Nézeteltérés az RMDSZ-ben Soós bejelentése miatt
Hibának tartja Kovács Péter, hogy az előzetes egyeztetések és a marosvásárhelyi magyarok igénye ellenére Soós Zoltán bejelentette, az RMDSZ színeiben indul Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért.
A szövetség ügyvezető elnöke pénteken az ErdélyFM-nek elmondta, a lépés nincs összhangban az eddigi, Marosvásárhelyről szóló politikai megállapodásokkal, de össze is zavarja a magyar választókat, akik szerinte összefogást várnak, nem politikai kisajátítást.
„Akkor van esély visszaszerezni Marosvásárhelyt, ha egy magyar polgármesterjelölt indul a választási versenyben, aki mögött a magyar politikai szervezeteken kívül fel tud sorakozni a város lakosságának a többsége. Az RMDSZ országos vezetése az MPP és az EMNP elnökeivel folytatott tárgyalásokon és ezen kívül a nyilvánosság előtt is több alkalommal egyértelművé tette, hogy a szövetség nem akarja kisajátítani Soós Zoltánt. Keressük a közös jelölt támogatásának a legmegfelelőbb formáját” – jelentette ki a rádiócsatornának a politikus.
Hozzátette, ennek értelmében elvárják a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ-vezetőktől, hagyjanak nyitva minden jogi lehetőséget arra, hogy a magyar polgármesterjelölt élvezze az EMNP és az MPP támogatását is.
Kovács odaszúrt Brassai Zsombornak, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökének is, kifogásolva, hogy miközben eddig folyamatosan az összefogásról beszélt, most „egy hirtelen fordulattal nem sajátíthatja ki a jelöltet az RMDSZ számára". „Mi továbbra is kitartunk amellett, hogy Soós Zoltánt minden magyar alakulat támogassa, és továbbra is keressük ennek a keretét. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy a valós összefogásra nem zárhatjuk ki a független jelölt közös támogatását sem” – nyilatkozta az ErdélyFM-nek Kovács Péter.
Az ügyvezető elnök szerint nem visz közelebb a célhoz, ha a marosvásárhelyiek folyamatosan sajtótájékoztatókon jelentenek be újabbnál újabb, gyakran egymásnak ellentmondó vagy megvalósíthatatlan elképzeléseket. Szerinte ez árt az RMDSZ megítélésének, általában megkérdőjelezi a szövetség szavahihetőségét, a Maros megyei és marosvásárhelyi RMDSZ-vezetőknek pedig tudomásul kell venniük, hogy ez nem mehet a végtelenségig.
Mint arról beszámoltunk, Soós Zoltán csütörtökön Brassai Zsombor és Biró Zsolt MPP-elnök társaságában jelentette be, hogy nem függetlenként vagy koalíciós jelöltként, hanem az RMDSZ színeiben indul a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségért a júniusi helyhatósági választáson. Krónika (Kolozsvár)

Marosvásárhely: a befutóhelyről is tárgyal az EMNP az RMDSZ-szel
Tárgyalásokat kezdeményez az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Marosvásárhelyen az RMDSZ-szel a közös polgármesterjelölt kiválasztása során megvalósult összefogás folytatása, valamint a közös tanácsosi lista kialakítása érdekében. Erről csütörtök esti ülésén döntött az alakulat városi szervezete.
A néppártot az RMDSZ csütörtökön bejelentett ajánlata hozta döntési kényszerbe, amelyben a szövetség az MPP-n kívül az EMNP-nek is befutóhelyet ajánlott városi tanácsosi jelöltlistáján.
Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke pénteken a Krónikának elmondta, február 15-éig szeretnének megállapodásra jutni az RMDSZ városi szervezetével a közös tanácsosi listát illetően. A politikus olyan gesztusnak nevezte az RMDSZ ajánlatát, amelyet mindenképpen meg kell vizsgálni, és a marosvásárhelyi magyarság érdekeit szem előtt tartva tárgyalni kell róla.
Felvetésünkre, miszerint Bereczki Ferenc, az EMNP Maros megyei elnöke ellenzi néppárti politikusoknak a tulipános jelöltlistán való indulását, Jakab úgy nyilatkozott: a városi szervezet élni kíván az autonómiája biztosította lehetőséggel, miszerint az őt illető kérdésekben saját hatáskörben döntsön. „Elméletileg előfordulhat, hogy néppárti jelölt szerepeljen az RMDSZ-listán, mint ahogy az is, hogy az EMNP önálló tanácsosi listával induljon a helyhatósági választáson Marosvásárhelyen" – jelentette ki kérdésünkre Jakab István.
A vásárhelyi EMNP-elnöktől megtudtuk, attól függetlenül támogatják a tavaly októberi hárompárti előválasztáson győztes Soós Zoltánt, hogy az RMDSZ-es városi tanácsos a szövetség színeiben indul a polgármesteri tisztségért. „Számunkra a marosvásárhelyi magyarok érdeke fontosabb a pártérdekeknél" – állapította meg a néppárti politikus.
Amúgy a koalíciós listára az RMDSZ szövetségi elnöke múlt heti nyilatkozatának ismeretében nagyon kevés az esély. Kelemen Hunor szerint az önkormányzati választás lebonyolítását szabályozó törvény egyik cikkelye alapján a kisebbségi szervezetek csak a saját megnevezésük és logójuk alatt vehetnek részt, ezért kivitelezhetetlennek nevezte a közös listát. Lapunk úgy tudja, a néppárton belül nemtetszést váltott ki, hogy a szövetségi elnök nemrég konkrétan megnevezte, kit látna szívesen az EMNP soraiból az RMDSZ vásárhelyi tanácsosi listáján. Kelemen egy kolozsvári háttérbeszélgetésen elárulta: befutóhelyet ajánlottak Portik Vilmosnak, a néppárt Maros megyei alelnökének az RMDSZ tanácsosi listáján.
Portik – aki tavaly a második helyen végzett a magyar polgármesterjelölt kiválasztását célzó előválasztáson – csütörtökön racionális döntésnek nevezte, hogy Soós Zoltán végül nem független jelöltként, hanem RMDSZ-es színekben indul a polgármesteri tisztségért. A politikus az EMNP-nek az RMDSZ listáján felajánlott befutóhellyel kapcsolatban a Transindex portálnak úgy nyilatkozott: a néppárton belül ebben a tekintetben vitára számít, viszont úgy gondolja, egy ilyen ajánlatot nem lehet „csuklóból" elutasítani, minden lehetőséget meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy egyetlen magyar lista legyen Marosvásárhelyen.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Marosvásárhely próbája
Kezdetben úgy tűnt, minden jól alakul. Az RMDSZ is belátta: hibás úton járt eddig Marosvásárhelyen, és belement abba, hogy előválasztások nyomán döntsenek a magyar polgármesterjelölt személyéről. A megmérettetés le is zajlott, s bár a kampányban voltak éles helyzetek, vitás eljárások, no meg a részvétel sem volt feltétlenül mindent túlszárnyaló, a győztes Soós Zoltánt végül is támogatásáról biztosította az RMDSZ mellett az MPP és az EMNP is.
Egyfajta összefogás látszott kibontakozni, amely azért is tűnt oly reménykeltőnek, mert az új választási törvény értelmében a polgármester személyéről egyfordulós voksolás során döntenek, és az is biztosra vehető, hogy a liberálisok és a szocialisták külön jelöltet indítanak. A csillagok kedvező állását ismét csak a politikusok akarják megzavarni. Előbb a Szilágyi Zsolt EMNP- és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyeztetése után derült ki: az előzetes megállapodás ellenére a szövetség mégsem megy bele abba, hogy Soós Zoltán mindhárom párt jele alatt szálljon versenybe. Néhány napra rá Soós Zoltán Brassai Zsomborral, a Maros megyei RMDSZ-elnökkel jelentette be, hogy a szövetség színeiben indul. Az MPP országos elnöke és az EMNP marosvásárhelyi vezetői hajlottak arra, hogy azt a megoldást is elfogadják, mely szerint RMDSZ-listán befutó helyen szerepeljenek polgári és néppárti jelöltek – ekkor azonban újabb csavar következett. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilvánosan feddte meg Soós Zoltánt és a szövetség helyi vezetőit, amiért politikai magánakcióba kezdtek, és leszögezte: nem akarják kisajátítani a jelöltet, ezért függetlenként indítanák a választásokon. Most valahol ott tartunk, hogy senki nem ért semmit, kívülről csak annyi látszik, hogy a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt ügyében még tán a pártok közötti véleménykülönbségnél is nagyobb a szakadék az RMDSZ-en belül, mintha éppen a szövetség támogatná a legkevésbé elszántan saját emberét. Félő azonban, hogy e belharc veszélyezteti egyrészt a kibontakozni látszó magyar összefogást, másrészt a civódás, a széthúzás elriaszthatja azokat a magyar választókat, akiknek szavazata nélkül lehetetlen lesz megnyerni a csatát. Pedig tényleg ritka – nevezhetnénk akár történelminek is – esély nyílik Marosvásárhely visszafoglalására: már most kialakulóban ugyanis egy olyan parlamenti többség, amely visszatérne a kétfordulós polgármester-választásra. Az új törvényhozás vélhetően ekként módosítja majd a jogszabályt, és akkor a második körben szinte biztosan etnikai szavazás lesz, s a románság számbeli fölénye döntőnek bizonyul. Talán ez az utolsó esély, hogy Székelyföld fővárosát ismét magyar polgármester irányítsa.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Brassai a lapokat osztotta volna Marosvásárhelyen
Utánajártunk annak, hogy miért borította majdnem fel Brassai Zsombor a nehezen összehozott többpárti politikai alkut a városban, és mit nyerhetett volna belőle.
Kommunikációs malőrnél több lehetett a hátterében annak a kijelentésnek, hogy Soós Zoltán RMDSZ-es színekben indul a polgármesteri tisztségért. A nyilatkozatot Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke dobta be múlt csütörtökön, napra pontosan egy héttel azután, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök egy sajtótájékoztatón azt mondta: nem kívánják Soós Zoltánt, a marosvásárhelyi előválasztások nyertesét politikailag az RMDSZ számára kisajátítani. 
Brassai bejelentése, amihez a politikai intrikákhoz nem értő Soóst is sikerült néhány óra hosszat becsatornáznia, nagyot szólt több párt- és érdekképviseleti irodában, és szinte megtorpedózta a pártok vezetői által érzékenyen összehozott alkurendszert. 
Brassai politikailag logikátlannak tűnő lépése kapcsán erősen kérdéses a miért. Megvizsgáltuk a történések hátterét és reprodukáltuk a motivációkat azok segítségével, akik közelről látják az eseményeket.  Brassai Zsombor Kelemen Atilla utódjaként és bizalmi embereként vette át a megyei RMDSZ-t. Az elvárások nagyok voltak, de jelentős volt a politikai támogatottság is. Ennek ellenére az új elnök nem tudott az építkezés embere lenni, és a szervezeten belüli feszültségeket sem tudta kezelni.
Forrásaink szerint regnálása alatt Brassainak nem sikerült épkézláb politikai projekteket összeraknia, és rádöbbent arra, hogy politikai népszerűsége messze elmarad Vass Levente jelenlegi marosvásárhelyi választmányi elnökétől vagy Peti András alpolgármesterétől, eldöntötte, hogy úgy próbálja konszolidálni pozícióját, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az előválasztás projektből. 
Itt azért is nagyot kellett alakítani, mert az előválasztás az alacsony részvétel miatt különben sem éppen nevezhető sikertörténetnek. A lehetőségek abból adódtak, hogy meglehetősen zavaros volt a kommunikáció arról, hogy miről is szól ez az előválasztás: a polgármester-jelöltségről? És ha igen, akkor az előválasztás nyertese pártszínekben, vagy esetleg független jelöltként indul? Mi lesz a tanácsosi listával? Lesz egy RMDSZ-es lista, vagy több magyar lista? Esetleg egy más konstrukcióban indulnának? Koalíciós lista lesz? (Azóta ez utóbbi opcióról tudjuk, hogy esett, hiszen az RMDSZ vezetősége néhány hete közölte, nem vállalja ennek rizikóját: a helyhatósági választási törvény nem fogalmaz eléggé egyértelműen, így nem biztos, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei indulhatnak koalícióban egy párttal, így kockázatosnak tartják bevállalni ezt a fajta együttműködést. Ha ugyanis valaki megtámadja a koalíciós listát a bíróságon, a bíróság döntése nyomán elkaszálhatják a tanácsosi jelöltlistákat). Brassai a meglehetősen ködös “összefogás” kódnéven kommunikálta az előválasztásokat, és ez a köd még mindig nem szállt fel, legyen szó jelöltről, szövetségről, vagy listáról. 
Most Brassai arra számított, hogy Kelemen Hunor kényszerhelyzetbe kerül és áldását adja arra, hogy Soós Zoltán RMDSZ-színekben induljon. Azonban ezt benézte, mert Kelemen Hunor egyáltalán nem fogadta jól a dolgot. 
Úgy tudjuk, hogy korábban, amikor Kelemen rákérdezett arra, hogy létezik-e egy háttér-megállapodás az EMNP és az RMDSZ között, akkor Brassai ezt letagadta. Azonban egyéb forrásokból arra lehetett következtetni, hogy Brassai még a nyáron legalább egy szóbeli megállapodást kötött az MPP-vel és az EMNP-vel az összefogásról és a koalíciós listáról. Ezt azonban a tusványosi előválasztás-jelölt vitán is tagadta, ahol Soós helyett vett részt. 
Bizalmi válság (?) 
Úgy tudjuk, hogy miután Brassai elutasította, hogy tiszta képet adjon arról, mi történik a megyében, Kelemen Hunor keresett egy módot arra, hogy jelezze: Brassait nem tartja politikai partnernek. Ezekre a bizalmi problémákra abból is lehet következtetni, hogy a december 21-i, az EMNP elnökségével való egyeztetésre nem Brassait, hanem a Maros megyében nagy népszerűségnek örvendő Péter Ferencet, Szováta polgármesterét hívta, akinek a találkozón való jelenlétét a RMDSZ Maros Megyei Szervezetének politikai alelnöki és a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöki minősége is legitimálta. 
Az EMNP elnökségével január 28-án is találkozott az RMDSZ elnöksége, azonban semmiben nem sikerült megállapodni. 
Azonban történt aznap egy fontos közlés: Kelemen Hunor egyértelműsítette, hogy az RMDSZ nem kívánja kisajátítani Soós Zoltánt az RMDSZ számára. Pontosan egy hét múlva, február 4-én Brassai egy Soós Zoltánnal és Biró Zsolt MPP-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, az RMDSZ elnökségével mindenféle előzetes egyeztetés nélkül bejelentette, hogy Soós Zoltán RMDSZ-es jelöltként indul. A dolog pikantériáját az adja, hogy fél évvel ezelőtt Soós és Brassai arról győzködte az RMDSZ elnökét, hogy egyezzen bele az összefogás megvalósításába, és most, amikor az RMDSZ elnöke az összefogást szorgalmazta, akkor ők ennek ellenkezőjét közölték a sajtótájékoztatón. 
A bizarr nyilatkozat Brassai részéről érkezett, Soós pedig a helyzetet nem ismerte fel, és mivel úgy tartotta, hogy a koalíciós lista nem jöhet létre a szövetségi elnök által megjelölt törvényi akadály miatt, vagy egyszerű naivságból röptében átvette a témát, igaz, egy napra rá, február 5-én igyekezett korrigálni. Azt írta, hogy reméli, sikerül megtalálni azt a jogi keretet, aminek köszönhetően a magyar politikai erők közötti összefogás megvalósulhat és amennyiben ez nem sikerül, utolsó változatként felmerül annak lehetősége is, hogy független polgármesterjelöltként méretkezik meg a választáson. 
Mi vezérelhette Brassait a bejelentés megtételében? 
Minden nyilvánvaló logika ellenére, Brassai úgy gondolta, megengedheti magának azt, hogy bejelenti Soós RMDSZ-színekben való indulását. Ennek két oka lehet: tegyük fel, hogy nem zajlik megfelelően a kommunikáció az RMDSZ megyei és országos szintjei között, azért az mégiscsak nehezen hihető, hogy a megyei elnök sajtót sem olvas. Kelemen Hunor pedig a január 28-i egyeztetés után a sajtó előtt egyértelművé tette az RMDSZ álláspontját arra vonatkozóan, hogy nem akarja kisajátítani a jelöltet. Tehát Brassai nyíltan szembement az egy héttel azelőtti szövetségi elnöki állásponttal, ami Kelemen hitelességét bomlasztja, és támadási felületet szolgáltatott ezzel a politikai ellenfeleknek. Brassai vélhetően az országos vezetés felé azt akarta bizonygatni, hogy Maros megyében ő osztja a lapokat. 
A másik okot elektorális szempontok szolgáltathatták: mivel a koalíciós indulás témája lekerült a napirendről, egyszersmind felerősödött annak a rizikója, hogy ha Soós nem RMDSZ-es színekben indul a polgármesterségért, akkor nem lehet rajta az RMDSZ-es tanácsosi listán. A törvény értelmében ugyanis a szövetségi tanácsosi listán csak akkor szerepelhet, ha a szövetség színeiben indul a polgármesteri tisztségért. 
Noha később az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatának hatására, vagy egyszerűen azért, mert rádöbbent, hogy politikailag vállalhatatlan nyilatkozatot tett, Brassai visszakozott, és már másnap azt mondta a Transindexnek, hogy végső soron nincs eldöntve semmi, hiszen a Vass Levente által elnökölt Marosvásárhelyi Választmánynak kell eldöntenie, hogy milyen konstrukcióban indul a választáson Soós Zoltán. Erre a felvetésre azonban Vass Levente háborodott fel, és kijelentette, elzárkózik attól, hogy a választmányt arra használják fel egyesek, hogy a testület révén kommunikációs malőrjeiket kezeljék. 
Mit mond most Soós? 
Soós Zoltán a Transindexnek február 8-án, hétfőn azt nyilatkozta, a politikai összefogás megvalósult azáltal, hogy Marosvásárhelynek van összmagyar polgármester-jelöltje. A jelölt bízik abban, hogy a pártok bölcs megoldásra jutnak. A maga részéről, ha a helyzet úgy kívánja meg, akkor a független jelöltséget is szívesen vállalja, nincs ez ellen kifogása, még akkor sem, ha nem választják meg, és akkor tanácsosi mandátumra sem tarthat igényt. "De ezzel a lehetőséggel nem foglalkozom. Természetesen nyerni akarok" - mondta Soós Zoltán.
Kertész Melinda. Transindex.ro

