásából épülhetett fel a magyar oktatás egésze - mondta Schmitt Pál.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet: a romániai magyarság megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy vonzó legyen számára a szülőföldjén folytatott tanulás, úgy kell kialakítani a szakokat, a képzéseket, hogy a végzettek hivatásukat is a szülőföldjükön képzeljék el.
„Az anyanyelvű, magas színvonalú tudományosság művelése azzal a bizakodással tölt el, hogy a nemzetnek lesz a jövőben is saját, jól képzett, felelősen és önállóan gondolkodó értelmisége” - hangsúlyozta a magyar államfő, aki szerint az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata.
Tőkés László, a PKE elnöke kijelentette: húsz esztendővel ezelőtt, a posztkommunista, nacionalista átmenet és a tovább tartó kisebbségi jogfosztás időszakában „négy-öt magyar összehajolt”, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület létrehozta a Trianon utáni első püspökükről, Sulyok Istvánról elnevezett Református Főiskolát. Tíz évvel később alapították meg (a főiskola jogutódaként) a Partiumi Keresztény Egyetemet.
Tőkés László Orbán Viktor szavait idézte, amelyek szerint „az anyaországnak súlyos adóssága van a határon túl élő magyar nemzettársakkal szemben, 2004. december 5. szégyenfoltja tisztításra várt”. Tőkés szerint Schmitt Pál marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása ennek az erkölcsi tartozásnak a törlesztését szolgálja.
(2004. december 5-én tartották Magyarországon azt a népszavazást, amelynek tárgya a határon túli magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárság volt. Noha a végeredmény az „igenek” győzelmét mutatta ki, a referendum eredménytelenül zárult, mert az összes leadott szavazatnak csupán 18,94 százalékát tették ki a támogató voksok, az eredményességhez viszont legalább 25 százaléknyi azonos szavazatra lett volna szükség.)
Tőkés úgy fogalmazott: a köztársasági elnök jelenléte azt is elősegíti, hogy a határon túli magyarok szilárdan megőrizzék hitüket és magyarságukat, ne engedjenek az „álságos +multikulturalitáshoz+ hasonló politikai divatok, valamint a kisebbségi opportunizmus tetszetős és jól jövedelmező látszatai kísértéseinek”.
A határok fölötti nemzetegyesítés a magyar nemzeti integráció politikáját jelenti az európai integráció egyetemes összefüggésében - fejtette ki Tőkés. Szerinte a közösségi jogok biztosítása és az autonómia intézménye szintén a demokratikus Európa sajátja. Stop.hu

Egyetemfejlesztés államfői részvétellel
Az anyanyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozta tegnapi marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása során Schmitt Pál. A Magyar Köztársaság elnöke úgy vélte, az anyanyelvű oktatásnak fontos szerepe van abban, hogy az erdélyi magyarság létrehozhassa magának a saját értelmiségét, de abban is, hogy a fiatalok az itthon maradást válasszák a külföldre költözés helyett. Az államfő Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új kollégiumának alapkövét tette le, míg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem kettős jubileumi ünnepségén vett részt. A két felsőoktatási intézmény vezetői a magyar államfő jelenlétében közös szándéknyilatkozatot írtak alá egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia kidolgozásáról.
Marosvásárhelyen és Nagyváradon folytatta erdélyi látogatását kedden Schmitt Pál. A Magyar Köztársaság elnöke elsőként az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott a Maros-parti városban. A zártkörű munkareggelin a történelmi egyházak szerepét méltatta, mondván, hogy kisebbségi sorsban főként ők és lelkészeik azok, akik a lelket tartják a határon túli magyarságban. A megbeszélés során az egyházfők legfőbb gondjaikat ismertették az államfővel. „Az elnök úr megígérte, hogy tőle telhetően mindent megtesz a romániai restitúciós törvény felgyorsítása és alkalmazása érdekében. Elmondta, hogy gondjainknak különböző fórumokon adott és ad hangot, így már Traian Băsescu államfőnek is felvetette a témát” – számolt be lapunknak a találkozóról Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. A délelőtt folyamán Schmitt Pál a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon vett részt, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanáraival és diákjaival találkozott. Elmondta, egy nappal korábban legalább harmincszor ejtette ki a tanintézet nevét, amikor valamennyi vendéglátójától – a román államfőtől a bukaresti szenátus elnökéig – az egyetem akkreditálásának támogatását kérte. „Semmi sem fontosabb a tudás alapú társadalomnál” – hangsúlyozta többször is a diákoknak.
Versenyképes tudást kért
A köztársasági elnök a Sapientia zsúfolásig telt vásárhelyi aulájában kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is megfogadta, hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud. Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi egyetemen a tudást magyarul szerzik meg a fiatalok. „De az sem közömbös, hogy az ott kapott tudás hogyan hasznosul, a diploma segítségével el lehet-e helyezkedni, vagyis versenyképes tudásról van-e szó” – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet a „minőségi tanulás fontosságára”, és a jelen lévő diákokhoz fordulva hozzátette, hogy ehhez „minőségi diákokra” is szükség van. A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti.
Dávid László rektor ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Megállapította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek”.
Vizet kapott pezsgő helyett
A Sapientia aulájában megtartott ünnepi beszéde után Schmitt Pál kivonult az egyetem udvarára, ahol egy második épület alapkövét helyezte el. A tanintézet ugyanis rég kinőtte jelenlegi kereteit, ezért a Sapientiát működtető alapítvány kuratóriuma tágas, korszerű bentlakás építésére szánta el magát. A kollégium alapkövét, akárcsak hét évvel ezelőtt a főépületét, ezúttal is zuhogó esőben tették le. A földbe egy időkapszulát is elhelyeztek, melyben a kollégium frissen, a magyar államelnök által is aláírt alapszerződése kapott helyet.
Magyarország álláspontját tolmácsolva Schmitt Pál a diákoknak tartott beszédében fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem országhatárokban gondolkodik; számára a nemzet határa ott húzódik meg, ahová szívével is ellát. Ezzel lényegében megerősítette az egy nappal korábban a Kultúrpalota Tükörtermében megfogalmazottakat. „Az alkotmány értelmében tízmillió magyarnak lehetek az elnöke. De mégis, és még azért is, én tizenötmillió magyar elnökének vallom magam” – mondotta az államfő az állófogadáson, ahol koccintás előtt vette észre, hogy poharába nem pezsgő, hanem víz került. Schmitt Pál viccesen reagálta le a házigazdák bakiját, hátrányos helyzetű elnöknek nevezve önmagát.
Szintén mosolyt fakasztott az államfő egy másik, ezúttal komolyan gondolt kijelentése, mely Marosvásárhely polgármesterére vonatkozott. Az államfőt annyira meghatotta Dorin Florea és mindaz, amit a városért és lakóiért tesz, hogy szerinte az elöljáró „olyan ember és úgy gondolkodik, hogy akár magyar is lehetne”.
Kettős jubileum Nagyváradon
„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós” – idézte Széchenyi István gondolatát Schmitt Pál köztársasági elnök immár Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) fennállásának kettős jubileumán tartott ünnepi istentiszteleten. Az elnök Tőkés László meghívására érkezett délután a bihari megyeközpontba, hogy részt vegyen azon az ünnepségen, amellyel a PKE tíz-, illetve jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola alapításának húszéves évfordulójáról emlékeztek meg alapítói, oktatói és diákjai.
„Erkölcsi tartozás törlesztésének mondható Schmitt Pál marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása a sivár december 5.-ék, valamint a Kempinsky-szállodai cinkos koccintgatások és a közmondásos hétről a valóságos nyolcra kiegészülő szűk esztendők fájdalmas korszaka után” – mondta köszöntőjében Tőkés László, aki Schmitt Pált követte az Európai Parlament alelnöki tisztségében. Köszönetet mondott a köztársasági elnöknek azért, hogy a határon túli magyarság ügyeiért Bukarestben is közbenjárt, hiszen, mint fogalmazott, Európába kell megérkeznünk, hogy többé ne érezzük „bozgornak”, hontalannak magunkat, hanem az „idegenség világából kiemelkedve végre honra leljünk e hazában”. Köszöntése végén Tőkés László bejelentette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem Schmitt Pál jelenlétében közös szándéknyilatkozatot ír alá egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia kidolgozásáról. A két felsőoktatási intézmény által szignált nyilatkozat lényege, hogy „egy akarattal magukénak vallják a nemzeti közösségünket megillető, önálló egyetemi rendszer kiépítésének küldetését”, és ehhez az erdélyi és anyaországi magyar közösség hathatós erkölcsi és szakmai támogatására számítanak. Az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás stratégiáját a továbbiakban közösen kívánják létrehozni.
Széchenyi számtalanszor idézett kijelentésének gyakorlatba ültetése volt az erdélyi magyarság legegyértelműbb, de nagyon nehezen elérhető célja a huszadik század végén – mondta el beszédében Schmitt Pál. A Sulyok István Református Főiskola megalapításáig pedig vajmi kevés esélye volt arra az itteni magyar fiatalnak, hogy érettségi után is anyanyelvén folytathassa tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt pedig a főiskola egyetemmé alakult, ezzel a vágy valósággá lett. Az elnök azt hangsúlyozta, mekkora szerepe van az anyanyelvű oktatásnak abban, hogy az erdélyi magyarság létrehozhassa magának a saját értelmiségét, de abban is, hogy a fiatalok az itthon maradást válaszszák a külföldre költözés helyett – főleg akkor, ha az egyetem piacképes szakokat működtet.
Váradi Biblia ajándékba
Schmitt Pál a beszédek után kitüntette a Partiumi Keresztény Egyetem alapításában kulcsszerepet játszó személyeket, majd ő maga is ajándékot vehetett át: Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka az 1661-ben nyomtatott Váradi Biblia fakszimile példányát ajándékozta az államfőnek. Schmitt köszönetképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy értelmetlen azt keresni, mi választ el bennünket, határon túli és anyaországi magyarokat egymástól, mert valójában semmi: az EU mint közös közigazgatási egység, illetve a keresztény hit is csak összeköti, nem elválasztja a tizenötmillió magyart. Az államfőt, illetve a jubileumát ülő egyetemet Cornel Antal, a Nagyváradi Egyetem rektora, Jávor András, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese és Dávid László, a Sapientia rektora is köszöntötte. Schmitt Pál rövid sajtótájékoztatóján azt mondta, Erdélyben járva az volt az érzése, hogy hazajött. A székelyföldi autonómiát illetően nem kívánt az újságírók kérdéseire válaszolni, azt azonban elmondta, Tőkés Lászlót történelmi személyiségnek tartja, aki éppoly jelentős ebben a térségben, mint Vaclav Hável vagy Lech Walesa a maga hazájában. Azt mondta, nagyra értékeli, hogy az EP-ben mindig az emberi jogok és a kisebbségek védelmében szólal fel. Az államfő felkereste a Római Katolikus Püspöki Palota kertjét, a Petőfi parkban megkoszorúzta Szent László, illetve Bethlen Gábor szobrát, majd visszautazott Budapestre.
Nagy Orsolya, Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

A magyar államfő délutánja Váradon
Schmitt Pál, Magyarország nyáron megválasztott köztársasági elnöke kétnapos romániai útját – amelyet Bukarestben kezdett és Marosvásárhelyen folytatott – Nagyváradon fejezte be tegnap este. Tőkés László volt református püspök, az Európai Parlament alelnöke, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke hívta meg abból az alkalomból, hogy idén ünnepeljük a húsz éve alapított Sulyok István Református Főiskola, valamint ennek jogutódja, a tíz éve létrehozott PKE jubileumát.
A repülőtéren vendéglátói és a helyi hatóságok képviselői fogadták az államfőt és kíséretét, majd a PKE vezetősége munkaebédre invitálta a Lorántffy Zsuzsanna Református Központba. Némi késéssel sikerült megérkezniük az újvárosi templomba, ahol négy órára hirdették meg az évfordulós jubileumi ünnepséget. A meghívottak, a hívek és más érdeklődők megtöltötték a Teleki utcai istenházát. A közel kétórás ünnepség nagyrészt protokolláris momentumokkal telítődött, a nyitóáhítatot házigazdaként Csűry István református püspök tartotta, a záró áldást pedig Böcskei László katolikus püspök. Pálfi József váradréti lelkipásztor, az egyetem teológiai tanszékének vezetője vezette le a felemelő pillanatokkal, zenés intermezzókkal, köszöntőbeszédekkel és kölcsönös megajándékozásokkal változatossá, ugyanakkor kellőképpen feszessé tett ceremóniát. Csupán a fotósok és riporterek siserehadának állandó kattogtatása és nyüzsgése zavarta kissé a hallgatóságot a beszédek alatt.
A templomból kijövet az államfő az egyetemi kollégium udvarán válaszolt nagyon röviden az újságírók kérdéseire, mert már indulni kellett a bazilikához, Szent László szobrának, majd pedig a Petőfi-parkban Bethlen Gábor szobrának a megkoszorúzása volt Schmitt Pál alig pár órás váradi látogatásának két utolsó programpontja. Ezekre már sötétedéskor került sor, az eseményekre holnapi lapszámunkban visszatérünk. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Lobbit kértek Schmitt-től
Egyházi és egyetemi vezetőkkel találkozott a magyar köztársasági elnök
Az ingatlan-visszaszolgáltatások lassú üteméről és ennek okairól tájékozódott Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, amikor romániai látogatásának második napján Marosvásárhelyen együtt reggelizett az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel.
Az ÚMSZ kérdésére Kató Béla református püspökhelyettes elmondta, azért vitték Schmitt elé a restitúció kérdését, mert – bár az idevágó törvény közel tíz éve megszületett – a folyamat nem halad a kellő gyorsasággal.
„A helyi önkormányzatok több mint százötven pert indítottak az erdélyi egyházak ellen, kérve a visszaadás dokumentumának semmissé nyilvánítását, ezzel tulajdonképpen megállítva a folyamatot” – mondta el Kató.
A köztársasági elnök megígérte, hogy minden lehetséges fórumon szót emel az egyházak érdekében, felhívja a figyelmet a szerepükre és arra, hogy azonos bánásmódban részesüljenek a többi romániai felekezettel. A kettős állampolgárság megadásáról szólva, elhangzott, hogy az egyházak szerepe ebben a helyes tájékoztatás, az igazolások, az iratok összeállításának az elősegítése lesz.
Harmincszor Sapientia
„A Sapientia szót tegnap (hétfőn, a Traian Băsescu államfővel és Emil Boc kormányfővel folytatott tárgyaláson – szerk. megj.) legalább harmincszor mondtam ki, kértem az akkreditáció megadásának a támogatását, amely elismerés a tanároknak, a diákoknak, lehetőséget ad a mindenkori magyar kormánynak és a román kormánynak is az egyetem támogatására”– fogalmazott Schmitt Pál a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Műszaki és Humántudományok Karán rendezett ünnepségen.
A magyar köztársasági elnök szerint nagyszerű dolog, hogy az EMTE-n magyar nyelven lehet tanulni, és nagyon fontos az is, hogy ez a tudás hasznos, piacképes legyen a világban. Schmitt kifejtette, magyar államfőként az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet.
Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. E szerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is „megfogadta”, hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud.
Dávid László: az EMTE nem maradhat semleges
Dávid László, az EMTE rektora arról beszélt, hogy minden korban nagy kihívást jelentett az egyetemépítés, ugyanis annak elsősorban a középszerűség megszüntetését kell jelentenie. „Ugyanakkor az egyetemnek semlegesnek is kell maradnia, ugyanis ezt törvény írja elő, de vajon lehet-e semleges az, aki el akar érni valamit?” – tette fel a kérdést Dávid László, aki szerint az erdélyi magyar egyetem nem lehet teljesen semleges, állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, az autonómia ügyében.
„Most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek” – hangsúlyozta a rektor. A köztársasági elnök kézjegyével látta el az egyetem kollégiumának alapító okiratát és az egyetem emlékkönyvét, majd elhelyezte az egyetem új kollégiumának az alapkövét.
Jubiláltak Nagyváradon
Schmitt Pál Nagyváradon fejezte be kétnapos romániai útját, ahol tegnap délután részt vett húsz éve alapított Sulyok István Református Főiskola, valamint ennek jogutódja, a tíz éve létrehozott Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jubileumi ünnepségén. A nagyvárad-újvárosi templomban tartott esemény kezdetén Tőkés László EP-alelnök megemlékezett a vasárnap elhunyt Toró Tibor atomfizikusról.
A volt református püspök felhívta a figyelmet arra, hogy Schmitt Pál látogatása úgy is értelmezhető, mint annak az adósságnak a törlesztése, amelyet az anyaország felhalmozott a határon túli magyarokkal szemben.
Szándéknyilatkozat az erdélyi felsőoktatásról
Ünnepi beszédében Schmitt Pál az anyanyelvi oktatás fontosságát hangsúlyozta, és annak jelentőségét, hogy magyarul lehetnek tudóssá az itt tanulók. A jubileumi ünnepség keretében Schmitt Pál „védnöksége alatt” Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora, valamint Dávid László, az EMTE rektora aláírták az Erdélyi Magyar Felsőoktatás megalkotásáról szóló szándéknyilatkozatot, melynek lényege az erdélyi magyarság számára létfontosságú anyanyelven szerveződő önálló egyetemi rendszer kiépítése.
Schmitt: Fontos a magyar nyelvű, piacképes tudás
Nagyszerű dolog, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) magyar nyelven lehet megszerezni a tudást, és nagyon fontos az is, hogy ez a tudás hasznos, piacképes legyen a világban – mondta Schmitt Pál kedden, Marosvásárhelyen, az oktatási intézmény Műszaki és Humántudományok Karán rendezett ünnepségen.
A köztársasági elnök az egyetem zsúfolásig telt aulájában szívhez szóló beszédet tartott a jelenlévők – köztük diákok – előtt. Kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is „megfogadta”, hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud.
Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi egyetemen a tudást magyarul szerzik meg a fiatalok, de az sem közömbös, hogy az ott kapott tudás hogyan hasznosul, a diploma segítségével el lehet-e helyezkedni, vagyis versenyképes tudásról van-e szó – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet a „minőségi tanulás fontosságára”, és a jelen lévő diákokhoz fordulva hozzátette, hogy ehhez „minőségi diákokra” is szükség van.
A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti. Dávid László rektor köszöntőjében ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Megállapította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek”.
A köztársasági elnök az ünnepség előtt, zárt ajtók mögött részt vett a Magyarok XXI. című fórumon az egyetem szenátusi termében. A program fénypontja volt az új kollégium ünnepélyes körülmények között lezajlott alapkőletétele.
Schmitt Pál az előző napon késő este tanácskozott a romániai magyarságot képviselő különböző szervezetek képviselőivel, így Kelemen Hunorral, az RMDSZ– kulturális miniszteri mandátuma idejére tisztségéből felfüggesztett –ügyvezető elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. Schmitt Pál kedden reggel erdélyi magyar egyházi főméltóságokkal folytatott megbeszélést reggeli keretében.
Közös feladat az egyetemek továbbfejlesztése
Az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata – hangsúlyozta kedden, Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jubileumi ünnepségén Schmitt Pál, aki a Nagyvárad-Újvárosi templomban elhangzott beszédében megállapította: sokáig pusztán vágy volt, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség szülőföldjén, anyanyelvén végezhesse felsőfokú tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt ez a vágy valósággá lett, hatalmas történelmi hagyományain újjáéledt a partiumi és az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás. A Partiumban vagy Erdélyben nemzedékek féltve őrzött reményéből, elfojtott vágyaiból, meghurcolt életéből és bátor kiállásából épülhetett fel a magyar oktatás egésze – mondta Schmitt, aki felhívta a figyelmet: a romániai magyarság megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy úgy kell kialakítani a szakokat, a képzéseket, hogy a végzettek hivatásukat is a szülőföldjükön képzeljék el.
Tőkés László Orbán Viktor szavait idézte, amelyek szerint „az anyaországnak súlyos adóssága van a határon túl élő magyar nemzettársakkal szemben, 2004. december 5. szégyenfoltja tisztításra várt”. Tőkés szerint Schmitt Pál látogatása ennek az erkölcsi tartozásnak a törlesztését szolgálja. Tőkés úgy fogalmazott: a köztársasági elnök jelenléte azt is elősegíti, hogy a határon túli magyarok szilárdan megőrizzék hitüket és magyarságukat.
Antal Erika, Totka László, Új Magyar Szó (Bukarest)

