Strasbourgban mondhatnak végszót a csíkszeredai Városháza felirat ügyében
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik a csíkszeredai Városháza felirat ügyét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői. Soós Szabó Klára, Tőke Ervin és Márk Dezső önkormányzati képviselők csíkszeredai polgárokként nyújtanak be keresetet ez ügyben.
Mindezt sajtótájékoztató keretében jelentette be kedden Tőke Ervin csíkszeredai önkormányzati képviselő. Hozzátette, a Jogaink egyesület segítségével összeállítottak egy dokumentációt a Városháza felirat eltávolítása kapcsán, amelyet elküldenek a strasbourgi bírósághoz. Romániában kimerültek a jogorvoslati lehetőségek, a polgármesteri hivatal másodfokon is elveszítette a pert a feliratügyben. Az ítélet nem minden pontját tekintjük jogszerűnek – nyilatkozta a politikus, majd hozzátette, a Városháza felirat nem a polgármesteri hivatalt mint intézményt jelöli, hanem magát az épületet, abban az épületben pedig több intézmény is működik. „Ugyanakkor az ítélet végrehajtása jogsértésre kötelezné a polgármestert több ügyben is: egyik, hogy az épület műemlék, ezért a homlokzatáról nem lehet levenni vagy épp feltenni a feliratokat. Másik, hogy ha végrehajtja a polgármester az ítéletet, a városi magyar közösség hátrányba kerül a románnal szemben. A közigazgatási törvények értelmében a közintézményeken mindkét felirat fenn kell legyen, mind a román, mind a magyar, ha a magyar kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. Csíkszereda esetében ez több mint nyolcvan százalék. Egyértelmű diszkriminációra kényszeríti a polgármestert az ítélet” – számolt be Tőke Ervin. Hozzáfűzte, azok a városiak, akik tenni szeretnének ez ügyben, keressék meg őket, a segítségükkel pedig csíkszeredai polgárok is beszállhatnak a perbe. Mint ismeretes, február közepén a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította azt a rendkívüli perorvoslati kérelmet, amelyet Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és a helyi önkormányzat nyújtott be, a Városháza felirat eltávolításáról rendelkező jogerős ítélet megsemmisítését kérve. A felirat még a helyén van, de le kell venni. Feliratháttér Tőke Ervin kijelentése kapcsán fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az épület valóban műemlék, de a Városháza felirat csak a '90-es években került fel a homlokzatra, nem pedig az építéskor, akkor ugyanis megyeházának épült. Továbbá megjegyzendő, hogy a Városháza felirat majdani – esetleges – eltávolítása után valóban nem marad kétnyelvű felirat az épületen, ilyen ugyanis most sincs a polgármesteri hivatal bejáratánál. Az épületen jelenleg nem jelölik, hogy abban székel Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa.
Molnár Rajmond / Székelyhon.ro

Strasbourgban védenék meg a csíkszeredai Városháza feliratot
A strasbourgi bírósághoz fordulnak a néppárt tanácsosai, mivel a csíkszeredai polgármesteri hivatal a hazai törvények által biztosított minden jogi lehetőséget kimerített annak érdekében, hogy megvédje a Városháza feliratot.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a csíkszeredai Városháza felirat ügyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői. Soós Szabó Klára, Tőke Ervin és Márk Dezső önkormányzati képviselők bejelentették: csíkszeredai polgárokként nyújtanak be keresetet ez ügyben. Mindezt sajtótájékoztató keretében jelentette be kedden Tőke Ervin csíkszeredai önkormányzati képviselő, s mint mondta, a Jogaink Egyesület segítségével összeállítottak egy dokumentációt a Városháza felirat eltávolítása kapcsán, amelyet elküldenek a strasbourgi bíróságához. Mint ismeretes, február közepén a marosvásárhelyi ítélőtábla elutasította azt a rendkívüli perorvoslati kérelmet, amelyet Csíkszereda polgármesteri hivatala és a helyi önkormányzat nyújtott be, a Városháza felirat eltávolításáról rendelkező jogerős ítélet megsemmisítését kérve. A felirat még a helyén van, de el kell távolítani az épületről. A Városháza felirat eltávolításáért a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be keresetet még 2015 novemberében. Tőke Ervin emlékeztetett, Romániában kimerültek a jogorvoslati lehetőségek, hiszen a polgármesteri hivatal másodfokon is elveszítette a pert a feliratügyben. Az ítélet nem minden