Ján Slota, a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke nem marasztalható el, és nem vonható büntetőjogi felelősségre azokért a magyarellenes kijelentésekért, amelyek miatt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nemzetgyalázás gyanúja miatt feljelentést tett ellene – így döntött az illetékes szlovák ügyész. Ján Slota leplezetlen magyarellenes megnyilvánulásaira reagálva az MKP augusztus 14-én tett rendőrségi feljelentést a politikus ellen, azzal az indoklással, hogy a nemzeti pártvezér kijelentései „egyértelműen kimerítik a nemzetgyalázás bűntettét”. Slota kirohanásai „ellentéteket szítanak a szlovákok és a magyarok között” – indokolta lépését az MKP. A rendőrség azonban nem tesz bűnvádi indítványt Slota ellen, mert cselekedete nem minősül más nemzethez, más fajhoz vagy felekezethez tartozó személy elleni gyalázkodásnak – indokolta a rendőrség álláspontját a pozsonyi rendőrség szóvivője. /Felmentik a gyalázkodót. Nincs foganatja az MKP Ján Slota elleni feljelentésének. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

„Elvette tőlünk az ünnepet egy kisebbség agressziója – mondja a tüntetők első számú célpontja, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. – Örülni akartunk ezen az ünnepen, ehelyett védekeznünk kellett, és olyan arcunkat mutattuk a világnak, mely egészen biztosan nem a magyarok többségének arca.” Szűcs Lászlónak, az Erdélyi Riport főszerkesztőjének mély csalódottságot okozott a demonstrálók viszonyulása az ünnephez: „a Corvin közben elvbarátaik megemlékezésére sem voltak kíváncsiak”. Ha nem tudná, hogy több mint száz sérülést követelt a nap, Szűcs László mulatságosnak tartaná, hogy a Kossuth tér kiürítésekor Lanczner „Satu” Ferdinánd térparancsnok vette át az irányítást. A budapesti történések árnyékában alig kap figyelmet a határon túli magyarellenes politikai szélsőségek hangjának felerősödése. Gheorghe Funar felfegyverkezett „terrorszervezetnek” nevezte az RMDSZ-t. „Lehet legyinteni azzal, hogy Funar nem különb Satu Ferdinándnál, csakhogy az utóbbi napokban szinte egységfrontot alkot a román politika autonómiafrásztól táplált magyarellenessége”. Funar szlovák elvbarátja, Ján Slota, aki arra buzdította a szlovák pártokat, hogy mindaddig ne tartsanak semmiféle kapcsolatot a Magyar Koalíció Pártjával, amíg a szlovákiai magyarok egyetlen politikai ereje nem szánja el magát arra, hogy „elismerje a trianoni döntést”. A magyar társadalom megosztottsága erősíti a magyarellenes szélsőségesek hangját. /Szűcs László: Vadak és vádak. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), okt. 26./

A szlovák Nemzeti Párt (SNS) polgárjogi perben akar elégtételt venni Duray Miklóson, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnökén, akitől bocsánatkérést és tízmillió koronát vár azért, mert fasiszta pártnak minősítette az SNS-t, a kormányzati pozícióba került Ján Slota pártját. Az SNS elhatározását Anna Malíková Belousová, a Ján Slota vezette párt és a parlament alelnöke jelentette be november 23-án, jóllehet az SNS korábban már tucatnyi esetben kezdeményezett büntetőjogi eljárást az MKP és Duray ellen, s az ügyészség egyszer sem találta megalapozottnak a feljelentést. Ján Slota legkülönfélébb magyarellenes kirohanásainak Európa-szerte ismert gyűjteménye az európai intézmények szemében oly mértékben szalonképtelenné tette a Szlovák Nemzeti Pártot, hogy az Európai Szocialisták Pártja (ESP) a Slota pártját kormányzati szerephez juttató miniszterelnök, Robert Fico szociáldemokrata pártjának (Smer-SD) tagságát felfüggesztette. /Az SNS bocsánatkérésért és tízmillió koronáért pereli Durayt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