Tíz éves a Partiumi Keresztény Egyetem
20 évvel ezelőtt mondta ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Sulyok István Református Főiskola megalakulását, és 10 évvel ezelőtt hozták létre ennek jogutódját, a Partiumi Keresztény Egyetemet. Az intézmény alapításának célja a magyar nyelvű felsőoktatás biztosítása, különböző hiánypótló szakok beindítása volt.
Az intézmény 2008-ban megkapta a végleges akkreditációját, így már a Partiumi Keresztény Egyetemen államvizsgázhatnak a diákok, mely Románia első magyar tannyelvű magánegyeteme.
Erdélyben közgazdaság-menedzsment szakot elsőnek, magyar nyelven, itt indítottak el. 1995-ben beindult a szakok állami akkreditációs folyamata, a végzős diákok Kolozsváron, Temesváron és Bukarestben államvizsgáztak. A Sulyok István Református Főiskolát 1999-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tartotta fenn.
Mivel az intézmény vezetői úgy látták az önálló állami magyar egyetem létrehozására belátható időn belül nincs mód, 1999-ben megalakították a Pro Universitate Partium Alapítványt, amely elhatározta a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozását, nagyváradi székhellyel.
A fő törekvésünk az volt, hogy önállóan működjön egy magyar egyetem itt, ebben az országban, kiviláglott 1999-2000-re, hogy 10 év alatt sem sikerül visszaállítani a Bolyai egyetemet. Akkor kellett lépni az önállóság irányába még egyet. Politikai döntés kellett hozzá, egy önálló magyar egyetemet elindítani még a XXI. elején is egy demokratikus jogállamban úgy látszik nem olyan könnyű dolog – idézte fel az eseményeket Tolnay István a Partium Pro Universitate Alapítvány elnökségi tagja.
Az egyetem akkreditációs folyamata az egyik leghosszabb volt a felsőoktatási intézmények történetében, csaknem 4 évig tartott. Ennek ellenére, a legtöbb tanár és diák kitartott az intézmény mellett, néhány ott tanuló diák munkahelyéül is az egyetemet választotta. Az intézmény végleges akkreditációját 2008-ban kapta meg. A Partiumi Keresztény Egyetemen idén csaknem 1000 diák tanul, hetven százalékuk a térségből érkezett, így az intézmény betölti szerepét: a Partium oktatási központjává vált.
A Partiumi Keresztény Egyetem fennállásának 10. évfordulóján megtartott jubileumi ünnepségének díszvendége Schmitt Pál köztársasági elnök volt, aki szerint az egyetemek továbbfejlesztése oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata.
A romániai magyarság létének, megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy vonzóvá kell tenni a hazai tanulmányokat, és úgy kell kialakítani a szakokat, képzéseket, hogy a végzettek hivatásukat is a szülőföldjükön képzeljék el, itt kezdhessék meg – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Az ERASMUS programon belül idén először tanul 38 diák külföldön, a vezetőség tervei között szerepel a többi között a tanítóképző, és a banki képzés beindítása. Ionescu Nikolett, Erdei Dániel
Duna Televízió, Erdély.ma

