Magyarország saját érdekeit is szem előtt tartva, továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a hátralévő időben Románia teljesítse az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit – mondta március 12-én, vasárnap Csíkszeredában Somogyi Ferenc külügyminiszter a főkonzulátus épületének felavatásán. Mintegy ezer ember gyűlt össze az ünnepélyes megnyitóra a csíkszeredai Pál Gábor-féle ház előtt, amely mostantól a főkonzulátus hivatali helyiségeinek ad otthont. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kifejtette: Romániának szüksége van Magyarországra, arra, hogy minél szorosabb viszonyban legyen e szomszédjával az elkövetkező időszakban. Markó utalt arra, hogy tizenhat esztendőt kellett várni a csíkszeredai főkonzulátus létrehozására, de – mint fogalmazott – hosszú esztendőket kellett várni a romániai magyarságnak erdői, földjei visszaszerzésére, a kolozsvári főkonzulátus megnyitására, és még dolgozni kell annak érdekében, hogy Sepsiszentgyörgyön megnyíljon a bukaresti Magyar Kulturális Intézet fiókintézménye. /Főkonzulátus-avató Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Magyarország támogatja azt, hogy Románia az EU teljes jogú tagja legyem erősítette meg Somogyi Ferenc külügyminiszter a vele készült interjúban. Megoldásra vár még a korrupció megszüntetése, a környezetvédelem területén lévő hiányosságok felszámolása és az EU-ben meghonosodott szellemmel még nem harmonizáló versenyfeltételeket. „A megfogalmazott tagsági kritériumok között szerepel az Európában elfogadott emberi, kisebbségi jogok érvényesítése, gyakorlati alkalmazása. A romániai kisebbségi törvény konkrétan nem szerepel ebben a körben” – mondta Somogyi, hozzátette, szeretnék, ha a kisebbségi törvény eredeti tartalmával mihamarabb megkapná a parlamenti jóváhagyást. A magyarellenes retorikával kapcsolatos kérdésre a külügyminiszter úgy reagált, hogy érvényesíteni kell azokat a normákat, amelyek a EU alapját képezik, de nincs tételesen meghatározott kritériumrendszer. A Gozsdu Alapítvánnyal kapcsolatos vitát Somogyi sajnálatosnak tartja. /Simon Judit: Nem a vita jellemzi a viszonyt. Interjú Somogyi Ferenccel, a Magyar Köztársaság külügyminiszterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Válságos helyzet alakult ki a dunai árvíz miatt Dolj megyében, ahol eddig már több mint hatezer embert kellett kitelepíteni, s félő, hogy a víz hatalmas területeket áraszthat el. Konstanca, Braila, Galac és Tulcea megyékben egész város- és falurészeket öntött el a gátakon átszivárgó víz. Erdélyben elsősorban Beszterce-Naszód megyét érintették a nagy esőzések. A jelenlegi árvízi helyzetről és áradásokkal szembeni közös fellépésről tárgyalt április 19-én Újvidéken a magyar, román és szerbia-montenegrói külügyminiszter. Somogyi Ferenc, Mihai-Razvan Ungureanu és Vuk Draskovics megállapodott arról, hogy a három ország az eddigieknél is szervezettebben és hatékonyabban fog együttműködni a természeti katasztrófák kezelésében. /Vészhelyzet Dolj megyében és a Duna alsó folyásánál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter szerint a nemzetpolitikára vonatkozó mechanizmust újra kell gondolni. A cél az, hogy a magyar-magyar kapcsolatokból kiszorítsák a pártpolitikai szembenállás negatív hatásait. Emellett be kell vonni a politika regionális szereplőit is a döntéshozatalba. A Magyar Állandó Értekezlettel kapcsolatban elmondta: „ebben a formájában nem tud érdemben hozzájárulni a nemzetpolitika céljainak megvalósításához.” Somogyi szerint a határon túli magyarokat érintő támogatáspolitikát úgy kell megváltoztatni, hogy egyre inkább a normativitás irányába haladjon, és ne személyes szimpátiákon, politikai kötődéseken alapuljon. /Somogyi Ferenc: új nemzetpolitikát! = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

