"Teodor Stolojan miniszterelnök sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a prefektusok kinevezése a kormány hatáskörébe tartozik, ennélfogva senki másnak nem tartozik felelősséggel, csak önmagának és a parlamentnek. "A kormány döntése nem képezheti vita tárgyát." A két világháború között is minden megye élére román prefektust neveztek ki, tette hozzá. Most első ízben tárta a nyilvánosság elé, hogy a marosvásárhelyi helyhatósági választások ügyében elképzelhetetlen nyomásnak volt kitéve, hogy a választásokon csak román jelöltek induljanak. Azonban nem engedett a nyomásnak. /Népszabadság, júl. 25./"

Jeszenszky Géza külügyminiszter az újságíró kérdésére kijelentette: nincs szükség arra, hogy Magyarország hívja fel a közvélemény figyelmét a magyar prefektusok leváltására, az érintett megyék tiltakozó tüntetései megtették ezt. A leváltás ellentétes a demokráciával. Petre Turlea Stolojan kormányfőhöz intézett kérésével kapcsolatban /hogy duplázzák meg a román hadsereg létszámát Hargita és Kovászna megyékben/ Jeszenszky Géza megjegyezte: komoly politikus nem gondolhatja, hogy Magyarország részéről veszély fenyegeti Romániát. Egy ilyen lépésnek csak egyetlen célja lehet: a belső elnyomás. /Népszabadság, júl. 25./

"Stolojan miniszterelnök fogadta az RMDSZ és a Demokrata Konvenció Hargita és Kovászna megyei szervezeteinek képviselőit. A kormányfő meghallgatta a két megye magyar prefektusának leváltása elleni tiltakozást, és ígéretet tett arra, hogy a legközelebbi kormányülésen megvitatják ezt a kérdést. /MTI, Magyar Nemzet, júl. 29./ Kozsokár Gábor szenátor, aki tagja volt a miniszterelnökkel történt megbeszélésnek, elmondta, hogy a leváltást elrendelő határozat "a nemzeti kisebbségek jogait sértő intézkedéssorozatba illeszkedik." /Magyar Hírlap, júl. 30./"

Stolojan miniszterelnök Sepsiszentgyörgyön tárgyalt Hargita és Kovászna megye képviselőivel és az RMDSZ-megbízottakkal a prefektusok leváltásának ügyéről. Arra a tervre, hogy a magyar lakosság elégedetlensége jeléül fehér kokárdát tűz ki, Stolojan megjegyezte, ehhez joguk van, a román fél is feltűzhet két fehér kokárdát. A kérdésben az aug. 5-i kormányülésen döntenek. /Magyar Nemzet, aug. 5./

Milan Panic jugoszláv miniszterelnök látogatást tett Bukarestben. Panic és Stolojan kormányfők megbeszélésén felmerült egy balkáni államokat tömörítő gazdasági unió terve. /MTI/

Andrei Sangheli moldovai miniszterelnök népes küldöttség élén aug. 18-án Bukarestbe érkezett. Kétnapos látogatása során találkozik Theodor Stolojan miniszterelnökkel és Ion Iliescu elnökkel is. /MTI/

Theodor Stolojan miniszterelnök megígérte, amennyiben nem sikerül megoldani az ország kenyérellátását, katonai ellenőrzést vezet be, továbbá megszüntetett egy államtitkári állást a művelődési tárcánál, ez Horváth Andort érintette, az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkárt. Vitatható, hogy éppen a választások előtt kellett megválni a magyar államtitkártól. /Magyar Hírlap, 1992. szept. 9./ Horváth Andor elmondta, hogy előzőleg már sikeres vizsgát tett a kolozsvári egyetemen a magyar tanszék világirodalmi adjunktusi posztjára, ahová várják őt. Államtitkári minőségében nem kizárólag a kisebbségi ügyekkel foglakozott. A minisztériumban létrehoztak egy igazgatóságot, amelybe a különböző kisebbségek delegáltak képviselőket. Az igazgatóság élén azonban nincs igazgató. /Népszabadság, szept. 11./