pontját tekintjük jogszerűnek. A felirat egyébként nem a polgármesteri hivatalt, mint intézményt jelöli, hanem magát az épületet, abban az épületben pedig több intézmény is működik” – mutatott rá Tőke Ervin, aki szerint az ítélet végrehajtása jogsértésre kötelezné a polgármestert több ügyben is: egyik, hogy az épület műemlék, ezért a homlokzatáról nem lehet levenni, vagy épp feltenni a feliratokat. Másik, hogy a felirat levétele által diszkriminálják a város magyar közösségét a románokkal szemben. A közigazgatási törvények értelmében amennyiben egy településen egy kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, román és magyar felirat is kell legyen a közintézményeken. Csíkszereda esetében ez több mint nyolcvan százalék. Egyértelmű diszkriminációra kényszeríti a polgármestert az ítélet” – számolt be Tőke Ervin. Hozzáfűzte, azok a városlakók, akik tenni szeretnének ez ügyben, keressék meg őket, a segítségükkel a csíkszeredai polgárok is beszállhatnak a perbe. Tőke Ervin kijelentése kapcsán fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az épület valóban műemlék, de a Városháza felirat csak a 90-es években került fel a homlokzatra, nem pedig az építéskor, akkor ugyanis megyeházának épült. Továbbá megjegyzendő, hogy a Városháza felirat majdani – esetleges – eltávolítása után valóban nem marad kétnyelvű felirat az épületen, ilyen ugyanis jelenleg sincs a polgármesteri hivatal bejáratánál. Az épületen jelenleg nem jelölik, hogy abban székel Csíkszereda polgármesteri hivatala és helyi tanácsa. Krónika (Kolozsvár)

Strasbourgban indítanak pert a Városháza feliratért
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulnak az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszeredai önkormányzati képviselői, hogy megvédjék a polgármesteri hivatal homlokzatán magyarul olvasható Városháza feliratot, amelynek eltüntetésére jogerős bírósági végzés kötelezi az önkormányzatot.
Csíkszereda Polgármesteri Hivatala a romániai törvények által biztosított minden jogi lehetőséget kimerített a felirat védelmében, beleértve a tavalyi jogerős bírósági végzés ellen beterjesztett rendkívüli jogorvoslati kérelmet is, amelyet február közepén utasított el a marosvásárhelyi táblabíróság. A Városháza felirat eltávolításáért a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă blogger által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be keresetet 2015 novemberében. A bíróság mind első fokon, mind másodfokon elfogadta a felperes érvelését, amely szerint a román intézménynév magyar megfelelője a polgármesteri hivatal, nem pedig a városháza. Soós Szabó Klára, Tőke Ervin és Márk Dezső önkormányzati képviselő bejelentette: csíkszeredai polgárokként nyújtanak be keresetet az ügyben az EJEB-hez, mivel diszkriminációnak tartják, hogy a több mint 80 százalékban magyarok lakta településen az önkormányzatot arra kötelezik, hogy egy műemlék épületről eltávolítson egy magyar feliratot, amiért abban – más intézmények mellett – a polgármesteri hivatal is működik. Az EMNP képviselői a bírósági döntéssel elégedetlen csíkszeredai polgárokat is arra biztatták, hogy csatlakozzanak a strasbourgi perhez.
Az elmúlt évtizedekben számtalan székelyföldi településen helyezték vissza a felújított polgármesteri hivatalok homlokzatára a vakolatból kidomborított vagy a vakolatra festett Városháza, illetve Községháza feliratot. A székelyföldi románokat ért, vélt jogsérelmek ellen fellépő ADEC és alapítója több tucat pert indított e feliratok ellen, a bíróságok pedig valamennyi esetben helyt adtak keresetének. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Átszervezték a csíkszeredai kulturális intézményhálózatot
Hat állást szüntettek meg Csíkszereda három kulturális intézményénél, továbbá 13 állást átszerveztek a polgármesteri hivatalhoz többek között egy kulturális, szervezői munkacsoport létrehozása céljából. A szervezői csapat irodáját a Csíki Moziban alakítják ki, feladatuk lesz többek között összehangolni az intézmények működését és a rendezvényeket. Az intézmények státusjegyzékének módosításáról, az intézmények átszervezéséről pénteki soros ülésén döntött a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület. Az ülésen jelen volt az érintett intézmények több mint 50 munkatársa is.
