Hírsaláta
MÁR TÍZ TELEPÜLÉS SZÉKELYFÖLDET AKAR. Székelykeresztúr önkormányzata elfogadta azt a határozatot, amelyben kinyilvánítja, hogy Székelyföld nevű, autonóm közigazgatási egységbe akar tartozni. A Székely Nemzeti Tanács felhívása nyomán az udvarhelyszéki kisváros sorrendben immár a tizedik, amely egyhangú szavazással fogadja el a határozatot Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró és Kökös után – áll a Székely Nemzeti Tanács tegnapi közleményében.
A FOCI-VB-T SEM NÉZHETJÜK MAGYARUL. Nem sikerült megállapodnia az MTVA-nak a román közszolgálati televízióval, így a téli olimpiához hasonlóan a brazíliai labdarúgó-világbajnokság mérkőzései sem lesznek elérhetőek az M1, illetve M2 közvetítésében Románia területén. Az MTVA közleménye szerint a környező országok közül Szlovéniával és Romániával nem sikerült megállapodniuk, miután tárgyalófelük általános kereskedelmi érdekre hivatkozva nem tette lehetővé a magyar adások kódolás nélküli sugárzását. (Transindex) VITA NÉLKÜL. Felháborodott az építészi kamara és a civil szféra egy csöndben megszületett miniszteri rendelet láttán: kedden jelent meg a Hivatalos Közlönyben a fejlesztési tárca vezetőjének ama rendelkezése, amely megkerülhetővé teszi a nyilvános vitákat a városrendezési tervek elfogadásának különböző szakaszaiban. Gyakorlatilag egy négyéves jogszabály egyetlen cikkelyét törölték, azt, amely úgy szólt, hogy amennyiben a városrendezési tervek elfogadási szakaszaiban nem tartanak nyilvános vitákat, a dokumentáció jogilag érvénytelen. Ezt a zavarosban halászni szerető „befektetők” életét megkönnyítő rendeletet természetesen nyilvános vita nélkül, csöndben fogadták el, a civil szféra oldalán álló jogászok már kilátásba helyezték megtámadását a közigazgatási bíróságon. (Népújság)
MEGDÉZSMÁLT TEHERVAGONOK. Tavaly 900 millió lej értékű árut loptak el tehervagonokból. A Cotidianul cikke szerint elsősorban az állomásokon, rendező-pályaudvarokon veszteglő tehervonatokat dézsmálják a tolvajok, de már rendszeres az is, hogy mozgó vonatból fújják meg az árut. Elsősorban az üzemanyagot vagy nyersolajat szállító tartályvagonokra hajtanak, de kiemelt célpontoknak számítanak a gabonaszállítmányok is. Mivel lopják a sínek melletti biztonsági elemeket is, Dan Şova miniszter elképzelése szerint ezeket betoncsőbe fektetve legalább egyméteres mélységben ásnák le. A leginkább dézsmáltnak a konstancai kikötő körüli vágányok számítanak, pedig azokat magáncég is őrzi. Erdélyben főleg a dési és a piski rendezőpályaudvarokon csapolják meg a tehervagonokat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Maffiák harca
Egyre jobban közeleg az államelnök-választási kampány, és sokasodnak azok a korrupciós vizsgálatok, amelyek a kampányban részt vevő politikusokat érintik.
Ez rendjén van, láttuk, hogy a Dan Voiculescu bezárása milyen zsigeri indulatokat ébresztett, miután emberek ezreit manipulálta a tíz évre elzárt politikus érdekeit védő hírhedt hírtelevízió. Csakhogy a manipuláció nem egyoldalú, hanem mindkét irányból tetten érhető. Az ügyészség szépen sorban a Szociáldemokrata Párt (PSD) valamennyi vezető politikusát kikezdte. Liviu Dragnea és Dan Şova, vagyis Victor Ponta két legközelebbi munkatársa került mostanában az ügyészség látókörébe, és nem kizárt, hogy hamarosan magát a miniszterelnököt is előszedik. Traian Băsescu államfő még el volt ragadtatva a májusi európai parlamenti választások előtt attól, hogy a korrupcióellenes ügyészség nem avatkozott bele a kampányba, és nem állt elő olyan, vezető politikusokat érintő, nagy médiaérdeklődésre számot tartó ügyekkel, amelyekkel megbolygathatták volna a kampányt. Az államelnök-választás tétje azonban jóval nagyobb, így kérdéses, hogy a vádhatóság meg tudja-e majd őrizni pártatlanságát ebben a kényes időszakban, amikor a vádhatóságra rendszerint minden irányból jelentős nyomás nehezedik.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Felfokozott hangulatban
Székelyföld román föld!, Ki a magyarokkal az országból! – szóltak az ismerős rigmusok szombat este a bukaresti nemzeti stadion lelátóin, miközben egy molinóról azt is megtudhattuk, hogy Románia szuverén, független, önálló és feloszthatatlan nemzetállam. 
A labdarúgó-szövetségnek nem sikerült tehát szép szóval hatnia az ultrákra, amin valljuk be, nem lepődtünk meg.
Miért is csodálkoznánk a „futballhuligánok” viselkedésén, amikor a kormány sem szokta visszafogni magát, amikor a magyarokon lehet ütni egyet, a magukat hírcsatornának nevező tévéadók okádják az emberek arcába a nap minden órájában, hogy mennyi baj van a magyarokkal, már most elnyomják a Székelyföldön élő románokat, mi lenne itt, ha elérnék a céljukat, és autonómiát kapnának, ráadásul a nyomtatott sajtóban is rendszeresen találkozunk uszítással, provokációval?
Miért lepődnénk meg azon, hogy kifütyülik és átpetárdázzák himnuszunkat, amikor a kormány hadat üzent a kisebbségi jelképeink használatának? 
Pontáék az elmúlt napokban is mindent megtettek azért, hogy ne legyen baráti a hangulat. Orbán Viktor múlt heti kolozsvári látogatása után Dan Şova, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője egyenesen románellenesnek nevezte a magyar miniszterelnököt.
Mindezt azért, mert támogatni meri a Romániában élő magyarok autonómiatörekvéseit. Meg persze azért, hogy a kampány hevében egyet rúgjon örök politikai riválisukba, Traian Băsescu államfőbe, amiért szóba állt a magyar kormányfővel.
De most már tulajdonképpen nem is foghatjuk az államfőválasztás közeledtére azt, hogy előkerült a magyar kártya, az ugyanis a szociáldemokraták kormányra kerülése óta folyamatosan az asztalon van, és a nagyobbik kormánypártot az sem zavarja, hogy az RMDSZ-szel éppen koalíciós partnerek.
Ebben a hangulatban pedig nem lehetett arra számítani, hogy nem lesz bozgorozás a lelátókon. Jó lett volna viszont nem reagálni a provokációra. Hátha majd legközelebb. Hazai pályán.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Gyűlöletkeltés a közvitában
Az új polgári törvénykönyv előírásai
Pénteken délelőtt a Maros Megyei Könyvtár Amerikai Sarok (American Corner) részlegén Cristina Lupu, a Független Újságíró Központ programigazgatója több megyénkbeli újságíróval találkozott, akikkel megosztotta tapasztalatait arról, hogy miként jelentkezik a gyűlöletkeltés a közvitában, különös tekintettel a választási kampányra. Kevesen tudják, hogy ezt az új polgári törvénykönyv börtönnel bünteti.
A központ középiskolás diákokkal készített egy felmérést arról, hogy különböző államelnök-jelölteknek milyen politikai diskurzusuk volt, s ebben miként jelentkezett az etnikai, vallási megkülönböztetés, a különböző embercsoportok iránti gyűlöletkeltés, a szexuális diszkrimináció. Ebben élen jár Gigi Becali, Dan Sova, de sokan mások is használtak a televíziócsatornák vitaműsoraiban a törvény által tiltott megbélyegző kifejezéseket. A véleménynyilvánítás a demokrácia alappillére, de vannak egyes esetek, amikor ezek korlátozhatók – ezzel az axiómával indította el az újságírókkal való beszélgetést Cristina Lupu, majd közösen kifejtették, hogy milyen esetekben indokolt a különböző csoportok vagy a magánszféra, illetve államérdek céljából megtiltani azt, hogy bizonyos információk a nyilvánosság elé kerüljenek. Mint ismeretes, a törvényalkotók, illetve a szakma máig sem tisztázta azt a kérdést, hogy szükség van-e médiatörvényre? Romániában jelenleg az alkotmány bizonyos cikkelyein és az audiovizuális törvényen kívül nincsen olyan jogszabály, amely kizárólag a médiára vonatkozna. Illetve az új polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv tartalmaz olyan előírásokat, amelyek az állampolgárokat védik bizonyos jól meghatározott esetekben. Ezekről esett szó részletesebben is a beszélgetéseken. Az ország alaptörvénye leszögezi, hogy tilos bárminemű diszkrimináció, faji, nemi, vallási, etnikai megkölönböztetés, a gyűlöletre uszítás, obszcén megnyilvánulás. Az alkotmány a szerző mellett a kiadót, a médiacég tulajdonosát teszi felelőssé az említett tiltott megnyilvánulások nyilvánosságra juttatásáért. A tiltásokat a polgári törvénykönyv 74. és 75. cikkelye tartalmazza, jó, ha ennek előírásait ismerik a médiában dolgozók, illetve azok, akiknek kapcsolatuk van a sajtóval vagy közszereplők. Az előadó külön kiemelte, hogy az internetes tartalom, a közösségi oldalak is nyilvános térnek számítanak az Európai Emberjogi Bizottság jogszabályai szerint, így az itt megjelenő sértő kijelentésekért is felelősségre lehet vonni az elkövetőt. Ezekért elsősorban az oldalt működtető, másodsorban pedig az információt feltevő (posztoló) a felelős, még akkor is, ha névtelenül vagy álnéven jelentkezik be. (Sz.m.: Megvannak a műszaki és jogi eszközök is arra, hogy azonosítsák az illetőt.)
Az előadáson elhangzottak mellett az újságírók konkrét esetekben is kikérték a szakértő véleményét, aki elmondta: az új polgári törvénykönyv szerint bármilyen kényes kérdésben, amelyben valaki a médiában dolgozó valamely közszereplőt állítja célkeresztbe, bizonyítania kell a jóhiszeműségét és a szándékát, hogy a megjelentek elsősorban közérdeket szolgálnak. Természetesen emellett vannak olyan etikai normák, amelyeket a szakmabeliek kötelezően be kellene tartsanak, mint a több forrásból való tájékozódás, az adatok hitelessége, bizonyíthatósága, amelyekkel mindenekelőtt a szakma hitelességét erősítik.
A jelenlevők fontosnak tartották a médiaoktatást is. A központ ezért is szervezett a szóban forgó témáról egy nyári tábort marosvásárhelyi diákoknak, de ennek kapcsán felvetődött az is, hogy a középiskolákban kötelezővé kellene tegyék – akár választható tantárgy szintjén – a médiaoktatást, mert ezáltal értőbb fogyasztókat nevelnének ki, akik megfelelően tudnak szelektálni az információhalmazból, és ezáltal társadalmunk felkészültebb, érettebb polgárai lehetnek.
(vajda)
Népújság (Marosvásárhely)