Tovább kell harcolni
A trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerület keleti részét – 183 egyházközség és majd kétszázötvenezer református hívő – Romániához csatolták. Egy új egyházkerület létrehozását és megszervezését tűzték ki célul az 1920. december 14-én Nagyváradon megtartott közgyűlésen, amelynek a 90. évfordulójára emlékeztek tegnapelőtt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) székházának Bartók-termében.
A sokak által remélt nagy érdeklődés elmaradt, mintegy ötven ember tekintette meg az áhítattal és zenés produkcióval egybekötött szimpóziumot. Elsőként Csűry István, a KREK idén újraválasztott püspöke tartott nyitó áhítatot. A zsidókhoz írt reményt sugalló levélből (6,18-20) olvasott fel, majd az ige szimbolisztikáját magyarázta és transzponálta a hányatott sorsú, szétdarabolt magyar nemzetre. „Eltelt kilencven esztendő, és kisebbségben élünk. Olykor bizony nem örvendetes az életünk, néha halkabban, néha hangosabban mondjuk ezt ki” – mondta a püspök, a reményvesztés okait pedig Isten igéjétől való elfordulásban látta. „A nagy ellentétek emberei vagyunk” – folytatta, majd a magyar nemzetről beszélt, amely bár hatalmas sikereket ért el és akadályokat döntött le a történelem folyamán, olykor mégis a legkisebb gondokkal volt képtelen szembenézni és megküzdeni.
A továbbiakban Boros Konrád Erzsébet Katalin (ének) és Letiţia Chirodea (zongora) tanárnők, egyetemi előadók zenei produkciója következett, akik Verdi, Mozart és Liszt műveiből adtak elő részleteket.
Ezek után három előadást követhettek figyelemmel a megjelentek, melyek a 19. század eleji Kárpát-medencében lezajlódó történelmi eseményeket tárták fel.
Kupán Árpád nyugalmazott történelemanár, közíró Sulyok István néhai püspök életébe, illetve kiemelkedő szellemi és anyagi munkásságába nyújtott betekintést. A betegeken és a rászorulók támogatásán, valamint a nemzet és az egyház mellett folytatott harcokon túl olyan megvalósítások is a neve mellett szólnak, mint a KREK mostani székházának az építtetése, amely eredetileg református középületnek, kultúrpalotának és ipariskolának készült.
Hermán M. János lelkipásztor, a teológiai tudományok doktora az első világháború körülményeit, majd a trianoni döntés következményeit taglalta, illetve a KREK megalapításának nehézkes útjáról beszélt. Az új egyházkerület megszervezésével és vezetésével Sulyok István rangidős esperest, valamint Domahidy Elemér rangidős gondnokot bízták meg. A román kormány azonban majd két évtizedig, 1939. november 23-áig nem ismerte el jogi személynek az egyházkerületet. Ezt követően Sulyok Istvánt a rá következő év májusában hivatalosan is püspökké választhatták.
Pálfi József lelkipásztor, teológiai doktor az 1940-es második bécsi döntést, majd az 1947-es párizsi békét követő visszacsatolásokról, illetve ezeknek az egyházkerületre gyakorolt óriási hatásairól beszélt. Miután Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt, két évtizednyi keserves harc után a román kormány előtt is elismert KREK-et a Tiszántúli Református Egyházkerület ismét bekebelezte, pedig ez ellenkezett a helyiek akaratával. „Ez a kerület már kész volt” – emelte ki Pálfi tiszteletes. Hét év múlva pedig megtörtént az, amire senki sem számított: a visszaszerzett hajdani magyar területeket, közöttük Észak-Erdélyt ismét elcsatolták, ez a fordulat pedig hatalmas csapást mért a már megalapított, majd bekebelezett, és immáron ismét védtelenül álló egyházkerületre.
Az előadásokat hozzászólások, illetve kérdések követték, egyesek borúsan, mások derűsen látták a magyarság, valamint az egyház jelenlegi, illetve jövőbeli sorsát, de abban valamennyien egyetértettek, hogy a harcot, melyet kilencven éve megkezdtek, folytatni kell.
Balla Sándor, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tízéves a Sapientia (Beszélgetés Kató Béla kuratóriumi elnökkel)
Alapkőletételre került sor nemrég Kolozsváron a Tordai úti telken, új kampusza építéséhez látott hozzá a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, melyet tíz évvel korábban kapott az erdélyi magyarság az anyaállamot akkor igazgató jobboldali kormány jóvoltából.
Történelmi jóvátétel, nagy jelentőségű nemzetpolitikai lépés volt. Az intézmény összetett, egyszerre állami és magánegyetemi minőségében sűrítve benne van egy nemzetrész mai helyzetének egész paradoxiája is. Az erdélyi magyar felsőoktatás állapota közel egy évszázada fokmérője a kisebbségi népcsoport emancipációjának, a legközvetlenebb tudósítás mindenkori jogállása egyik legfontosabb mutatójáról. Hogy a jogbővítés ezúttal magyar segítséggel történt, sokat elárul helyzetéről. A Sapientia EMTE-t a Bolyai Egyetem visszaállításához fűződő tízéves kudarcsorozatának tanulságait levonva hozta létre a magyar állam — a Sapientia Alapítvány közvetítésével. Évfordulós számvetésre kértük fel a kuratórium mai elnökét, Kató Béla lelkipásztort, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettesét, aki hét éve áll a sok viszontagságot megélt alapítvány élén.
Egyházi bábáskodás
— Tudok róla, hogy 1919-ben egyszerű hadizsákmányként elkobzott kolozsvári egyetemünket az egyházak próbálták meg bár részben tanárképzővel pótolni. A kísérletet akkor meghiúsította a román állam. 2000-ben egyházi égisz alatt született meg az önálló Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Mivel magyarázható ez? — A nemrég megtartott rektori konferencián is megkérdezték tőlem, miért olyan aktívak Erdélyben az egyházak egyetemi téren. Különbözik helyzetünk sok más európai országétól. Erdélyben az egyházak és az etnikai határok egybeesnek. Emiatt ha az anyanyelvi oktatás joga valamilyen mértékben sérül, az illető felekezet olyan mértékben veszíti el híveit. A nyelvváltás ugyanis automatikusan hozza magával, bár nem minden esetben, a vallásváltást is. Hagyományosan tolerancia uralkodott, tehát nem volt jellemző az egymástól való hódítás, ennek folytán az egyházak egymás mellett autonóm közösségekként léteztek. Igaz, ma az ortodox egyházba házasság útján is be lehet tagolódni. Az újprotestáns egyházakkal mint román nyelvű térítő felekezetekkel nincs alkudni való időnk. Az oktatás tehát számunkra létkérdés. Ezen túlmenően Kató Béla úgy véli, a polgári társadalom a maga kuruc-labanc mintát követő megosztottsága miatt nem tudott egységesen fellépni az egyetemi ügyben, emiatt amikor a magyar kormány partnert keresett tervéhez, szükségszerűen kérte fel közreműködésre a történelmi egyházakat. — Tonk Sándor mint alapító rektor a református egyház főgondnoka is volt, ő nem félt az egyházatyák alapításától, sőt, úgy érezte, ez a legreprezentatívabb háttér. Ráadásul a protestáns egyházakban választják a tisztségviselőket, nem állítható tehát, hogy mi nem képviselünk senkit. Különbség van viszont a váradi és a kolozsvári alapítás között. A váradi Sulyok István Főiskolát, majd a Partiumi Keresztény Egyetemként újraalapított intézményt az egyház hozta létre, míg a Sapientia esetében az egyházatyák tették ugyanazt, ezért az utóbbinak világi a státusa. Küldetésnyilatkozata szerint a "keresztény és egyetemes emberi" értékek szerint kíván működni. Az elmúlt nyolc évben, az MSZP-kormány idején sokat vitattuk a kérdést, némely magyarországiak azt szerették volna, hogy csak az emberi értékek maradjanak, ezt én sem akartam, az alapító atyák sem, végül benne maradt. Kezdetben öt protestáns és négy katolikus tagja volt a kuratóriumnak. Az időközben megürült helyek betöltését végül Kató Béla új elnök javaslatára úgy oldották meg, hogy ne a püspökök legyenek közvetlenül kuratóriumi tagok, hanem mindenik delegáljon maga helyett valakit, így ma nyolc egyházi küldött van, s a testület további négy új taggal bővült. — Létezett egy feszültség, hogy melyik egyház befolyása lesz nagyobb. Amikor engem megválasztottak, Szilágyi Pál azért lett rektor, hogy vele mint katolikussal ezt kiegyensúlyozzák. Mire azonban Dávid László rektori megválasztására sor került — ő református —, nekem sikerült ezt annyira levezetnem, hogy csak a kompetencia került szóba. Ma ezt már nem tárgyalja senki, szinte azt sem tudják, ki hova tartozik.
Nyolc konfliktusos év — Amikor a szocialista kormány került uralomra 2002-ben, kibővítettük a kuratóriumot, ragaszkodtak hozzá például, hogy az RMDSZ is ott legyen. E kormány soha nem tekintette édesgyermekének a Sapientiát, mivel azt a Fidesz hozta létre, és bizonyos fokig koloncnak érezte a nyakán. Az első időben az volt az érzésünk, mintha meg akarná szüntetni. Illetve úgy járt el, mint aki nem üti meg ugyan a halat, de fokozatosan leengedi a vizet az akváriumból. — Szinte felére csökkentették az évi kétmilliárd forintos kiutalást. — Igen. Viszont utóbb, amikor meggyőződtek róla, hogy az intézménynek mi a tényleges szerepe, engedtek, és belátták, fenn kell tartani. "Támogatni ugyan nem nagyon akarjuk, de azért szinten tartjuk." Normatív támogatás címén kaptuk a pénzt csökkentett tételekkel. A takarékosság és mértékletesség nyilván jól fogott. Pont akkor, amikor növekednünk kellett volna, be kellett fagyasztanunk sok mindent. Nem volt a legszerencsésebb, de én ma is pozitívan értékelem, mert sikerült általa túlélnünk a szűkös esztendőket. Rengeteg élményem fűződik ahhoz, mennyi minden függ attól, hogy a kormánytisztviselők közül épp kivel tárgyalunk, az emberi kapcsolatoktól. Képes vagy-e kiismerni az illetőt, talán az Achilles-sarkát is ki tudod tapogatni... A magyar fél mindig változott, volt, amikor a tanügyminisztériumba akartak bekebeleztetni, máskor a Határon Túli Magyarok Hivatalához csatoltak, 2006-tól a Gémesi úr vezette államtitkárságnak (a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozott) osztottak le. Nagyon nagy politikai kitettsége volt mindig a Sapientia ügyének, ezért én, ha szabad ezt mondani, nyolc éven keresztül folyamatosan konfliktusmenedzsmenttel foglalkoztam. Hol oldottam valamin, hol tompítottam, hogy menjen a dolog, mert hol ott, hol itthon a Tőkés—RMDSZ ellentétek miatt kerültünk kereszttűzbe. Amikor követelték, hogy egy-két RMDSZ-képviselő is benne legyen a kuratóriumban, elleneztem: "Ha több párt lesz, akkor megtöltjük pártkatonákkal? Az egyetem másról szól." Végül engedtem, egy ideig Borbély László eljárt a gyűlésekre, utóbb azonban miniszter lett, és több dolga lévén, elmaradt. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy miután igyekeztek bekerülni ebbe a csapatba, adott esetben, kormány elé vive a dolgot, segítettek is, ha megakadtunk valahol. A mai napig azt gondolom, nem tesznek ellene, és Markó Béla legutóbb azt mondotta nekem az akkreditációs törvényről, úgy gondolja, most keresztül lehet vinni.
Hol a Bolyai mostanában?
— A Sapientia EMTE tízéves aprólékos belső építkezésének legfőbb győzelme az utóbbi tíz évben, hogy 2010-ben az ARACIS szakszerű vizsgálatok után megítélte számára a szakmai akkreditációt. — Kiderült ezúttal is, erőssége az, hogy nem a hazai magánegyetemek sajátos jegyeit viseli magán, hanem inkább az állami egyetemekre hasonlít. Nemcsak abban, hogy tandíjmentes helyeket tud felajánlani, vagy ösztöndíjat stb. ad, hanem főleg abban, hogy míg a magánegyetem, annak tanári kara anyagi szempontokat követve cselekszik, nálunk nem a pénzszerzés az alaptörekvés. Hanem mi? Mondok egy példát. Az őszi rektori konferencián — miután bemutatkoztak az erdélyi magyar felsőoktatás önálló intézményei, a teológia, a Partiumi és mi — következett a Babeş—Bolyai. Ott voltak a magyar prorektorok, de Andrei Marga beszélt a nevükben. Három magyar rektor a maga intézményéről és akkor a legnagyobbról és egyes körök szerint a legfontosabbról Andrei Marga adja elő magát angolul. Mintegy jelezve, mennyire önálló ott a magyar oktatás. — Micsoda misztifikáció az is, hogy magyar "vonalnak" nevezik! Sem tanszéki, sem tagozati önállósággal nem rendelkeznek, diákcsoportokra lebontva vegetál az egész. — Igen, hiányoznak a jogi garanciák egy beolvasztás, egy felszámolás megakadályozására. — Legutóbb külön akkreditálták ugyan őket mint tanulmányi vonalat, de túl apró lépésnek tűnik. — Valamit az is jelent, de mára napnál világosabb, kik azok, akik maguk dönthetik el, mi kell egy közösségnek. Egyeseknek megengednek ezt-azt, mások viszont maguk döntenek afelől, mire van szüksége a magyar felsőoktatásnak, milyen hiányzó szakokat kell pótolni, ha azokat a többség a maga számára tartotta fenn. Tapasztaltuk a régi, a mai rendszerben is. Végül Tonk Márton dékán tartott előadást a jövőképről, és feltette a kérdést: mi maradt a valamikori Bolyaiból mint koncepcióból? És meg is válaszolta: a Bolyai alapgondolatát ma a Sapientia testesíti meg, az a Babeş—Bolyaiban csak nevében van jelen. Úgy vélem, nem kell feladni a Bolyai önállósulásának célját, de ma mindenekelőtt a Sapientiát kell erősíteni, mert ez a magyarság önálló, autonóm egyeteme. Attól még működhetnek szakok a Babeş—Bolyain is.
Szakkínálat, tervek Sejthető a fentiekből, hogy az a kezdeti álláspont, miszerint a Sapientia a magyar felsőoktatásból hiányzó szakokat fogja képviselni, alaposan módosult a tíz év folyamán. — A kezdeti felháborodás miatt, mely a kezdeményezés értelmét kérdőjelezte meg, kellett arra hivatkozni, hogy a hiányokat szeretnénk mindenekelőtt pótolni, és az valóban így is történt. Nem kizárólagosan azonban. Az ellenállás felerősödött a szocialista kormány idején, ez is támogatta ezt a babeş—bolyais gondolatot, s eszerint válogatott volna terveink között, hogy mit finanszírozzon és mit nem. Műszaki szakokat indítottunk, azokat tényleg nem oktatták magyarul. Egyértelmű volt viszont, hogy tudományegyetemen másra is szükség van. Tény, kezdetben egy-egy személy lobbija is befolyással volt arra, hogy éppen mit indítottak. Viszont egy nagyon egyszerű oka is van annak, hogy Marosvásárhelyen miért gondoltunk másra is. A mérnöki szakokat 95 százalékban fiú hallgatók látogatják, márpedig mi az egész ifjúságnak kívánunk fórumot adni, lányok számára is. Abszolút kézenfekvő, hogy a kommunikáció szakra szinte kizárólag lányok jelentkeznek, a humán szakokat is ők kedvelik. Most épül a kollégium az ottani kampuszon, ott háromszáz-négyszázan együtt fognak lakni is. Egy tudományegyetem nem nyújthat egyoldalú képzést, lényeges, hogy szélesebb körű legyen. Másfelől, mivel önálló intézmény vagyunk, nem kell egy szakot nyomnunk orrvérzésig, ha megy, ha nem. Kellő rugalmassággal módosíthatunk a szerkezeten. Gyorsan dönthetünk, milyen irányban akarunk fejleszteni. Úgy látom, a műszaki szakokon lehet még bővíteni. Nagyon fontos viszont, hogy amit három éven át hiába próbáltunk, az most sikerült: jogászképzés indult az idén. Komoly háttérmunkának köszönhetjük, hogy megkaptuk rá a jóváhagyást. Kolozsváron a művészetek és az európai tanulmányok mellett a jog lesz a harmadik pillér. Meg kell fontolni, melyek a mai élet fő csapásai, milyen szakemberekre van szükség. Szerintem ilyenek az önkormányzati vezetői állások, a különböző tisztviselői kategóriák például. Egy szó, mint száz, az elnök egy szélesebb társadalomépítési keretbe helyezi e munkát. Ma a Sapientiára és a Partium Egyetemre az anyanyelvükön tanuló magyar hallgatók negyede jár, a többi a Babeş–Bolyain, a színin, az orvosin stb. tanul, a becslések szerinti többség viszont még mindig román intézmények diákja. "Ha azt vesszük, hogy Magyarországon összesen 69 felsőoktatási intézmény van magánegyetemekkel együtt, akkor nekünk, a másfél milliónak szintén járna vagy öt saját intézet, és csak egy van." A területi hálózatépítés igénye létezik, de egyelőre az erőket a kolozsvári és vásárhelyi építkezés, a csíki felújítás köti le. Nem titok, hogy a Babeş—Bolyai székelyföldi terjeszkedése a Sapientia körülbástyázását szolgálja. Az új Fidesz-kormányhoz fűzött remények kapcsán megjegyzi: "Az egyetem közben felnőtt, nyilván tisztában lesz a támogató, hogy inkább ránk kell figyelnie, arra, mire van fogadóképesség, stratégia és akarat." Végül egy fontos újdonság: — Marosvásárhelyen magáncég kezdeményezésére informatikai kutatóállomás épül az egyetem mellé, ami azért fontos, mert kutatási lehetőséget kínál az oktatásnak, egyben munkaerőre is számíthat az egyetem részéről. Az egyetem köré fel kell építenünk egy háttérvilágot, mely egyfelől működteti azt, másfelől igényli végzőseit. Az alapítvány feladata hosszabb távon létrehozni azt a gazdasági környezetet, mely nem szolgáltatja ki az intézményt a politikumnak, hanem megszilárdítja önállóságát. Ehhez kell a megfelelő támogatást megszereznünk. Úgy gondolom, ha ez nekem sikerül, átadhatom a stafétát másoknak.
B. KOVÁCS ANDRÁS, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Janus Pannonius Szakkollégium alakult a PKE-n
Nagyvárad – A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tavaly ünnepelte fennállásának tizedik, valamint jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola alapításának huszadik évfordulóját.
A jubileumi év eseményei ugyanakkor nemcsak a visszatekintés, hanem az intézményfejlesztés jegyében zajlottak: így alakult meg a tavalyi év végén az a szakkollégium, amely a Váradhoz több szálon kötődő humanista költő, Janus Pannoniusnevét viseli.
A tehetséggondozó intézmény célja az egyetem kiemelkedő képességű diákjai számára olyan többletlehetőségeket nyújtani, melyek révén lehetővé válik, hogy szakterületükben kiemelkedően jártas, a munkaerőpiac és a mindennapi élet kihívásaira felkészült fiatalokká váljanak. A PKE-n létrehozandó szakkollégium gondolatát Kinter Tünde és Györbíró András, az egyetem oktatói fogalmazták meg, amelyet az egyetem vezetősége felkarolt és támogatott, csakúgy, mint az egész egyetemi közösség.
A diákok képzési területeihez igazodva a Janus Pannonius Szakkollégiumtevékenysége három szakmai műhely (Gazdaság- és Társadalomtudományi Műhely; Filozófiai, Művészeti és Teológiai Műhely, valamint Nyelv- és Irodalomtudományi) keretében zajlik. A műhelyek programjai azt célozzák, hogy a hallgatók – az általános egyetemi képzéshez képest – jobban elmélyedhessenek leendő szakterületükben, illetve a korábban megismert fogalmakat és összefüggéseket új perspektívákból is megvizsgálhassák. Ebben nyújtanak segítséget a műhelyek állandó tanárai, akik az egyetem főállású oktatói, valamint alkalmanként a vendégelőadóként meghívott elismert külföldi szaktekintélyek. A hallgatók emellett olyan képzéseken is részt vehetnek, melyek az általános fejlődésüket is elősegítik, ebben a félévben például protokoll- és intenzív szaknyelvi képzésben.
A jelentkező hallgatók egy összetett felvételi eljárás eredményeként válhatnak a szakkollégium tagjaivá, továbbá szigorú szakmai követelmények teljesítése révén őrizhetik meg tagságukat.
Az intézmény törekszik arra, hogy aktív kapcsolatokat tartson fent a magyarországi és a környező országokbeli szakkollégiumokkal. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy tagjai rendszeresen szerezzenek külföldi tapasztalatokat, és e nagy szakkollégiumi közösség tagjaként meghatározó szakmai és baráti kapcsolatokat építhessenek.
A szakkollégium ugyanakkor fontosnak tartja, hogy szakmai programjai egy részét nyitottá tegye az egyetem és a város szélesebb nyilvánossága számára is. Ennek keretében bizonyos esetekben a vendégelőadók előadásainak egy részét nyilvánossá teszik az érdeklődők számára. Az első nyitott esemény a szakkollégium Gazdaság- és Társadalomtudományi Műhelyének szervezésében Romsics Ignác történész, akadémikus előadása lesz A magyar revízió és békeszerződés 1938-1947 címmel, melyre a PKEdísztermében kerül sor március 2-án (szerdán), 16 órakor. A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket.
erdon.ro

