Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Stoica, Valeriu
105 tétel
2000. december 5.
A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság elkezdi a beérkezett fellebbezések megtárgyalását. Két-három személy kivételével mindenki megóvta a bizottság döntését. A nyilvánosságra hozott listán szereplő Rákóczi Lajos és Fazakas László Bihar megyei képviselőjelöltek, valamint Aranyosi István Brassó megyei jelölt szintén éltek a fellebbezés lehetőségével. Az RMDSZ-es politikusok részéről csak a szenátusi listán induló Bárányi Ferenc nem nyújtott be óvást. Mint ismeretes Bárányi esetében a bizottság úgy döntött, hogy nem folytatott politikai rendőrségi jellegű tevékenységet. Jablonoczky András Máramaros megyei képviselőjelölt a bizottság döntése nyomán visszalépett a jelöltlistáról. Helyét a soron következő jelölt, Takács Attila matematikatanár foglalta el. - Az eddig ismerteken kívül újabb, állambiztonságot érintő lista is létezik. - Ez olyan személyekre vonatkozik, akiknek a tevékenysége az állambiztonságot érinti. A listán minden párt részéről szerepelnek nevek, tehát az RMDSZ részéről is. - Az eddigi vizsgálatokból is kiderül, hogy az RMDSZ inkább megfigyelt és nem megfigyelő szervezet volt. Ezt az is bizonyítja, hogy csak egyetlen RMDSZ-es jelölt tevékenysége minősült politikai rendőrségi tevékenységnek - hangsúlyozta Csendes László. - Gheorghe Onisoru bizottsági elnök elmondta, Corneliu V. Tudor dossziéja eltűnt a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) irattárából. A dosszié nem veszett el teljesen, ugyanis erről mikrofilm készült, amely jelenleg a hírszerző szolgálat mikrofilm archívumában található meg. Mint ismeretes, az átvilágító bizottság több liberális képviselő politikai múltjában foltokat fedezett fel. Többek között Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt is meghallgatásra idézték a bizottság elé. - Valeriu Stoica, az NLP első alelnöke a kollaboránsnak minősített személyeket, valamint azokat, akik politikai rendőrségi jellegű tevékenységet folytattak - nevezetesen Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt, Alexandru Paleologut és Vasile Danilat - arra szólította fel, hogy az igazságszolgáltatás döntéséig függesszék fel tevékenységüket a parlamentben. /Vadim dossziéja eltűnt, a mikrofilmet még keresik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2000. december 13.
Emil Constantinescu elnök dec. 11-re hívta össze a parlament nemrég megválasztott két házát. Mindegyik parlamenti csoport megválasztotta elnökét: a PDSR csoportját Viorel Hrebenciuc, az NRP-ét Augustin Lucian Balcas, az NLP-ét Valeriu Stoica, a DP-ét Alexandru Sassu, az RMDSZ-ét Kelemen Atilla fogja vezetni. Adrian Nastase bízik az új parlament hatékonyabb tevékenységében, a kormány és a parlament eredményesebb együttműködésében. A szenátusban szintén megalakították a parlamenti frakciókat. Az RMDSZ-frakció elnöke Verestóy Attila lett. /(Szász Attila): Jelentés a sokszínű parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2000. december 28.
Dec. 27-én Bukarestben az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ aláírta az egyezményt. A felek megegyeztek abban, hogy az egyezménybe foglalt vállalások teljesítését negyedévenként felülvizsgálják. A kisebbségi kormányt alakító RTDP a kormányprogram támogatása fejében a reformfolyamat felgyorsítását, a tulajdonviszonyok rendezését illetve méltányos kisebbségpolitikát ígért. Az egyezményt Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla szövetségi elnök írták alá. A dokumentum a gazdasági reformfolyamat folytatását, valamint az euroatlanti integrációs folyamat felgyorsítását irányozza elő. Az egyezmény szerint a közigazgatási törvényt azzal a kitétellel véglegesítik, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek részaránya eléri a 20%-ot, azok anyanyelve a közigazgatásban is használható. Az RTDP vállalja a földtörvény alkalmazásának felgyorsítását, az ingatlantörvény véglegesítését illetve a kisebbségi egyházaktól elkobzott ingatlanok esetében az egyházi tulajdonjog visszaállítását. A kabinet az előző kormány kisebbségpolitikájának folytatását ígéri. Az egyezmény szerint a Nastase kabinet folytatja a kisebbségvédelem törvényes kereteinek bővítését, ösztönözni fogja a nemzetiségek aktív részvételét a döntéshozási folyamatban, a multikulturális együttműködést. Vállalja a nemzetiségi oktatás fejlesztését minden szinten, beleértve az egyetemet is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése mellett más egyetemeken is magyar nyelvű oktatás bevezetését ígéri abban az esetben, ha van rá igény. - Kollektív jogokról és önálló, állami magyar egyetemről nem tesz említést a dokumentum. Az RTDP vállalja, hogy sarkalatos bel- és külpolitikai kérdésekben egyeztet a magyar érdekvédelemmel. Mindezek fejében az RMDSZ, abban az esetben, ha az egyezmény előírásait tiszteletben tartja a kormánypárt, nem fog a Nastase- kabinet ellen bizalmatlansági indítványt kezdeményezni vagy támogatni. /Aláírták az RMDSZ-RTDP egyezményt. Kisebbségpolitikai folytonosságot ígér Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Ugyancsak protokollumot írtak alá a Nemzeti Liberális Párt és az RTDP vezetői. Ebben a liberálisok kötelezték magukat arra, hogy megszavazzák a Nastase-kormányt, egy évig nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Cserébe azt várják, hogy az RTDP minden fontos bel- és külpolitikai kérdésben konzultáljon a liberálisokkal, és folytassa az Valeriu Stoica leköszönő igazságügyminiszter által megkezdett reformot az igazságügyben. A dokumentum szerint 2001 február elsejétől különbizottság jön létre, amelynek feladata az alkotmány, valamint a párttörvény, és a választási törvényre vonatkozó módosító indítványok kidolgozása. - A demokratikus ellenzék pártjai közül egyedül a Demokrata Párt nem volt hajlandó kétoldali megállapodást kötni az RTDP-vel. Petre Romanék döntésüket azzal indokolták: ez elkötelezné a pártot az RTDP-vel szemben, márpedig a DP ellenzékben kíván maradni. =Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2001. január 30.
