Kolozsváron a Vatra Romaneasca a magyar nyelvű oktatás elleni tiltakozó nagygyűlést tartott. Elhangzott, hogy az RMDSZ rengeteg sértő cselekedetet vitt végbe, így kieszközölte az iskolák törvénytelen szétválását. Hangsúlyozták, hogy az iskolai felvételiket csak románul kell engedélyezni. Sehol a világon nincs felvételi a kisebbségek nyelvén. Tiltakoztak a magyar egyetem létrehozása ellen. Megjelent és felszólalt az új tanügyminiszter, Gheorghe Stefan is, hangsúlyozta, hogy tanulságos tapasztalatokat gyűjtött a gyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 11., Egyszerű kézlegyintéssel is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Az RMDSZ parlamenti csoportja Gheorghe Stefan tanügyi miniszterrel tartott megbeszélést. Felvetették a Bolyai Egyetem és az iskoláztatás kérdéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

"A magyar képviselők, szenátorok egymás után írják beadványaikat, átirataikat az elemei jogok, mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás jogának biztosítása céljából. Legutóbb Király Károly, a szenátus alelnöke kért levelében meghallgatást Ion Iliescu elnöktől. Levelében hangsúlyozta, hogy az anyanyelvi oktatás meghatározó tényező a nemzeti kisebbségek indentitása megőrzése szempontjából. Az új oktatásügyi miniszter, Gheorghe Stefan megértő volt a Domokos Géza elnök vezette RMDSZ-küldöttséggel folytatott megbeszélése során, nem sokkal később azonban a Vatra Romaneasca képviselői Ion Iliescunál tiltakoztak a szakminisztérium "magyar kisebbségre kedvező" határozati miatt. Király Károly levelében leszögezte, hogy a román nacionalisták akciót indítottak a magyar iskolahálózat kiterjesztése ellen, akik az uszító cikkeket közlő román sajtó és egyes megyei tanfelügyelőségek támogatását élvezik. Petre Roman miniszterelnökhöz írt beadványt a magyar nyelvű felsőoktatás ügyében az RMDSZ szenátusi csoportjának több tagja, így például az emigrációból hazatért Szőcs Géza, Demény Lajos volt oktatásügyi miniszterhelyettes és Király Károly szenátusi alelnök, aki annak idején a Ceusescu-rendszerrel szembeszállt. A dokumentum az anyanyelvi oktatás súlyos helyzetéért a kormányt tette felelőssé, amely többszöri ígérete ellenére sem tesz semmit a magyar nyelvű egyetemért. A beadvány felidézte a nagyfokú magyar középiskolai tanárhiányt. 1990. szeptemberében 1132 középiskolás tanárral lesz kevesebb a szükségesnél, az 1995-96-os tanévben már 5352 tanár fog hiányozni. A javulásra a jelenlegi helyzetben nincs remény, mert országos viszonylatban a történelem szakon mindössze három, filozófián öt, jogon tizenkettő, a testnevelési főiskolán pedig hét magyar hallgató tanul. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett fiatal hagyta el Romániát. /Bogdán Tibor: A levelező nemzetiség. = Magyar Hírlap, júl. 20./"

A magyarság képviselői számtalan beadványt készítettek, felemelték szavukat a magyar egyetem újraindítása, a magyar oktatási rendszer kiépítése ügyében. Az RMDSZ szenátusi csoportja például Petre Roman miniszterelnökhöz intézett, jún. 23-án kelt levelében tiltakozott amiatt, hogy sem a kormán, sem a minisztérium nem intézkedett a Bolyai Tudományegyetem visszaállításra ügyében. Nem válaszoltak a Bolyai Társaság ez ügyben írt egyetlen beadványára sem. A magyar felsőoktatás megoldatlansága az egész magyar nyelvű oktatást érinti. Nagy a tanárhiány a magyar iskolákban. Kolozsváron, az egyetemen számos szakon megszüntették a magyar nyelvű előadásokat, más szakokra pedig elenyésző számban kerültek be magyarok. A tanügy megoldatlansága kihat a kétmilliós magyar kisebbségre, identitástudatát veszélyezteti. Az utóbbi hónapokban 2500 magyar érettségizett magyar fiatal távozott Magyarországra, hogy ott tanuljon tovább. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. Ezt elküldték a miniszternek. A magyar nyelvű felsőoktatást először Kolozsváron tegyék lehetővé. A Bolyai Tudományegyetem mellett szükség van a marosvásárhelyi orvosi egyetemre, továbbá a kolozsvári Műegyetemen, a konzervatóriumban, a képzőművészetin és a kolozsvári Agronómiai Intézetben indítsák újra a magyar nyelvű képzést. Király Károly szintén nyílt levélben kérte Iliescu elnöktől és Gheorghe Stefan oktatási minisztertől a felsőfokú magyar nyelvű oktatás újraindítását. /A társadalom levelező tagjai leszünk? = Valóság (Bukarest), júl. 27./