Victor Ponta: tikos ügynök és/vagy jó hazafi?
Traian Băsescu végül bejelentette: Victor Ponta az az államfőjelölt, aki korábban a titkosszolgálatoknak is dolgozott. Az elnök azonban konkrét bizonyítékokkal nem szolgált. Azt sem tudni, hogy rendelkezik-e adatokkal állítása alátámasztásához, és azért nem hozza nyilvánosságra ezeket, mert ez törvényellenes.
Bizonyítékok helyett – gyanúokok
Traian Băsescu két gyanúokból indult ki. Az első az egykor a Szociáldemokrata Pártban tevékenykedő, jelenleg független szenátor, Valer Marian 2013-ban Victor Pontához intézett interpellációja. Ebben a honatya nyíltan rákérdez Victor Pontára, igaz-e, hogy 1997-ben, még ügyészként a Külföldi Hírszerző Szolgálat tábornoka, Cornel Biriş beszervezte ügynöknek, és az „Árnyékok” vagyis „H” ügyosztály fedés alatt lévő embere volt?. Valer Marian arra is választ várt Victor Pontatól, hogy a hírszerző szolgálat embereként maffiaellenes szakképzésben vett-e részt, azzal a feladattal, hogy megfigyelje Carla del Ponté volt maffiaellenes ügyészt, később a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló Bűnvádi Bíróság főügyészét.
A Szatmár megyei szenátor egyébként amolyan „egzotikus” politikus hírében áll, ám tény, kapcsolatban van olyan emberekkel, akiktől megszerezhet mások számára hozzáférhetetlen információkat. Valer Marian különben 2010 és 2014 között 11 interpellációt nyújtott be Emil Boc, Mihai Răzvan Ungureanu és Victor Ponta kormányfőkhöz. Mindegyik interpellációjára választ kapott – erre, a 2013 szeptemberében megfogalmazott kérdéssorra azonban Victor Ponta nem válaszolt.
Traian Băsescu állítását alátámaszthatja az a körülmény is, hogy Victor Ponta igen gyorsan emelkedett felfelé a szakmai illetve a politikai ranglétrán. A jelenlegi kormányfő 1995-ben végezte el az egyetemet, ám már 1998-ban – amikor a szociáldemokraták nem voltak kormányon – máris a Legfelsőbb Bíróság ügyésze lehetett. Emellett, mint ahogy a Gândul kiderítette: Ponta az államfő által emlegetett periódusban, 1997 és 2001 között többet volt külföldön, mint idehaza, és emiatt az ügyész kollégái a háta mögött „Nagykövetnek” nevezték.
Victor Ponta ellen vall az is, hogy Traian Băsescu állításának megfelelően kormányhatározatot írt alá, amely immár nem csak a tényleges, hanem a volt ügynökök kilétének felfedését is megtiltotta. A jogszabályt a Legfelsőbb Védelmi Tanács megkerülésével hozták nyilvánosságra, ráadásul a Külföldi Hírszerző Szolgálat nemrégiben lemondott és jelenleg államfőjelöltként induló igazgatója, Teodor Meleşcanu államtitokra hivatkozva nem adott választ Traian Băsescu arra a kérdésére, hogy vannak-e a kormánytagok között korábbi ügynökök.
Victor Ponta öngólt lőtt?
Az államfő leleplezése nyomán Victor Ponta néhány korábbi kijelentése is igazolni látszik a gyanút. A miniszterelnök ugyanis az Băsescu állítására, miszerint az államfőjelöltek között van egy korábbi ügynök is, leszögezte: politikai szempontból elnök nyilvánvalóan nem rá gondolt, hiszen ilyen szempontból ellenőrizte a kormány tagjait, így megbizonyosodhatott volna afelől, hogy közöttünk nincs ügynök. Csakhogy Traian Băsescunak éppen az államtitokra hivatkozó Teodor Meleşcanu ellenszegülése miatt nem nyílt erre lehetősége, azaz nem sikerült ellenőriznie, vannak-e vagy nincsenek ügynökök a kabinetben.
Victor Ponta nemrégiben azzal is érvelt, hogy ha valaki Oroszországnak vagy Észak-Koreának kémkedett volna, az valóban probléma lenne. Ha azonban az ország iránti kötelességének tett eleget, akkor dicséretet érdemelne. Ezzel a kijelentésével feltehetően biztos terepet akart magának biztosítani, bármi is történjék.
Pontát vagy Udreát segítette?
Traian Băsescu bejelentését követően tömegesen érkeztek a politikusi reagálások. Ezek nagyrészt két nagy csoportba oszthatók. Vannak, akik úgy vélik, hogy a „leleplezéssel” az államfő nagyban elősegítette Victor Pontát az államfői székhez vezető úton. A Külső Hírszerzési Szolgálatnak dolgozó miniszterelnököt igen sokan jó hazafinak, amolyan hősnek tekintik majd, aki jó szolgálatot tett országának. Ez az érvelés alátámasztja azt a feltételezést is, hogy Traian Băsescu és Victor Ponta már régóta együtt dolgoznak, amire jól utal az államfő kemény támadása Klaus Iohannis és Teodor Meleşcanu ellen.
Mások ezzel szemben azonban úgy gondolják, ilyenfajta együttműködés nem létezik kettejük között. Traian Băsescu nyílt támadást intézett Victor Ponta ellen, hogy ezzel megkönnyítse védence, Elena Udrea esetleges bejutását az államfő-választások második fordulójába.
Robert Cazanciuc igazságügyi tárcavezető viszont „egyszerű kampánybeszédnek” minősíti Traian Băsescu vádját. Szerinte mindez akkor lenne komoly és törvénybe ütköző, amennyiben politikai rendőri tevékenységet folytató személy súgott volna be embereket a Securitáténak.
Hajmeresztő vádak
Tavalyi interpellációjában Valer Marian a titkosszolgálati múlt mellett számos más váddal is illeti Victor Pontát. Egyebek között megismétli a kormányfő ellen már korábban is elhangzott állítást, miszerint 1990-ben Párizsban csőlakó életmódot folytatott, illetve a francia fővárosban homoszexuális kapcsolata volt a Külföldi Hírszerző Szolgálat álcázott tisztjével, Marin Bobeicával. Valer Marian arra is rákérdez, részt vett-e Victor Ponta „szexuális orgiákon” a Târgu Jiu-i Ana és a bukaresti Rin Grand Hotel szállodákban, illetve része volt-e a turceni-i hőerőmű lenyúlásában barátja, Dan Şova ügyvédi irodáján keresztül.
Interpellációjában Valer Marian azt állítja, hogy Victor Ponta Adrian Năstase kormányfő ellenőrző testületének vezetőjeként mindenképpen rá akarta venni Cristian Panait ügyészt arra, tartóztassa le a Bihar megyei ügyészség ügyészét, megbosszulva ezzel azt, hogy az ügyész kőolajcsempészés vádjával őrizetbe vette a Szociáldemokrata Párt egyik fő szponzora, Bihar megye akkor prefektusa, Adrian Tarău fiát. Ennek kapcsán a szenátor felteszi a kérdést: volt-e köze Victor Pontának Panait öngyilkosságához? Valer Marian ugyanis Panait nagynénjétől – akinél az ügyész lakott – úgy tudja, hogy Panait utolsó szavai ezek voltak: „A gazember Ponta ölt meg”. 
Bogdán Tibor
maszol.ro