Okt. 6-án és 7-én Nagyváradon az Állami Egyetem részére le akarták foglalni a Református Egyházkerület püspöki székházát, ahol az államilag engedélyezett Sulyok István Református Főiskola előadásait akarták megkezdeni. Tőkés László püspök tiltakozott az eljárás ellen, követelve az állami tulajdonba vett egyházi ingatlanok visszaadását. Súlyos méltánytalanság, diszkrimináció, hangsúlyozta, hogy csak a görög katolikus egyház kapta vissza ingatlanait, a többi kisebbségi egyházat viszont továbbra is megfosztják épületeitől. /Pesti Hírlap, okt. 8., Tőkés László tiltakozó felhívása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Tőkés László püspök Theodor Stolojan miniszterelnökhöz írt nyílt levelében tiltakozott az eljárás ellen, kérve a kormányfő intézkedését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Frunda György szenátor a Stolojan-kormány mérlegét megvonva kifogásolta, hogy a miniszterelnök a működését összegező 88 oldalas jelentéséből mindössze 21 sort szentelt a kisebbségeknek. Súlyos mulasztásokról van szó: Spiroiu miniszter említette, hogy a hadseregben a tisztek egy, az altisztek két százaléka kisebbségi. A kormánynak intézkedni kellett volna ebben a kérdésben is. Marosvásárhelyen, ahol a város lakosságának fele magyar, a húsz bíróból viszont csak ketten magyarok. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 18./ Részlet a szenátusban elmondott beszédéből.

"Petre Roman volt miniszterelnök a vele készült interjúban visszatekintett működésére. Az 1991. szeptemberi államcsíny meglepetésként érte. A Stolojan kormány csak egy darabig folytatta a reformot. Roman szerint az RMDSZ-nek "szélesebb körű hivatása van, mint kizárólag a magyar származású román állampolgárok érdekvédelme." Szerinte az RMDSZ-nek meg kellett volna szavazni az alkotmányt. /Vajnovszki Kázmér: Exkluzív interjú Petre Romannal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad) jan. 28./"

"A jún. 7-i bukaresti lapok, köztük az Evenimentul Zilei beszámoltak arról, hogy a Nagy-Románia Párt hatalomra jutása esetén 177 ellenzéki író, politikus, értelmiségi félreállítását, megsemmisítését tervezi. A feketelistán szerepel - többek között - Doina Cornea, Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Mihály volt román király, Moses Rosen főrabbi, Petre Roman, Theodor Stolojan, Gheorghe Florica volt pénzügyi főbiztos, aki kirobbantotta a korrupciós botrányt. Magyar név nincs a listán, mert "az RMDSZ-eseknek nincs hazájuk, tehát nincs mit eláruljanak." /Gyarmath János: 177 ellenzéki a Nagy-Románia Párt feketelistáján. = Magyar Nemzet, jún. 8./"

A román parlament korrupcióellenes bizottsága jún. 30-án ismertetett jelentése megerősítette a pénzügyőrség volt főparancsnoka, Gheorghe Florica tábornok által készített jelentésben foglalt vádakat 18 személyből tíz esetében. Az érintettek között van a titkosszolgálat, az SRI pénzügyi igazgatója, Marian Agachi, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára, Stolojan volt miniszterelnök felesége, Danescu belügy-, Florin Grigorescu pénzügyminiszter. /Romániai korrupció. = Új Magyarország, júl. 2./

Az ellenzéki Tineretul Liber /Bukarest/ napilap közli a legújabb felmérés eredményét. 1989 óta első ízben vesztette el első helyét Iliescu elnök. Amennyiben most lenne a választás, a szavazók 37 százaléka választaná elnöknek Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökét és csak 27 százalék Iliescut. A harmadik Funar lenne, 10 százalékkal. Az ellenzéki szavazók 68 százaléka szeretné Constaninescut az elnöki székben látni, míg Petre Romant mindössze a szavazók 17 százaléka. A kormánykoalíció személyiségei közül, amennyiben Iliescu nem indulna, Adrian Nastase lenne a legnépszerűbb /39 %/, őt követné Funar /21 %/, Corneliu Vadim Tudor /10 %/ és Teodor Stolojan /6 %/. A megkérdezettek 30 százaléka a DK-t juttatná be a parlamentbe, szemben a kormánypárt /SZDP/ 23 százalékával. /Magyar Nemzet, márc. 25./

