Jövőre születhet ítélet a Székely Nemzeti Tanács luxemburgi perében
Várhatóan 2015 első felében ítélet születhet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) régiók Európájáról szóló polgári kezdeményezésének elutasítása miatt indított luxemburgi perben. Erről csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón beszéltek az SZNT képviselői.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei által indított európai polgári kezdeményezés azt javasolta, hogy az Európai Unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezést az Európai Bizottság elutasította, mert a testület úgy ítélte meg, hogy nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe a szabályozásra javasolt kérdés. Így a kezdeményezők el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését hét különböző államból, amellyel jogalkotást kezdeményező lépésre késztethették volna az Európai Bizottságot. Az SZNT ezt követően indított pert.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta: ha az eljárás pozitívan végződik, azt mutathatja, hogy az unió polgárai témát tudnak adni az Európai Bizottságnak.
Bíznak benne, hogy sikeres lesz a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése, a magyar kormány minden segítséget megadott, amikor beavatkozott, és igyekeznek ezt a szerintük előnyös kezdeményezést továbbra is támogatni - jelezte.
Hangsúlyozta: a kormány számára fontos, hogy európai szinten kiálljon a magyar kisebbségeket érintő kérdésekben, és gazdasági téren ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezzenek, mint Nyugat-Európa más közösségei.
Az államtitkár hangsúlyozta: nem pusztán magyar ügyről van szó, más országokban is fontosak ezek a fejlesztéspolitikai kérdések.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: az alapgondolat a székelyföldi helyzetből indult ki. Megszokták, hogy a hátrányos megkülönböztetés egyik eszköze a gazdaságpolitika volt, és a mindenkori román hatalom "alulfejlesztéssel" az elvándorlást ösztönözte. Abban bíztak, hogy Románia uniós csatlakozása után a gazdaságfejlesztés nem lehet az erőszakos asszimilációnak még a közvetett eszköze sem. A gyakorlat azonban nem ezt igazolta - állapította meg. Azt szeretnék, ha a Székelyföld megmaradna székelynek és magyarnak - fogalmazott.
Sobor Dávid, az SZNT ügyvédje hozzátette: a szervezőbizottság két tagja az unió törvényszékéhez fordult és kérte a határozat hatályon kívül helyezését. Több tagállam is beavatkozóként jelentkezett a perbe, Szlovákia, Görögország és Románia a bizottság oldalán, míg az ő oldalukon Magyarország, Kovászna megye, a franciaországi Breton Kulturális Intézet és a felvidéki Debrőd község.
Az írásbeli szakasz lezárult, további beavatkozásra már nincs mód, egy vagy két szóbeli bírósági tárgyalás következik. Arra számítanak, hogy 2015 első félévében születhet ítélet - jelezte az ügyvéd.
(MTI), Budapest

Az Európai Unió Bírósága, mint érvek, értékek és érdekek ütközésének fóruma
Kedden, Luxemburgban lezajlott a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott európai polgári kezdeményezés ügyében indított per tárgyalása az Európai Unió Bíróságán. A felperesek, Izsák Balázs és Dabis Attila azért indítottak pert az Európai Bizottság ellen, mivel az elutasította a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" című polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A kereset a nyilvántartásba vételi kérelem elutasításáról szóló, 2013. július 25-én kelt bizottsági határozat megsemmisítésére irányult.
A tárgyaláson megjelent felpereseket Dr. Sobor Dávid ügyvéd képviselte, de jelen volt a felperesek oldalán beavatkozó Magyarország, illetve a Bizottság oldalán beavatkozó Románia és Szlovákia jogi képviselője is.
Beszédében Dr. Sobor Dávid az írásbeli szakaszból olyan fontos következtetéseket vont le, amelyek megerősítették a felperesek álláspontját, és ismételten kérte a keresetben megfogalamzott kérés jóváhagyását, azaz a bizottsági határozat megsemmisítését. Erre erősített rá Magyarország jogi képviselője is. A Bizottság, valamint Szlovákia és Románia képvielője a kereset elutasítását kérték.
A Bíróság Thomas Morus épületében folytatott két és félórás tárgyalás során számtalan olyan érv hangzott el, amely messze túlmutatott a per tárgyán, és a kezdeményezés célszerűségét vitatta, vagy támasztotta alá.
A felperesek egyetértenek abban, hogy függetlenül a per kimenetelétől, az elhangzott, egymással ütköző érvek, a bizonyítékként beterjesztett adatok ezt az ügyet az uniós esetjog fontos hivatkozási alapjává teszik. Ítéletet később írásban közlik ki.
