Határon átívelő együttműködés
Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) csütörtökön a 25. Bálványos Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén.
A Kárpát-medence egységes gazdasági, kulturális és oktatási térként történő kezelése a célja a két intézmény közötti együttműködésnek.
„Azért fontos ez az együttműködés, mert a mi hivatalunk különböző szolgáltatásokat nyújt vállalkozásoknak, és azt szeretnénk, ha ezeket a szolgáltatásokat a határon túli magyar vállalkozók is igénybe tudnák venni. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet egy jó kapcsolatteremtési forrás lehet, ő is a saját kapcsolatrendszerén keresztül tudja terjeszteni ezeket a lehetőségeket, hogy minél többen éljenek velük. Amiről így konkrétan beszélünk, az az Európai Uniónak a Horizont 2020-as keretprogramja, ami forintban számolva huszonegyezer milliárd forint, és ebből minél többet kellene a Kárpát-medencébe elhozni. Magyarországon a mi hivatalunk az, amely segítséget tud nyújtani ebben. Mi vagyunk minden szempontból azok, akik ehhez a dologhoz értünk. Azért nagyon fontos uniós program ez, mert ez a kutatásfejlesztésnek a csúcsa. Aki innen pénzt tud elhozni, az nyugodtan mondhatja, hogy az európai élvonalba tartozik, és mi nemcsak Magyarországot, hanem Székelyföldet, Erdélyt is szeretnénk ebben az élvonalban látni” – mondta el portálunknak Spaller Endre, a NIH elnöke.
A két szervezet a határon átívelő kutatási, fejlesztési és innovációs programok kidolgozásában, fejlesztésében és megvalósításában működik együtt. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a 2014-2020 közötti időszakban a Brüsszelből, valamint a különböző európai és magyarországi programokból származó pályázati lehetőségekre.
„Nem hozzánk lehet pályázni, hanem közvetlenül Brüsszelbe. Az egyszerűbb mód az, amikor egy vállalkozás kitalál egy innovatív projektet, amelyben műszaki innováció kell legyen, és benyújthat egy pályázatot közvetlenül Brüsszelbe. De hogy mi ez a dolog, amivel érdemes egyáltalán belevágni, ez mekkora adminisztráció, mit kell neki kitölteni, merre vannak az ajtók, ebben a mi hivatalunk tud segíteni. Vannak bonyolult ügyek, amikor tényleg nagy összegekről beszélünk, akkor egy konzorcium tud pályázni három országból. Ebből általában valamelyik nyugat-európai ország, egyetemek, kutatóintézetek. De ha ebből is kutatási feladatok kerülnek ide, az érték mindannyiunk számára. Nemzeti innovációs hivatal vagyunk, és nem országos, nekünk kifejezetten feladatunk, hogy a nemzet tagjait, bárhol is élnek, hozzásegítsük ehhez a lehetőséghez” – hangsúlyozta az Spaller. Elmondta, a hivatal a különböző termékek piacra vitelében is tud segíteni.
Az együttműködési megállapodást a Nemzeti Innovációs Hivatal képviseletében Spaller Endre elnök, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet részéről pedig Szász Jenő elnök látta el kézjegyével.
Péter Beáta, Székelyhon.ro

Megkezdte munkáját a megújult Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság
A határon túli magyar tudományos és felsőoktatási intézmények, civilszervezetek és kutatásszervező testületek, valamint az MTA közötti együttműködés erősítésének további lehetőségeiről is tanácskoztak a tavaszi tisztújítást követően megújult Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság első ülésén. A Budapesten kutató külhoni magyar tudósok rendelkezésére álló Domus Vendégházban tartott eszmecserén részt vett Lovász László, az MTA elnöke.
A tanácskozás résztvevőit Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke üdvözölte, majd a testület új tagjai bemutatkoztak a Kárpát-medencei magyar tudományos és felsőoktatási intézmények megjelent képviselőinek.
Ezt követően a határon túli magyar tudósok kutatásainak előmozdítását infrastrukturális támogatással és ösztöndíjakkal segítő Domus Hungarica programra beérkező pályázatokat elbíráló Domus Kuratórium elnöke, Paládi-Kovács Attila akadémikus tájékoztatott a legutóbbi Domus szülőföldi ösztöndíj pályázat eredményeiről. Mint elhangzott: a 2014. évi kiírásra összesen 151 pályázat érkezett be. A 33 csoport, 80 senior és 38 junior kutató által benyújtott pályamunkák közül 18 csoport, 33 senior és 7 junior kutató programjának megvalósítását támogatta a Kuratórium mintegy 24,5 millió forinttal.
     Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke meghívott vendégként azokról a NIH által meghirdetett programokról és az azok keretében elnyerhető forrásokról beszélt, amelyekre a határon túli magyar tudományosság képviselői és szervezetei is pályázhatnak. A tudomány iránt érdeklődő határon túli fiatalok is jelentkezhetnek például a 24. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre. A műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató-, fejlesztő-, illetve tudományos munka eredményével pályázók ösztöndíjat nyerhetnek el, illetve nemzetközi versenyeken indulhatnak.