"Elképzelhető, hogy az RTDP törvénytervezetet terjeszt a parlament elé, amely az elkobzott erdők és termőföldek visszaszolgáltatásáról szóló jogszabály módosítására lenne hivatott - jelentette ki jan. 29-én Adrian Nastase kormányfő. Hangsúlyozta: a módosítás nem érinti a visszakért földterületek hektárainak számát. Nastase közölte: az ügyben egyeztetni fognak a Nemzeti Liberális Párttal és az RMDSZ-szel is. - Valeriu Stoica, az NLP-alelnök kijelentette: amennyiben az RTDP valóban módosítani akarja a földtörvényt, a liberálisok újragondolják a kormánypárttal kötött együttműködési egyezményt. Markó Béla szerint az RMDSZ nem ismeri, hogy az RTDP módosító indítványai mit céloznak, s csak akkor tud érdemben is nyilatkozni az ügyről, amikor konkrét formát öltenek ezek a javaslatok. Petre Roman, a DP elnöke szerint a demokraták egyetértenek abban, hogy a földtörvény módosításokra, kiegészítésekre szorul, a földvisszaszolgáltatás ugyanis nem társult megfelelő erdővédelmi intézkedésekkel. /Nastase egyeztetni kíván földtörvény-ügyben az RMDSZ-szel és a liberálisokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"
2001. február 19.
"A Nemzeti Liberális Párt kongresszusán eddigi első alelnökét, Valeriu Stoicát választotta elnökké. Stoica már jó ideje az első számú döntéshozó pártjában. A párt második embere Theodor Stolojan, a liberálisok tavalyi államfőjelöltje lett. A tisztújítás kapcsán a liberálisok kongresszusának igazi tétje az volt, hogy megmarad-e az alakulat eddigi politikai irányvonala. Az NLP - akárcsak az RMDSZ - együttműködési megállapodást kötött a kormányzó Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával, vállalva, hogy az idén nem nyújt be és nem támogat a parlamentben bizalmatlansági indítványt a Nastase-kabinet ellen. Stoica pártbeli ellenfelei az RTDP-vel való együttműködés megszakítása mellett voltak. Stoica két hónapos "próbaidőt" javasolt. Elképzelése szerint ez idő alatt az NLP központi vezető testülete figyelemmel követné, hogy az RTDP betartja-e a protokollumba foglalt ígéreteit, és a tapasztalatok szerint dönt majd a két párt jövőbeni viszonyáról. /Nincs pályamódosítás a szabadelvűeknél. Stoica lett az NLP elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 19./"
2001. február 28.
"Egyre javul a viszony Románia és Magyarország között, egyre elmélyültebbek a két szomszédország közötti kapcsolatok, nagyjából ezek lennének Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár konklúziói négy napos romániai látogatását követően. Fodor Sándor megjegyezte, hogy 1945. márc. 6., a Groza-kormány hatalomra jutása után Romániában - a román-magyar kapcsolatok "szüntelenül" javulnak. Azóta folyamatosan ez derül ki minden kölcsönös politikuslátogatást követően, közben "elvették tőlünk a Bolyai Egyetemet, kezdték beolvasztani középiskoláinkat, és szüntelenül javuló sorsú, megfélemlített magyarjaink tömegével szaladtak neki az országhatárnak." Nem volt ez másként a rendszerváltás után sem, pedig elsőként az (akkori) magyar kormány ismerte el a Ion Iliescu-Petre Roman-féle megújuló román demokráciát, elsőként a magyar külügyminiszter (Horn Gyula) sietett Bukarestbe, hogy kormánya támogatásáról biztosítsa a diktatúra igája alól szabadult Romániát. Azután jöttek a véres marosvásárhelyi események 1990 márciusában. A független román bíróság az eseményekért kizárólag magyart (Cseresznyés Pált) és cigányokat ítéltek el. A hodáki és libánfalvi támadók közül egyet sem. Eközben tovább javultak a román-magyar kapcsolatok. A Romániába látogató Tom Lantost, amerikai kongresszusi képviselő elmondta, hogy megmondta Iliescu elnöknek, hogy meglesz a Bolyai Egyetem. Akkor /1992-ben/ Németh Zsolt képviselő kifejtette, lesz Bolyai Egyetem, mert mellettünk van a hatalmas Amerika. - Németh Zsolt politikai államtitkár mostani látogatásakor kijelentette, miszerint az elmúlt négy évben lényegesen javultak a román-magyar kapcsolatok lélektani előfeltételei a gyakorlatias, intenzív együttműködés érdekében. Az RMDSZ az elmúlt 4 évben kormányon volt, de ennek az időszaknak egyetlen jelentős eredménye az volt, hogy az aradi vértanúk emlékművét Dávid Ibolyának sikerült - Valeriu Stoica jóakaratával - kiszabadítani a román hadsereg várbeli pincéjéből és tisztes helyre állítani azt, az aradi minoriták jóvoltából. Ezentúl azonban, a román-magyar kapcsolatok alakulására inkább jellemző volt, hogy az előzőleg megbeszélt és bejelentett 1999. október 6-i aradi miniszterelnöki és igazságügyminiszteri találkozóról szó nélkül lemaradt a román miniszterelnök és igazságügyminiszter (Radu Vasile és Valeriu Stoica) majd az ünnepségen (mégis) részt vevő Dávid Ibolya miniszter asszonyt román ordítozók próbálták elhallgattatni. "Nos, igen tisztelt államtitkár úr - végre tudomásul kellene venni: Romániában bennünket utálnak. Romániai magyarokat, de Magyarországot, minden magyar politikust - személy szerint Önt is." A román-magyar kapcsolatok ugyanis eléggé mélyponton vannak, hiszen a román fél megszokta, hogy csak újabb és újabb feltételeket diktáljon a másik félnek. Javítani ezen az áldatlan állapoton azonban csak kölcsönös akarattal lehet. /Fodor Sándor: Egyre javul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"
2001. március 16.
