Két nappal a Trianon című film hivatalos romániai bemutatója előtt, újabb büntetést hozott magával a film csíkcsicsói levetítése. A Hargita Megyei Rendőrség sajtóközleményében tájékoztatott arról, hogy Péter Lukács, az Magyar Polgári Szövetség csíkcsicsói szervezetének elnöke az MPSZ tevékenységével kapcsolatos gyűlés megtartására kért engedélyt. A helyi kultúrotthonban tartott gyűlés után levetítették a Trianon című filmet. A rendőrség közleménye szerint a vetítésen közel háromszáz személy vett részt. Az esemény szervezőjét 100 millió lejre büntették, mivel nem rendelkezett az Országos Mozivállalat engedélyével. Péter Lukácsot a helyi rendőrségre hívatták, ahol kiállították a nevére szóló büntetést Abban az esetben, ha 48 órán belül a büntetést kifizeti, akkor 25 millió lejt kell fizetnie. Az MPSZ elnöke elmondta: nincs szándékában kifizetni a büntetést. Sógor Csaba szenátor szerint a film kapcsán kirótt újabb büntetés nem tesz jót az ország külföldi megítélésének. /(Daczó Dénes): Újabb vetítés, újabb büntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Jóváhagyta a képviselőház és a szenátus együttes ülése a különböző parlamenti és nemzetközi bizottságok összetételét. Az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter szenátor, Máté András és Tamás Sándor képviselő a parlament európai integrációs bizottságának lett tagja, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő állandó bizottságba pedig Verestóy Attila szenátort választották. Őt a NATO parlamenti küldöttségébe is megválasztották. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Frunda György szenátor lett a tagja, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti küldöttségébe Kovács Attila Brassó megyei képviselőt jelölték. A Nyugat-Európai Unió küldöttségébe Szabó Károly szenátor, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés parlamenti küldöttségébe pedig Kerekes Károly képviselő került. A Bukarest–Kisinyov parlamentközi bizottság RMDSZ-es tagja Seres Dénes képviselő lett, míg az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsába Sógor Csaba szenátor és Király András képviselőt választották. /Elfogadták a parlamenti bizottságok összetételét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését felügyelő szakbizottság öt tagja közül egyik sem RMDSZ-es, mint ahogyan az 1989. decemberi eseményeket vizsgáló szakbizottságban sincs magyar képviselő. /S. M. L.: RMDSZ-es status quo a szakbizottságokban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

A képviselőház és a szenátus március 9-i együttes ülésén újabb közös parlamenti bizottságok és nemzetközi küldöttségek összetételét hagyták jóvá, ezekben RMDSZ-es képviselők, szenátorok is részt vesznek. Az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsában Sógor Csaba szenátor, a NATO Parlamenti Közgyűlési Küldöttségében Verestóy Attila szenátor, a képviselők és szenátorok statútumáról szóló törvénykezdeményezések kidolgozásának közös képviselőházi és szenátusi bizottságában Kerekes Károly képviselő és Puskás Bálint szenátor vesz részt. A két ház együttes üléseinek szabályzatát módosító és kiegészítő határozat kidolgozásának képviselőházi és szenátusi közös bizottságának Varga Attila képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Román Rádió- és Televízió Társaság tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottságnak Kelemen Hunor képviselő a tagja. Ugyanakkor megválasztották a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző közös állandó bizottság vezetői testületét, az alelnöki tisztséget Verestóy Attila szenátor fogja betölteni. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, eredményt értünk el, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk – ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi megemlékezésen. Kifejtette: „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk „ Felolvasták Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu üzenetét. Több helyen is előfordult, hogy a hallgatóság megtapsolta a román kormányfőnek az ünneplő erdélyi magyarokhoz intézett üzenetét, a magyar miniszterelnökét azonban kifütyülték. Kolozsváron előbb ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, majd az ünnepségek a Petőfi Sándornak szálláshelyül szolgáló egykori Biasini szállónál folytatódtak, ahol több mint ezer magyar volt jelen. A résztvevők itt is kiabálással és fütyüléssel szakították félbe Szentpéteri István konzult, aki felolvasta a magyar kormányfő üzenetét. Az Ördögtérgye néptáncegyüttes és a színművészetis diákok fellépése után a magyar főkonzulátus, az RMDSZ, a polgármesteri hivatal (első alkalommal!), a megyei tanács, az MVSZ, az Euréka Alapítvány, ifjúsági szervezetek és tanintézmények helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor, majd – a megbékélés jegyében – Balcescu emléktáblájánál is. Felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta Marosvásárhelyen, a hallgatóság azonban végig füttykoncerttel, pfujolással és „áruló!” felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogadtatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány-levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőjét, aki a budapesti kormány üzenetét próbálta tolmácsolni, de megtapsolták Calin Popescu Tariceanu kormányfő üzenetét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor szerint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyarázata „a magyar kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elégedetlenségét fejezte ki az incidens kapcsán, és elmondta, „a következő alkalommal azokat fütyülik ki, akik most fütyültek”. A Gyurcsány-üzenetet a Felvidéken is kifütyülték. /Március idusa – megemlékezések Erdély-szerte. Több helyen is kifütyülték Gyurcsány üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Tusnádfürdőn az ünnepi megemlékezés előtt helyezték el a városközpontban álló hősök emlékművére azt a bronzból készült turulmadarat, amely a budapesti Szent Korona Társaság adományának köszönhetően készült el. Március 15-én Incze Dénes római katolikus plébános és Baricz Lajos református lelkész hirdetett igét, majd megáldották a bronz turulmadarat. Zólya Zoltán polgármester méltatta az 1848–49-es forradalmat, beszédet mondott Sógor Csaba szenátor és Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke. /Turulmadár került az emlékműre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Március 14-én a szenátus ülésén Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor kifogásolta, hogy Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor kitűzte a kokárdát. „Kellemetlenül érint, hogy Sógor Csaba Románia szenátusában magyar zászlós kokárdát visel a román szenátori kitűző helyett” – jegyezte meg Vadim. Szerinte ugyanis a magyar lobogó színeit felidéző kokárda, zsebkendő egyaránt a magyar sovinizmus megnyilvánulása. Vadim felkérte a D. A. Szövetség és az RMDSZ politikusait, mérsékeljék Sógort. „Alig tudtam megállítani pár nagy-romániás kollégát. Le akarták tépni melléről a magyar jelvényt” – mondta. Markó Béla válaszolt, hangsúlyozva, Magyarország nemzeti ünnepét évről évre méltó körülmények között ünnepli meg a romániai magyarság. A szövetségi elnök kiemelten kezelte azt is, hogy a román politikumban mentalitásváltás történt, ezt igazolja az egymás után következő miniszterelnökök részvétele a március 15-ei ünnepségeken. „Üdvözlöm azt a szándékot, hogy az Európai Néppárt soraihoz szeretnének csatlakozni, de mi teljes jogú tagként garantáljuk, ilyen retorikával nem kerülnek oda” – figyelmeztette Markó Vadimot. Sógor Csaba arra a kérdésre válaszolva, hogy miért viselte a kokárdát, elmondta, amikor bement a szenátusi ülésre, még nem volt rajta, akkor döntötte el, hogy felteszi, amikor Gheorghe Funar a plénum előtt terroristaszervezetnek minősítette az RMDSZ-t. /B. B. E.: Sógor Csaba kokárdája ellen emelt szót Vadim Tudor. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./ Március 15-e jelentőségét az RMDSZ-frakció nevében Németh Csaba szenátor méltatta a szenátus március 14-i ülésén. Ezután Gheorghe Funar szenátor politikai nyilatkozata következett: élesen támadta a magyarságot. Fájlalta, hogy február 28-án Kolozsvár lakossága nem emlékezett meg a Horia, Closca és Crisan vezette román felkelésről, ezzel szemben az RMDSZ Aradon megünnepelheti a „tizenhárom terrorista magyar tábornokot”, de hasonló románellenes tüntetések színhelye lesz több más erdélyi helység is, ahol ráadásul kitűzik Magyarország zászlaját. Kifejezte abbeli reményét, hogy március 15-én a román kormány megakadályozza „a románellenes, terrorista RMDSZ” rendezvényeit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke válaszolt C.V. Tudor megjegyzésére, aki kifogásolta, hogy Sógor Csaba kitűzte a kokárdát. Amikor Markó szólásra emelkedett, Tudor tiltakozott: „Az RMDSZ beszélt már 1848-ban!” Markó Béla szenátor azonban nem zavartatta magát: higgadtan beszélt. Emlékeztetett arra, hogy március 15. az összes magyarok nemzeti napja, amelyet évek óta azok is megünnepelnek, akik Romániában élnek. 1997-től kezdődően valamennyi román kormányfő üzenetben üdvözölte nemzeti ünnepünket, emlékeztetett Markó. /Béres Katalin: Nemzeti ünnepünk, kétféle megközelítésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Kónya-Hamar Sándor és Kelemen Attila képviselőket, valamint Szabó Károly szenátort javasolja az RMDSZ az Európai Parlament megfigyelői státusú képviselőinek román küldöttségébe – döntötték el az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülésén. Románia ősztől 35 EP-megfigyelőt küldhet az Unió parlamentjébe, ebből három hely (két képviselői és egy szenátori) az RMDSZ-t illeti meg. A szavazás eredménye: Kónya-Hamar 29 szavazat, Kelemen 24, Szabó 19. A posztra pályázott még Sógor Csaba szenátor is, aki viszont csak 10 szavazatot kapott. /Sz. K.: Kijelölték az RMDSZ-es EP-megfigyelőket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő nyújtotta be végül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) törvénykezdeményezését Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Kezdeményezésükre néhány formai módosítás történt. Tartalmi változást jelent a Székelyföldön élő román közösség nemzeti önazonosságának védelmére irányuló kiegészítés. – A törvénykezdeményezés benyújtása rendkívüli jelentőségű és felelősségteljes közképviseleti cselekedet, amely lehetőséget teremt az Európai Parlament által előírt önkormányzási elvek érvényesítésére – olvasható Csapó József SZNT-elnök közleményében. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak tagjai korábban úgy döntöttek, hogy nem nyújtják be az SZNT tervezetét. Márton Árpád RMDSZ-képviselő akkor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló tervezetet tartják kiemelt fontosságúnak, erre összpontosítanak. /Ismét a parlamentben Székelyföld autonómiájának tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Szoktatni kell a területi autonómia gondolatához a román politikusokat és a közvéleményt – mondta az MTI-nek Sógor Csaba, az RMDSZ szenátora, aki Garda Dezső képviselővel együtt ismét benyújtottak a parlamentnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ hivatalos álláspontja szerint az SZNT-tervezet mind szakszerűség, mind kivitelezhetőség szempontjából politikailag elhibázott. Emellett veszélyezteti a Tariceanu-kormány által már elfogadott, a kisebbségi státusról szóló jogszabály-tervezet folyamatban levő megvitatását és parlamenti elfogadását. Tavaly, az előző törvényhozási ciklusban hat akkori RMDSZ-képviselő egyszer már benyújtotta a törvénytervezetet a törvényhozó testületnek. A szenátus és a képviselőház illetékes szakbizottságai akkor mint alkotmányellenes kísérletet. elutasították a tervezetet. Mind Sógor Csaba, mind pedig Garda Dezső azzal indokolta az RMDSZ álláspontjával ellenkező lépését, hogy őket „választási ígéreteik” és székelyföldi választóik különböző formában kifejezésre juttatott autonómia-törekvése kötelezte. Sógor Csaba azért is vállalta a tervezet újból benyújtását, hogy Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter máskor ne mondhassa a Bukarestbe látogató európai parlamenti képviselőknek: Romániában nincs igény a területi autonómiára. /Ismét benyújtották a székely területi autonómiatervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Közel másfél évtizede, hogy a román parlamentben képviselőként-szenátorként tevékenykedik dr. Garda Dezső. A korrupció elleni állandó küzdelem bátor katonája. Harcol a föld- és erdőtörvény korrekt alkalmazásáért, továbbá a magánerdők védelméért. Ő a romániai magyar képviselők Don Quijote-ja, aki román és magyar szenátorok mosolyától kísérve vívja a maga sajátos szélmalomharcát. A magánerdők őrzéséről, a vágási kvóták megszüntetéséről szóló törvénytervezet parlamenti vitája kapcsán nyilatkozta az egyik hetilapnak: ,,…Javasoltam, hogy a magánerdőket magánerdészek őrizzék, hogy a fakitermelésnél szűnjön meg az erdőtulajdonosok kálváriája… Számítottam arra, hogy szenátorkollégám, Pete István az RMDSZ részéről jelen lesz, és segíteni fog a törvényjavaslatok elfogadtatásában, de sajnos nem így történt. Nem volt ott, sőt, nem is beszélt a felsőházi társaival, akik nagyon ellenségesen viszonyultak a kezdeményezésemhez.” Az SZNT székelyföldi autonómia-statútumának ügyében is csak Sógor Csaba állt ki mellette. /Ferenczy L. Tibor: Magányos fenyő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Milyen volt a Hargita megyei RMDSZ-képviselők és -szenátorok parlamenti tevékenysége 2005. február 1.–június 30. között? Garda Dezső képviselő szerint tevékenységüknek három alapvető fokmérője van: parlamenti beszédek száma, törvénykezdeményezések száma és az interpellációk száma. Ezek alapján a honatyánk tevékenységének mérlege: Parlamenti beszédek száma – Törvénykezdeményezések száma – Interpellációk, kérdések száma Kelemen Hunor, képviselő – Csíkszereda, Hargita megye 8 – 1 – 0; Sógor Csaba, szenátor – Csíkszereda, Hargita megye 2 – 3 – 2; Antal István, képviselő – Székelyudvarhely, Hargita megye 8 – 0 – 0; Asztalos Ferenc, képviselő –Székelyudvarhely; Hargita megye 3 – 0 – 0; Dr. Verestóy Attila, szenátor –Székelyudvarhely, Hargita megye 0 – 0 – 0; Dr. Becsek Garda Dezső képviselő – Gyergyószentmiklós; Hargita megye 19 – 10 – 13 /Beszédek, törvénykezdeményezések, interpellációk. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Mind az RMDSZ, mind az ellenzéke a párbeszédet szorgalmazza, ennek ellenére a felek továbbra is elbeszélnek egymás mellett. Az RMDSZ területi szervezetei elkezdték mától az esetleges előrehozott választások előtti kampányra való felkészülést, az RMDSZ nagy valószínűséggel nem szervez újabb előválasztást, az MPSZ ebben az esetben ismét a bojkottot helyezte kilátásba. Tusványoson létrejöhet a sokat halasztott Markó–Tőkés csúcs. Marosvásárhelyen egy időben került sor az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsára (TEKT), illetve a Tőkés László által összehívott rendkívüli tanácskozásra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy növelni lehet az erdélyi magyar közösség parlamenti-kormányzati jelenlétét, ha a választók széles körű mozgósításával sikerül minél nagyobb támogatottságot biztosítani a választásokon. Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ választási kampánya ismét az autonómia jegyében zajlik-e majd, Markó Béla elmondta: nem lát okot rá, hogy a kampány tartalma változzon, hiszen az négy évre szólt, és a 2004-es választások óta mindössze fél év telt el. A Tőkés László által szervezett tanácskozás résztvevői „totális” párbeszédet sürgettek, amelyben az összes romániai magyar közéleti szereplő részt venne. A megbeszélésre eredetileg 80 személyt hívtak meg a szervezők – közöttük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőit –, de csak 30-an jelentek meg Marosvásárhelyen. A résztvevők soraiból nem hiányzott Toró T. Tibor és Becsek Garda Dezső képviselő, illetve Sógor Csaba szenátor, akik a törvényhozásban az RMDSZ színeit képviselik. A tanácskozás résztvevői felhívást intéztek egy „totális” párbeszéd elkezdésére, amit az autonómia gondolata körül lehetne megszervezni. Tőkés László bírálta a kormány által a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetet, mert a jogszabály nem nyújt valós autonómiát a magyarságnak. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését sürgette. Szerinte nagy a valószínűsége, hogy az MPSZ nem fogja támogatni az RMDSZ képviselői és szenátori listáját az esetleges idő előtti választásokon, ha az RMDSZ vezetői elutasítják az erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését. Németh Zsolt bejelentette, hogy tervbe vettek egy Orbán Viktor–Markó Béla találkozót is. – Ezúttal is Magyarország volt az első az európai közösség államai közül, amely felajánlotta segítségét Romániának – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A hét végén kiderült, hogy az árvízben összesen 20-an vesztették életüket. Megérkezett július 17-én hajnalban a magyar katasztrófavédelmi csoport Romániába. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai is megérkeztek és szétosztották a magyar külügyminisztérium hárommillió forintos és a segélyszervezet félmillió forintos adományából vásárolt élelmiszereket az árvízkárosultaknak. /Az MPSZ bojkottal fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Nem a kisebbségi, hanem a közösségi jogokat kell érvényre juttatni, a székelység nem kisebbség – hangsúlyozta dr. Csapó I. József Az autonómia esélyei és korlátai Romániában című előadásában a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Csapó szerint az autonómia nem lehet sem cél, sem eszköz, hanem valójában egy közösség önrendelkezésének kifejeződése. Toró T. Tibor a kisebbségi kerettörvény, illetve személyelvű autonómiastatútum jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte az EMNT-nek és az SZNT-nek nemzetstratégiai testületekként igényeket kell megfogalmazniuk, azok érvényesítése a politikai pártokra – RMDSZ, MPSZ – hárul. Márton Árpád képviselő az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének előnyeit ecsetelte, kiemelve annak pozitívumait. Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az általuk felvállalt statútumtervezet parlamenti jelenléte újabb esélynövelő lépés az autonómia vonatkozásában, annak érdekében, hogy Székelyföld gyarmatosításának véget lehessen vetni. /(Ferencz): A székelység nem kisebbség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Toroczkai László veszélyt jelent a román nemzetbiztonságra, közrendre, közegészségügyre vagy közerkölcsre. Közvetve ez derül ki abból a közleményből, amelyet a határrendészet országos parancsnokságának sajtóosztálya bocsátott ki. A közlemény szerint a nagyszalontai határrendészek a román idegenrendészeti törvény értelmében jártak el, amikor megakadályozták, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke belépjen az országba. Intézkedésükkel „az illetékes szervek kérésének tettek eleget”. A közlemény nem tér ki arra, milyen szerv hozott döntést Toroczkai kitiltásáról, a tilalom mikortól meddig érvényes, és a határrendészek miért nem közölték mindezt a helyszínen az érintettel. Ezeket az információkat a Krónika írásban kérte a bukaresti sajtóosztálytól, lapzártáig azonban nem kapott választ. Toroczkai a magyar külügyminisztérium segítségét kérte ügye tisztázásához. Az ügyben egyébként Sógor Csaba Hargita megyei szenátor és Toró T. Tibor Temes megyei képviselő is interpellálni készül. Utóbbi elmondta, az ügy tisztázását az nehezíti, hogy a határrendészet a „szervekre” hivatkozik, a titkosszolgálatok fölött csak korlátozott felügyelete van a parlamentnek. Toroczkai László a vegyes házasságok és az asszimiláció veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a saját példáját is megemlítette. Elmondta, iasi-i származású román nemzetiségű barátnőjével komoly szándékai vannak. Kapcsolatuknak tulajdonítja, hogy az utóbbi időben a román titkosszolgálat és a rendőrség zaklatni kezdte barátnőjét és családját. „Ő most afféle túszként maradt Romániában, mert közölték vele, hogy nem hagyhatja el az országot” – részletezte Toroczkai. /Gazda Árpád: A nemzetbiztonságra hivatkozik a hivatal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom vezetője kiutasítása miatt Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora és Toró T. Tibor Temes megyei képviselő interpellációban fordultak az illetékesekhez. Toró T. Tibor a Magyar Hírlapnak nyilatkozva aláhúzta: a belügyminisztert vonja kérdőre parlamenti interpellációjában, hogy egy ifjúsági civil szervezet képviselőjét milyen jogcímen nyilvánították nemkívánatos személlyé Romániában. Toró furcsállja, hogy egy uniós állam polgárát tiltja ki az unióba törekvő Románia. A képviselő feltételezi, hogy a döntést a titkosszolgálatok javaslatára hozták meg. A képviselő nem tehet fel kérdést és nem interpellálhat a titkosszolgálati szervek működésével kapcsolatban. Toró kijelentette a magyarországi lapnak: ez is jelzi, milyen korlátozott a nyilvánosság. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

Szeptember 22-én a képviselőház közigazgatási bizottságában váratlanul napirendre tűzték Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó statútum törvénytervezetét, és egy ellenszavazat, illetve egy tartózkodás mellett – vita nélkül – elvetették. A Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett jog­szabályt, immár második alkalommal, az előző parlamenti ülésszak utolsó napján Garda Dezső és Sógor Csaba nyújtotta be a két háznak. A közigazgatási bizottságban most Mircea Dusa Hargita megyei SZDP-s képviselő, a bizottság alelnöke javaslatára tűzték napirendre, ő a tervezet vita nél­küli elutasítását javasolta. Antal Árpád András, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja a véleményezés elhalasztását javasolta, amit nem fogadtak el, így egy ellenszavazattal és egy tartózkodással (Seres Dénes) megszületett a kedvezőtlen döntés. /(Ferencz): Bizottsági vesszőfutás (Autonómiastatútum). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

A vártnál nagyobb érdeklődés övezte az Erdélyi Napló székelyföldi közönségtalálkozóit. Az Erdélyi Napló négyfős csapatához (Makkay József, Fábián Tibor, Bagoly Zsolt és Szentes Szidónia) ötödikként Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata munkatársa csatlakozott. Dinnyés József énekes fellépései meghitté tették a találkozást. A daltulajdonos magyar költők megzenésített verseivel hívta kárpát-medencei utazásra a jelenlévőket. A rendezvényeken szó esett arról, hogy az Erdélyi Napló már évek óta nem részesül semmiféle anyagi támogatásban, s pályázataikat az illetékes fórumok mindig leseperik az asztalról. A hetilap legújabb szolgáltatása révén nemzeti elkötelezettségű kiadók könyveit, hangkazettáit kínálja olvasóinak. Az Erdélyi Napló találkozóin sikerült egy asztal mellé ültetni az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT képviselőit. A körút szeptember 22-én Sepsiszentgyörgyön kezdődött. Csíkszeredában Toró Tibor parlamenti képviselő, Sógor Csaba szenátor valamint Márton Róbert, az MPSZ csíki területi elnöke és Kovács Csaba, az internetes Erdély ma főszerkesztője is jelen volt. Toró Tibor a kisebbségi törvényről szólva kifejtette, hogy a tervezetnek számos hibája van, de a pozitívumokat lehetőségként kell felfogni. Sógor Csaba azokat a lépéseket vázolta, amelyeket az autonómia eléréséért lehet tenni. Fontosnak mondta, hogy a románok megismerjék Erdély történelmét. Márton Róbert úgy vélekedett, amíg az RMDSZ-képviselők nem az erdélyi magyarság ügyét képviselik, hanem parlamenti tisztségeket akarnak megnyerni, addig nincs esély az autonómiára. Marosvásárhelyen megjelentek Szentgyörgyi László és Tófalvi Zoltán, a hetilap egykori munkatársai, továbbá Fazekas Károly Csaba és Szász István Tas, akiknek írásai szerepelnek Erdélyi Naplóban. /Szentes Szidónia: Az Erdélyi Napló székelyföldi körútja. Ellenszélben a magyar ügyért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 27./

Október 1-jén tartották Székelypeteken a második alkalommal a falutalálkozót. Az egész napos program a helyi fiatalság lovas-szekeres székely ruhás toborzó felvonulásával kezdődött. Sógor Csaba lelkipásztor, Hargita megyei szenátor azokról a helyi elöljárókról – papokról, kántorokról, gondnokokról, presbiterekről – emlékezett meg, akik az elmúlt évtizedekben a településen szolgáltak. Falutörténeti előadást Jakab János vállalkozó, a rendezvény egyik szervezője és támogatója tartott. /Szász Emese: Sikeres falutalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

A képviselőház október 12-én elutasította két RMDSZ-képviselő törvényhozási javaslatát a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A képviselők többsége – az RMDSZ kivételével – „alkotmányellenesnek” nevezte a tervezetet. Máté András képviselő elmondta: az alsóház közigazgatási bizottsága jelentésében a kezdeményezés elutasítását javasolta arra hivatkozva, hogy a tervezet nincs összhangban az alkotmány előírásaival, célja egy külön állami entitás létrehozása. A tervezet elutasítása ellen az RMDSZ képviselői szavaztak, akik elmondták, nem támogatják ugyan a kezdeményezést, de a közigazgatási bizottság indoklásával sem értenek egyet. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a plénum előtt elmondta, a törvénytervezet nem az RMDSZ kezdeményezése, a szövetség nem is támogatja azt, mivel „nagyon sok hibát tartalmaz”. Márton kifejtette, az RMDSZ nem ért egyet a közigazgatási bizottság indoklásával sem, miszerint az autonómia etnikai alapon jönne létre. A törvénytervezetet végül 188 képviselő támogatásával elutasították. Az RMDSZ 16 jelen lévő képviselője az elutasítás ellen szavazott, egy törvényhozó tartózkodott. A tervezetet Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke dolgozta ki, és Sógor Csaba, valamint Garda Dezső iktatta a parlamentben. Ez a szöveg immár másodszor bukott meg a parlamentben, első alkalommal azonban érdembeli vita nélkül utasították el. /Másodszor is elutasították az autonómia-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Október 12-én Székelyföld autonómiájával kapcsolatos képviselőházi vitán a Nagy-Románia Párt nevében felszólaló Lucian Bolcas kifejtette, ezer éve kénytelen a románság eltűrni a magyar betolakodókat. A liberális frakcióvezető, Crin Antonescu nem értett egyet a törvénytervezettel, de védelmébe vette az erdélyi magyarságot, hangsúlyozta, ezer esztendő jelenlét után állítható, hogy jócskán itthon van. Az SZDP nevében Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektus szólt, kifejtette, ebben a régióban békésen élnek együtt románok és magyarok, nem hiányzik az autonómia. Hasonlóan érvelt a demokratákat képviselő Kovászna megyei Petre Strachinaru, véleménye szerint nem tesznek jót az együttélésnek az ilyen jellegű kezdeményezések. /Farkas Réka: Visszautasították az autonómiastatútumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

A Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld szerkesztősége megdöbbenéssel vette tudomásul Csíkszereda tanácsának határozatát, amely felhatalmazza Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, hogy a kiadónak kiutalt szolgálati lakásból peres úton lakoltassa ki a kiadó munkatársát, György Attilát. Amennyiben a tanácsa ugyanezt az eljárást kezdeményezi a Temesvár sugárút szolgálati és tanácsi lakásainak összes albérlőjével szemben (pl. Sógor Csaba szenátor, Mircea Dusa volt prefektus, a Distrigaz, Sapientia Egyetem, Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és más intézmények és magánszemélyek), úgy elfogadják a kilakoltatást. Ellenkező esetben a városi vezetőség személyes ellenszenvének, a diszkrimináció bizonyítékának tudják be az egész ügyet, és az emberi jogok országgyűlési biztosához, illetve a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. /Ferenczes István kiadóigazgató: Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./ „Személyem elleni bosszúnak tartom az intézkedést, és beperelem a polgármesteri hivatalt” – háborgott György Attila, a Székelyföld szerkesztője amiatt, hogy a városháza felszólította: hagyja el a várostól bérelt szolgálati lakását. A Csíkszereda központjában lévő 23 szolgálati lakás kérdése évek óta tabutéma volt a városban. A korábban több ízben is felújított bérleti szerződések egy részét azonban a városvezetés idén már nem hosszabbította meg. Antal Attila alpolgármester szerint inkább azokon az igénylőkön szeretnének segíteni, akik lakás hiányában nem tudnak Csíkszeredában megtelepedni, a városnak pedig szüksége lenne rájuk, vagy pedig jelenleg nem megfelelő körülmények között élnek. Az alpolgármester hangsúlyozta: kilenc bérlőt szólítottak fel, hogy lejárt a szerződése. A felszólítottak között volt Bunta Levente megyei tanácselnök és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, akikkel végül megállapodás született, így továbbra is az ingatlanban maradhatnak. Lányi Szabolcs egyetemi tanár már ki is költözött az ingatlanból, valamint a Distrigaz. Ugyancsak ebben a tömbházban kapott szolgálati lakást Sógor Csaba szenátor is, aki elmondta: szerződése arra az időre szól, amíg szenátori tisztséget tölt be, s a mandátum lejárta után rögtön ki kell költöznie az ingatlanból. Szintén itt rendelkezik szolgálati lakással Mircea Dusa volt prefektus, jelenlegi PSD-képviselő is. Ezekre az albérlőkre tesz utalást közlerményében a Hargita Kiadó igazgatója is. /Daczó Dénes: Szolgálatilakás-botrány Csíkszeredában – kilakoltatják György Attilát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

A román nyelvnek anyanyelvi szinten való tanítása miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul több egyetemi oktató és politikus – jelentették be a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatóján. Szász Csaba egyetemi oktató szerint azért tesznek panaszt a bukaresti bizottságnál, mert szerintük azáltal, hogy a diákoknak a román nyelv és irodalom tantárgy esetében tudásukat az érettségi és képességvizsgán azonos pontrendszer alapján mérik fel, a magyar diákokat az egyetemi felvételin – ahol e jegyek egy része számít – diszkrimináció éri. A romániai magyar diákok amiatt is hátrányba kerülnek, hogy az általános iskola felső tagozatán egységes tanterv alapján oktatják a román nyelvet, nem tesznek különbséget román és nem román anyanyelvű gyerekek között. Ezért a kisebbségi diákoknak nehezebbé válik az állam nyelvének elsajátítása, ami miatt később hátrányba kerülnek. A panaszlevelet eddig Hantz Péter, Kovács Lehel, Péntek János, Szilágyi N. Sándor, Vekov Károly, Szász Csaba, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói írták alá. Kézjegyével látta el a panaszt Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus- szövetség elnöke, Sógor Csaba, RMDSZ szenátor és Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes is. /B. T.: Diszkriminálásra panaszkodnak a román nyelv tanítása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Január 3-án ünnepélyes keretek között szimbolikusan megkezdte működését a csíkszeredai magyar főkonzulátus. A rezidencia udvarán felállított árbocra felhúzták a magyar lobogót. A Himnusz akkordjaira Terényi János bukaresti nagykövet és Szabó Béla, az új csíkszeredai főkonzul emelte magasba a zászlót. Jelen volt Csíkszereda jelenlegi és egykori polgármestere, Ráduly Róbert, illetve Csedő Csaba, Sógor Csaba szenátor, Strujan Constantin területi kormánymegbízott, valamint több helyi tanácsos. Terényi János nagykövet pohárköszöntőjét követően, spontán kezdeményezésre a Székely himnuszt is elénekeltek az egybegyűltek. Terényi János köszöntőjében hangsúlyozta, a siker közös: „Azt hiszem, hogy az egymást követő magyar kormányok céltudatos diplomáciai munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a nap elérkezzen. A magyar főkonzulátus megnyitásához szükség volt az RMDSZ hathatós támogatására, de szükség volt az egész romániai magyar közélet, az egész romániai magyar társadalom egyhangú kívánságára, óhajára.” A főkonzulátus épületének felújítása még több hónapig eltart. Ráduly Róbert polgármester szerint a konzulátusnak, a magyar zászló felhúzásának fontos szimbolikus jelentősége is van: a következő napokban sokan fognak sétálni ezen az utcán, csak azért, hogy a zászlót megcsodálják. /Daczó Dénes: Tegnap szimbolikusan megnyitották az első székelyföldi magyar főkonzulátust. Magyar zászló lobog Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./ Szabó Béla a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott 1987 és 1992, valamint 1996 és 2001 között, majd a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke, később vezetője volt. /Konzulátus Csíkszeredán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 4./

Év elején a vagyonbevallások ideje van. Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai közül természetesen Verestóy Attiláé a legterjedelmesebb bevallás. A politikus a szenátus honlapján közzétett nyilatkozata szerint zetelaki termőföldje, két vladiceascai és egy bukaresti erdőterülete mellé 2005-ben újabb 2500 négyzetméter erdőt vásárolt az Ilfov megyei településen. Épületeinek listája nem változott: három tömbházlakást és egy hétvégi házat vallott be, kettő Bukarestben van, egy Udvarhelyen, a víkendház pedig Vladiceascán. Egy 2001-es Audi S8-as gépkocsi van a nevén, 2005 májusához viszonyítva pedig 10–10 ezer euróval nagyobb értékű ékszereinek és festményeinek összessége, 30.000, illetve 20.000 eurót kóstálva. Folyószámláinak, bankbetéteinek értéke is növekedett 2005-ben, ebben az évben 1.980.000 eurót helyezett letétbe, 1.200.000 eurót a bécsi Kathrein & Co. Banknál, 150.000 eurót a genfi Clariden Banknál, 75.000 eurót pedig idehaza, a Raiffeisen Banknál. Több részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyesületnél rendelkezik tulajdonrésszel. Legnagyobb piaci értéke a Junior Com Kft.-ben tulajdonolt részének van (1.615.000 új lej), ezt azonban mindjárt az egyesületi tulajdonrész követi (1.072.585 új lej). Magyarországon százszázalékos tulajdonosa a Sajó-Hor Kft.-nek, résztulajdonosa a Sajó 2005 Kft.-nek és a General Kémia Kft.-nek, ezek a tulajdonrészek azonban bevallása szerint „mindössze” 5,3 millió forintot érnek. A bukaresti részvénytőzsdén jegyzett vállalatoknál tulajdonolt értékpapírjait külön mellékletben tüntette fel a szenátor, ezek piaci értéke január 10-én közel 47,5 millió új lej volt. Verestóy Attila szenátusi fizetése 2005-ben 40.395 új lej volt, ugyanakkor 36.946 új lej a Hungastro Rt. területi igazgatójaként, 11.000 új lej a SIN-Bukarest, 2,4 millió forint a Sajó-Hor Kft. adminisztrátoraként, 7500 új lejben részesült a Famos Rt. cenzoraként. A Hungastro Rt. osztalékaként 6.170.180 új lej adózás utáni jövedelemben részesült 2005-ben, ugyanezen társaság részvényeinek eladásából 3.685.100 euró érkezett számláinak egyikére. A tőzsdés portfólió 5.385.345 új lejt hozott a konyhára részvénytranzakciókból, 26.235 új lejt osztalékból. A Famos Rt.-től 35.970 új lejnyi osztalékot vett fel. A Transilvania Bank és a Siretul Pascani Rt. ingyenrészvényei nyomán 487.000 illetve 2327 új lej bevételt tüntetett fel. Banki tranzakciók 1.040.058 új lejjel és 27.335 euróval gyarapították az udvarhelyi szenátort. Mellette csíki kollégája, Sógor Csaba vagyona szinte említésre sem méltó. Antal István mezőgazdasági és erdőterületekkel, vízfelülettel, négy épülettel vagy épületrésszel, két gépkocsival rendelkezik, bankbetétei is vannak, mintegy 10.000 euró és 90 millió régi lej értékben. Asztalos Ferenc 2005-ös bevallásának tanúsága szerint mindössze egy székelyudvarhelyi lakóház, egy 11.000 dolláros és egy 5000 eurós bankbetét tulajdonosa. Kelemen Hunor csíki képviselő egy 50.000 új lej értékű bankbetétet, valamint a csíkszeredai Medianet Kft.-ben birtokolt 1,8 millió lej tulajdonrészt vallotta be. /Rédai Attila: Képviselői, szenátori vagyonbevallások megyénkben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./

A szenátusi döntés csakis a kormánykoalíciót alkotó pártokon múlott. A kormányrendelet törvénnyé válásához 69 szavazatra lett volna szükség, de mindössze 47 igent kapott.  Az RMDSZ-szenátorok közül Pete István és Szabó Károly a törvénytervezet ellen voksolt, Verestóy Attila és Fekete Szabó András tartózkodott, Sógor Csaba, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Németh Csaba, Markó Béla hiányzott. Utóbbinak kormányülése volt, Frunda meg édesanyja halála miatt nem volt jelen. Ez a szavazás mutatja a szenátori székekbe évtizednél is hosszabb ideje bent maradt RMDSZ-esek választottjaink viszonyulását a nagykorrupció letörésének ügyéhez. Azok, akik saját kormánykoalíciójuk korrupcióellenes rendeletét nem szavazzák meg, maguk is nyakig ülhetnek bajban, s csak önmaguk érdekeit hajlandóak védeni, írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Kibújt a szög a zsákból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Országos vezetőséget választott első konferenciáján az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK) nevű platformja. A hét végén Sepsiszentgyörgyön megtartott, képzéssel összekötött értekezletre az alapítás első évfordulóján került sor.   A platformot olyan fiatalok alapították, akik a politizálás RMDSZ-en belüli útjait keresik, a nemzeti liberális eszmék ideológiai alapján állva. A meghívott Sógor Csaba RMDSZ-szenátor arra buzdította őket, működjenek közre az egykori Reform Tömörülésből az RMDSZ-ben maradtakkal. A konferencián elhangzott előadások az erdélyi magyarság történetének korszakváltásáról, a sajtó, valamint a vállalkozók közéletben játszott szerepéről szóltak. Megválasztották a vezetőséget (titkár Tóth Sándor, alelnökök: Klárik Attila, Szőcs Endre, Dénes Judit és Dénes István, akik felváltva, féléves turnusokban töltik be az elnöki tisztséget), s célul tűzték ki az országos szervezeti struktúra kiépítését. /(b. kovács): Színre lép az új platform (NSZK-konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul, mivel véleménye szerint a magyar diákokat diszkrimináció éri a román nyelv oktatása és a vizsgák során. Gazda Zoltán. Az MPSZ sepsiszéki elnöke rámutatott: több magyar szülő sérelmezte, hogy gyerekeiknek ugyanolyan követelményeknek kell megfelelniük a román nyelv elsajátítását illetően, mint román anyanyelvű társaiknak. Ez azt jelenti, hogy a magyar ajkú gyerekek mind a nyelvtanításkor mind a vizsgáztatáskor hátrányosan érintettek. A szülők szerint ha a kormány azt kívánja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok megtanuljanak románul, akkor idegen nyelvként kell oktatni a románt. – Súlyos diszkrimináció, hogy a magyar diákokat román társaikhoz hasonlóan vizsgáztatják román nyelv és irodalomból a képességvizsgán és az érettségin – mondta. Gazda emlékeztetett: az Oktatásügyi Minisztériumban van RMDSZ-es államtitkár, és az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes is az RMDSZ-t képviseli, lenne tehát, aki felemelje szavát e méltánytalanságért. Tanárok és parlamenti képviselők ez ügyben már benyújtottak egy folyamodványt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. A beadványt többek között a Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány tanára, Török Ferenc kolozsvári főtanfelügyelő-helyettes, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor képviselő is aláírta. /MPSZ: diszkriminálják a magyar anyanyelvű diákokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Az RMDSZ vezetői az elmúlt napokban több nyilatkozatban is kifejtették, hogy támogatják a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű természettudományi, humántudományi, valamint társadalom és gazdaságtudományi karainak beindítását. Sógor Csaba szenátor a szenátus oktatási bizottságának tagjaként úgy gondolja, ezt sürgősen meg kell tenni. Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság érdeke egy önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem. Az elmúlt időszakban megpróbálták működtetni a multikulturalizmus jegyében a közös román–magyar Babes–Bolyai Egyetemet. Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy román részről minden eszközzel akadályozzák a magyar oktatást és az oktatók munkáját. Ha tartósan biztosítani akarja Románia az erdélyi magyarság legitim igényét, nincs más lehetősége, mint egy önálló magyar egyetem létrehozása, a Babes–Bolyai szétválasztása, az önálló Bolyai Egyetem újraindítása – nyilatkozta Tabajdi. Tabajdi Csaba elmondta, hogy az általa vezetett Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup az Európai Parlamentben 2005 szeptemberében már napirendjére tűzte a Bolyai Tudományegyetem ügyét. Tabajdi hangsúlyozta, hogy a másfél milliós magyar közösségnek joga van önálló magyar nyelvű egyetemhez, amit a román államnak kell finanszíroznia. /Állásfoglalások a magyar egyetem mellett. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./

A romániai magyar közösség feltétlen autonómiaigényét fogalmazta meg az a két dokumentum, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 11-én Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartott ünnepi közgyűlésén fogadtak el. Az Erdélyi Memorandum a belső önrendelkezés különböző formáinak törvény általi biztosítását és az önálló állami magyar egyetem létrehozását szorgalmazta Romániában. Az Erdélyi Petícióban pedig a résztvevők ismételten megerősítették a romániai magyarság autonómiaigényét. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az EMNT elnöke a „pártpolitikán felül álló, széles körű összefogás jegyében” hirdette meg ezt az összejövetelt. Partium és Erdély képviseleti alapon összehívott szatmárnémeti nagygyűlése arra hivatott, hogy újabb lendületet adjon az autonómia-küzdelemnek, szerencsésen egészítve ki a székelyudvarhelyi március 15-i nagygyűlést – állt Tőkés felhívásában. Tőkés László emlékeztetett rá, erről a helyszínről indult útjára 2003. február 1-jén a szerinte előzőleg eltérített autonómia-mozgalom.. „Kisebbségi létünkben az autonómia egyet jelent a szabadsággal” – állapította meg Tőkés. Sipos Miklós református esperes összefoglalta, mit szeretne elérni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Elsősorban felelős minisztériumot Bukarestben, amely a kisebbségek sorsát megfelelően kezelné. Felelős minisztériumot szorgalmaz Budapesten is, amely – mint az esperes fogalmazott – nem kötelezettségből, hanem elhivatottságból vállalja fel a szétszórt nemzet sorsát. Az EMNT a törvény előtti egyenlőség mellett foglal állást, akárcsak az Európai Unió mellett, amely elősegítheti a magyar nemzet egységét, a lelkek összetartozását. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a rendezvény díszvendége arról beszélt, hogy jelenleg az országokat elválasztó határok jelentősége egyre csökken, de a különböző nemzetekhez tartozók még most sem rendelkeznek minden lehetőséggel. A szónok szerint az autonómia csak a romániai magyarság egészének az összefogásával valósulhat meg. /EMNT-ünnepség Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Tőkés László kifejtette: „Erdélyben az asszimilációs politika folyományaként sok helyen felszámolták a magyar többséget, az autonómia megállítaná ezt a folyamatot.” A közgyűlés idején szokatlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A közelben csendőrök járőröztek, a mellékutcákban pedig páncélozott kocsikban rohamrendőrök álltak készenlétben. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor felszólalásában külön köszönte, hogy az EMNT az ő meghívásával is alkalmat adott az együttgondolkodásra, mert csak az egység útja járható. /Sike Lajos: Veretes szavak a Láncosban – EMNT-autonómiaülés Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Heves szóváltás tört ki március 15-én Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, a területi RMDSZ-szervezet elnöke és Sógor Csaba RMDSZ-szenátor között a csíkszeredai polgármesteri hivatal előtt. Ráduly Róbert Kálmán nem akarta kommentálni a történteket, csupán annyit mondott, hogy ezt a székelyeknél „a sógorok egymás között rendezik le”. Sógor Csaba elmondta, Ráduly részéről tettlegességre is sor került. „Tűnjél el innen! Menjél Udvarhelyre. Kiraklak az albérletből és az RMDSZ-ből is” – kiáltotta Ráduly Róbert Sógor Csabának. /Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Első kézből szeretné tájékoztatni az európai szerveket az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetéről az a bizottság, mely március 20-22-e között Brüsszelbe látogat – közölte Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöke. Mellette a hat tagú küldöttségben jelen lesz Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor; Toró T. Tibor parlamenti képviselő; Kató Béla, az Erdélyi Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja; Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének az elnöke; valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. A háromnapos látogatás során a Európai Bizottság elnöki hivatalának tagjaival, az Európai Parlament külügyi és kisebbségi bizottságával, valamint Magyarország brüsszeli képviselőivel találkoznak. Elsősorban a háromszintű autonómia kérdéséről tájékoztatják őket, de szó lesz a magyar egyetemi karokról, a restitúcióról, és a csángóügyről is – mondta Szilágyi Zsolt. /Brüsszelben az autonomisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./