A Képviselőházban román képviselők egy csoportja javasolta az 521. számú, május 12-én elfogadott kormányhatározat olyan irányú módosítását, hogy a jövőben a szaktárgyakat, továbbá a földrajzot és a történelmet csak románul lehessen tanítani. A javaslat benyújtási módja szabálytalan volt, attól Gheorghe Stefan tanügyi miniszter is elhatárolta magát. A javaslat tárgyalását a Képviselőház elnapolta. /Partizánakció a képviselőházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Az RMDSZ Maros megyei vezetősége közleményében emlékeztetett, hogy a kormány 521-es határozata értelmében anyanyelven lehet felvételizni. Ennek ellenére szept. 11-én, közvetlenül a felvételi vizsgák megkezdése előtt közölték a jelentkezőkkel, hogy kizárólag román nyelven lehet felvételizni, hivatkoztak Gheorghe Stefan miniszter előző esti telefonértesítésére. Az RMDSZ Maros megyei vezetősége erről azonnal értesítette az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportját, akik tiltakoztak az intézkedés ellen. /Az RMDSZ Maros megyei vezetősége: Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Az RMDSZ szenátori és képviselői csoportja interpellációban tiltakozott a Gheorghe Stefan oktatási miniszter aláírásával telefonon továbbított utasítás ellen, melynek értelmében hatályon kívül helyezik a tanulók anyanyelven történő felvételizési jogát. Érvényes törvény nem helyezhető hatályon kívül egy telefonüzenettel - hangsúlyozták. /Interpelláció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Az Ady Endre Líceum hetvenöt éve működik Bukarestben, illetve működött volna, ha öt évvel ezelőtt, 1985-ben meg nem szüntetik a magyar oktatást ebben az iskolában, Bukarest egyetlen magyar középiskolájában. 1989 után természetesnek tűnt a magyar iskola visszaállítása, mondta Pufulete Rudolf iskolaigazgató. Ezt először elfogadták, majd az indulatos román tiltakozások hatására a tanfelügyelőségtől átirat érkezett: újra kell indítani román osztályokat a magyar iskolában. A magyar tanárok és a szülők megállapították, nem szabad visszatáncolni, mert az a magyar iskolák ellen harcolókat fölbátorítanák. Beadványt készítettek a miniszternek. Gheorghe Stefan miniszter szept. 26-án fogadta a küldöttséget, melynek tagjai voltak Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Demény Lajos, Pufulete Rudolf iskolaigazgató és Nagy Benedek. Ugyanezen a napon az RMDSZ sajtóértekezletet tartott, melyre több mint hetven újságíró érkezett, a Reuter, a France Presse és a Guardian is képviseltette magát. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a miniszter határozatlan, enged a nyomásnak. Az RMDSZ választ vár beadványára. /L. A.: A bukaresti Ady Endre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Ezen a sajtóértekezleten az RMDSZ parlamenti csoportja beszámolt a bukaresti magyar iskola körüli botrányról. Bitay Ödön RMDSZ-szóvivő, Bara Gyula, a bukaresti szervezet elnöke, Demény Lajos szenátor és Rudolf Pufulete iskolaigazgató ismertette az eddigi fejleményeket. A bukaresti magyar iskola helyzete része visszarendeződés jelenségének. Elhangzott egy szekus tiszt neve is, aki egyenruhában megjelenve akart nagyobb tekintélyt adni fellépéséhez. A Romania Mare szerkesztősége szervezi a román tanulók tüntetését. /Nits Áprád: A bukaresti magyar iskola kálváriája. Kik a visszarendeződés tábornokai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Demokratikus utasításnak mondható Gheorghe Stefan oktatási miniszter okt. 12-én, 39997-es számú utasítása, mely szerint azokban a román iskolákban, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén működő tagozat van, az igazgatót annak a tagozatnak a személyzetéből nevezik ki, amelyiken a legtöbb osztály van, az aligazgatót pedig a kevesebb számú osztályból. Ezt a rendelkezést nagyon sok megyében még nem hajtották végre, holott ezt mindenhol alkalmazni kell. /Tulit Ilona: Csak ránk vonatkozik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10-11./

Gheorghe Stefan oktatási miniszter máj. 3-án magyarországi román szervezetek vezetőivel találkozott, majd Gyulán nemzetiségi iskolát látogatott meg. /MTI/

Gheorghe Stefan oktatási miniszter a szenátusban egy kormányhatározatra hivatkozva közölte, hogy Románia földrajzát és történelmét a kisebbségi iskolákban is csak románul lehet tanítani. /MTI/

A politika viharai nem kerülik el a tanügyet, állapította meg Gheorghe Stefan tanügyminiszter a Bihari Naplónak adott interjúban. Amint az RMDSZ tiltakozik valamiért, azonnal megjelenik a Vatra Romaneasca a miniszternél. Nem tud több helyi vitáról, például nem hallott arról, hogy Nagyváradon - helyhiányra hivatkozva - három román osztályt akartak a magyar középiskolában indítani, holott helyhiányról szó sem volt. Bogdán Ildikó megemlítette, hogy a miniszter nemrégiben Magyarországon járt, ahol egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a magyar osztályokban Románia földrajzát és történelmét anyanyelven tanítják. Gheorghe Stefan ezt elismerte, a riporter pedig elmondta, hogy a tanárokat megfenyegették: állásukkal játszanak, ha nem románul tanítják az említett tárgyakat, a tanfelügyelők pedig minisztériumi utasításra hivatkoztak. A miniszter nem tudott ilyen utasításról. /Bogdán Ildikó: A tanügyminiszter keze nem ér el a megyékig? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 11./