"Több mint félszáz demokrata párti, liberális és RMDSZ-es képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, az államtitok védelmére vonatkozó törvény ellen emeltek kifogást. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kifejtette: ez a törvény durván megsérti az információkhoz való szabad hozzáférhetőség jogát, az alapvető emberi jogokat, a vallásszabadságot. Ugyanakkor szabad kezet ad a kormánynak abban, hogy visszaéljen egyes információk államtitokká minősítésével. Felháborítónak tartják ugyanakkor azt is, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot ruházták fel azzal a joggal, hogy megállapítsa, kik azok a személyek, akik hozzáférhetnek a különböző információkhoz. /Alkotmányellenesnek tartják az államtitok védelméről szóló törvényt is. Fellebbez a DP, NLP és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"
2001. április 7.
"Az RTDP-kormány első 100 napjára a választási ígéretek be nem tartása jellemző - nyilatkozta Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. A kormány nagyszámú sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, így azok a - választási kampányban hangoztatott - kijelentések, miszerint vissza kell állítani a törvényhozás hatáskörét, üres szavak maradnak. Ápr. 6-án Markó Béla RMDSZ-elnök is értékelte a Nastase-kormány 100 napjának teljesítményét: elégedetten nyilatkozott a kormányzás dinamikájáról, megítélése szerint azonban felmerült néhány "fáziseltolódás" is a törvényhozás területén, példának említve a titokvédelmi törvény körül kirobbant vitát. A szövetségi elnök ugyanakkor kifogásolta, hogy a privatizáció területén nem történtek jelentős lépések. Markó hangsúlyozta: a szövetség elégedetlen, amiért az RTDP köreiben nem sikerült visszafojtani a nacionalista retorikát. Ami a két párt közti egyezményt illeti, Markó szerint az RTDP tiszteletben tartotta a helyi közigazgatási törvény életbe léptetésére vonatkozó ígéreteit, ami igen fontos Románia EU-csatlakozási szempontjából is, és folyamatban van az egyházi javak visszaszolgáltatására vonatkozó kérések rendezése is. /"Ciorbea-szindrómában" szenved Nastase Az új kormány első száz napja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"
2001. április 13.
"A Nemzeti Liberális Párt (NLP) parlamenti frakciói felhatalmazták Valeriu Stoica pártelnököt, hogy indítványozza a párt vezető testületénél az RTDP-vel kötött együttműködési megállapodás felbontását. Az NLP parlamenti frakciói az RTDP-t a protokollum többszöri megszegésével vádolták meg. Adrian Nastase kormányfő ápr. 12-én a parlamentben kifejezte örömét, hogy a liberálisok a kétoldalú egyezmény felbontását kezdeményezik, mert az elmúlt három hónapban az NLP meglehetősen kétszínű volt. /Nastase örül, hogy megszabadul a liberálisoktól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"
2001. május 12.
"Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselőt, megyei RMDSZ-elnököt nem érte meglepetésként a liberálisok bírálata. Kónya szerint a liberálisok elsősorban azért lendültek támadásba, mert az RMDSZ nem támogatja az NLP és a DP közösen szerkesztett egyszerű bizalmatlansági indítványát a kormány ellen. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: hiába számít arra Valeriu Stoica, hogy pártja népszerűbb lesz a magyarellenes kirohanásoktól, azok az idők, amikor ebből tőkét lehetett kovácsolni, elteltek. Ha olyan komoly kifogásai vannak az NLP-nek az RMDSZ-szel szemben, nem kellett volna vállalnia 1996-ban a szövetséget - hangsúlyozta Markó. /Sz. K.: Kónya-Hamar: Az NLP-DP-indítvány támogatása nem jelentené az RTDP-RMDSZ-egyezmény megszegését). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"
2001. május 12.
"Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke máj. 11-i sajtónyilatkozatában keményen bírálta az RMDSZ-t a kormánypárttal való együttműködése miatt. Az NLP vezetősége máj. 11-i ülésén felmondta az RTDP-vel kötött parlamenti együttműködési megállapodást, jóváhagyta két liberális párti bizalmatlansági indítvány szövegét. A testület felszólította a román kormányt, hogy "határozottan" utasítsa vissza a magyar státustörvényt. Stoica szerint az RMDSZ a Nagy-Románia Párthoz (NRP) közeledik. Szerinte: "ettől a pillanattól kezdve Romániában kompromittálódott az etnikai párt gondolata", majd kijelentette: "a román nemzet az etnikai, vallási vagy társadalmi hovatartozásra való tekintet nélküli román állampolgárok politikai projektje". Kijelentette: "Európában nincs szükségünk újabb pángermanizmusra vagy pánszlávizmusra a pánhungarizmus formájában". /Bírálják a liberálisok az RMDSZ-t Stoica: Kompromittálódott az etnikai párt fogalma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"
2001. május 14.
"A román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt, amelynek tervezetét már a magyar parlament elé terjesztették - jelentette ki pozsonyi látogatásáról hazatérve Adrian Nastase miniszterelnök. Máj. 12-i sajtónyilatkozatában Nastase elmondta: a NATO-jelölt tagországok pozsonyi kormányfői összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel a státustörvénnyel kapcsolatos problémákról. A román kormányfő hangoztatta: "a működő állami intézmények révén" megakadályozzák a jogszabály alkalmazását Románia területén. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". /Román jóváhagyás nélkül nem alkalmazható a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Adrian Nastase kormányfő kijelentése, miszerint Románia "nem fogja megengedni", hogy területén idegen államok törvényét hajtsák végre, természetesen nem a kérdés nemismeretéből fakad, állapította meg Bakk Miklós cikkében. Nem abból ered, hogy a román kormány ne tudná: a státustörvény nem Románia, hanem Magyarország területén adományoz kedvezményeket és jogokat. Nastas legfőbb pozsonyi bátorítójának, Dzurinda szlovák miniszterelnöknek hallgatnia kellene ebben a kérdésben, hiszen Szlovákiában már 1997 óta létezik hasonló törvény, mely a fényképes "határon túli szlovák igazolvánnyal" rendelkezőknek munkavállalási, oktatási és utazási kedvezményeket biztosít. A státustörvény elleni összehangolt fellépés valami egyébből fakad. Max van der Stoel és Günter Verheugen elmondták, Románia példaszerűen oldja meg a kisebbségi kérdést, George W. Bush pedig eloszlatta a tagjelöltek félelmeit, jelezve, lesz még NATO-bővítés. A román vezetés úgy számított, hogy Magyarország ezentúl megkerülhető az integrációs folyamatban. A nemzeti liberális pártvezér, Valeriu Stoica máris "felszólította" a kormányt, akadályozza meg a státustörvény "alkalmazását" Romániában. /Bakk Miklós: Etnikai arcvonal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./ "
2001. május 29.
" Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a készülő magyar státustörvény etnikai koncepción nyugszik, ami a volt Jugoszláviában történtekhez hasonló méretű konfliktusokat robbanthat ki. Szerinte a törvény előírásai ellentmondanak az európaiságnak. Oka: a státustörvény etnikai és nem polgári alapokon nyugszik. Stoica szerint meg kell akadályozni, hogy a magyar törvény jelenlegi formájában alkalmazásra kerüljön. /Státustörvény - a román liberális vezér "véres kardja" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"
2001. június 1.
"Valeriu Stoica ismét élesen bírálta a Nastase-kormányt, ezúttal a temérdek sürgősségi rendelet miatt. Az NLP elnöke felszólította a kormánypártot, változtasson stratégiáján, ugyanis e módszer a parlament hatáskörének csökkentését okozza. /(Szász Attila): Csökken a parlament hatásköre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./"
2001. június 19.
"Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözölte a Szociáldemokrata Párt megjelenését a román politikai színtéren, de hangsúlyozta: valójában a pártalapítást követő tettek mutatják majd meg, mennyire tud ténylegesen korszerű szociáldemokrata párttá válni a román kormánypárt. A román politikai életben szükség van a jól körvonalazott és kikristályosodott elveket valló erős pártokra. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is fontos politikai eseményként üdvözölte az SZDP megalakulását. Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke viszont az SZDP alakuló kongresszusával kapcsolatban hangoztatta: az RTDP bekebelezésével a PDSR "elnyelt egy egeret, s ettől már sasnak képzeli magát". - Corneliu Ciontu, a Nagy-Románia Párt első alelnöke üdvözölte ugyan a fúziót, de kétségbe vonta azt, hogy ezzel megerősödött volna a kormánypárt. /Vegyes fogadtatás. Pártelnökök az RTDP-RSZDP egyesülésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"
2001. augusztus 16.