A protestáns egyházak helyzete Trianon után
Nagyvárad – Trianon utáni változások a partiumi protestáns egyházak életében címmel tartottak konferenciát pénteken Nagyváradon, szombaton pedig Érmihályfalván. Érdekes előadások hangzottak el, bár az érdeklődők száma a megszokottnál is kisebb volt.
A Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem közös szervezésében két napos konferenciára került sor Trianon utáni változások a partiumi protestáns egyházak életében címmel. Az előadás-sorozat péntek reggel kezdődött Nagyváradon és szombat délután ért véget Érmihályfalván. A Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség imatermében péntek reggel maroknyian gyűltek össze a kezdési időpontra, így családias légkörben hallgathattuk meg Herdean Gyöngyi lelkipásztor áhítatát. Az előadások közben folyamatosan gyarapodott az érdeklődők száma is a szépen felújított imateremben. A tiszteletes asszony a Zsoltárok könyvéből olvasott fel néhány igeszakaszt, melynek mondanivalója, hogy Isten mindig újabb és újabb képességekkel áld meg bennünket annak érdekében, hogy megváltozott élethelyzeteinkben is kitartsunk és meglássuk az Ő hatalmasságát. A igehirdetés után Dr. Hermán M. János, a Teológiai Intézet igazgatója, az esemény főszervezője köszöntötte a megjelenteket. Megtudhattuk, hogy a tavaly decemberben volt az első olyan konferencia, mely a trianoni békediktátum utáni időszakkal foglalkozott a partiumi református egyház tükrében. A tavalyi konferencia folytatásának tekinthető a hétvégi rendezvény is.
Unitáriusok Trianon után
Az előadások sorát Dr. Czire Szabolcs kezdte meg Az unitáriusok vallásosságának alakulása Trianontól napjainkig című értekezésével. Az unitárius teológiai professzor előadásában elhangzott, hogy Trianon előtt az unitarizmust a jövő vallásának tartották Erdélyben, de abékediktátum okozta lelki trauma megtörte a vallás térhódítását. Az ezt követő időszakban, amikor is az 1949-es iskolareform következtében beindul a protestánsok közös papképzése, a reformátusok pozitív hatást gyakoroltak az unitáriusokra, ugyanis a liberális, humanista irányból egy biblikusabb hozzáállás irányába terelték a vallást. Az előadó végezetül egy vallásszociológiai felmérés eredményét is ismertette. Buzogány Csoma István előadásának címe: A Nagyváradi Unitárius Egyházközség megalakulása és működése a Trianont követő időszakban volt. Megtudhattuk, hogy a Nagyvárad-Bihari Unitárius Egyházközség gyülekezeteinek megalakulásához számos regényes adalék fűzhető. A gyülekezet megalakulási közgyűlése 1933-ban volt, majd újraalakulása 1947-ben. Számos intrika előzte meg a váradi, illetve bihari unitáriusok szerveződését. Templomuk 1935-ben épül, de már 1966-ra a gyülekezet nincstelensége miatt szégyenletes állapotba kerül. A tiszteletes kiemelte, hogy példaértékű lehet az, hogy a gyülekezetek megszervezésében mindig a világiak fogtak össze.
Zsebkendős szavazás
Soós József Tamás gyantai lelkipásztor előadása a Királyhágómelléki Református Egyházkerület alapításáról, Sulyok István püspök ebben játszott szerepéről, az egyház Trianon utáni elnyomásáról szólt, majd kitért a missziós tevékenységekre is. A konferencia első napjának délelőtti előadás-sorozatát Dr. Szendrei Ákos debreceni professzor zárta, aki Gr. Tisza István születésének 150. évfordulója alkalmából emlékezett meg a politikatudósról, a Magyar Királyság 15. miniszterelnökéről. Előadásában Tisza István és Justh Gyula házszabály-vitáját mutatta be, melynek fő oka az volt, hogy Justh a vitaparlament, míg Tisza a munkaparlament híve volt. Szó volt az úgynevezett zsebkendős szavazásról is, mely 1904-ben történt annak köszönhetően, hogy a Tisza István miniszterelnök javaslatára a parlament elé került a Házszabály módosításának kérdése, az ellenzék azonban ellehetetlenítette a voksolást és végül zsebkendőkkel bocsátották szavazásra a vitás kérdést.
Zenei műsor 
A konferencia délutáni programjára már a Partiumi Keresztény Egyetemen került sor. Áhítatot tartott Hermán M. János, majd Dr. Chirodea Letiţia és Dr. Boros-Konrád Katalin zenei műsorára került sor, mely nagy sikert aratott. Orosz Otília Valéria az Újvárosi Református Énekkar Nagyvárad művelődési életében játszott szerepéről tartott előadást a 125 éves jubileum jegyében. Megalakulásukkor a polgárosodó Nagyváradon rangot jelentett az, ha egy polgár valamely kórus tagja lehetett. Megtudhattuk, hogy az énekkar adományaiból építették 1899-ben az Újvárosi templom egyik karzatát. Bár a kommunizmus idején elsorvadt a kórusélet Nagyváradon, napjainkban ismét méltó helyét foglalja el a város művelődési életében. Ezt követően még további két előadás hangzott el: Péter Csaba a presbitérium egyházépítő szolgálatáról beszélt a Trianont követő időszakban, míg Hermán M. János Trianon következményeiről a korabeli holland sajtó tükrében.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Kordokumentumok a PKE-konferencián
Bihar megye – Pénteken Nagyváradon kezdődött, majd szombaton Érmihályfalván folytatódott, illetve fejeződött be a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE)-szervezte konferencia a protestáns egyházak XX. századi változásáról.
Az érmihályfalvi eseménysorozat kezdeteként dr.Hermán M. János, a Teológiai Intézet igazgatója, a konferencia főszervezője könyvadományt adott át a helyi Bernáth József Református Iskolának. A továbbiakban ifj.dr.Szilágyi Ferenc, a PKE tanára köszöntötte a Padlás Galériában megjelenteket, ahol elsőként a debreceni dr.Süli-Zakar István professzor tartott előadást A magyarok nyelvi-, kultúr- és genetikai rokonsága címmel. Ázsiából „indultunk”, virtuálisan végig kísértük honfoglaló eleinket, közben a professzor leszögezett néhány fontos tudnivalót: a magyarok sosem voltak nomádok, továbbá gazdálkodással foglalkoztak, ami nagyban megkönnyítette megtelepedésüket. A Kárpát-medencét a IX. században volt „hatalmi vákuum” miatt könnyen és gyorsan elfoglalhatták. A professzor szerint a honfoglalást, majd az államalapítást – melynek köszönhetően a magyarság független államként beépült a nyugati keresztény civilizációba – követő 150 évnyi béke ideje alatti megerősödésnek köszönhető, hogy „a magyar életfa máig sem száradt ki”. A magyarok genetikailag közép-európaiak (legközelebbi rokonainknak a szlovákokat nevezte meg), nyelvileg finnugorok, kultúrában keresztény európaiak – fejtette ki Süli-Zakar István.
A KREK megalakulása
A továbbiakban Balázsné Kiss Csilla helyi lelkipásztor, a Debreceni Hittudományi Egyetem 2. éves doktorandusa A tisztelet etimológiai érteleméséről tartott előadást. A bibliai vonalvezetésű etimológiai kalandozás talán legfontosabb megállapítása volt, hogy mindenkit rangjához méltóan kell tisztelni, de istenként csak Istent. Ezután dr.Buzogány Dezső és dr. Ősz Sándor Előd távollétében, nevezettek A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) megalakulásának dokumentumai című dolgozatát a PKE lelkésze, Ráksi Lajos ismertette. Ebből kiderült, hogy a trianoni döntés nyomán több, mint 200 gyülekezetet szakítottak el a Tiszántúli Református Egyházkerülettől, melyek így az új határ és az Erdélyi Egyházkerület (EREK) közé kerültek. „Beleolvastunk” Sulyok István rangidős esperesnek, később a KREK első püspökének Nagy Károly korabeli EREK-püspökkel, illetve Octavian Goga kultuszminiszterrel folytatott levelezésébe, míg eljutottunk a KREK megalakulásáig.
Kiadványba szerkesztik
Negyedik napirendként vetített képes előadást tekinthettünk meg azokból az érdekes/értékes dokumentumokból, melyeket az Érmelléki Demokrácia Központ ügyintézőinek, Czeglédi Júliának és Molnár Zsoltnak mutattak be a magyar állampolgárságért folyamodók a régió településeiről. A születési- és házassági anyakönyvi kivonatok, konfirmációs emléklapok, iskolai értesítők, levente igazolványok, vitézségi- és zsoldkönyvek, katonai levelezőlapok szövegét fiatalok olvasták fel a hallgatóságnak, melynek soraiban sok érintett család tagjai is ott ültek. Ifj.dr.Szilágyi Ferenctől megtudtuk, mintegy 500 honosítást kérelmező dossziét állítottak össze eddig, és az első Demokrácia Központ az érmelléki, mely az érdekes dokumentumokból készült összeállítást a nyílvánosság elé tárja. Tervezik, hogy a későbbiekben – együtt az egész megyében előkerülő hasonlóakkal – egy kiadványba szerkesztik össze a kordokumentumokat.
erdon.ma

Tizenöt éves a magyar felsőfokú zenei képzés Nagyváradon
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) korábban egyházzene, mára zenepedagógiai tanszékének jubileumi ünnepe, 15 éves fennállása alkalmával szerveztek három napos találkozót az első hét évfolyamon végzett hallgatók meghívásával a hétvégén. A program keretében pénteken sajtótájékoztatón beszélt Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa, Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, valamint Fodor Attila tanszékvezető a zenepedagógiai képzés, valamint a kórus múltjáról és jelenéről.
Brugós Anikó karnagy, tanár beszélt a találkozó apropójáról, többek között éppen tíz éve, hogy az egyetemi kórus amerikai turnén vehetett részt. Az 1996-ban indult egyházzenei szak első évfolyama 2001-ben végzett, az ünnepi hétvégére a 2001–2006 között végzettek hetven százaléka, 35 diák jött el. Az eseményt szombat este jubileumi zárókoncerttel teszik még teljesebbé. Szeretnének minden évben rendezni találkozót, mondta Brugós, tavaly ősszel például Székelyudvarhelyen gyűltek össze a jubileumi ünnepség előkészítésekor.
Tolnay a tanszék építését, kialakulását elevenítette fel. Ez az a szak, ami leginkább hivatott továbbvinni az egyetem hírét, ahogyan tette azt eddig is, mondta. Még a Sulyok István Református Főiskola keretében indították el az egyházzenei képzést, többek között azért, hogy legyen anyanyelvű zenei oktatás. A végzettek legnagyobb része itthon maradt, sokan kórust alapítottak, mások oktatnak. Továbbvittek egy keresztény szellemiséget és egyfajta táncházmozgalmat, az egyetem kis közösségébe szervesen beletartoztak, ami szintén fontos, sorolta az eredményeket az előadó-tanácsos. Berkesi professzor a kórusról mesélt, melynek 1998 óta vezetője. A Debrecenből érkezett karvezető a sikerekről, eredményekről számolt be.
A jelenlegi tanszékvezető kiemelte: egy szak sikeressége a végzett diákok eredményein mérhető. A PKE-n működő zeneművészeti szak a legrégebbi a magyar nyelvűek közül Erdélyben a forradalom után, még ha csak röpke 15 éves hagyományra tekint is vissza. Ami Váradra vonzza a jelentkezőket az egyrészt a szakmaiságnak, másrészt az emberi tényezőnek köszönhető, vélekedett Fodor, jelenleg a három évfolyamon huszonöt diákjuk van (Marosvásárhelyen kevesebben, Kolozsváron ennél többen tanulnak a hasonló szakon). A jelenlegi tanári gárda az egyik legjobb a romániai magyar oktatásban, részletezte, 11 oktatóból 7 doktor. Tavaly óta akkreditált szakként működik, és – ha minden jól megy – idén mesterképzést is szeretnének indítani, mely a kortárs szemléletet helyezné előtérbe. Ez körülbelül egy hónap múlva derül ki, hogy lehetséges-e, de már többen érdeklődtek a képzés iránt, fejtegette Fodor. Kiemelte még a kiépült Erasmus-kapcsolatrendszerüket, illetve a Janus Pannonius Szakkollégium lehetőségeit.
A három napos találkozón kóruspróbákon vettek részt az egykori diákok és kerekasztal-beszélgetésre is volt lehetőség a jubileumi koncertet megelőző napon.
Freund Emese
Reggeli Újság
Erdély.ma

Párhuzamos életrajzok és Örök Szilágy
Nagyvárad – A XIX. Festum Varadinum keretében mutatták be pénteken Kupán Árpád Párhuzamos életrajzok – Nagyvárad egykori hírességei című könyvét, illetve Bálint István János Örök Szilágy című tanulmánykötetét.
Zsúfolásig megtelt a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumterme Kupán Árpád történész könyvének bemutatóján, amely a Partiumi Füzetek sorozat 62. részeként jelent meg. Az alaphangulatot Thurzó Sándor József teremtette meg mélyhegedű-játékával, majd Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, kifejezve örömét, hogy „a terem megtelt könyvszerető emberekkel”.
Életkor és gondolkozásmód
A kiadvány tematikáját, szerkezetét ismertetve a szerző előszavából idézett Dukrét Géza:„Annyit szeretnénk elérni írásunkkal, hogy kiemeljünk a feledés homályából néhány olyan egykori váradi hírességet, aki a maga idejében igazi lokálpatriótaként a városért élt és küzdött, dolgozott (…) A bemutatandó személyeket két szempont alapján párosítottuk: életkoruk és gondolkozásmódjuk szerint. Arra törekedtünk, hogy hasonló életkorúakat állítsunk párba; mégpedig úgy, hogy az első a konzervatív, hagyományőrző, jobboldali beállítottságú – a második szabadelvű, változtatni akaró, baloldali eszmerendszer híve legyen”.
Az egykori váradi hírességek közül a következők életéről és munkásságáról olvashatunk – nem csupán e személyiségeket ismerve meg, hanem átfogó képet kapva a korról is, amelyben éltek: Bertsey György – id. Rimanóczy Kálmán, dr. Karácsonyi János – dr. Berkovits Ferencz, Sulyok István – dr. Adorján Ármin, dr. Várady Zsigmond – dr. Edelmann Menyhért, dr. Adorján Emil – dr. Papp János, Hegedűs Nándor – Dutka Ákos, dr. Soós István – dr. Ágoston Péter.
Fontos a múlt ismerete
„A történelem az élet tanítómestere” – idézte az ókori latinokat Kupán Árpád felszólalásában, hiszen „a múlt ismerete számos tanulsággal szolgálhat arra, hogy elkerüljük a hibás döntéseket, téves lépéseket”. Szavai szerint helytörténeti kutatásai során „megismerhetett” olyan személyiségeket, akik sokat tettek városunkért, az itt élő közösségért, így állt össze egy könyvvé az életrajzsorozat. A kiadványt a korabeli fényképek mellett Bányai Szabados Katalin képzőművésznek az ismert nagyváradi épületekről készült grafikái díszítik.
Örök Szilágy
A pénteki rendezvényen Bálint István János Örök Szilágy című tanulmánykötetét is bemutatták. Péter I. Zoltán váradi helytörténész méltatásában a szerzőről elmondta: Zilahon született, a ’70-es években teológiát tanult Kolozsváron, majd 1977-ben áttelepült Magyarországra, ahol magyar nyelv és irodalom, történelem szakos tanári és művészettörténészi oklevelet szerez. „Az évtizedek során kutatói, könyvtárosi, levéltárosi, szerkesztői munkát végzett, több lapban jelentek meg tanulmányai. Több könyve is megjelent, legutóbb az Örök Szilágy, melyben a középkori hazai írásbeliség latin nyelvű kezdetétől gyűjtötte össze a Szilágyságról fellelhető írott és képi anyagot, illetve térképeket. Mindez nagy segítséget jelent e tájegység helytörténeti kutatói számára” – hangsúlyozta Péter I. Zoltán. A szerző, Bálint István János tudatta: elsősorban „a nemzettudat erősítésének” szánta tanulmánykötetét, melyben fellelhető sok más egyéb mellett viselettörténet, családtörténet, zászlótörténelem, ételkultúra stb. A kötet anyaga több mint hét évszázadot ölel át, és több mint húsz éves gyűjtői munkának az eredménye.
A kettős könyvbemutatón egy Juhász Gyula és egy Reményik Sándor vers elszavalásával S. Németh Katalin működött közre.
Tököli Magdolna
erdon.ro

Megduplázódhat a hallgatói létszám
Új korszak kezdődik a PKE életében
Akár megkétszereződhet a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói létszáma az új alap- és mesterképzési szakok létrehozását, illetve az új székhely felépítését követően – közölte az oktatási intézmény vezetősége.
Új korszak kezdődik a Partiumi Keresztény Egyetem életében, jelentette be Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, a felsőoktatási tanintézmény vezetője a szombaton tartott ballagási ünnepséget követő sajtótájékoztatón. Az egyetem, illetve annak jogelődje, a Sulyok István Főiskola alapítása óta, ez a harmadik korszak. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése túlélést és felszabadulást hozott a magyar költségvetési alapokból működő magánegyetemnek, mutatott rá Tőkés. Az új kezdet nem csak az anyagi válságból való kitörést, hanem új fejlesztéseket is lehetővé tesz az intézményben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megfelelő stratégiai szintű lépések meghozatala után megkétszereződhet a hallgatói létszám, közölte az intézetalapító, majd hozzátette: „Fontos, hogy ne csak materiális, hanem spirituális értelemben is fejlődjünk”. A Partiumi Keresztény Egyetem a következő tanévtől több új szak indítását tervezi úgy az alap, mint a mesteri szakokon. Az akkreditációs bizottság a közelmúltban hagyta jóvá a Vallástudományok mesteri képzés iratcsomóját, ugyanakkor a Bank és pénzügy elnevezésű alapszak akkreditálása is folyamatban van. Tervek között szerepel Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája (Tanítóképző) alapszak, továbbá a Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje, Zeneművészet az audiovizuális kultúrában, a Képzőművészet – grafika – vizuális kommunikáció mesteri képzések beindítása is.
Újrainduló tanítóképzés
Tőkés László kifejezte arra irányuló örömét, hogy Nagyváradon újra beindulhat a tanítóképzés, melyet egyoldalúan szüntetett be annak idején a román kormány. Megtudhattuk, hogy a közelmúltban több nemzetközi projektbe is részt vett az egyetem a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretein belül. Ilyen az Európai, nemzeti és regionális identitás – elmélet és gyakorlat című projekt, vagy a leginkább CEPEVIT-ként ismert, a debreceni MODEM-el közösen indított projekt. Tolnay István, a Vezetőtanács megbízott ügyvezető elnöke arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy az új oktatási törvény nem kedvez az egyházi oktatásnak. „A törvény centralizáló jellegű, az állami egyetemek sémájára épülő szövegében meg kell találnunk azokat a fogódzkodókat, amelyek a jövőben is biztosítják az egyetemalapítók jogkörét, egyházi alapítású egyetemünk keresztény szellemiségét” – hangzott el. Éppen ezért szükség van az egyetemi charta érdemi módosítására. Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen konkrét változások lesznek az alapító okiratban, melyek érezhető változást hoznak a hallgatók szempontjából, Dr. Horváth Gizella rektorhelyettes elmondta, hogy inkább az oktatók fogják ezt megérezni, ugyanis szigorodik a rájuk vonatkozó követelményrendszer. Tolnay István közölte azt is, hogy szeretnék hangsúlyosabbá tenni az egyetem keresztény szellemiségét. Végül arról értesülhettünk az intézetvezetőktől, hogy a következő tanévben ingatlan-felújításra és az új épület építésének megkezdésére is sor kerülhet. 
Mészáros Tímea
erdon.ro

