Romániában is létesít törzselemet a NATO
Jóváhagyta a NATO csütörtökön este a szövetség kelet-európai katonai képességeinek fokozását: a szövetség területén 48 órán belül bárhol bevethető mintegy 5000 fős dandárt állítanak fel.
E haderő bevetésének megkönnyítésére több keleti tagállamban hat koordinációs parancsnoki egységet hoznak létre, a három balti állam, valamint Lengyelország, Románia és Bulgária területén. Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Nagy-Britannia vállalta, hogy elsőként küld katonákat az új dandárba – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács védelmi miniszteri ülése után.
Az új haderő 2016-ban lesz bevethető, és az 5000 fős dandár szárazföldi csapatokból áll majd, de légi-, tengeri és különleges erők támogatására is számíthat. A gyors reagálású dandár élvonala 48 órán belül, a többi része pedig egy héten belül mozgósítható, emellett további kétdandárnyi utánpótlásra is számíthat majd, ha különösen súlyos válság alakulna ki. Az úgynevezett NATO-reagálóerők teljes létszáma 30 ezerre bővül.
Mircea Duşă védelmi miniszter a Románia 2004-es NATO-csatlakozásához hasonló történelmi pillanatnak nevezte, hogy az országba is telepít előretolt vezetésirányítási törzselemet a katonai szövetség. Különben a NATO 1999-ben kezdődött keleti bővítése óta ezek lesznek az első állandó NATO-egységek és létesítmények az új tagállamok területén.
Krónika (Kolozsvár)

Felavatták a bukaresti NATO-vezénylési központot
Elsőként Bukarestben látogatta meg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt a vezénylési központot, amely öt másikkal együtt az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának védelmét szolgálja. Ez a központ szeptemberben kezdi el működését, és várhatóan 2016 tavaszán éri el a maximális üzemmódot.
Stoltenberg először látogatott hazánkba a főtitkári tisztségbe való kinevezése óta. A norvég politikus Klaus Johannis államelnökkel, Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnökkel és Mircea Duşa védelmi miniszterrel is találkozott, majd együtt látogatták meg a vezénylési központot. Stoltenberg először látogatott hazánkba a főtitkári tisztségbe való kinevezése óta. A norvég politikus Klaus Johannis államelnökkel, Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnökkel és Mircea Duşa védelmi miniszterrel is találkozott, majd együtt látogatták meg a vezénylési központot.
Szabadság (Kolozsvár)

Bukarestben járt a NATO főtitkára
Csütörtökön a román fővárosba látogatott Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár Klaus Johannis elnökkel, Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnökkel és Mircea Dusa védelmi miniszterrel találkozott. Az elnökkel folytatott eszmecserét követő nyilatkozatában megdicsérte Romániát, amiért az az elmúlt évek megszorító intézkedései dacára úgy határozott, hogy növeli katonai kiadásait. Mint mondta, Romániát példaként emlegeti e tekintetben az észak-atlanti szövetség többi tagállama előtt, amelyek még nem döntöttek katonai kiadásaik növeléséről.
Stoltenberg meglátogatta azt a Bukarestben létrehozott és működésbe helyezett vezénylési központot, amely a gyorsreagálású NATO-erőket szolgálja. A főtitkár elmondta, hogy ez a vezénylési központ nem katonai bázis, hanem kisebb székház, amelyben mintegy negyven alkalmazott dolgozik. Ennek a központnak kulcsszerepe lesz a hadgyakorlatok tervezésében, valamint az esetleges katonai kapacitások növelésének támogatásában – magyarázta a főtitkár.
Emlékeztetett, hogy Románián kívül Bulgáriában, Lengyelországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában létesítenek hasonló vezénylési központokat, amelyek célja a NATO keleti határának vé-delme.
Hangsúlyozta, a gyorsreagálású erők létszámát a NATO 40 ezer katonára növelte, ami a legmagasabb létszám a hidegháború óta. Nyomatékosította, hogy a NATO szavatolja tagállamai biztonságát. Kiemelte: a NATO nem keresi a konfrontációt senkivel, de megtesz mindent azért, hogy megvédje tagállamait a keletről és délről érkező fenyegetésekkel szemben.
Népújság (Marosvásárhely)

Fokozott NATO-védelmet kap Románia és Magyarország
A többi közt Románia, Magyarország, Ukrajna és a balti államok számára kíván fokozott katonai védelmet nyújtani a NATO, illetve az Egyesült Államok.