Február 10-e emlékezete
Hosszú utat jártunk be 1990. február 10-e óta, amikor tízezrek vonultak fel csendben Marosvásárhely utcáin gyertyával és könyvvel a kezükben. Erdély több városában is tömegek mozdultak meg a magyarság kultúrájáért, megmaradásáért. Azóta számos eredményt értünk el, de sok még a tennivalónk annak érdekében, hogy érvényt szerezzünk a törvény szavának, hogy a papíron kivívott jogainkat a mindennapokban is megélhessük.
Negyedszázad távlatából közösségünk egysége még inkább szembeötlő, amikor erre a napra gondolunk. A közös cél érdekében a vásárhelyi magyarok félre tudták tenni a politikai előítéleteiket, indulataikat, vitáikat. Hiszem, hogy ez ma is lehetséges! Vásárhelynek változásra van szüksége.
A magyar politikai erők összefogása semmit sem ér a polgárok összefogása nélkül. Marosvásárhelynek akkor lesz ismét magyar polgármestere, ha közösségünk ugyanazt az erőt és elszántságot mutatja, mint 26 évvel ezelőtt. Nekem pedig az a célom, azért indulok a polgármesteri pozícióért, hogy a 26 éve megfogalmazott elveket, törekvéseket maradéktalanul megvalósíthassam.
Tisztelettel:
Soós Zoltán
városi tanácsos, polgármesterjelölt. Népújság (Marosvásárhely)

Marosvásárhelyi vita a Sütő-szobor miatt
Míg a marosvásárhelyi városháza harmadik éve arra hivatkozva halasztgatja Sütő András szobrának felállítását, hogy a Színház tér átalakítását megtervező kolozsvári cég nem hajlandó kijelölni az emlékmű helyét, a vállalat képviselői cáfolják, hogy akadályoznák a kezdeményezést. 
A 2013-ban átalakított tér látványtervét elkészítő Planwerk munkatársa, Ványolós Endre tervező elmondta, a munkálatokat hivatalosan még nem vették át, mivel az önkormányzat sok esetben nem tartotta be a tervet, változtattak az elképzelésen.
Példaként említette, hogy sem a tér bútorzata, sem a zöldövezet kialakítása nem az eredeti elképzelés szerint alakult. „Ennek azonban semmi köze a Sütő-szobor vagy bármilyen más emlékmű felállításához. Függetlenül attól, hogy a Színház tér hivatalos átadása-átvétele megtörtént, vagy sem, a városháza nem köteles kikérni a mi véleményünket egy szobor felállításával kapcsolatban. A törvény nem kötelezi erre az intézményt. Persze tanácsot kérhetnek, de nem kötelező” – mondta a szakember, akitől megtudtuk, hogy a városháza tavaly közbeszerzési eljárást hirdetett meg a városháza közterein felállítandó szobrokkal kapcsolatban.
Mint mondta, az általa képviselt Planwerk cég erre jelentkezett, s ötlettervet mutatott be, amelyben többek között a Színház téren felállítandó szobrok is szerepeltek nevesítés nélkül. „Ennek a pályázatnak az eredményéről többször érdeklődtünk a városházán, de semmilyen hivatalos információt nem tudtunk meg, írásban sem közöltek velünk semmit” – nyilatkozta Ványolós Endre, többször hangsúlyozva, hogy nincs semmilyen összefüggés a Színház téri munkálatok hivatalos átadása-átvétele és a Sütő András-szobor helyszínének kijelölése között.
Folytatódik az egymásra mutogatás
Egyébként az önkormányzat képviselő-testülete már 2013-ban, a tér felújításának évében tanácshatározatot fogadott el arról, hogy Marosvásárhelyen felállítják Sütő András író szobrát. Helyszínváltoztatás miatt 2014-ben visszatértek az ügyre, és 2014. május 31-ét jelölték meg határidőnek, hogy addig a polgármesteri hivatal főépítésze kijelöli a helyszínt. Ez mind a mai napig nem történt meg.
Korábban Peti András alpolgármester arról számolt be, hogy a szobor helyszínének kijelölésében nehézséget okoz az, hogy a Színház teret tervező kolozsvári cég nem hajlandó kijelölni annak helyszínét. Azt is mondta, hogy egy újabb helyszín kijelölésén gondolkodnak a vár alatt vagy a főtér egy másik részén. Az idei költségvetés elfogadása után Soós Zoltán frakcióvezető már azt mondta, hogy a kolozsvári cég azért nem hajlandó megjelölni a Sütő-szobor helyszínét, mivel elégedetlen a város Színház téri kivitelezési munkálataival.
A kolozsvári tervezőcégtől kapott információk alapján ismét ki szerettük volna kérni Peti András alpolgármester véleményét, aki azonban telefonon nem volt elérhető. Titkárnőjétől megtudtuk, szabadságon van. Soós Zoltán a fejlemények tükrében nem kívánt nyilatkozni, mint mondta, a Sütő-szobor ügyével kizárólag az alpolgármester foglalkozott.
A városháza főépítészének véleményére is kíváncsiak voltunk. A sajtóirodához küldött kérdéseink alapján szerettük volna megtudni, a szakosztály mikor kérvényezte, hogy a kolozsvári tervezőcég kijelölje Sütő András szobrának helyszínét, illetve milyen hivatalos választ kaptak. Arra is rákérdeztünk, hogy mi lett az eredménye a tavaly a szoborállítással kapcsolatban kiírt közbeszerzési eljárásnak. Azt is szerettük volna megtudni, hogy az idei költségvetésben szereplő Szobrok állítása a Színház térre című fejezetben feltüntetett 150 ezer lejt milyen műalkotásokra fordítanák.
A városháza sajtóirodájától kapott szűkszavú válaszban ez áll: „A városháza szakbizottsága meghatározta, hogy mi legyen a fő témája annak a tanulmánynak, amely a Színház térre felállítandó szobrokkal foglalkozik majd. Ajánlatot kértek a Színház tér felújítását tervező cégtől, és megrendelik a tanulmányt, amelyből kiderül, hogy hova és hány szobrot állítanak majd fel. Erre a tanulmányra pénz van elkülönítve az idei költségvetésben. Azt, hogy pontosan a Színház térre milyen szobrokat állítanak fel, a városi tanács fogja eldönteni a tanulmány végkövetkeztetései alapján”.
„A föld fenekéről is előkerítjük a pénzt!”
A Sütő András Baráti Társaság elnöke, Demeter József szászrégeni református lelkész szerint a városvezetés méltatlanul kezeli a szoborállítás kérdését, mivel évek óta nem hajlandó kijelölni az emlékmű helyét.
„Sütő András olyan jelentős művet hagyott hátra, hogy más városban már tíz szobrot is állítottak volna neki. Több helyszínt kértünk már, a Színház tér mellett a vár alatti füves részt, illetve a Bolyai téri Pszeudoszféra szomszédságában. Egyikre sem kaptunk pozitív választ. Ez nagy fájdalmunk” – mondta Demeter József, aki hangsúlyozta, csak a helyszín kijelölését várják a várostól, mert ha ez megvan, a föld alól is előteremtik a szobor megöntéséhez szükséges anyagi hátteret.
Simon Virág. Krónika (Kolozsvár)

Soós Zoltán felhívása: a marosvásárhelyi magyarok tegyék félre politikai előítéleteket
Soós Zoltán polgármesterjelölt azt szeretné, hogy a marosvásárhelyi magyarok tegyék félre a közös cél, a választások megnyerése érdekében a vitáikat, ahogyan tették ezt 1990. február 10-én a könyves-gyertyás felvonuláson.
Az 1990. február 10-én Marosvásárhelyen megszervezett könyves-gyertyás felvonuláson a közös cél érdekében a vásárhelyi magyarok félre tudták tenni politikai előítéleteket, indulataikat, vitáikat – fogalmazott Soós Zoltán a 26 évvel ezelőtti, tízezreket megmozgató eseményre emlékezve és emlékeztetve arra, hogy ez ma is lehetséges.
„Hosszú utat jártunk be 1990. február 10-e óta, amikor tízezrek vonultak fel csendben Marosvásárhely utcáin gyertyával és könyvvel a kezükben. Erdély több városában is tömegek mozdultak meg a magyarság kultúrájáért, megmaradásáért. Azóta számos eredményt értünk el, de sok még a tennivalónk annak érdekében, hogy érvényt szerezzünk a törvény szavának, hogy a papíron kivívott jogainkat a mindennapokban is megélhessük” – olvasható Soós Zoltán magyar polgármesterjelölt közleményében. 
Soós szerint negyedszázad távlatából is szembeötlő a magyar közösség egysége, amikor erre a napra gondol. A magyar politikai erők összefogása semmit sem ér a polgárok összefogása nélkül. „Marosvásárhelynek akkor lesz ismét magyar polgármestere, ha közösségünk ugyanazt az erőt és elszántságot mutatja, amit 26 évvel ezelőtt. Nekem pedig az a célom,  azért indulok a polgármesteri pozícióért, hogy a 26 éve megfogalmazott elveket, törekvéseket maradéktalanul megvalósíthassam” – fogalmazott Soós Zoltán, városi tanácsos, polgármesterjelölt.
Százezer ember vonult utcára
Ezelőtt 26 évvel, 1990. február 10-én az anyanyelvi jogokért, a magyar tannyelvű iskola és egyetem érdekében százezer ember vonult utcára Marosvásárhelyen, némán, kezében egy könyvvel és egy szál gyertyával. A szervezők és a felvonuláson résztvevők így akarták kifejezni, hogy a legbékésebb szándékkal, csendben, civilizáltan, senki ellen nem irányulva követelik azokat az alapvető jogaikat, amelyek minden embert megilletnek.
A résztvevők az RMDSZ akkori székháza előtt, a Bolyai téren gyülekeztek, majd csendben végigsétálva a városon, a sportcsarnoknál fejezték be a demonstrációt, ahol Sütő András író mondott rövid beszédet. A február 10-i békés, könyves-gyertyás tüntetést, márciusban, a Marosvásárhely fekete márciusaként emlegetett, magyarok ellen irányuló pogrom követte.
Antal Erika. maszol.ro

Úgy tűnik, csak román turistákat várnak a várba
Vrem bilingvism! Kétnyelvűséget akarunk! – ez a szöveg olvasható a már korábban és más helyeken is felbukkant piros matricán, amelyet anonim civilek ragasztottak a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal által a vár környékére kihelyezett pannókra. A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen gerillacsoport azok után lépett, miután a városháza egynyelvű jelmagyarázattal próbálja megértetni a várról készült térképet.
A városházi vezetők egyébként azt ígérték, kiköszörülik a csorbát, de sem a térkép egynyelvű jelmagyarázatán, sem a hátán lévő háromnyelvű, de pontatlanságokat tartalmazó szövegen nem módosítottak.
„A turistatérképek egynyelvűsége sajnos tovább gyengíti a város magyar lakosságának helyzetét. Fontos kiemelni, hogy Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalában és a városi tanácsban az RMDSZ jelentős számban van jelen, a városnak RMDSZ-es alpolgármestere van és a tanács legnagyobb frakcióját (a testület 47 százaléka) is az RMDSZ-képviselők képezik. Csoportunk célja, hogy Marosvásárhelyen minél előbb megjelenjenek a kétnyelvű utcanévtáblák, de törekvéseinkkel egy időben szomorúan tapasztaljuk a magyar nyelv folyamatos kiszorulását a város állami intézményeiből, a magyarul beszélő alkalmazottak számának csökkenését. Azt is látjuk, hogy a közigazgatáson belül egyre felerősödő egynyelvűség ellen nem emelnek szót választott elöljáróink, pedig tiltakozásukra óriási szükség van” – olvasható az anonim szervezet közleményében. A csoport tagjai szomorúan állapítják meg, hogy Marosvásárhelyen nem igazán kellett várni Bogdan Diaconu törvénytervezetének elfogadására, hisz az önkormányzat már évek óta az egynyelvűségre szavazott, és ehhez megkapta az RMDSZ tanácsosok és alpolgármester hallgatólagos hozzájárulását.
A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen gerillacsoport nemcsak a magyar feliratokat hiányolja a térkép jelmagyarázatából, hanem a külföldi turistáknak szánt angolt, esetleg németet is.
Az RMDSZ tanácsosa és polgármesterjelöltje, Soós Zoltán rövid közleményben reagált a történtekre, közvetlenül Dorin Floreát téve felelőssé a magyarságot ért újabb pofonért. A magyar politikus már a táblák megjelenése után a városháza illetékes szakosztályához fordult, ahol azt ígérték, haladéktalanul kicserélik azokat, ám néhány nap elteltével sem történt semmi. „Ez is jól mutatja Dorin Florea polgármester multikulturalitás iránti mély elkötelezettségét. Mint szokásos, maszatolnak ez ügyben is” – állítja Soós.
Szucher Ervin. Székelyhon.ro