„Ránk van bízva a holnap”
A sok éves hagyományt megszakítva az idén a várad-újvárosi református templom helyett a Szigligeti Színházban tartották meg a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévnyitó ünnepségét.
Templom, iskola, színház: a 18. században megfogalmazott természetes szövetség újjáteremtésének jegyében a váradi Szigligeti Színházban tartották pénteken délelőtt aPartiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévnyitó ünnepségét. A diákok és az oktatók mellett egyházi és világi elöljárók, tisztségviselők foglaltak helyet a széksorokban és páholyokban, az évnyitó során elhangzó ünnepi gondolatok pedig főként a „gólyákat”, vagyis az első éves hallgatókat szólították meg.
A szolgálat útján
A négy magyar történelmi egyház köszöntésével – Békesség Istentől, Dicsértessék a Jézus Krisztus, Erős várunk nekünk az Isten, Egy az Isten – üdvözölte az egybegyűlteket a rendezvény ideje alatt „moderátori” szerepet is betöltő Ráksi Lajos egyetemi lelkész, míg igei útravalót Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyújtott a diákoknak és tanároknak. – Mindaz a kísértés, ami ma a világban van elkerülhető, ha a szív elindul a szolgálat útján, hangsúlyozta a KREK püspöke, az önzetlenség, az énközpontúság elkerülésének fontosságára figyelmeztetve. – Mit jelent az, amikor az ember csak saját magát állítja a középpontba? Az Ige szerint ilyenkor romlás következik be. Nem lehet boldognak lenni ott, ahol csak az egó épül, csak az a fontos, hogy nekem legyen jó. Közösségben élünk, és a lélek szerint való ember tudja, hogy ebben a közösségben neki feladata van – fogalmazott Csűry István. A hallgatókat és az egyetem oktatóit arra biztatta: e gondolatok jegyében végezzék az elkövetkező évben a tanulást és az oktatás szolgálatát, hiszen „ránk van bízva a holnap”, és „ha csak önmagunkat építjük, akkor nem építünk társadalmat, jövőt”.
Nem szabad meghátrálni
Ft. Tőkés László püspök, EP-alelnök, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetem ügyére utalva elmondta: meglett az eredménye a tiltakozásnak, „ez is bizonyítja, hogy nem szabad meghátrálni”. – Az egyetem és az autonómia két olyan súlypontos kérdés, amely a figyelmünk középpontjában áll… Fontos, hogy a nemzeti önrendelkezés az egész Kárpát-medencei magyarság szintjén megvalósuljon – fogalmazott Tőkés László, arra intve a diákokat: „ne legyenek dezertőrök”, hiszen „számítani akarunk a felnövekvől nemzedékre, számítani akarunk az ifjúságra”. Bár Európában felkapott érték a mobilitás, a szabad helyváltoztatás, Tőkés László meglátása szerint még ennél is nagyobb érték a „gyökeresség”, a szülőföldhöz, az otthon maradáshoz való jog. „Nekünk az az érdekünk, hogy itt éljünk, őseink drága vérrel szerzett földjén boldog jövendőt reméljünk és higgyünk” – hangsúlyozta az EP alelnöke.
Többpillérű támogatás
Dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tudatta: összesen 314 első éves hallgató kezdi el az idén a tanulmányait a PKE-n, 13 alapszakon és 7 mester szakon indult képzés. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra, a tapasztalatszerzésre, a más egyetemekkel való együttműködésre, a tehetséggondozásra – amely elsősorban a nemrég megalakult Janus Pannonius Szakkolégiumon és a Partiumi Tehetségponton keresztül valósul meg. A folyamatnak folytatódnia kell, hangsúlyozta János-Szatmári Szabolcs, aki szerint az egyetemépítéshez többpillérű, kiszámítható költségvetési támogatásra van szükség. A magyar állam segítségével a továbbfejlesztés, az építkezés lehetősége biztosítva van, de próbálják megtalálni a saját forrásokat is, elsősorban regionális pályázatok és együttműködések révén. „A PKE bizakodva kezdi el a 2011–2012-es tanévet… Járnunk kell azt a jövőbe vezető utat, amelynek elejét az egyetem alapítói taposták ki a számunkra” – mondta dr. János-Szatmári Szabolcs.
„Közös sorsunk”
Dr. Hoffmann Rózsa magyar államtitkár asszony közvetlen hangú köszöntőjében Nagyvárad szellemiségét méltatta. Bár először járt városunkban, megragadta annak szépsége. Méltatta történelmi, kulturális szerepét, utalva arra is: külföldün sokan Ady Endre versein keresztül ismerik meg a magyarságot és Nagyváradot is. A Sulyok István Főiskola, későbbi Partiumi Keresztény Egyetem megalapítása véleménye szerint azt jelenti, hogy „nem elég csak álmodozni, hanem akarni is kell, és bátorságot venni a megvalósításhoz”. „Erőnkből telhetően támogatni fogjuk az egyetem működését” – fogalmazta meg az államtitkár asszony, aki szerint „a magyarság mindannyiunknak a semmi mással nem pótolható közös érdeke, közös sorsunk”.
Nevelés és oktatás
Király András, a román Tanügyminisztérium államtitkára elmondta: 2008-ban része volt annak a parlamenti vitának, amikor a PKE-t akkreditálták – ennyivel ő is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy nagyon jól felszerelt egyetemen, képzett tanári kar irányításával tanulhatnak a diákok. Az iskola, az „alma mater” jelentőségéről megfogalmazta: ez az ésszel együtt a lelket is táplálja, és megadja a lehetőséget az életben való eligazodáshoz, hiszen „a nevelés és az oktatás egymástól elválaszthatatlanok”. Ezután az első éves hallgatók fogadalomtétele következett, a tanévnyitót a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kórusának közreműködése tette még ünnepibbé.
Tököli Magdolna
erdon.ro

Megnyitotta tanévét a Partiumi Keresztény Egyetem
A hagyományoktól eltérően a nemrég felújított Szigligeti Színházban tartotta ünnepi tanévnyitóját a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE). A rendhagyó ünnepségen az egyetem vezetősége, valamint oktatói és hallgatói közössége mellett a történelmi egyházak képviselői, illetve jeles anyaországi és erdélyi meghívottak is részt vettek.
Az egyetem keresztény szellemiségéhez hűen, igei köszöntővel kezdődött az ünnepség. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke az egoizmuson való felülkerekedés, a közösségben való gondolkodás és a nemzetért végzett szolgálat fontosságát hangsúlyozta beszédében.
Tőkés László, az egyetem elnöke, az Európai Parlament alelnöke beszédében úgy fogalmazott, óvatos bizakodásra ad okot a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében, hogy csütörtökön, az aradi vértanúk nemzeti gyásznapján, a román oktatási minisztérium felszólította az orvosképző tanintézmény szenátusát, hogy maradéktalanul tartsa be a januártól hatályos oktatási törvényt, és érvényesítse a multikulturális jelleget az egyetemi chartában. „Nem volt hiábavaló a tiltakozásunk” – vélekedett a PKE vezetője, majd hozzátette, hogy semmilyen körülmények között nem szabad meghátrálni. Ezt tanúsítja a több mint húsz évvel ezelőtt alapított Sulyok István Főiskola – a PKE jogelődje – küzdelmekkel teli története is, mely azóta Románia első akkreditált magyar tannyelvű egyeteme lett. Tőkés László reményét fejezte ki, hogy hamarosan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is elnyeri akkreditációját.
A felsőoktatás mellett az autonómia a másik fontos kérdés, mely figyelmünk középpontjában kell hogy legyen, emlékeztetett a Királyhágómellék volt püspöke. A Kárpát-medencei magyarság szintjén megvalósuló nemzeti önrendelkezéshez szükség van a felnövekvő ifjúságra, mely nem hagyja nemzetét, és akár az árral szemben is hajlandó úszni, ha a magyarság érdeke ezt kívánja. Az EP-alelnök ugyanakkor ismételten felhívta a fiatalok figyelmét az Európában oly nagyra tartott érték, a mobilitás veszélyeire. „Nem kétséges, hogy fontos a szabad helyváltoztatás az egyesült Európában, de nekünk, erdélyi, valamint partiumi magyaroknak ennél nagyobb érték a gyökeresség, a szülőföldhöz, az otthon maradáshoz való jog” – fogalmazott.
János-Szatmári Szabolcs rektor tanévnyitó beszédében elsősorban az elsőévesekhez szólt, megköszönve az egyetem iránt tanúsított bizalmat. Ugyanakkor ismertette azokat a fejlesztéseket, amelyek a magyar kormány finanszírozásának köszönhetően a közelmúltban megvalósulhattak az egyetem falai között. Elhangzott: a közel ezer egyetemi hallgató 13 alapszakon és 7 mesterképzőn végezheti tanulmányait. Az oktatói testület kilencven jól képzett oktatóból áll. „Bizakodva kezdjük a tanévet” – összegzett a rektor. A magyar kormány részéről Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára szólt az egybegyűltekhez, aki meghatódottságának adott hangot közvetlen hangú köszöntőjében.
Arra biztatta a fiatalokat, hogy legyenek büszkék Váradra, tárják fel múltját, és annak fényében építsék tovább a város jövőjét. „Nem elég álmodozni, hanem akarni is kell, bátorságot kell meríteni a megvalósításhoz, és példát kell mutatni” – mondta az államtitkár asszony. Hozzátette, hogy erre kötelez nemcsak Nagyvárad szellemisége, hanem az egyetem múltja is. Király András, a román oktatási tárca államtitkára mondott beszédet, aki azt hangsúlyozta, nem elég oktatni, hanem nevelni, szellemileg és lelkileg is táplálni kell az újabb nemzedéket. A rendezvény zárómomentuma az elsőévesek fogadalomtétele, illetve a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kórusának szereplése volt.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