A hírt amerikai illetékes közölte az Észak-Atlanti Szövetség védelmi minisztereinek szerdai tanácskozása után. Jens Stoltenberg főtitkár pedig bejelentette, a részvevők egyhangúan jóváhagyták, hogy a szervezet forgó alapon kiterjessze jelenlétét a térségben, ideértve nehézfegyverzetet is – írja a 168ora.hu.
Hogy összesen hány katonát vezényelnek a régióba, az csak tavasszal dől el, de többnemzetiségű erőről van szó, hogy ez is mutassa: ha bármely tagországot támadás ér, akkor azért az összes többivel is szembe kell nézni.
A washingtoni kormányzat négyszeresére kívánja emelni az európai katonai kiadásokat, hogy elrettentse Oroszországot. Ám a mérték meglepte az elemzőket, mert az USA a Szovjetunió megszűnése óta nem folyamodott ilyen agresszív lépéshez a régióban. maszol.ro

Felavatták az amerikai rakétavédelmi rendszert Deveselun
Felavatták az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai elemeit a dél-romániai deveselui katonai támaszponton csütörtökön.
Az ünnepélyes keretek között tartott rendezvényen részt vett és beszédet mondott többek között Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Robert Work amerikai helyettes védelmi miniszter és Dacian Cioloș miniszterelnök.
Work azt mondta, hogy a rakétavédelmi rendszernek köszönhetően a NATO hatékonyabban tud védekezni a támadások ellen. Rámutatott: 2013-hoz képest, amikor elkezdődött a támaszpont megépítése, jelentősen megváltozott a biztonsági helyzet, újabb fenyegetések jelentek meg, ezért úgy vélte, hogy a varsói NATO-csúcs előtt lényeges, hogy a szövetség egységet és szolidaritást mutasson.
Stoltenberg történelmi pillanatról beszélt, és úgy vélte, hogy a romániai támaszpont üzembe helyezése jelentősen növeli a NATO európai szövetségeseinek biztonságát, hosszú távon védelmet jelent a fenyegetések ellen. Ismét nyomatékosította, hogy sem a Romániában megépült, sem a Lengyelországba telepítendő védelmi rendszer nem Oroszország ellen irányul.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy túl kevés elfogórakétát telepítettek, és azokat túlságosan délre és túl közel helyezték Oroszországhoz ahhoz, hogy orosz interkontinentális ballisztikus rakétákat is megsemmisíthessenek.
A főtitkár kifejtette, hogy a romániai támaszpont egy szélesebb védelmi rendszer része, amelyben Lengyelország mellett Németország, Dánia, Hollandia, Nagy Britannia, Spanyolország és Törökország is részt vesz.
A csaknem 170 hektáron elterülő, 800 millió dolláros költséggel megvalósult támaszpontra egyebek mellett ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas 44 elfogórakétát és egy nagy teljesítményű radart telepítettek. Az elfogórakéták hatótávolsága 500 kilométer, és maximális sebességük óránként 9600 kilométer.
A Bukaresttől 180 kilométerre, a román-bolgár határ közelében levő településen található katonai támaszpontot az 1950-es években az orosz hadsereg építette.
Románia és az Egyesült Államok 2009-ben állapodott meg az amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek Romániába telepítéséről. Bukarest 11 millió dollárt költött a katonai bázis felújítására és biztonságossá tételére. A deveselui támaszpont az elmúlt huszonöt év legnagyobb védelmi beruházása Romániában.
maszol.ro

A NATO védekezik, Oroszország fenyegetőzik (Rakétapajzs Deveselun)
Felavatták tegnap az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai elemeit az Olt megyei Deveselu községben kiépített katonai támaszponton. Az ünnepélyes keretek között tartott rendezvényen részt vett és beszédet mondott többek között Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Robert Work amerikai helyettes védelmi miniszter és Dacian Cioloş miniszterelnök is.
Work azt mondta, hogy a rakétavédelmi rendszernek köszönhetően a NATO hatékonyabban tud védekezni a támadások ellen. Rámutatott: 2013-hoz képest, amikor elkezdődött a támaszpont megépítése, jelentősen megváltozott a biztonsági helyzet, újabb fenyegetések jelentek meg. Stoltenberg történelmi pillanatról beszélt, és úgy vélte, hogy a romániai támaszpont üzembe helyezése jelentősen növeli a NATO európai szövetségeseinek biztonságát, hosszú távon védelmet jelent a fenyegetések ellen. Ismét nyomatékosította, hogy sem a Romániában megépült, sem a Lengyelországba telepítendő védelmi rendszer nem Oroszország ellen irányul. Klaus Iohannis szerint az Oroszország által tett lépések megkövetelik a NATO erősebb jelenlétét a keleti szárnyban. Emlékeztetett: Románia állandó haditengerészeti jelenlétet szeretne a Fekete-tengeren, előbb román, bolgár és török katonák részvételével.