Robert Fico szlovák kormányfő a kisebbségek kultúrájára szánt állami támogatások „status quójának megőrzését” ígérte, a jövő évi költségvetés parlament elé kerülő tervezetéből már tudni lehet, hogy a kormány nem szándékozik betartani az ígéretét. A tervezet szerint a kormány eleve – a tavalyinál 260 millióval – kevesebbet juttat a kulturális tárcának, ezen belül a kisebbségi kultúrákat 60 millió koronával készül megrövidíteni – mutatott rá a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozsonyi sajtótájékoztatóján Bíró Ágnes, a párt parlamenti képviselője, a kulturális tárca volt államtitkára. Jelezte: az MKP a költségvetés vitájában határozottan fellép az elfogadhatatlan megrövidítés ellen. Más forrásból tudni lehet, hogy a kormány jövőre az eddiginél 24 millióval több pénzt juttat a hazafias Matica Slovenská nevű kulturális intézménynek. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) máris nyilatkozatban üdvözölte, hogy a parlament illetékes bizottsága egyetértett a Matica Slovenská költségvetési támogatásának emelésével. Ján Slota pártja ugyanitt visszautasította az MKP sérelmeit, mondván, hogy az SNS értelmezése szerint a kormány nem a kisebbségi kultúrára juttatott pénz, hanem a kisebbségek „intézményrendszerének és szerkezetének megőrzésére gondolt.” /A Fico-kormány nem támogatja a kisebbségi kultúrát. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Több mint kétszáz településen választottak magyar nemzetiségű polgármestert Szlovákiában a december 2-i önkormányzati választáson. Bár sokan nem a Magyar Koalíció Pártjának színeiben, hanem függetlenként indultak, Bugár Béla, az MKP elnöke elégedett az eredménnyel. A szlovákiai szavazók közel 50 százaléka adta le voksát. Kassán a szavazásra jogosultak 26,5, Pozsonyban 32,75 százaléka adta le voksát. Bugár örvendetesnek tartotta, hogy a vegyesen lakott járásokban az országos átlagnál jóval nagyobb volt a részvételi arány, jelezve, hogy a magyar választók nagyobbik fele tudatosította: „önkormányzati szinten a térvesztés súlyos érvágást jelentett volna.” /Kétszáznál több magyar polgármester Szlovákiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ Szlovákiában 215 településnek lesz MKP-színekben induló polgármestere. Az előző ciklusban 18-cal több városvezetője volt az MKP-nak. Az alakulat egyébként 353 településen jelölt polgármestert. A párt közel kétezer jelöltje jutott be az önkormányzatokba. Számuk szintén kevesebb, mint korábban volt, de ide tartozik, hogy sok helységben eleve karcsúsították a testületeket. A magyarellenes kijelentéseiről elhíresült Ján Slota vereséget szenvedett Zsolnán. /Farcádi Botond: Megvédte bástyáit a Magyar Koalíció Pártja. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

A szlovákiai lapokban nem csendesedik a visszhangja a Magyar Koalíció Pártjában (MKP) végbement vezetőváltásnak. A SME a kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőjét, Ján Slotát idézte, aki a magyar párt Bugárt Bélát váltó új elnökéről, Csáky Pálról azt nyilatkozta, hogy „ezzel (Csákyval) én életemben soha szót se váltottam, de ez egy mocsok. ” A szlovák lapok kulcskérdésnek tekintik, megerősödik-e a Csáky oldalán álló Duray Miklós helyzete és ezzel együtt az autonómiakérdés hangsúlya, radikalizálódik-e az ellenzéki helyzetben levő MKP? /Ján Slota „mocsoknak” nevezte Csáky Pált. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