Telt házzal zajlott a csíkszeredai önkormányzati képviselők pénteki ülése, ugyanis a város kulturális intézményeinek átszervezése is napirenden szerepelt, emiatt a Csíki Székely Múzeum, a Csíki Játékszín, valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes több mint 50 munkatársa is jelen volt a tanácsteremben, hiszen az állásaikról döntöttek.
Felszólaltak az intézményvezetők András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója felszólalásában arra kérte a városvezetést és az önkormányzati képviselőket, hogy ne csökkentsék az együttes bérkeretét és létszámát, amennyiben ez megoldható. Hozzátette, ők is megértették, el kellett fogadniuk, hogy a polgármesteri hivatal azért hozott átszervezési intézkedéseket, hogy költséghatékonyabban működjenek a kulturális intézmények, viszont az igazgató arra kérte még a testületet, hogy ha már a kisebb költségvetés és a kisebb létszám miatt gyengülni fog az intézmény, akkor a későbbiekben tegyék lehetővé a határozatok módosítási lehetőségét. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, sokat egyeztettek a hivatallal.
Aggályosnak tartotta a döntéshozás „sebességét”, mivel gyorsan történt az átszervezés. Nehezményezte, hogy az utasításokat sokszor szóban kapták meg és csak keveset írásban, úgymond „lepapírozva”.
Hozzátette, a tárgyalások eredményeképpen sikerült ésszerű kompromisszumokat kötni. Azzal zárta mondandóját, hogy a múzeum csapata megtesz minden tőle telhetőt, hogy továbbra is jól működjön az intézmény. A Csíki Játékszín részéről, Parászka Miklós színházigazgató egészségügyi okokból nem tudott jelen lenni a tanácsülésen, helyette Kosztándi Zsolt, a színház színésze szólalt fel a társulat nevében. Ez a csendes hallgatás, amivel ma idejöttünk, egy kulturális figyelemfelkeltés, amivel jelezni szeretnénk, hogy a pár évvel ezelőtt 45-re lecsökkentett személylétszám a minimális arra, hogy működni tudjon a színház. Azonban a súgó, a kellékes, a hangosító, a szervező, valamint a pénztáros nélkül ez nehéz lesz – osztotta meg aggodalmukat a színház munkatársa, utalva arra, hogy az átszervezéssel a fentebb sorolt állások többsége megszűnik.
Halasztást kértek
Ezután mások is felszólaltak a kulturális intézmények dolgozói közül. Volt, aki azt nehezményezte, hogy a tanácsülés előtt egy nappal értesült a fejleményekről, és hogy nem tájékoztatták őket megfelelően az átszervezésről. Tőke Ervin, valamint Szabó Soós Klára EMNP-s önkormányzati képviselők azt javasolták, hogy halasszák el a döntést a vonatkozó határozattervezetekről, mivel az érintett intézmények munkatársai tiltakoznak az átszervezés ellen. Veress Dávid RMDSZ-es önkormányzati képviselő azonban amellett szólt, hogy inkább beszéljék meg a félreértéseket, és felkérte a határozattervezetek előterjesztőit és Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, hogy tájékoztassák a jelenlévőket, hogy miről is készül dönteni a testület.
