Tizennyolc évvel ezelőtt támadhatott újra életre Erdélyben a magyar nyelvű katolikus sajtó, a diktatúra idején nem jelenhetett meg katolikus lap. A kezdetet a Keresztény Szó jelentette, akkor hetilap formában, 1990. február 11-én jelent meg az első száma. Később azután a heti újság szerepét a Vasárnap vette át, míg a Keresztény Szó rangos katolikus kulturális folyóirattá nőtte ki magát. Ebben – időrendi sorrendben – meghatározó szerepe volt Bajor Andornak, Jakab Gábornak, Fodor Sándornak, Jakabffy Tamásnak és természetesen a jelenlegi szerkesztő gárdának. Az 1989-es politikai fordulatot követő esztendők folyamán mindmáig nem egy magyar nyelvű kiadvány szűnt meg, egyrészt anyagi okokból, másrészt személyes torzsalkodások miatt. Az évek folyamán a Keresztény Szót is fenyegette már a megszűnés veszélye. Azonban mindahányszor sikerült mind egyházi vezetőknek, mind a kiadóknak, áthidalni a nehézségeket. A Keresztény Szó idei első száma megújult külsővel látott napvilágot. Ebben hiánypótló felmérést és helyzetértékelést közölt a család helyzetéről a mai világban Benedek Ramóna, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum hitoktatója. A Keresztény Szó nyitott a felekezetközi párbeszédre, bemutatja a nagy világvallásokat is. Helyet kapott a lapban a Szatmár megyei Túrterebes református lelkipásztorának, Somfalvi Edit írása, „Kihívások a kisgyermekek lelkigondozásában” címen. Dr. Csucsuja István egyetemi professzor ismertette Gyárfás Elemérnek a kolozsvári piarista templom sorsával kapcsolatos, 1932-es római tárgyalásokon betöltött szerepét. A Keresztény Szó szerkesztőbizottsága: Bereczki Silvia, Bodó Márta (felelős szerkesztő), Farmati Anna, Gábor Csilla, Jitianu Liviu, Nóda Mózes, Ozsváth Judit (rovatvezető), Zamfir Korinna, valamennyien doktorátussal rendelkező, a fiatalabb nemzedékhez tartozó értelmiségiek. /Fodor György: Új arculattal jelentkezik a Keresztény Szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Túrterebesen a református egyházközségben a tavalyi esztendőben egyetlen leányt kereszteltek, és mindössze hárman konfirmáltak; ezen kívül három temetés és két esküvő került be a gyülekezet anyakönyvébe. Somfalvi Edit, a gyülekezet lelkésze az utóbbi időben igyekszik rábeszélni a városra költözött családokat arra, hogy iratkozzanak vissza a szülőfaluba: ez a 150 lelkes gyülekezet szempontjából sokat jelent papíron. /(fi): Túrterebes: statisztika. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 7/

Csináld magad fesztivál Darócon
A Partiumi Híd Fesztivál nem csak a nemzettudat erősítésben, hanem a szervezési bakikban is hagyományt teremtett Szatmár megyében. Ám ez nem árt a hangulatnak.
Ha nem is sikerült ellehetetleníteni a Partiumi Híd Fesztivált, de a hirtelen helyszínváltoztatás, a szervezők tavalyról ismert “szakértelme”, valamint a szervezőkre uszított ellenőrző hatóságok együttesen megtették a hatásukat. A megnyitó gyalázatosan sokat késett, de a várakozás közben volt idejük a fesztiválozóknak megismerkedni egymással, és bár nem tudták, hogy a közösség építő jellegéről fog szólni a nyitó áhítatban Somfalvi Edit túrterebesi lelkipásztor, mégis megtették azt: közösséget építettek,barátságok szövődtek, amelyek a későbbiekben elvezethetnek az újkori tornyok, szűkebb értelemben az egyház, tágabb értelemben a nemzet építéséhez. Mert ez a fesztivál erről is szól: építésről. Az áhítatot követően az érpataki asszonykórus bemutatója emelte a hangulatot, majd a tervezettnél egy órával később, de sor került arra a kerekasztal beszélgetésre, amelynek díszvendége Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke volt. A nehézkes kezdetet a felfűtött hangulatú előadásszámba menő kerekasztal beszélgetés feledtette valamelyest. A mai napon azonban 11 órától egymást követik estig azok az előadások, amelyek mindegyike egy kicsiny szelete annak az információhalmaznak, amelyek alapvetően szükségesek ahhoz, hogy valaki megértse azt, hogy miért szenved a Kárpát-medencében élő magyarság. erdon.ro