Szélsőségesnek nevezte Sólyom László magyar államfőt Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke május 31-i pozsonyi sajtóértekezletén, amiért pártolja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. A magyarellenes indulatairól elhíresült Ján Slota pártja, a Szlovák Nemzeti Párt tagja a Robert Fico vezette hárompárti kormánykoalíciónak. Slota közölte, hogy Malina Hedvig – a Nyitrán megvert, a szlovák rendőrség szerint azonban csak kitalált történetet előadó csallóközi magyar diáklány – elhagyni készült Szlovákiát. A lány fel fog szólalni az Európai Parlamentben, utána pedig a büntetőjogi felelősség elől menekülve az Egyesült Államokba távozik és ott menedékjogot kér. További “magyarveszélyt” jelent Slota szerint az, hogy az egyik kassai magyar iskola végzős diákjai a Magyar Királyságot (Uhorsko) ábrázoló térképet használtak az osztálytabló alapjául. /Slota szerint Sólyom szélsőséges. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenességéről ismert elnöke augusztus 9-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: pártja olyan törvény előkészítésén dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdőjelezőit büntetőjogilag felelősségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni. „Hadd tudják meg, hogy annak, aki a II. világháború utáni európai rendezést kétségbe vonja, börtönben a helye. Ott aztán majd töprenghet mindezekről” – jelentette ki a Robert Fico vezette koalíciós kormányhoz tartozó SNS vezetője, arra reagálva, hogy az ellenzéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) a héten jelezte: a szlovákiai magyarok jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok kárvallottjainak jelképes jóvátételét szeptemberben törvénytervezet előterjesztésével kívánja szorgalmazni. „A Magyar Köztársaság a szlovákok sérelmeit akkor sem tudná orvosolni, ha még további két évezredig fennállna” – jelentette ki Slota, aki a héten immár másodszor beszélt arról, hogy ha a magyarok bármit is követelni merészelnek, akkor pártja is benyújtja a számlát, kártérítést fog követelni azokért az 1938 és 1945 közötti sérelmekért, amelyeket a Horthy-hadsereg katonái követtek el „Szlovákia megszállása idején, szlovákok ezreit mészárolták le, családokat irtottak ki, az öregasszonyokat pedig magyar szomszédjaik aggatták lámpavasakra” – idézte Slotát a SITA hírügynökség. Slota jelezte, hogy pártja ismét a „köztársaság védelméről szóló törvény” előkészítésén dolgozik. Az SNS a kilencvenes években – akkor is kormányzati pozícióban – sorozatosan kísérletezett ugyanezzel a nyíltan magyarellenes tervezettel, amelyről annakidején még a szlovák lapok is azt írták, hogy ilyen kódexnek még az inkvizíció korában sem lett volna esélye. Slota helyettese, Anna Malíková Belousovová szerint Csáky Pál, az MKP elnöke azért állt elő a kárpótlást célzó tervezettel, mert csökken az MKP támogatottsága, és „a Trianonba belenyugodni képtelen magyarországi politikai elit nyomása alatt áll, de mert azok a revízió kérdését nem vethetik fel, ezért az MKP-val végeztetik el a munkát. ” Belousovová erkölcstelennek nevezte, hogy Csáky Pál, az MKP elnöke a holokauszt áldozataihoz hasonlította a Benes-dekrétumok kárvallottjait, s ily módon megsértette a vészkorszak áldozatait. /Slota börtönbe vetné Trianon megkérdőjelezőit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

A pozsonyi parlament alkotmányjogi bizottsága szeptember 5-én úgy ítélte meg, hogy helyénvaló a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselőcsoportjának indítványa, miszerint a törvényhozás határozatban mondja ki a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok érvényességét. A Robert Fico kormányához tartozó nacionalista SNS magyarellenes elnöke, Ján Slota és három képviselőtársa a dekrétumok ,,sérthetetlenségét, érinthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát” szorgalmazó törekvése megelőző jellegű. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) ugyanis többször megfogalmazta: a jogfosztó dekrétumok nyomán elszenvedett sérelmek miatt bocsánatkérésre, a meghurcoltatások nyomán a magyarokat ért károk jelképes jóvátételére tart igényt. /Érinthetetlenek a Benes-dekrétumok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

A hülyeséggel határos naivitásnak nevezte szeptember 9-én a magyar-szlovák megbékélés eszményét Ján Slota egy szlovák televíziós vitaműsorban. A pozsonyi kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnökével vitatkozott a szlovák kereskedelmi televízió, a Markíza stúdiójában. Pavol Hrusovsky, aki a szlovák parlament házelnökeként 2003-ban, egy emlékezetes újévi beszédében, a hamis szlovák történelemszemlélettel való leszámolást és a megbékélést sürgette, most ismét a kölcsönös bocsánatkérésért emelt szót. A szlovák bocsánatkéréstől harciasan elzárkózó Slota amellett kardoskodott, hogy „a magyarok kérjenek bocsánatot a gaztetteikért”, hogy 1938 után „felaggatták, kínozták, gyilkolták a szlovákokat”. /Naivitás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

Megszűnhet a komáromi egyetem – írta a pozsonyi Pravda, ugyanis a szlovák oktatási tárca az egyetlen szlovákiai állami magyar felsőoktatási intézmény, a révkomáromi székhelyű Selye János Egyetem lefokozására készül. A magyarok jelenleg saját egyetemükre járhatnak Szlovákiában – hangsúlyozza a Pravda. Egy új jogszabály szerint azonban, amelyet a Ján Slota pártjához, az SNS-hez tartozó oktatásügyi miniszter, Ján Mikolaj készít elő, a révkomáromi Selye János Egyetemet szakiskolává degradálnák. Így sem magiszteri, sem doktori címeket nem adhatna ki az oktatási intézmény. Albert Sándor, a komáromi egyetem rektora a tervezett besorolással nem ért egyet. A rektor emlékeztetett arra, hogy az új komáromi intézménynek már doktoranduszai is vannak, ami már olyan kritériumnak számít, ami elvileg megakadályozná a szakiskolává való leminősítésüket. /Veszélyben a komáromi magyar egyetem működése. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Vezető pozsonyi politikusok az utóbbi napokban meglehetősen sokat tettek azért, hogy a magyar–szlovák viszony a továbbiakban se közeledjék a normalitás felé. A kormány egyértelmű elutasítása arra a megbékélési tervezetre, amelyet a Magyar Koalíció Pártja nyújtott be, várható volt. Az elutasítás hangneme mutatja, hogy a Robert Fico vezette kabinet nem szakít azzal a hagyománnyal, amely minden rosszért kizárólag a magyarokat teszi felelőssé, Árpád vezérig visszamenően. A miniszterelnök arcátlan pimaszságnak nevezte ugyanis azt a felvetést, hogy Szlovákiának bármiért is bocsánatot kell kérnie a magyaroktól – a magyar bocsánatkérést viszont igencsak indokoltnak vélte. Egy másik jogszabály-kezdeményezés benyújtását is indokoltnak tartják, azét, amely révén a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kimondaná a második világháború után a magyarok kollektív bűnösségét kimondó Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. Ilyen közegben látott napvilágot a szlovák oktatási miniszter javaslata, amelynek nyomán a révkomáromi Selye János Egyetem gyakorlatilag elveszítheti egyetemi státusát. A helyzet további mérgesedése ellen a magyar kormánynak kellene határozottan kiállnia. /Balogh Levente: Abnormalitás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Határozatban szentesítette szeptember 20-án a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A 150 tagú törvényhozás 141 jelen levő képviselője közül 120-an a határozat mellett szavaztak, egy képviselő nem szavazott. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 20 képviselője – a teljes frakció – szavazott. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, és történt mindez a kollektív bűnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan. Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, az MKP törekvései ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Szerinte azért van szükség parlamenti határozatra, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak. „Bármennyire is hihetetlen, de három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a törvényhozás ma megerősítette a kollektív bűnösség elvét” – mondta Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta: kormánya elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és a két ország közös érdekeivel, az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benes-dekrétumok megerősítéséről. Ján Slota közölte, hogy pártja egy olyan törvény előkészítésén is dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdőjelezőit büntetőjogilag felelősségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni. /Szlovákia megerősítette a Benes-dekrétumokat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./ Az MKP a közelmúltban ismét felvetette a dekrétumok megnyitásának kérdését, ezzel együtt pedig a meghurcoltak jelképes kártérítésének szükségességét, majd egy szlovák-magyar megbékélési indítvány – kölcsönös bocsánatkérést is felvető – szövegtervezetét juttatta el mindkét parlament házelnökének, illetve a parlamentek valamennyi frakciójának. Magyar részről egyértelműen békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy a magyaroktól bocsánatot kérjenek, ellenben határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen „égbekiáltó pimaszságnak” nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat. /”Kőbe” vésik a hírhedt Benes-dekrétumokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

A pozitív diszkrimináció megvonásával riogatja a szlovákiai magyar iskolákat Ján Mikolaj oktatási miniszter, aki a nem szlovák nyelven tanuló diákok után kijáró 8 százaléknyi többletpénz megvonásán és az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésén mesterkedik, egyszersmind a Magyarországon kiadott tankönyvek használatát is betiltaná. A miniszter szerint a magyar iskolák azért kapnak pluszpénzt, mert szlovák nyelven is oktatnak (szlovák nyelvet és irodalmat). Mikolaj szerint a magasabb fejpénz csak akkor lenne indokolt, ha a magyar iskolákban más tantárgyakat is szlovákul oktatnának. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó miniszter valójában ugyanazt szeretné elérni, mint elődje, az ugyancsak SNS-es Eva Slavkovská. Ő annak idején küzdött az alternatív oktatásért, ráadásul betiltotta a kétnyelvű bizonyítványokat, kiváltva ezzel a magyar szülők, pedagógusok és diákok tiltakozási hullámát. Mikolaj elődje, az előző kormány Magyar Koalíció Pártja (MKP) által delegált oktatási miniszter, Szigeti László szerint Mikolaj csúsztat. A többletpénz ugyanis nem a szlovák nyelv és irodalom oktatásáért jár, hanem azért, mert a szlovák iskolákkal szemben a magyar iskolákban a magyar nyelvet és irodalmat plusz óraszámban oktatják. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskolák heti óraszáma kettővel magasabb, mint a szlovákoké. Mikolaj miniszter törvénytervezete szerint a jövőben, „összhangban a szlovák tantervvel”, a magyarul tanulók csakis Szlovákiában jóváhagyott, magyarra fordított tankönyvekből tanulhatnának. Mikolaj korábban már az egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, a révkomáromi Selye János Egyetem „lefokozását” is előrevetítette, az egyetem működését anyagi természetű korlátozásokkal is nehezíteni próbálja. Megfigyelők szerint a Slota vezette koalíciós erő, amely kieszközölte a magyarok 1945 utáni meghurcolásához, jogfosztásához és vagyonelkobzásához a kollektív bűnösség elve szerint jogalapot teremtő Benes-dekrétumok parlamenti megerősítését, nem mond le agresszív asszimilációs törekvéseiről. Ezekhez a kormányfő, Robert Fico személyében és a kormány másik koalíciós pártjában, a Vladimír Meciar vezette Néppárt–HZDS-ben „eszményi partnerekre” talált. /Szlovák megszorítások a magyar diákok ellen? = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Egyre inkább úgy látszik, hogy újraszerveződik az a kisantant, mely hosszú évtizedekkel ezelőtt a maradék Magyarország és a magyarság elszigetelésére és végső tönkretételére szövetkezett. Akkor Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia alkotta a véd- és dacszövetséget, ma Szlovákia vezeti, és Románia egyes politikai erői csatlakoztak hozzá. Szerbia pillanatnyilag egyébbel van elfoglalva, Koszovóval foglalkozik. Szlovákiában Ján Slota kimondta, Szlovákia nemzetállam, s a területén lakó magyarok – pártjukkal együtt! – nemzetárulók. Romániában Voiculescu lassan túltesz Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar ostobaságain. /Magyari Lajos: Slota és Voiculescu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