Több változtatásra lehet számítani
Ráduly Róbert Kálmán szerint az a tény, hogy a kulturális intézmények dolgozói nem voltak megfelelően tájékoztatva, jól mutatja a menedzserek és a munkatársaik közötti viszonyt. Mint magyarázta, az átszervezéssel a hivatal és a kulturális intézmények közötti együttműködést szeretnék ösztönözni. Ugyanakkor kiemelte, a polgármesteri hivatalnak törvény által szabályozott létszámkerete van, emiatt nem tudtak újabb embereket alkalmazni, holott több szakirodájuk munkaerőhiánnyal küszködik. Ilyen körülmények között hatékonyabbnak ítélték, ha megszüntetik például azokat a tisztségeket, amelyeket amúgy is nyugdíjasok töltöttek be a színháznál, és amelyekre a színháznak lehetősége van bedolgozói vagy szerzői jogdíjas szerződést kötni. Hozzátette: eredetileg 12 állást akartak megszüntetni, végül hat mellett döntöttek. A Csíki Játékszín kapcsán még megemlítette, hogy január közepén lejár Parászka Miklós szerződése a városházával, és nem tudja még, hogy ki lép a helyébe, így a színház jövőjéről majd beszélgetéseket kíván folytatni a társulat színészeivel. Jövőbeli elképzelései között szerepel még, hogy átvegyék a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház ügykezelését és összevonják a csíkszeredai társulattal, hogy ezáltal bővítsék, jobbítsák a színházi szolgáltatások minőségét.
A felszólalásokat követően a kulturális intézmények státusjegyzékének módosításáról szóló határozattervezeteket végül napirenden tartotta és jóváhagyta a testület, a három EMNP-s önkormányzati képviselő nem szavazott, Emil Buşe (PSD) tanácsos pedig tartózkodott. Az intézkedések egy része november 1-től, a többi pedig december 1-től lép érvénybe.
Iroda a Csíki Moziban
Az önkormányzati képviselők döntöttek arról is, hogy a korábban a Csíki Játékszín ügykezelésébe adott Csíki Mozi épületét visszaveszik a városháza adminisztrálásába. Ugyanis oda terveznek létrehozni egy úgynevezett „forrópontot” a hivatal kulturális irodája alatt működő 8-10 fős szervezői munkacsoporttal. Ennek tagjai többnyire a kulturális intézmények átszervezésével kerülnek a hivatalhoz, a munkacsoport létszámát pedig szükség esetén bővíteni fogják.
A Csíki Mozi épületében elképzelt iroda nyújtana többek között tájékoztatást minden turisztikai látványossággal, kulturális programmal kapcsolatosan, emellett kivennék részüket például a rendezvényszervezésben, a jegyeladásban, lehetővé tennék a jegyek online vásárlását, ugyanakkor feladatuk lenne serkenteni a város „mecénás kedvét” is. Az iroda berendezéséhez a bútorzat közbeszerzése már folyamatban van, tudtuk meg.
Az átszervezéssel jár a létszámcsökkenés
Füleki Zoltán alpolgármester a tanácsülés végén elmondta, hogy a kulturális intézmények átszervezésével melyik intézményből hány állás szűnik meg és hányat vesz át a hivatal áthelyezéssel a fentebb említett kulturális munkacsoportjába. Azt fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy utóbbi esetben az alkalmazottak bérei nem változnak. A megszüntetett állásokat pedig bedolgozói szerződéssel vagy szerzői jogdíjas szerződéssel megoldhatják az intézmények.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes esetében három kezdő táncos állást és egy betöltetlen állást megszüntettek, hárman pedig a városházához kerültek: egy személyzetis, egy művészeti tanácsadó, egy irodalmi titkár.
A Csíki Játékszínnél öt állást korábban a mozi működtetésére különítettek el, ezeket visszaveszi a város, ezekből három volt eddig betöltve. Továbbá felszámolják a jegypénztárosi, a kellékes és a súgó állásokat. A hivatalhoz kerül a társulattól még három állás: egy szervező, egy díszletes (marketinget végzett), egy ügyintéző. A Csíki Székely Múzeumtól a városházához kerül egy PR-tevékenységeket ellátó muzeológus, egy másik muzeológust pedig elbocsátanak, továbbá egy be nem töltött restaurátori állást is megszüntetnek. Székelyhon.ro

Krízishelyzetben az egészségügyi alapellátás
Az egészségügyi alapellátás egyre súlyosabb hiányosságaira hívták fel a figyelmet csütörtökön a Hargita megyei háziorvosok: a tiltakozó akció részeként egy dokumentumot nyújtottak be az egészségbiztosítási pénztárhoz, illetve a prefektusi hivatalhoz, amelyben az egészségügyi alaphálózat működésével kapcsolatos kifogásaikat rögzítették. A tiltakozó akciót az ország összes megyéjében megszervezték.
