ÖSSZEFÜGG A TERROR A BEVÁNDORLÁSPOLITIKÁVAL
A lapunk által megkeresett szakértők, Georg Spöttle és Földi László is úgy látják, hogy a nizzai terrortámadás egyenes következménye az unió elhibázott bevándorláspolitikájának. Az illegális migránsok kezelhetetlen nagyságú tömegei miatt jelent meg Európában az Iszlám Állam, amely ellen viszont a gyenge uniós és tagállami törvények miatt nem tudnak eredményesen fellépni az európai belbiztonsági és titkosszolgálati szervezetek.
A franciák elvesztették ezt a háborút: a gyarmatosítás után tapasztalt kontrollálatlan bevándorlásnak, a liberális migránspolitikának ez lett a következménye – jelentette ki a Magyar Időknek Georg Spöttle. A biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott: az a fő probléma, hogy Franciaországban rengeteg második-harmadik generációs migráns él, nagyjából 13 millió muszlim, közülük 1-1,5 millióan szimpatizálhatnak a radikálisokkal. – Marseille például az egyik legnagyobb arabok lakta város a világon, több mint kétmillió arabbal. Egyszerűen képtelenség ennyi bevándorló közül minden terroristát kiszűrni – jegyezte meg Spöttle. A szakértő hangsúlyozta, a terroristák különösen ráálltak Franciaországra a Charlie Hebdo-karikatúrák óta, amelyekben kigúnyolták Mohamedet, a prófétájukat. A novemberi párizsi támadás után a tegnapelőtt történt nizzai merénylet azt mutatja, bármikor előfordulhat újabb akció.
Kiemelte: Magyarországon jelenleg sokkal jobb a helyzet, a határaink megvédése ugyanis elhárította a tömeges bevándorlást. Ezért itthon hamarabb észrevennék a hatóságok, ha hasonló merénylet készülődne, ezzel együtt bármikor bármi megtörténhet. – Folyamatos és magas színvonalú munkát végez a magyarországi terrorelhárítás, illetve a szakszolgálatok, most is figyelik a kommunikációt, a gyanús jelenségeket – mondta Georg Spöttle. Úgy fogalmazott, a Nizzában történtek egyenes következményei annak, ha kontroll nélkül bárkit beengednek az országba. – Erre számíthatunk mi is, ha nem mondunk nemet a kötelező betelepítési kvótára: idővel hasonló események történnének az európai társadalmakba beilleszkedni képtelen szélsőségesek lázongásai miatt – jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő. Szavai szerint az emberekben már eleve él a félelem: például a párizsi, Brüsszeli terrortámadások után is sokan kérdezték, merjenek-e Franciaországba utazni. Az útra kelőknek Georg Spöttle azt tanácsolja, Európa-szerte kerüljék a tömegrendezvényeket, utcabálokat, felvonulásokat, hiszen éppen ezeken a nyilvános eseményeken a legnagyobb a veszély. Mint mondta, a zárt térben lévő fesztiválok, rendezvények esetén általában nagyobb a biztonsági készültség, például mindenütt beléptetőrendszerek működnek, szigorúbb az ellenőrzés, amelyek megnehezítik a terroristák dolgát. – Olyan helyen van nagyobb esély támadásra vagy öngyilkos merényletre, ahol nagyobb embercsoportok gyűlnek össze – figyelmeztetett a szakértő.
Lapunknak nyilatkozva Földi László volt hírszerzési vezető a nizzai terrortámadással kapcsolatban azt emelte ki, hogy ez a tömeggyilkosság rendkívül vészjósló üzenetként arra mutat példát, hogy hiába próbálnak a hatóságok a terrorizmus ellen úgy védekezni, hogy a bombákat és fegyvereket használó terroristákat biztonsági kapukkal, átvilágítással és motozással szűrik ki. Ma a világ egyetlen országában sincs és nem is lehet abszolút biztonságot garantálni, hangsúlyozta az Információs Hivatal egykori vezetője. Földi László szerint a nizzai tragikus esemény után sem arról a lényeges alapvetésről beszél a közvélemény, ami alapján a terrorizmus elleni sikeres stratégiának fel kellene épülnie. Ez az alapmeghatározás pedig az Európa illegális migráció általi megtámadottságának a kimondása kellene hogy legyen – tette hozzá. Földi László úgy gondolja, hogy iszonyatos késésben vagyunk a támadó ellenféllel, az Iszlám Állammal szemben, mert az már legalább másfél éve gyakorlatilag háborúban áll velünk, és katonákat küld a mi hátországunkba, mi viszont sok esetben semmit nem teszünk ezek ellen a személyek és szervezetek ellen.