Várat magára a többnyelvűség
A képviselőházban hallgatólagosan elfogadott Bogdan Diaconu-féle magyarellenes törvénytervezet eredményeit vélik felfedezni a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen „gerillacsoport” tagjai. A civilek a városháza által a restaurált vár köré kitett tájékoztató táblákon megjelenő térképek egynyelvűségét kifogásolják.
Odafricskáztak az RMDSZ-nek
„Vrem bilingvism! Kétnyelvűséget akarunk!” – ez a szöveg olvasható azokon a piros matricákon, amelyeket a kizárólag román nyelvű pannókra ragasztottak fel. A civilek ugyanakkor nemcsak a magyar feliratokat hiányolják, hanem a külföldi turistáknak szánt angol, esetleg német nyelvű tájékoztatást is. A városházi vezetők még a múlt hét elején megígérték, hogy megoldják a problémát, de sem a térkép egynyelvű jelmagyarázatán, sem a hátán lévő háromnyelvű, de pontatlanságokat tartalmazó szövegen nem módosítottak.
„A turistatérképek egynyelvűsége sajnos tovább gyengíti a város magyar lakosságának helyzetét. Fontos kiemelni, hogy Marosvásárhely polgármesteri hivatalában és a városi tanácsban az RMDSZ jelentős számban van jelen, a városnak RMDSZ-es alpolgármestere van és a tanács legnagyobb frakcióját (a testület 47 százaléka) is az RMDSZ-képviselők képezik – olvasható a civilek közleményében. – Célunk, hogy Marosvásárhelyen minél előbb megjelenjenek a kétnyelvű utcanévtáblák, de törekvéseinkkel egy időben szomorúan tapasztaljuk a magyar nyelv folyamatos kiszorulását a város állami intézményeiből, a magyarul beszélő alkalmazottak számának csökkenését. Azt is látjuk, hogy a közigazgatáson belül egyre felerősödő egynyelvűség ellen nem emelnek szót választott elöljáróink, pedig tiltakozásukra óriási szükség van.”
A csoport képviselői rámutatnak, Marosvásárhelyen nem igazán kellett várni Bogdan Diaconu törvénytervezetének elfogadására – amely törölné a kétnyelvű feliratozás és anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban –, hisz „az önkormányzat már évek óta az egynyelvűségre szavazott, és ehhez megkapta az RMDSZ-tanácsosok és -alpolgármester hallgatólagos hozzájárulását”.  Soóst is zavarja
Az RMDSZ tanácsosa és polgármesterjelöltje, Soós Zoltán rövid közleményben reagált a történtekre, közvetlenül Dorin Floreát téve felelőssé a magyarságot ért újabb pofonért. Soós már a táblák megjelenése után a városháza illetékes szakosztályához fordult, ahol azt ígérték, haladéktalanul kicserélik a feliratokat, ám néhány nap elteltével sem történt semmi. „Ez is jól mutatja Dorin Florea polgármester multikulturalitás iránti mély elkötelezettségét. Mint szokásos, maszatolnak ez ügyben is” – állítja Soós.
Be nem tartott városházi ígéretek
Nem először fordul elő, hogy a városháza megígéri, bizonyos táblákról „lefelejtett” magyar nyelvet maradéktalanul pótolja. Két év telt el, amióta az iskolákért felelős igazgatóság azóta szülési, majd gyermeknevelési szabadságra távozott igazgatónője lapunk észrevételére megígérte, hogy azokban a tanintézetekben is kifüggesztik a kétnyelvű táblát, ahol addig még nem tették ki. 
Még ennél is régebbi az az ígéret, amelyet a polgármesteri hivatal volt sajtószóvivője tett, amelynek értelmében a Dózsa György úton felszerelt jelzőlámpákhoz, a gyalogosok tájékoztatására készült egynyelvű táblácskákat kétnyelvűekre cserélik ki.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Csak hívásra „menetel” a háromszéki RMDSZ 
A marosvásárhelyi székely szabadság napján való részvételre biztat a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete, az RMDSZ megyei vezetősége azonban attól teszi függővé a mozgósítást, hogy mit vár el tőlük a szövetség vásárhelyi vezetése és Soós Zoltán polgármesterjelölt – adja hírül Bíró Blanka a kronika.ro-n.
„A székely szabadság napja a cselekvés pillanata, alkalom arra, hogy minden magyar és székely kiálljon az igazságért” – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke. Kifejtette, a román hatalom a titkosszolgálatok segítségével próbálja megfélemlíteni a magyarokat.
A sajtótájékoztatón jelen volt Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) leváltott és a pártból is kizárt sepsiszéki elnöke, aki a Magyar Megmaradásért Mozgalom képviseletében több, a magyar közösséget ért sérelmet sorolt fel. Emlékeztetett, hogy a bíróság elutasította a székelyföldi turisztikai szövetség bejegyzését, módszeresen tüntetik el a községháza feliratokat, és a képviselőház hallgatólagosan elfogadta a magyar nyelv használatát korlátozó tervezetet. „A titkosszolgálatok kivették a vezetést a politikum kezéből, az autonómiamozgalmat megpróbálják öszszemosni a terrorizmussal” – mutatott rá.
Az MPP március 10-én autóbuszokat indít Marosvásárhelyre. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke úgy nyilatkozott, annak függvényében döntenek a székely szabadság napján való részvételről, hogy a választásokra készülve mit tartanak előnyösnek a marosvásárhelyi magyarok és Soós Zoltán polgármesterjelölt. „Ha azt mondják, legyünk ott, ott leszünk” – szögezte le Tamás Sándor – írja a kronika.ro. Erdély.ma

Dorin Florea miatt nincsen kétnyelvű tábla a várban!
Írásban szólítottam fel ma (sz. m.: hétfőn) Dorin Florea polgármestert a marosvásárhelyi várban elhelyezett nyelvi hiányosságokat tartalmazó információs táblák ügyében.
Korábban személyesen küldtem át a hivatal illetékes szakosztályának a feliratokat, helyesen, három nyelven – románul, magyarul és angolul. Az európai programokért felelős irodavezetőt már a múlt hét elején arra kértem, hogy a helyzet orvoslásáig és a fölösleges feszültségkeltés végett távolíttassa el a nem megfelelő feliratokat. Sem a csere, sem ezek levétele nem történt meg.
Kíváncsi vagyok, milyen eszelős kifogással fog előállni felszólításomra a polgármester.
Tisztelettel:
Soós Zoltán
városi tanácsos, polgármesterjelölt. Népújság (Marosvásárhely)

Kovács Péter: utolsó pillanatig nyitva hagyjuk a lehetőséget, hogy az EMNP-sek feljöjjenek a listára
Az RMDSZ ügyvezető elnöke bízik abban, hogy az EMNP elfogadja az RMDSZ tanácsosi listájára vonatkozó ajánlatát.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter utoljára akkor szólt bele a marosvásárhelyi önkormányzati választás apropóján kialakult feszült hangulatú történésekbe, amikor Soós Zoltán egy sajtótájékoztatón azt helyezte kilátásba, hogy RMDSZ-es jelöltként indulna a polgármesteri tisztségért. Az RMDSZ álláspontja azonban az, hogy Soóst nem sajátítják ki a szövetség számára, hanem ő lesz minden magyar marosvásárhelyi ember polgármesterjelöltje, aki megtestesíti az összefogást. Az RMDSZ ügyvezető elnökét arra kértük, hogy az RMDSZ szempontjából értékelje ki a marosvásárhelyi helyzetet. 
Kovács Péter: – Marosvásárhelyen megvalósult az összefogás Soós Zoltán személyében. Nagyon fontos, hogy minden marosvásárhelyi magyar embernek megadatott a lehetőség, hogy beleszóljon ebbe a jelölési folyamatba. Úgy értékelem, hogy nem az számít, hányan mentek el, hanem tudatosítani kell, hogy bárki elmehetett szavazni. Nemcsak RMDSZ-tagok, hanem minden marosvásárhelyi magyar ember. Jelenleg azon dolgozunk, hogy elmélyítsük az összefogást, hogy az RMDSZ listáján ott legyenek az EMNP és az MPP jelöltjei is. Két körben már találkoztunk a Néppárttal, én úgy értékelem, hogy van még lehetőség arra, hogy továbbra is egyeztessünk. Az RMDSZ-nek volt egy felajánlása, azt mondtuk, hogy jelenleg van 10 magyar tanácsos a marosvásárhelyi önkormányzatban, fel tudjuk ajánlani a 8. helyet, ami biztos bejutónak számít, illetve a 12. helyet. Mi úgy értékeljük, hogy ha az RMDSZ el tudott érni 10 helyet, akkor ha az RMDSZ és a két magyar párt együtt indul, jó mozgósítással, vagy az összefogáson alapuló mozgósítással bejöhet a 12. hely is. 
A néppártos kollégák első körben visszautasították az ajánlatunkat, én bízom abban, hogy mind a marosvásárhelyi magyaroknak az érdekét, mind a saját pártjuk érdekeit figyelembe fogják venni, és elfogadják a mi ajánlatunkat, annál is inkább, mert jelenleg nincsenek ott az önkormányzatban, 2,5%-os eredményt értek el, tehát meg sem közelítették a bejutási küszöböt. 
Portik Vilmosnak az volt a fenntartása a helyek elfogadását illetően, hogy a frakción belül az EMNP-sek nem élveznének autonómiát. Mi az álláspontja ebben a kérdésben az RMDSZ-nek? 
– Egy frakciófegyelem létezik, akár az önkormányzatok szintjén az RMDSZ-tanácsosok szintjén, akár a parlamenti frakciókat vesszük. Ennek az a lényege, hogy vitassuk meg a fontosabb kérdéseket, vagy akár minden kérdést, ami napirendre kerül majd az önkormányzati testületben saját köreinkben. Vitázzunk akár reggeltől estig, estétől reggelig, de az elfogadott többségi álláspontot képviseljük. Magyarán így van ereje egy frakciónak egy önkormányzati csoportban, ha egységesen lép fel. Ha minden egyes alkalommal egyik vagy másik erővonal, csoport másként szavaz, akkor a súlyunkat elveszítjük, és gyakorlatilag a román többség játékát játsszuk. Azt ajánlottuk az EMNP-nek és az MPP-nek, utóbbiakkal alá is írtuk, hogy megőrizhetik párttagságukat, politikai identitásukat. Marosvásárhelyen egységesen kell fellépni. Mese nincs, mikor arról kell dönteni, hogy kétnyelvű utcanévtáblák, akkor elvárjuk a néppárti kollégáktól, hogy egységesen szavazzanak az RMDSZ-es tanácsosokkal. De lehet, hogy a néppárti kollégák tudják kialakítani a frakción belüli többséget, én ezt nem kétlem, hogy lehetséges. Vannak olyan ügyek – nem mindegyik, de főleg a magyar képviselethez köthető ügyek – ahol nagyon nagy valószínűséggel a románok ellenünk fognak összezárni mindenféle egyeztetés nélkül, minden más ideológiai érdek nélkül, és akkor mi egységesen kell fellépjünk. Ezt várjuk el tőlük. 
Mit gondol, van esély arra, hogy megszerezze az RMDSZ-lista a többséget a városi tanácsban, ha az EMNP és az MPP jelöltjei is fenn lesznek a listán? 
– A 12. helyet nem véletlenül ajánlottuk fel a néppártnak, mert az már többséget jelentene a városi tanácsban. Ha Soós Zoltán esetében jó lesz a mozgósítás, akkor az a listát is húzná magával, és akkor van esély arra, hogy többségünk legyen a tanácsban. 
Ha az EMNP végül úgy dönt, hogy saját listát állít, mit gondol, milyen hatással lenne a mozgósításra, a szavazási kedvre? 
– Nézve az elmúlt választások eredményeit, nem egyértelmű számomra, hogy mi mozgósít, vagy demobilizál inkább: az egységes indulás vagy a verseny. Azt láthattuk 2007-ben az EP-választásokon, amikor külön indult az RMDSZ és Tőkés László, szavazatszámban ugyanannyi szavazat gyűlt össze, mint 2009-ben, az EP-választásokon, amikor megtörtént az összefogás, és Tőkés László volt a listavezető. Mindkét esetben a szavazatszám hasonló volt. A néppárt létrehozásakor az volt a logika, hogy a verseny mozgósít. Ők azt hangsúlyozzák, amióta megalakították a pártot, hogy a verseny mozgósít. Mi azt mondtuk, hogy akkor sincs tragédia, ha van RMDSZ-es és EMNP-s lista is. Versenyezzünk, lehetőleg ne egymással foglalkozzunk, és az RMDSZ ezt tudja vállalni, hogy nem az EMNP-ről fog szólni a választási kampánya, amennyiben nem sikerül megegyezni. Ha az EMNP is bejut a tanácsba, akkor vagy az lesz, hogy pontszerűen egyeztetünk a magyar ügyek tekintetében, vagy akár létre lehet hozni egy összefogást, egy megállapodást, és nincs ezzel semmi baj. 
A kampányra való készülés intenzíven zajlik, naponta érkeznek hírek arról, hogy mi az újdonság a tanácsosi lista körül. Ugyanakkor kevés szó esik Soós Zoltán indulásáról, programjáról, a közös jelölt nincs jelen markáns nyilatkozatokkal, megnyilvánulásokkal a közéletben. Ez miért történik? 
– Soós Zoltántól azt kérte a kampánystáb, és az RMDSZ országos politikai vezetősége is, hogy legyen inkább jelölt, és kevésbé politikus. Nagyon fontos, hogy ő megtestesíti az összefogást, ezentúl az RMDSZ és a két magyar párt ügye az, hogy sikerül vagy nem sikerül megállapodni. Soós Zoltánnak a várossal kell foglalkoznia, a lehető legtöbb emberrel kell találkoznia, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy magyar vagy román emberek tudjanak találkozni vele. Tudniuk kell, hogy mit akar tenni a várossal, hogyan képzeli el a város következő négy évét. Soós Zoltán ezt a feladatot vállalta, a következő periódusban sokkal többet fog megjelenni, sokkal többet fog a városról és a céljairól kommunikálni. Gyakorlatilag ő arról kell beszéljen, hogy hogyan akarja az izolálásból kihozni Marosvásárhelyt, abból a zsákutcából, amelybe Dorin Florea négy mandátuma alatt belevezette a várost. 
Mi az utolsó határidő az RMDSZ számára, amikor még nyitott az EMNP-vel való tárgyalásra, és mikor mondja azt, hogy lezárja a listát, és vállalja, hogy ezzel megy a választásra? 
– Elmondtuk az EMNP-s kollégáknak, hogy az utolsó pillanatig nyitva hagyjuk a lehetőséget, hogy feljöjjenek a listára, és elfogadják a felajánlott biztos bejutó helyet, és jó mozgósítással megszerezzék a 12. helyet is. Az utolsó pillanat naptár szerint április 17., van egy belső szabályozásunk, hogy ez a legutolsó időpont, amikorra a listákat véglegesíteni kell. Május elején kezdődik a választási kampány, azt megelőzően néhány nappal iktatni kell a listákat. Tehát április 17-ig ezt a kérdést le szeretnénk zárni.
Az interjú készítését követően, hétfőn a városi EMNP azt a javasolta az RMDSZ-nek, hogy a tanácsosi listájának a 3. helyét adják át Portik Vilmosnak, azonban Vass Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke elmondta, az RMDSZ továbbra is a tanácsosi lista 8. és a 12. helyet adná át az EMNP-nek.
Kertész Melinda

Függetlenként indul Soós Zoltán
Lévén, hogy Marosvásárhelyen egyetlen politikai alakulat sem szeretné kisajátítani a polgármesterjelölt státusát, függetlenként indulok a júniusi helyhatósági választáson – nyilatkozta Soós Zoltán a Marosvásárhelyi Rádiónak. 
Soós szerint ez a legelőnyösebb „fajta” jelöltállítás Marosvásárhelyen, a döntés pedig véglegesnek tekinthető. Hozzátette: természetesen mindhárom magyar politikai párt vállalja azt a felelősséget és azt a támogatást, amit a független jelölt igényel.
Mindezt majd fontos lesz kiegészítse egy „megfelelően kigondolt és összeállított” tanácsosi lista – szögezte le Soós Zoltán.
Fontos, hogy a polgármesterjelölt „független jellege” megmaradjon, mert csak így lehet biztosítani, hogy mindhárom magyar politikai alakulat támogassa a jelöltet – magyarázta Soós.
marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma

Kiegyezéssel „román” és „magyar” szobor is lesz Marosvásárhelyen?
Egy „román” és egy „magyar” szobor felállítását készül megszavazni csütörtök délután a marosvásárhelyi önkormányzat.
z első lényegében egy szoborcsoport, mellyel az Erdélyi Iskola mozgalom képviselőinek állítanának emléket a vár mellett. Ennek a makettje már el is készült, és a városháza első emeleti folyosóján tekinthető meg – azoknak, akiket a kapus felenged. „Cserében” az RMDSZ Bethlen Gábor egészalakos szobrát kéri a főtér alsó részébe.
Amint beszámoltunk róla, a szövetség már meg is hirdette a pályázatot, melyre április derekáig lehet jelentkezni. A szövetség még az őszi választások előtt fel szeretné állítani az alkotást, ami a lapunk által megkérdezett ismert képzőművészek szerint lehetetlen kihívás.
Soós Zoltán, a szövetség helyi tanácsosa és egyben polgármesterjelöltje szerint mindkét szobornak helye van a városban. A 19. századi mozgalom tagjainak azért, mert komoly hatást gyakoroltak a román kultúra fejlődésére, egyesek közülük pedig románként a Református Kollégium diákjai voltak, míg a fejedelem emlékének szánt szobor állítását az teszi aktuálissá, hogy Bethlen Gábor pontosan négyszáz évvel ezelőtt, 1616-ban emelte szabad királyi városi rangra Marosvásárhelyt.
Szucher Ervin. Székelyhon.ro

Peti András megtörte a frakciófegyelmet
Rácáfolva az egy nappal korábban tett kijelentésére megszavazta a városmenedzseri állás létrehozására vonatkozó határozattervezetet Peti András marosvásárhelyi alpolgármester.
Az elöljáró ezzel megtörte a frakciófegyelmet, hiszen az RMDSZ a városmenedzseri állásról és a szoborállításról szóló határozatok halasztását kérte a csütörtöki soros tanácsülésen. Azonban sikertelenül, hiszen kollégája, Claudiu Maior alpolgármester tanácsára Peti igennel szavazott a polgármester jobbkezének szánt menedzserre.
Az ülésen elsőként a városmenedzseri állás létrehozásáról szóló tervezet került napirendre. Bakos Levente szóvá tette, hogy bár fontosnak tartja az állást, a választások előtt pár hónappal nem időszerű a Dorin Florea polgármester jobbkezének is tartott személy kiválasztása.
A teremben lévő Dorin Florea azt mondta, hogy hét éve kéri már a „citymenedzser” kinevezését, és semmiképp nem arról van szó, hogy neki kell egy ember, hanem arról, hogy a városnak van szüksége egy hozzáértő személyre. A menedzsernek fő feladata, hogy kövesse, és életbe ültesse a városi tanács döntéseit, mutatott rá. Józsa Tibor a határozatban szereplő kritériumokkal volt elégedetlen, és kérte a tervezet elhalasztását. Benedek István szerint fontos lett volna már nyolc éve egy ilyen állást létrehozni és betölteni, de úgy vélte, most már késő.
Claudiu Maior ülésvezető először a tervezet elhalasztását bocsátotta szavazásra, de az RMDSZ-nek nem volt elegendő szavazata ahhoz, hogy ez átmenjen. A második szavazás előtt Claudiu Maior rászólt a bizonytalankodó Peti Andrásra, kijelentve: „Peti, te a végrehajtók tagja vagy alpolgármesterként, s nem a párt utasítására kell hallgass”. Ennek hatására, vagy sem, de Peti szerdai nyilatkozataival és a frakció döntésével ellentétben megszavazta a tervezetet, és Benedek István is igennel szavazott.
A szerdai sajtótájékoztatón, amelyet Peti András Soós Zoltán frakcióvezetővel közösen tartott, az alpolgármester azt furcsállta, hogy Florea miért nem hirdette meg a tisztséget rögtön a 2012-es választások után. „Szükség van egy városmenedzser szaktudására, de ahogy eddig vártunk, még várhatunk pár hónapot, hogy majd az új városvezetés nevesítse azt, akit erre érdemesnek talál, és akiben megbízik” – szögezte le az RMDSZ-es alpolgármester.
A csütörtöki tanácsülésen fontos kérdés volt az Erdélyi Iskola Mozgalom képviselőinek állítandó szoborcsoport kérdése is. Az RMDSZ javaslatára a határozathoz hozzácsatolták, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek is emlékművet állítanak. Peti András még az ülés előtt kérte a város főépítészétől, hogy készítsen egy jegyzéket azokról a határozatokról, amelyek az elmúlt években szoborállításról születtek és nem valósultak meg.
Karácsony Erdei Etel azt kérte, hogy a szoborállításról szóló határozatot halasszák el, s kérjék ki a lakosság véleményét arról, milyen szobrokat szeretnének látni a városban. Soós Zoltán elmondta: azért kérték a halasztást, hogy a következő ülésig határozzák meg a szoborcsoport és az erdélyi fejdelem szobrának pontos helyszínét. Míg az Erdélyi Iskola Mozgalomnak emléket állító alkotást a vár mellé szeretnék elhelyezni, és ezt senki nem ellenzi, az RMDSZ-frakció azt szeretné, hogy Bethlen Gábor szobra a főtéren álljon.
Soós Zoltán szerint azonban ebbe Dorin Florea polgármester nem fog beleegyezni. A szoborállításról szóló határozattervezetet végül nem halasztották el, mert nem volt meg az ehhez szükséges szavazatszám. Így elvi döntés született a szoborcsoport és a Bethlen Gábor-szobor állításáról, de egyikhez sincs konkrét helyszín rendelve. Várhatóan a következő ülésen fognak erről vitázni a vásárhelyi önkormányzati képviselők.
Simon Virág. Krónika (Kolozsvár)