Csütörtök délelőtt tizenegykor minden megyében a prefektusi hivatal, valamint az egészségbiztosítási pénztár székháza elé vonultak a háziorvosok, de velük tartottak a különböző krónikus betegeket, a kismamákat és a gyermekmentő egyesületeket tömörítő szervezetek képviselői is. Ezt a nemrég létrehozott Szolidaritás az egészségért elnevezésű koalíció első tiltakozó akciójaként szervezték meg országos szinten. Arra próbálták ráirányítani a figyelmet, hogy az egészségügyi alapellátás olyan krízishelyzetbe került, ami már az emberek egészségét veszélyezteti.
Soós-Szabó Klára, a háziorvosokat tömörítő Hargita megyei szövetség elnöke lapunknak elmondta, egy dokumentumot nyújtottak be csütörtök délelőtt a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár székházához, illetve a prefektusi hivatalhoz. Ebben pontokba foglalták, hogy a háziorvosoknak és a betegjogi szervezetek képviselőinek milyen kifogásai vannak az egészségügyi alaphálózat működésével kapcsolatban. Többek között a fokozott bürokráciát, a páciensek fölösleges, intézménytől intézményhez való „járatását”, a szakmai kompetenciák háziorvosoktól való megvonását, illetve az egészségügyi alaphálózat rendkívül alacsony finanszírozását kifogásolják – sorolta Soós-Szabó Klára. Emlékeztetett, országszerte egyre kevesebb háziorvos tevékenykedik, és ha nem történik tényleges változás, a jelenleginél is nagyobb krízisbe kerül az alapellátás. Elmondta, a tiltakozó akció részeként november 15-én Bukarestben vonulnak fel az orvosok és a betegek, alapvető változtatásokat követelve a háziorvosi rendszerben.
Ha ennek sem lesz foganatja, akkor arra készülünk, hogy januártól nem írunk alá keretszerződést a biztosítási pénztárral – vetítette előre a szakember. Mint jelezte, eddig a diplomácia minden eszközét kimerítették, de így sem történt változás.
Az egészségbiztosító álláspontja
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szerkesztőségünkhöz eljuttatott csütörtöki közleményében jelzi, nagyra értékelik a Szolidaritás az egészségért koalíciót, amely lehetőséget biztosít a háziorvosok, valamint pácienseik véleményének és érdekeinek kifejezésére. A benyújtott nyilatkozatban szereplő kéréseket az Országos Biztosítási Pénztár vezetősége elemzi, arra törekedve, hogy ezekre megoldást találjanak. Fontos ugyanakkor – teszik hozzá –, hogy a biztosítási pénztár már lépett a háziorvosok által jelzett problémák kiküszöbölése érdekében, emellett továbbra is azon dolgozik, hogy a 2018-tól érvénybe lépő egészségügyi keretszerződés tartós változásokat hozzon e téren. Ugyanakkor arra kérik a koalíció képviselőit, hogy legyenek nyitottak a párbeszédre, amely révén közvetlenül kifejezésre juttathatják problémáikat, továbbá tegyenek javaslatokat a jövőben érvénybe lépő keretszerződés szabályaira vonatkozóan. Molnár Rajmond / Székelyhon.ro

Elsorvasztja a kormány az alapellátást? – felfüggeszthetik az ingyenes szolgáltatásokat a háziorvosok
Nem kizárt, hogy januártól a biztosított pácienseknek is fizetniük kell a háziorvosi ellátásért, az alapellátásban dolgozók ugyanis nem hajlandóak aláírni a biztosító által javasolt keretszerződést.
Elhatározásuk szerint nem nyújtanak ingyenes szolgáltatásokat januártól a háziorvosi rendelők, az alapellátásban dolgozó szakemberek ugyanis elfogadhatatlannak tartják az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által javasolt, közvitán levő keretszerződés-tervezetet. A háziorvosok kifogásolják, hogy miközben az alapellátás a közegészségügyi rendszer „piramisának alapja”, az erre fordított összeg egyre csökken, ugyanakkor úgy érzik, a törvényhozók egyszerűen semmibe veszik kéréseiket, elvárásaikat, hiszen noha számtalan alkalommal jelezték az elmúlt években problémáikat, előrelépés nem történt.