Ha egy olyan folytatólagos cselekménysorozatról van szó, mint az Iszlám Állam terrortámadásai, akkor ehhez kellene igazítanunk az ellene való fellépés eszközeit, így például a törvényeket is – mondta a titkosszolgálati szakember. Ha egy háborús helyzetben Európában kiderülne, hogy bizonyos szervezetek az unió területén terrorcselekmények végrehajtására készülhetnek, akkor őket a hatóságok azonnal kiiktatnák – hangsúlyozta Földi László, azzal kiegészítve, hogy a mi jogrendünk szerint ez békeidőben nem tehető meg. Még akkor sem, ha például valakinél megállapítható, hogy csatlakozott az Iszlám Államhoz, majd visszatért Európába, és bizonyított, hogy konkrétan a terrorizmust támogatja az illető. Súlyos probléma, hogy a hatóságok a terrorveszély elkövetésével összefüggésbe hozható személyek ellen csak akkor járhatnak el, ha azok már elkövettek valamit – mondta a volt hírszerzési szakember, aki szerint ez egy háborús helyzetben nonszensz, mert a kémekkel és kollaboránsokkal, akik a hátországunkban tevékenykednek, nem lenne szabad kesztyűs kézzel bánni.
Thurzó Katalin–Vincze Viktor
Magyar Idők (Budapest)

„Európa feladata már nem a nyugati kultúra terjesztése, hanem védelme”
Az Európa felé irányuló, immár három éve zajló tömeges bevándorlás várható következményeiről, a migráció európai uniós megítéléséről, a magyar bevándorlás- és biztonságpolitika meghatározó elemeiről, azok létjogosultságáról esett szó a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szervezett csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen, amelyen többek között Bakondi György, magyar miniszterelnöki megbízott és Georg Spöttle közismert biztonságpolitikai szakértő is részt vett.
A tusványosi panelbeszélgetést moderáló Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője vitaindítóként beszámolt arról, hogy az intézmény megrendelésére tíz országra kiterjedő – még nem publikált – közvélemény-kutatás készült, amelynek egyik lényeges eredménye az volt, hogy míg Németországban és Ausztriában tíz emberből hatan nem ellenzik a migrációt, a kelet-, közép- és dél-európai államokban nagyjából ugyanilyen arányban elutasítják azt.
Migrációs útvonalak három irányba
A tömeges migrációs áradat, amely 2015-ben több mint 400 ezer embert mozgatott meg, jelenleg három fő irányban halad, és továbbra is mindegyiknek a célpontja Európa – hangsúlyozta Bakondi György. Mint mondta, a legaktívabb a tengeren keresztül vezető, Líbia–Olaszország útvonal, ahol a tavalyi adatokhoz képest hatvan százalékos növekedés tapasztalható. Ebből az irányból legnagyobbrészt fekete-afrikaiak jönnek, akik immár másfél milliónál többen vannak Líbiában – tette hozzá. – Az Európai Unió azt fontolgatja, hogy megtiltja a gumicsónakok eladását Líbiának, de ennél azért hathatósabb megoldásokra lenne szükség – jegyezte meg enyhe iróniával Bakondi György. Mint mondta, miközben valamennyi európai nemzetállam védekezni kezdett, akár a kiutasítások gyorsítása, akár a titkosszolgálatok erősítése, vagy egyéb módozatok által, az EU kötelezettségszegési eljárások indítását tartotta célszerűnek azon tagállamok irányába, akik fékezni próbálták a törvénytelen bevándorlást.
A migráció másik, Marokkóból Spanyolországba vezető iránya nemrég alakult ki, ezen jelenleg tízezres nagyságrendekben érkeznek a bevándorlók, a harmadik pedig a Balkánról Magyarország felé vezető útvonal – részletezte a szakértő. A magyar kormány továbbra sem fogadja el a javaslatot, hogy az Európába érkezett bevándorlókat kvótarendszer alapján ossza szét egy központi, uniós bevándorlási hivatal, illetve migrációs politikája sem változott az elmúlt három évben. Bár a különféle diplomáciai csatornákon és egyéb utakon Magyarország törekszik a migráció problémáját illető uniós álláspont megváltoztatására, a hangsúlyt továbbra is a határvédelem hatékonyágának biztosítására helyezi – mondta Bakondi György.