"Vida Gyula RMDSZ-képviselő összefoglalta az elmúlt évek román gazdaságpolitikáját. 1990. januárja és októbere között Petre Roman kormánya tevékenységét az improvizáció és a voluntarizmus jellemezte. Az év elején létező kétmilliárd dolláros valutatartalékot elköltötte, jórészt fogyasztási cikkekre. Őszre Románia fizetésképtelenné vált. 1990. októbere és 1991 szeptembere között a kormány külföldi szakértők bevonásával kidolgozott egy sokkterápiára épülő stabilizációs programot. Ezt a programot nem hajtották végre, a program kirakatjelleget öltött, a kormánynak arra kellett, hogy külföldi segélyekhez és hitelekhez jusson. 1991 szeptemberében a "bányászok segítségével" lemondásra kényszerítették Petre Romant. 1991 októberétől az 1992-es választásokig a Theodor Stolojan vezette kormánynak nem volt lehetősége önálló gazdaságpolitikát kidolgozni, mert csak átmeneti ügyintézési kompetenciával rendelkezett. A hiperinfláció felgyorsult, az életszínvonal jelentősen visszaesett. 1992-ben 1989-hez viszonyítva a bruttó hazai termék több mint egyharmaddal, az ipari termelés majdnem a felére csökkent. Az ország a fizetésképtelenséggel küszködött. 1992-ben a Vacaroiu-kormány gazdaságpolitikai programot fogadott el az infláció visszaszorítására, a valutahiány mérséklésére. 1993 végén a kormány a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásai keretében módosította a gazdasági programot, ezeket a célkitűzéseket 1994 februárjában elfogadta a parlament. A gazdaságpolitikai célkitűzéseket a kormány módosította. 1994-ben a gazdasági reform lelassult, súlyosbodtak az egyensúlyi zavarok, az állami vállalatok és társaságok 80 százaléka fizetésképtelenné vált. A csődeljárás jogi szabályozása késik, mert a kormány nem meri vállalni a felelősséget az esetleges társadalmi feszültségekért, a munkanélküliség további növekedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"

Négy évvel ezelőtt magyarok százezrei támogatták a Demokratikus Konvenciót /DK/, amely azóta valósággal kipenderítette az RMDSZ-t az ellenzéki erők összefogásából. A magyarfaló Radu Ceontea már szintén ott található a DK színeiben, mint szabadelvű. A DK nagyváradi választási gyűlésén Mircea Ionescu Quintus, a Stolojan kormány volt igazságügy-minisztere így fogalmazott: Mit nem adna, hogy miniszter legyen a Tiszától a Dnyeszterig. Romániában a szavazatok elnyeréséért a Tisza-Dnyeszter távlatokban lehet csak gondolkodni, tette fel a kérdést a beszámoló írója. /Benkő Levente: Miniszter a Tisza-Dnyeszter közén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

Nov. 28-án tartotta Bukarestben a Szövetségi Képviselők Tanács /SZKT/ rendkívüli ülését, a sajtó kizárásával. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról és következményeiről folyt a vita. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elutasító és előzetes feltételekhez kötött állásfoglalása, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által rögzített feltételek, Eva Maria Barki figyelmeztetései mutatták, hogy vannak, akik féltik az RMDSZ-t a hatalmi szereptől. Többen elmondták, hogy az SZKT állásfoglalása tétnélküli, mert előrehaladtak a koalíciós tárgyalások, a gyűlést kész tények elé állították. Tőkés László megjegyezte, hogy a Stolojan-kormány idején a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ szempontokat adott a tárgyalásra, most ez elmaradt. Katona Ádám javasolta Eva Maria Barki intelmeinek megvitatását. Frunda György hangsúlyozta: ki kell használni a lehetőséget, hogy az RMDSZ belülről próbálja meg a kérdések megoldását, ehhez hasonló lehetőség még nem volt. A szavazás eredménye egyértelmű volt, elfogadták a kormányba lépést, hárman szavaztak ellene, ketten tartózkodtak. Az SZKT elvi jóváhagyást adott a koalíciós tárgyalások folytatására, összegezte a vitát Markó Béla elnök, a további döntésekre az Operatív Tanács kapott meghatalmazást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. -dec. 1./ Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalása: 2335. sz. jegyzet.