Szabó Soós Klára, a háziorvosokat tömörítő egyesület Hargita megyei elnöke a Krónikának elmondta: szakmailag és anyagilag is ellehetetlenítik, illetve kényszerhelyzetbe hozzák őket azzal, hogy a biztosító, az egészségügyi minisztérium, illetve a kormány sem hajlandó az áldatlan állapotokon változtatni. Hangsúlyozta: ahogy a vállalkozás is kénytelen felfüggeszteni tevékenységét, ha csődbe megy, ők sem tudják januártól folytatni a munkát. A szakemberek dokumentumokkal igazolták, hogy a helyzet tarthatatlan, ezeket minden döntéshozónak, az ellenzéki politikusoknak is elküldték, de válaszra sem méltatták őket.
Az egészségügyi minisztérium is elismeri, hogy hibázott
Szabó Soós Klára rámutatott: számokkal igazolható, hogy az elmúlt években a kormány fokozatosan elsorvasztotta, tönkretette az egészségügyi alapellátást.
Évekkel ezelőtt a biztosítási pénztár még bevételének több mint 8,8 százalékát fordította a háziorvosi rendszer működtetésére, ezt fokozatosan csökkentették, jelenleg alig 5,2 százalékot kapnak.
Az adminisztratív intézkedésekkel ráadásul szakmailag is ellehetetlenítették a háziorvosokat, megnyirbálták kompetenciáikat, nem írhatnak fel bizonyos gyógyszereket, illetve nem rendelhetnek el egyes vizsgálatokat.
A csíkszeredai háziorvos adatokkal is alátámasztotta érveit, mint rámutatott: a CNAS bevétele számításai szerint 17 százalékkal növekedett, az alapellátásnak azonban mindössze 4,2 százalékos kiegészítést ajánlottak fel a keretszerződésben. „Még arra sem voltak képesek, hogy a bevételeikkel részarányosan növeljék a finanszírozást. Mindezt olyan körülmények között, hogy más európai országokban 10–17 százalék körül juttatnak az alapellátásnak” – panaszolta a háziorvos. Szabó Soós Klára arra is felhívta a figyelmet: az egészségügyi minisztérium honlapján szereplő, 2020-ig érvényes egészségügyi stratégiában is elismerik, elhibázottnak tartják, hogy nem fejlesztették megfelelően az alapellátást. A csíkszeredai szakember lapunknak arról is beszámolt: a napokban folytatott tárgyalások során kérték, foglalják bele a keretszerződésbe a 10 százalékos finanszírozás biztosítását, de a CNAS képviselői azzal utasították el a javaslatot, hogy ezt jogszabályban nem lehet rögzíteni. Holott már 1995 óta törvény rögzíti, hogy a biztosító működtetésére a bevétel legalább 3 százalékát kell fordítani, de az összeg növelhető.
A biztosító 3 százalékot kap, miközben az alapellátás valamivel több, mint 5 százalékot, holott a CNAS-nek 3500 alkalmazottja van, és 45 székházat kell fenntartania, ezzel egy időben az alapellátásban több mint 11 ezer orvos dolgozik, továbbá ugyanennyi, felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi asszisztens foglalkoztatására kötelezik őket, illetve szintén 11 ezer rendelőt kell fenntartaniuk – vonta meg a párhuzamot Szabó Soós Klára. Mindezeket összegezve hangsúlyozta: az orvosok nagyon elkeseredettek, kilátástalannak tartják helyzetüket. Kérdésünkre, hogy a betegek mihez kezdenek januártól, amikor az orvosok már nyújtanak ingyenes szolgáltatásokat, a csíkszeredai háziorvos úgy fogalmazott: „ezt a döntéshozóktól, a kormány és az országos egészségbiztosító képviselőitől kell megkérdezni”.