A felvidéki születésű történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Benes-dekrétumok ügyében a jelenlegi szlovákiai ellenzéki és kormánypártok között konszenzus van a tekintetben, hogy ezt a történeti kérdést semmilyen formában sem szabad újra megnyitni, még a szlovákiai magyarok állampolgári egyenjogúságát kétségbevonó esetekben sem. Az elmúlt időszakban példátlanul elmérgesedett a magyar–szlovák államközi viszony, Robert Fico szlovák kormányfő az országból való kitiltással fenyegette meg Sólyom László államelnököt. A pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban megerősítette a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A kelet-közép-európai régióban a rendszerváltás óta többféle kísérlet történt a kétoldalú államközi kapcsolatok rendezésére. Az alapszerződések rendszerének volt konszolidáló hatása. Ennek pozitív hozadékát jelentik a kisebb-nagyobb hatékonysággal működő vegyes bizottságok. Magyarország a közös kormányülések kezdeményezésével, a közös fejlesztési, válságkezelési elképzelésekkel (utóbbiak közé tartozik pl. a Roma Évtized Programja) próbálja a politikailag és gazdaságilag gyorsan integrálódó tér kölcsönös előnyeit láthatóvá tenni. A látványos gazdasági eredményeket felmutató Szlovákia számára a biztos csehországi háttértámogatás lehetővé teszi, hogy a magyarországi kapcsolatokban érzékenyen reagáljon minden negatív jelenségre. A negatív trendben 1989 után csak átmeneti javulásokat lehetett regisztrálni. Az elmúlt fél- egy évben pedig többször is a diplomáciai mélypont felé közelített a két ország viszonya. Ebben a kontextusban a rendezetlen történeti viták, történeti gyökerű kisebbségi sérelmek, lezáratlan államközi problémák (Bős-Nagymaros kérdésére), bármikor elővehetőek, és a lokális etnikai konfliktusokkal párosítva azonnal rendszerbe állíthatóak. A két ország katolikus egyházának 2006. júniusi kölcsönös bocsánatkérése, Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök elakadni látszó kezdeményezése, Göncz Kinga és Ján Kubis folyamatos kapcsolattartása jelentheti a továbblépés lehetőségét. Malina Hedvig ügye egyedülállónak tekinthető. Maga a szlovák miniszterelnök szeptember végén kormánya bukását előkészítő akcióként értékelte Malina Hedvig esetét. A saját ügyét mindvégig imponáló bátorsággal kezelő Malina Hedvig valószínűleg akkor jár a legjobban, ha sikerülne teljes egészében depolitizálni, és újrakezdett eljárás keretében végére járni az őt ért fizikai bántalmazásnak. Arra a kérdésre, mi a magyarázata annak, hogy Szlovákia parlamentje törvényerőre emelte a Benes-dekrétumokat, amely alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján, Szarka László hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács láthatóan szeretné néhány szimbolikus döntéssel, törvénnyel korrigálni a két Dzurinda-kormány nyolc éve alatt kialakult toleránsabb nemzetiségpolitikai kontextust. Ennek politikai céljai között az MKP marginalizálása is szerepel. A jelenlegi kormány miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Dusan Caplovic az 1990-es évek végén már könyvet jelentetett meg arról, miként kellene „gátat emelni” az MKP szlovákiai politikai szerepvállalásának. A Selye János Egyetem, vagy a felvidéki magyar közoktatás elleni politikai támadások mögött elsősorban a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt áll. Egy, Magyarországra, valamint a dél-szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15-én mutatnak be. Ebből az látszik, hogy a dél-szlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Európai Unió által kínált munkaerő-piaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Európai Unió önmagában semmit sem old meg. Szarka László Caplovic miniszterelnök-helyettes kérésére elvállalta cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanács lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot fog kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul. /Rostás Szabolcs: Eltüntetni a történelmi csontvázat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

„Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek” – jelentette ki Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. A hivatalos népszámlálási adatok szerint a félmilliónál nagyobb lélekszámú magyar nemzetiséget valló közösség tagjait a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke nem először próbálja „egy csapásra” elszlovákosítani. „Én azt állítom, hogy ezek nem magyarok, hanem szlovákok, akik magyarul fejezik ki magukat” – így a magyarellenes kijelentéseit folyton felülmúlni igyekvő nemzeti pártelnök. A kormányfő, Robert Fico Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) nevű pártját az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) több mint egy éve nem tartja számon a tagjai között. A Smer tagságának felfüggesztését épp az indokolta, hogy Fico közösséget vállalt a szélsőséges magyargyűlöletét nem leplező Ján Slotával. Az ESZP hosszú ideje azt várja, hogy Fico előbb vagy utóbb elhatárolódik koalíciós partnerétől, de ennek a kormányfő eddig egyetlen jelét sem adta. Ellenkezőleg: a héten, Szlovákia önállóságának évfordulós ünnepségén Fico olyan hazafias programot hirdetett meg, és olyan, tekintélyes történészek által ostobaságnak nevezett kijelentéseket tett, amelyek hátterét az elemzők Ján Slota buzdításával magyarázzák. /Slota és a magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

Az MDF szerint a szlovák kormánykoalíció tagadja a szlovákiai magyar közösség létét, az ellenzéki párt ezért felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy védje meg a felvidéki magyarokat – hangsúlyozta Csapody Miklós MDF-es politikus. Csapody Miklós szerint a szlovák kormánykoalíció a történelem programszerű meghamisítására törekszik. Az MDF felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy a hallgatás helyett tegye meg a megfelelő lépéseket a szlovákiai magyar közösség védelmében – fogalmazott közleményében Csapody Miklós. Hozzátette: az MDF felkéri az Európai Parlament képviselőit, ítéljék el a szlovák kormányt az európai elvekkel ellentétes magatartása miatt. Egyben reményünket fejezzük ki, hogy az Európai Szocialisták Pártja a Smer felfüggesztését nem csupán fenntartja, de a pártot ki is zárja abból a politikai közösségből, amely a szociáldemokrácia elveit vallja magáénak – áll a közleményben. Ján Slota, a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke kijelentette, hogy ,,Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek. ” /Gyurcsány védje meg a szlovákiai magyarokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

A magyarellenességéről ismert szlovák politikus, Ján Slota monumentális kettős kereszteket akar telepíteni a szlovák―magyar határ nyomvonalán, hogy elriassza ,,a magyarok Szlovákia fölött köröző hülye turulmadarait”. A Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke Szlovákia keleti csücskében, a magyarországi Széphalomtól kőhajításnyira fekvő Csörgőn január 8-án már fel is avatta és felszenteltette a szlovák állami jelképként használt, az állam címerében és zászlajában is szereplő kettős kereszt monumentális mását. A korábbi, fából készült, de időközben elkorhadt kereszt helyére ősszel egy tízméteres vasbeton keresztet állítottak. A nemzeti párt vezetői az ünnepségen jelezték: a Szlovákia integritását kifejezni hivatott jelképeket országszerte, így az államhatár mentén is telepíteni fogják, a következő valószínűleg Révkomáromban fog állni. /Turulriogatás Szlovákiában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Duray Miklóst, a felvidéki MKP alelnökét bocsánatkérésre és egymillió korona pénzbírságra ítélte január 30-án a pozsonyi kerületi bíróság első fokon, a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota vezette szlovák kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) feljelentése alapján. Slotáék azért perelték be a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnökét, parlamenti képviselőjét, mert 2006 nyarán a budapesti Info Rádiónak nyilatkozva állítólag fasiszta pártnak nevezte az SNS-t. Duray jelezte, fellebbezni fog. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen természetű perek Szlovákiában általában az indítványozók javára végződnek, majd Strasbourgba jutván rendszerint fordul a kocka. Duray emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, akkor a magyar szülők tiltakozási hulláma állta útját a tervnek, s hogy akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. A vádra, hogy fasisztának nevezte az SNS-t, Duray így reagált: „Nem én mondom így. Ezt a pártot így lehet minősíteni elnökének minden megnyilvánulása szerint. Hogyan lehet minősíteni azt az embert, aki idegengyűlöletet hirdet, aki nemzeti gyűlöletet hirdet, aki becsmérli a másik nemzetet, aki fegyveres akcióra buzdít a másik nemzet ellen” – hangzott el annak idején az Info Rádióban. Duray ezzel arra utalt, hogy Ján Slota egy ízben így buzdította hallgatóságát: „üljetek tankokra és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet. ” /Duray pert veszített. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ Az Új Magyar Szó nem közölte, csak a Krónika: Duray Miklóst 1983. január 31-én állították először bíróság elé, amikor a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felforgatásával vádolták, mert a szlovákiai magyar iskolák részleges felszámolásának ellenszegülő, a hatalmat visszakozásra kényszerítő szervezkedést indított el. Durayt elítélték, mintegy ötszáz napot töltött börtönben. A politikus emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, és akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. /Pénzbírság Duraynak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Különös dolgok történnek manapság az európai politikai színtéren. Egy karakteresen konzervatív, jobboldali EP-képviselőnek, Tőkés Lászlónak szinte megalázó huzavonába kell bonyolódnia, hogy bejuthasson a hozzá közel álló eszmeiségű alakulatokat tömörítő Európai Néppártba – egy olyan tagpárt ellenkezése miatt, amelynek a nevében szerepel a „liberális” önmeghatározás, nem is olyan régen a szocialista pártcsaládot erősítette. Talán épp az ilyen alakulatok problémátlan felvétele miatt érhette többször a Néppártot az a vád balról, hogy a mennyiségi tényezőn kívül nemigen alkalmaz más kritériumot tagjai megválogatásakor. Most azonban a szocialisták sem lehetnek büszkék magukra. Az európai baloldal vezető ereje elsöprő többségben ugyanis jónak találta helyreállítani a szlovák kormánypárt, a Smer (Irány) ideiglenes tagságát. A „visszavételt” eddig azzal az érvvel utasította el az ESZP, hogy Ficóék pártja együtt kormányoz a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő Szlovák Nemzeti Párttal. Valójában a nemzetiségi kérdésekben a Smer sem sokkal jobb Slotáék politikájánál. Mindez érdekes módon – időben – egybeesik a román Szociáldemokrata Párton belüli restaurációs kísérletekkel. A szocdem dinoszauruszainak (Iliescu, Hrebenciuc, Nastase) újbóli megerősödése nem túl biztató perspektíva. /Papp Attila Zsolt: Irány: hátraarc. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A magyarellenes Ján Slota vezette pozsonyi kormányerő, a szlovák Nemzeti Párt (SNS) törölte Európa térképéről a jelenlegi Magyarországot. Az SNS honlapján napokig egy olyan Európa térkép volt látható, amelyen a Dunántúl Ausztriához, a többi magyar terület pedig Szlovákiához tartozik, Magyarország pedig nem is létezik. A szlovák kormánypárt így kívánta megjeleníteni legfőbb ábrándját, miszerint Magyarországot le kellene törölni a föld felszínéről. Slota már néhány évvel ezelőtt is arra buzdította a hallgatóságát, hogy „üljetek harckocsira és tegyük földdel egyenlővé Budapestet. ” Idevág Slotának az a megállapítása is, miszerint Szlovákiában nincsenek magyarok, csupán magyarul beszélő szlovákok. /Slota térképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Slota, a bohóc és ura címmel, Egyre rosszabb a viszony Szlovákia és Magyarország között alcímmel közöl kommentárt május 19-én a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap. Szlovákia már nem a „legelmaradottabb magyar falu”, hanem sikeres állam, amely ma gazdagabb, mint a lemaradó „Alföld”, ahogy a szlovákok időnként Magyarországot nevezik. A magyarok Szlovákiát még mindig „Felvidéknek” mondják. Ján Slota, a kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke a múlt héten „lovas bohócnak” nevezte Szent István királyt. Robert Fico, aki jelen volt a kijelentés elhangzásakor, szemrebbenés nélkül hallgatott. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ennek kapcsán lemondta szlovákiai látogatását. Fico csodálkozik, és ő maga játssza a sértettet. /Egyre rosszabb a viszony Szlovákia és Magyarország között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