"A román politikai akaratot jelenleg két alapvető cél vezérli: Moldávia bekebelezése és Erdély maradék magyarságának teljes asszimilálása. Minden mást, így a bel- és külpolitikát ennek a két fő célnak rendeli alá. - Emil Constantinescu elnök taktikai okokból sem tehet engedményeket: a román nacionalizmus hajthatatlan ebben az ügyben. Ezért nem várható tőle a jövőben sem változás, csupán a kormányzati módszerekben remélhető megújulás. Iliescu a durva bolsevik módszereket alkalmazta, Constantinescu valószínűleg kifinomultabb, bizánci-konzervatív fogásokkal él majd, és a halogató-mellébeszélő-megvesztegető hármas taktikával kíséreli megvalósítani a román nacionalizmus kétszáz év óta változatlan terveit - állapította meg Hajdú Demeter Dénes, aki Katona Ádámmal beszélgetett erről a kérdésről. Az RMDSZ-nek tagja lehet egyaránt a volt kommunista pártfunkcionárius, aki az utolsó másodpercig kiszolgálta Ceausescut, és az is, akit üldözött a Securitate. - fejtette ki Katona Ádám. "Nagy bajunk, hogy az RMDSZ-t nem a belső kohézió, hanem egyedül a külső etnikai nyomás, a rendkívül durva asszimilációs fenyegetettség tartja össze. Már létrejöttekor rossz példát követett, a Magyar Népi Szövetség nyomdokaiba lépett. Ez ellen az első pillanattól kezdve, amikor '90-ben vízkeresztkor összejöttünk, határozottan tiltakoztam." Domokos Gézát Iliescu elnök tette az RMDSZ vezető posztjára, együtt jártak Moszkvában pártfőiskolára. "Domokos kiválóan értett a hatalom megszerzésének és megtartásának »lenini művészetéhez«. Nem maradt hálátlan Iliescuhoz." 1990. jan. 13-án Marosvásárhelyen tartották első, még zártkörű konferenciájukat, ahol Domokos Géza arra szólított fel, hogy az RMDSZ feltétel nélkül támogassa Iliescut. Katona Ádám ellentmondott neki. Később Domokos "gyanús választási körülmények között, néhány szavazatnyi előnnyel formálisan is elnyerte az elnökséget, Szőcs Gézával szemben." Domokos maga köré gyűjtötte a vezetésre szánt embereit, a saját táborából. "Azóta is ott vannak." - Tavaly Katona Ádám egyik vitacikkében azt állította, hogy nem látja szívesen "az RMDSZ vezetésében azokat, akiknek román a házastársuk, gyermekeik román iskolába járnak, és akiknek otthon a román a családi nyelvük. Ezt a három ismérvet természetesen együtt értettem, és nem külön-külön. Kijelentésemet azonnal felhasználták ellenem, heteken át hecckampány céltáblája voltam. Főként Markó Béla és Tokay György támadott. Szavaimat kiforgatták." "Tokay György, aki ilyen vegyes házasságban él, nem átallotta kijelenteni: fasiszta vagyok. Ez lenne a fasizmus?" "A Domokos-csoport /Verestóy Attila, később Tokay György, majd Frunda György és az ő famulusa, Borbély László/ már korábban is titkos tárgyalásokat folytattak Iliescuval, és a kormány exponenseivel, de máig sem tudjuk, mert nem hozták nyilvánosságra, hogy miről és miben állapodtak meg." Tokay György már 1991. okt. 5-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyik összejövetelén olyan előterjesztést tett, hogy az RMDSZ lépjen be a Stolojan-kormányba." Az SZKT azonban elvetette a javaslatot. - A mostani döntésre /a kormányba lépésről/ az SZKT-nak kellett volna dönteni, de csak utólagos tájékoztatást kaptak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ellenzi a kormányba lépést. Számítani lehet a lakosság elégedetlenségére. Minden várható bajért a magyarokat teszik majd felelőssé, jelentette ki Katona Ádám. /Hajdú Demeter Dénes: Merre tart az RMDSZ? = Magyar Fórum, jan. 2/"