Az elhallgatott kampányüzenet
Két hét sincs már az elnökválasztásig, de nem az államfőjelöltek, hanem az óriás korrupciós ügyek uralják a közbeszédet, a főszereplő pedig nem a kampányfinisben mindenfelé két kézzel osztogató Victor Ponta kormányfő, hanem egyik elvtársa, Viorel Hrebenciuc, akiről napról napra, sőt, tegnap már óráról órára újabb – és egyre súlyosabb – visszaélések derültek ki.
 A közel százezer hektáros jogtalan erdő-visszaszolgáltatásoktól már az ügyészség és más állami intézmények, köztük a parlament befolyásolási kísérleteihez értek a kivizsgálással, és tevékenysége annyira szerteágazó, hogy összefoglalni is nehéz.
Döbbenetes nem csupán az, hogy milyen hosszúra nyúltak Hrebenciuc kezei, hanem az is, hogy az ország rangban ötödik embere, a képviselőház egyik alelnöke – bőrét igyekezvén menteni – próbálja megvesztegetni a korrupcióellenes ügyészséget, majd párttársát, Dan Şovát is, azt ígérve neki, hogy az amnesztiatörvényért cserébe támogatja a pártelnöki tisztségbe jutását. Érthetetlen viszont az a csend és nyugalom, amivel az alakulat viszonyul mindehhez. Victor Ponta pártelnök úgy kampányol tovább, mintha mi sem történt volna, mosolyogva, tréfálkozva jön-megy egyik népünnepélyről a másikra, és beéri egy szigorúan semleges, semmitmondó nyilatkozattal – mindenki egyenlő a törvény előtt –, holott ropog és lángol alatta az őt magasba emelő és fenntartó ág, apósa is sáros a posztkommunista időszak legnagyobb korrupciós botrányában. Hallgatása persze érthető, bár e struccpolitikával aligha fogja elcsendesíteni az egyre hevesebben tomboló vihart. Lehet, arra számít, hogy ő maga előremenekülhet a Cotroceni-palotába, és onnan majd kegyelmet osztogathat azoknak, akik a dolgok jelenlegi állása szerint már csak ebben bízhatnak, de legalább egy becsületbeli lemondást megkövetelhetett volna azoktól, akik ilyen súlyos gyanúba keveredtek. De nem: állítása szerint a Hrebenciuc és társai ügyről nem beszéltek a koalícióban, csak az elnökválasztás első fordulója utáni teendőkről. No meg az örök rivális, Traian Băsescu hatástalanításáról.
Pedig az ő játszmái, de a többi román jelölt piszkos kis üzelmei is eltörpülnek a nagy szociáldemokrata összeomlás mellett, ami nem csupán őket érinti, hanem az egész országra árnyékot vet. Civilizált államban ugyanis egy kormányfő és reménybeli államelnök nem lehet ennyire közömbös az általa is viselt mundér becsülete iránt. Főként, ha maga is kémgyanús... Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hrebenciuc lemondott képviselői mandátumáról
Lemondott kedden képviselői mandátumáról az ellene zajló korrupciós eljárások miatt Viorel Hrebenciuc, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) befolyásos politikusa, a képviselőház eddigi alelnöke.
A döntést Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke, Hrebenciuc párttársa jelentette be. A hatodik parlamenti mandátumát betöltő Hrebenciuc később közölte: egyedül döntött, előtte nem egyeztetett senkivel, nem bánt meg semmit, mostantól pedig áll az ügyészek rendelkezésére. Egyúttal megjegyezte: 2016-tól visszatér a parlamentbe.
A további eljárás értelmében a parlament plénuma tudomást vesz Hrebenciuc lemondásáról, és megállapítja mandátumának megszűnését. Erre várhatóan hétfőn kerül sor. A határozatot a Hivatalos Közlönyben is meg kell jelentetni. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ugyanakkor már ez előtt kezdeményezheti az őrizetbe vételét.
Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje a hírre úgy reagált: a lemondás kiiktatja az igazságszolgáltatást a választási kampányból. A pártvezetés egyébként kedden délután rendkívüli ülést tartott az ügy miatt.
Mint arról beszámoltunk, Hrebenciuc ellen összesen három ügyben nyomoz a DNA. A legfrissebb, hétfőn nyilvánosságra került ügyben azzal gyanúsítják, hogy bizonyos ellenszolgáltatásokért cserébe az ellene zajló DNA-nyomozásokról, a lehallgatott beszélgetéseiről kért adatokat Dumitru Iliescutól, a kormányőrség (SPP) volt vezetőjétől. Az ügyészség szerint a politikus az információkért cserébe ígéretet tett arra, hogy Iliescu lányát, aki építész, segít egy közintézménynél alkalmazni.
Egyúttal azzal is gyanúsítják, hogy párttársának, Dan Șova volt fejlesztési miniszternek, a párt szóvivőjének ígéretet tett, támogatja őt a pártelnökség megszerzésében, amennyiben új amnesztiatörvényt kezdeményez, és nyomást gyakorol az igazságügy-miniszterre egy olyan módosító javaslat elfogadása érdekében, amely a korrupció ellen küzdelemről és a korrupt politikusok büntetéséről szóló 78/2000-es törvényt érintette volna, és amely épp a Hrebenciucot érintő vizsgálatokban szavatolt volna számára büntetlenséget. Az ügyben Șova ellen is bűnvádi eljárás indult befolyással üzérkedés miatt.
Egy másik ügyben a DNA azzal gyanúsítja, hogy több más személlyel együtt anyagi ellenszolgáltatás fejében azt ígérte különböző személyeknek, hogy közbenjár az érdekükben bizonyos, őket meg nem illető javak visszaszolgáltatásában.
Hrebenciuc ellen még ez előtt befolyással üzérkedés miatt indult vizsgálat, mivel a gyanú szerint nyomást gyakorolt a médiahatóságra egy pártkollégája televíziójának sugárzási engedélye ügyében. A DNA az illegális visszaszolgáltatások ügyében kérte Hrebenciuc előzetes letartóztatásba helyezését.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Nem jöttek be az RMDSZ számításai a koalícióban
„Politikai skizofréniából" szabadult Kelemen Hunor, miután Traian Băsescu államfő nemrég aláírta a miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségről történő lemondását.
Az elnöki „kegyelem" közel három hónapig váratott magára, az RMDSZ elnöke ugyanis július 11-én, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) kolozsvári ülését követően jelentette be a Ponta-kabinetből való távozását, amelyet végül augusztus elsején terjesztett a kormány elé.
A politikus azután döntött a lemondás mellett, hogy a kormány – egészen pontosan a külügyminisztérium – a szövetséggel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság (EB) jogvitájába. Az RMDSZ és a kisebbségek európai ernyőszervezete által kidolgozott Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés a kisebbségek védelmében szorgalmaz uniós szintű jogalkotást, de az EB elhárította illetékességét.
Az elutasítás ellen a kezdeményezők pert indítottak az Európai Unió Bíróságán, amelybe Románia és Szlovákia az EB, Magyarország pedig a kisebbségek oldalán lépett be. Kelemen maga is bevallotta, hogy „tudathasadásos állapotba" került, hiszen a polgári kezdeményezés bizottságának alelnökeként egy időben lett felperes a luxemburgi perben, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyetteseként pedig alperes.
Dan Şova „profizmusa”
Dan Şova, a PSD szóvivője rendkívül irritáltan és arrogánsan reagált megkeresésünkre, amelynek során azt firtattuk: mi az alakulat álláspontja a kormánystruktúra átalakítására vonatkozó RMDSZ-es kezdeményezés kapcsán. „Miért engem kérdez? Én nem beszélhetek a párt álláspontjáról" – jelentette ki a szenátor, majd felvetésünkre, miszerint szóvivőként többek között pártja politikájának, véleményének ismertetése a feladata, többször kihangsúlyozta: ő profi, mi pedig összetévesztjük egy amatőrrel. További erősködésünkre Şova azt javasolta, forduljunk a PSD elnöki posztját is betöltő Victor Ponta kormányfőhöz, az általa megadott mobilszámon azonban többszöri hívásunkra sem válaszolt senki.
Mindemellett a „kinn is vagyok, benn is vagyok" állapot Kelemen távozása után is fennmaradt, hiszen az RMDSZ a politikai alakulatokra kevésbé jellemző módon elnöke nélkül maradt a Ponta-kabinet tagja. Lapunk kérdésére, miszerint megkönnyebbüléssel fogadta-e, hogy megszűnt a korábbi „skizofrén helyzet", az RMDSZ elnöke elmondta, sem meglepetést, sem drámai pillanatokat nem jelentett számára lemondása elfogadása, hiszen a döntést maga hozta, és nem változtatta meg.
Ugyanakkor a szövetség szempontjából több okból sem bizonyult hasznosnak Kelemennek a kormányból való távozása. Bár a koalíciós tárgyalásokon továbbra is a szövetségi elnök képviselői az alakulatot, az államfőválasztási kampány során már nincs alkalma „hátországként" kihasználni a kormányfőhelyettesi és kulturális miniszteri tisztségek adta előnyöket, például nem korteskedhet a művelődési tárca által folyósított támogatásokkal.
Az RMDSZ tervei ellenére, miszerint a 45 napos ideiglenes ügyvivői időszakra Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kerüljön a művelődési tárca élére, Victor Ponta kormányfő saját hatáskörébe vonta a kulturális minisztérium irányítását, igaz, az aláírási jog gyakorlását Hegedüs Csilla államtitkárra bízta.
Azonban az RMDSZ-nek főként abban nem sikerült átvinnie akaratát a koalícióban, hogy válasszák szét az eddig ugyanazon politikus által betöltött kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi posztot, az új kormánystruktúrát pedig terjesszék a parlament elé.
A Krónika már augusztusban, Biró Rozália kinevezésének elutasítása után megszellőztette ennek forgatókönyvét, amely szerint a kormányfőhelyettesi tisztséget Korodi kapta volna meg, a kulturális tárcáért pedig Szabó Ödön bihari parlamenti képviselő lobbizott. A Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenállása miatt azonban a terv kútba fulladt.
Kelemen Hunor lapunknak elismerte, szeptember elején valóban felmerült ez a forgatókönyv, ma viszont már nem aktuális. „Egészen amatőrnek kellene lennie az embernek, hogy most, választási kampányban előálljon ilyen kéréssel. Nem a PSD támogatásáról vagy annak hiányáról volt szó, nem magával az új kormánystruktúra elvével volt problémája senkinek, hanem azzal, hogy mi sül ki abból, ha megnyitunk egy ilyen vitát" – magyarázta a Krónikának Kelemen.
Az államfőválasztások eredményének kihirdetéséig tehát marad minden a régiben, a koalíció és a kormány sorsa pedig a Cotroceni-palota új lakójának kiléte alapján dől el.
Államfőválasztás: nincs PSD-s elvárás?
Nem elvárás az RMDSZ iránt, hogy az elnökválasztás második fordulójában a koalíció versenyben maradt jelöltjét támogassa, de természetes, hogy a párt egyeztessen partnereivel az első forduló után – mondta Kelemen Hunor az MTI-nek, miután Ponta koalíciós egyeztetést helyezett kilátásba november harmadikára (az első forduló utáni napra), amelyen a bukaresti kormánypártok eldöntik: kit támogatnak a második fordulóban, és ki lesz a miniszterelnök.
Az RMDSZ elnöke rámutatott: az első forduló után a szövetség elnöksége felméri a lehetőségeket, és ennek függvényében alakítják ki álláspontját. „Ha koalícióban vagyunk és kormányozni akarunk, akkor az egyik opció az, hogy Pontát támogatjuk. A másik opció pedig az, hogy Johannist támogatjuk, ha a papírformának megfelelően valóban ő kerül be a második fordulóba" – magyarázta Kelemen, hozzátéve: a koalícióban nem tevődött fel úgy a kérdés, hogy az RMDSZ vajon kormányon maradhat-e a PSD oldalán, ha Johannist támogatná.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Szemfényvesztés
Tessenek lenyugodni, a rendszerváltás nem ért véget Romániában. Viorel Hrebenciuc egyelőre nem megy börtönbe, mint ahogy a titkos alkuk, sarokba szorítások, a szekus módszerek korszaka sem múlt el.
A legnagyobb kormánypártban olyan meccs zajlik éppen, amilyet a választásokat követően szokás megtartani. Természetesen a helyezkedések máshol sem az eredmények közzététele után kezdődnek, hanem sokkal korábban, de normális esetben ezek rendszerint csendben, finoman történnek mindaddig, amíg nem közlik az első exit pollt.
A PSD-ben idő előtt durrant el az első lövés, mert a korrupcióellenes ügyészség beletrafált a nagyközönség számára egyelőre még átláthatatlan egyik erdőügybe. Mint ismeretes, befolyással, nyomásgyakorlással, lekenyerezéssel, zsarolással kaptak több tízezer hektárnyi erdőt politikusok és kőgazdag emberek. Igazából akkor kapta fel mindenki a fejét erre az ügyre, amikor az ügyészek a PSD háttérembere, egészen pontosan bábjátékosa, Viorel Hrebenciuc mentelmi jogának megvonását kérték a parlamenttől. Ezzel elszabadult a pokol, politikai értelemben. Nem, nem a szégyenérzet, a várható súlyos következmények indítottak be valamilyen tisztulási folyamatot, hanem az újabb ügyeskedések vezettek el egy kisebb méretű leszámoláshoz. A szociáldemokratáknál az vágta ki a biztosítékot, hogy egy lehallgatott felvétel szerint Hrebenciuc pártelnököt csinált volna a félhülyének tartott Dan Șovából, ha az segít áttolni a parlamenten egy olyan módosítást, amely nyomán nem számítanának bűncselekménynek Hrebenciuc műveletei az erdőügyekben. (Hrebenciucról egyébként meg kell említeni, hogy semmi sem történik nélküle a román belpolitikában, a rossz nyelvek szerint jó viszonyt ápol Verestóy Attila RMDSZ-szenátorral, akivel több alkut is kötött a szövetség kormányzati szerepvállalásáról.)
Kitört hát a botrány, az ügyészek közben a nagyérdemű közönséget különböző lehallgatási jegyzőkönyvekkel szórakoztatják. A PSD-ben ettől levadult mindenki. Ugyanis mindenki biztosra veszi, hogy a jelenlegi pártelnök, Victor Ponta megnyeri a választást, államfő válik belőle, ergo új pártelnököt kell választani. Erre sokan pályáztak, és addig nem is volt különösebb cirkusz, míg a Hrebenciuc-Șova-beszélgetést nyilvánosságra nem hozták, mert kiderült, Hrebenciuc a pártelnöki tisztséget már áruba bocsátotta. A párt elnöksége azonnal felfüggesztett mindenkit, akit csak lehetett, illetve akire egyébként is haragudott, két nappal később pedig a Ponta utódának tartott Liviu Dragnea hivatalosan is közölte, megpályázza a pártelnöki tisztséget. Dragneát egyéként Hrebenciuc nem kedveli, Ponta viszont igen, sőt, muszáj is neki. Mert ha nem, akkor lehet, hogy nem lesz elnök belőle. Dragnea ugyanis a motor a pártban, ha ő nem hajtja meg a népet, akkor a második fordulóban bármi történhet. Ha viszont odateszi a csontot, akkor olyan mozgósítást levezényel, hogy öröm lesz nézni. Pontának cseppet sem hiányzik, hogy Dragnea mostanság megsértődjön.
Közben Hrebenciuc nagystílűen lemondott a képviselői mandátumáról, ezzel elszállt a mentelmi joga, indulhat ellene az eljárás, lehet indítványozni a bíróságnál a letartóztatását. A pártja megköszönte neki, hogy ezzel a gesztussal megkímélte a szervezetet a botránytól, a sajtóban sokan nemes tettként értékelték a lemondást, hurrá véget ért a rendszerváltás! Na persze.
Hrebenciuc annál nagyobb játékos, hogy a lemondásába ne legyen egy csel beágyazva. A szakértők szerint ugyanis a mandátum és a vele járó jogok lemondás esetén akkor szűnnek meg, amikor a parlament illetékes háza tudomásul veszi, a Hivatalos Közlöny pedig lehozza, hogy megürült egy hely. Erre viszont lehet, hogy egyhamar nem kerül sor. A törvényhozás ugyanis éppen szabadságon van, az elnökválasztás végéig nem is mennek vissza dolgozni a honatyák. Hétfőre össze van hívva ugyan a plénum egy másik ügyben, de ilyenkor általában nem jön össze a kvórum. Amíg a Hivatalos Közlönyben nem jelenik meg a mandátum megszűnésére vonatkozó valami, Hrebenciuc szabadon mozoghat és kavarhat. Liviu Dragnea viszont már résen van.
A rendszerváltás valójában nem ért véget, csak éppen változik.
Szüszer-Nagy Róbert
Székelyhon.ro

Viorel Hrebenciuc is vizsgálati fogságban
Őrizetbe vette kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Viorel Hrebenciucot, a Szociáldemokrata Párt (PSD) befolyásos politikusát, aki az ellene zajló korrupciós eljárások miatt múlt héten mondott le képviselői mandátumáról.
A politikus – akit mintegy négyórás kihallgatás után bilincsben vezettek el – az ügyészségre megérkezve közölte: felkészült a legrosszabbra, vagyis az őrizetbe vételre, ugyanakkor nem fél, mivel „tudja, hogy mit tett”, két-három hónap múlva azonban már mindenki csak nevetni fog az ügyön. Azt is mondta: bizonyos egybeesések ellenére nem érzi úgy, hogy elárulta a pártja, mint ahogy ő sem árulta el soha a PSD-t.
Mint ismeretes, Hrebenciuc ellen három korrupciós eljárás is zajlik, a DNA ugyanakkor elsősorban az illegális erdő-visszaszolgáltatások ügyében játszott szerepe miatt kérte az előzetes letartóztatásba helyezését a szintén PSD-s Ioan Adam brassói képviselővel együtt. Az ügyben egyébként már pénteken harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezték Hrebenciuc fiát.
A politikus azt követően mondott le, hogy kiderült: azért is eljárás indult ellene, mert törvénytelenül adatokat kért az ellene zajló másik két ügyről, illetve mert egy lehallgatott telefonbeszélgetés során azt ígérte párttársának, Dan Şova volt közlekedési miniszternek, hogy támogatja a pártelnökké választását, amennyiben kezdeményezi a korrupcióellenes törvény azon cikkelyének kiiktatását, amelyek alapján elítélhetnék őt.
Először azért került a DNA célkeresztjébe, mert a gyanú szerint nyomást gyakorolt a médiahatóságra egy párttársa televíziójának sugárzási engedélye ügyében, másodszor pedig azért, mert az ügyészség szerint több mint 40 ezer hektárnyi erdőterület törvénytelen visszaszolgáltatásában működött közre. Keddi értesülések szerint egyébként az ügyészség ez utóbbi ügyet összevonja a Şova-üggyel.
Balogh Levente |
Székelyhon.ro