A csaknem 170 hektáron elterülő, 800 millió dolláros költséggel megvalósult romániai támaszpontra egyebek mellett ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas 44 elfogórakétát és egy nagy teljesítményű radart telepítettek. A Bukaresttől 180 kilométerre fekvő deveselui katonai támaszpontot az 1950-es években az orosz hadsereg építette. Románia és az Egyesült Államok 2009-ben állapodott meg az amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek Romániába telepítéséről, azóta Bukarest 11 millió dollárt költött a katonai bázis felújítására és biztonságossá tételére, ez az elmúlt huszonöt év legnagyobb védelmi beruházása Romániában.
A NATO által Romániában üzembe helyezett rakétapajzs fenyegetést jelent Oroszország számára – jelentette be tegnap Moszkva. Dmitrij Peskov orosz elnökségi szóvivő arra figyelmeztetett: Oroszország intézkedéseket hoz majd a saját védelmében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egységes fellépés, a védelmi erő növelése (NATO-csúcs)
Afganisztán, Irak és a menekültek megmentését szolgáló földközi-tengeri művelet egyaránt szerepelt a témák között szombaton a NATO-csúcs második, befejező napján Varsóban. A tagállamok állást foglaltak a közös védelem és a közös alapértékek mellett, a terrorizmussal szembeni védelmi és elrettentő erő fokozását, az euroatlanti térség és Európa egységét, az Oroszországgal folytatandó párbeszédet hangsúlyozták. Orbán Viktor nyilatkozatában egyebek közt arról beszélt, hogy a mostani varsói döntések a korábbi NATO–Oroszország megállapodásokat nem rúgják fel.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a sajtónak elmondta: a NATO kiképző és képességfejlesztő missziót kezd Irakban a helyi fegyveres erőknél, támogatást nyújt Jordániának, egy új hírszerző központot létesít Tunéziában, hogy ezzel is segítse az ország különleges erőinek munkáját. Mint közölte, a NATO-tagállamok vezetői elvileg jóváhagyták, hogy a NATO légtérellenőrző AWACS gépei közvetlen támogatást nyújtsanak az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában harcoló, amerikaiak vezette koalíciónak. A főtitkár egyben bejelentette, hogy a NATO új haditengerészeti hadműveletet indít a Földközi-tengeren (Operation Sea Guardian). Tájékoztatást adott arról is, hogy a tagállamok átfogó támogatási csomagot hagytak jóvá Kijev számára, Ukrajna NATO-tagsága ugyanakkor egyelőre nem kerül napirendre. A NATO-főtitkár szerint a tagországok megállapodtak abban, hogy fenntartják a szövetség stabil katonai jelenlétét Afganisztánban, elkötelezték magukat amellett, hogy 2020 végéig folytatják az afgán biztonsági erők finanszírozását.
A Varsói nyilatkozat a transzatlanti biztonságról című, szombaton elfogadott dokumentum felhívja a figyelmet korunk biztonsági kihívásaira, így a terrorizmus terjedésére, a főleg Ukrajnával kapcsolatos orosz magatartásra. A nyilatkozat szerint „a kollektív védelem továbbra is a NATO alapvető felelőssége”, fokozni kívánják erőik jelenlétét a szövetség keleti részén, erősíteni akarják védelmüket a kibertámadásokkal és a hibrid fenyegetésekkel, akárcsak az euroatlanti térségen kívülről várható esetleges ballisztikus rakétatámadásokkal szemben. A nyilatkozat jóváhagyói készek az értelmes párbeszédre Oroszországgal. A szövetség ténylegesen hozzá akar járulni a menekült- és migránsválság kezeléséhez az Égei-tengeren – olvasható a dokumentumban.
Orbán Viktor miniszterelnök az M1 aktuális csatornán is sugárzott nyilatkozatában kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett „mAradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük”. „Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot” – hangsúlyozta. „A korábbi NATO–Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el” – foglalta össze a csúcson hozott döntés lényegét. A kormányfő arról is szólt: magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. „A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (...) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz” – mondta Orbán Viktor.
A NATO következő csúcsértekezletét jövőre Brüsszelben tartják – jelentette be a csúcstalálkozó végén Jens Stoltenberg.
Lengyel, román két jó barát
Egy lengyel századot Romániába, egy román századot pedig Lengyelországba telepítenek azon döntések értelmében, amelyeket a szövetség keleti szárnyának megerősítésére hoztak a varsói NATO-csúcson – jelentette be tegnap Andrzej Duda lengyel és Klaus Iohannis román elnök. A lengyel és román államfő közös sajtóértekezletet tartott Varsóban, miután kétoldalú találkozásukon értékelték a varsói NATO-csúcstalálkozó eredményeit, többek között azt, hogy négy zászlóalj rotációs rendszerben állomásozik majd Lengyelországban és a balti államokban, valamint létrehoznak egy romániai és bulgáriai nemzetközi összetételű NATO-dandárt is. Klaus Iohannis a fekete-tengeri térség haditengerészeti védelmének megerősítését érintő újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Varsóban ezt a témát csak elvi szinten tárgyalták, az itt hozott döntés szerint a nemzetvédelmi miniszterek konkrét megoldásokat tartalmazó koncepciót dolgoznak majd ki.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Johannis: Románia támogatja az ENSZ megreformálását
Az elvekre és szabályokra épülő nemzetközi rend, a jogállam fontosságát hangsúlyozta New Yorkban, a 72. ENSZ-közgyűlés általános vitája alkalmával elmondott beszédében Klaus Johannis államfő. Kiemelte továbbá az ENSZ megerősítésének, a jelen kihívásaihoz való alkalmazkodásnak a szükségességét, megállapítva, hogy a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető, régiónkat is érintő kihívásokra hatékony választ kell adni. Kedden Johannis Észtország, Egyiptom, Szerbia államelnökeivel, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, valamint Miroslav Lajčákkal, az ENSZ közgyűlésének elnökével is találkozott.
Klaus Johannis Észtország elnökével, Kersti Kaljulaiddal a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről tárgyalt, leszögezve, hogy a két ország álláspontja több, terítéken levő európai kérdésben, és a biztonságpolitika terén is sok tekintetben hasonló. Közös rendezvény megszervezését is felvetették annak apropóján, hogy jövőre Románia a gyulafehérvári nyilatkozat centenáriumát, Észtország pedig függetlensége kikiáltásának századik évfordulóját ünnepli. Megállapodtak, hogy együttműködnek a 2018-as NATO-csúcs sikere érdekében, különös tekintettel a keleti szárny északi és déli régiója közti összhang erősítésére. Szó esett a közös projektek fellendítésének szükségességéről is, a szállítás, az energetika és a digitális hálózatok területén. Abdel Fattah El Sisi egyiptomi államfővel való megbeszélése során Johannis kiemelte, idén már 111 éves múltra tekint vissza az Egyiptom és Románia közötti diplomáciai kapcsolat, és úgy vélte, sok lehetőség van a két ország gazdasági kapcsolatainak erősítésében. A terrorizmus elleni közös fellépés, a líbiai, a szíriai helyzet rendezése érdekében való együttműködés kérdéskörét is érintették. Megállapodtak abban, hogy a legmagasabb szintű politikai párbeszéd fellendítése érdekében kölcsönösen látogatást tesznek egymás országaiban. Aleksandar Vučić szerb elnököt Klaus Johannis meghívta, tegyen hivatalos látogatást a közeljövőben Romániában, amit az hivatalos források szerint el is fogadott. Tárgyalt Johannis az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal, és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is, aki októberben tesz látogatást Romániában.
Miroslav Lajcakkal, az ENSZ közgyűlésének elnökével folytatott megbeszélésén Johannis biztosította a tisztségviselőt arról, hogy Románia támogatja a nemzetközi szervezet megreformálására tett erőfeszítéseket. Lajčák kifejtette: Románia hagyományosan olyan államként jellemezhető, amely konstruktívan vesz részt a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, álláspontja nemzetközi szinten is mérvadó.
Az Egyesült Államok legnagyobb zsidó szervezeteinek képviselőivel való találkozóján Johannis kiemelte Romániának a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) elnökeként, 2016 és 2017 márciusa között elért megvalósításait. Szóba került a romániai zsidó közösségek elkobzott vagyonainak visszaszolgáltatása is, amellyel kapcsolatban a romániai hatóságok már eddig is jelentős eredményeket értek el, és készek orvosolni a még rendezetlen ügyeket ebben a vonatkozásban – írta közleményében az államelnöki hivatal. Szabadság (Kolozsvár)