– Nem kell sokat változtatni a magyar külpolitikán, egyértelműen azt az irányt kell folytatni, ami eddig érvényes volt, a hangsúlyok nem fognak változni – nyilatkozta Göncz Kinga magyar külügyminiszter-jelölt az MTI-nek. Elmondta, hogy a felkérése „viszonylag a végén dőlt el”. Sok nemzetközi példa van arra, hogy kvázi civil külügyminiszter dolgozik a kormányban, tehát nem a diplomáciai testületből jön, hanem kívülről – magyarázta. Hozzátette: EU-tagként lazább a határ bel- és külügyek között. Azzal kapcsolatban, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) – ismét – átkerül a miniszterelnöki hivatalhoz, Göncz Kinga úgy vélekedett: ez szervezeti döntés volt, s nyilvánvalóan szoros lesz az együttműködés ebben a kérdésben a kancellária és a külügyi tárca között. Meglepetten fogadta a magyarországi közvélemény Göncz Kinga jelölését a külügyminiszteri tisztségbe. A Magyar Nemzet szerint „a szakmai kontrollt kiiktató kormányzati struktúra ismeretében nehéz komolysággal beszélni a miniszteri listáról”. A Magyar Hírlap cikkírója úgy vélekedik: sokan nem értik, hogyan eshetett a választás Gönczre. „Azt már sejteni lehetett, hogy Somogyi Ferenc nem ismételhet, s forrásaink szerint a külpolitikában magának aktív szerepet tervező Gyurcsány eldöntötte, hogy nem karrierdiplomatát nevez ki. (…) Göncz Kinga ráadásul nagyon megsértődött, amikor kiderült, hogy nem számít rá a jövőben szociális miniszterként Gyurcsány, így részben ezeknek a tényezőknek köszönhetően lehet ő a jövőben a külpolitika irányítója.” A Népszabadság szerint Göncz Kinga kinevezése annak jele, hogy a kormányfő önmaga akar külpolitizálni. /Göncz Kinga: nem kell sokat változtatni a magyar külpolitikán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Az Új Magyar Szó értesülései szerint a második Gyurcsány-kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát; az intézmény várhatóan nevet is változtat, és a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatóságává alakul Komlós Attila vezetésével. Meg nem erősített hírek szerint a MeH határon túli magyarok ügyével megbízott politikai államtitkára Gémesi Ferenc lesz. „Menni vagy maradni? Haladás vagy maradás? Ez a nagy dilemma” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a kormányprogram vitáját lezáró beszédében, melyet követően az Országgyűlés elfogadta – 206 igen és 159 nem vokssal – a szociálliberális koalíció Új Magyarország programját, és másodszor is megválasztotta Gyurcsány Ferencet az ország miniszterelnökének. Az új kormány megalakult, a kinevezett miniszterek letették az esküt. A régi-új kormányfő beszédében többször is hangsúlyozta az együttműködés szükségességét. A kormány megalakulását követően együtt tartott sajtótájékoztatót a leköszönő és az új külügyminiszter. Somogyi Ferenc szerint sikerült az elmúlt másfél évben kiegyensúlyozottá tenni a magyar külpolitikát. „Ily módon tudtunk segíteni abban is – hangsúlyozta Somogyi -, hogy egy korábbi, elsősorban feszültségeket gerjesztő légkör és politika helyett együttműködésen alapuló és mindenki számára előnyöket kínáló kapcsolatrendszer alakuljon ki a szomszédainkkal, hogy segítsük azokat a törekvéseket, amelyek a mi szempontunkból már realizálódtak.” Új külügyminiszteri minőségében Göncz Kinga kijelentette, nincs nehéz dolga, mert nagyon jó az az alap, amiről el tud indulni. „Jók a kapcsolatok a szomszédos országokkal, aminek kiemelt jelentősége van a határon túli magyar kisebbségek szempontjából” – tette hozzá. Göncz Kinga megerősítette, hogy a Külügyminisztériumnak továbbra is lesznek teendői a határon túli magyarok vonatkozásában: kishatár-átlépési ügyek, vízumkérdések – különösen a schengeni csatlakozás után. „Valóban újra kell gondolni a kapcsolatok struktúráját, de ez nem a MÁÉRT felszámolását jelenti – szögezte le -, hanem sokkal inkább azt, hogy a kapcsolatok itt is sokszálúak lettek.” Hangsúlyozta: nagy lehetőségek nyílnak azzal, hogy a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetés nagyon sok forrást hoz be Magyarországra, és ebből viszonylag sokat lehet fordítani határon átnyúló projektek támogatására. /Guther M. Ilona: Megszűnik a HTMH? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta július 30-án Sólyom László köztársasági elnök a nagyváradi egyházmegye külföldön szolgáló papjának, Vas Lászlónak, a New Jersey állambeli Passaic Szent István katolikus magyar temploma plébániai kormányzójának, „a Chicago környéki magyarság társadalmi, kulturális és hitéletének újraszervezéséért, az ott élő fiatalok nyelvi és kulturális oktatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként”. A kitüntetést az amerikai útja során szeptember 29-én Chicagóba is ellátogató Göncz Kinga magyar külügyminiszter adta át a helyi magyar egyesületek vezetőivel való találkozóján, Somogyi Ferenc washingtoni nagykövet jelenlétében. Vas László katolikus pap mellett még ketten részesültek e megtisztelő, magas rangú elismerésben: Kaarina Koskenalusta tiszteletbeli konzul és Fülöp László minneapolisi építész. /Tankó Zita: Lovagkereszt a magyar ügyek szolgálatáért az Óperenciás tengeren túl. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 28./

Először Jász-Nagykun-Szolnok lépett ki a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégióból, majd következett Békés megye, most pedig Hunyad önkormányzata intett búcsút az 1997-ben nagy tervekkel létrehozott eurorégiónak. A lap munkatársai utánanézett, mi a helyzet az eredeti funkcióját lassan elveszítő DKMT-vel. A magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból állt a DKMT. Hunyad megye és a nyugat-magyarországi Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurorégiós viszonyban. Az 1997. november 21-én létrehozott Duna–Körös–Maros–Tisza regionális együttműködés fő kezdeményezői és éltetői magyar részről Csongrád megye, román részről Temes megye, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány. A DKMT eurorégió napja alkalmából idén tizenkettedik alkalommal nyílt meg a román–magyar–szerb hármas határ. A Triplex Confinium határkőnél megtartott hagyományos határnyitó ünnepségen évente részt vesz a DKMT eurorégió elnöksége, a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági elöljárók, a három országból érkezett polgárok. A folyamatban levő közös DKMT-projektek közül érdemes kiemelni az ERIC Információs Központot, amely négynyelvű – magyar, szerb, román, angol – folyamatosan frissülő online hírszolgálat. Az www.ericinfo.eu címen elérhető portál friss hírekkel, riportokkal, háttérelemzésekkel segíti a térség lakóinak tájékoztatását A DKMT eurorégió kronológiája: 1992 – együttműködési megállapodás Temes és Csongrád megyék között; 1992 – együttműködési megállapodás Arad és Békés megyék között; 1994 – javaslattervezet egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között; 1994–1997– az együttműködés intézményi kereteinek létrehozását célzó folyamatos háromoldalú erőfeszítések történtek; 1997. november 21. – az együttműködés hivatalos alapokmányának aláírása Szegeden; 1997. december – megállapodás a DKMT szakszervezeteinek együttműködéséről; 1997– 1. soros elnök Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke; 1998. február – Kamarai Nyilatkozat a DKMT gazdasági kamaráinak együttműködéséről; 1998. május 30. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a hármashatár-kőnél; 1998. nyara – DKMT Ifjúsági tábor Kishomokon; 1998 – 2. soros elnök Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke; 1999 – Az EURO-TRIO eurorégiós újság első számának megjelenése; 1999. március – Elnökök Fóruma temesvári ülésének döntése a közös pénzalap és a DKMT irodájának létrehozásáról; 1999 – 3. soros elnök Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. május 27. – a DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, a DKMT irodájának ünnepélyes megnyitása; 2000. – 4. soros elnök Caius Parpala, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. – A DKMT Gazdaságfejlesztési koncepciója elkészül; 2000. – Az EuroRégió című magazin első megjelenése PHARE-támogatással; 