Választhatunk
Túl vagyunk egy kemény, sőt néha kimondottan durva államfő-választási kampányon, vasárnap pedig megnyílnak a szavazóhelyiségek, hogy a polgárok eldönthessék: kit tartanak a legmeggyőzőbbnek a tizennégy jelölt közül. 
A kampányidőszak egyik főszereplője ezúttal a jelöltek és a pártok mellett az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) volt. Tevékenységének legfőbb áldozata a kormányzó PSD, amelynek jelöltje, Victor Ponta a legnagyobb eséllyel vág neki a megmérettetésnek, viszont a párt több vezető politikusa elleni eljárás a legkevésbé sem tesz jót az esélyeinek.
Az, hogy a párt szürke eminenciása, Viorel Hrebenciuc ellen egyszerre három ügyben is nyomoz a DNA, és az, hogy kiderült: Hrebenciuc a pártelnöki tisztséget is „belengette” Dan Sovának, rábeszélendő, hogy kezdeményezze a korrupcióellenes törvény számára kedvező módosítását, akkor is árnyékként vetül a pártra, ha Hrebenciucot gyorsan beáldozták. Persze ez nem jelenti azt, hogy Ponta nem győzhet – viszont beszédes bizonyítványt állít ki az ország morális szintjéről, ha valóban rá szavaznak a legtöbben.
Igaz, a másik kormánypártnak, az RMDSZ-nek is kijutott a „jóból”: bizonyára nem hiányzott nekik, hogy a választás előtti héten derült ki: meglehetősen kétes hátterű és szándékú szervezet képviselőinek közvetítésével ültek le egy második, megkérdőjelezhető legitimitású „neptuni” egyezményt létrehozni a magyarok és a románok között.
Már csak azért is, mert a magyarok az EMNP jelöltjének ringbe szállásával most először két jelölt közül is választhatnak. (Ott van persze kisebbségiként Klaus Johannis is, de nem biztos, hogy jó lenne a magyar közösség jövője szempontjából, ha sok magyar rá szavazva biankó csekket állítana ki a szász, de mégiscsak egy bukaresti párt élén politizáló, a magyar ügyek iránt semmilyen empátiát nem tanúsító jelöltnek.)
Az első forduló tehát számunkra most főleg a magyar–magyar versenyről szól – hiszen ezúttal nem kell a parlamentből való kieséstől félni. A képviselőet elvesztésével való riogatás most tárgytalan, az eddigi eredmények és programok alapján döntheti el mindenki, melyik magyar jelölt, melyik magyar politikai oldal politikáját, jövőképét tartja hitelesnek és támogatásra méltónak.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Folytatja a kormányzást a PSD, kizárták Geoanát és Şovát
Folytatni kívánja a Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormányzást, a párt kongresszusát márciusban tartják, és egyelőre nem alkalmaznak szankciókat azon területi szervezetekkel szemben, amelyek rosszul teljesítettek az államfő-választási kampányban – erről döntött csütörtökön a PSD országos, kibővített elnöksége.
Ugyanakkor Victor Ponta pártelnök Mircea Geoană, Dan Şova és Marian Vanghelie kizárását javasolta – ezt a pártvezetés nagy többséggel meg is szavazta.
Ez Victor Ponta pártelnök-miniszterelnök győzelmét jelenti, mivel egyes területi vezetőkkel szemben ő arra az álláspontra helyezkedett, hogy kormányon kell maradni, és a párt soron következő kongresszusát, amelyen elemzik az általa elveszített államfőválasztás tanulságait, csak márciusban kell megtartani.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Kormány alakulhatna a bebörtönzött volt miniszterekből
Akár két kormányt is össze lehetne állítani azokból a volt miniszterekből, akik jelenleg börtönbüntetésüket töltik vagy bűnvádi eljárás zajlik ellenük korrupció miatt. Az ügyészek által „javasolt” és a bírák által „jóváhagyott” kormánynak lenne miniszterelnöke, miniszterelnök-helyettese, néhány tárca esetében pedig akár több miniszterjelöltje is.
Tizenhárman rács mögött
Az utóbbi években az igazságszolgáltatás 13 volt minisztert küldött börtönbe korrupció vádjával. „Árnyékkormányuk” nemzeti egységkormány lenne, hiszen különböző pártok színeiben, különféle kormányok tagjai voltak.
E kormány miniszterelnöke természetesen Adrian Năstase lenne, aki ezt a tisztséget 2000 és 2004 között amúgy is betöltötte. A politikust feltételesen szabadlábra helyezték, a „Minőség Trófeája” és a „Zambaccian-dossszié” miatt két alkalommal is börtönben ült. Adrian Năstase egyébként korábban külügyminiszter is volt, így akár ezt a tárcát is betölthetné, ha mondjuk újabb rács mögé kerülő kormányfő áhítozna a miniszterelnöki székre.
Miniszterelnök-helyettes George Copos lenne, aki rövid ideig, 2004 és 2006 között ellátta már ezt a tisztséget. A politikus-üzletemberre két büntetést is kiszabtak: a labdarúgók átigazolásának ügyében 4 évet és nyolc hónapot, a „lottó 1” dossziéban pedig 4 évet kapott.
„Megduplázott tárcavezetők”
Mezőgazdasági tárcavezető nyilván a korábbi mezőgazdasági miniszter, Ioan Avram Mureşan lenne, aki a volt miniszterek közül a legnagyobb büntetést kapta: hét évet pénzalapok eltérítéséért, de további három évre ítélték a „kenőmájas” dosszié kapcsán is. Igaz, a kétes rekordon Sorin Pantiş egykori távközlési miniszterrel osztozik, akit szintén hét évre ítéltek az Élelmiszeripari Kutatóintézet privatizálásáért. Decebal Traian Remeş volt pénzügyminisztert a „kenőmájas” dossziéban ítélték három évre – ő már letöltötte büntetését.
A bebörtönzött miniszterek „árnyékkormányában” a közlekedési tárca esetében nagy a tolongás. A tisztséget elfoglalhatná ugyanis a szociáldemokrata Miron Mitrea, akit anyja lakásának csúszópénzzel történő felújítása miatt ítéltek a napokban öt év szabadságvesztésre. De a tárcára pályázhat a liberáis Relu Fenechiu is, aki a „transzformátorok” ügyében kapott öt évet.
A védelmi tárca élén két miniszter is állhatna. Az egyik Victor Babiuc, akit két év börtönre ítéltek a korábban általa vezetett védelmi minisztérium és Gigi Becali üzletember telekcseréje miatt. Victor-Atanasie Stănculescu lenne a másik miniszterjelölt. A tábornok már 6 évet letöltött az 1989. decemberi eseményekben bejátszott szerepe miatt kiszabott 15 évből.
Az ifjúsági és sportminiszter tisztségét elfoglaló Monica Iacob Ridzi börtönéveit tekintve is igen „fiatal”, hiszen csak néhány napja kezdte el letölteni öt éves büntetését, amelyet a május 2-i ifjúsági nap megszerzése során elkövetett pénzügyi manővereként róttak ki rá.
Házi őrizet, bírósági felügyelet
Az „árnyékkormánynak” tagja lehet majd a pillanatnyilag házi őrizetben lévő Elena Udrea, korábbi idegenforgalmi miniszter, akit a neves román ökölvívó, Lucian Bute bukaresti gálája és az úgynevezett Microsoft-dossziéban vádolnak több bűncselekménnyel is. A Bute-ügyben folyik eljárás a II. Boc-kormány gazdasági minisztere, Ion Ariton ellen is.
A négy Ponta-kormány közül háromban miniszterelnök-helyettesi és regionális fejlesztési miniszteri tisztséget betöltő Liviu Dragneát a Traian Băsescu volt államfő felfüggesztése kapcsán megszervezett, 2012. évi népszavazás során elkövetetett törvényszegésekkel gyanúsítják.
A volt gazdasági minisztert, Adriean Videanut szervezett bűnözőcsoport megszervezésével, hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolják a Romgaz-Interagro dossziéban, az „Alina Bica dossziéban” pedig ugyancsak hűtlen kezelés vádjával bírósági felügyelet alatt áll.
Dan Șova ellen bűnvádi eljárás folyik saját ügyvédi irodája és a turceni-i és rovinari-i energetikai komplexumokkal megkötött szerződések miatt. A volt fejlesztési programokkal foglalkozó megbízott minisztert, illetve közlekedési minisztert többrendbeli hűtlen kezeléssel vádolják.
„Végzetes” tárcák
Cristian David, a Tăriceanu-kormány belügyminisztere megvesztegetés miatt előzetes letartóztatásban van, Ecaterina Andronescut, korábbi oktatási minisztert hűtlen kezeléssel, megvesztegetéssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják a Microsoft-dodossziéban.
Valeriu Vreme volt távközlési tárcavezetőt, ugyancsak a Microsoft-dossziéban hűtlen kezeléssel, egykori minisztertársát, a szintén a távközléssel foglalkozó Adriana Ţicăut hűtlen kezeléssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják, ugyanebben a dossziében. Az egykor ugyancsak a távközlési tárca élén álló Gabriel Sandut megvesztegetéssel és pénzmosással vádolják, pillanatnyilag házi őrizetben van. Ő ugyancsak a Microsoft-dosszié „áldozata”, akárcsak a szintén volt távközlési tárcavezető, Dan Nica, Daniel Funeriu volt oktatási tárcavezető illetve a szintén az oktatást vezető Alexandru, Athanasiu valamint Mihai Tănăsescu volt pénzügyminiszter.
Bogdán Tibor
maszol.ro

Lesznek még meglepetések
A kormányfő nem hátrál. Már tizenhárom volt minisztere keveredett korrupciós gyanúba, pártjának oszlopos tagjai sorra dőlnek ki mellőle – a nagy előd, Adrian Năstase már eltűnt, de gyülekeznek a felhők az alapító Ion Iliescu volt államfő fölött is, a szintén kezdetektől irányító Viorel Hrebenciuc már ázik, az após, Ilie Sârbu lapul, a sógor, Iulian Herţanu fogdában, a jó barát, Sebastian Ghiţă bírósági felügyelet alatt, Liviu Dragnea – Ponta helyettese a pártban és a kormányban – szintén vizsgálat alanya, az üzlettárs, Dan Şova letartóztatás előtt áll, és várható még néhány szennyes ruha kiteregetése a pár napja fogdában levő, a szociáldemokratákból már korábban kirúgott, de igen sok lében kanál Marian Vanghelie részéről.
Alsóbb szinteken is hullnak a fejek, de az egyszerű képviselőkre vagy részlegvezetőkre már alig jut a közvélemény figyelméből, mert a nagyágyúk kihallgatásai után egyre újabb letartóztatások következnek, és most már az a fő kérdés, hogy a dominószerűen összeomló hatalom maga alá temeti-e a miniszterelnököt, és mikor.
Victor Ponta az utóbbi időben igen sokat veszített arroganciájából (is) – a nyilvánosság előtt sokkal visszafogottabb –, de aligha mély gyökerű átalakulás ez. Hiszen jó néhány politikai és erkölcsi válságot átvészelt már a kormányfői székben, és valószínűleg esze ágában sincs feladni ezt a pozíciót, ahol még mindig igen sok szálat mozgathat. A nem tudok semmit, nem szólok bele kijelentések mögött ugyanis aktív védekezésbe kezdett: érezhetően erősödik egyfajta háttérzaj, valakik már hangosan szörnyülködnek a bilincses letartóztatásokon, fogdai körülményeken, sőt, azért kezdtek aggódni, hogy nem lesz, aki dolgozzon, a sűrűsödő ügyészi eljárások miatt leblokkol az államgépezet. Vállalkozók panaszkodnak, hogy már egy hivatalnok sem mer aláírni semmit, mert nem vállalja a kusza törvények értelmezésével járó kockázatot, a kisemberek azért aggódnak, mert nem tudják a rendőrök megkenésével olcsóbban megúszni a közlekedési bírságot...
A diverzió nyilvánvaló, hiszen épp azért jutott ide az ország, mert az állandó kenegetés dacára is nehezen, csikorogva működtek az állam intézményei. A suttogó propaganda azért érdemel figyelmet, mert olyan kormánytól ered, amely szorongatottságában is képes pofon csapni a demokráciát és a választókat azzal, hogy 26 jogszabályt módosít egyetlen rendeletben, suba alatt. Ez pedig nem jó jel. Arra utal, hogy vannak még rejtett erőtartalékai, és afelől semmi kétség, hogy ezeket kinek a javára fogják felhasználni.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tiltakoztak, mert a parlament megakadályozta Dan Sova letartóztatását
Klaus Iohannis államfő és több nyugati ország bukaresti nagykövetsége szót emelt szerdán amiatt, hogy a szenátus nem járult hozzá a korrupcióval gyanúsított Dan Sova szociáldemokrata szenátor előzetes letartóztatásba helyezéséhez.
Sovát – aki tavaly az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta miniszterelnök választási kampányfőnöke volt – hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség két olténiai hőerőművel kötött ügyvédi szerződései miatt. A szenátus szerdán titkos szavazással döntött arról, hogy nem engedélyezi Sova őrizetbe vételét, amit a DNA kezdeményezett.
Iohannis Facebook-oldalán úgy reagált, hogy nem hagyhatja szó nélkül, hogy a parlament ismét az igazságszolgáltatás útjába állt, pedig egy jogállamban senki sem állhat a törvények felett. „A parlament nem veheti át a bíróság szerepét" – figyelmeztette a honatyákat az államfő, és rámutatott: csak egy feddhetetlen parlament remélheti azt, hogy visszanyeri a polgárok bizalmát. Az ügyben az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Hollandia bukaresti nagykövetsége jelezte: elvárják, hogy a parlament ne akadályozza az igazságszolgáltatást. A Románia schengeni csatlakozását rendre megvétózó Hollandia külképviselete megütközését fejezte ki, tekintettel arra, hogy a román pártok határozott korrupcióellenes fellépést ígértek.
Az Európai Bizottság egyik tisztségviselője a Mediafax hírügynökségnek azt mondta, hogy Brüsszel az igazságügyi országjelentésben megfogalmazott ajánlások teljesítését várja Romániától, de „úgy tűnik, a parlament döntései nélkülözik az objektivitást", amikor az ügyészség azt kéri, vonja meg egy-egy törvényhozó kiváltságait.
A közösségi portálokon terjedő felhívások nyomán mintegy százan gyűltek össze szerda este a bukaresti Egyetem téren, és a parlament, valamint a korrupt politikusok ellen tüntettek.
A korrupcióellenes jelszavakkal kampányoló Klaus Iohannis államfővé választása után egy ideig a szociáldemokrata parlamenti többség is jóváhagyta a meggyanúsított honatyák „kiadását" az igazságszolgáltatásnak, de az utóbbi hónapban több esetben is elutasította a DNA kérését.
MTI Klaus Iohannis államfő és több nyugati ország bukaresti nagykövetsége szót emelt szerdán amiatt, hogy a szenátus nem járult hozzá a korrupcióval gyanúsított Dan Sova szociáldemokrata szenátor előzetes letartóztatásba helyezéséhez.
Sovát – aki tavaly az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta miniszterelnök választási kampányfőnöke volt – hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség két olténiai hőerőművel kötött ügyvédi szerződései miatt. A szenátus szerdán titkos szavazással döntött arról, hogy nem engedélyezi Sova őrizetbe vételét, amit a DNA kezdeményezett.
Iohannis Facebook-oldalán úgy reagált, hogy nem hagyhatja szó nélkül, hogy a parlament ismét az igazságszolgáltatás útjába állt, pedig egy jogállamban senki sem állhat a törvények felett. „A parlament nem veheti át a bíróság szerepét" – figyelmeztette a honatyákat az államfő, és rámutatott: csak egy feddhetetlen parlament remélheti azt, hogy visszanyeri a polgárok bizalmát. Az ügyben az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Hollandia bukaresti nagykövetsége jelezte: elvárják, hogy a parlament ne akadályozza az igazságszolgáltatást. A Románia schengeni csatlakozását rendre megvétózó Hollandia külképviselete megütközését fejezte ki, tekintettel arra, hogy a román pártok határozott korrupcióellenes fellépést ígértek.
Az Európai Bizottság egyik tisztségviselője a Mediafax hírügynökségnek azt mondta, hogy Brüsszel az igazságügyi országjelentésben megfogalmazott ajánlások teljesítését várja Romániától, de „úgy tűnik, a parlament döntései nélkülözik az objektivitást", amikor az ügyészség azt kéri, vonja meg egy-egy törvényhozó kiváltságait.
A közösségi portálokon terjedő felhívások nyomán mintegy százan gyűltek össze szerda este a bukaresti Egyetem téren, és a parlament, valamint a korrupt politikusok ellen tüntettek.
A korrupcióellenes jelszavakkal kampányoló Klaus Iohannis államfővé választása után egy ideig a szociáldemokrata parlamenti többség is jóváhagyta a meggyanúsított honatyák „kiadását" az igazságszolgáltatásnak, de az utóbbi hónapban több esetben is elutasította a DNA kérését. MTI
Erdély.ma