Felszólalások a Szövetségi Képviselők Tanácsában
A Szövetségi Képviselők szombati tanácskozásán a képviselők egyetértettek abban, hogy a magyar közösséget nap mint nap érő támadások, hátrányos megkülönböztetések dacára nem szabad meg megtorpanni, a választásokon eredményeket kell felmutatni, mert az emberek biztonságot várnak az RMDSZ-től.
Az alábbiakban a képviselők felszólalásaiból tallóztunk:
A tanulságokat újra és újra meg kell fogalmazni
"A tanulságokat újra és újra meg kell fogalmazni. A helyzetünk valóban nehéz, de a megszólalás szabadságával mindenképp élnünk kell. Élnünk kell azzal, hogy elmondjuk: azt nem lehet, hogy az amerikai nagykövet az igazságszolgáltatás minden újabb hőstette után megszólal, de abban, hogy mi van a magyarokkal, a feliratokkal, hogy nem alkalmazzák az oktatási törvényt, egy szava sincs"– fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy "egymillió-háromszázezer ember szava nem számít 2016-ban. Mindezt a választások alkalmával tudatosítani kell, fel kell mutatni, ehhez pedig programot írni" – jelentette ki.
Biztonság és modernizáció
Biztonság és modernizáció, erről kell szólnia a 2016-os évnek. Az RMDSZ-nek ezeken a területeken kell megfogalmaznia valós és hihető válaszokat – mondta Kovács Péter ügyvezető elnök. Kifejtette: "amikor azt mondjuk, hogy a magyar emberek biztonságot várnak el a kisebbségi érdekvédelmi szervezetüktől, ahogyan a szövetségi elnök is említette: a család biztonságát, a közbiztonságát, a munkahely biztonságát is garantálnia kell az RMDSZ-nek, hiszen ezt várják el a magyar emberek az országos vezetéstől, helyi és megyei szervezeteinktől, azoktól az emberektől, akik az önkormányzatokban tevékenykednek, netán a parlamentben". Amit a modernizációról szólva kiemelt: "a szövetségnek fejlesztenie kell a településeket, azokat a régiókat, ahol magyar emberek élnek."
Az elmúlt időben felgyűlt feszültségekről szólva kijelentette: "Eredményt nemcsak összefogás, hanem elsősorban munka hozhat. Soós Zoltánnak az a feladata, hogy a vásárhelyi polgárok, románok és magyarok összefogását elérje, hogy kivezesse Marosvásárhelyt az izolációból. Székelyudvarhelyen tiszta a helyzet: egyetlenegy jelölt adta le határidőre pályázatát. Arros Orsolya nem a mindennapi politikai hercehurcában vesz részt, hanem nap mint nap elmondja, hogyan tudna új lendületet adni a városnak, a mintapéldája annak, hogyan lehet sok munkával eredményt elérni".
Ami nem jó Sepsiszentgyörgyön, az nem jó Vajdahunyadon sem…
"Ami nem jó Sepsiszentgyörgyön, az nem jó Vajdahunyadon sem, ami hátráltat Csíkszeredában, az hátráltat Temesváron is, ami felháborít Gyergyószentmiklóson, az felháborít Nagyenyeden is" – jelentette ki Winkler Gyula EP- képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, utalva a sepsiszentgyörgyi történésekre, és szolidaritásáról biztosította a székely- földieket. Kijelentette: a szolidaritás fontos elem a megújított Szórvány cselekvési tervben is, amely szerepel az SZKT napirendjén, és emlékeztetett arra is, hogy tíz erdélyi magyarból három a szórványban él, olyan településen ahol tíz százaléknál kisebb a magyarság részaránya. "Ezek az emberek nagyon jól tudják, hogy a magyar egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ közös célkitűzések mentén dolgoznak, és mi a szórványban megtanultuk, hogy a legjobb, ha együtt tervezünk és cselekszünk. Remélem, ez érvényes lesz az önkormányzati választásokon is" – hangsúlyozta Winkler.
A magyar közösségnek nem szabad elbátortalanodnia
A Kereszténydemokrata Platform nevében Moldován József parlamenti képviselő szólalt fel, beszédében kitért a jelenlegi helyzetre, elmondta a magyar közösségnek nem szabad elbátortalanodnia, nem szabad megtorpannia, tovább kell mennie. Moldován továbbá ismertette a kereszténydemokrata platform álláspontját az alkotmánymódosítás kapcsán, amely ponto- sítaná a család fogalmát az alapokmányban: "Mi úgy gondoljuk, hogy minden egyént megillet  az a jog, hogy saját maga válassza meg életformáját, azonbana kereszténydemokrata elvekre hivatkozva a család alapját férfi és nő alkotja, hiszen ez biztosítja a nemzetünk fennmaradását."
Minket eltávolíthatnak, az eredményeink megmaradnak
Antal Árpád megköszönte a támogatást: "Jó érzés azt látni, hogy számíthatok önökre, biztosíthatom: önök is számíthatnak rám. Két üzenetet fogalmaznék meg: azoknak, akik több éve önkormányzatokat vezetnek, azt mondom, úgy menjenek be minden reggel a hivatalba – még akkor is, ha az az utolsó nap –, hogy amit letettek közösségük asztalára, amiatt ne tudják őket kérdőre vonni, azt ne tudják megkérdőjelezni. Minket eltávolíthatnak, az eredményeink megmaradnak. Azoknak, akik most vállalnának először vezetői tisztséget az önkormányzatokban, tapasztalatból mondom: ne bizonytalanodjanak el, azért is érdemes dolgozni, mert a nehéz pillanatokban érezhetik, a közösség mellettük áll." Mint mondta, "előre kell menni, nem szabad elbizonytalanodni, nem szabad teret engedni azoknak, akik ellenünk lépnek fel".
"Meg kell szereznünk a város vezetését"
"Annak érdekében, hogy Marosvásárhely erőforrásait a továbbiakban is megőrizzük, és ne pazaroljuk ezt el, meg kell szereznünk a város vezetését. Pontosan 99 nap van a helyhatósági választásokig, amikor Marosvásárhely lakossága eldönti, milyen értékek mentén halad tovább egy olyan városban, ahol egyszemélyes városvezetés működik. Hinnünk kell a változásban Marosvásárhelyen, csak akkor van jövőnk, ha azt közösen akarjuk" – jelentette ki Soós Zoltán polgármesterjelölt.
A polgármesteri pozíció lassan veszéllyé válik?
Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke a polgármesteri tisztség szerepére és jelenlegi helyzetére tért ki. Arra, hogy a kezdeti lelkesedést, a néhány mandátummal ezelőtt szépnek tűnő feladatokat, a közösségért tett munkát felváltotta az a tudat, hogy a polgármesteri pozíció lassan veszéllyé válik. "Mit is írhatnánk a választási plakátokra?" – tette fel a kérdést, majd válaszolt is rá: "Nem csinálunk semmit. Mert ebben nincs hiba." A polgármester hangsúlyozta a felelősségvállalás alapvető fontosságát, valamint a következő időszak nagy kihívásaként a politikai szerepvállalás és a jogi támadások szakkifejezéseinek tisztázását nevezte meg. A kisvárosi polgármesterek nevében a pályázati rendszer kiegyenlítését kérte.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Beszélgetés Soós Zoltánnal
Ahol érdemes lesz élni
Felkészült fiatal szakemberekből álló csapatával értékes, hangulatos rendezvényeket szervező intézménnyé alakította a megyei múzeumot. A munkája közben elsajátított kultúrmenedzseri tapasztalat birtokában Marosvásárhely polgármestereként szeretné bizonyítani, hogy képes a város átalakítására is. Soós Zoltán történész, archeológus, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, az előválasztási szavazatok többségét megszerezve a magyar szervezetek közös jelöltjeként száll harcba a polgármesteri tisztségért.
A mai Marosvásárhelyt a Funar-korszak végi Kolozsvárhoz hasonlítja. "Van egy nagy lehetőségekkel rendelkező város, amelynek élén egy olyan személy áll, aki klientúrájával gátolja, leszorítja a fejlődést. Ideje kiszabadulni ebből a méltatlan helyzetből" – hangsúlyozza. Ötgyermekes apaként egy polgárbarát városról álmodik, ahol érdemes és kellemes élni. Ahonnan nem mennek el a fiatalok, mert tiszta a levegő, jól működik az oktatás, az egészségügy, a közszállítás, jó a közbiztonság és vannak munkahelyek. Elcsépelt szólamok ezek, vagy eddigi eredményei alapján elhihetjük Soós Zoltánnak, hogy valóban képes lesz az ígért változások beindítására? A megtett útról és elképzeléseiről a napokban beszélgettünk.
– Hogyan sikerült emberközelbe hozni a múzeumot, meghódítani a közönséget?
– Vannak, akik azt tartják, hogy a kultúra nem "profitképes", csak pénzt nyel el, ezért a hiánya nem jelent nagy problémát. Franciaország példájából kiindulva, ahol a nemzeti össztermékben a kultúra nagyobb szerepet játszik, mint például az elektronikai iparág, a fanyalgó vélekedéseknek az ellenkezőjét szerettem volna bizonyítani. Azon kívül, hogy költséges és befektetést igényel, mint minden, amiről azt szeretnénk, hogy működjön, a kultúra egy idő után képessé válik a jövedelemtermelésre, kellemes hangulatot teremt, megfogalmaz valami újat, és közben javítja az emberek közérzetét. Észre kell vennünk, hogy Európa egyre inkább felfedezi Erdély szépségeit. Marosvásárhelynek is vannak olyan adottságai, amelyekre építeni lehet. Ennek ellenére a helyzete, szerepe visszaesőben van, miközben a környező nagyvárosok, mint például Kolozsvár vagy Nagyszeben, óriásit léptek előre.
– Kultúrmenedzseri tevékenységéből mit tart a legsikeresebbnek?
– Szakképzetlen emberekből, tönkrement épületekből, ismeretlen állományokból álló intézményt vettem át. Ott ültünk egy kisebb kincsesláda tetején, hiszen a Kultúrpalota részben már a múzeum kezelésében volt, szép, értékes épületekkel rendelkeztünk a belvárosban, de ezek csak szürke foltokat jelentettek. Az adottságokat látva, egyrészt a leromlott épületállományt kellett helyrehozni, majd megtölteni tartalommal, hogy azok a helyek, amelyeket használunk, szépek, kellemesek, vonzóak legyenek. Ugyanakkor azt is világosan láttam, hogy sok évtizednyi butítás után egy jó kiállítással nem tudjuk bevonzani a közönséget. A Múzeumok éjszakája volt a fordulópont, ami évről évre gazdagabb, változatosabb lett, míg 2015-ben elértük a 20.000. látogatót. A megyei múzeumnak jó nevet szerezve bekerültünk egy olyan körbe, ahol értékesebb és jobb kiállításokat is megpályázhattunk. Románia ókori arany- és ezüstkincseinek a bemutatása látványos, gazdag és szemléletes anyag volt, több ezren tekintették meg. Időközben elkezdtük a kapcsolat kiépítését a budapesti Szépművészeti Múzeummal. Intézményünk számottevő gyűjteménye lehetővé teszi, hogy kölcsönözzünk és cserébe szép kiállítási anyagot kapjunk anélkül, hogy fizetni kellene érte. Kialakítottunk egy három kiállításból álló nemzetközi keretegyezményt; a napokban záruló metszetkiállítás után következik a Szépművészeti Múzeum Zichy-gyűjteménye, ami elsősorban reneszánsz és barokk festészeti alkotásokból áll, és a Toulouse-Lautrec-anyagot is szeretnénk Marosvásárhelyre hozni. Májusban lesz egy kiállításunk Róth Miksa munkáiból, a következő évben a Kultúrpalota díszítését megálmodó Körösfői Kriesch Aladár alkotásait szeretnénk elhozni Marosvásárhelyre, 2017-ben egy nagy Thorma János-kiállításra készülünk. A beindult rendszerben folyamatosan érkeznek a felajánlások, amelyeknek helyt adunk, hogy a körforgásban maradjunk. A flexibilitást kellene megvalósítani a várospolitika tekintetében is. Marosvásárhely óriási hiányossága, hogy a városnak nincs átgondolt stratégiája sem gazdasági, sem kulturális, sem turisztikai, sem egyéb téren. Csak görgetjük előre az életet, egy-egy híresség koncertjével fűszerezve. Az összeget, amit erre a célra elköltenek, sokkal hasznosabb dolgokra lehetne fordítani. Kétségtelen, hogy kell egy-egy ilyen élmény, azt viszont hiányolom, hogy ezeknek az eseményeknek nincsen hozzáadott értéke, ami megmaradna a városnak. Párizs vagy Firenze nem attól lett annyira híres és gazdag, hogy töménytelen pénzt költött a kulturális rendezvényekre, hanem a saját gyűjteményeit, értékeit fejlesztette, ami a későbbiekben már önmagát reklámozza. Hasonlót érzek a múzeum esetében is. Míg kezdetben óriási erőket kellett fektetni abba, hogy becsalogassuk a marosvásárhelyieket, ma már létrejött egyfajta bizalmi kapcsolat, hogy amit a múzeum szervez, azok általában színvonalas kiállítások. A napokban zárul egy rendkívül izgalmas anyag, a Szamársziget szellemkatonái, és jön Székelyudvarhelyről az Anna, egy érdekes koncepció alapján szervezett néprajzi tárlat, majd készülünk a 400 éves királyi város történetét bemutató kiállításra a várban.
– A napokban tett panaszt a polgármesteri hivatal által kihelyezett, helyenként félrevezető adatokat tartalmazó, részben egynyelvű táblák miatt. Mikor lesz minden rendben a várban és a vár körül is?
– A terv szerint a munkák át vannak adva és a vár látogatható is.
– Ez nem annyira egyértelmű, ha a Vártemplom körüli övezetre gondolok, és a rosszindulatú gáncsoskodásra, amivel a templomba igyekvőket feltartóztatják a főkapunál.
– Maga a templom, mivel egyházi tulajdon, nem került be az uniós pályázatba, de a törvény értelmében a város támogathatná a felújítását. Ha sikerülne uniós pénzt nyerni, az még jobb lenne. A régészeti feltárásokkal kapcsolatosan, mivel azok az előre nem látott munkálatokhoz tartoznak, a kivitelezést illetően haladékot kapott a város és a múzeum. Sajnos, a hivatal még mindig bosszantja a marosvásárhelyieket, és egyes kapusok valóban nem engedik be a Vár sétány felől a templomba tartó idős embereket.
– Mikor nyílik meg az üvegkupola, mi lesz a kapubástya sorsa? Visszakapta-e a múzeum?
– Az üvegkupolát turisztikai információs központnak képzelték el, alagsorában illemhelyekkel, szolgálati helyiségekkel. Beüzemelését, működését a szakma, a látogatók fogják eldönteni.
A helyi tanács határozata értelmében a múzeum visszakapja a kapubástyát, amelyben a jövő évre tudjuk visszaépíteni a vár történetéről szóló kiállítást.
– A természetrajzi részleget nem lehetne-e egy másik helyszínen népszerűbbé tenni?
– Az épület, mint tudjuk, iparmúzeumnak készült, a terek is ennek megfelelőek, ezért nem kifejezetten alkalmasak a természetrajzi anyag elhelyezésére. Nem titkolt szándékunk, és az állatkert igazgatójával is beszéltünk erről, hogy a 70.000 darabot számláló szép gyűjteménynek új részleget kellene felépíteni az állatkert szomszédságában, ahol egy planetáriumot is be lehetne rendezni. Városvezetőként a Somostetőn egy hangsúlyos fejlesztést indítanék el, a szecessziós épített örökség mellett ugyanis az állatkert a másik olyan vonzereje a városnak, amit sokan látogatnak meg más megyékből is. Nagyon fontos lenne, hogy az orvosi egyetemtől egy új bekötő út épüljön az állatkertig, ami biztonsági szempontokat is szolgálna. Jelenleg a nagy terhelés miatt fennállhat a befulladás lehetősége, és az állatkert megközelíthetetlenné válik a mentő- és a tűzoltókocsik számára, ami hosszabb távon a fejlődést gátolja. Ha az új részleg megvalósulna, a megürülő épületben szeretnénk visszaállítani a népművészeti és iparmúzeumot. A főtéri néprajzi részleget patinásan szép, elegáns tereivel hosszabb távon egy modern galériának képzelnénk el.
– A város, amelynek az élére pályázik, sokkal nagyobb "múzeum", mint a megyei, amelyet vezet. Milyen meggondolás, elképzelés alapján vállalkozik a megmérettetésre?
– Meggyőződésem, hogy nagyon sokáig olyan személyek álltak a város élén, akik egy konjunktúra által kerültek oda. Megpróbáltak valamit, de nem látták át a város szerepét, nem volt egy olyan átfogó stratégiájuk, ami nemcsak arról szólt, hogy melyik utat aszfaltozzák le, hanem arról is, hogy milyennek akarják látni Marosvásárhelyt tíz vagy húsz év múlva, és ennek érdekében mit kellene tenni a költséges és értelmetlen dolgok helyett. Bernády Györgynek azért volt sikere, mert olyan dolgokat akart megvalósítani, amelyek maguktól adódtak. Fontosnak tartom az egyetemeket, az orvos- és gyógyszerészképzést, a gyógyszergyártó cégek jelenlétét, számukat kedvezményekkel még növelni lehetne, és érdemes a biotechnológia irányában is elmozdulni, mivel egy rendkívül nyereséges vállalkozás. Az "egészségipar" is fontos terület lehet, de hiába van a megyei orvosi ellátás előkelő szinten romániai viszonylatban, a nyugatabbra levő viszonyokat megismerve itthon egy nagy "leszakadást" kell tapasztalnunk, miközben megdöbbentő összegeket nyelnek el a kórházak.
– Tudom, hogy egy összetett távlati fejlesztési tervet nem lehet egy-két mondatban összefoglalni, mégis arra kérem, hogy említsen meg néhány célpontot!
– Jelenleg bele vagyunk fulladva a Bernády-korból maradt infrastruktúrába, ami meghatározza a város működését, mindennapjait. Új útvonalakat kellene megnyitni a Maros völgyén, ami uniós támogatással kivitelezhető. A jelenlegi polgármester óriási hibája és hiányossága, hogy a metropolisz-övezet adta lehetőségeket nem használta ki a város. A közös projektek hiánya miatt nincsenek terelőutak. Miközben zajlott a csörte, a cirkusz és záporoztak a demagóg magyarázatok, háttérbe szorult az a lehetőség is, hogy van egy olyan repülőterünk, ami Erdélyben egyedi adottságú, s fejlesztése rövid idő alatt komoly munkahelyteremtő eszköz lehetne, ha nem telepedett volna rá egy eltunyult államapparátus. Ha nem is teljes mértékben, de privatizálni kellene úgy, hogy egy kontroll-csomagot megtartson a megyei tanács. Körülbelül 400.000 utas fordult meg tavaly, ami az országban a negyedik helyre emelte. Minimális fejlesztésekkel, több járattal elérhetnénk a második, harmadik helyet is. Kolozsvár nagy hátránya, hogy nem tudják növelni a röptér felületét, nálunk sokkal jobbak a lehetőségek. Építő elképzelés hiányában egyik napról a másikra megyünk előre, igazi balkáni életművész stílusban.
– Pedig voltak látványos tervek, amelyek a lakosokhoz eljuttatott különböző kiadványokban is megjelentek…
– Azok sajnos az ötvenes évek elképzeléseit tükrözik.
– Megígérték a főtér forgalmának az elterelését is, ami hiú ábrándnak tűnik. Bár kétségtelen, hogy rendkívül költséges, nem lehetne-e a föld alá terelni a gépjárművek áthaladását?
– A városrendezési tervben szerepelni fog a főtéri forgalom föld alá vezetése, ami sokkal hamarabb megvalósítható, mint a terelőutak építése, ami sok kisajátítással jár. A közművezetékek bonyolítják ugyan a helyzetet, mert azok átszerelése nagyon nagy munka, a főtér viszont közterület, ezért hamarabb el lehetne kezdeni.
– Csak ne olyan legyen az eredménye, mint a múlt év végi hajrának!
– Az uniós támogatást olyan városoknak adták, ahol infrastruktúrára költhették a pénzt, mert volt már arra egy előzetes elképzelés. A helyenként hasznos útjavítás mellett a Bolyai tér műemlék aspektusában sajnos olyan kárt okoztak, amit nehéz lesz helyrehozni. Bár a teret is sétálóutcává lehetné alakítani, az uniós projektben való részvétel miatt öt éven át nem lehet hozzányúlni. A kerékpárutak kiépítését már három éve megszavazta a tanács, de a polgármester nem akarja végrehajtani.
– Anna, Gellért, Jázmin, Áron, Máté – aki öt gyermeket vállal manapság, annak a bátorsága nyilvánvaló, még akkor is, ha a gyermekneveléssel járó munka zöme az édesanyára, Soós Orsolyára hárul, aki angol-román szakos tanárként a női tudományokból mesterizett. Hogyan lehet a nagycsaládot összeegyeztetni a karrierépítéssel?
– A család lényege és központja a gyermek, nagy áldás és öröm is az életünkben, meghatározza a munkánk értelmét és mindig új erőt ad. Rengeteget tanulok a gyermekeimtől, akik nap mint nap rákényszerítenek a változásra. Ahogy nőnek, úgy kell alkalmazkodnunk, hiszen ők is folyton változnak. Nagy élmény megtapasztalni velük a világot, mivel új szemléletet hoznak. Rajtuk keresztül kerültem kapcsolatba az óvodával, iskolával, és gyakorló szülőként jobban látom a hiányosságokat, problémákat. Bosszant például, hogy a jelenlegi városvezetés sok pénzt költ olyan dolgokra, ami várhatna még, és közben az iskolák bútorzata 30-40 éve nincs kicserélve. A szülői közösség tagjaként a gyermekeim osztálytermét felújítottuk, de véleményem szerint nem normális, hogy a szülők költségére valósuljanak meg ezek a javítások. A városnak van erre pénze, ezért adófizetőkként elvárnánk, hogy a költségek felosztása ésszerűbb legyen. Az idén erre is irányoztunk egy nagyobb összeget, de kifogásolható a pénz elköltésének a módja. Több baráti céget juttatnak előnyhöz, aminek az a következménye, hogy nem jó minőségű és mégis drága munkát végeznek. Ezen kell változtatni.
– Vásárhely korántsem tartozik a gyermekbarát települések közé. A központban ott van a tér, ahol egy tenyérnyi vonzó játszóhely sem várja a gyermekeket. Szülőként mi erről a véleménye?
– A mai várospolitika elhibázott iránya, hogy az autósoknak rendel alá mindent. A belvárosban nagyon érződik, hogy nincsenek olyan terek kitalálva, ahol gyermek és szülő kellemesen el tudna tölteni egy délutánt. Azt kellene elérni, hogy a kihasználatlan területek élhető, élvezhető helyszínekké alakuljanak. A Vár sétány is úgy újult meg, hogy kérésünk ellenére a játszóteret felszámolták, holott a tanulmányokban még szerepelt. A macskakővel borított nagy térnek legalább a felét át kellene alakítani egy igazi játszótérre. A lakónegyedekben kampánycéllal megújítják ugyan a játszóhelyeket, de három-négy év alatt tönkremennek. Ma, a civilizált világban egészen más felfogás szerint képzelik el, rendezik be a gyermekek szórakoztatását célzó tereket. Ebben a városban nagyobb játszmák folynak, s kevés jó ötlet valósul meg. Az élhetőséget számolják föl, s a fantáziátlan aszfalt és a rossz minőségű munkával lerakott "piskótakövek" veszik át a zöldövezet helyét.
Ha sikerül a magyar választók szavazatát megnyerni, a jelenlegi pazarlás, a rendkívül költséges, de gyenge minőségű beruházások helyett egy átgondolt és jól felépített városgazdálkodással élhető és jól menedzselt várossá alakítható Marosvásárhely. Ehhez 20-30 felkészült szakember szükséges, akik nagyobbrészt készen állnak erre a feladatra. Reménykedünk a választók bizalmában, hogy közösen értékeljük át Marosvásárhely jövőjét.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)

Számonkérés helyett „kibeszélés” Petiék ügyében
Nem történt fegyelmi kihágás, így fenyítésre sem került sor, hanem inkább jól kibeszélték magukat, és erőt gyűjtöttek az elkövetkező nehéznek ígérkező három hónapra – jellemezte a marosvásárhelyi RMDSZ-frakció kedd esti ülését Soós Zoltán frakcióvezető. 
A találkozón többek között a múlt csütörtöki tanácsülésen történtekről tárgyaltak. Mint arról beszámoltunk, az ülésen az RMDSZ az előzetes egyeztetés és bejelentés alapján a városmenedzseri tisztségre vonatkozó határozattervezet halasztását kérte. Ez azonban nem kapta meg a szükséges szavazatot, s a tervezet eredeti formájában történő szavazásra bocsátásakor két RMDSZ-es tanácsos, Benedek István és Peti András alpolgármester igennel szavazott.
A múlt heti esetről szólva Soós Zoltán frakcióvezető kifejtette: az előzetes frakciódöntés a halasztásról szólt. A második szavazásról nem volt egyeztetés, de magától értetődő, hogy ha halasztást kértek, az nem jelent igennel való szavazást. Hangsúlyozta: a két RMDSZ-es igen nem osztott és nem szorzott a citymenedzseri állás elfogadásának kérdésében, hiszen csak egyszerű többségre volt szükség.
„Beszélgettünk arról, hogy ilyen és hasonló esetben, ha valaki a frakcióból azt érzi, túl nagy nyomás nehezedik rá – mint Peti Andrásra, aki kissé később szavazott, miközben Claudiu Maior is rászólt –, akkor időt kell kérni arra, hogy átgondolja döntését, vagy egyeztessen a frakcióval. Biztos lesznek még hasonló nehéz pillanatok, döntések az elkövetkező három hónapban, a választások előtt” – mondta Soós, aki szerint egy ilyen kibeszélő beszélgetésre már rég szükség volt a frakcióban.
Hangsúlyozta, építő jellegű egyeztetés volt, amelyben arra fektették a hangsúlyt, hogyan tudják támogatni, erősíteni egymást. Múlt pénteken, a tanácsülést követően Soós Zoltán kifogásolta, hogy Peti András és Benedek István a városmenedzseri tisztség létrehozása mellett szavazott annak ellenére, hogy előzőleg az RMDSZ-frakció a halasztásról döntött. Úgy vélte, aki az RMDSZ frakciója ellen szavaz, az a magyar politikai közösség képviselete ellen jár el, ami nem elfogadható.
A keddi frakcióülést követően a Transindex hírportálnak már úgy nyilatkozott, érzékelik a problémát, de nem szeretnék az ügyet a nyilvánosság előtt megbeszélni. Kifejtette, nem Peti megregulázása a cél, hanem hogy a következő három hónapban ténylegesen együtt tudjanak dolgozni. Úgy vélte, bár Peti András alpolgármesterként bevált, a városi RMDSZ-szervezet vezetésére nem alkalmas.
„A pártvezetésben komoly problémák és hiányosságok vannak, és azt nem szabad tolerálni” – jelentette ki a hírportálnak Soós, többek között azt kifogásolva, hogy a városi szervezet nem fogadott el cselekvési tervet a magyar polgármesterjelölt és tanácsosjelöltek támogatásáról.
Pap Melinda, Simon Virág. Krónika (Kolozsvár)