A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata
Erdély.ma

Székelyföldi és felvidéki ingatlanügy az Európai Parlamentben
Csáky Pál, az Európai Parlament Petíciós Bizottságának (PETI) alelnöke ma Tőkés Lászlóval, az Emberi Jogi Albizottság (DROI) alelnökével közösen meghallgatást szervezett Brüsszelben a bencés kongregáció csehszlovák állam által elkobzott oroszvári tulajdona és a romániai Székely Mikó Kollégium ügyében.
A felvidéki és erdélyi EP-képviselők irodáinak közös közleménye emlékeztet: a szlovákiai Oroszváron található egykori Lónyai-kastélyt az akkori jogi viszonyoknak megfelelően végrendeletileg hagyta a bencés rendre a kastély, az ingatlanok és a kapcsolódó földterületek volt tulajdonosa. A csehszlovák állam azonban azt a Benes-dekrétumokra való hivatkozással elkobozta, és 1990 után sem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának, a bencés kongregációnak. A Pannonhalmi Bencés Főapátság petícióval fordult az Európai Parlamenthez, majd az elmúlt választási időszakban történt elutasítás után az Európai Unió luxemburgi bírósága elé vitte az ügyet.
A mai meghallgatás célja az ügy jogi hátterének tisztázása volt. A meghallgatáson a Pannonhalmi Bencés Főapátságot dr. Várszegi Asztrik főapát és dr. Juhász-Laczik Albin atya, valamint dr. Sobor Dávid és dr. Tárnok Balázs ügyvédek képviselték.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium hányattatott ügye is petíció formájában került az Európai Parlament Petíciós Bizottsága elé. A bizottság idén februárban megfogalmazta kérdéseit a román állam irányában, a PETI a válaszok kiértékelése után fogalmazza majd meg végső véleményét. A szövevényes ügyet a meghallgatáson Ballai Ferenc Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület illetékes igazgatója és dr. Lomnici Zoltán jogász, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke mutatta be a meghallgatás részvevőinek. A Petíciós Bizottság a hivatalos jelentés elkészülte után foglalkozik majd ismét a kérdéssel.
tokeslaszlo.eu

Véget ért a Magyarok a Kárpát-medencében konferencia
A Kisebbségi Jogvédő Intézet a Magyarok a Kárpát-medencében című konferenciát a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának dísztermében november 9-11-e között rendezték meg.
Mint megírtuk, a konferencia első napján érdekes előadások hangzottak el felvidéki szakemberektől. A szerdai, november 9-i napról ITT számoltunk be.
A csütörtöki, november 10-i napot Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd nyitotta meg. A Tőkés László európai parlamenti képviselőt érintő alkotmánysértő kitüntetés-visszavonással kapcsolatban véleménye szerint merő túlzás volt egy nyilatkozat miatt visszavonni egy ilyen rangos kitüntetést. Történt ugyanis, hogy a Klaus Johannis államfő és Dacian Cioloș miniszterelnök ellen indított perbe beavatkozott a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága is, amely a szabadegyetemen elhangzott kijelentése miatt méltatlannak nyilvánította Tőkés Lászlót a román állami kitüntetésre, és annak visszavonását javasolta az államfőnek.
A drávaszögi civilek jogvédelmi tevékenységébe vezette be a hallgatóságot Matijevic Oliver, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének képviselője. Kiderült, nemcsak a felvidéki, hanem a horvátországi oktatásban is problémák vannak a magyar nyelvű oktatás területén. Biztosított róla, hogy a HMDK mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar anyanyelvűek oktatását mindenhol biztosítsák és a kisebbségi érdekek képviselve legyenek az országban.
Az erdélyi civil jog- és érdekérvényesítő tevékenységbe vezettek be a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Civil Kurázsi Egyesület, a Kossuth Lajos Társaság és a Jogaink Egyesület képviselői. Az elmondott gondolatokból leszűrve úgy tűnik, hogy az elcsatolt területek közül Erdélyben van a legtöbb tennivaló. Folyamatos probléma a jogszabályok végrehajtásának elmaradása.