A Házsongárd Alapítvány segítségét kérték a nagyváradi Rulikowski temető megóvásához
Védetté nyilváníttatná a nagyváradi Rulikowski temető kilencven évnél régebbi sírhelyeit az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezete – mondta el tegnap Csomortányi István regionális szervezési igazgató.
Óvnák. A nagyváradi Rulikowski temetőben is műemlékké nyilvánítanák a régi sírokat (fotó: Nagyvarad.ro)
 A Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány munkatársa, Kordics Imre történész az RMDSZ kezdeményezésére már el is kezdte a régi sírhelyek számbavételét, és azt mondja, az egyetlen lehetőség arra, hogy megóvják őket az eltűnéstől az, hogy az alapítvány, a szövetség vagy esetleg a városi önkormányzat megvásárolja azokat. A műemlékké nyilvánításhoz ugyanis helyi tanácsi határozatra van szükség, amire nincs garancia, a magyar képviselők csak heten vannak a huszonhét fős testületben.
Csomortányi István azt mondja, a köztemető az utolsó olyan sírkertje a városnak, ahol még megmaradtak a magyar emlékek, az összes többit megszüntették, felszámolták az utóbbi évtizedekben. A váradőssi, a váradvelencei, az olaszi és a szőllősi temetők már nem léteznek: az előző kettőt beépítették, az utóbbiakat pedig parkosították. Az EMNP-s politikus szerint az utóbbi évtizedekben a köztemetőként funkcionáló Rulikowskiból is tömegével tűnnek el a száz évnél régebbi sírok.
Eltűnnek a régi sírok
Csomortányi állítását Kordics Imre helytörténész is alátámasztotta. Mint mondja, a temető szabályzata szerint azok a sírok, ahová harminc évnél régebben temettek utoljára, és a leszármazottak már nem igénylik, eladhatók. „Szinte észrevétlenül tűnnek el a sírhelyek” – mondja a szakember. Elmesélte: nemrég egy 1848-as hadnagy sírhelyét számolták fel a fenti okból. De a Sulyok István püspök sírhelyével szembeni soron is rengeteg száz évesnél régebbi sírhely volt, azokat is mind megvették. A történész szerint a lehető leghamarabb védetté nyilváníthatják négy-öt jelentős személyiség sírhelyét, és a leltár is rövid időn belül készen lesz.
Csomortányi István egyébként úgy tudja, a Rulikowski temető szabályzatát úgy módosítják, hogy jövőre már csak legtöbb hét évre lehet egy sírhelyet kibérelni. Az EMNP-s politikus szerint ez a sírok mielőbbi eltűnését szolgálja, és persze elsősorban a magyarok vesztesége, hiszen a temető régi részében elhantoltak mintegy nyolcvan százaléka magyar. Pásztai Ottó Zoltán, a temető gondnoka azonban azt mondja, az EMNP félreértette a szabályzatot. Elmagyarázta: csak a temetéskor kell hét évre bérelni a sírhelyet, később ezt – éppúgy, mint eddig – akár húsz–huszonöt évre is meg lehet hosszabbítani.
Tanácsok Kolozsvárról
A kolozsvári Házsongárd Alapítványtól kért tanácsot a partiumi EMNP a Rulikowski temető megmentéséért. Gergelyné Tőkés Erzsébet, az alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: azt tanácsolta a hozzá fordulóknak, mielőbb végezzék el a temető pontos felmérését, és ha kell, kérjenek támogatást Kelemen Hunor művelődésügyi minisztertől – mint kijelentette, a tárcavezető minden segítséget megadott, hogy a Házsongárdban elkezdődhessen egyes sírok védetté nyilvánításának folyamata. A helyzetet nehezíti, hogy Kolozsváron az unoka a legtávolabbi rokon, aki még örökösödés címén igényelheti a sírhelyet, ám az is rengeteg papírmunkával jár, tehát sokkal könnyebb egy vadidegennek megvásárolni a sírt, mint az örökösnek átvenni.
Pásztai Ottó Zoltán azt mondja, Nagyváradon egyelőre nem ilyen súlyos a helyzet, itt ugyanis még negyedrendű leszármazott is lehet örökös, de végrendelet alapján vagy adományozással is könnyű megtartani a családi sírhelyet, így itt nincs szükség arra sem, hogy a minisztériumhoz forduljanak az értékmentők. Érdekesség, hogy bár a Rulikowski Várad legfiatalabb temetője, amelyet a hagyomány szerint Rulikowski Kázmér lengyel szabadságharcos és vértanú 1849-es temetésével nyílt meg, ennél valójában régebbi: a leltározás alatt már találtak 1786-os sírt is.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Kiss Tamás
ÚJ HÍVÓ SZÓ?
Kolozsvár, mint központ: lehetőség, vagy illúzió?
Kolozsvár esélyei arra, hogy az erdélyi magyarság központja legyen/maradjon, illetve a kolozsvári értelmiségnek, hogy az erdélyi magyar nemzeti mozgalom megújításában központi szerepet kapjon.
Írásomban megpróbálom röviden körbejárni, hogy milyen esélyei vannak Kolozsvárnak arra, hogy az erdélyi magyarság központja legyen/maradjon, illetve a kolozsvári értelmiségnek, hogy az erdélyi magyar nemzeti mozgalom megújításában központi (vagy legalább jelentős) szerepet kapjon. Kolozsvár hagyományosan Erdély centruma, a XIX.-XX. század fordulóján a magyar polgárosodás motorja, a két világháború között pedig a kisebbségi helyzetbe került közösség egyértelmű szellemi és politikai központja volt. A XX. század második felétől azonban egy sor olyan folyamat indult be, amelyek vezető szerepét gyengítették.
Új Hívó Szó
Központi tézisem, hogy a demográfiai, társadalomszerkezeti, majd az utóbbi két évtizedben a magyar közösségen belüli politikai folyamatok mára nagymértékben erodálták Kolozsvár (illetve a kolozsvári értelmiség) vezető szerepét a (tágan, nem pusztán pártpolitikai értelemben vett) erdélyi magyar nemzeti mozgalmon belül. Ezt az eróziót mi, a kolozsvári értelmiségiek jó ideje érezzük, de nyilvánosan nem vetettünk őszintén számot vele.
Írásom egyik apropója, hogy volt szerencsém részt venni a Kolozsvár Társaság 2012. január 27.-i megbeszélésén, ahol Kántor Lajos felolvasta a – később sajtóban is közzétett – Új Hívó Szót. Magát a tanácskozást, illetve a közlemény kibocsátását részben a központ-szerep eróziójának az érzete motiválta, amit a 2011-es népszámlálás Kolozsvárt érintő eredményeinek a nyilvánosságra kerülése fokozott. A közleményben és a tanácskozás során a magyar nemzeti mozgalom egysége feletti aggodalmak jutottak szóhoz. Magam úgy vélem, hogy ez a két dolog – vagyis Kolozsvár szerepe és a nemzeti mozgalom egysége – valóban összefügg. A józan gondolkodáshoz azonban túl kell lépnünk azokon a megközelítéseken, amelyek a kolozsvári értelmiség a priori vezető szerepéből indulnak ki. A következőkben azokat a tényezőket veszem sorra, amelyek Kolozsvár, illetve a kolozsvári értelmiségi perspektíva marginalizálódásához vezettek. Ezt követően azt próbálom vázlatosan végiggondolni, hogy – a vázolt folyamatokkal számot vetve – mi lehet egy új felállásban a kolozsvári értelmiség szerepe, megvillantva azt is, hogy a teljes marginalizálódással mit veszíthet a teljes erdélyi magyar nemzeti közösség.
Demográfiai háttér
A 2011-es népszámlálás nyilvánosságra szivárogtatott eredményei – miszerint az elmúlt kilenc évben Kolozsváron a magyarok száma 60 ezerről 49 ezerre, arányuk pedig 19 százalékról 16 százalékra csökkent – társadalomtörténetileg nem hoztak új fejleményt, hanem az évtizedes trendek folytatódását jelzik.
Részben új fejlemény viszont, hogy az erdélyi magyar népességfejlődésben az eddiginél sokkal élesebbé, kontrasztosabbá váltak a regionális különbségek. A Székelyföldön (Hargita és Kovászna megyét értve ez alatt) összességében nőtt a magyarok aránya, és igaz ez a regionális stratégia szempontjából kulcsfontosságú városok esetében is, mint Sepsiszentgyörgy, vagy Csíkszereda. Ez utóbbiak esetében ráadásul az előrejelzések nem voltak kedvezőek, hisz az 1980-as években betelepedett románság fiatal korszerkezete – masszív elvándorlás nélkül – aránycsökkenést vetített előre. Hasonlóan kedvezőek (az országos trendekhez, illetve az ottani románsághoz viszonyítva) a Nagyváradtól északra fekvő partiumi területek (Észak-Bihar, Szatmár, Szilágy) népesedési adatai. Az országosnál, vagy az erdélyinél ezeken a területeken is mérsékeltebb a népességfogyás és elképzelhető, hogy az adatok a magyar népesség arányának növekedését fogják mutatni. A kolozsvári fejlemények ezzel összevetve nagyon kontrasztosak, hisz míg 2002-ben a magyarok (aránybeli) térvesztése egyetemes volt, most a közösség népességfejlődését tekintve élesen kettéválik. A kolozsvári adatok pedig inkább a szórványterületek, mint a partiumi, vagy a székelyföldi tömb népesedési helyzetéhez állnak közelebb.
Ameddig az intézményes keretfeltételek (egyetemi tanszékek, egyéb állások stb.) adottak, a kolozsvári értelmiség képes arra, hogy – a Székelyföldről és Partiumból betelepülők által – bővítetten termelje magát újra. A probléma, hogy közben úgy tűnik, hogy az értelmiség alól elfogyóban a „nép”, ami által a kolozsvári értelmiség fokozatosan egy légüres térbe került. Ezzel a problémával a székelyföldi, vagy a partiumi értelmiségiek nem, vagy sokkal kisebb mértékben kell szembesüljenek. Eltérő társadalomszerkezet, eltérő tapasztalatok
A magyarok társadalmi státusa szintén erősen meghatározza Kolozsvár helyzetét. A két világháború között Kolozsvár (de hasonlóképpen Nagyvárad vagy Arad) magyarsága szociológiai értelemben nem volt kisebbségi helyzetben. A kisebbségi helyzetet ugyanis nem a számbeli csekélység, hanem az alávett pozíció hozza el. A két világháború között a románok adminisztráción és az állami intézményrendszeren belüli dominanciája ellenére a gazdasági/üzleti szférán belül megmaradt a magyarok (és tegyük hozzá, közöttük a magyar érzelmű és kultúrájú zsidók) dominanciája.
A tényleges kisebbségi helyzetet a második világháborút követő kommunista modernizáció hozta el a kolozsvári magyarok számára. Nem csupán azért, mert az erőltetett urbanizáció miatt számbeli fölénybe kerültek a románok, hanem mert az addigi etnikai rétegszerkezet is a visszájára fordult. Immár társadalmi értelemben is a románok kerültek felülre, ami megkönnyítette például a nyilvános nyelvhasználati normák átalakulását. A társadalmilag is alávetett magyarok nyelve a románok számára nem hordoz annyi presztízst, hogy (akár azok, akik vegyes házasságban élnek) megtanulják. A nyilvános nyelvhasználatban pedig mindenki számára természetes, hogy a román az alapértelmezett nyelv. Gyakran kapjuk magunkat azon, hogy egy ismeretlennel románul beszélünk, azt követően is, hogy kiderült: az illető magyar.
A székelyföldi, illetve a partiumi területeken az arányok mellett a nemzetiségek közötti társadalmi és gazdasági viszonyok is sokkal kiegyenlítettebbek. Szatmárnémetiben vagy Nagykárolyban a magyarok például nincsenek alulreprezentálva a magasabb státusú rétegeken belül, ami az erdélyitől eltérő nyelvhasználati normákban (kiegyenlítettebb kétnyelvűség), vagy a magyar politikai elit viszonylagos dominanciájában is megnyilvánul. Székelyföldön a román népesség elsősorban a városokban összpontosul és (a magyar elit önkormányzatokon belüli megerősödése ellenére) erősen kötődik az állami szférához (a dekoncentrált intézményekhez, illetve az igazságszolgáltatáshoz, rendőrséghez). Számbeli helyzetükből és a magyar elit erős pozícióiból fakadóan azonban a románok ebből a helyzetből sem tudják a mindennapokban megkérdőjelezni a magyar dominanciát.
A kiegyenlítettebb társadalmi-gazdasági viszonyok, a nyilvános nyelvhasználat, illetve a másként szerveződő etnikai viszonyok azt hozzák magukkal, hogy Székelyföldön, vagy akár a Partiumban mást jelent magyarnak lenni, mint Kolozsváron. Míg ott a kisebbségi helyzet sokkal inkább egy elvi besorolás, addig Kolozsvárott mindennapi tapasztalat.
Hangsúlyeltolódások az erdélyi magyar politikai és nemzeti mozgalmon belül
A fent vázolt demográfiai és társadalomszerkezeti háttér vezetett oda, hogy az erdélyi magyar társadalom-projekt Kolozsvár- és tegyük hozzá Marosvásárhely-centrikus víziója meghaladottá vált. A Kolozsvár Társaság tanácskozásán Eckstein-Kovács Péter nagyon helyesen állapította meg, hogy a jelenlegi helyzetben Kolozsvár természetes szövetségese Marosvásárhely. Időbeli eltolódással ugyanis Marosvásárhelyen is hasonló társadalomszerkezeti folyamatok játszódtak le, mint Kolozsváron. Ezek oda vezettek hogy (reálisan nézve) Vásárhely elvesztette az esélyét arra, hogy a Székelyföld központja legyen. A Kolozsvár-Marosvásárhely szövetség azonban az erdélyi magyar nemzeti mozgalmon belül feszülő látens és látható ellentétek feloldására már nem elégséges. Ez az érdekközösség és szövetség adta ugyanis az 1990-ben megszülető erdélyi magyar nemzeti mozgalom alaphangját és szabta meg a rendszerváltást követően kialakuló intézményes szerkezetet.
A Kisebbségi Társadalom koncepciója már a két világháború között kialakult. Lényege (például Sulyok Istvánnál) az volt, hogy a kisebbségi közösséget olymódon kell megszervezni, hogy a magyarok a lehető legtöbb élethelyzetet az etnikai közösségen belül tudjanak megélni, igényeiket lehetőleg ezen belül tudják kielégíteni. A kilencvenes években ugyanezt a koncepciót fogalmazták újra és változtatták több szempontból sikeresen intézményes gyakorlattá. Az újrafogalmazás nem jelentett mechanikus átvételt. Hamar beigazolódott például, hogy a gazdasági önállóság, ami a harmincas években fontos törekvés volt, az új körülmények között nem reális elképzelés. Más tekintetben azonban jelentős volt az előrelépés. Kiépült a magyar oktatási szerkezet, így a mai húszas, vagy harmincas generáción belül – a korábbiakhoz képest – többen vannak azok, akik a teljes oktatási vertikumot (illetve mobilitási pályájukat) egy magyar világon belül futották be. Hasonlóképpen a magyarok médiafogyasztási szokásai is fokozatosan a magyar-nyelvűség irányába tolódtak el, még ha nem is beszélhetünk egységes erdélyi magyar médiaszerkezetről. Az egyik legjelentősebb teljesítmény pedig talán az volt, hogy az erdélyi magyarokat politikai közösségként sikerült egyben tartani, egyetlen politikai pillérként betagolni a kialakuló román parlamentáris demokráciába. Az egységes politikai pilléren és a Kisebbségi Társadalom koncepcióján azonban repedések mutatkoznak, aminek oka nem is annyira az RMDSZ-szel konkurens politikai alakulatok megjelenése, hanem a kisebbségi lét teljesen eltérő tapasztalataiból adódó regionális szétfejlődés. Székelyföldnek és a Partiumnak jelenleg mások a természetes prioritásai mint Kolozsvárnak és Marosvásárhelynek (illetve a demográfiai értelemben olvadó szórványnak). (Megj: Ezen a ponton részben egyeznek az elképzeléseim Bakk Miklóssal, akinek így az írás sokat köszönhet.) A Partium, illetve a Székelyföld közösségen belüli politikai súlya pedig az eltérő népesedési pályák miatt elkerülhetetlenül növekedni fog.
A Székelyföld számára nem a Kisebbségi Társadalom (vagyis egy nagyobb/többségi társadalmon belüli etnikai intézményrendszer fenntartása, megerősítése) a kézenfekvő program. Itt a cél – ahogy ezt a székelyföldi magyar elit helyesen fel is ismerte – a régiószervezés: pontosabban a Székelyföld régió magyar dominancia alatti megszervezése. Ezen alap-elképzelés egy sokrétegű közpolitikai programon keresztül valósítható meg, aminek legfőbb pillére a gazdaságfejlesztés (hisz gazdasági értelemben leszakadó régióról van szó). E mellett hangsúlyos az egységes (széki ellentétek fölötti) regionális identitás megteremtése, de szerepet kell(ene) kapjon például a roma közösségek magyar intézményrendszeren keresztül történő integrációja is. Az autonómia valamilyen formája meglátásom szerint ezeknek a közpolitikáknak a jogi „megkoronázása” lehetne. A leírtak egyáltalán nem jelentenek újdonságot, hisz a székelyföldi elitek láthatóan ebbe az irányba mozdultak el.
A Partiumban az irányváltás az identitás-politikák, vagy explicit programok szintjén kevésbé látható, de egyfajta „külön-utasság” a politikai szerkezetet ismerők számára már jó ideje egyértelmű. Itt a helyi románsággal kötött többé-kevésbé paritásos alapú alkuknak lehet döntő szerepe abban, hogy egy, ha nem is magyar dominanciájú, de meghatározó magyar jelenléttel jellemezhető szerkezet kialakítható legyen. A fejlesztéspolitikában és a forrásszerzésben a határmentiségnek is kiemelt szerepe lehet.
Merre tovább kolozsvári értelmiség?
A demográfiai tények, illetve a magyar nemzeti mozgalmon (és itt elsősorban az RMDSZ-en belüli) csendes folyamatok olyan helyzetet teremtettek, amit a kolozsvári értelmiség (illetve a Kolozsvár-Marosvásárhely hátterű politikai elit) nem tud megkerülni. A Kolozsvár Istentől adott felsőbbségét és természetes központ-szerepét hangsúlyozó értelmiségi diskurzusok a nemzeti mozgalmon belüli fokozódó marginalizálódáshoz, majd intézményes leépüléshez fognak vezetni. Egy ilyen kimenetet azonban nem pusztán a kolozsvári értelmiségiek, hanem az erdélyi magyar nemzeti mozgalom szempontjából elkerülendőnek tartok. Kolozsvárnak továbbra is van legalább három olyan „aduja”, ami – ha nem is megkerülhetetlenné – felettébb hasznossá teheti a nemzeti mozgalom szempontjából. Az első a gazdasági centrum-szerepe. A Trianont követő demográfiai folyamatok sajnos a Temesvár-Arad-Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó félkörben voltak a legkedvezőtlenebbek a magyar közösség szempontjából, ami egyben a régió gazdasági fejlődésének a motorja volt. Az ezen kívül eső partiumi, illetve székelyföldi területsáv a periférikus régiók közé tartozik (a román többségű Máramarossal, Hunyaddal és Krassó-Szörénnyel, illetve Beszterce-Naszóddal együtt). A gazdasági különbségek a belső migráció irányát is megszabják, így Kolozsvár az a város, ahova mind Partiumból, mind Székelyföldről jelentős számban érkeznek magyar fiatalok. Ez a migrációs irány minden bizonnyal megmaradna akkor is, ha a kolozsvári magyar intézményrendszer leépülne. Emellett megerősödne Bukarest, Budapest, illetve a Kolozsvárnál románabb városok vonzereje. Így megszűnne annak a lehetősége, hogy a Székelyföldről és Partiumból elköltöző mobil fiatalok jelentős része egy magyar intézményi hálón belül éljen és nevelje fel a gyermekeit.
A második szempont ezzel összefügg. Összerdélyi, a Partiumot a Székelyfölddel összekapcsoló integráció nehezen képzelhető el máshonnan. Az egyetemisták és a mobilitási pályák találkozási pontjaként Kolozsvár az elmúlt húsz évben az erdélyi magyar identitások „melting pot”-jaként (olvasztótégelyeként) működött. Ha ilyenként kiesik, az a regionálisan továbbszerveződő nemzeti mozgalom teljes szétfejlődéséhez vezethet. De amennyiben nem egységes nemzeti mozgalomban, hanem a helyi szerveződések laza konföderációjában gondolkodunk (amire a román politikai rendszerben minimálisan szükség van), akkor is nehezen oldhatók meg máshonnan bizonyos logisztikai feladatok.
Végül Kolozsvár mégiscsak egy regionális és országos jelentőségű egyetemi központ. Ha nem számoljuk azt, hogy nincs olyan politikai szereplő, aki az egyetemi struktúrát uralná, vagy akár az önjáró fejlődési pályákat módosítani tudná, akkor sem tűnik jelentős veszteségek nélkül szétszervezhetőnek (mondjuk Szatmárra, Nagyváradra, Sepsiszentgyörgyre és Csíkszeredába) a magyar felsőoktatási rendszer. Ennek köszönhetően Kolozsváron továbbra is olyan mennyiségű szellemi tőke fog összpontosulni, amit a magyar nemzeti mozgalom nem hagyhat parlagon.
Ez alapján tehát a magyar nemzeti mozgalom számára létfontosságú egy Székelyföld-Kolozsvár (és Marosvásárhely)-Partium szövetség megkötése. Ebben a magam részéről nem tartom reálisnak azt, hogy a kolozsvári (és marosvásárhelyi) értelmiség 1990-hez hasonlóan „Belső-Erdély, Partium, Bánság mellett hangsúlyosan a Székelyföld magyarságát” (Új Hívó Szó 2012 január 27.) programadóként szólítsa meg. Sokkal reálisabbnak tartok egy újfajta szolgáltatói, illetve regionális közvetítői szerepet. A szolgáltatói szerep azt jelenthetné, hogy (amennyiben erre igény van) a kolozsvári értelmiségiek aktív részesei lehetnének a Székelyföld régió „kitalálásának”, az ezzel kapcsolatos közpolitikák megtervezésének és kivitelezésének. Hasonlóképpen a partiumiak számára is segítséget jelenthetnek a kolozsvári értelmiségiek (már ha mondjuk debreceni kollegáikkal fel tudják venni a versenyt). Ez a szerep éltethetné a kolozsvári magyar intézményrendszert azután is, hogy a helyi demográfiai alapja megcsappant, és annál is természetesebb lenne, mert a székelyföldi, vagy a partiumi régióba sokan nem idegenként érkeznek, hanem haza mennek. A közvetítői szerep pedig (bár nem hangzik olyan jól, mint az egységes program kidolgozása) mégiscsak segíthet fenntartani a nemzeti mozgalmon belüli egység szükséges minimumát.
Transindex.ro