Székely szabadság napja: bizonytalankodik az RMDSZ 
Míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) arra biztatja szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett március 10-ei marosvásárhelyi megemlékezésen és tiltakozáson, továbbra sem egyértelmű, hogy az RMDSZ miként viszonyul a székely szabadság napján tartandó rendezvényhez – adja hírül Bencze Melinda, és Gyergyai Csaba a kronika.ro-n.
A szövetség háromszéki szervezetének képviselői egy héttel korábban attól tették függővé részvételüket, hogy a helyhatósági választásokra készülve mit tart előnyösnek az alakulat marosvásárhelyi szervezete és Soós Zoltán polgármesterjelölt, egyértelmű választ azonban még mindig nem kaptak.
Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei szervezetének elnöke csütörtökön a Krónikának azt mondta, a marosvásárhelyi rendezvény nem tekinthető politikai rendezvénynek, ezért nem egy politikai alakulat képviselőiként, hanem magánemberként vesznek részt a rendezvényen. „Én arra biztatok mindenkit, hogy saját belátása és lelkiismerete szerint döntsön a részvételről” – tette hozzá.
Hasonlóan reagált kérdésünkre Peti András, a városi szervezet elnöke is, aki leszögezte: nem RMDSZ-es tisztségviselőként vesz részt a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezésen. Ezzel szemben Soós Zoltán, a vásárhelyi magyarság polgármesterjelöltje az MTI megkeresésére azt mondta, az RMDSZ testületei és kampánystábja csütörtök este dönt az esetleges mozgósításról és arról, hogy – az SZNT felkérésének megfelelően – mondjon-e beszédet a székely szabadság napján.
„Erőt kell felmutatni!”
Csütörtök délelőtt egyébként az EMNP, az MPP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselő közös sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon számoltak be arról, hogy segítenek a szervezőknek a mozgósításban.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke úgy vélte: a székely szabadság napjának a résztvevői nemcsak a Székelyföld autonómiája mellett állnak majd ki, hanem a merényletkísérlettel gyanúsított kézdivásárhelyi férfiak, és az ügyészség által meghurcolt székelyföldi polgármesterek ügyében is.
Kulcsár Terza József azt hangoztatta, hogy az erdélyi magyar politikai szervezeteknek nem szabad hagyniuk, hogy megosszák őket, egységesen kell fellépniük az autonómia ügyében. A politikus kijelentette: Marosvásárhelyen erőt kell felmutatni, és nem szabad teret engedni a provokációknak.
Zakariás Zoltán arra kérte a székelyföldi munkaadókat: tegyék lehetővé alkalmazottaiknak, hogy délutánra Marosvásárhelyre érjenek. Úgy vélte, a Székelyföld más területeiről érkezők bátorítást adhatnak a marosvásárhelyieknek, hogy ők is nagy számban vegyenek részt a március 10-én tartandó megemlékezésen, felvonuláson és tüntetésen. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke arra kérte a résztvevőket, hogy minél több székely zászlót hozzanak magukkal, és hagyják otthon a pártok, szervezetek zászlóit.
Külföldi autonomistákat is meghívtak
Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki vezetője elmondta, a tervek szerint a rendezvényen többek közt Izsák Balázs SZNT-elnök és Tőkés László, az EMNT elnöke is beszédet mond, de meghívást kapott az eseményre három külföldi, autonomista mozgalmakat támogató felszólaló is. A történelmi székely székekről harminc autóbuszt indítanak, ezek igénybevétele díjmentes, iratkozni az SZNT helyi szervezeteinél, valamint a demokrácia-központokban lehet.
Az SZNT egyébként önkéntes rendfenntartókat toboroz Marosszéken. A szervezet által csütörtökön közzétett felhívás szerint a jelentkezőknek vállalniuk kell, hogy a szervezők szándékának, akaratának megfelelően járnak el és a gyülekezési jogról szóló törvény előírásai szerint fejtik ki tevékenységüket. A segítőkész helybeliek a testület marosvásárhelyi székhelyén jelentkezhetnek jövő szerdáig.
Amint arról beszámoltunk, az SZNT egy évvel ezelőtt jelentette be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a március 10-én tartandó tömegrendezvényt. A hivatal levélben jelezte, hogy korainak tartja a bejelentést. Ennek a levélnek az értelmezését kérte a bíróságtól, mely januárban hozott ítéletében a bejelentés tudomásul vételére kötelezte Dorin Florea polgármestert. Az elöljáró fellebbezett a bírósági ítélet ellen, a tömegrendezvény időpontja előtt azonban már nem születhet jogerős ítélet az ügyben.
A székely szabadság napja elnevezésű rendezvényen az SZNT az 1852-ben felgöngyölített, Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője – Török János, Gálfi Mihály és Horváth Károly – marosvásárhelyi emlékoszlopánál szervez 2004 óta megemlékezést. A 2013-as és 2014-es rendezvény felvonulással és a romániai régiók kialakítására vonatkozó romániai kormányzati elképzelések elleni tiltakozással végződött. A szervezők becslése szerint mind a 2013-as, mind a polgármester által részben betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt. A polgármesteri hivatal tiltása után az SZNT 2015-ben nem szervezett tömegrendezvényt Marosvásárhelyen a székely szabadság napján – írja a kronika.ro. Erdély.ma

Erőt kell felmutatni a Székely Szabadság Napján
Közös sajtótájékoztatót tartottak a március 10-ei marosvásárhelyi felvonulást megelőzően az SZNT, az RMDSZ, az MPP, az EMNT, valamint az EMNP vezetői csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Mint fogalmaztak, „a Székely Szabadság Napján erőt kell felmutatni”.
Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki vezetője a március 10-ei eseményekkel kapcsolatban elmondta, a megemlékezés a postaréti székely szabadság hőseinek emlékművénél kezdődik 16 órától – ezt követően lesz a koszorúzás, majd a tiltakozó felvonulás a kormányhivatal épülete elé. A rendezvényre 19 óráig érvényes az engedély. Három külföldi, autonomista mozgalmakat támogató felszólaló kapott meghívást az eseményre.
Mellettük meghívást kaptak az erdélyi magyar politikai alakulatok képviselői is: felszólal Tőkés László és Izsák Balázs, de a többi politikai párt vezetőinek is felszólalási lehetőséget biztosítanak. A megemlékezésre érkezőket arra kérik, vigyenek magukkal székely zászlókat, ugyanakkor felhívják a figyelmet: a bármilyen párt, vagy más csoportosulás jelképeit tartalmazó lobogókat hagyják otthon. Mint Gazda Zoltán fogalmazott, a Székely Szabadság Napja nem pártpolitikai rendezvény.
Minél több településnevet tartalmazó, valamint a székelyek követeléseit feltüntető molinóval érkezzenek a megemlékezők – hangsúlyozta Gazda Zoltán. Azzal kapcsolatban, hogy ezúttal az úttesten, vagy a járdán engedélyezték-e a hatóságok a felvonulást, kifejtette: a tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, kérésükbe belefoglalták a gépjárműforgalom részleges leállítását. A történelmi székely székekről harminc autóbuszt indítanak, ezek igénybe vétele díjmentes, iratkozni az SZNT helyi szervezeteinél, valamint a Demokrácia Központokban lehet.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kifejtette, a korábbi évekhez hasonlóan idén is partnerei a rendezvénynek. „Egy év kihagyás után, március 10-én rajtunk a világ szeme, mindennél fontosabb, hogy sokan legyünk” – magyarázta. Hozzátette: a Székely Szabadság Napja ezúttal tüntetés kell legyen, az erdélyi magyarság felszólalása a jogtiprások, a magyar feliratok levételét kötelező döntések ellen.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt országos szervezetének alelnöke elmondta, évek óta valós partnerként támogatták az SZNT által szervezett azon megmozdulásokat, amelyek az autonómiamozgalom folyamatába beilleszkednek. A marosvásárhelyi esemény jó alkalom arra, hogy megmutassuk: nem félünk, nem ijedünk meg – jelentette ki Zakariás.
Az RMDSZ háromszéki területi szervezetének fontos a marosvásárhelyi önkormányzati választások kimenetele, konszenzus alakult ki Soós Zoltán jelölését illetően, aki a település összmagyarságának jelöltje is egyben – fogalmazott Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Kifejtette, az előző évekhez hasonlóan az RMDSZ is részt vesz a megemlékezésen, amennyiben felkérés érkezik, mivel a Marosvásárhelyen kialakult helyzet nemzetstratégiai kérdés.
„Ne adjunk helyet a provokációnak Marosvásárhelyen, mert az a célja a román hatalomnak, hogy bebizonyítsák: nem vagyunk civilizáltak, és mi csak konfliktusokat akarunk generálni” – mutatott rá Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke, hozzátéve: erőt kell felmutatni. Az, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatok egy asztalhoz tudtak ülni, szerinte egyfajta siker, még ha a vélemények nem is egyeznek.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

Kétnyelvűsítenek a Somostetőn
Kikerültek a kétnyelvű feliratok a marosvásárhelyi Somostetőre, a múzeum munkatársai pedig a napokban nekilátnak a várnál kihelyezett, helytelen ismertető szövegek javításának.
A nagy részben uniós pénzalapokból felújított Somostetőn kizárólag egynyelvű feliratokat helyeztetett el a városháza, főként a kisvasút nyomvonala mentén. A civilek felháborodása nyomán a hétvégén kikerültek a magyar feliratok is.
A szintén uniós támogatásból felújított marosvásárhelyi vár környékén részben többnyelvű tájékoztató feliratok jelentek meg, román, magyar és angol nyelven. A Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán jelezte, hogy a magyar és angol feliratok rosszul vannak fordítva, és tárgyi tévedések is vannak a szövegben. A városháza igazgatósága hétfőn küldte át a múzeumnak a szövegeket javítás végett. Soós Zoltántól megtudtuk, hogy a héten kijavítják a szövegeket, majd visszaküldik a városházának, így remélhetőleg hamarosan a megfelelő tájékoztató táblák fogadják a várba igyekvőket.
Simon Virág. Székelyhon.ro

Több helyszínen, de közösen ünnepelnének Marosvásárhelyen
Marosvásárhelyen eljött az idő, hogy a nemzedékek összefogjanak és közösen ünnepeljék meg a magyar szabadságharcot – olvasható Soós Zoltán magyar polgármesterjelölt marosvásárhelyiekhez címzett nyílt levelében, amelyben közös ünneplésre hívja a város lakóit.
Portik Vilmos Facebook-oldalán jelezte, hogy elfogadja a meghívást, részt vesz az RMDSZ központi rendezvényén, és arra kérte Soós Zoltánt, ő is tisztelje meg jelenlétével a Petőfi-szobornál tartandó EMNT-ünnepséget.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének tiszteletére március 15-én, kedden 14 órától tart megemlékezést a Petőfi-szobornál. Az ünnepségen fellép a marosvásárhelyi Református Kollégium kórusa (karvezető Enyedi Márton Csaba lelkész-tanár ), Csíki Hajnal színművész, valamint Domahidi Anna, a marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium diákja. Műsorvezető Kilyén László. A rendezvényt megtiszteli jelenlétével Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselete.
Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanáccsal közösen az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulójának alkalmából egész napos rendezvénysorozatot szervez kedden. 12 órakor koszorúzás lesz a Bernády téren, 16 órától kezdődik az ünnepi megemlékezés a Székely vértanúk emlékművénél. 19 órakor a Könyv és Gyertya Gálaestre kerül sor a Kultúrpalota nagytermében, majd 21 órától Fehér Március címmel slam poetry estre várják az ünneplőket a Köpeczi-Teleki Házba.
A Református Kollégium – Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákok Baráti Köre március 16-án, szerdán 13 órától emlékezik meg és tiszteleg Lukinics József honvédszázados sírjánál a marosvásárhelyi római katolikus temetőben.
Simon Virág. Székelyhon.ro

Kokárdát tűz Erdély és a Partium magyarsága
Erdély és Partium valamennyi magyarlakta településén megemlékezések és kulturális műsorok keretében ünneplik kedden az 1848–1849-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét. 
Marosvásárhelyen Soós Zoltán polgármesterjelölt felhívására várhatóan közösen ünnepelnek a magyar politikai szervezetek, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) úgy döntött, részt vesz az RMDSZ székely vértanúk szobránál tartandó rendezvényén 16 órától.
Ezt megelőzően a néppárt 14 órától a Petőfi-szobornál tartja meg rendezvényét, amelyre Soóst is meghívták. Az ünnepségen fellép a Marosvásárhelyi Református Kollégium kórusa, Csíki Hajnal színművész, valamint Domahidi Anna, a marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium diákja. 19 órától a Kultúrpalota nagytermében kerül sor a Könyv és gyertya című gálára, melyet az RMDSZ szervez.
Közösen ünnepelnek a magyar politikai alakulatok Kolozsváron is. A kincses városi RMDSZ szervezte rendezvény az immár hagyományosnak számító forgatókönyv szerint zajlik. Mint minden évben, ezúttal is a Protestáns Teológiai Intézet kapuja előtt gyülekeznek az ünneplők 10 órakor, majd 11 órakor kezdődik az ünnepi felvonulás a főtérre.
12-kor ökumenikus istentiszteleten vesznek részt az ünneplők a Szent Mihály-templomban. Utána az egykori Biasini Szállóhoz vonulnak a kolozsvári magyarok, ahol 14 órakor az elöljárók, hivatalosságok beszédeivel egybekötött ünnepi műsor kezdődik. Az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete egyébként közleményében tudatta: a Szent Kamill szociális otthon udvarán található Petőfi-szobornál is koszorúznak délelőtt 10 órakor.
Nagyváradon az RMDSZ által közölt program szerint idén is felkeresik a biharpüspöki világháborús emlékmű parkjában álló kopjafát, hogy onnan indulva délben a várad-szöllősi katolikus templomkertben, majd a rogériuszi református templom harangtornya alatt kialakított emlékhelyen, Nicolae Bălcescu szobránál, Váradszentmárton községben és Félixfürdőn is koszorúzzanak.
14 órakor szokás szerint Rulikowsky Kázmér büsztjénél helyeznek el koszorút, 16 órakor a Szent László-templomban tartanak ökumenikus igeliturgiát. 17 órakor Szacsvay Imre szobrához várják az ünneplőket, ahonnan az ünnepi beszédeket követően a Fő utcán vonul át a fáklyás felvonulás Petőfi Sándor szobráig. A március 15-ei ünnepség a Szigligeti Színházban zárul, ahol 21 órakor A helység kalapácsa című előadást játssza a Lilliput Társulat.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az EMNP által közölt program szerint 13 órakor megkoszorúzzák Rulikowski Kázmér sírját a róla elnevezett temetőben, majd a rogériuszi református templom harangtornya alatti emlékhelyen tisztelegnek. Ezt követően 15 órakor a Szacsvay-szobornál folytatódik a megemlékezés, ahol Csomortányi István, az EMNP megyei elnöke mond beszédet.
Nagyszalontán a hagyományokhoz híven 18 órakor várják a Kossuth-szoborhoz a megemlékezőket, ahol a helyi magyar iskola diákjai mutatják be ünnepi műsorukat. Ezt követően Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, országgyűlési képviselő mond beszédet. Ünnepi műsorral szolgál a Toldi Néptáncegyüttes, Meleg Vilmos szinművész és a békéscsabai Bartók Béla vegyeskórus.
Temesváron Dr. Szilágyi Péter, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára lesz a rendezvény díszvendége, aki 17 órakor koszorút helyez el a szabadfalui Petőfi-emlékműnél, majd 19 órakor beszédet mond a temesvári Ifjúsági Házban, a Tegnapután, holnapelőtt című előadás alkalmából.
Az RMDSZ idén Szatmárnémetiben tartja központi rendezvényét, ahol 17 órakor kezdődik az ünnepi rendezvény az Ormos-ház falán lévő Petőfi-emléktábla megkoszorúzásával, majd ezt követően ünnepi felvonulás indul a diószegi lovashuszárok és a kálmándi fúvószenekar vezetésével a Petőfi-szoborhoz, ahol Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke imáját követően beszédet mond Kelemen Hunor szövetségi elnök és Kereskényi Gábor képviselő, az RMDSZ szatmárnémeti elnöke. Az ünnepségen a Bartók Béla Kulturális és Hagyományőrző Egyesület kórusa énekel, a megemlékezés koszorúzással zárul. 19 órától ünnepi műsorral várják a szakszervezetek művelődési házába az ünneplőket.
Csíkszereda önkormányzata tájékoztatása szerint idén is a Vár téren a Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobroknál, valamint a Gál Sándor téren a Gál Sándor-szobornál lesznek a városi rendezvények. A megemlékezések sora a Petőfi Sándor Általános Iskolánál kezdődik délelőtt 11 órakor. Délután négy órától a Gál Sándor-szobornál folytatódik az emlékünnepség a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar, valamint történelmi egyházaink közreműködésével.
A 17 órai Vár téri megemlékezésen ünnepi beszédek és szavalatok hangzanak el, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium leánykara és a Nagy István Művészeti Szakközépiskola vegyes karának kórusműveivel, valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncjátékával színesítve.  Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren tartanak ünnepi műsort, 18 órától pedig a Vitéz lelkek diákszínjátszó-csoport adja elő a Pannónia, ne feledd halottaidat! című előadást a Művelodési Házban. Este háromnegyed hétkor indul a fáklyás felvonulás a Művelodési Háztól a Márton Áron térre, ahol 19 órakor kezdődik a Ghymes koncertje. Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke a közeli Homoródszentpálon zajló megemlékezésen vesz részt 14 órától, ahol emléktáblát avatnak a hősök tiszteletére.
Sepsiszentgyörgyön 16 órától kezdődik az új főtéren az ünnepi műsor, ahol Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár szól az egybegyültekhez. Kézdivásárhely önkormányzata idén is a Gábor Áron téren szervez ünnepséget 11 órától, amelynek keretében – a hagyományhoz híven – felvonulnak a helyi és környékbeli hagyományőrzők. Az ünnepség keretében többek között Böjte Csaba ferences szerzetes szólal fel. Krónika (Kolozsvár)

Ünneplés az összefogás jegyében
Márciusi remények
Ahol az összefogás helyett a széthúzás az úr, ott nincs erős közösség. Március 15-nek eme tanulsága immáron 168 éves, és mégis különösen aktuális. A szabadságharc példája is azt mutatja, és a mindennapi tapasztalataink is azt erősítik, hogy egy közösség az összefogás által válik erősebbé, sikeresebbé – hangsúlyozta Soós Zoltán, a marosvásárhelyi magyarok polgármester-jelöltje tegnap délután a Székely vértanúk emlékművénél tartott ünnepi megemlékezésen.
Több ezer ünneplőbe öltözött magyar ember gyűlt össze az 1848-as forradalom és szabadságharc 168. évfordulóján tegnap délután a marosvásárhelyi Postaréten, ahol a történelmi egyházak nevében Nagy László unitárius és Henter György református lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, alázattal és tisztelettel emlékezve azokra, akik "előttünk jártak és példát mutattak", majd kortárs fiatal költők versrészletei hangzottak el.
Dacian Ciolos, Románia miniszterelnökének üzenetét Nagy Zsigmond, Maros megye alprefektusa olvasta fel, Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tolmácsolta.
Szilágyi Domokos Az ünnep című versét Keresztesi Dávid szavalta el, Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét Nemes Tibor adta elő Máthé Péter elektromos zongora- kíséretével. Demény Péter Kossuth című párbeszéde Dull Bence és Keresztes Attila előadásában hangzott el.
A tisztelet és szolidaritás üzenetét közvetítem – üzente Dacian Ciolos miniszterelnök. "1848 Románia és Magyarország történelmében az a meghatározó, közös pillanat, amely jelentősen hozzájárult a két nemzet kialakulásához és megalapozásához, mai helyzetükhöz. Éppen ezért március 15-én kötelességünk emlékezni arra, hogy az a társadalom, amelyben ma élünk, románokként és magyarokként, de főleg európai állampolgárokként, azon törekvések és eszmék eredménye, amelyekért elődeink harcoltak. (...)
A tisztelet és szolidaritás üzenetét közvetítem a szabadságharc 168. évfordulója alkalmából a magyar nép, a romániai magyarság és a világon élő minden magyar számára. A jövőben is kitartunk amellett, hogy a romániai magyarság békében, harmóniában és együttműködésben éljen itt, valamint gondosodunk arról, hogy minden nemzeti kisebbség számára hagyományai, kultúrája és anyanyelve megőrzése érdekében megfelelő keretet biztosítsunk, mert a nemzeti kisebbségek általában – és különösképp a magyar közösség – Románia szellemi gazdagságának fontos forrását jelentették és jelentik napjainkban is, amelyet kulturális örökségünk kiteljesítése érdekében értékelnünk kell. (...) Románia és Magyarország, valamint a Romániában élő magyarok és románok közötti párbeszéd alapvető eleme annak a közös elhatározásnak, amely az európai építkezés szellemében megfogalmazott célok elérését jelenti" – állt Dacian Ciolos üzenetében.
A szabadság és a függetlenség nem kívülről ránk szabott ruha
"A '48-as magyarság határozottan és bátran állt ki a nemzet követelései mellett: császári önkény helyett felelős minisztériumot és törvény előtti egyenlőséget, a pénzügyi függés helyett nemzeti bankot, az elnyomás helyett szabadságot kívánt. Tudta, hogy a szabadság és a függetlenség nem kívülről ránk szabott ruha, hanem belülről épül kifelé, mint almára a héj, csigára a ház, ezért az itt honos gondolatokból és a magyar szabadságvágyból épített országot magának.
Az azóta eltelt 168 év csak elmélyítette bennünk ezt a gondolatot. Törvényeinket, mindennapi életünket ma is ahhoz akarjuk igazítani, amit számunkra jelent a szabadság itt, ebben a Kárpátok által koszorúzott medencében. Ma is megragadunk minden lehetőséget, hogy elérjük: senki se vitathassa nemzeti szimbólumainkat, senki se kérdőjelezhesse meg alkotmányos jogainkat, senki se vehesse el tőlünk iskoláinkat, és senki se sorozhassa be, küldhesse idegen háborúba fiainkat. Úgy akarjuk szolgálni a magyar szabadság és megmaradás ügyét, ahogy a márciusi ifjaktól tanultuk: egy szívvel, egy lélekkel, egy akarattal" – üzente a határokon túli magyaroknak Orbán Viktor magyar kormányfő.
Nem lehet teljes a biztonság ott, ahol nem tartják be a törvényeket
– jelentette ki Soós Zoltán, aki szerint a '48-as forradalmárok ifjonti hevülete, szeretetre méltó volta, az örökkön izzó és halálában végképp erdélyivé váló Petőfi Sándor személyisége vagy a tavasz közeledte, mindezek együtt teszik a magyar szabadság napját, március 15- ét különlegesen szerethetővé.
A marosvásárhelyiek számára március 15-e azonban nemcsak a legkedvesebb, hanem a legtanulságosabb ünnep is egyben. Az egyik tanulságot a 26 évvel ezelőtti események szolgáltatják. Az erdélyi magyar közösség számára a marosvásárhelyi tragikus március óta ez a nap nagy pontossággal mutatja, hogy hol tartunk: mekkora utat tettünk meg szabadságunk és biztonságunk megteremtésében.
Bár fizikai fenyegetés nem ér bennünket, közösségünk mégsem érezheti magát teljes biztonságban. Mert nem lehet teljes a biztonság ott, ahol nem tartják be a törvényeket.
Nincs a közösség biztonságban ott, ahol a szólásszabadságot korlátozzák, és ezt még az államelnök sem érti. Ahol el lehet venni a román forradalom hősének kitüntetését. Ahol ingerült, már-már hisztérikus reakciókat vált ki néhány ezer magyar békés felvonulása.
Nem vagyunk biztonságban ott, ahol polgármestereink, közösségünk vezetői ellen mondvacsinált ürügyekkel emelnek vádat – nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy ne teljesíthessék hivatásukat – mutatott rá a polgármesterjelölt.
Mint mondta, a magyar közösség addig erős, ameddig szolidáris. Ezért a jogállam és a nyilvánosság fegyvereivel kell kiállni a magyarok mellett, nyilvánosságra hozni minden támadást, minden jogsértést, ami magyar embert ér, képviselni ügyeiket minden fórumon, a törvényhozástól a nemzetközi szervezetekig, kiharcolni az igazunkat. Visszakapni azt, amit egyszer már ez a közösség megszerzett, és megszerezni azt, amit már rég meg kellett volna kapnia.
Végezetül arra emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt a marosvásárhelyi politikai erők összefogtak a cél érdekében, ennek nyomán szervezték meg tavaly ősszel az előválasztást, és "ennek az összefogásnak a nyomán állhatok én itt ma önök előtt, mint a marosvásárhelyi magyarok polgármester-jelöltje", azonban "célba csak akkor érünk, ha a politikai erőket a polgárok összefogása követi"(...), ha "mindannyian úgy gondoljuk majd a szavazás napján: érdemes egy órát feláldozni a hétvégi pihenésből, és elmegyünk szavazni".
A rendezvényre tisztelendő Obermájer Ervin római katolikus atya és Lőrincz István református lelkész mondott egyházi áldást.
Az egyesített kórusok Kossuth-nótákat adtak elő. Az esemény koszorúzással és a himnuszokkal ért véget.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

„Az ünnep mutatja, hol tartunk most!”
Az összefogás szükségességét hangsúlyozták a szónokok kedden Marosvásárhelyen, Kolozsváron és a Nyergestetőn is a szabadságharc kitörésének 168. évfordulóján. A kincses városban a rendőrök megakadályozták, hogy néhányan Erdély zászlajával vonuljanak.
Több marosvásárhelyi helyszínen tartottak megemlékezést kedden, a szabadságharc kitörésének 168. évfordulóján. Elsőként a Petőfi-szobornál gyűltek össze a helyi és környékbeli magyarok az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hívására, ahol Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke újabb küzdelemre buzdította az erdélyi magyar közösséget.
„Ismét harcolnunk kell, erdélyi magyarok! De most nem fegyverrel, hanem hittel, kitartással, hiszen most is zajlik jogaink faragása, a csendes asszimiláció" – fogalmazott Cseh Gábor. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetének ismertetése után a néppárt megyei alelnöke, Portik Vilmos a magyar–magyar összefogás szükségességét emelte ki, és felkérte Marosvásárhely polgármesterjelöltjét, Soós Zoltánt, hogy szóljon az emlékezőkhöz.
„Több mint három évvel ezelőtt, a Vásárhelyi Forgatag köré gyűlt fiatalokkal közösen kezdtük a küzdelmet. Nem az volt a lényeg, hogy legyen egyéni hasznunk belőle, hanem hogy a közösségnek visszaadjuk a hitet. Mi június 5-e után is megteszszük majd, amit kell, hiszen a közösség a lényeg, a politika valami másról szól, mi nem azt tesszük" – hangsúlyozta a jelölt, akinek a meghívására az ünneplő, mintegy kétezres tömeg a székely vértanúk emlékoszlopánál gyűlt össze délután 16 órakor.
Az RMDSZ megemlékezése idén rendhagyó módon kezdődött: népviseletbe öltözött, Kossuth-nótákat énekelő fiatalok serege vonult be a Postarétre, ahol a mintegy kétezerötszáz-háromezer egybegyűlt fogadta őket. A történelmi magyar egyházak részéről felszólaló Nagy László unitárius lelkész arra biztatta az ifjakat, hogy merjenek gyermeket vállalni, különben kiürül az iskola, a templom, a családi ház, és nem lesz kinek március 15-éről beszélni. A lelkész rávilágított egy másik szomorú valóságra is, miszerint „Marosvásárhelyen nem vagyunk éppen annyian, hogy öt-hat helyen is ünnepeljünk".
Soós Zoltán felszólalásában arra mutatott rá, hogy az erdélyi magyar közösség számára 1990 óta ez az ünnep nagy pontossággal mutatja, hogy hol tartunk: mekkora utat tettünk meg szabadságunk és biztonságunk megteremtésében.
„Fizikai fenyegetés nem ér bennünket, közösségünk mégsem érezheti magát teljes biztonságban – mutatott rá a polgármesterjelölt, aki szerint egy közösség nem lehet teljes biztonságban ott, ahol nem tartják be a törvényeket, ahol a szólásszabadságot korlátozzák, és ezt még az államelnök sem érti. „Nem lehetünk biztonságban ott, ahol el lehet venni a román forradalom hősének kitüntetését. Ahol ingerült, már-már hisztérikus reakciókat vált ki néhány ezer magyar békés felvonulása. Nem vagyunk biztonságban ott, ahol polgármestereink, közösségünk vezetői ellen mondvacsinált ürügyekkel emelnek vádat, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy ne teljesíthessék hivatásukat" – fogalmazott Soós Zoltán.
A továbbiakban Soós Zoltán kitért a politikai erők összefogására, hangsúlyozván, hogy azt a polgárok összefogása kell hogy kövesse. A jelölt a város másik felét alkotó románságnak is üzent, igazi multikulturalitást ígérve. „Nem gondolom, hogy a közlekedésnek, a szemétszállításnak, a munkahelyteremtésnek etnikai dimenziója volna. De azt igen, hogy megválasztásom után Marosvásárhelyen ismét béke lesz, meg szabadság és egyetértés. Mert 1848 márciusa számomra nem pusztán dicső hagyomány, de ihletforrás is egyben" – zárta gondolatait az esemény főszónoka.
Nyergestető: példát kell venni!
„Március 15. azt üzeni, hogy a magyarság összefogott. A Nyergestető pedig azt üzeni, hogy az erdélyi magyarság vezetői ne azon fáradozzanak, hogy megosszák az erdélyi magyarságot, hanem összefogásra buzdítsák. Álljanak ki azokért is, akiket a hatalom meghurcolt magyarságukért" – jelentette ki Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere kedden a Nyergestetőn, ahol dacolva a viharos széllel több százan vettek részt a március 15-ei ünnepségen.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök rámutatott: a magyar nemzet most sem kívánt mást, mint amit akkor megfogalmaztak a 12 pontban: legyen béke, szabadság és egyetértés. „Olyan időket élünk, amikor bátran vonhatunk párhuzamot a császári önkény és a mai elnyomóink által bevetett módszerek és eszközök között" – mutatott rá Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.
Korodi Attila RMDSZ-es képviselő kifejtette: 1848. március idusán azért sikerült korszakalkotót véghezvinni, mert az emberekben volt merészség, összefogtak és mindenki egyért küzdött. „Ebben kell példát venni róluk. Nekem is, a kollégáimnak is, önöknek is" – hangsúlyozta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul tolmácsolta, majd az egybegyűltek együtt mondták el a Miatyánkot és elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Kitiltották az Erdély-zászlót Kolozsváron
Kolozsváron a hagyományokhoz híven idén is a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet előtt gyülekezett az ünneplő magyar közösség, majd a Szent Mihály-templomban megtartott ökumenikus istentisztelet után az egykori Biasini Szálló előtt megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. Az ünnepség rendben zajlott, a túlbuzgó rendőrök csak azt akadályozták meg, hogy néhányan Erdély zászlajával vonuljanak.
Igazoltatták Fancsali Ernőt, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnökét, a transzszilvanista mozgalom képviselőjét és Soós Sándort, a párt Kolozs megyei elnökét. Soós a Krónikának elmondta: először a szervezőkkel üzentek a rendőrök, hogy idén nem szabad Erdély-zászlóval vonulni, majd a helyszínen is intézkedtek. A büntetőtörvénykönyv 369. cikkelyére hivatkoztak, amely tiltja a gyűlöletkeltő, uszító jelképek használatát, és kifejtették, a zászló uszító, mert az Erdély-címer nem tartalmaz utalást a román népre.
A Biasini Szálló előtt csupán Emil Boc polgármester beszéde közben kiabálta be valaki a tömegből: „hazudik", miközben Cluj-Kolozsvár-Klausenburg feliratú zászlót lengetett, utalva a megakadályozott többnyelvű helységnévtáblák ügyére.
A polgármester beszédében egyébként azt ígérte: javasolni fogja Molnár Levente színművész díszpolgárrá avatását, a Saul fia című filmben nyújtott alakításáért.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke emlékeztetett: az utóbbi időben felerősödtek a magyarellenes kezdeményezések Romániában. Horváth Anna alpolgármester a megosztottság veszélyére hívta fel a figyelmet, míg Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke arról beszélt, hogy csak feddhetetlen erkölcsű vezetőkkel tud változást elérni az erdélyi magyarság.
Gáspár Botond, Szucher Ervin, Kiss Előd-Gergely, Molnár Rajmond. Krónika (Kolozsvár)