Csak egyesek felelnek? (Gyanús honatyák)
Hozzájárult a szenátus tegnap, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék a korrupcióval gyanúsított Darius Vâlcov szociáldemokrata (PSD) szenátort, volt pénzügyminisztert, ám elutasította párttársa, Dan Şova szenátor őrizetbe vételét, aki korábban szintén a kormányt erősítette a nagy beruházásokért felelős tárca élén. Mindkettejüknek évekkel ezelőtt más beosztásban elkövetett tettekért kellene felelniük.
Vâlcov, aki múlt héten mondott le a pénzügyminiszteri posztról, maga kérte kollégáit: tegyék lehetővé, hogy a bíró döntse el, előzetes letartóztatásba helyezi-e. Az ügyészség azzal gyanúsítja Vâlcovot, hogy egy korábbi tisztségében, Slatina város polgármestereként kétmillió euró kenőpénzt fogadott el egy üzletembertől előnyös önkormányzati szerződésekért. A korrupcióellenes ügyészség néhány napon belül két letartóztatási kérést is küldött a parlamenthez a szenátor nevére: a másodikban arra hivatkozott, hogy a politikus egy közeli ismerősének páncélszekrényében rejtegette azokat az értékeket, amelyeket megvesztegetőitől fogadott el. A volt tárcavezetőt egyébként már a szavazást követő órákban őrizetbe vették. A másik érintett szenátor, Dan Şova tavaly az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta miniszterelnök választási kampányfőnöke volt, azt kérte a parlament felső házától, tegye lehetővé, hogy szabadlábon védekezhessen a korrupció vádjával szemben. A honatyát hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítják: a korrupcióellenes ügyészség szerint a Şova és társai ügyvédi iroda 2007-ben két olténiai hőerőmű képviseletében jelentős kárt okozott az állami tulajdonban lévő energetikai létesítményeknek. A szenátusban jogvita alakult ki a Şováról lefolytatott szavazás eredményének értelmezéséről: a jelenlevők többsége ugyanis megszavazta ugyan az őrizetbe vételt, de nem volt meg a minősített többség. A házszabály minősített többséget ír elő ilyen esetben, de az alkotmány nem. Ezért az ellenzék bejelentette, hogy az alkotmánybíróságtól kéri a házszabály érvénytelenítését. Klaus Johannis államfő elégedetlenségének adott hangot a döntést illetően, megállapítva, hogy a parlament nem veheti át a bíróságok helyét. Tegnap este mintegy százan a bukaresti Egyetem térre is kivonultak tiltakozni a döntés ellen, illetve több nagykövetség is rosszallását fejezte ki.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

CSM: a parlament akadályozza az igazságszolgáltatást
A hatalmi ágak szétválasztásának tiszteletben tartását kérte a parlamenttől a Legfelső Bírói Tanács (CSM), amely csütörtöki állásfoglalásában úgy értékelte: a törvényhozás több esetben hátráltatta vagy meg is akadályozta az igazságszolgáltatást. A CSM arra reagált, hogy szerdán a szenátus nem járult hozzá Dan Sova szociáldemokrata szenátor előzetes letartóztatásba helyezéséhez, akit hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A DNA csütörtökön hivatalos átiratban kérte a bírók és ügyészek szakmai testületeként működő CSM-et, hogy tegyen panaszt az alkotmánybíróságnál, arra hivatkozva, hogy alkotmányjogi konfliktus alakult ki a parlament és az igazságszolgáltatás között.
Népújság (Marosvásárhely)

Az elmaradó önvizsgálat
Megszűnik a politikai alelnöki tisztség, a főtitkárság visszaalakul ügyvezető elnökséggé. Nem szabad hátradőlnünk, mondja ismét, ki tudja, hányadszor Borbély László. Meg kell találni azt az irányvonalat, amely a közösség számára azt bizonyítja, megbízhat az RMDSZ-ben – sorolja a tennivalókat Kelemen Hunor. A Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi történéseiből viszont éppen az hiányzik, ami a bizalom helyreállításához vezető út első állomása: az őszinte szembenézés az elmúlt időszakban elkövetett hibákkal, az önvizsgálat.
Mert az teljesen világos: úgy nem lehet visszanyerni a közösség bizalmát, ha a szövetség egyik emblematikus arca menekül az ügyészségi vizsgálat elől, és valósággal könyörög a román parlamentben mentelmi jogának megőrzéséért. Az sem szolgálja az ügyet, ha az RMDSZ szenátorai – mint azt román sajtóbeszámolók írták – valóban Dan Şova kiadatása ellen szavaztak.
Azt jelzi ez a két eset, semmit sem értett meg az RMDSZ abból, ami tavaly történt az államfőválasztás második fordulójában, továbbra is látszatintézkedésekkel válaszol a valós megújulás, a felelősségre vonás iránti közösségi igényre, a politikai elit feddhetetlenségére irányuló, egyre határozottabb lakossági elvárásra. Ráadásul mind újabb botrányok robbannak az RMDSZ háza táján is: legutóbbi főszereplője a szövetségi elnök sajtóirodájának vezetője – normálisan működő demokráciában, megfelelő számonkérési mechanizmusok esetén ez igen kínosan érintené főnökét, Kelemen Hunort is.
Igencsak vitatható tehát a magyar honatyák magatartása a közösség által figyelemmel kísért, erkölcsi szempontból üzenetet hordozó ügyekben, miközben igen gyorsan és egységesen léptek fel például főnökük védelmében, miután Sepsiszentgyörgyön a március 15-i nemzeti ünnepen részt vevő tömeg egy része kifütyülte Kelemen Hunort.
Alighanem az RMDSZ-en belül is érzékelik a bajt, nem véletlenül beszél a szövetségi elnök a bizalom el- vagy visszanyeréséről, a regionális alternatív küszöb bevezetéséről szóló javaslat pedig arról tanúskodik: számolnak azzal a lehetőséggel, hogy jövőre nem érik el az 5 százalékot. Csakhogy e javaslat egyúttal azt is jelzi, nem a megújulást választja az RMDSZ, politikai alkuk révén inkább a játékszabályokat igazítaná megtépett nimbuszához.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Könnyebben vehetik őrizetbe a honatyákat
Megkönnyítette a parlament a két ház keddi együttes ülésén a törvényhozók őrizetbe vételét a szenátorok és képviselők jogállásának módosításával.
Egy ilyen határozat elfogadásához az eddigi minősített többség helyett egyszerű többség is elegendő lesz. A politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet őrizetbe venni őket, vagy házkutatást elrendelni ellenük.
Két hete kezdődött jogvita arról, hogy milyen többséggel kell jóváhagyni a törvényhozók „kiadását" az igazságszolgáltatásnak, miután Dan Sova szociáldemokrata szenátort – Victor Ponta miniszterelnök volt kampányfőnökét – nem vehette őrizetbe a korrupcióellenes ügyészség, pedig a jelen lévő szenátorok többsége hozzájárult ehhez.
MTI
Erdély.ma

Igazságügyi harc
Romániában háború dúl a politikum és az igazságszolgáltatás között. Az egyik oldalon a kormányoldal áll – de néhány ellenzéki politikus is ide sorolható –, a másikon pedig a korrupcióellenes ügyészség, az igazságszolgáltatási tanács, valamint a magát a korrupcióellenes küzdelem és a törvényesség kérlelhetetlen apostolaként beállítani szándékozó államfő.
Egyik oldalról egyértelműen látszik, hogy a kormánypárti honatyák megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy nehezítsék a korrupcióellenes szervek működését, a politikusok felelősségre vonását.
Azonban a másik oldal sem teljesen makulátlan: egyre szembetűnőbb, hogy az ügyészek elkezdték élvezni a rájuk irányuló médiafigyelmet, és a mennyiséget a minőség, a tartalmat pedig a külsőségek javára feladva igyekeznek a lehető legtöbb nagy névre lecsapni, függetlenül attól, milyen mértékben érintettek – ha egyáltalán érintettek – a korrupciós ügyekben; ráadásul mindezt kiszivárogtatással, hatalmas médiacsinnadrattával, a bilincsbe vert gyanúsítottak közszemlére tételével művelik.
Ám mindez nem menti a politikai osztály azon tagjait, akik alattomos eszközökkel, aljas trükkökkel próbálják kicselezni az igazságszolgáltatást, és megpróbálják befeketíteni annak vezetőit. Furcsa, hogy ennek a hadjáratnak az az egykori liberális Călin Popescu-Tăriceanu állt az élére, akinek miniszterelnöki mandátuma idején, a 2000-es években még úgy tűnt: az ország valóban elindulhat a gazdasági fejlődés és a megtisztulás útján.
Most azonban frusztrált, pártját a jobbközép demokrata-liberálisokkal való fúzió miatt a szociáldemokratákért – és az általuk neki biztosított szenátusi elnöki tisztségért – ott hagyó politikus az országot a sötét múltba visszahúzó erők emblematikus figurájává vált.
Vélhetően meg akarja hálálni a PSD-nek, hogy a liberális pártból való kilépés nyomán – a liberálisok megosztása érdekében – nem engedték eltűnni a süllyesztőben, ezért vetett be alattomos, alkotmányellenes trükköt a korrupcióval gyanúsított PSD-s szenátor, Dan Şova előzetes letartóztatástól való megmentésére, és ezért fordult most az államfőhöz, a korrupcióellenes ügyészség és a legfelsőbb bíróság vezetőjének menesztését kérve.
Az ok – egy, a legfelsőbb bíróság elnöke által zsarolással megvádolt nőt hat hónapig tartottak vizsgálati fogságban, majd végül a bíróság jogerősen felmentette – valóban súlyos, csakhogy a lóláb nagyon kilóg. Tăriceanu a korrupcióellenes ügyészségtől rettegő PSD-s gazdáit védendő megpróbálja ezzel az ügygyel lejáratni és hitelteleníteni az igazságügyi vezetőket, az államfővel együtt.
Csakhogy – mindamellett, hogy az ügyet ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig szankcionálni kell – a PSD zsoldjában elkövetett tettei miatt ő a legkevésbé jogosult és hiteles személy arra, hogy mindezt felrója. Sőt a korrupcióellenes intézmények tevékenységét ócska trükkökkel akadályozni próbáló Tăriceanu az első, akinek záros határidőn belül távoznia kellene a közéletből.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Bűnvádi eljárást indított a DNA Victor Ponta ellen
Politikai bombát robbantott pénteken az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), amely bejelentette, hogy bűnvádi eljárást indított Victor Ponta miniszterelnök ellen.
A kormányfőt kihallgatásra beidézték a vádhatóság központi székházába, ahol az ügyvédjével megjelent politikussal közölték a nyomozati anyagban szereplő gyanúpontokat.
A DNA által kibocsátott közlemény szerint tizenhétrendbeli okirat-hamisítással, adócsalásban való bűnrészességgel és pénzmosással gyanúsítják.
Ponta 2007-ben és 2008-ban, ügyvédi minőségében követte el a feltételezett bűncselekményeket. Kiderült, hogy a miniszterelnök elleni bűnvádi eljárás Dan Șova, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora ügyével áll összefüggésben, amelyben a tirceni-i és rovinari-i energetikai vállalatokkal kötött törvénytelen szerződésekkel gyanúsítják a politikust.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

"Körgyűrűben"
Már éppen kezdtük elunni magunkat, amióta a szőke politikus asszony körüli botrányok elültek egy időre, s az újabb vádlott, Dan Sova képviselő köré pajzsként sorakozott fel a parlament. Hogy ébren tartsa a figyelmünket, a hét végére még nagyobb bombát robbantott a Korrupcióellenes Ügyészség. Ezúttal a kormányfő, Victor Ponta ellen fogalmazták meg vádak egész sorát, s az ügy kivizsgálásához a parlament hozzájárulását kérték.
Mint kiderült, olyan "körgyűrűt" szerveztek a miniszterelnök köré, amiből nehéz vagy egyszerűen lehetetlen lesz kitörni. Vádolják a sógorát, elítélték a kampányfőnökét, újabb fogásokat keresnek, hogy a barátját és üzlettársát, Dan Sovát felelősségre vonják stb., és közben mind jobban szorul Ponta körül a hurok, még akkor is, ha a koalíciós partnerekkel tartott vasárnapi ülés után ezt nem akarja tudomásul venni. Pontosabban ez csak a látszat, hisz a folyton mosolygós kormányfőt először láthattuk sápadtan komolynak, miközben magyarázta a bizonyítványát. Ha valóban elindul az eljárás, és el is ítélik a (többrendbeli okirat-hamisítással, pénzmosással, adócsalásban való bűnrészességgel és összeférhetetlenséggel vádolt) miniszterelnököt, akkor megdől egy utolsó elképzelés is, miszerint bízni lehet az ártatlannak vélt fiatal román politikus-utánpótlásban. Abban, hogy a Ponta nemzedéke tisztességesen, mosolygósan, lezseren jó irányba képes vezetni az országot. Aki a levitézlett politikacsináló elődök után a jövőt képviselte a beavatatlanok, az egyszerű román emberekszemében. Ahhoz, hogy sorra kiderüljön: a mások tollával ékeskedve írta meg doktorátusi dolgozatát, s bár tisztességesebb lett volna, a beismerés nem történt meg egyből. Korábban határozottan tagadott, és leváltotta tisztségükből, akik a plagizálás tényét megállapították. De mivel sokáig nem rejtőzhetett a nyilvánvaló hazugság mögé, végül doktori címéről volt kénytelen lemondani. Ez egy magát demokratikusnak tartó államban bőven elég lett volna, hogy távozzon a kormány éléről, ahogy nyugat- és közép-európai politikusok sorra megtették. De Ponta önbizalmát, hogy csak ő képes vezetni a kormányt, nem rendítette meg, ahogy az újabb botrányt követően elhangzott államfői felkérés után sem hajlandó lemondani. Bár politikusi szemmel csekélységnek tűnhet, hogy ügyvédként havonta 2000 eurós, összességében több mint egymilliárd lejre rúgó sikerdíjat vett fel Sova barátjának ügyvédi irodájától, valóságosan vagy csak papíron (?), az átlagember el sem tud képzelni ekkora összeget. És miközben azt hinnénk, hogy egy kormány összeállításakor a szakértelem számít, kiderül, világossá vált, hogy a haveri viszonyok alapján nevezte ki sorra három minisztérium, legutóbb a szállításügyi tárca élére Dan Sovát, a műgyűjtő volt slatinai polgármester barátját pedig a pénzügyek élére. A történtek miatt megfogalmazott összeférhetetlenségi vád is elég lenne ahhoz, hogy elegánsan távozzék, s kártyavárként ne döntse maga után a szociáldemokratákat. Ha elég erős a párt, akkor pótolni tudják a miniszterelnököt, ha nem, akkor nincs mit keressenek az ország élén. Ami pedig a kormány elleni bizalmatlansági indítvánnyal való egybeesést illeti, a MOGYE-ügyben kedvezően eljáró Ungureanu-kormány megdöntésével Ponta is hasonló módon került a hatalom élére. Így hát úgy távozna, ahogy érkezett. A bőröndben pedig, amivel ügyvédként vígan eléldegélhetett volna, de politikusi pályát nem volt célszerűvállalni, magával vinné azt a köznépi illúziót, hogy talán jobb is lehet.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Kelemen Hunor szerint Románia érdekei a miniszterelnök lemondását kívánták volna meg
Kelemen Hunor szerint Románia érdekei azt kívánták volna meg, hogy Victor Ponta miniszterelnök lemondjon a tisztségéről, miután bűnvádi eljárás indult ellene.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hétfői nyilatkozatában értékelte a múlt hét végén kialakult romániai belpolitikai helyzetet.
"A miniszterelnök előbb-utóbb oda fog jutni, hogy a kormányzást abba kell hagynia, sokkal nagyobb veszteségekkel az ország számára, mint ha most tenné meg ezt a lépést. Ezért jobb lett volna, ha most hagyja abba a kormányzást, de ez az ő személyes döntése" – idézte a portál az RMDSZ elnökét.
Kelemen Hunor közölte, nem ismeri a kormányfővel kapcsolatos ügyészségi dosszié tartalmát, ezért a Ponta ellen felhozott vádakat nem kívánja kommentálni. Megjegyezte azonban, hogy "lehetetlen helyzetbe" került a miniszterelnök és a kormány. Úgy vélte, Victor Ponta a nemzetközi politikában és a pénzügyi világban is elszigetelődik, a jó kormányzás lehetősége már nem adott.
Arra a kérdésre, hogy miképpen fog szavazni az RMDSZ abban a kérdésben, hogy a parlament kiadja-e a miniszterelnököt az ügyészségnek, Kelemen Hunor korainak tartotta a választ. Megjegyezte: a képviselőház jogi bizottsága sem tárgyalta még az ügyészség kérését. "Megkérdezzük azoknak az RMDSZ-es kollégáknak a véleményét is, akik láthatják ezt a dossziét. Nem akarunk az igazságszolgáltatás útjába állni, ez az alapállásunk, de a frakcióban erről még nem született döntés" – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor megerősítette: az RMDSZ nem szavaz majd az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt képviselői által pénteken beterjesztett bizalmatlansági indítvány ellen. Mint mondta, a jövő heti parlamenti szavazás előtt az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója kétszer is együttesen ülésezik. "El fogjuk majd dönteni, hogy egészen pontosan miként fogunk a liberálisok kezdeményezéséhez viszonyulni" – fogalmazott a politikus.
A miniszterelnököt pénteken gyanúsítottként idézte be a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A vádhatóság azzal gyanúsítja Pontát, hogy 2007-2008-ban ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel Dan Sova ügyvédi irodájától havi 2-3000 eurós honoráriumot, majd a felvett összeg igazolásaképpen más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva hamisított beszámolókat. A vádhatóság szerint Ponta miniszterelnökként az összeférhetetlenségi szabályokat is megsértette, amikor volt megbízóját, Sovát különböző miniszteri tisztségekbe jelölte.
Népújság (Marosvásárhely)

Bizalmatlanság
Lemondok miniszterelnöki tisztségemről, amennyiben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) bűnvádi eljárást indít ellenem, hiszen az országot nem vezetheti egy olyan ember, aki ellen bűnvádi eljárás zajlik – ígérte december elején Victor Ponta kormányfő, amikor a külföldön élő román állampolgárok szavazása körüli rendellenességekről volt szó.
Most azonban, amikor okirat-hamisítással, valamint folytatólagosan elkövetett adócsalásban és pénzmosásban való bűnrészességgel, valamint háromrendbeli összeférhetetlenséggel gyanúsítják, már nem így gondolja, hiába szólította fel pénteken Klaus Johannis államfő, hogy mondjon le, elutasította ezt.
Ponta azzal takarózik, hogy őt a parlament választotta meg, így csak a honatyák mondhatják meg, hogy menjen vagy maradjon. Azok a honatyák, akik már több ízben is megmentették azt a Dan Şovát, aki miatt a kormányfő a korrupcióellenes ügyészek figyelmébe került. (Ebben a kontextusban egyébként egészen más fényt kap az is, hogy Ponta a múlt héten határozottan kiállt Şova mellett.)
Természetesen, mint mindenkit, aki ellen eljárást indít a DNA, Victor Pontát is megilleti az ártatlanság vélelme. Máris egy sor dokumentummal rukkolt elő, amelyekkel igazát próbálja bizonyítani. Csak sajnos ezzel párhuzamosan ismételten az igazságszolgáltatást támadja, ahelyett, hogy hagyná, végezzék a dolgukat. (Az elmúlt időszakban az igazságszolgáltatás ellen intézett támadásai is más fénybe kerültek most egyébként.)
Ugyanígy a honatyáknak is hagyniuk kellene, hogy az ügyészek végezzék a dolgukat, vizsgálják ki a korrupciós ügyeket, hogy kiderüljön, valóban volt-e törvénysértés.
Miután Ponta nem mondott le, ismét a parlament térfelén pattog a labda. Rajtuk az ország és a világ szeme, kíváncsian várja mindenki, kiadják-e az első román miniszterelnököt, aki ellen hivatali ideje alatt indult eljárás. Más fénybe kerül ugyanakkor az ellenzék által pénteken benyújtott bizalmatlansági indítvány is. Ki ne lenne ugyanis bizalmatlan egy olyan kormány iránt, amelynek tucatnyi tagja került a DNA célkeresztjébe, s most a kabinet fejét is vizsgálják?
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Nem lesz ügyészségi vizsgálat Ponta ellen
A képviselőház keddi ülésén elutasította az államügyész kérését, hogy Victor Ponta mentelmi jogát feloldva tegye lehetővé a miniszterelnök elleni teljes körű ügyészségi vizsgálat lefolytatását.
231 képviselő szavazott a mentelmi jog megvonása és a vizsgálat megindítása ellen, míg 120-an támogatták azt.
Az alsóház azt követően szavazott, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával Ponta ellen korábbi ügyvédi tevékenysége miatt. A vádhatóság szerint Ponta miniszterelnökként az összeférhetetlenségi szabályokat is megsértette három alkalommal, amikor volt megbízóját, Dan Sova szenátort miniszteri tisztségekbe jelölte. Ez utóbbi gyanú kivizsgálásához kérte az ügyészség a parlament hozzájárulását.
Ponta a voksolás előtt kifejtette, hogy Sova miniszteri kinevezése politikai döntés volt, és azt nem vizsgálhatja felül az ügyészség. Szerinte a kinevezés szabályosan történt. Újfent politikai indíttatású eljárásnak nevezte az ügyészség vizsgálatát, és arra kérte a képviselőket, hogy tegyék félre a politikai rokonszenveiket, és csak pénteken voksoljanak párthovatartozásuk szerint, amikor a román parlament az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványról szavaz.
A Ponta-kormány megbuktatására irányuló indítvány beterjesztéséről az ellenzék fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntött, még a Ponta elleni ügyészségi eljárás előtt. Ugyanakkor a kormányfő szerint az ügyészségi eljárás kezdeményezésének időpontja nem véletlenül esik egybe az ellenzék kormánybuktatási kísérletével.
A képviselőház keddi döntését élesen bírálta Klaus Iohannis román elnök, aki sajnálattal vette tudomásul, hogy a román parlament „Ponta védőpajzsává vált". Iohannis szerint a kormánykoalíciót alkotó képviselők döntése felelőtlen, hiszen az igazságszolgáltatás akadályoztatásával tönkreteszik a parlament intézményét, és rontják Románia külföldi megítélését pusztán azért, hogy megmentsék egyetlen személy politikai karrierjét.
Az ellenzéki Catalin Predoiu, akit egy korábbi politikai alku eredményeként a miniszterelnöki poszt várományosának tekintenek a PNL részéről, úgy értelmezte a képviselőház keddi döntését, hogy elkezdődött „a független román igazságszolgáltatás megsemmisítése", és a továbbiakban várható, hogy a Ponta által vezetett koalíció megpróbálja korlátozni az ügyészek eljárási lehetőségeit különböző büntetőjogi törvénymódosítások révén.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége keddi közleményében leszögezte: nem kommentálnak egyedi eseteket, de általános elvként az az álláspontjuk, hogy kormányzati tisztségviselők ellen megfogalmazott bármely törvénysértési gyanút teljes egészében ki kell vizsgálni. MTI