"Ion Iliescu elnök a hírhedt "bányászjárások" egykori vezérének esetleges megkegyelmezése ügyében a tűzzel játszik - írta a sajtó, amely vezető politikusok véleményét is ismertette a kérdéssel kapcsolatban. Az aradi Nyugati Jelen azt írta: világossá vált, hogy Iliescu meg akar kegyelmezni Miron Cozmának. Annak idején Iliescu parancsára hívták Bukarestbe a fővárost feldúló bányászokat, s azok a bunkósbotos álbányászok segítségével Iliescu kérésére "teremtettek rendet". Világos tehát, hogy újbóli hatalomra jutása után Iliescu meg akar kegyelmezni Cozmának. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) főtitkára, Cosmin Gusa jogosnak mondta, hogy az államfő "pótlólagosan tájékozódni" kíván a Cozma-ügyben, amelynek hangsúlyozott politikai jellege van. Gusa szerint "az SZDP egyetért azzal, hogy nagy figyelemmel kell megvizsgálni a Cozma-ügyet, nehogy helyrehozhatatlan hiba történjék, s mindenképpen tiszteletben kell tartani a törvényt". Markó Béla RMDSZ-elnök szerint "nem Cozma kegyelembe részesítése a román igazságszolgáltatás legégetőbb gondja". Megkegyelmezés helyett inkább büntetőjogi felelősségre kellene vonni azokat, akik erőszakoskodásra uszították a bányászokat - hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a kegyelmi kérvénnyel kapcsolatos kedvező államfői döntés azt jelentené, hogy Iliescu "szolidarizál a román társadalmat terrorizáló bányászjárásokkal, amelyek tíz éven át fenyegették az alkotmányos rendet". Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke antiszociális cselekedetnek nevezte Cozma esetleges megkegyelmezését. A DP állásfoglalása pedig azt domborította ki, hogy ha Iliescu megkegyelmez Cozmának, az azt jelentené, hogy a jelenlegi hatalom bűnrészességet vállal a bányászvezérrel, akinek kegyelembe részesítése ellenkezne a jogállamisággal. Sem a média, sem a politikusok nem tették azonban szóvá, hogy Cozmát az 1999-es bányászjárások kivitelezésére a Nagy-Románia Párt és annak elnöke, C. V. Tudor bátorította. /Cozma-ügyben az államfő a tűzzel játszik. Ion Iliescu felelőssége és imázs-nyeresége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"
2001. augusztus 23.
"A képviselőház jogi bizottsága aug. 22-én is elhalasztotta a státustörvényről szóló szakértői jelentésnek a vitáját, amelynek alapján kialakítják állásfoglalásukat a jogszabályról. Az RMDSZ-nek nem áll szándékában részt venni az ülésen, amennyiben valóban napirendre tűzik a jelentést. Olteanu bizottsági elnök elzárkózott a három független jogi szakértő kilétének felfedésétől. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint nem a parlament hatáskörébe tartozik a magyar státustörvény fölött ítéletet mondani, tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben a Magyarország és Románia között semmiféle kétoldalú egyezmény nincs. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a román parlament megalkosson egy olyan törvényt, amely "ellensúlyozhatná", a magyar státustörvény hatását, amennyiben nem sikerül megegyezni a magyar féllel ebben a kérdésben. Terveik szerint a képviselőház jogi bizottságának a státustörvénnyel kapcsolatosan kialakítandó állásfoglalását a kormány elé terjesztik. /Sz. K. : Újabb halasztás: a jogi bizottság nem tárgyalta a státustörvényről szóló jelentést. Titok fedi a független jogi szakértők személyét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"
2001. augusztus 24.
"Aug. 22-i sajtóértekezletén Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: Romániának nem nyilatkozatokra, hanem tettekre van szüksége. Adrian Nastase kormányfő kijelentésére, miszerint a jövő évi NATO-csúcs előtt a parlamenti pártoknak fegyverszünetet kell kötniük, Markó a következőképpen reagált: "Véleményem szerint nem háborúskodunk, tehát fegyverszünetre sincs szükségünk". Azzal viszont egyetértett, hogy Románia euroatlanti felzárkózása érdekében a pártoknak egyazon utat kell követniük. Kétségbe vonta viszont, hogy egy parlamenten belüli ultranacionalista párt hajlandó lesz-e ilyen irányban haladni. - Traian Basescu szerint Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor kéz a kézben haladtak, amikor NATO-ellenességről és Milosevics támogatásáról volt szó. Valeriu Stoica liberális pártvezér szerint Adrian Nastasenak a pártok összefogására való felhívása pusztán csak elterelő hadművelet, amellyel az ország egyre nehezebb gazdasági és társadalmi problémáira igyekszik fátylat borítani. Markó Béla elmondta: amint azt a román újságírók is tapasztalhatták, a nyári vakáció idején az RMDSZ igyekezett minél visszafogottabb lenni a magyarországi kedvezmény-jogszabály körül a román közéletben kialakult vitában. Markó leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a román parlament elé vigyék a magyar státustörvényt. Rámutatott: a román politikai életben a státustörvénnyel kapcsolatban kialakult vita, az e közben megfogalmazódott nyilatkozatok arra irányultak, hogy feszültséget keltsenek az RMDSZ körül s általában a két ország viszonyában. /Fegyverszünet helyett nyilatkozatháború. Pártvezetők válasza Nastasénak. - Markónak elege van a nacionalistákból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Markó Béla kitért Valer Dorneanunak, a képviselőház elnökének, az etnikai pártok, köztük az RMDSZ létét megkérdőjelező marosfői kijelentésére, amelyeket utólag Dorneanu kénytelen volt visszavonni, helyesbíteni, de a témát a sajtó felkapta, s ez közvetlenül érinti az RMDSZ-t. RMDSZ igen fontos szerepet töltött és tölt be a politikai életben. Akik megkérdőjelezik az etnikai közösségeket képviselő szervezetek létét, azok valójában a nemzeti és a kisebbségi kérdések pozitív megoldását kérdőjelezik meg. /Feszültséget keltettek az RMDSZ körül. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"
2001. augusztus 30.
"Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke furcsának nevezte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot felkérték, hogy vizsgálja meg az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénynek a nemzetbiztonságra való esetleges hatásait. A magántulajdon tiszteletben tartása nem teszi lehetővé a megkülönböztetést egyes tulajdonosok között, mindenkinek joga van elkobzott ingatlanjához - mondotta Stoica. /Stoica: Mindenkinek joga van tulajdonához. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. szeptember 4.
"Mircea Geoana külügyminiszter visszautasította Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnökének bírálatát, szűklátókörűséggel vádolva a politikust. Stoica a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint Románia számára jelenleg a legnagyobb veszélyt a külpolitikai elszigetelődés jelenti. Stoica sajnálatának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány engedett a "nacionalista robbanásnak". Kijelentette: "nincs semmiféle különbség" Orbán Viktor és a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor között, mivel mindketten a polgári elvek hátrányára az etnikai elveket helyezik előtérbe. /Liberális bírálat a román külpolitikának. Geoana visszautasítja Stoica vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2001. szeptember 7.
"Ahhoz, hogy a jelenlegi ellenzék a kormányzó Szociáldemokrata Párt életképes alternatívájává váljon, először a Nemzeti Liberális Párt zászlaja alatt egyesíteni kell valamennyi jobb-közép erőt, majd együttműködési stratégiát kell kidolgozni a baloldali beállítottságú Demokrata Párttal - ajánlotta Valeriu Stoica, az NLP elnöke. Ellenkező esetben a Szociáldemokrata Párt "állampárttá" növi ki magát, vagy a Nagy-Románia Párt térnyerése jön. Felhívásában az NLP a Radu Campeanu vezette liberálisokra, a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért-ra, a Varujan Vosganian vezette Jobboldali Erők Szövetségére gondolt. Teodor Melescanu pozitívan értékelte az indítványt. Melescanu reméli, hogy a tárgyalások a két párt egyesüléséről szóló megegyezéssel zárulnak. /Sz. K.: Összefogásra szólít fel Stoica. Közel az egyesüléshez az NLP és a Szövetség Romániáért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"
2001. szeptember 8.
"A Nemzeti Liberális Párt (NLP) szept. 7-i sajtóértekezletén Anton Ionescu Kolozs megyei képviselő bejelentette: a Szövetség Romániáért (SZR) aranyosgyéresi szervezete beolvadt az NLP-be. A pártegyesülést illetően megelőzték a pártok központi szervezetei, mondta. A következő időszakban megbeszélést kezdeményeznek a Jobboldali Erők Szövetségével (JESZ). - Ezzel egyidőben Bukarestben tárgyalások folytak az NLP és az SZR vezetői között a két párt összeolvasztásáról. Sikerült megállapodnunk abban, hogy a két politikai alakulat egyesítésével egy erős középjobboldalt hozunk létre - nyilatkozta a sajtónak a találkozó után Valeriu Stoica pártelnök. /Egyesül az NLP és az SZRP. Kolozs megye megelőzte az országos vezetést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"
2001. október 6.
"Továbbra is a belvárosi katolikus templom udvarán várja az aradi Szabadság-szoborcsoport, hogy közszemlére kerüljön. A két évvel ezelőtt elképzelt megbékélési emlékpark gondolata jelenleg nem foglalkoztatja a helyi hatóságokat. Bognár Levente alpolgármester elmondta, a szoborcsoport felállítására olyan tervet kell előkészíteni, mely a románság számára is elfogadható. Különben nem kizárt, hogy csak a rongálásnak tennék ki az értékes emlékművet. "Ha létrehozunk egy megbékélési parkot, az azt jelenti, hogy Aradon problémák vannak a magyar-román viszonyban. A megbékélési park létrehozásának mozgatórugója tulajdonképpen az aradi várban lévő Szabadság-szobor felállítása volt. A Szabadság-szobor ügye belekerült a román-magyar alapszerződésbe is. 1999. okt. 6-a előtt néhány nappal a román kormány rendelettel úgy döntött, hogy a Szabadság-szobrot kihozatja az aradi várból, és visszaadja a helyi minorita rendnek. A magyar kormány ajánlatát, hogy a Vesztőhely mellett, a sportpályák helyén létesítsék az emlékparkot, Bukarest gondolkodás nélkül elvetette. Darida János elmondta: lejött Bukarestből, a kultuszminisztériumból két magas rangú tanácsos, akik megkérdezték, hogy minek ide szobrot állítani, amikor már van egy a belvárosban. A kirobbant botrány miatt Radu Vasile miniszterelnök, Iliescu tanácsára lemondta Orbán Viktorral való találkozóját, valamint a közös koszorúzást. Hasonlóan cselekedett Valeriu Stoica igazságügyi miniszter is. A más helységekből a Nagy-Románia Párt által Aradra vezényelt kétes elemek teljes "dühüket" Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszterre és gépkocsijára zúdították. A demokráciát eredeti módon értelmező aradi rendőrök akkor sem avatkoztak közbe, amikor a huligánok megdobálták a miniszter asszony gépkocsiját, csupán az őt elkísérő testőrök, valamint a Védelmi és Felvigyázó Szolgálat (SPP) emberei csitították le a kedélyeket. /Irházi János: Rongálástól féltik az aradi emlékművet. Nem tudni, mi lesz a Szabadság-szoborcsoport sorsa. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"
2001. október 22.
"Sólyom László alkotmánybíró, a Velencei Bizottság magyar tagja szerint a jelentés kimondja: a státustörvény nem lóg ki a többi országban hatályban lévő, a határon túli kisebbségek helyzetét érintő törvények sorából. Sólyom szerint kedvező, hogy a bizottság elismerte: új trend van kialakulóban a földrészen, ez azonban még nem elég ahhoz, hogy nemzetközi szokásjognak lehessen minősíteni. Sólyom László hangsúlyozta: a bizottság román tagja, Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke rendkívül korrekt álláspontot képviselt. Az öt raportőr főleg a francia iskolát képviselte, szemléletmódjukra rányomta bélyegét a nemzetállam-központúság. /Új trend a kisebbségvédelemben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 25.
"Az okt. 23-i találkozón Adrian Nastase miniszterelnök azt javasolta, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon magyar igazolványként a romániai magyarok számára Magyarország területén. A találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "nagyon érdekes felvetés, és úgy néz ki, hogy a miniszterelnök komolyan gondolja". Markó hangsúlyozta: természetesen a magyar kormánynak kell döntenie arról, hogy figyelembe veszi-e ezt a javaslatot. Véleménye szerint Nastase felvetése járható útnak látszik. /Nastase: RMDSZ-tagság a magyar igazolványhoz. A szövetség szerint "érdekes" és "megfontolandó" a felvetés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - Nagyon megdöbbentett a javaslat annál is inkább, mert az Operatív Tanács legutóbbi ülésén az egyik jelenlevő már felvetette ezt a gondolatot - kommentálta a Szabadság kérdésére Tőkés László tiszteletbeli elnök az okt. 23-i találkozón elhangzottakat. - Ez az összefüggés azért is feltűnő, mert az RMDSZ nem tiltakozott a felvetés ellen. Közismert: az RMDSZ-tagság nem jelent föltétlenül etnikai hovatartozást, a státustörvény pedig magyar nemzethez való tartozáshoz kapcsolja az igazolvány kiadását. Ilyenformán az RMDSZ hajlamos a szabad identitásválasztás helyett a "szabad pártválasztás" alternatívájával kacérkodni - mondotta. - Megerősödött az a gyanúm, hogy az RMDSZ valóban kizárólagosságra törekszik a státustörvény ügyében, hiszen már csak az egyházakért, és a civil szervezetekért vissza kellett volna azonnal utasítani a javaslatot - jelentette ki a tiszteletbeli elnök hozzátéve: a kommunista pártra volt jellemző az, hogy a párttagságtól tett függővé bizonyos előnyöket. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szabad identitásválasztás helyett "szabad pártválasztás"? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Rendkívül hevesen bírálta Adrian Nastase javaslatát Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Stoica úgy fogalmazott, hogy Adrian Nastase megsemmisítette mindazt, amit Románia az elmúlt fél évben tett a magyar státustörvény ellen. Válaszában Markó Béla úgy nyilatkozott: Valeriu Stoica nacionalista megnyilvánulásaival politikai tőkét akar kovácsolni. - Nem szeretnénk vitába bonyolódni a liberális párttal, amellyel négy évig partnerek voltunk. Abban a periódusban, amikor a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ partnere volt a kormányban, a liberálisok mindig európai magatartást tanúsítottak a kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatban, mostani megnyilvánulásuk - véli Markó - afféle "konjunktúra-méltatlankodás". /Stoica: Nastase egy csapásra megsemmisítette a státustörvény elleni hadjárat eredményeit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - A miniszterelnök javaslata nem tette semmissé Románia eddigi lépéseit. A felvetés a kialakult helyzet áthidalására szolgált, s logikusan következik a Velencei Bizottság ajánlásaiból - hangsúlyozta szerdán Victor Micula román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy az elkövetkező időszakban további román-magyar konzultációk lesznek a státustörvény kérdéséről. Mint mondta, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás november 16-ra tervezett bukaresti csúcstalálkozója újabb lehetőséget adhat arra, hogy olyan megállapodásra jussanak, amely megfelel mindkét fél érdekeinek. /Újabb egyeztetés november 16-án? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 31.
"Okt. 30-án több politikai párt és civil szervezet felszólította Adrian Nastase miniszterelnököt azon javaslatának visszavonására, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon a magyar igazolvány kiadásának alapjául. A közös nyilatkozatot a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Szövetség Romániáért, a Parasztpárt, a Jobboldali Erők Szövetsége, a Polgári Szövetség és az Egyetemi Szolidaritás vezetői írták alá. /Nem tetszik. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./ Közös nyilatkozatban bírálta az ellenzék azt a módot, ahogyan Adrian Nastase a státustörvény kérdését kezelte. A tavaly novemberben tartott parlamenti választások óta először fogadott el közös nyilatkozatot a kormányzó Szociáldemokrata Párt parlamenti és parlamenten kívüli demokratikus ellenzéke. Az aláírók szerint Nastase indítványa súlyosan megsérti Románia szuverenitását, és megengedhetetlennek tartják, hogy a nemzeti érdek politikai alku tárgyát képezze. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bejelentette, pártja állásfoglalást tesz közzé, melyben megfogalmazza azokat a téziseket, amelyekhez Romániának mindenképpen ragaszkodnia kellene a Magyarországgal folytatott egyeztetéseken. Úgy vélte, Adrian Nastase azért tett engedményt a magyaroknak, hogy cserében megszerezze az RMDSZ támogatását a költségvetés elfogadásához. Hasonló hangnemben szólt Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke is. Ezzel szemben mind Victor Ciorbea, a Nemzeti Parasztpárt elnöke, mind Zoe Petre, az Egyetemi Szolidaritás elnöke, mind pedig Serban Radulescu Zoner, a Polgári Szövetség elnöke a Nastase-kabinet más külpolitikai kérdésekben is megmutatkozó következetlenségét bírálta. Victor Ciorbea a Krónikának nyilatkozva elmondta, a Nastase-kormány politikája nyomán Romániának lassan minden szomszédjával meggyűlik a baja. A volt miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a szomszédok helyett Bukarest újabban Moszkvával fűzi szorosabbra a szálakat. - A nyilatkozat szövegéből az derül ki, hogy az aláírók tájékozatlanok, demagógiában szenvednek - jelentette ki Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. Mint kifejtette, Magyarország két lehetőség közül választhat: vagy figyelembe veszi Adrian Nastase javaslatait, vagy nem alkalmazza a törvényt Románia területén. "Mi csak az esetben fogadjuk el az RMDSZ-tagkönyveket a magyar igazolványok helyett, ha elfogadják a többi javaslatunkat is" - jelentette ki a főtitkár. /Gazda Árpád: Ki Nastasét, ki a státustörvényt támadta. Közös nyilatkozatot fogadott el a demokratikus ellenzék a román "státuspolitikáról" = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"
2001. december 18.