Kovács-Tőkés csörte az anyanyelvű felsőoktatásról
„Kifelejtette” a kisebbségi jogokat az Európai Parlamentben tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből Tőkés László EP-képviselő – vádol Kovács Péter RMDSZ-főtitkár. Erre reagálva Tőkés sajtóirodája leszögezi: szó sincs kihagyásról, pusztán taktikai okokból az anyanyelvű oktatásra vonatkozó megfontolásokat módosító indítványként viszik be a végleges változatba.
„Erdélyben a legnagyobb autonómia- és kisebbségvédelmi harcos szerepében tetszelgő” Tőkés László Brüsszelben „elfelejti” képviselni közössége érdekeit, mivel a kisebbségi jogokat „kifelejtette” az európai felsőoktatási intézmények modernizációjáról szóló jelentéséből – nyilatkozta szerdán Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
„Mikor jutunk el oda, hogy Tőkés László nemcsak teszi magát, hogy dolgozik, hanem konkrét, kézzelfogható eredményeiről számol be?” – tette fel a kérdést a főtitkár, aki szerint a Tőkés által az EP-nek tett jelentésnek tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat, az EP kulturális bizottságában elfogadott változata azonban semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan.
„Meglepődéssel szereztünk tudomást arról, hogy Tőkés László EP-képviselő jelentéstevői minőségében egyáltalán nem vitt a dokumentum szövegébe az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a szöveg nemhogy minimális kisebbségvédelmi előírásokat nem tartalmaz, de egyáltalán nem szerepel benne az őshonos vagy etnikai kisebbségek kifejezés – állapította meg Kovács az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzésre hivatkozva
Azt is elmondta, hogy a Főtitkárság szakpolitikusai egy módosító javaslat-csomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.
RMDSZ-javaslatok: a jelentés utaljon az anyanyelvű oktatásra
Az RMDSZ Főtitkársága által megfogalmazott módosító javaslatok – amelyeket Winkler Gyula és Sógor Csaba szerdán benyújtottak az EP kulturális bizottságához – kérik, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentés utaljon a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek anyanyelvű oktatására, biztosítsa a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz, tartalmazza a helyi és regionális nyelvek oktatását és fejlesztését.
Ugyanakkor a romániai magyar oktatás sajátosságait is tekintetbe véve a felsőoktatási intézményeknek a régiókban játszott szerepének erősítésére az RMDSZ javasolja, hogy azokban a régiókban, ahol számottevő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek vannak a felsőoktatási intézmények, azok reprezentatív szervezeteivel is alakítson ki kapcsolatot, ugyanakkor pedig bátorítsa és támogassa a felsőoktatási intézmények határokon átívelő együttműködését.
Tőkés: taktikai megfontolásokról van szó
Válasznyilatkozatában Tőkés László sajtóirodája leszögezi: „a jelentéstevők bevett gyakorlatához igazodva, csupán taktikai okai voltak annak, hogy az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó megfontolásokat – más érzékeny témákhoz hasonlóan – módosító indítványokként visszük be a plénum elé kerülő végleges szövegváltozatba”.
„Az RMDSZ EP-képviselőinek – ha már az Európai Parlament szokásos működési mechanizmusait nem ismerik – egy egyszerű telefonjukba került volna, hogy kiderítsék: a szövegtervezet jelenlegi formája az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága szakértőivel való szoros konzultáció eredményeként született” – áll a nyilatkozatban.
„Reméljük, hogy az általuk – Winkler és Sógor által (szerk. megj.) – állítólag kidolgozott módosító indítványok és a Tőkés László által benyújtott módosító javaslatok csak egymást erősítik” – olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés sajtóirodája emlékeztet, hogy az általa a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként alapította meg Erdély első önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményét, a Sulyok István Református Főiskolát, aminek a jogutódja, a Partiumi Keresztény Egyetem a Bolyai Tudományegyetem beolvasztása után fél évszázaddal elsőként nyerte el – önálló magyar tannyelvű intézményként – a román állami akkreditációt.
A nyilatkozat arra is emlékeztet, hogy az RMDSZ beáldozta a Petőfi-Schiller Multikulturális Egyetem „politikai délibábjáért” a magyar közösség félmillió aláírással megtámogatott önálló állami Bolyai Tudományegyetem iránti jogos követelését, ugyanakkor sérelmezi, hogy a szövetség kormányzati részvétele mellett az erdélyi magyarok adólejeiből nem jut a magyar tannyelvű magánegyetemi rendszernek, amelyet a magyar kormány tart fenn.
„De ha már kampányévben ennyire lendületbe jöttek a 16 éve kormányon lévő politikusaink, emlékeztetnénk őket arra, hogy példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen napjainkban lehetetlenítik el a magyar nyelvű orvosképzést – miközben az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják” – áll a Tőkés László sajtóirodája által kiadott nyilatkozatban.
Krónika (Kolozsvár)

Könyvespolc: Sors formálta sorsformáló
Vitathatatlan, milyen nagy hatással volt a 20. század történelme az egyházak sorsának alakulására, különösképpen a magyar református egyházéra, hiszen Trianon után (majdnem) a semmiből kellett új világot teremtenie. Ez a Bolyai János-parafrázis pedig elsősorban olyan emberek tettrekészségét feltételezi, akik vállalkoztak/vállalkoznak erre a „világteremtésre”.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakításában a későbbi püspök, Sulyok István mellett ilyen sorsformáló egyéniség volt Debreczeni István. Pálfi József nagyváradréti lelkipásztor könyve – Debreczeni István, aki megtanulta a mellényt többször ki- és begombolni – bemutatja a református és más felekezetekhez tartozóknak a bihari lelkek pásztorának áldozatos tevékenységét. Nagyszalontáról indul, a kálvinista Rómának is nevezett Debrecenben tanul, szülővárosában kezdi meg szolgálatát, majd a szatmári Láncos templom lelkipásztora lesz, onnan pedig Temesvárra, a Bánság fővárosába kerül. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület megszervezésében és megerősítésében 1922 és 1940 között előadóként, 1946–1959 között pedig lelkészértekezleti elnökként és főjegyzőként vesz részt, ugyanakkor gazdag közírói tevékenységet is folytat, sőt még verseket is ír.
A róla szóló kötet szerzője, Pálfi István a bevezetőben belülről közelíti meg Debreczeni István életútját, a következőket mondva: „A történelem alakulását mindig Krisztus felől nézte és értelmezte. A történelem Urától, adott helyen és időben kapott személyes feladatát mandátumos küldetésnek tekintette. A személyes és a közösségi élet alakulása mögött mindenkor az isteni akaratot látta. Sohasem a bajok okát kutatta és súlyuk felett borongott, hanem bennük mindig megoldandó feladatot látott.
Az önálló egyházkerület létrehozásában és kiépítésében Sulyok István püspök mellett szürke eminenciásként működött közre. Pontosan tudta, hogy bár Bukarest az egyházkerület legitimálását a végtelenségig próbálja megakadályozni, a legfontosabb azonban mégis a belső rendszer kiépítése és működőképessé tétele volt.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület első belmissziói előadójaként az egyház megújulására fektetett hangsúlyt. Sokrétű egyházi, oktatási és művelődési munkásságával meggyőződéssel vallotta, hogy belülről kell életet teremteni. Igehirdető, szociálisan érzékeny, cselekvő egyházat akart, a legalsóbb szórványszinttől a legfelsőbb egyházkerületiig. Ezért »küldte ki« a lelkipásztorokat a templomokból és az irodákból a nép közé.
Egyén és közösség viszonylatában pontosan tudta, hogy a belső erők mozgósítása, a képzettség és a józan gondolatok mennyire fontosak. Folyamatosan szervezett, mindenütt feladatot látott és adott, egyesületeket és szövetségeket hozott létre, a kultúrát, az iratmissziót személyesen is művelte, az iskolát pedig az első sorba állította.” A magam részéről csak egyetérteni tudok a könyv szerzőjével és Debreczeni Istvánnal, a könyv főszereplőjével.
Pálfi József: Debreczeni István, aki megtanulta a mellényt többször ki- és begombolni – a D. Dr. Harsányi András Alapítvány kiadványai 15., Debrecen, 2011
Molnár Judit. Krónika (Kolozsvár)

Ismét lesz magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon
Csaknem egy évtized kiesés után ismét lesz magyar nyelvű, felsőfokú tanítóképzés Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem ősztől indítja tanítóképző szakát, amelyen magyarországi oktatók, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szatmári kirendeltségének két tanára tanít majd.
Tolnay István tanügyi előadó, az egyetem igazgatótanácsának alelnöke a Krónikának elmondta: a PKE jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola néhány évig működtetett tanítóképző szakot, ám annak a törvényi változások miatt meg kellett szűnnie. Visszaemlékezett: a szak 1996-ban indult, ám 2000-ben már nem lehetett újra meghirdetni, mert az akkori tanügyminisztérium úgy döntött, a tanítóképzést kizárólag az állami egyetemek jogává teszi.
Akkor már néhány éve megszűnt az ötéves középiskolai tanítóképzés Romániában, holott ennek nagy hagyományai voltak Váradon – mondta el lapunknak János-Szatmári Szabolcs, az egyetem rektora. Érdekesség, hogy az aradi Vasile Goldiş magánegyetem ugyanakkor megkapta az akkreditációt a tanítóképzőjére – ott magyar nyelvű oktatás nem folyt.
A Nagyváradi Állami Egyetemen működő, magyar nyelvűnek nevezett tanítóképző szak pedig valójában csak részben volt magyar, hiszen oktatók hiányában a tantárgyak egy részét románul tanulták a hallgatók. A rektor szerint épp ezért lesz most hiánypótló a PKE-n induló tanítószak, még akkor is, ha relatív közeli városokban elérhető a magyar tannyelvű pedagógusképzés. „Az állami egyetem magyar tagozatán idén már nem hirdettek helyeket első évre, Kolozsvárhoz és Szatmárhoz képest pedig egészen más a váradi merítési bázisunk. Bízom benne, hogy megtelnek a helyek” – fogalmazott a rektor.
A PKE új szakán 35 helyet hirdetnek meg, amiből 15 tandíjmentes lesz.
Tolnay István hangsúlyozta: a PKE-n nemcsak névleg, hanem valóban magyar nyelvű oktatás folyik majd, ám nagy hangsúlyt fektetnek a román nyelv elsajátítására is, hiszen a nyelv és az oktatás metodikája alapos ismerete a tanítói munka fontos része.
A Partiumi Keresztény Egyetemen egyébként szombaton tartották meg az évzáró istentiszteletet. Tizenhárom alapszakon, illetve három mesterin összesen 282 diák ballagott el. Ősztől a tanítóképző mellett egy másik új alapszak is indul az egyetemen, bank és pénzügy témakörrel.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Ismét lesz magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon
Csaknem egy évtized kiesés után ismét lesz magyar nyelvű, felsőfokú tanítóképzés Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem ősztől indítja tanítóképző szakát, amelyen magyarországi oktatók, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szatmári kirendeltségének két tanára tanít majd.
A nagyváradi PKE-n szombaton közel 300 végzős ballagott el
Tolnay István tanügyi előadó, az egyetem igazgatótanácsának alelnöke a Krónikának elmondta: a PKE jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola néhány évig működtetett tanítóképző szakot, ám annak a törvényi változások miatt meg kellett szűnnie. Visszaemlékezett: a szak 1996-ban indult, ám 2000-ben már nem lehetett újra meghirdetni, mert az akkori tanügyminisztérium úgy döntött, a tanítóképzést kizárólag az állami egyetemek jogává teszi.
Akkor már néhány éve megszűnt az ötéves középiskolai tanítóképzés Romániában, holott ennek nagy hagyományai voltak Váradon – mondta el lapunknak János-Szatmári Szabolcs, az egyetem rektora. Érdekesség, hogy az aradi Vasile Goldiş magánegyetem ugyanakkor megkapta az akkreditációt a tanítóképzőjére – ott magyar nyelvű oktatás nem folyt.
A Nagyváradi Állami Egyetemen működő, magyar nyelvűnek nevezett tanítóképző szak pedig valójában csak részben volt magyar, hiszen oktatók hiányában a tantárgyak egy részét románul tanulták a hallgatók. A rektor szerint épp ezért lesz most hiánypótló a PKE-n induló tanítószak, még akkor is, ha relatív közeli városokban elérhető a magyar tannyelvű pedagógusképzés. „Az állami egyetem magyar tagozatán idén már nem hirdettek helyeket első évre, Kolozsvárhoz és Szatmárhoz képest pedig egészen más a váradi merítési bázisunk. Bízom benne, hogy megtelnek a helyek” – fogalmazott a rektor.
A PKE új szakán 35 helyet hirdetnek meg, amiből 15 tandíjmentes lesz. Tolnay István hangsúlyozta: a PKE-n nemcsak névleg, hanem valóban magyar nyelvű oktatás folyik majd, ám nagy hangsúlyt fektetnek a román nyelv elsajátítására is, hiszen a nyelv és az oktatás metodikája alapos ismerete a tanítói munka fontos része.
A Partiumi Keresztény Egyetemen egyébként szombaton tartották meg az évzáró istentiszteletet. Tizenhárom alapszakon, illetve három mesterin összesen 282 diák ballagott el. Ősztől a tanítóképző mellett egy másik új alapszak is indul az egyetemen, bank és pénzügy témakörrel.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Hazatért a Lőrincz Csaba-díj (Kitüntették a Magyar Kisebbséget)
Hazahoztuk a díjat – jelentette ki Répás Zsuzsanna, a magyarországi közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Lőrincz Csaba-díjat átadó ünnepségen tegnap Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított díjat – amely tudósok, szakértők, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza – idén a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemlének ítélték. Az egybegyűlteket Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere üdvözölte. Elmondta, nehéz dolga van a folyóiratnak, mert eddig bizonyított ugyan, de a díj kötelez, mégpedig arra, hogy az erdélyi magyar közösségért dolgozzék. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a sepsiszentgyörgyi születésű Lőrincz Csabára emlékezve felidézte: kellemetlenül őszinte ember volt. Őszinteségére szükségük volt, s van ma is. Elmondta, életcélja a nemzeti integráció volt, s ebből oroszlánrészt vállalt. A magyarok határok fölötti szolidaritásáért, összetartozási tudatának erősítéséért, az erdélyi magyarságnak az önrendelkezés irányába való előrelépéséért munkálkodott. Németh feltette a kérdést: vajon hogyan nézne reánk Lőrincz Csaba ma, a helyhatósági választások után? Vajon nem a nemzeti dezintegrációnak vagyunk tanúi, szereplői? A díjazott folyóiratot Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója laudálta, elmondva többek között, hogy az 1922–1942 között Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József által Lugoson szerkesztett folyóirat új folyama, melyet 1995-ben hívtak életre, tizenhét éven át színvonalasan képviselte a nemzetpolitika ügyét. A díjat Németh Zsolt és Tárnok Mária, a Pro Minoritate Alapítvány elnöke adta át. A Nagy János felvidéki szobrászművész által készített Lőrincz-plakettet Székely István felelős szerkesztő vette át, a szerkesztőség jelen lévő tagjai – Bakk Miklós, Györgyjakab Izabella, Tamás Sándor és Toró T. Tibor – oklevelet kaptak. Nem voltak jelen, de tagjai a szerkesztőségnek: Bárdi Nándor és Borbély Zsolt Attila. Székely István előadásában az új román választási törvényt boncolgatta. Ezt igen rossznak tartja, nemcsak azért, mert a kétpártrendszer irányába vezet, de a magyarság szempontjából is káros, megszünteti a hasznos szavazat elvét, hiszen azokban a választókerületekben, ahol magyar jelöltnek nincs esélye mandátumhoz jutni, elvész a nemzetiségi jellegű szavazat. Identitásunk részét képezte, hogy magyar szervezetre voksoltunk – mondotta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket vázolta fel, s feladatot fogalmazott meg a díjazott folyóiratnak: járja körül az új magyar egység témakörét. Tamás Sándor felelevenítette a folyóirat indítását, majd elmondta, habár a szerkesztők különböző pártokat képviselnek, mégis barátok, egy értékrendet képviselnek. Az eseményen közreműködött az Evilági együttes. A díjátadás előtt megkoszorúzták Lőrincz Csabának a sepsiszentgyörgyi köztemetőben levő sírját. *Lőrincz Csaba (1959–2008) sepsiszentgyörgyi származású politikus. Fiatalon a Limes Körben folytatott ellenzéki tevékenységet, majd 1986-ban kitelepült Magyarországra. A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának helyettes államtitkáraként, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának főtanácsadójaként, a Fidesz szakértőjeként, egyetemi oktatóként és publicistaként hatékonyan hozzájárult Magyarország külkapcsolatainak és nemzetpolitikájának alakításához. Ő dolgozta ki a 2001-ben elfogadott kedvezménytörvényt (státustörvényt).
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