     A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság ülése a hagyományoknak megfelelően a jelen lévő Kárpát-medencei magyar tudományos és felsőoktatási szervezetek, valamint az akadémiai kezdeményezéssel életre hívott Kolozsvári Akadémiai Bizottság, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, valamint Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács képviselőinek tájékoztatójával zárult. A fórumon így például a beregszászi kutató megtudhatta, mi történik a Drávaközben, a székelyföldi szociológus pedig értesülhetett az északi nyelvhatáron fekvő Nyitrán dolgozók terveiről. Széles körű eszmecserére nyújtott lehetőséget az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság által a romániai magyar felsőoktatási intézményvezetők számára szervezett találkozó, amely az együttműködés erősítése szempontjából fontos fórummá vált az elmúlt években.
     A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság ülésén tájékoztató hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepe idei programjairól is. A Magyar Tudományos Akadémia által immár több mint egy évtizede minden év novemberében megrendezett országos rendezvénysorozaton most is részt vesznek a határon túli magyar tudományos műhelyek. A 2014-es rendezvények központi témája a "Messze látó tudomány" lesz, a tudomány mint a jövő alakításának meghatározó eszköze, amely felelős válaszokat ad, értéket teremt, és értelmet ad a jövő tervezésének. Az MTÜ keretében Kolozsváron november 21-én immár 13. alkalommal rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvényét. Csíkszeredán az agrártudományok képviselői tanácskoznak, a révkomáromi Selye János Egyetemen a tankönyvekről szerveznek konferenciát, Szerbiában pedig a fenntartható mezőgazdasági fejlődés lesz az eseménysorozat kiemelt témája.
http://mta.hu/mta_hirei/megkezdte-munkajat

„Feltöltenék” Európa térképére a székely számítástechnikát
A székelyföldi számítástechnika kerüljön fel a Közép-Kelet- Európa térképére, az ágazat hazai ismertsége ne álljon meg Kolozsváron, Temesváron és Bukarestben – ezt a célt tűzték ki az informatika területén vállalkozó székely szakemberek.
A székelyföldi informatikai és kommunikációs cégek szakmai uniója tavaly alakult meg, az IT Plus klaszter, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara IT- és kommunikációs szakosztálya, valamint a Csíki Vállalkozói Egyesület szervezésében november 28-29-én Tusnádfürdőn tartják a második, régión belüli számítástechnikai, innovációs és technológiai témájú szakmai konferenciát.
Bihari Béla, a Kovászna megyei kereskedelmi kamara szakosztályának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, több cél is megfogalmazódott: a székelyföldi szakági cégek kapcsolati hálóját szeretnék erősíteni, de felveszik a kapcsolatot a meghatározó nagyvállalatokkal, felmutatják, milyen kitörési pontok vannak az ágazatban, melyek a régió felemelkedését is szolgálhatják. A romániai, elsősorban magyar érdekeltségű nagyvállalatok felé szeretnék kommunikálni, hogy a Székelyföldön erős számítástechnikai tömörülés van, mely megbízható és költséghatékony beszállító lehet.
Bihari Béla egyúttal arról is beszámolt, hogy pályázati forrásokból a klaszter elindította a legnagyobb helyi vállalkozások IT-átvilágítását, Háromszéken az ötven legnagyobb céget keresik meg, feltérképezik, hogy a számítástechnika és a kommunikáció területén milyen igényeik vannak.
Eddig hét cégnél jártak, és azt tapasztalták, hogy mindegyiknél szükség van valamilyen számítástechnikai termékre: menedzsmenti vagy telekommunikációs rendszerre, új vagy hatékonyabb honlapra, belső levelezőrendszerre, könyvelési programra. A vállalkozók azt is megfogalmazták, hogy ha tudnák, hogyan, szívesen rendelnének helyi terméket, mert annak gyorsabb lehet a szervizelése. A klaszter az átvilágítás eredményeit kiküldi a tagoknak, így juttatva további megrendeléshez őket.
A konferenciára egyébként 27 eladót hívtak meg az országból, Magyarországról és Németországból, a plenáris ülések témája a nagyvállalati számítástechnika, az innováció határok nélkül, a székelyföldi informatikusok lehetőségei és sikerei a globális piacon.
Az eladók között szerepel Farkas András, a Mol Románia IT-igazgatója, Demény Alpár, a magyarországi NNG, az iGO innovatív navigációs rendszerek kidolgozójának vezérigazgató-helyettese, Csorba F. Szilárd, a Richter Gedeon innovációra épül gyógyszercég IT-igazgatója, Spaller Endre, a Magyar Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, Benyó Péter, az OTP Mobile vezérigazgatója, Rácz Attila, az oktatási segédanyagokra specializálódott Magic Solutions tulajdonosa. Érdeklődni, bejelentkezni az itpluscluster.ro honlapon lehet.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro