Európa-barát koalíció vezeti Moldovát
Új, Európa-barát hárompárti kormány áll Moldova élén, miután a Pruton túli ország parlamentje csütörtökön este bizalmat szavazott Valeriu Streleț kabinetjének, amelyet ezt követően Nicolae Timofti államfő jelenlétében be is iktattak hivatalába.
A Szövetség az Európai Integrációért (AIE) elnevezésű koalícióban a Streleț által képviselt Moldovai Liberális-Demokrata Párt (PLDM) és a Demokrata Párt (PDM) egyaránt hat-hat, a Moldovai Liberális Párt (PLM) pedig négy tárcával rendelkezik. A három párt még két hete döntött arról, hogy a korábbi viták ellenére koalíciót köt.
A 45 éves Streleț politikai karrierje 1994-ben kezdődött, akkor a Szociáldemokrata Blokk színeiben indult a parlamenti választásokon. 1994 és 2001 között a Moldovai Ifjúsági Liga elnöke volt, 2002-ben kinevezték a Szociálliberális Párt főtitkárhelyettesévé. Ugyanezen év decemberében a párttal elnökévé választották, ezt a tisztséget 2007-ig töltötte be, ekkor a Liberális-Demokrata Párt alelnöke lett. 2009-ben már ennek a pártnak a színeiben választották képviselővé, 2011 óta pedig az alakulat parlamenti frakcióját vezette. A Streleț-kormány beiktatását Bukarest azonnal szívélyes hangon üdvözölte. A román külügyminisztérium közleményében rámutatott: az új kabinet elsődleges feladata az európai integráció. A tárca reményét fejezte ki, hogy az új kabinet az Európai Unióval megkötött társulási szerződés szellemében folytatja a demokratikus reformokat és a makrogazdasági mutatók stabilizálását. Moldovában azt követően vált szükségessé az új kormány megalakítása, hogy júniusban lemondott Chiril Gaburici addigi kormányfő, aki ellen érettségi diplomája meghamisításának gyanúja miatt indult vizsgálat.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Nem időszerű a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülése
Sem Chişinău, sem Bukarest politikai napirendjén nem szerepel a Moldovai Köztársaság és Románia közötti egyesülés – jelentette ki Valeriu Streleţ, a Pruton túli ország új kormányfője egy televíziós műsorban.
A szombat esti nyilatkozatban – amelyet vasárnap este idézett az Agerpres hírügynökség – a csütörtökön beiktatott miniszterelnök a két ország energetikai rendszerének összekapcsolásáról szólva leszögezte: „Románia a legfőbb támogatónk az európai integráció terén, de ma sem a bukaresti, sem a chişinăui hatóságok nem foglalkoznak az egy országgá való összeolvadás témájával”.
Mint arról beszámoltunk, az Inscop közvélemény-kutató által készített, pénteken közzétett felmérés szerint a romániai polgárok 67,9 százaléka támogatja, hogy Románia egyesüljön Moldovával 2018-ig, Románia és Erdély egyesülésének századik évfordulójáig. A kutatás szerint csupán 14,8 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem támogatja Moldova Románia általi bekebelezését. 67,8 százalék úgy válaszolt: meg kellene könnyíteni a román állampolgárság megadását a moldovaiaknak – mint ismeretes, ez most is meglehetősen egyszerű procedúra, a magyar könnyített honosításhoz hasonlóan itt is csupán a román állampolgársággal rendelkező felmenők létét kell bizonyítani –, ugyanakkor 56,3 százalék úgy vélekedik, hogy Románia elegendő mértékű támogatást nyújt Moldovának az ország európai uniós integrációjához.
A válaszadók 52 százalékának van jó véleménye arról, hogy Chişinău polgármesterévé az Európa-barát Dorin Chirtoacát választották. Az Inscop ugyanakkor rámutat: a megkérdezett polgárok közül jelentős arány – több mint tíz százalék – nem válaszolt, ami a moldovai ügyekben való tájékozatlanság jele. A felmérés július 9. és 15. között készült 1075 személy megkérdezésével, a hibahatár 3 százalékos.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Tüntetők próbálták megzavarni a román és moldovai kormány együttes ülését
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését követelő tüntetők fogadták kedden a két ország minisztereit Neptunon, a román tengerpart egyik üdülőtelepén, ahol együttes ülést tartott a román és a moldovai kormány.
A demonstráció több száz résztvevője közös pénzt, közös külpolitikát és közös korrupcióellenes fellépést követelt a két állam vezetőitől. A tüntetők a csendőrökkel dulakodva próbálták – sikertelenül – megközelíteni a kormányülés helyszínéül szolgáló épületet.
A közös kormányülés végén Victor Ponta román miniszterelnök bejelentette, hogy Románia 150 millió eurós, alacsony kamatozású, visszatérítendő hitelt készül folyósítani a „nehéz pénzügyi helyzetben lévő Moldovának", hogy segítségére siessen a chisinaui kormánynak, amíg annak sikerül hitelmegállapodást kötnie a Nemzetközi Valutaalappal. Ponta szerint Románia nem nyerészkedni akar: az öt éven belül visszafizetendő hitelkeretet azon az „1,5 százalék körüli" éves kamaton bocsátják Chisinau rendelkezésére, amellyel Románia finanszírozza magát a nemzetközi pénzpiacokon.
A román kormányfő felidézte, hogy Bukarest már megnyitott egy 100 millió eurós vissza nem térítendő hitelkeretet is Chisinau számára. A keddi közös kormányülésen újabb kiegészítő jegyzőkönyvet fogadtak el arról, hogy ebből a pénzből továbbépítik a két ország energetikai (gáz és áram) hálózatait összekapcsoló infrastruktúrát, hogy „Moldova is közelebb kerüljön az energetikai függetlenséghez, és ne legyen politikailag zsarolható" – magyarázta a román kormányfő arra utalva, hogy Moldova energetikai ellátása jelenleg nagymértékben az orosz gázimporttól függ.
A két kormányfő közös sajtóértekezletén Valeriu Strelet moldovai miniszterelnök azt mondta: kormánya az Európához való közeledést támogatja, és a Romániához való közeledés is ezt szolgálja. Kifejezte reményét, hogy miután – a 2014-ben regisztrált 1,2 milliárd dolláros forgalommal – Románia vált országa legfontosabb kereskedelmi partnerévé, Románia lesz a legfontosabb külföldi befektető is Moldova számára.
Romániában a közvélemény-kutatások szerint a lakosság háromnegyede támogatná a Moldovával való egyesülést, a volt szovjet tagköztársaságban azonban alacsonyabb, de növekvő tendenciát mutat az „unionisták" aránya.
A mai Moldovával csaknem megegyező területű Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt térség – több mint egy évszázados cári uralom után a bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része.
MTI
Erdély.ma

Románia védené meg Moldovát Moszkvától
Moldova gazdasági szankciókkal szembesült Oroszország részéről, amiért társulási egyezményt kötött az Európai Unióval, ezért Romániának kötelessége a segítségére sietni, és európai közeledését támogatni – hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök kedden, miután Bukarestben találkozott a hivatalos látogatásra Romániába érkezett Valeriu Streleț moldovai kormányfővel.
A két miniszterelnök közös sajtóértekezletén Streleț köszönetet mondott román vendéglátóinak azért az országának nyújtott 150 millió eurós román hitelkeretért, amelyet néhány órával korábban ratifikált a bukaresti parlament.
Hozzátette: egy menetrendszerű Tarom-járat turistaosztályán Brüsszelből érkezett Bukarestbe, a gép azonban egy műszaki hiba miatt három órát késett, és ezért nem lehetett jelen a bukaresti parlamentben, amikor az ratifikálta a hitelszerződést.
Az öt évre szóló, 150 millió eurós visszatérítendő hitel folyósítását Ponta a két ország szeptember 22-i közös kormányülése után jelentette be, miután Chișinăunak nem sikerült megállapodnia a Nemzetközi Valutaalappal. Közben az Egyesült Államok chișinăui nagykövete bejelentette: Washington a moldovai hatóságoknál tapasztalt korrupció miatt felfüggesztette számos beruházás finanszírozását.
„Ha Románia most nem segítené Moldovát, Oroszország minden bizonnyal megpróbálná megakadályozni európai közeledését” – jelentette ki Ponta a parlamentben, amikor a hitelszerződést ratifikálták.
Krónika (Kolozsvár)

Moldova európai integrációját szorgalmazzák
Románia és az Egyesült Államok aggodalommal figyeli a moldovai fejleményeket, és egyetért a reformok folytatásának, Moldova európai integrációjának szükségességében – közölte hétfőn az elnöki hivatal, miután Klaus Johannis államfő hivatalában fogadta Victoria Nulandot, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkárát.
A chişinăui parlament tavaly októberben vonta meg a bizalmat Valeriu Strelet európai elkötelezettségű kormányától és – bár az uniós integrációt támogató erők elvileg többségben vannak – az eddigi kormányalakítási kísérletek nem jártak sikerrel. Romániát és NATO-szövetségeseit az aggasztja, hogy amennyiben január végéig nem lesz új kormánya Moldovának, előre hozott választásokat kell kiírni, ami az oroszbarát erőknek kedvez.
Nuland – aki évente felkereste Romániát az utóbbi időben – korábbi látogatásainak kiemelt témájáról, a korrupcióellenes harcról is beszélt az államfővel, és elismeréssel szólt az elért eredményekről. A közlemény szerint áttekintették az EU keleti szomszédságában kialakult helyzetet, a térség biztonságát veszélyeztető ukrajnai és migrációs válságot is. Szabadság (Kolozsvár)