Gheorghe Stefan oktatásügyi miniszter a parlamentben az egyik interpelláló képviselőnek válaszolva ismertette, hogy jelenleg a középiskolákban és egyetemeken 4000 besszarábiai diák ösztöndíját vállalta a minisztérium, ezenkívül más minisztériumok is ajánlottak fel ösztöndíjakat, így a Romániában tanuló moldovai diákok száma lassan eléri az 5000 főt. Borbély László két kérdésben interpellált. A marosvásárhelyi professzorok nyugdíjaztatásával kapcsolatban Stefan miniszter azt válaszolta, hogy a nyugdíjazott professzorok számára konzultánsi professzori minőséget ajánlottak fel. Azonban a professzoroknak már nem lesz külön szobájuk és egyéb lehetőségeik is korlátozottak. A magyarság számára a professzorok nyugdíjaztatása különösen fájdalmas, mert az utánpótlás nem biztosított. Borbély László másik interpellációjában kérte, hogy a minisztérium időben küldje meg a külön beiskolázási számokat a szaklíceumoknak és szakiskoláknak. Kérte továbbá, hogy ahol nagy számban jelentkeznek magyarok, indulhassanak külön magyar osztályok. /Béres Katalin: Négyezer besszarábiai ösztöndíjas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20-21./

Gheorghe Stefan oktatási miniszter aug. 8-án fogadta a Bolyai Társaság háromtagú küldöttségét /Balázs Sándor elnököt, Bodor András és Jeney Dezső vezetőségi tagokat/. A romániai magyar oktatás kérdéseit vitatták meg. /A tanügyminiszter fogadta a Bolyai Társaság küldöttségét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Aug. 6-án Székelyudvarhelyre érkezett Gheorghe Stefan tanügyminiszter, hogy a helyszínen vizsgálja ki a román líceum magyar iskolába való átköltöztetésének a helyzetét, ami nagy felháborodást váltott ki a város magyar lakossága körében. A miniszter igazat adott a magyar szülőknek, kimondta, hogy marad a helyén a román líceum. Ekkor a román szülők kezdtek panaszkodni. Erre már bizonytalanná vált a miniszter, a döntést azonban nem változtatták meg. /Bágyi Bencze Jakab: Az iskolahecc folytatódik Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

A Bolyai Társaság képviselői /Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár, elnök, dr. Bodor András egyetemi tanár, alelnök, Jenei Dezső mérnök, elnökségi tag/ aug. 8-án tárgyaltak dr. Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t /emlékeztetőt/ készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt. A miniszter közölte, hogy van már magyar egyetem, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyetem, amely a közeljövőben 3000 hallgatót fogadhat. Az egyetem magyar nyelven fogja biztosítani a római katolikus teológiai oktatást, valamint a nyelvészet, történelem, filozófia, lélektan és pedagógia tanítását. A Bolyai Társaság delegációja válaszában kifejtette, hogy nem tud erről az egyetemről, a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet rektorával, dr. Hajdú Gyulával folytatott legutóbbi beszélgetésükkor / júl. 28./ sem említett a rektor semmit az intézetnek egyetemmé történő átalakulásáról. A Bolyai Társaság képviselői hangsúlyozták: nagyon fontos lenne, hogy Kolozsváron induljon a magyar egyetem. Az 1990/91-es tanévben 184 171 hallgatója volt az ország felsőfokú intézményeinek, ebből 8 300 /4,5 %/ volt magyar nemzetiségű, de közülük mindössze 800-an tanulhattak magyar nyelven. A miniszter ellenezte a Bolyai Egyetem önállóságának visszaállítását. Azzal érveltek a minisztériumban, hogy 147 előadás folyik magyarul az egyetemen. Ez a Fehér könyvben szereplő adat megtévesztő, hangzott a válasz, mert többezer előadásból csak 147 folyik magyarul, ez még a 10 %-ot sem éri el - olvasható az emlékeztetőben. A miniszter szerint egyes magyar karok felállítása Kolozsváron vitatható, mert ott feszült a légkör. Először meg kellene győzni a közvéleményt, továbbá Grigore Znac prefektust. A Bolyai Társaság képviselői kifejtették: a végrehajtó hatalom kötelesség meggyőzni az érdekelteket. A megbeszélésen részt vevő Ifrim Mircea tanácsos hangoztatta, hogy a magyar egyetem 1945-ös felállítása a királyi diktatúra légkörében valósult meg, szovjet szuronyokra támaszkodva. Szerinte a fakultások csak román nyelven működhetnek, Marosvásárhelyen sem indokolt egy magyar nyelvű orvosi kar. A Bolyai Társaság képviselői érveltek ezen állítás ellen. A megbeszélés végén a Bolyai Társaság részéről átnyújtották a miniszternek a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem létesítésére vonatkozó, 1990. februárjában benyújtott memorandum másolatát, a miniszterelnöknek 1990. áprilisában benyújtott memorandum másolatát és az 1991. máj. 5-én a tanügyminisztériumnak benyújtott, az 1990-1991-es tanév beiskolázási adatait tartalmazó memorandum másolatát. /Aide-mémoire. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A Bolyai Társaság képviselői a miniszterrel történt megbeszélés után ellátogattak Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos érsek közölte: nem létesítettek és nem is szándékoznak létesíteni egyetemet, csupán egy római katolikus teológiai intézet létezik. Mindezt aug. 14-én kelt levelükben megírták a miniszternek, fenntartva a magyar egyetem iránti igényt, melyet 220 ezer magyar írt alá. /Jegyzék, a miniszternek írt levél szövege: Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében tiltakozott amiatt, hogy Marosvásárhelyen, szept. 11-én a felvételi vizsgán rendőrök voltak az iskola épületében, ahol közölték, hogy Gheorghe Stefan tanügyminiszter telefonon közölte: megváltoztatja az anyanyelven történő felvételi engedélyezését. A miniszter intézkedése törvényellenes, ellenkezik az alkotmány 22. cikkelyével, a 28/1978-as tanügyi törvénnyel és az 521/1990-es kormányhatározattal. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Kolozsváron okt. 17-én tartotta a Bolyai Társaság tisztújító közgyűlését, melyen elfogadták a Bolyai Egyetem visszaállítására vonatkozó beadványt. A beadványt elküldték Ion Iliescu államelnöknek, Nicolae Vacaroiu kormányfőnek, valamint Liviu Maior oktatási és tudományügyi miniszternek. A Bolyai Társaság azzal a céllal alakult 1990-ben, hogy harcoljon a Bolyai Egyetem újraindításáért. A beadványban visszatekintettek a magyar nyelvű egyetemi oktatás múltjára. A magyar történelmi egyházak vezetői szintén ezt kérték beadványaikban és megfogalmazták ezt 1991. máj. 22-én az elnöki kihallgatáson, megismételve a kérést Iliescu elnök előtt. 1992. jan. 17-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és az RMDSZ memorandumot állítottak össze és nyújtottak be Románia kormányának az egyházak vallásszabadságára és a tanügyi törvénytervezetre vonatkozóan. 1991. aug. 6-án a Bolyai Társaság háromtagú küldöttségét /Dr. Balázs Sándor elnök, dr. Bodor András és Jenei Dezső/ fogadta dr. Stefan Gheorghe oktatási miniszter, akik ezúttal is megerősítették a magyar egyetemre vonatkozó kérést. Választ nem kaptak, ugyanúgy, ahogy előző memorandumaikra /1990. jan. 16., 1990. márc. 27., 1990. ápr. 16., 1990. máj. 5./ sem. A Bolyai Társaság beadványában részletesen megindokolta az anyanyelvű egyetem szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

"Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./ "

"A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan. 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./

Krassó-Szörény megye székhelyén, Resicabányán október 5-én a városi könyvtárban emlékeztek október 6-ára ,Vígh Irén városi RMDSZ-elnök és Nagy Péter resicabányai Platanus-elnök szervezésében. A megyeszékhelyről kocsikkal mentek Nándorhegyre, a Bisztra-parti városba, emlékezve arra, hogy Bem serege Petőfivel együtt Nándorhegyen is átvonult. Megnézték a Tóth János tervezte negyvennyolcas vándorkiállítást is. Mióta újra felfedezték Boksánbányán az emlékművet, azóta két helyen van rendezvény október 6-án. Az 1948-ban emelt román szövegű emlékműnél október 6-án Makay Botond ny. református lelkész és Gheorghe Stefan görögkeleti pap rövid ökumenikus szertartását követően Bálint Mihály megyei RMDSZ elnök emlékeztetett az itteni negyvennyolcas eseményekre, amelynek – amint azt az emlékmű is jelzi – magyar, román és német áldozatai is voltak. Ennél az emlékműnél a polgármesteri hivatal, a megyei és a városi RMDSZ koszorúzott, míg a németboksáni római katolikus temetőben lévő obeliszknél csak a megyei és városi RMDSZ. Resicabányán a Herglotz-féle negyvennyolcas kereszthegyi emlékműnél nem volt megemlékezés, mert a rossz időjárás miatt nem vállalták a fölrándulást. Ruszkabányán megkoszorúzták a Maderspach-házon lévő, pár esztendeje felavatott emléktáblát, majd a temetőben az 1848–49-es szabadságharcot fegyverrel támogató Maderspach Károly vas- és acélgyáros sírját. A községnek nincsen magyar lakossága, ezért emlékbeszéd nem hangzott el. /Megemlékezések Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

A nagybányai fal
Megépült tehát Nagybányán a romák lakta szociális tömbházlakásokat elkerítő fal. A polgármester büszkén nyilatkozta róla a sajtónak, hogy rövidesen lefestik és turisztikai látványossággá alakítják.