Európai jogszabályokban jártasak a bevándorlók
„Intelligens” kerítésrendszerünk van, amelyen úgynevezett tranzitzónák, azaz kapuk vannak, ahol a magukat regisztrálni kívánó bevándorlók bejöhetnek, és elkezdődhet az uniós elvárásoknak megfelelő eljárások lebonyolítása – magyarázta a panelbeszélgetésen részt vevő Juhász Tünde, a magyar kormány Csongrád megyei megbízottja. Kiemelte, a magyar hatóságok határozottan visszautasítják a kritikákat, miszerint a határkerítésnél nem bánnak megfelelően a bevándorlókkal. A megfelelő orvosi ellátás mellett szociális munkások, pedagógusok sora dolgozik azon, hogy a tranzitövezetben a túlbürokratizált uniós eljárások lebonyolítására várakozó embereknek megfelelő körülményeket és elfoglaltságot biztosítsanak – hangsúlyozta Juhász Tünde. Elmondta, a bevándorlók többsége csodálatraméltó jártassággal rendelkezik az európai jogszabályokat illetően, és különféle leleményes metódusokkal próbálják ezt a jogrendet a maguk javára fordítani.
Politikailag is szerveződhet a muszlim közösség
A bevándorlás kapcsán rengeteg nyitott kérdés van – hangsúlyozta Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő: ilyen például az is, hogy honnan szereznek a nyomorúsággal, szegénységgel küzdő szubszaharai államokból érkező migránsok nyolc-tízezer eurót az embercsempészek kifizetésére.
– Afrika egy hatalmas válsággóc, ahol hatalmas tömegek várnak arra, hogy útra induljanak, ugyanakkor a líbiai politikai rendszer összeomlásával megnyílt a kapu az afrikai áradat előtt. Sok helyen nincs elegendő mennyiségű ivóvíz, nincs élelem és rablóbandák jelentek meg, akik a keveset is elveszik az emberektől – emelte ki Herencsár Lajos biztonságpolitikai szakértő, aki egy évet dolgozott az ENSZ keretében Szudánban, továbbá Afganisztánban, és hosszabb ideig élt Líbiában is. Úgy vélte, 2015-ben a bevándorlók hulláma az Európai Uniót meglepetésként érte. Magyarország ekkor egyértelműen jelezte, hogy az áradat hatalmas veszélyt jelent, és a Schengen-szerződésben foglaltaknak megfelelően vállalkozott rá, hogy határainál megállítsa. Az uniós döntéshozó rendszerekben hosszadalmas folyamatok indultak meg, de mára bebizonyosodott, hogy ezek a mechanizmusok alkalmatlanok a problémák megoldására – tette hozzá. Herencsár Lajos szerint le kell szűrnünk a tanulságot, hogy Európa feladata immár nem a nyugati kultúra terjesztése, hanem annak védelme. – Ha az EU nem lesz képes döntéshozó szervezetként a megújulásra, nagyon borús jövő várható, hiszen a már kialakult törésvonalak erősödni fognak. Mindemellett, ha létszámban gyarapodik Európában a muszlim közösség, várhatóan politikai alapon is szerveződni fognak, tehát az sem kizárt, hogy a jövőben az európai törvényhozásokban is jelentős szerephez jutnak.
Európa kívánatos hely
Németh Szilárd, a magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke szerint tudomásul kell venni, hogy Európa a – különböző okokból érkező – bevándorlók számára kívánatos hely, és számbeli növekedésükkel egyre inkább csökken az általános közbiztonság, valamint a szubjektív biztonságérzet is. Hangsúlyozta, a klímaváltozás által kiváltott, és a gazdasági migráció eredményes megfékezése érdekében a kiváltó okokat, így a lakosságot gyötrő rablóbandákat, vagy az éhínséget az adott helyszínen kell felszámolni.
A panelbeszélgetésen jelen volt Szabó István, a Budapest Airport biztonsági igazgatója is, aki elmondta, a repülőtéren a Nyugat-Európában megszokott eljárással ellentétben nem külső biztonsági szervezetek emberei tevékenykednek, hanem a reptér maga választja ki és alkalmazza a biztonságiakat, ezáltal a rendszer könnyebben és gyorsabban áttekinthető, ellenőrizhető, és bízik abban, hogy a légikikötő a hatóságok támogatásával továbbra is „biztos pont” marad.
Zay Éva / Szabadság (Kolozsvár)