Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Stancu, Oana
2 tétel
2013. február 2.
Gyűlöletkeltés egyenes adásban
Mostanáig abban a hiszemben éltem, hogy a nagy nyilvánosság előtt már nem ismétlődhetnek meg a ’90-es évek elejére jellemző magyarellenes kirohanások és gyűlöletbeszédek. Abban a hitben ringattam magamat, hogy a vérünkre szomjazó kutyafalkák csaholásának ideje lejárt, és már legfeljebb egy-egy kivénhedt ordas foghíjas harapásától kell tartani. Szerda este azonban, a volt szekus Voiculescu tulajdonában lévő Antena3 televízió fél tízkor kezdődő, A nap összefoglalója (Sinteza zilei) címet viselő műsorát nézve kénytelen voltam belátni, hogy nagyot tévedtem. Kiderült ugyanis, hogy a 21. század NATO- és európai uniós tagsággal rendelkező Romániájában semmi sem változott, továbbra is lehet méregtől habzó szájjal ellenünk uszítani. Legfeljebb a stílus vált kifinomultabbá, ugyanakkor hatásosabbá és így veszélyesebbé is.
Hölgyeim és uraim, olyan valamiről fogunk beszélni, amitől lehet, hogy hidegrázást kapnak – jelentette ki Mihai Gâdea már adásba lépésekor, ezzel megadva az általa vezetett műsor hangnemét. És miközben a nézők előtt peregtek az állítását igazolni hivatott képsorok, azt is megtudhattuk tőle, hogy a szerinte nem létező Székelyföld, valamint Magyarország zászlójának Hargita és Kovászna megyei középületekre való kitűzése a román államra nézve végzetes lehet.
A témát többek között Petre Roman levitézlett miniszterelnök, Ciprian Dobre Maros megyei képviselő, Oana Stancu újságíró és Mugur Ciuvică politikai elemző járta körbe, de telefonon bekapcsolódott Codrin Munteanu, a magyar jelképek üldözéséről hírhedtté vált háromszéki kormánymegbízott, és velük szemben Tamás Sándor megyetanácselnök is. Helyszűke miatt az ellenünk felhozott, hazugságokkal fűszerezett vádakat képtelenség felsorolni, de talán nem is érdemes. Hiszen ezek egyetlen célját Székelyföld és népe létének cáfolása, valamint az önazonosságát megjelenítő jelképek, főleg a Ciuvică által nemes egyszerűséggel rongynak nevezett székely zászló betiltásának követelése képezte.
Felháborító volt ugyan, de ezt a műsort végig kellett feszengeni, már csak a miheztartás végett is, hiszen így legalább tudjuk, mire számíthatunk. Az elhangzottakra pedig megfelelő választ csakis soraink szorosabbá zárásával és a területi autonómia tömeges, elszánt és kitartó követelésével adhatunk. Bedő Zoltán
Székely Hírmondó
Erdély.ma,
2013. április 7.
Árnyékra vetődés
Vannak dolgok, amikkel nem lehet viccelni, amikből csak úgy a hecc kedvéért nem szabad vitát generálni sem politikusnak, sem más közéleti embernek, tehát egy újságírónak sem. Még akkor sem, ha azt az újságírót Parászka Borókának hívják.
A politikában van egy technika: azon önjelöltek, akikre egy-egy politikai pozíció esetén senki sem gondol, senki sem javasolná őket, úgy szokták felhívni magukra a figyelmet és bejelentkezni az adott pozícióra, hogy elkezdik cáfolni a sajtóban, hogy őket az a pozíció érdekli. Csöpög a nyáluk e pozíció után, évek óta ezzel álmodnak, de egyre keményebben cáfolják, hogy ez a pozíció érdekli őket, bízva abban, hogy így képbe kerülnek. Olcsó trükk, senki sem veszi be, de azért van, aki próbálkozik vele. Azonos logika mentén működik, mint amikor az általános iskolában a fiúk huzigálják azoknak a lányoknak a haját, akik tetszenek nekik.
Parászka Boróka, Gyurcsány Ferenc szellemi követőjeként, valami hasonlóval próbálkozik évek óta Erdélyben, Székelyföldön. Olyasmi ellen tiltakozik, ami nincs, olyan kijelentések ellen hadakozik, amelyek nem hangzanak el, olyan tematikákat és vádakat akar importálni, amelyek abban a társadalmi közegben, amelyben élünk évszázadok óta, teljesen életidegenek. Kell valami téma, amiről írhat, ami ellen tiltakozhat, ami az ő számára egzisztenciát biztosíthat, csak nálunk ezt a megélhetési szagú trükközést az emberek nem veszik be. Ezért ha Boróka valahol ír, akkor annak a lapnak az olvasásával az emberek felhagynak, vagy arról a rádióadóról, ahol megszólal, az egykoron hűséges hallgatók elkapcsolnak.
Volt néhány kudarcba fulladt próbálkozása, de nem adja fel, következetes, mint az a japán katona, aki rezzenéstelen arcal áll a harci állásokban, és várja az amerikai támadást, mert nem szóltak neki, hogy már húsz éve vége van a háborúnak. Az ilyen akciókból minimum egynek alanya voltam számos más székelyföldi önkormányzati vezetővel egyetemben, amikor is ránk akarta húzni a rasszizmus vádját a bukaresti sajtó által felfújt székelyföldi romaproblémák kapcsán. Nem ment a dolog. Sőt az a napilap (Új Magyar Szó), amelynek hasábjain intézte a támadást, csődbe ment, a nyomtatott változata megszűnt. Lassan nem marad más, Borókának le kell szerződnie az Antena 3-hoz, nem kétséges számomra, hogy Oana Stancuval tandemben jól tudnák segíteni Gâdea műsorát.
borbolycsaba.ro/blog/arnyekra-vetodes/ -.