Erdély.ma,

Nagy a tét
Elutasította a képviselőház jogi bizottsága a korrupcióval gyanúsított Victor Ponta mentelmi jogának megvonását, és kedden várhatóan az alsóház plénuma is hasonlóképpen dönt.
A kormányfőnek az igazságszolgáltatást bíráló kijelentései, valamint a parlament korábbi „falazásainak” tükrében borítékolható, hogy a honatyák „nem adják ki” az ügyészségnek a szociáldemokrata politikust, ennek következtében hosszan tartó politikai válság elé nézünk.
Ebben a helyzetben óriási felelősség hárul Klaus Johannis államfőre, akinek a Ponta-ügy menedzselése lesz az első tűzkeresztsége mandátuma megszerzése óta. A tét jelentős, és túlmutat a miniszterelnök politikai pályafutásán, amelynek időleges hivatalban maradása ellenére menthetetlenül vége.
Ezúttal többről, súlyosabb vádakról van szó annál, hogy plagizáláson érték. A napnál világosabb, hogy a hazai politikum megelégelte az ügyészek és bírák alkotmány szavatolta függetlenségét, és teljes pályás letámadásba lendült az igazságszolgáltatás ellen. Tucatnyi olyan kezdeményezés született a törvényhozók részéről az elmúlt időszakban, amely jelentősen csorbítaná a nyomozó hatóságok hatáskörét, másrészt a politkusok többsége már gátat sem szab a kritikáinak, amikor bűnvádi eljárást vagy bírósági ítéletet kommentál.
Attól végképp nem lehet elvonatkoztatni, hogy a miniszterelnök azóta bírálja vehemensen a korrupcióellenes ügyészség tevékenységét, amióta a párt- és volt üzlettársa, Dan Şova ügyében zajló nyomozás szálai elértek hozzá. De nemcsak a hatalom jár élen az igazságszolgáltatás elleni támadás terén, hasonlóképpen cselekedett például Traian Băsescu exállamfő is, amikor az ő holdudvarába tartozó politikusok kerültek a DNA hálójába.
És persze ne feledkezzünk meg az RMDSZ-nek az ügyben tanúsított kétszínű magatartásáról sem. Miközben a szövetség elnöke most üdvösnek tartaná a kormányfő lemondását, egykori alelnökének nem javasolta ugyanezt, amikor az ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett Borbély László ellen, sőt az RMDSZ-en is múlt, hogy a parlament nem vonta meg a képviselő mentelmi jogát. A romániai igazságszolgáltatás tehát egy pártközi „nagykoalícióval” áll szemben, és a játszma egyáltalán nem lefutott.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Ponta-ügy: kemény bírálatok a parlamentnek
Kemény bírálatot fogalmazott meg szerdán Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke annak kapcsán, hogy kedden a képviselőház megvédte Victor Ponta miniszterelnököt az összeférhetetlenségi ügyben beindítani kívánt bűnvádi eljárástól, elutasítva a DNA erre vonatkozó kérését. „Úgy tűnik, a törvény nem mindenkire vonatkozik egyformán” – mondta a főbíró.
Bírálta a kormányfőt Horaţius Dumbravă, a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács (CSM) bírája is, aki Ponta szavaira utalva azt mondta: ha valóban államcsínyről van szó, akkor az igazságszolgáltatással vannak gondok, de ha nem, akkor azokkal, akik ezt állítják.
Mint arról beszámoltunk, Ponta azzal próbálja védeni magát, hogy az igazságszolgáltatás az ellene megfogalmazott vádakkal „államcsínyt” próbál végrehajtani, hogy megbuktassa kormányát.
Közleményt adott ki szerdán a német nagykövetség is, amely közvetlenül ugyan nem kommentálta a Ponta-ügyet, de leszögezte: továbbra is teljes mértékben támogatja a korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform eredményeinek megfigyelésére szolgáló együttműködési mechanizmust, amely a jogállamiság európai értékein alapul, és amelynek tiszteletben tartását a román kormány is vállalta.
Új közleményt adott ki az Egyesült Államok nagykövetsége is, amely kedden délelőtt egyszer már figyelmeztetett, hogy a törvényeknek mindenkire egyformán kell vonatkozniuk. Második kommünikéjében a diplomáciai képviselet leszögezte: a parlamenti mentelmi jogot nem szabadna jogi eljárások akadályozására felhasználni.
Mint arról beszámoltunk, a képviselőház kedden 231-120 arányban utasította el az összeférhetetlenségi ügyben indítani kívánt bűnvádi eljárást.
Az ügyben a brit és a holland nagykövetség is neheztelésének adott hangot. Ugyanakkor Ponta és Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus, valamint Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke kedden este egyeztetett az EU, az Egyesült Államok és Kanada nagykövetségével az aktuális problémákról.
A Comisarul.ro portál értesülései szerint az Egyesült Államok a keddi parlamenti szavazás után felfüggesztette Ponta diplomatavízumát, azonban ezt sehonnan sem erősítették meg.
Mindeközben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által többrendbeli okirat-hamisítással, adócsalásban és pénzmosásban való bűnrészességgel és összeférhetetlenséggel gyanúsított Victor Ponta egy, a Guardian című baloldali brit lapnak adott interjúban azzal próbált védekezni: csak Oroszország számára kedvezne egy politikai válság, amit a lemondása idézne elő.
A kormányfő – akit kedden megvédett a parlament az összeférhetetlenségi ügyben beindítani kívánt bűnvádi eljárástól, elutasítva a DNA erre vonatkozó kérését – azt mondta: az adócsalásról és pénzmosásról szóló vádak ügyében – amelyekben nincs szükség parlamenti jóváhagyásra – a bíróság rendelkezésére áll, hogy bebizonyítsa ártatlanságát.
„Románia Európa legérzékenyebb térségében található. Reméljük, véget tudunk venni ennek a kicsi, de intenzív politikai válságnak, hogy folytathassuk a munkát, mivel Európának stabil és kiszámítható Romániára van szüksége ebben a régióban. Azt hiszem, csak Oroszország nyithat pezsgőt, ha Romániában elhúzódik a politikai válság” – fogalmazott Ponta.
A miniszterelnök szerint Klaus Johannis államfő arra vonatkozó felszólítása, hogy mondjon le a miniszterelnöki tisztségről, politikai alapú, célja pedig az, hogy választói támogatást szerezzen vele a korábban általa vezetett ellenzéki Nemzeti Liberális párt (PNL) számára a jövő évi parlamenti választás előtt. „Az elnöknek minden román elnökének kellene lennie, nem csupán a pártjához tartozókénak” – mondta Ponta.
Az ellene felhozott vádak kapcsán elmondta, továbbra is zajlik ellene a bűnvádi eljárás, és az ügyészek minden kérdésére válaszol azon vádak kapcsán, miszerint nyolc évvel ezelőtt, amikor ügyvédként tevékenykedett, egy másik ügyvéd által elkövetett, tízezer eurós adócsalásban volt bűnrészes. A miniszterelnök leszögezte: amennyiben bűnösnek találják, lemond tisztségéből.
Fölmerült, hogy a vádak miatt Klaus Johannis államfő felfüggesztheti tisztségéből a kormányfőt, de erről Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke szerdán közölte: ez csak olyan kormánytagok esetében lehetséges, akik nem tagjai a parlamentnek.
A DNA pénteken hozta nyilvánosságra, hogy bűnvádi eljárást indított Ponta ellen abban az ügyben, amelyben Dan Şova szociáldemokrata szenátor, Ponta korábbi üzlettársa ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt zajlik eljárás.
A miniszterelnököt okirat-hamisítással, valamint folytatólagosan elkövetett adócsalásban és pénzmosásban való bűnrészességgel gyanúsítják – mindezeket a DNA szerint még ügyvédként követte el. A vádhatóság azzal gyanúsítja, hogy 2007–2008-ban ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel Şova ügyvédi irodájától havi 2-3000 eurós honoráriumot, majd a felvett összeg igazolásaképpen más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva hamisított beszámolókat. Emellett miniszterelnöki minőségében három rendbeli összeférhetetlenséggel is meggyanúsították.
Az ügyvédként, még 2007-ben, illetve 2008-ban elkövetett cselekedetekért nincs szükség arra, hogy a képviselőház jóváhagyja a bűnvádi eljárást, így az már be is indult.
Az összeférhetetlenségi ügyek miatt azonban már szükséges a képviselőház jóváhagyása, mivel azok a 2012 utáni időszakra vonatkoznak, amikor már miniszterelnök volt. A konkrét gyanú szerint összeférhetetlenségnek számít, hogy korábbi üzlettársát, Şovát három, azóta megalakult kormányában is miniszterré nevezte ki.
Johannis: Ponta a legrosszabb megoldást választotta
Victor Ponta miniszterelnök a legrosszabb megoldást választotta arra, hogy tisztázza a korrupcióellenes ügyészség által ellene megfogalmazott vádakat Klaus Johannis államelnök véleménye szerint.
Az elnök kedden késő délután egy sajtótájékoztatón foglalt állást a kérdésben. Kijelentette, hogy június 9. szomorú nap a román demokrácia történetében, miután a bukaresti képviselőház nem engedélyezte Ponta ellen a bűnvádi eljárás indítását. Johannis leszögezte: Ponta ártatlanságát vagy bűnösségét csak a bíróság állapíthatja meg.
Szerinte a miniszterelnöknek vagy le kellett volna mondania, vagy meg kellett volna győznie a képviselőházat, hogy járuljon hozzá a vizsgálat folytatásához. Ehhez képest a legrosszabb megoldást választotta, és felhasználva a miniszterelnöki tisztségéből fakadó befolyását, meggyőzte a parlamentet, akadályozza az igazságszolgáltatás munkáját – mondta az államfő.
Johannis szerint Ponta ezzel feláldozta az ország érdekét a saját egyéni érdekéért. Úgy vélte, a kormányfő elvesztette azt a lehetőséget, hogy tisztázza az ügyészség gyanúját, és bebizonyítsa, hogy valóban ártatlan.
Kijelentette, amennyiben Ponta meggyőzte volna a képviselőházat, hogy járuljon hozzá az ügyészségi vizsgálat lefolytatásához, nem függesztette volna fel a kormányfői tisztségéből. A román alkotmány ugyanis ebben az esetben feltételes módban fogalmaz, és megadja az elnöknek a mérlegelés lehetőségét.
Ugyanakkor bukaresti elemzők szerint Johannis nem teheti meg ezt a lépést, Pontát ugyanis csak akkor függesztheti fel tisztségéből, ha az ügyészség folytatja a vizsgálatot a kormányfői megbízatása előtti időszakra vonatkozó vádpontok esetében, és az ügy eljut vádemelésig. Egyelőre nem tudni, hogy az ügyészség a keddi képviselőházi szavazás után folytatja-e a vizsgálatot az említett vádpontokban.
Inog Robert Cazanciuc igazságügy-miniszter széke?
Előfordulhat, hogy Victor Ponta miniszterelnök meneszti Robert Cazanciuc igazságügy-minisztert. Ponta kedden este elárulta: jelezte a tárcavezetőnek, hogy elégedetlen a teljesítményével, mivel egy miniszter feladata az, hogy javítsa az igazságügyi rendszer minőségét, az utóbbi időben ugyanakkor hibák és visszaélések is történtek.
Példaként annak a nőnek az esetét hozta fel, akit zsarolás vádjával fél évig tartottak előzetesben, majd jogerősen felmentették, mivel kiderült, hogy csupán egy korábbi adósság megfizetését kérte a legfelsőbb bíróság elnökétől. Korábban a PSD országos vezetésének ülésén is kérték Cazanciuc menesztését annak „gyenge” teljesítménye miatt.
Cazanciuc szerdán azt mondta: a kormányfő nem beszélt vele a problémákról, de sorsa azon múlik, milyen lesz kétéves tevékenységének a mérlege. A Ponta-szavazásról Cazanciuc azt mondta: az az alkotmánnyal összhangban zajlott. Kiszivárgott hírek szerint Cazanciuc tárcáját a Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR) kaphatja meg.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Good bye Schengen egy picit?
Hiába hirdeti magát Románia technikailag felkészültnek a schengeni csatlakozásra, az Európai Bizottság szakértői szerint a jogállamiság és a korrupció felszámolása terén még akadnak hiányosságok. Látlelet a harmincéves Schengen-évfordulón.
Miután 1984 júliusában Németország és Franciaország megállapodott, hogy közös határukon fokozatosan felszámolják az ellenőrzést, a Saarbrückeni egyezménynek nevezett megállapodáshoz fokozatosan a Benelux-államok is csatlakoztak. Így született meg 30 évvel ezelőtt,1985. június 14-én Luxemburgban, a Mosel folyó partján a Schengeni-egyezmény (SE). Ebben a résztvevők határoztak a hosszú távú végrehajtási intézkedések kidolgozásáról „a személyek belső határokon való ellenőrzésének megszüntetéséről és ennek a külső határokra való áthelyezéséről”. Vagyis az egyezmény röviden a bizalomról szól, arról, hogy a közös határon belül a tagállamok megbíznak egymásban, a külső határokat pedig közös erőfeszítéssel teszik biztonságosabbakká. A Schengen-övezet ma 26 tagállamot számlál, Románia pedig uniós csatlakozási szerződésében kötelezte el magát a csatlakozásra – csakhogy Bulgáriával együtt azóta sem sikerült megfelelnie a feltételeknek.
A szükséges gyógyszer
Rossz jel, hogy a nemrég az Európai Bizottságnak a bulgáriai Russzéban járt első alelnöke, Frans Timmermans újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: „Nem módosítják és nem cserélik ki a jelenlegi Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV). Úgy gondolom, hogy az egy jó mechanizmus, arra következtetek, hogy a bolgár meg a román lakosság többsége támogatja, eredményeket hozott, ha az igazságszolgáltatási rendszerre meg a jogállamra gyakorolt hatásait vizsgáljuk. Tudom, Juncker elnök úr azt szeretné, ha az MCV-t a mandátuma végéig véglegesítenék, de, tudják, olyan dolog ez, mint a gyógyszer: addig kell szedni, amíg meg nem gyógyulsz, nem lehet azt határidőkhöz kötni.Ez együttműködési mechanizmus, nem Brüsszelből diktálják az embereknek, mit kell tenniük, de ellenőrzési is, hogy kiderüljön, megteszik-e a tagállamok mindazt, amit megígértek. Amíg az szükséges lesz, a bizottság működteti az MCV-t.”
Az EB nem köti ugyan az igazságszolgáltatás megfelelő működtetéséhez a schengeni övezet kiterjesztését, de számos tagállam nem hajlandó beleegyezni a szabad közlekedési övezet bővítéséhez, míg a két ország nem hajtja végre a reformokat az említett területen. Márpedig az idei, januárban közzétett, Romániáról szóló igazságügyi jelentés szerint „a román parlament továbbra is ódzkodik a végleges bírósági döntések gyakorlatba ültetésétől, és nem teszi lehetővé az igazságszolgáltatás számára, hogy a törvényhozók az átlagemberhez hasonlóan feleljenek a bíróság előtt.” Azóta a román szenátus több alkalommal is megtagadta, hogy például Dan Şova, Victor Ponta kormányfő korábbi üzlettársa az igazságszolgáltatás elé kerülhessen, és hasonlóan összezártak akkor is, amikor a miniszterelnököt is korrupcióval vádolta meg a korrupcióellenes hatóság, a DNA. A honatyák szembementek a DNA-val, az ügyészséggel, az elnöki hivatallal – általában mindent elkövettek, amit egy jogállamban nem lehet.
„Teljesíthetetlen” feltételek
Márpedig az Európai Uniót létrehozó Maastricht-szerződésben az akkori tagállamok közös célokat fogalmaztak meg a bel- és az igazságügyi együttműködés területén. Áttörést azonban csak az 1999. május elsején hatályba lépett Amszterdami-szerződés jelentett a belső határokon való ellenőrzések megszüntetése terén, amely az Európai Unió I. pillérébe integrálta a schengeni végrehajtási egyezmény jelentős részét. A szerződés egyértelműen úgy fogalmazott: a hatályba lépést követő öt éven belül meg kell valósítani a személyek szabad áramlását – az ellenőrzések eltörlését a belső határokon – az uniós térségen belül.
A korábbiakkal ellentétben ma már nem magához az egyezményhez kell csatlakozni, hanem a teljes jogú schengeni taggá válásra pályázó államnak a schengeni relevanciájú normákat is át kell emelni a nemzeti jogrendszerbe, vagy éppen közvetlenül alkalmazni azokat. A taggá válás feltétele továbbá, hogy az érintett állam úgynevezett schengeni értékelésen essen át a határellenőrzés, az adatvédelem, a vízumkibocsátás, a rendőri együttműködés és a Schengeni Információs Rendszer terén. Ennek keretében felmérik, hogy megfelelő-e a jogi környezet, a végrehajtásban dolgozók ismerik, értik-e a schengeni előírásokat, képesek-e azokat alkalmazni, rendelkezésre áll-e a szükséges intézményi háttér és eszközpark. Nagyjából ezeknek a feltételeknek képtelen Románia és Bulgária évek óta eleget tenni.
A bukaresti látogató
Romániát több elbírálási szakaszban ellenőrizték. Az egyik 2011 júniusában zárult le, amikor Luxemburgban bejelentették: Románia és Bulgária technikailag megfelel a követelményeknek, de a schengeni normák teljesítésével, a jogállamisággal és természetesen a korrupcióval viszont akadnak még gondok.
Frans Timmermans azon a napon érkezett Bukarestbe, amikor a DNA közleményben bejelentette: bűnvádi eljárást kezdeményez Victor Ponta miniszterelnök ellen, akit többrendbeli okirat-hamisítással, pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel és összeférhetetlenséggel gyanúsítanak. Klaus Johannis elnök ezekkel a szavakkal fogadta az EB első alelnökét: „Isten hozta Romániába, Cotroceni-be! Örülök, hogy eljött, érdekes időket élünk!” Mire Timmermans így válaszolt: „Ez egy érdekes nap!”
Az EB alelnökéről tudni kell, hogy Hollandiának a külügyminisztere volt, amely a leggyakrabban emelt kifogást az ellen, hogy Romániát felvegyék a schengeni övezetbe. Több ízben leszögezte: a korrupció megfékezését tekinti Románia csatlakozása előfeltételének. 2014 januárjában, amikor a holland külügyek vezetőjeként Bukarestben tárgyalt Ponta akkori külügyminiszterével, Titus Corlăţeannal, utóbbi jelezte: Bukarest szerint már teljesültek a schengeni csatlakozás feltételei. A román külügyminiszter akkoriban kifejtette holland partnerének, hogy a Ponta-kormány eltökélt a reformok folytatásában és az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolásában. Ugyanakkor Bukarest szerint nem kellene összekötni a schengeni tagfelvétel kérdését az Együttműködési és Értékelési Mechanizmussal, amelynek keretében az EB figyelemmel követi a román igazságszolgáltatás reformját. A bukaresti látogató azóta az EB alelnöke lett, és a jelek szerint véleményét nem változtatta meg.
Willman Walter
erdelyinaplo.ro
Erdély.ma