Megépült tehát Nagybányán a romák lakta szociális tömbházlakásokat elkerítő fal. A polgármester büszkén nyilatkozta róla a sajtónak, hogy rövidesen lefestik és turisztikai látványossággá alakítják.
Igazi működő gettót ma már nagyon keveset találni a világon, nemhogy Európában, ezért a városatya ötlete nem kizárt, hogy felkelti a Regionális Fejlesztés és Idegenforgalmi Minisztérium érdeklődését, amelyik nyugati turistáknak és norvég merénylőknek megszervezi az Auschwitz – Gyöngyöspata – Nagybánya körutazást, természetesen közpénzen és a CFR másodosztályú vagonjaiban, amelyeknek komfortja nem sokban különbözik a haláltáborokba induló vonatokétól, így a nagyérdeműnek korhű élményekben lenne része.
Azoknak a látogatóknak, akiknek az adrenalinszintjük megtartása még ennél is magasabb szabványú szolgáltatásokat igényel, felár ellenében Jobbikos vonatkísérőket is biztosítanának.
Ökörködhetnék még tovább is, de azt hiszem, ezt sem a téma, sem pedig az eset emberjogi vonatkozásai nem indokolják. A nagybányai történet ugyanis nem az első kísérlet a roma közösség gettósítására. Néhány évvel ezelőtt Gheorghe Ştefan Piatra Neamţi-i, majd Radu Mazăre konstancai polgármesterek is hasonló „megoldáson” törték a fejüket.
Miközben a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb fegyverténye az Európai Roma Stratégia elfogadása volt, Romániában és Magyarországon is tapasztalható, hogy a gyakorlat homlokegyenest az ellenkezője a nagy európai többséggel elfogadott dokumentumnak, amely – egyebek mellett – a megkülönböztetés tiltását és a „lakhatás, beleértve az egészséges környezetet és a megfelelő infrastruktúra” jogát is statuálja.
Az elmúlt évekre a roma integráció problémájának a szőnyeg alá söprése volt a jellemző. Ha a romák megnevezéséről (pontosabban a hivatalos lecigányozásáról) időnként fellángolt a parlamenti vita vagy egy csűr Csíkszentkirályon, akkor a média pörgette néhány napig a kérdést, aztán az visszasüllyedt a közélet bűnös közönyébe.
A mindenkori kormányok – miután belátták, hogy a kérdés pénzt, mégpedig sok pénzt igényel – megelégedtek látszatintézkedésekkel. Európai alapokból megtömték néhány általuk preferált roma civil szervezet zsebét, amelyek rendeztek néhány konferenciát, szimpoziont és állófogadást – és minden maradt a régiben.
A helyzetért a kormányok mellett a roma közösség elitje is felelős. Nagy részük igen hamar idomult a hatalmi érdekekhez. Képtelenségük arra, hogy egyetlen vagy bár néhány erős szervezetbe tömörülve hatékonyabban képviseljék közösségük érdekeit, odavezetett, hogy manipulálhatóvá váltak és beleolvadtak a pártpolitikai csatározásokba.
A gazdasági válság csak tetézte a gondokat. A szociális gondoskodás csökkenése egyenlőtlenül érintette a társadalmat, mert a segélyek kedvezményezettjei nagyobb arányban tartoztak a roma közösséghez (ami épp esélyegyenlőtlenségük következménye, éppen ezért nem legitimálhatja a kirekesztésükre tett kísérleteket).
Az elszegényedés viszont nemcsak a roma közösséget érintette. A nem roma szegények egyre inkább zokon vették, hogy a csökkenő szociális alapokon osztozni kényszerülnek a romákkal. Ez a helyzet pedig tágítja a kisebbségellenességre, szélsőségességre „szakosodott” politikai erők mozgásterét.
A feszültségterhes társadalmi helyzetet csak rontja a közelgő választási kampány. A jövő évi helyhatósági és (ha lesznek) parlamenti választások kimenetelét az döntheti el, hogy melyik politikai erő tudja saját táborába csatlakoztatni a szélsőségesek – növekvő – választói bázisát. Amint látni, sem a Szociál Liberális Szövetség – amelynek a színeiben Cătălin Cherecheş két és fél hónappal ezelőtt polgármesteri tisztséget nyert –, sem pedig az RMDSZ-t etnikai zsarolással vádoló Traian Băsescu nem finnyás.
A kisebbségellenesség viszont olyan fegyver, amelyet egy nemzeti kisebbség nem alkalmazhat anélkül, hogy újabb téglákat ne építene be a szegregáció falába. Jó lenne, ha ezt a körülményt figyelembe vennék az alsórákosi elöljárók éppúgy mint a néha meggondolatlanul nyilatkozgató székelyföldi magyar politikusok is.