Könyv és Gyertya díjátadó gálaműsor a Kultúrpalotában
"Fontos kiállni az önrendelkezésért"
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulójának emlékére szervezett ünnepségsorozat része volt kedden este a marosvásárhelyi Kultúrpalotában megtartott gálaműsor, amelyen átadták a Könyv és Gyertya díjakat. "Ki kell állni a magyar oktatásért, közképviseletért, önrendelkezésért. Ezek nélkül törékennyé és elesetté válik a magyar szabadság" – jelentette ki a rendezvényen Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke.
A közönséget a rendezvények főszervezője, B. Szabó Zsolt köszöntötte, majd Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel. Az elnök szerint 2016-ban is időszerű feltenni a kérdést, hogy mi a szabadság, mi a magyar szabadság? "A szabadság az, amit a törvények lehetővé tesznek. Minél több dologra kiterjednek a törvények, minél több részletet szabályozunk, annál teljesebb, annál nyitottabb a szabadság. Olyan, mint a zebra az úttesten. Az a szabadság, hogy át szabad kelni az út egyik feléről a másikra. Ilyen a kisebbségi létünk is: újabb és újabb utakat lépünk át, újabb és újabb zebrákat próbálunk magunknak vonalazni az úttesten, lehetővé tenni a szabadság törvénye révén, hogy átjussunk egyik pontról a másikra. Több átkelő kell, ilyen a kisebbségi lét". Brassai Zsombor szerint a magyar szabadságnak ma – ha Erdélyben, Romániában értelmezzük – három fontos alappillére van. "Egyik alappillére az anyanyelvi oktatás, az, hogy van óvodától egyetemig lehetőségünk anyanyelven tanulni. Van anyanyelvű oktatási hálózatunk, amit kemény munkával, politizálással, érdekképviselettel lehetett elérni 26 év alatt, az utca egyik oldaláról a másikra átkelve, újabb és újabb zebrákat festve az úttesten. Nagyon keményen kell küzdeni azért, hogy ez meg is maradjon, hogy erősödjön, hogy fejlődjön. A magyar szabadság másik alappillére a közképviselet. Jelen vagyunk a helyi önkormányzatokban, ott vagyunk a megyei önkormányzatokban, a bukaresti parlamentben, Brüsszelben, az Európai Unió parlamentjében. Azokon a helyeken, ahol a törvények, a határozatok születnek, amelyek mindegyre szélesítik, megőrzik a magyar szabadságot. Amit tegnap megszereztünk, azt lehet, hogy ma, holnap vagy holnapután el fogják venni tőlünk, mint ahogy Tőkés Lászlótól is elvették az érdemrendet, és sokan másoktól elvették a lehetőséget, hogy tovább gyakorolja közképviseleti tisztségét. Van tehát, amit megvédjünk, amiért küzdjünk. A harmadik alappillér: az önrendelkezés. Sokat kell még dolgozni azon, hogy legyen valós önrendelkezés. Vannak, akik radikálisabban, mások mérsékletesebben képzelik el ennek az elérését. Bízom benne, hogy együtt, különböző vérmérséklettel, különböző politikai ideológiákkal fogjuk elérni, hogy legyen valós önrendelkezés. Nem mondhatunk le róla, mert enélkül összedől a magyar szabadság, törékennyé és elesetté válik. Ezek azok az értékek, amelyekért fontos kiállni. A magyar szabadságharcnak ma a jelmondata: kiállni, képviselni, kiharcolni. Nem mondhatunk le sem az önkormányzati, sem az országos vagy a brüsszeli képviseletről, ott kell lennünk, ahol a törvények születnek, másképp a szabadság szűkülni fog" – mondta, arra biztatva a közönséget, hogy a június 5-i választásokon erősítse meg a magyar közösség képviseletét.
Soós Zoltán összmagyar polgármesterjelölt hangsúlyozta: ezen az ünnepen is "betöltöttük a várost és a tereket, meg tudtuk mutatni, hogy mennyire sokszínű a marosvásárhelyi, Maros megyei közösség, hogy meg tudunk újulni". Hozzátette: a jó néhány évvel ezelőtt elkezdett közösségépítést tovább kell vinni, ehhez a város vezetését el kell nyerni. "Nem azért szeretnék polgármester lenni, mert magyar vagyok, hanem mert úgy gondolom, hogy jobban tudnám és szeretném csinálni azt a munkát, amit inkább nem, mint elvégeznek ebben a városban" – jelentette ki.
A rendezvény színvonalát Buta Árpád énekes és a zenei kíséretet szolgáltató Trozner Szabolcs, Kilyén Ilka színművésznő szavalata, a Napsugár néptáncegyüttes és az Üver zenekar fellépése emelte.
A Könyv és Gyertya díjat – Gyarmathy János alkotását – idén 15 személynek adták át, ezzel is elismerve közösségépítő munkásságukat.
2016-ban Könyv és Gyertya díjban részesültek:
Bálint Károly nyugalmazott szobrászművész (Ákosfalva), Barabás Katalin nyugalmazott pedagógus (Radnót), Baricz Lajos lelkész- plébános (Marosszentgyörgy), Gyarmathy János szobrász (Nyárádszereda), Jakabházi Béla nyugalmazott magyartanár (Segesvár), Katona Sándor nyugalmazott református lelkész (Marosludas), Kilyén Ilka színművésznő (Marosvásárhely), Kovrig Magdolna nyugalmazott tanár (Erdőszentgyörgy), Lázár Éva nyugalmazott tanítónő (Mezőcsávás), Nagy Géza nyugalmazott mezőgépész (Mezőmadaras), Németh János nyugalmazott pedagógus (Szováta), Sárkány Ernő nyugalmazott tanár (Szászrégen), Szabó Rozália nyugalmazott tanár (Gernyeszeg), Szénégető István Barnabás római katolikus plébános (Marosvásárhely),Vásárhelyi János nyugalmazott pedagógus (Vámosgálfalva).
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Szakoktatás – titkolt egyeztetés
Dorin Florea elsorvasztotta a szakoktatást Marosvásárhelyen. Úgy látszik, 16 év múltán ezt maga is felismerte, de szégyelli bevallani, ezért titokban tárgyal az érintett vállalkozókkal.
A szakoktatás helyzetén sokat segítene a Református Kollégium magyar szakiskolai osztályainak beindítása, amit a Maros Megyei Tanfelügyelőség megakadályozott. A tanintézmény olyan szakok indítását tervezte, amelyekre komoly piaci igény van. Érdeklődő is lett volna bőven. Az általam is támogatott kezdeményezésre a megkeresett marosvásárhelyi nagyvállala-tok pozitívan válaszoltak. Szándéknyilatkozatban jelezték, hogy partnerszerződést is kötnek a leendő szakiskolával.
Tény, hogy a még működő, ám egyre fogyatkozó szakiskolák siralmas állapotban vannak. Óriási érdektelenséggel küszködnek, hiszen megfelelő laboratóriumok és felszerelések hiányában nem lehet jól képzett szakembereket kinevelni. Ezen mielőbb változtatni kell, ám a tegnapi titkos tárgyalás ismét mutatja a városvezető szakoktatás iránti érdektelenségét.
Nem győzöm hangsúlyozni az oktatás fejlesztésének fontosságát. Mentalitásváltásra van szükség. Mielőbb. 16 éve a jelenlegi vezetőségnek nem sikerült. Marosvásárhelyen ilyen téren is haladéktalanul változás kell.
Soós Zoltán polgármesterjelölt sajtóirodája. Népújság (Marosvásárhely)

Etnikai háborúra hívják a román pártokat?
Soós Zoltán független jelöltként az egyetlen esélyes, aki képes leváltani a jelenlegi városvezetést – fogalmazott Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, aki a Szociál-Demokrata Párt (PSD) maros megyei elnökének, Vasile Gligának a nyilatkozatára reagált.
A román politikus arra szólította fel a román pártokat, hogy fogjanak össze, mert csak közös erővel győzhetnek a magyarokkal szemben. Veszélyes politikai felhívásnak tartja ezt Brassai, aki szerint Gliga etnikai jellegű választási háborúra hívja a román pártokat. „Nagyon óvatos kell lenni az ilyen kijelentésekkel” – hangsúlyozta az RMDSZ megyei elnöke.
Brassai Zsombor úgy véli, néhány nap választ el az 1990-es márciusi események évfordulójától, a politikai pártoknak nem az a feladata, hogy etnikai alapon szálljanak szembe egymással, hanem valós változásokat kellene zászlajukra tűzniük. Ezért is jelentős az üzenete annak, hogy Soós Zoltán független jelöltként indul Marosvásárhelyen a polgármesteri tisztségért. Mert az igaz ugyan, hogy a magyarok jelöltje, de az etnikai negatív sablonok, előítéletek lebontása is ott van a célkitűzései között. Éppen ezért, nem csak a magyaroknak, de a románoknak is érdekükben áll, hogy Soósra szavazzanak, hiszen jelenleg ő az egyetlen esélyes jelölt, aki megváltoztathatja a jelenlegi helyzetet, leválthatja a mostani városvezetést.
Mind Marosásárhely önkormányzatában, mind a megyei tanácsban szükség van olyan politikai projektekre, amelyek valódi változást hoznak társadalmi, gazdasági szinten. Ezért is fontos tudni, hogy az RMDSZ nyitott minden olyan politikai vagy társadalmi szervezet előtt, amely elkötelezte magát a politikai változások iránt – mutatott rá Brassai. Éppen ezért Soós Zoltán mögé felsorakozhatnak mindazok, akik változást akarnak. maszol.ro

Soós Zoltán szolidarizál a megbírságoltakkal
A szolidaritás mindennél erősebb, ha baj van. Lehetőségeket keresek a március 10-i esemény után jogtalanul megbüntetett több mint 80 magyar ember megsegítésére. Bízom benne, hogy sokan mások is csatlakoznak, akik elítélik a hatósági túlkapásokat, és egyetértenek azzal, hogy a kisebbségek gyülekezési és szimbólumaihoz való jogát korlátozni nem lehet. Ezt a jogot Románia alkotmánya szavatolja!
A Florea-féle multikulturalitás Marosvásárhelyen újból csődöt mondott. Az alaptalan szankciók kirovása pedig ellentmond a jogállamiság elveinek.
Véget kell vetnünk a szándékosan szított etnikai konfliktusoknak, véget kell vetnünk a magyarság ellen indított hadjáratnak. Marosvásárhely mindannyiunk otthona. A város lakói egyenlő jogúak. Nem tűrhetjük tovább, hogy olyan polgármester vezesse, aki mindezt nem tartja tiszteletben – olvasható Soós Zoltán polgármesterjelölt közleményében. Népújság (Marosvásárhely)

Brassai Zsombor szerint
Politikai együttműködésre van szükség
A múlt héten a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei elnöke nyilatkozatban kérte fel a román pártokat, közösen hozzák létre az UDMR román változatát, mert a magyar veszélyt csak úgy lehet elhárítani, ha a politikai alakulatok félreteszik hiúságukat, ambícióikat, és egy olyan szövetségben egyesülnek, amely a magyarok ellen védi meg Marosvásárhely és Maros megye érdekeit. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke sajtótájékoztatón reagált erre a felszólításra, amelyet rendkívül veszélyesnek nevezett.
A sajtótájékoztatón Brassai kijelentette: "Rendkívül veszélyes nyilatkozatnak tartom, mert egy olyan választási háborúba szólítja a román politikai pártokat, amelynek egyértelmű etnikai jellege van. Ne felejtsük el, hogy most van az évfordulója a gyászos emlékezetű fekete márciusnak, amely mély, nehezen gyógyuló sebeket hagyott Marosvásárhely társadalmában. Azt gondolom, hogy rendkívül érzékeny téma, és nagyon kellene vigyázni vele. Úgy tűnik, a kolléga nem fordított erre figyelmet, pedig abból a Szászrégenből származik, ahol olyan nyitottság mutatkozik a lakosság részéről, amely lehetővé tenné, hogy szakmai és emberi érdemei folytán Nagy András ismét polgármester legyen. Értem, hogy az etnikai kártyák sokszor hasznosak voltak az elmúlt 26 évben, és ezeket gyakran használták a pártok, de azt hiszem, ezt ma már a kor és a korszellem meghaladta. Igaz, hogy Romániában változást kér a társadalom, de azt hiszem, hogy nem ebbe az irányba. Arról is meg vagyok győződve, hogy mind Marosvásárhelyen, mind a megyei tanácsban olyan politikai projektekre van szükségünk, amelyek egyértelmű változást idéznek elő, elsősorban gazdasági, közigazgatási értelemben, de társadalmi vonatkozásban is. Éppen ezért úgy gondolom, valóban szükség van a politikai együttműködésre mind Marosvásárhelyen, mind a megyében, de nem etnikai jellegűre, hanem olyanra, amely radikális változásokat idéz elő a politikai életben".
Hangsúlyozta: az RMDSZ nyitott minden olyan politikai erő, társadalmi szervezet előtt, amely elkötelezné magát a változások mellett. Ennek bizonyítéka, hogy Soós Zoltánt, akit, bár magyarok választottak meg összmagyar előválasztáson polgármesterjelöltnek, független jelöltként támogatják, jelezve, nyitottak arra, hogy "elhárítsanak minden politikai sorompót a változás elől". Az, hogy Soós Zoltán független polgármesterjelöltként fog indulni, lehetővé teszi, hogy fölsorakozzanak mögé azok a politikai erők – magyarok és románok –, amelyek valóban változást akarnak Marosvásárhelyen. "Azzal is szembe kell nézzen mind a politikum, mind a társadalom, hogy az egyetlen jelölt, akinek ma valós esélye van arra, hogy leváltsa a jelenlegi vezetést, Soós Zoltán. Az, hogy független, a politikai, a nemzetiségi és etnikai küszöböket is megszünteti – jelentette ki Brassai Zsombor.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)