A délutáni blokkot Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvéd üdítő sikertörténete nyitotta. Az ügyvédnő reméli, hogy a zászlóperekkel kapcsolatos ítéletek révén ő és társai meg tudják győzni az állami szerveket, hogy tartsák tiszteletben saját törvényeiket. Rávilágított: az erdélyi kisebbségi politika egyik sajátossága, hogy törvények és jogszabályok ugyan vannak, ám ezek végrehajtása és betartása az esetek többségében elmarad.
Az Európai Unióban folyamatban lévő ügyeket mutatta be dr. Sobor Dávid ügyvéd és dr. Korom Ágoston jogász. Sajnálatukat fejezték ki, hogy nemzetközi színtéren nagyon nehéz eredményeket elérni a kisebbségi jog területén. Ennek oka, hogy az uniót most teljesen más irányú problémák foglalkoztatják és gondot okoz az is, hogy az uniónak nincs kompetenciája a kisebbségi jog területén.
Csütörtökön a kora esti órákban került sor a Mi, magyarok kiállítás megtekintésére a budapesti Magyarság Házában, majd a program után állófogadást rendeztek.
A pénteki, november 11-i nap első paneljét Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom igazgatója nyitotta meg. Az erdélyi civil jogvédelemről szóló előadásában kiemelte: a jogsértések területén fontos olyan pereket indítani, amelyek rávilágítanak a jogsértésekre. Fontos, hogy az állami szervek megállapítsák a jogsértés tényét, melyeket hivatkozási alapként lehet alkalmazni a jövőben. A civil szféra ezúton is hatékonyan tudja ellátni a kisebbségi jog- és érdekvédelmet.
A délelőtti program dr. Kardos Gábor jogászprofesszor szakmai előadásával zárult. Prezentációjában kitért arra a tényre, hogy a Kárpát-medence egyik országában sem megfelelő a kisebbségi nyelvek használatának érvényesülése. Az előadás után a résztvevők a jogi neveléssel, a jogtudomány fejlesztésével és az autonómia kérdéskörével kapcsolatban folytattak szakmai vitát Izsák Balázs és Péterfi Dénes közreműködésével.
A konferencia Csóti Györgynek, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatójának zárógondolataival fejeződött be. A háromnapos rendezvényen nemcsak színvonalas szakmai előadásokra, hasznos tapasztalatcserére és interaktív foglalkozásokra került sor, hanem minden egyes nap kulturális programokkal zárult.
A konferencia nagyon hasznos volt: a résztvevők és az előadók új ötletekkel és tapasztalatokkal gazdagodva folytathatják a munkát a kisebbségi jog- és érdekérvényesítés területén. Teszik mindezt azért, mert tudják: minden magyar felelős minden magyarért.
Szinek János
Felvidék.ma

Brüsszelben tárgyal az SZNT a nemzeti régiók egyenlőségéért kiálló kezdeményezés bejegyzéséért
A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége szeptember 8-án, pénteken Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottsággal a kohéziós politika reformját és a nemzeti régiók egyenlőségét célul kitűző európai polgári kezdeményezés bejegyzése érdekében – derült ki az SZNT közleményéből.
A Székely Nemzeti Tanács által felkért polgári bizottság 2013 nyarán nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntartásáért című európai polgári kezdeményezést, melynek lényege, hogy az uniós támogatási politika vessen számot a nemzeti régiók sajátos gazdasági igényeivel, és kezelje azokat kiemelt figyelemmel. Az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezés bejegyzését arra hivatkozva, hogy az ügy nem tartozik uniós hatáskörbe. A kezdeményező polgári bizottság részéről ezért Izsák Balázs és Dabis Attila keresetet nyújtottak be az Európai Unió Törvényszékéhez a határozat megsemmisítése érdekében. A luxemburgi törvényszék tavaly elutasította a keresetet. A felperesek fellebbezése nyomán az ügy jelenleg az Európai Bíróság előtt folyik.
A Székely Nemzeti Tanács és a kezdeményező polgári bizottság bízik benne, hogy az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó újabb bizottsági és bírósági gyakorlat alapján a nemzeti régiók ügyében is megnyílt a lehetőség a peren kívüli megegyezésre. Ennek reményében személyes egyeztetést kezdeményeztek az Európai Bizottságnál. A Bizottság elfogadta a felkérést, aminek eredményeként 2017. szeptember 8-án kerül sor a találkozóra a Bizottság brüsszeli épületében. Az egyeztetéseken a kezdeményező polgári bizottság részéről Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja, Dr. Sobor Dávid ügyvéd és Dr. Tárnok Balázs jogi szakértő vesz részt.
[SZNT Közlemény] itthon.ma/nagyvilag