"A román politikai akaratot jelenleg két alapvető cél vezérli: Moldávia bekebelezése és Erdély maradék magyarságának teljes asszimilálása. Minden mást, így a bel- és külpolitikát ennek a két fő célnak rendeli alá. - Emil Constantinescu elnök taktikai okokból sem tehet engedményeket: a román nacionalizmus hajthatatlan ebben az ügyben. Ezért nem várható tőle a jövőben sem változás, csupán a kormányzati módszerekben remélhető megújulás. Iliescu a durva bolsevik módszereket alkalmazta, Constantinescu valószínűleg kifinomultabb, bizánci-konzervatív fogásokkal él majd, és a halogató-mellébeszélő-megvesztegető hármas taktikával kíséreli megvalósítani a román nacionalizmus kétszáz év óta változatlan terveit - állapította meg Hajdú Demeter Dénes, aki Katona Ádámmal beszélgetett erről a kérdésről. Az RMDSZ-nek tagja lehet egyaránt a volt kommunista pártfunkcionárius, aki az utolsó másodpercig kiszolgálta Ceausescut, és az is, akit üldözött a Securitate. - fejtette ki Katona Ádám. "Nagy bajunk, hogy az RMDSZ-t nem a belső kohézió, hanem egyedül a külső etnikai nyomás, a rendkívül durva asszimilációs fenyegetettség tartja össze. Már létrejöttekor rossz példát követett, a Magyar Népi Szövetség nyomdokaiba lépett. Ez ellen az első pillanattól kezdve, amikor 90-ben vízkeresztkor összejöttünk, határozottan tiltakoztam." Domokos Gézát Iliescu elnök tette az RMDSZ vezető posztjára, együtt jártak Moszkvában pártfőiskolára. "Domokos kiválóan értett a hatalom megszerzésének és megtartásának ?lenini művészetéhez?. Nem maradt hálátlan Iliescuhoz." 1990. jan. 13-án Marosvásárhelyen tartották első, még zártkörű konferenciájukat, ahol Domokos Géza arra szólított fel, hogy az RMDSZ feltétel nélkül támogassa Iliescut. Katona Ádám ellentmondott neki. Később Domokos "gyanús választási körülmények között, néhány szavazatnyi előnnyel formálisan is elnyerte az elnökséget, Szőcs Gézával szemben." Domokos maga köré gyűjtötte a vezetésre szánt embereit, a saját táborából. "Azóta is ott vannak." - Tavaly Katona Ádám egyik vitacikkében azt állította, hogy nem látja szívesen "az RMDSZ vezetésében azokat, akiknek román a házastársuk, gyermekeik román iskolába járnak, és akiknek otthon a román a családi nyelvük. Ezt a három ismérvet természetesen együtt értettem, és nem külön-külön. Kijelentésemet azonnal felhasználták ellenem, heteken át hecckampány céltáblája voltam. Főként Markó Béla és Tokay György támadott. Szavaimat kiforgatták." "Tokay György, aki ilyen vegyes házasságban él, nem átallotta kijelenteni: fasiszta vagyok. Ez lenne a fasizmus?" "A Domokos-csoport /Verestóy Attila, később Tokay György, majd Frunda György és az ő famulusa, Borbély László/ már korábban is titkos tárgyalásokat folytattak Iliescuval, és a kormány exponenseivel, de máig sem tudjuk, mert nem hozták nyilvánosságra, hogy miről és miben állapodtak meg." Tokay György már 1991. okt. 5-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyik összejövetelén olyan előterjesztést tett, hogy az RMDSZ lépjen be a Stolojan-kormányba." Az SZKT azonban elvetette a javaslatot. - A mostani döntésre /a kormányba lépésről/ az SZKT-nak kellett volna dönteni, de csak utólagos tájékoztatást kaptak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ellenzi a kormányba lépést. Számítani lehet a lakosság elégedetlenségére. Minden várható bajért a magyarokat teszik majd felelőssé, jelentette ki Katona Ádám. /Hajdú Demeter Dénes: Merre tart az RMDSZ? = Magyar Fórum, jan. 2./"

"Okt. 2-án a Romániai Üzletemberek Egyesületének szervezésében tartottak szemináriumot Kolozsváron. Az eseményen jelen volt Petre Roman, a Demokrata Párt (DP) elnöke, Theodor Stolojan volt miniszterelnök, Teodor Melescanu, a Romániáért Szövetség Párt (RSZP), illetve Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) elnöke. - Ion Iliescu a fokozódó elszegényedés, a vásárlóerő csökkenése miatt a jelenlegi kormányzatot hibáztatta. Petre Roman Románia Európa uniós csatlakozására fektette a hangsúlyt. Teodor Melescanu a jövőbeni kormánykoalíció alapkövét látta ezen a találkozón. /Alakulóban az új kormánykoalíció? Ismét egy "frontban" Iliescu, Roman és Melescanu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Theodor Stolojan exkormányfő kijelentette, hogy az egyik legrosszabb, ami Romániát a gazdasági zülléshez vezette, a koalíciós algoritmus szerinti káderkiválasztás és a politikai megbízottak megjelenése a gazdaságban. A bársonyszékbe került pártmegbízottak nem tudják, mi a feladatuk, őket csak a jutalékok, osztalékok stb. felvétele érdekli, a gyors meggazdagodás. Nem idegen ez az RMDSZ-ben sem. "A mind zártabb körű magyar politikai elitnek a köztisztviselői, párthivatalnoki fizetésen kívül az RMDSZ igyekszik pluszpénzeket is kijárni. Így kerültek számosan a részben vagy teljesen állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsaiba, részvényesi közgyűléseibe" magyar tisztségviselők, állapította meg Román Győző. Ezek a megbízottak időnként elmennek egy-egy gyűlésre, ahol a fennálló hatalom érdekei szerint kell szavazniuk - és ezért felvesznek milliós summákat. Ismert Borbély László államtitkár esete, aki a Bancorexet boldogította, vagy Seres Dénes és Vida Gyula honatyák, akik jó pénzért többszörös állami részvényfelügyelőkké váltak. Végül a felháborodás hatására lemondtak vagy lemondatták őket. Az állítólag Verestóy Attila szenátor gyámkodását élvező Birtalan József, aki előbb a nagyiparban bizonyította párthűségét, majd a tengerhajózáshoz ment államtitkárnak: újabb és újabb jól fizetett tisztségekbe helyezik, jelenleg a Román Kereskedelmi Bank igazgatótanácsának tagja. Birtalan József mindig oda szavaz, ahová kell. A legutóbbi kinevezéséről az RMDSZ honatyáinak többsége sem tudott. /Román Győző: Szövetségi polihisztorok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