K Ö Z L E M É N Y
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első tanévnyitójának tizenkettedik évfordulója alkalmából, 2012. október 3-án évnyitóval egybekötött Egyetemi Napot tartottak a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar aulájában. Az ünnepség díszvendége Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke volt, aki – a magyar felsőoktatásban betöltött történelmi szerepéért – elsőként vehette át az egyetem szenátusa által alapított Bocskai István-díjat.
A Sapientia oktatói és diákjai mellett, több anyaországi és erdélyi közéleti szereplő is részt vett az ünnepélyen. Köszöntő beszédet mondottak: Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, erdélyi EP-képviselő, Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, illetve János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora.
Tőkés László beszédében úgy fogalmazott: „a Ceauşescu-féle nacionál-kommunizmus továbbélése, valamint egészében véve kudarcos »hivatalos« politikánk miatt tartunk ott, ahol tartunk: Székelyvásárhelynek újbólcsak nem lehet székely/magyar polgármestere; az egykori magyar egyetemi városban, volt magyar egyetemünkön holmi magyar szekciókért küszködünk; a Kossuth utcán végigmenni nem lehet; Bernády György iskoláját tilos elnevezni az Ő nevéről”.
Visszaemlékezve a megtett útra, európai parlamenti képviselőnk rámutatott arra, hogy a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés, és az Anyaország támogatása és segítsége nélkül nem lett volna lehetséges kiépíteni az önálló erdélyi magyar felsőoktatás rendszerét. Hiába vagyunk a román állam lojális adófizetői, ha az nem részesíti állami támogatásban egyetemeinket – tette hozzá Tőkés László. Azzal a gondolattal zárta beszédét, hogy a magyar felsőoktatás felemelését olimpiai bajnokainkhoz illő szívósággal, céltudatos kitartással lehet megvalósítani.
Orbán Viktor a Bocskai-díj átvétele után megtartott előadásában arra hívta fel a diákság figyelmét: „Soha nem azon kell gondolkozni, hogy hogyan legyünk valakik, hanem csak arra szabad összpontosítani, hogy mit akarunk csinálni. A fontos és nagy dolgokhoz a Jóisten megadja az eszközöket”. A miniszterelnök arra bíztatta a fiatalokat, hogy tudásukat szeretettel ötvözzék, hiszen: „a szív tudásán áll vagy bukik magán- és közéletünk, hogy igazságosak vagyunk-e társainkhoz”.
Az Egyetemi Nap keretében a magyar kormány, a Sapientia Alapítvány, a Sapientia EMTE és a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem jelen lévő képviselői elvi megállapodást írtak alá az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztése érdekében.
Mellékeljük Tőkés László beszédét.
Tisztelt Ünneplők! Kedves Testvéreim!
A hálaadás szavával szólok ezen az évnyitón, nemzetünk és egyházaink közösségében visszatekintve az eltelt időre. Nagy utat tettünk meg 1989-től 2010 áprilisáig, 2004. december 5-től 2010. június 4-ig, Balatonőszödtől Ópusztaszerig, újabbkori nemzeti szövetségünk régi-új színteréig; Marosvásárhely Fekete Márciusától a Sapientia akkreditációjáig; a Petőfi–Schiller fantomegyetemtől a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia önálló magyar egyetemi rendszeréig. Partiumi egyetemünkön nemrégiben tartottuk az ünnepélyes tanévnyitót, 420 elsőéves hallgatót, valamint a 14 alap, illetve 7 mesteri szakon tanuló 1000 diákot köszöntve.
Egyetemünk elnökének minőségében köszöntöm az alapító történelmi egyházakat, Dávid László rektor urat, Kató Béla püspökhelyettes-elnök urat, ”Európa polgárát” és a lánglelkű Ifjúságot, a hallgatókat – nem utolsósorban pedig Orbán Viktor elnök urat, a Nemzet Miniszterelnökét és a többi magyarországi Barátunkat.
A Nemzeti Összetartozás Emlékművének ópusztaszeri felavatása nyomán Miniszterelnökünket idézve: „Az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak…” – Akinek van füle, hallja…
A Ceauşescu-féle nacionál-kommunizmus továbbélése, valamint egészében véve kudarcos „hivatalos” politikánk miatt tartunk ott, ahol tartunk: Székelyvásárhelynek újbólcsak nem lehet székely/magyar polgármestere; az egykori magyar egyetemi városban, volt magyar egyetemünkön holmi magyar szekciókért küszködünk; a Kossuth utcán végigmenni nem lehet; Bernády György iskoláját tilos elnevezni az Ő nevéről – és akkor még a visszaállamosítás alatt álló Református Székely Mikó Kollégiumról nem is szóltam…
„Patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért” – fogalmazta meg nemzeti Költőnk, Illyés Gyula.
Nagyváradon 1990-ben, a Sulyok István Református Főiskola és 1998-ban, a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásakor, majd pedig 1999-ben, a Sapientia Tudományegyetem megalakulásakor az opportunista, adaptív helyzetkövető/alkalmazkodó politika helyett kreatív szellemben folyamodtunk egy autonóm/helyzetteremtő politika eszközeihez, és így hoztuk létre a Sapientia Alapítvány égisze alatt erdélyi magyar egyetemi rendszerünket. Hála legyen érte az Istennek! Ez viszont nem lett volna lehetséges a Magyar kormány, a Magyar Országgyűlés, Orbán Viktor és az Anyaország támogatása és segítsége nélkül. Hivatalos országunknak, a román államnak még mindig mostohagyermekei – csak adófizetői – vagyunk, ezért csak anyaországi segítőinknek, az Ő nagylelkű költségvetési támogatásuknak köszönhetjük, hogy vagyunk! Illesse köszönet ezért külön-külön is a kis-Magyarország valamennyi adófizető polgárát. Külön is köszönjük, hogy most is stratégiai támogatásban részesíti egyetemeinket – Marosvásárhelyen, Csíkszeredán, Kolozsváron, Nagyváradon – a nemzeti kormány, és erről írnak alá megállapodást, amely felér a Nemzet jövőjének szóló jó befektetéssel!
Az akkreditáció egy akadályverseny, egy valóságos kálvária, egy nehéz út vége, ugyanakkor: egy még nehezebb út kezdetét is jelenti. Reményt keltő az a megállapodás, amelyet Miniszterelnökünk a Magyar Rektorok Konferenciájával való találkozóján kötött „a felsőoktatás minőségelvű fejlesztéséről”.
„Hosszú távon kell gondolkozni, és egy olyan rendszert kiépíteni, amely nemzeti közösségünk szükségleteihez mérten képez szakembereket” – hangsúlyozta Csíkszeredában Dávid László.
Egész oktatásügyünket, ez esetben pedig a magyar felsőoktatást (a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a teológiai akadémiáink, a művészeti egyetemeinkkel karöltve) ilyenképpen kell felemelnünk, Gyurta Dániel olimpiai bajnokunkkal szólva: „átvinnünk a túlsó partra”, varázslatos olimpikonunk, Risztov Éva hosszú távra szükséges és elégséges, szívós és céltudatos kitartásával! Ebben segítsen minket az Isten!
Tőkés László
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

(MTI)
Nagyvárad

Gyászhír
Dr. LUPÁN ERNŐ
egyetemi tanár, rövid szenvedés után 84 éves korában, 2013. január 6-án elhunyt.
Kiegészítés:
Lupán Ernő /Kézdivásárhely, 1929. jan. 4.–Kolozsvár, 2013. jan. 6./ jogász, gazdasági és jogi szakíró, egyetemi tanár. Egyetemi tanár Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen /1972-1989/, majd meghívott tanár a Sulyok István Református Főiskolán /1991-1992, majd a kolozsvári Dimitrie Cantemir magánegyetemen. 2010-től a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tiszteletbeli egyetemi tanára. 2012-ben alapítványt hozott létre a Sapientián tanuló jogász hallgatók támogatására.
Szabadság (Kolozsvár),

Újra lesz táncház Váradon
A táncházi hagyományát élesztené fel a Nagyvárad Táncegyüttes, a Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen. A hivatásos táncegyüttes az egyetem dísztermében tart majd havonta legalább egy táncházat.
Az első alkalomra január 17-én este héttől kerül sor. Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes (NTE) művészeti igazgatója tegnap sajtótájékoztatón elmondta: Váradon, éppúgy, mint másutt, volt hagyománya a táncháznak, az utóbbi években azonban egyre ritkábban került sor ilyen találkozókra.
A január 17-i első alkalmon az Erdély-szerte jól ismert kolozsvári Üsztürü zenekar muzsikál majd, a későbbi alkalmakkor pedig a váradi táncegyüttes zenekara, a Soroglya húzza a talpalávalót. Az Üsztürü egyébként nemcsak a táncház miatt érkezik Váradra, hanem azért is, hogy később szakmai gyakorlatot tartson az NTE zenekarának. A további táncházakban aztán az alkalomhoz, évszakhoz vagy ünnephez kötődő néphagyományok adják a tematikát, így például februárban farsangi, márciusban pedig „forradalmi” táncházba várják a néptánckedvelőket, míg az áprilisi alkalmat a húsvéti ünnepkör határozza meg. A táncházakba természetesen nemcsak a tapasztalt néptáncosokat várják, hiszen minden alkalommal táncoktatást is tartanak a tanulni vágyók számára – az első alkalmon Kádár Elemér, az NTE művésze oktat kisküküllőmenti táncokat. A belépődíj 5 lej. Ráksi Lajos, a Partiumi Keresztény Egyetem lelkésze és a táncház társszervezője úgy nyilatkozott, régi vágya a táncházhagyomány újraélesztése a PKE-n, hiszen annak jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola még rendszeresen otthont adott hasonló eseményeknek, a Palló zenekarral.
A Nagyvárad Táncegyüttes ugyanakkor a magyar kultúra napjára is készül – tudtuk meg. Január 22-én a Fekete Sáfrán című táncelőadással várják a közönséget, ezt még csak kétszer játszották itthon. A váradi ünnep előtt, január 19-én két előadást mutatnak be Szatmárnémetiben, majd 25-én Bánffyhunyadon is: délelőtt a Bambuc ördög, este pedig a Fekete Sáfrán című produkciót.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár),

A Heidelbergi Káté 450 éves
A Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Partiumi Keresztény Egyetem védnöksége alatt október 30-án és 31-én konferenciát szervez, melynek a témája a jubileumi megemlékezés a Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulója alkalmából. A programsorozat október 30-án, holnap 17 órakor veszi kezdetét a dr. Hermán M. János által gyűjtött Heidelbergi Káté kiadványainak kiállításával az egyházkerületi székház csarnokában. A kiállítás szervezője a Partiumi Magyar Művelődési Céh, közreműködik a Nagyváradi Kántorok Kórusa, beszédet mond Fábián Tibor református lelkipásztor, a Harangszó főszerkesztője. Ezt követi a 90 éves Hévézi Endre londoni képzőművész négy ólomkeretes ablaküvegének bemutatása. Közreműködik Thurzó Sándor József, aki Farkas Ferenc egyik művét (Arioso) adja elő.
Az istentisztelet 18 órától lesz a nagyvárad-újvárosi református templomban, igét hirdet dr. Tóth Albert, a Magyarországi Lelkészi Szövetségek elnöke, közreműködik a Partiumi Keresztény Egyetem kórusa. Az est könyvbemutatóval folytatódik: a dr. Pálfi József által jegyzetelt és válogatott kötet anyagát dr. János Szabolcs, a PKE rektora mutatja be. A mű címe: Vallásomat el nem hagynám… Királyhágómelléki kéziratos konfirmációi káték a 20. században. Ezt követően Orosz Otília Valéria előadásában Bach-korálokat hallgathatnak meg az egybegyűltek.
Az estét a Partiumi Keresztény Egyetem elnökének, Tőkés László EP-képviselőnek beszédét követően Hermán M. János és Oroszi Kálmán zárja.
Október 31-én, csütörtökön 9.30-tól reggeli áhítatra kerül sor a PKE Bartók-teremében Herdeán Gyöngyi lelkipásztor vezetésével, majd dr. Lászlóffy Zsolt zeneszerző és előadóművész zongorajátéka következik. 10 órától dr. Fekete Károly A Heidelbergi Káté magyarázata című művét Oroszi Kálmán mutatja be. A konferencia során Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, dr. Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök, dr. Lévai Attila, a komáromi Selye János Egyetem teológiai fakultásának dékánja, dr. Zalatnay István és Ballai Zoltán Ferenc, az Erdélyi Református Egyházkerület előadó-tanácsosa tartanak értekezést, majd 15 órától dr. Hermán M. János Az 1724-es Stehelin-féle svájci kátémagyarázat Tatai Ferenc által való fordításának (Kolozsvár, 1752) története a XVIII. században című előadását hallgathatják meg a résztvevők.
A nap végén, 18 órától záró istentiszteletre és úrvacsoraosztásra kerül sor az újvárosi református templomban. Igét hirdet Ötvös József (Marosvásárhely), közreműködik a Nagyváradi Gyülekezetek Egyesített Gyermekkórusa. Az eseményre a szervezők mindenkit szeretettel várnak. Reggeli Újság (Nagyvárad)