Székely Ervin. Új Magyar Szó (Bukarest)

Kászonmonostor
Bákó megyei, Bereckkel szomszédos községközpont Kászonmonostor (románul Mănăstirea Caşin). Onyesten készséggel irányítottak: balra térjenek, nem lehet eltévedni, 25 kilométer. Ha egyenesen mennek tovább, átjutnak Vrancea megyébe, azok már nem mi vagyunk, ez még Moldva! Négy szétszórt falu: Lupeşti, Pârvuleşti és Scurtu, a negyedik Kászonmonostor, a Kászon-patak völgyében. Arra nem is számítottunk, hogy magyar szót hallhatunk, sőt, a megkérdezettek szerint magyarul beszélő nem él a faluban, katolikus templom sincsen.
Nem ezt mondja a történelem: Kászon egykor jelentős, magyarok által is lakott település volt. Nevét 1410-ben említették először, 1697-ben 91 római katolikus lakta: többek között Bartos, Dobos, Gál, Miklóska, Szorka nevűek. Sajnos, ez már a múlté, a lepergett fél évszázad alatt eredményes volt az asszimiláció. A település lakói görögkeleti hitben élnek, a katolikusok Onyestre járnak ünnepi misére. Szinte hihetetlen, hogy magyarok nem élnek a községben, ugyanis 1930-ban Monostor 1526 lakójából 169 magyar anyanyelvű volt. A 2002-es népszámláláskor heten vallották magukat magyarnak. Egy-két személy még beszéli a nyelvet – irányítottak egy idős román asszony, Fărcaş Maria családjához, az 1047-es számú portával szembeni házhoz, aki elmondta, hogy férje, Fărcaş Gheorghe magyar csángó volt, a menye, sőt, két unokája is beszél magyarul, de Brassóban vannak, egyetemisták. Ez a család lenne a monostori magyar csángók utolsó maradványa? – latolgattuk. Egy hosszabb szomszédolás tudna erről biztos választ adni.
Rendezettek, ápoltak az alacsony családi házak, látni, hogy nyáron sok a virág. Díszesek a népi kapuk, a régiek fából, az újabbak betonlábon állnak, cirádás bádogtetővel födöttek. Van már vezetékes víz, de a kutaknak ma is nagy a becsülete. Duma András szerint, amikor a csángó ember egy kút mellett megy el, nyelvével keresztet vet a szájpadlására, így köszön a kútnak: Dicsirtessék kút forrása! Hiedelmeik szerint a kutak, csorgók környékén elhelyezett szobrok, szentképek megvédik azokat a kiszáradástól. A kutas porták előtt, a hidak védfalán ember- és állatfejek köszöntik az érkezőt. Néprajzkutatónak jó alkalom nyílna itt egy csángófölddel való összehasonlító tanulmányra. A helyiek tudatában meglehetősen kusza módon keveredik a szájhagyomány és a história. „Ez nagyon érdekes hely – mondták. – A török betöréskor a mi erdőségünkben bujkált Moldva fejedelme, Ştefan cel Mare. Gheorghe Ştefan fejedelem építtette monostorunkat, a várfalat is, s itt volt egy ideig székhelye. Fenn a hegyek tetején van egy széles nagy lapos kő, körülötte kisebb kövek, Vajda asztala a neve. Van az erdőben, közel Sósmezőhöz, egy rezerváció, amelybe zergéket telepítettek és vadászház, ahol Ceauşescu is tanyázott. Kijavították, ma is használják. Mellé pisztrángtenyészetet létesítettek. Az erdőben a Buceaşi-vízesés, azt mondják róla, Bákó megye legnagyobb zuhanója. A monostorudvaron kőkapun Moldva címere. Innen indult egy alagút, mely ma már beomlott. Ezen menekült a fejedelem ki az erdőbe, amikor a törökök hajtották, s Erdélybe futott.” A monostor épülete elpusztult, mellé a mai kolostortemplom épült, amelyben csak nagy ünnepkor tartanak istentiszteletet. Védőszentje Mihály és Gábor arkangyal. Az újabb kori helyreállítások ellenére a műemlék megőrizte a moldvai építészet XVII. század végi jellegzetességeit. Bástyák nélküli falait is lerombolták 1717-ben, amikor Mihai Racoviţa fejedelem hadakozott a Moldvát felprédáló németekkel és magyarokkal. 1820-ban újraépítették, jelenleg újra romos. A két lelkész házon kívül volt, de Apreotesei Gavril polgármester szomszédként üdvözölt, és elmondta, hogy a monostor előtt álló felirat nélküli emlékmű, az 1916-os verduni csata emlékművének hasonmása, feliratozásába beleszólt az első világháború, amikor Románia is háborúba indult. Az emlékmű azóta is úgy áll. A községközpontnak kiépült az infrastruktúrája, virágzik az „újszerű” népművészet (célzott a giccsekre). Kászonmonostor híres hely, az eltelt időkben jeles személyiségek látogattak ide: Alexandru Vlahuţă, Nicolae Iorga, Mihail Sadoveanu.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lemondott Vasile Blaga
Lemondott tegnap a Nemzeti Liberális Párt (NLP) élén betöltött társelnöki tisztségéről Vasile Blaga röviddel azt követően, hogy a korrupcióellenes ügyészség befolyással való üzérkedéssel gyanúsította meg. A vádhatóság szerint Blaga több ízben törvénytelenül szerzett pénzt pártja számára, ezért két hónapos hatósági felügyelet alá helyezték.
A ploieşti-i korrupcióellenes ügyészség által kezdeményezett bűnvádi eljárás a 2009–2012-es időszakra vonatkozik, amikor Blaga a Demokrata Liberális Párt (DLP) főtitkára volt. Az ügyészek szerint Blaga és Gheorghe Ştefan, a párt akkori alelnöke, Piatra Neamţ polgármestere 10–25 százalékos „részesedést” követelt a DLP részére Horaţiu Bruno Berdilă üzletembertől annak fejében, hogy a cégét előnyös állami szerződéshez juttassák. Az ügyészség egy 200 ezer és egy 500 ezer eurós illegális pártfinanszírozási esetet írt le közleményében, amelyek állítólag Blaga tudtával történtek. Az NLP korrupciógyanúba keveredett vezetője az ügyészségről való távozását követően fél órán belül bejelentette lemondását, mint közleményében rámutatott: az NLP társelnökeként nem követelhetné meg többé kollégáitól a párt etikai kódexének betartását, ha ő maga nem felel meg a kódex előírásainak. Hozzátette: ártatlanságát az igazságszolgáltatás előtt fogja bebizonyítani. Blaga az NLP kampányfőnöki tisztségéről is lemondott.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jogerős ítéletek a Microsoft-perben
Jogerős ítéletet hirdetett a legfelsőbb bíróság tegnap a Microsoft-aktaként emlegetett korrupciós ügy első négy, bíróság elé állított vádlottja ügyében: a fellebbviteli tárgyalás után valamennyien súlyosabb ítéletet kaptak.
A kilenc volt minisztert és több egymást követő kormányt is érintő, számítástechnikai közbeszerzésekkel kapcsolatos korrupciós ügyben tavaly első körben négy gyanúsított ellen emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. A bíróság a kettő és hat év közötti letöltendő börtönbüntetések mellett együttesen több mint 17 millió eurónyi vagyonelkobzást is elrendelt. Az elítéltek azért részesültek alapfokon a megszokottnál enyhébb büntetésben, mert a bíróság méltányolta, hogy hárman közülük beismerő vallomást tettek, és megnevezték bűntársaikat, az ügyészség azonban súlyosbításért fellebbezett.
A legnagyobb, hatéves szabadságvesztést Gheorghe Ştefanra, Karácsonkő volt polgármesterére szabta ki a bíróság, megduplázva a büntetést. Gabriel Sandu volt távközlési miniszter letöltendő büntetését kettőről három évre, Dorin Cocoş üzletemberét két évről két év és négy hónapra növelték, Nicolae Dumitru üzletember büntetését pedig másfél év felfüggesztettről két év és négy hónap letöltendő börtönre súlyosbították. A vádirat szerint a bukaresti oktatási, informatikai és pénzügyminisztériumok több korábbi vezetője néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30–40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá.
Gabriel Sandu volt távközlési miniszter az ítélethirdetés előtt újságíróknak elmondta: a Microsoft-igazgatók ellen is feljelentést tett az Egyesült Államok és Ausztria igazságügyi minisztériumánál, továbbá azt állította, hogy a két ország nagykövetsége is „közbenjárt” nála annak idején. A per tárgyalása során elhangzott tanúvallomások szerint 2009-ben a Demokrata Liberális Párt választási kampányát finanszírozták azokból a kenőpénzekből, amelyek a Microsoft-ügyben cseréltek gazdát, Traian Băsescu volt államfő azonban erről azt mondta: nincs tudomása olyasmiről, hogy elnökválasztási kampányához bűncselekményekből származó pénzt használtak volna. A Microsoft-ügyben Gabriel Sandun kívül az akkori és korábbi kormányok további nyolc volt tagja ellen folyik bűnvádi eljárás, ellenük még nem emelt vádat az ügyészség. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
EMIL BOCOT IS KIHALLGATTÁK. Kihallgatta tegnap a korrupcióellenes ügyészség Emil Bocot, Adriean Videanut és Ion Aritont Vasile Blaga ügyében. Az egykori Demokrata-Liberális Párt (DLP) tagjait – akik a Blaga ellen felhozott vádak idejében miniszterelnöki, illetve miniszteri tisztségeket töltöttek be – tanúként idézte be az ügyészség. A feltételezett bűncselekmény Blaga belügyminisztersége alatt történt. A hatóság szerint ugyanebben az ügyben Ştefan Gheorghét, az azóta a Nemzeti Liberális Párttal összeolvadt DLP akkori alelnökét, Piatra Neamţ polgármesterét, valamint Bedrilă Horaţiu Bruno üzletembert is gyanúsítják. A gyanú szerint Blaga 2011 és 2012 között összesen 700 ezer eurót, a DLP pedig 25 millió eurót kapott azért, hogy bizonyos személyeket nevezzenek ki állami vállalatok élére, akik aztán olyan cégeket részesítettek előnyben megbízatásokkal, akik támogatták a pártot. (Transindex)
CIOLOȘ NEM KAMPÁNYOL. Dacian Cioloş miniszterelnök azt nyilatkozta a Nemzeti Liberális Párt országos tanácsának ülése után, hogy nem kíván részt venni a decemberi parlamenti választások kampányában, ő ugyanis nem egy párt miniszterelnöke. „Én nem magamat akartam népszerűsíteni, hanem kiálltam néhány elv mellett, amelyekben hiszek” – fogalmazott a kormányfő, megerősítve, hogy vasárnap részt vesz a liberálisok nagygyűlésén, de semmilyen egyesség nincs arról, hogy a liberálisok használhatnák a fotóit a kampányban. Amint mondta, csak abban az esetben adja az arcát, ha azt a Románia 100 platform elveinek népszerűsítéséhez használják. (Agerpres)
DIGITÁLIS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK. A digitalizáció a korrupció visszaszorításához, az állam és polgárai közti interakció egyszerűsítéséhez és költséghatékonnyá tételéhez is hozzájárul – jelentette ki tegnap Klaus Iohannis a Victoria-palotában zajló Digitális Románia – 4.0-s ipar című nemzetközi konferencia megnyitóján. „Politizálni annyit jelent, mint kapcsolatba lépni az állampolgárokkal, a polgárok szolgálatában álló közigazgatás viszont azt jelenti, hogy mindenki egyforma megbecsülésben részesül, nincsenek kivételezettek” – mondta az államfő, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság 2015-ös adatai szerint Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unió tagállamai között a digitális közszolgáltatások terén. Jelenleg a lakosságnak csak nagyon kis százaléka tölti ki online a típusnyomtatványokat. A helyzet jobbítása érdekében dolgozták ki a Digitális Románia című kiáltványt, amely „mandátumokon és politikán túlmutató vállalás” – fogalmazott az elnök. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kihallgatták a volt demokrata kormányfőt
Kihallgatta csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség Emil Bocot, korábban pedig Adriean Videanut és Ion Aritont is Vasile Blaga ügyében. A volt PDL- tagokat – akik a Blaga ellen felhozott vádak idejében miniszterelnöki, illetve miniszteri tisztségeket töltöttek be – tanúként idézte be a DNA. A feltételezett bűncselekmény Blaga belügyminisztersége alatt történt. Ugyanebben az ügyben Stefan Gheorghét, az azóta a PNL-vel összeolvadt PDL akkori alelnökét, Piatra Neamt polgármesterét, valamint Berdila Horatiu Bruno üzletembert is gyanúsítják.
A DNA szerint 2009-ben az akkor épp kormányon lévő pártban a vezető beosztású személyek között létezett egy megegyezés, amely szerint megpróbáltak pénzt szerezni a pártnak, mégpedig úgy, hogy a politikai alapon kinevezett miniszterek segítségével bizonyos embereket neveztek ki az állami vállalatok és intézmények élére, majd rajtuk keresztül olyan cégeknek ítélték oda a fontos szerződéseket, amelyek hajlandók voltak egy előre megbeszélt százalékkal "hozzájárulni" a párt finanszírozásához.
Mi több, előfordult, hogy kifejezetten a hozzájárulástól tették függővé azt, hogy a kinevezett vállalatvezetőt megtartják tisztségében. Ez történt egy Berdila Horatiu Bruno által képviselt energetikai cég esetében is, amelynek egy sor közbeszerzési szerződést kellett odaítélnie egy, a PDL alelnöke által kinevezett személynek, amennyiben meg akarta tartani az állását. Ezzel párhuzamosan Gheorghe Stefan megígérte Berdilának, hogy közbenjár az állami vállalatnál, hogy a cég megnyerje a közbeszerzési eljárásokat, cserébe a szerződések értékéből 10 és 25 százalék közötti összegeket kért magának és a pártnak, ami összesen mintegy 25 millió lejre rúgott. Az előzetes megegyezések alapján Vasile Blaga 2011–2012-ben is kapott összegeket, először 200.000 eurót, majd további 500 ezret Stefan Gheorghétól, holott annak származásáról pontosan tudott.
A DNA zárolta Vasile Blaga vagyonát az ügy miatt, a PNL volt társelnökét pedig hatósági felügyelet alá helyezték, miután a gyanú szerint összesen 700.000 eurót kapott, amiből 500 ezret Gheorghe Stefan alelnöktől. Ez utóbbi ellen szintén befolyással való üzérkedés miatt folyik eljárás.
Miután 60 napra bírói felügyelet alá helyezték, Vasile Blaga bejelentette a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöki, illetve az idei parlamenti választási kampányfőnöki tisztségéről történő lemondását. (Mediafax)
Népújság (Marosvásárhely)