2000. – A DKMT Stratégiai koncepciójának elkészülte PHARE Credo- támogatással; 2000. október – A Kiszombor–Csanád határátkelőhely megnyitása PHARE-támogatással; 2001 – 5. soros elnök Gyorgye Dukics, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának elnöke; 2002. november 21. – A DKMT ötéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2002 – 6. soros elnök Dan Ioan Tipos, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2002 – Megjelent az Eurorégió számokban című statisztikai kiadvány; 2002 – A DKMT elhatározza, hogy egy közös tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre; 2003. május 24. – Megalakult a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. Átalakul a Regionális Együttműködés, az Elnökök Fórumát felváltja a kibővült közgyűlés, melyhez csatlakoznak a kamarák, a civilszervezetek, az egyetemek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is, valamint taggá válnak a városok (Békéscsaba, Szabadka, Szeged); 2004. május 22. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2004 – 7. soros elnök Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke; 2004. november – A DKMT eurorégió bemutatkozik Berlinben; 2005 – Első magyar–román közös kormányülés; 2005. május 28. – Dr. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter, Mihai-Razvan Ungureanu román és Vuk Draskovics Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója; A DKMT stratégiai tervének elfogadása; 2005 – 8. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke; 2006 – 9. soros elnök Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2006. április 19. – Második külügyminiszteri találkozó Újvidéken; 2006. május 27. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – Harmadik magyar–román közös kormányülés; 2007. június 1. – Békés megye kilép a DKMT-ből; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – 10. soros elnök Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke; 2007. november 21. – A DKMT tízéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2008 – a 11. soros elnök Bojan Pajtics, Vajdaság Autonóm Tartomány; 2009. május – A DKMT Kht. DKMT Nonprofit Közhasznú kft. -ként működik tovább; 2009. november – Hunyad megye kilép a DKMT-ből. /Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János: Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió. Bomlás határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

Gozsdu-ügy: megpróbálják lejáratni Ungureanut
A magyarországi Gozsdu-vagyonról való „lemondással” próbálja lejáratni a román kormánypárti média Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnököt, a jobbközép Polgári Erő Pártjának vezetőjét.
Kedden több román sajtótermék vette át a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) szócsöveként ismert, Dan Voiculescu médiamágnás tulajdonában lévő Antena 3 hírtelevízió hétfő esti műsorának „leleplezését”, miszerint Ungureanu 2005-ben külügyminiszterként az első román–magyar közös kormányülésen olyan egyezményt írt alá magyar kollégájával Bukarestben, amelyben Románia „lemond” a nagyszebeni Emanuil Gojdu Alapítvány magyarországi vagyonáról. A műsor készítői szerint Ungureanu ezzel legalább egymilliárd euró értékű „román örökséget” játszott át a magyaroknak.
Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) a XIX. század második felében sikeres ügyvéd volt Budapesten, és alapítványt hozott létre „a tanulni vágyó magyarországi és erdélyi ortodox román fiatalok” támogatására. Halála után a román ortodox egyház kezelte több budapesti ingatlant is magába foglaló hagyatékát. Az alapítvány vagyonát 1952-ben a magyar állam kisajátította, majd a két ország 1953-ban egyezményt írt alá, amelynek értelmében kölcsönösen lemondanak mindennemű vagyoni követelésről egymással szemben. A kilencvenes évek második felében létrehozott nagyszebeni Emanuil Gojdu ortodox alapítvány azonban jogutódként lépett fel, és ezen a címen szerette volna visszakapni a vagyont.