Duda Tihamér: még semmi nem végleges
Nem látja ennyire borúsan a helyzetet Duda Tihamér, a Hargita megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője, aki szerint korai a vészjóslás, hiszen egyrészt az országnak még nincs is 2018-as költségvetése, egyelőre csak annak tervezete készült el – amelyet pénteken a parlament is megszavazott –, ugyanakkor a 2018–2019-re vonatkozó egészségügyi keretszerződést és annak alkalmazási módszertanát sem hagyták még jóvá. Úgy vélte: az ügyről csak akkor érdemes beszélni, ha ezekre sor kerül. „Mi javasolni fogjuk a jelenlegi keretszerződések meghosszabbítását a háziorvosoknak, amit év végéig tehetnek meg. Akik aláírják, azok természetesen továbbra is ingyenesen nyújtanak egészségügyi szolgáltatásokat a biztosított pácienseknek. Akik olyan háziorvosnál vannak, akik esetleg nem írják alá év végéig a szerződést, azok átiratkozhatnak olyan orvoshoz, akinek megállapodása van a biztosítási pénztárral” – hangsúlyozta Duda Tihamér.
A háziorvosokat tömörítő országos egyesület és a háziorvosi munkáltatói szövetség szerda esti közleményében számolt be arról, hogy nem hajlandóak aláírni a keretszerződést, így januártól az egészségügyi biztosítással rendelkező pácienseknek is fizetniük kell a szolgáltatásokért. Az ingyenes kivizsgálás és ellátás mellett az alapellátásban dolgozók nem állítanak ki költségtérítéses recepteket és küldőpapírokat sem. A háziorvosok november közepén Bukarestben, a kormánypalota előtt tüntettek, ennek nyomán Mihai Tudose kormányfő, Florian Bodog egészségügyi miniszter és a CNAS illetékesei tárgyaltak a szakemberek képviselőivel.
A kormány tagjai ígéretet tettek arra, hogy speciális munkacsoportot hoznak létre, amely az alapellátásban jelzett problémák megoldásán fog dolgozni. „Jó egy hónap elteltével azonban azt tapasztaljuk, hogy egyetlen követelésünkre sem találtak megoldást, csak kisebb kozmetikázást végeztek a keretszerződés-tervezeten” – hívják fel a figyelmet közleményükben a háziorvosok.
Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a háziorvosok kilátásba helyezik: nem írják alá a keretszerződést, ennek nyomán pedig gyakorlatilag leáll az alapellátás. Legutóbb idén nyáron zajlott hosszas vita a családorvosok és a biztosítási pénztár között, az alapellátásban dolgozók akkor is hasonló kifogásokat hoztak fel. Végül július végén aláírták a megállapodást, azonban hangsúlyozták, hogy a feltételekkel továbbra sem elégedettek. Lucia Şereş, a háziorvosi szövetség Kovászna megyei elnöke akkor lapunknak azt nyilatkozta: remélik, hogy a kormány tagjai betartják ígéretüket, és több pénzt különítenek el az alapellátásra.
A CNAS felelősségteljes hozzáállásra szólítja fel a háziorvosokat
Sajnálatosnak tartja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy a háziorvosokat tömörítő egyes szervezetek arra buzdítják tagjaikat, ne írják alá a szolgáltatásaik elszámolásáról szóló keretszerződések meghosszabbítását. A CNAS közleményében felhívja a figyelmet, hogy az orvosoknak a páciensek érdekeit kellene szem előtt tartaniuk, bejelentésükkel „nyomást gyakorolnak” a tárgyalások során, ez pedig „indokolatlan nyugtalanságot” kelt az ország lakosságában.
Az egészségbiztosító közleménye – amelyet az Agerpres idézett – rámutat, többször tárgyaltak már a háziorvosok képviselőivel, és az egyeztetések nyomán számos módosítást eszközöltek a 2018-as évre vonatkozó keretszerződésben. Ugyanakkor a CNAS költségvetésében, amelyről jelenleg a parlamentben vitáznak, az idei évhez képest jövőre 17 százalékkal emelik az elszámolható szolgáltatásokra szánt keretet. A közlemény szerint a háziorvosok bevételei is átlagban ilyen arányban nőnek majd, elérve összesen a kétmilliárd lejt.
Az egészségbiztosítási pénztár vezetősége ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a háziorvosok képviselőivel folytatott párbeszéd során megoldásokat találnak arra, hogy a biztosított személyeket továbbra is elláthassák az orvosok. Bíró Blanka , Kőrössy Andrea , Molnár Rajmond / Krónika (Kolozsvár)