"A legújabb közvélemény-kutatás szerint a Stolojan-Isarescu államelnök-miniszterelnök tandem előretört: az egykori és a jelenlegi miniszterelnök párosra a megkérdezettek 44 %-a szavazna, míg az Iliescu-Nastase párosra csak 30 %. A harmadik helyen van 13 százalékkal a Melescanu-Stolojan, majd e mögött a Roman-Basescu páros. Amennyiben most lennének az országos választások, a megkérdezettek 42 %-a szavazna a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, a második, harmadik és negyedik helyen áll - egyaránt 9 százalékkal - a Nemzeti Liberális Párt, a Szövetség Romániáért párt és Nagy-Románia Párt. A demokraták és a parasztpártiak egyenként 8 %-kal színesítik a palettát; az RMDSZ-re voksolók számát 6 százalékra taksálja a közvélemény-kutatás. /Hátulsó pár előre fuss! A Stolojan-Isarescu páros lekörözte az Iliescu-Nastase kétülésest. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"

A két független politikus - Theodor Stolojan volt és Mugur Isarescu jelenlegi kormányfő - ″politikai árfolyamának″ hirtelen emelkedése azt mutatja, hogy Romániában az elmúlt tíz évben nem alakult ki artikulált politikai élet, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A független kormányfő sikerének, sajnos, egyszerű magyarázata van: a politikai pártok az elmúlt években önös érdekeket képviseltek, visszafogták egymást, és saját programjukat sem teljesítették - kommentálta Markó Béla a kormányfő döntését /hogy vállalja az államfői jelölést/. - Szükség van arra, hogy végre kialakuljanak azok a politikai pártok, áramlatok, amelyek valóban képviselnek egy politikai irányt - mondotta az elnök. - Az RMDSZ még nem döntött arról, hogy indít-e saját jelöltet, vagy kit fog támogatni. Markó szerint lehetséges, hogy aki mellett az RMDSZ kiállna, az jut a második fordulóba. - Van bizonyos balratolódás, de ez a balratolódás nem jelenti feltétlenül Iliescut. /Az jut a második fordulóba, aki mellett az RMDSZ kiáll. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson a megkérdezettek 40,7 százaléka Ion Iliescura adná szavazatát. Mugur Isarescu a szavazatok 26,4 százalékát kapná, a harmadik helyre a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Theodor Stolojan kerülne a szavazatok 13,2 százalékával. Az indulásukat már bejelentők közül Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szavazatok 7,6, Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke 5,3, Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke 4,9 százalékát kapná. /Iliescu vezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

"Rövid időn belül másodszor kényszerült nyilvános magyarázkodásra Theodor Stolojan, az Nemzeti Liberális Párt államfőjelöltje a "magyar kérdés" miatt. Először augusztus közepén került nehéz helyzetbe, amikor a román diaszpóra számára szervezett nyári tábor résztvevőivel találkozott Csíkszeredában. Itt azt mondta, hogy hasznosnak tartaná, ha a nagy többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében élő románok megtanulnának magyarul. A román nacionalista sajtó felzúdulásának hatására Stolojan azonnal szükségesnek tartotta külön sajtónyilatkozatban kijelenteni: a magyar kormánytól elvárható lenne, hogy olyan sok jogot biztosítsanak a magyarországi románságnak, mint amennyit Romániában a magyarok élveznek. A napokban zárult erdélyi kampánykörútján úgy fogalmazott: nem ellenezné a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását Romániában. A Marosvásárhelyen tett kijelentéseit Kolozsváron hiába helyesbítette, hogy félreértették szavait: neki az ellen nincs kifogása, hogy a magyarok magánegyetemet hozzanak létre maguknak, a román állami oktatásban az egyedüli üdvözítő modell a "multikulturalitás", különben sincs pénz annyi állami egyetemre, a román nacionalista sajtó fejére olvasta nyilatkozatát. Az MTI kommentárja szerint ez mutatja, hogy a mostani romániai elnökválasztáson minden esélyes jelölt számára nehéz lecke lesz a "magyar kérdés". A magyarokat és az RMDSZ-t meg kell nyerni - ez a mostani romániai választások egyik alapvető parancsa. A jelölteknek azonban természetesen a román szavazatokra is nagyon kell figyelniük. /Nehéz lecke a "magyar kérdés" Stolojant "lepontozta" a román nacionalista sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

Az Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ (CCRIT) az RMDSZ megbízásából szept. 27. és okt. 2. között 1164, 18 év fölötti, önmagát magyar nemzetiségűnek valló egyén körében végzett felmérést. A felmérés szerint a novemberi választásokon az RMDSZ biztosan számíthat az erdélyi magyar szavazók támogatására, a magyarság csaknem 90%-a szavazna az RMDSZ-re, egyetlen olyan párt sincs, amelynek támogatottsága a magyarok körében meghaladná az 1%-ot. A megoldandó problémák romániai magyarok által megjelölt prioritáslistáján a munkanélküliség (25,3 %), a magas infláció (22 %), a korrupció (10,5 %) és az életszínvonal csökkenése (10,2 %) szerepel, s csak ezután következnek az RMDSZ programja által kijelölt célok: az anyanyelv használata hiánya a közigazgatásban (5,9 %), Székelyföld területi autonómiája (4,8 %), illetve az önálló magyar egyetem kérdése (4,1 %). /A romániai magyarok továbbra is csak az RMDSZ-ben bíznak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./ A megkérdezett romániai magyarok zöme (77,2%) szerint az országban a dolgok rossz irányba mennek. A Szabadság kérésére Péter Pál, az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője kommentálta a felmérésben körvonalazódó véleményeket. A felmérés azt tükrözi, hogy a szavazópolgárok szerint az RMDSZ elsősorban a kisebbségi jogosítványok megszerzésével foglalkozik, miközben számukra elsősorban a szociális kérdések élveznek prioritást. Az életszínvonal csökkenése a magyar lakosságot épp úgy megvisel, mint a román választókat. - A kivándorlási szándék felerősödésének is elsősorban egzisztenciális jellegű okai vannak. - Az adatok szerint a romániai magyarok 88,6%-a támogatja az RMDSZ-t. Ennek elnökjelöltjére, Frunda Györgyre viszont a megkérdezettek alig 66,2%-a szavazna. A további 33,8% szavazata viszont nagyon felaprózódik a többi román jelölt közt. (Stolojanra 4,1%, Melescanura 0,9%, Romanra 1,5%, Isarescura 6,5%, Iliescura pedig alig 1,3% magyar szavazna)./Székely Kriszta: Frundára a romániai magyarok 66,2%-a szavazna. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Szilágy megyében az államfő-jelöltekneknek gyűjtöttek támogató aláírásokat. A megyében az összes jelölt között Frunda György kapta a legtöbbet, jelöléséhez 15 200 aláírást továbbítottak, Ion Iliescu jelöléséhez pedig 7335-öt. Még szeptember folyamán Mugur Isarescu jelöléséhez 6000 fölött, ugyanannyit Theodor Stolojannak. Vadim Tudor jelöléséhez 5400 aláírás gyűlt össze, ez kétezerrel több támogatót jelent, mint 1996-ban. Petre Roman részére 3400 aláírást továbbítottak a határidő előtt, a DP-től kapott tájékoztató szerint még 300 aláírás maradt Zilahon. /(Fejér László): Frunda kapta a legtöbbet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

A Központi Választási Iroda összesen 13 elnökjelölt jelöltségét hagyta jóvá. A jelöltek közül kilencen politikai párt színeiben, négyen pedig függetlenként indulnak. Az elnök-választásokon a következő személyek lépnek versenybe: Theodor Stolojan (Nemzeti Liberális Párt), Ion Iliescu (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja), Petre Roman (Demokrata Párt), Frunda György (RMDSZ), Corneliu Vadim Tudor (Nagy-Románia Párt), Paul Philippe de Hohenzollern (Országos Megbékélési Párt), NIcolae Cerveni (Román Szabaddemokrata Párt), Ion Sasu (Román Munkáspárt), Teodor Melescanu (Szövetség Romániáért), valamint a függetlenként induló Mugur Isarescu, Graziela Elena Barla, Gheorghe Eduard Manole és Lucian Orasel. /13 elnök-jelölt indul a választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ A CURS által végzett legújabb közvélemény-kutatás szerint még mindig a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökjelöltje, Ion Iliescu vezet 48 százalékkal. Őt követi a liberálisok államfő-jelöltje, Theodor Stolojan és a függetlenként induló Mugur Isarescu kormányfő, akik a megkérdezettek mintegy 13 százalékának a támogatottságát élvezik. Corneliu Vadim Tudorra, a Nagy-Románia Párt jelöltjére az alanyok 11 százaléka, Teodor Melescanura (Szövetség Romániáért), Frunda Györgyre (RMDSZ) és Petre Romanra (Demokrata Párt) jelöltjére pedig a megkérdezettek 5 százaléka szavazna. A pártok esetében szintén a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerepel az élen 52 százalékkal, míg a megkérdezettek 11 százaléka a Nemzeti Liberális Pártot támogatja. Ugyanennyien voksolnának a Nagy-Románia Pártra, 7 százalék az RDK 2000-re és az RMDSZ-re, 6 százalék a Demokrata Pártra, 5 százalék pedig a Szövetség Romániáért pártra. /Isarescu és Stolojan egyformán népszerű. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

A Curentul szerint Orbán Viktor és Mugur Isarescu közelmúltban tartott megbeszélésén szerepelt egy olyan napirendi pont is, amelyről nyilvánosan nem esett szó: annak lehetősége, hogy az RMDSZ már a novemberi elnökválasztások első fordulójában Mugur Isarescut támogathatná. A Curentul úgy vélte: nehéz elhinni, hogy Isarescu ilyen rövid időn belül csak azért találkozzon kétszer is Orbánnal, hogy új határátkelők megnyitásáról tárgyaljon. Van egy sokkal konkrétabb magyarázat is: a román választási kampány. Az újság szerint egyébként a Nemzeti Liberális Párt és a Román Demokratikus Konvenció 2000 szövetség elkeseredett küzdelmet vív azért, hogy meggyőzze az RMDSZ-t: léptesse vissza saját jelöltjét, s helyette a két formáció jelöltjének valamelyikét, Theodor Stolojant, vagy Mugur Isarescut támogassa. Frunda György szenátor az MTI-nek adott nyilatkozatában alaptalan találgatásnak minősítette a lap írását. /Frunda visszalépne Isarescu javára? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A magyar egyetem ügye a választási kampányban is terítékre került. Néhány elnökjelöltnek feltették a kérdést: "Ön alá fog írni egy olyan törvényt, amely a kizárólagos magyar egyetemre vonatkozik, s melyet az állam finanszírozna?" A válaszok a következők. Iliescu: "Úgy vélem, hogy a törvényhozás szintjén is, gyakorlatilag is mi megoldottuk ezt a kérdést. Tehát a magyar nyelven való tanulás joga biztosított. Nincs szükségünk exkluzív magyar egyetemre". Isarescu: "Elegendő a jelenlegi törvényes keret. Nincs szükség külön törvényre". Melescanu: "Nincs szükség semmiféle külön törvényre". Petre Roman: "De szükség van. A válasz a kérdésre a következő: a törvény értelmében, mely azt mondja a multikulturális egyetem létesítésével kapcsolatban, hogy ebben a kérdésben a parlament dönt egy speciális törvény által. És ezt fogom én tenni." Stolojan: "Államilag finanszírozottal nem értek egyet. Ellenkezőleg, ezen a területen felesleggel rendelkezünk, már a diplomák inflációjáig jutottunk". - Frunda György viszont biztos abban, hogy lesz önálló magyar egyetem. /Kilin Sándor: Egyetem-ügy a kampányban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

Több román értelmiségi a napokban felhívást tett közzé, amelyben felszólítják Frunda Györgyöt, Mugur Isarescut, Petre Romant és Theodor Stolojant, hogy lépjenek vissza annak a legesélyesebb elnökjelöltnek a javára, aki a második fordulóban lekörözheti Ion Iliescut. A felhívást kommentálva Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ-nek nincs szándékában visszaléptetni a jelöltet. Frunda György tehát továbbra is az RMDSZ államelnökjelöltje. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, képviselőjelölt korábban a Cotidianulnak nyilatkozatott a kérdéssel kapcsolatban. Szerinte Frunda György is mérlegeli a lehetőségeit és ha úgy látja, hogy tényleg nincs más megoldás, ő maga fogja ezt a döntést egyoldalúan meghozni, és visszalép. /Nincs szó Frunda visszalépéséről. Markó a román értelmiségiek felhívásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./