Somogyi Ferenc magyar és Mihai Răzvan Ungureanu román külügyminiszter 2005-ben megállapodást írt alá egy új Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról, amit az akkori szociáldemokrata ellenzék úgy értelmezett, hogy az új közalapítvány megfosztaná a nagyszebeni Emanuil Gojdu Alapítványt a nagy értékű vagyon visszaszerzésének lehetőségétől. A nacionalista hangulatkeltés hatására a kormánypártok is kihátráltak a megállapodás mögül és 2008-ban a román szenátus érvénytelenítette azt a 2005-ös kormányrendeletet, amellyel Románia is ratifikálta a Gozsdu-ügyen aláírt magyar–román megállapodást.
Szabadság (Kolozsvár)

A budapesti Gozsdu-vagyon helyzetéről készít jelentést a román külügyminisztérium
A román ortodox egyház alapítványa által követelt budapesti Gozsdu-vagyon jelenlegi helyzetéről készít jelentést a román külügyminisztérium. A dokumentumot a bukaresti kormány szerdai ülésén mutatják be – közölte pénteken a Mediafax hírügynökség Victor Ponta miniszterelnök egy televízió-műsorban elhangzott bejelentését idézve.
Ponta szerint a jelentést nyilvánosságra hozzák, és később döntenek arról, hogy parlamenti különbizottságra, a miniszterelnöki hivatal vizsgálati főosztályára vagy más intézményre bízzák-e az ügy kivizsgálását.
A román kormánypárti média lejárató kampányt indított a jobbközép ellenzék egyik vezérlakja, Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminiszter ellen, azt sugallva, hogy 2005-ben „lemondott" Magyarország javára a Gozsdu-vagyonként ismert, egymilliárd euróra becsült „román örökségről". Erre reagált a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) szócsöveként ismert Antena 3 hírtelevízió műsorában Victor Ponta miniszterelnök. A televízió – leleplezőnek szánt – riportjában azt is Ungureanu bűneként tüntette fel, hogy a 2005-ös magyar-román megállapodást ratifikáló kormányrendelet szenátusi vitáján 2006-ban az egyezmény elfogadása mellett érvelt.
Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) a 19. század második felében sikeres ügyvéd volt Budapesten, és alapítványt hozott létre „a tanulni vágyó magyarországi és erdélyi ortodox román fiatalok" támogatására. Halála után a román ortodox egyház kezelte több budapesti ingatlant is magába foglaló hagyatékát. Az alapítvány vagyonát 1952-ben a magyar állam kisajátította. A két ország 1953-ban egyezményt írt alá, amelynek értelmében kölcsönösen lemondanak mindennemű vagyoni követelésről egymással szemben, de a kilencvenes évek második felében létrehozott nagyszebeni Emanuil Gojdu ortodox alapítvány jogutódként lépett fel, és ezen a címen szerette volna visszakapni a vagyont.
A Gozsdu-vagyon sorsa sokáig vita tárgyát képezte a két ország között. Ezt a vitát látszott rendezni a 2005 októberében Somogyi Ferenc magyar és Mihai Razvan Ungueranu román külügyminiszter által aláírt, egy új Gozsdu Közalapítvány létrehozását célzó megállapodás. Ennek értelmében a felek évente 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttattak volna az alapítványnak, amely ösztöndíjakkal, csereprogramokkal, a Gozsdu Manó Emlékmúzeum és Stratégiai Partnerségi Intézet létrehozásával szolgálta volna a magyar-román közeledést.
A parlamenti vita során a megállapodást az akkori szociáldemokrata ellenzék úgy értelmezte, hogy az új közalapítvány megfosztaná az ortodox egyház által működtetett nagyszebeni Emanuil Gojdu Alapítványt a nagy értékű vagyon visszaszerzésének lehetőségétől.
A nacionalista hangulatkeltés hatására a kormánypártok is kihátráltak a megállapodás mögül és 2008-ban a román szenátus érvénytelenítette azt a 2005-ös kormányrendeletet, amellyel Románia is ratifikálta a Gozsdu-ügyen aláírt magyar-román megállapodást. Ezzel a 2005 és 2008 között hatályos magyar-román Gozsdu-egyezményt Románia gyakorlatilag egyoldalúan felmondta.
MTI
Erdély.ma