"Románia legfőbb ügyésze dec.17-én bűnügyi vizsgálatot rendelt el az RMDSZ ellen amiatt, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi értekezletén elénekelték a magyar himnuszt. Tanase Joita legfőbb ügyész szerint a bűnügyi kivizsgálást Románia felségjeleinek megsértése miatt rendelték el, a román büntetőtörvénykönyv megfelelő paragrafusa alapján. A Btk. 6 hónaptól 3 évig terjedő büntetést helyez kilátásba az ország jelképeinek megsértéséért és meggyalázásáért. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a legfőbb ügyészi bejelentésre válaszolva kijelentette: annak, aki a bűnügyi vizsgálatot elrendelte, újra el kellene végeznie jogi tanulmányait. A politikus elutasította azt az állítást, hogy az SZKT küldöttei a magyar himnusz eléneklésével megsértették volna a román államot. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: véleménye szerint semmi sem lesz a bűnvádi eljárásból, mivel a magyar himnusz eléneklése nem jelenti a román nemzeti szimbólumoknak a megsértését. - Magyarország támogatja az RMDSZ azon döntését, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-t a Himnusz eléneklésével zárja - jelentette ki dec. 17-én Bukarestben Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár nem kívánta kommentálni Tanase Joita főügyész nyilatkozatát, miszerint bűnügyi kivizsgálást kezdeményeznek a himnuszéneklők ellen. Adrian Nastase kormányfő értékelte a főügyész döntését. Kijelentette: amennyiben valóban törvénysértés történt, a büntetés nem marad el, ennek megállapítása viszont csakis az igazságszolgáltatás dolga. /Bűnügyi vizsgálat az RMDSZ ellen a Himnusz eléneklése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Az ügyészség elsiette az ügyet. Meg kellene vizsgálnunk, hogy Magyarország Himnusza szimbólum-e vagy sem a romániai magyar közösség számára. Ha igen, akkor nem beszélhetünk az ügy büntetőjogi vetületéről. A vitát előbb kulturális, politikai szinten kell megejteni - nyilatkozta Valeriu Stoica. /(k.o.): A Legfelsőbb Bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"
2001. december 18.
"A Szociáldemokrata Párt nemrég nyilvánosságra hozott Kiáltvány Erdélyért című politikai nyilatkozatát követően dec. 17-én Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bemutatta A nemzeti érdek liberális szemléletben - a kolozsvári nyilatkozat elnevezésű dokumentumot. A nyilatkozat szerint időszerű a vitát indítani a nemzeti érdekről. Szerintük az európai integráció motorját a polgári társadalomnak és nem a politikai értelemben meghatározott nemzetnek kell képeznie. Valeriu Stoica úgy vélekedett, az ország adminisztratív struktúrájában nincs szükség módosításra. Elismerte viszont, hogy fokozottabb decentralizációra, valós helyi autonómiára van szükség. - A jelenleg létező régiókat az Európai Unió különböző intézményeivel már egyeztettük, nem értem miért van szükség ezek átrajzolására. Egyetértünk a bürokrácia csökkentésével és értjük az erdélyiek azon aggályát, hogy több pénzhez jussanak a központi költségvetésből, de meg kell értenünk: román olvasatban új régiók létrehozása, a föderalizálás egyenlő a nemzeti eszme feladásával. Léteznek etnikai, vallási, nyelvi csoportok, de ezeknek kulturális és nem politikai identitást kell adnunk. Amikor ez mégis megtörténik, mesterséges korlátokat állítunk a polgárok között - mondta Stoica. /K. O.: Újabb erdélyi kiáltvány - liberális változatban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"
2002. január 18.
A Szövetség Romániáért Párt (SZR) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) közötti fúzióra jan. 19-én kerül majd sor. Többen úgy értékelik, hogy az sokkal nagyobb hátrányt jelent majd a liberálisok számára, mint ahogyan azt Valeriu Stoica pártelnök elképzeli. /Összeolvadás előtt az NLP és az SZR. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
2002. február 28.
A liberálisokat igen komolyan foglalkoztatja egy RMDSZ-szel való újabb találkozó gondolata, noha parlamenti szinten nem számítanak párbeszédre, mivel az RMDSZ jelenleg a kormánypárt "szatellit-szervezete", jelentette ki Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerdán, sajtótájékoztatón. A liberális vezető szerint az új SZDP–RMDSZ együttműködési megállapodás eredményeképpen a magyar honatyák elveszítették mozgásterüket és még egy egyszerű indítvány esetében sem szavazhatnak a hatalom ellen. /Stoica: a Szövetség az SZDP "szatellit-szervezete". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./