Így fest Klaus Johannis féléves mandátuma
Fél évvel ezelőtti beiktatásakor Klaus Johannis egy sor ígéretet tett, amelyeknek csak egy részét tudta megvalósítani. Időközben folyamatosan romlott az államfő viszonya a miniszterelnökkel és a parlamenttel, elsősorban az politikusok ellen indított bűnvádi eljárások miatt. Hat hónapja Románia elnöke Klaus Johannis. Mandátumát 2014. december 21-én vette át, és akkor igen fontos dolgokra tett ígéretet. Így például céljául tűzte ki az igazságszolgáltatás függetlenségét, a védelmi minisztérium költségvetésének növelését, a pártok átalakítását, megreformálását, az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnerség megszilárdítását, Románia belépését a schengeni övezetbe. Ezek az ígéretek azonban csak részben valósultak meg.
Az elmaradt „pártreform”
Belpolitikai téren a pártok vezető képviselői nem panaszkodhattak arra, hogy nem volt lehetőségük látogatást tenni a cotroceni-i elnöki palotában. Klaus Johannis ugyanis hat hónap alatt hatszor hívta meg őket az államfői hivatalba. Első találkozójuk alkalmával sikerült megszavaztatnia a pártok képviselőivel a védelmi minisztérium költségvetésének a bruttó nemzeti össztermék két százalékára történő emelését – ezzel eleget tett a beiktatás alkalmával tett egyik ígéretének.
A pártokkal sorra került következő megbeszéléseken szó esett a diaszpóra szavazásának, a választási kampányok finanszírozásának, a parlamenti mentelmi jog megvonásának, a „Big Brother” törvénycsomagnak, a nemzetvédelmi stratégiának a kérdéseiről. Az utóbbi stratégia elkészült – a többi kérdésben azonban nem mutatkozott haladás, vagyis Klaus Johannisnak nem sikerült „megreformálnia” a politikai pártokat.
Ellenséges kormányfő, parlament
Egyébként a fő kormánypárttal és annak elnökével – egyben az ország miniszterelnökével – Klaus Johannis viszonya mára már egyáltalán nem felhőtlen. Miután Victor Ponta ellen bűnvádi eljárás indult korrupciós ügyekben, az államfő nyomban a lemondását kérte, a kormányfő azonban nem állt kötélnek.
Az államfő és a parlament viszonya nagyjából hasonlóképpen alakult. A törvényhozás szerve Klaus Johannis mandátumának elején még hallgatott az államfőre, és igyekezett nem megakadályozni az igazságszolgáltatást tevékenységében, Dan Șova vagy éppen Victor Ponta esetében azonban a honatyák már nem engedélyezték a bűnvádi eljárás beindítását. Túl azon, hogy a parlament nem adta ki az igazságszolgáltatásnak a gyanúsítottakat, a büntető törvénykönyv, a büntető eljárás, a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvények módosításával tovább kívánta erősíteni a honatyák védelmét. Mind a politikai pártok, mind pedig a parlament esetében Klaus Johannis igyekezett bizonyos távolságot megtartani, elkerülni a nyílt konfliktusokat, illetve azok rendezését megpróbálta csaknem minden alkalommal harmadik félre áthárítani. Az viszont igaz, hogy a „félrelépéseket” minden alkalommal kemény bírálattal illette. Az államfő, a politikai pártok és a parlament viszonya feltehetően a következőkben tovább romlik majd. Az államfő pontosan tudja, hogy a még mindig viszonylag nagy népszerűsége nagyjából azzal magyarázható, hogy a legfontosabb kérdésekben mindig ellentétes álláspontra helyezkedik a törvényhozókkal, valamint a szociáldemokrata kormányfővel, ám azzal is tisztában van, hogy célkitűzései eléréshez szükséges van a parlamentre, és – legalább – egy pártra, a Nemzeti Liberális Pártra. Jogász szakértők úgy vélik, hogy az államfő nagyjából helyesen, az alkotmány biztosította jogi keretek között maradva járt el az igazságszolgáltatás esetében. Az igazságszolgáltatásra – bár látszólag nagyrészt függetlenül működik – árnyékot vet egyébként a (a Román Hírszerző Szolgálat egyik vezető képviselője által megerősített) gyanú, hogy, legalább is részben, engedelmeskedik a legfőbb titkosszolgálat nyomásának. Persze, Klaus Johannis nem sokat tehet az igazságszolgáltatás esetében, legfeljebb bírálhatja tevékenységét vagy az alkotmánybírósághoz fordulhat az általa kifogásolt döntések esetében.
Washington, Moszkva, Budapest kimaradt
Klaus Johannis saját emberét ültette a Román Hírszerző Szolgálat élére. Eduard Hellvig, aki korábban Crin Antonescu embere volt, az elnökválasztási kampány során mindvégig az államfő-jelölt mellett állt – a tisztség feltehetően hűségének jutalma volt. Az államfő azonban még mindig nem talált megfelelő személyt a Külső Hírszerző Szolgálat élére, jóllehet a tisztség már több mint hét hónapja üresen áll. Politikai szakértők úgy vélik, a megfelelő ember kiválasztását elsősorban az nehezíti, hogy a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatójának első helyettese, Silviu Predoiu még mindig nem döntött arról, kinek a keze alatt szeretne dolgozni.
Romániában a külpolitika elsősorban az államfő hatáskörébe tartozik. Ilyen tekintetben Klaus Johannis kellőképpen tevékeny volt: a hat hónap alatt hét látogatást tett Franciaországban, Németországban, a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában, Lengyelországban, Olaszországban és Horvátországban. Emellett részt vett az Európai Tanács két ülésszakán is. Elmondható tehát, hogy nagyrészt letudta a legfontosabb stratégiai látogatásait. Igaz, nem járt Washingtonban és Moszkvában sem, egyben pedig Magyarországot is kihagyta látogatásai sorából.
Nem tudott Ponta bakui útjáról?
Felróható viszont neki az, hogy – állítása szerint – nem tudott semmit Victor Ponta közép-keleti látogatásáról és arról sem, hogy a román államfő részt vett a bakui európai játékok megnyitóján, amelyet pedig az európai demokratikus államok vezetői bojkottáltak. Nehezen hihető azonban, hogy a titkosszolgálatok, esetleg tanácsosai nem tájékoztatták minderről idejében. A román kormányfőnek ezek az útjai nem tettek jót Románia nemzetközi megítélésének.
Klaus Johannis nem jutott előbbre Románia schengeni tagságának kérdésében sem, jóllehet mindezt érintette az érintett országok vezetőivel sorra került megbeszélésein.
A román államfő nem feledkezett meg egy másik fontos problémáról: Románia euróövezethez történő csatlakozásának kérdéséről sem. Ebben az ügyben tanácskozott mind Victor Ponta kormányfővel, mind pedig Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank kormányzójával. A hivatalos álláspontnak megfelelően Románia 2019-ben vezetheti be az eurót – talán nem véletlenül éppen abban az esztendőben, amelyben államfő-választások lesznek.
Bogdán Tibor
maszol.ro

Hivatalos: zárolta az ügyészség Victor Ponta vagyonát
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) hétfőn hivatalosan is megerősítette azt a sajtóba kiszivárgott információt, miszerint zárolta Victor Ponta miniszterelnök vagyonát. A DNA a kormányfőt azzal gyanúsítja, hogy 2007-2008-as ügyvédi tevékenysége idején valós munkavégzés nélkül, hamisított tevékenységi beszámolók alapján vett fel havi két-háromezer eurós ügyvédi honoráriumot üzlettársa, Dan Şova ügyvédi irodájától.
A DNA közleményéből nem derül ki, hogy teljes vagy részleges vagyonzárról van-e szó, de a vádhatóság leírása szerint Ponta összesen mintegy 260 ezer lejnyi jogtalan haszonra tett szert a szintén korrupcióval gyanúsított Dan Șova ügyvédi irodája révén. A közlemény azt követően jelent meg, hogy Ponta gyanúsítottként kihallgatásra jelentkezett hétfőn a vádhatóságnál. A miniszterelnök ártatlannak mondja magát. Távozáskor közölte, hogy kérésére független könyvvizsgálatot rendeltek el.
Ponta segítette Șovát?
A Ponta ellen okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával indított bűnvádi eljárás annak a korrupciós ügynek a leágazása, amellyel Dan Șova szociáldemokrata szenátort vádolja a DNA. Az ügyészek két olténiai hőerőművel 2007-ben kötött megbízási szerződése miatt hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítják Sovát, akinek az ügyvédi irodája állítólag 3,4 millió lejnyi honoráriumot és sikerdíjat vett fel az állami cégektől.
A România Liberă című jobboldali lap szerint valójában a 2004 óta képviselői mandátummal rendelkező Victor Ponta volt az, aki - politikai befolyását felhasználva - előnyös állami megbízatáshoz segítette barátját: a lap szerint ezzel magyarázható az, hogy Șova neki is juttatott a pénzből. A lap azt állította, hogy Ponta Gorj megyei parlamenti képviselőként jutott hozzá a két hőerőművel kapcsolatos bizalmas információkhoz.
MTI
maszol.ro