A pozsonyi kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Jan Slota olyan kócos asszonynak nevezte Göncz Kinga külügyminisztert, aki szerinte többet törődhetne a külsejével. A magyarellenes kirohanásairól ismert Slota a hazafias szlovák kulturális szervezet, a Matica Slovenská (MS) és az SNS közös emlékülése utáni sajtótájékoztatón tett sértő kijelentést a magyar külügyminiszterre. Az SNS elnöke azért ragadtatta magát ilyen bírálatra, mert szerinte Göncz Kinga az SNS-t a Magyar Gárdával hasonlította össze. Valójában Göncz Kinga éppen a Magyar Gárda és az SNS összehasonlíthatatlanságáról beszélt. Azt mondta, a kettő között az a különbség, hogy a Magyar Gárda nem tagja a magyar kormánynak, ezzel szemben az SNS a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó párt. Slota kijelentette: pártja vezetői „nem fogják tovább tétlenül nézni a szlovák nemzeti értékek pusztítását, a SNS elleni felerősödő támadásokat, s azt sem, hogy a szlovák média, de a magyar politikusok is mindennek nekirontanak, ami szlovák“. /Slota: Göncz kócos asszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Néhány hónappal ezelőtt Ján Slota, a szlovákiai politikai paletta magyargyűlöletéről hírhedtté vált meghatározó figurája azt találta ki, hogy a szlovák nemzeti öntudatot erősítendő, kettős kereszteket állíttat Szlovákia-szerte, hogy elriassza az ország felett köröző „hülye magyar turulokat”. A honfoglaló magyarok által totemállatként tisztelt madár, a turul ellen a magyar közélet egyes szereplői is elszánt ideológiai harcot hirdetnek. A két világháború között valóban létezett egy ifjúsági mozgalom, amely magát a turulról nevezte el, és amely a szélsőjobb eszméket képviselte, ez azonban igencsak marginális irányzat volt. A turulmadár nem vált önkényuralmi szimbólummá, azt jelzi, hogy jelenleg a Magyar Honvédség és a Nemzetbiztonsági Hivatal emblémáján is látható. A mai vita tárgyát képező budai szobornak egyetlen „bűne” van: hogy a jogszabályokkal ellentétesen állították fel. Ilyenkor mindig felbukkannak azok is, akik abból próbálnak tőkét kovácsolni, hogy meg akarnak menteni a náciveszélytől. A cikkírónak liberálisként a jobb-, a bal- és a balliberális oldal rögeszméi és pótcselekvései egyaránt ellenszenvesek. Elmond egy nagyváradi városi legendát: a Rulikowski köztemetőben a román katonai emlékműre állítólag a magyar honvédek obeliszkjéről szerelték át a turulszobrot, és egyszerűen „átminősítették” sassá. Ennek alapján a budai szobrot a fehérfejű szirtisas bronzmásának kellene tekinteni. Gyönyörű, nemes madár, és az Egyesült Államok címerállata. Ideológiailag nehezen megalapozható mind a lenácizása, mind a lebolsizása. /Balogh Levente: Turulcsata. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

Váradi Lajos, a pozsonyi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője nyílt levélben köszönte meg a Matica Slovenská elnökének, Jozef Markusnak, hogy meghívást kapott a hazafias szlovák kulturális intézmény megalakulásának 145. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre, egyszersmind tiltakozott az ellen, hogy a rendezvényen Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét magyarellenes kijelentésekre ragadtatta magát. Az évfordulós ünnepséget tízmillió koronával támogató Slota Turócszentmártonban, a magyar diplomata jelenlétében azt mondta, hogy a magyarok őshazája nem a Kárpát-medence, hanem a Góbi-sivatag, s hogy a szlovákok, amikor ez szükséges volt (1848–49-ben) „fegyverrel a kezükben tudták megsemmisíteni a magyar honvédeket". Slota kijelentései ellentétesek a két nemzet kapcsolatainak jobbítását akarók törekvéseivel, a magyar és a szlovák kormányfő „építkezést és megbékélést" célzó tavalyi megállapodásával – emlékeztetett a magyar diplomata. /Slota újabb magyarellenes kijelentései. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Újabb monumentális kettős keresztet adományozott Ján Slota, ezúttal a Pozsonyhoz közeli Malacka városának, és jelezte: eltökélt szándéka, hogy a szlovák államiság jelképének hatalmas betonmásaival tűzdeli tele hazája határvidékét. Azokban az órákban, amikor Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök Brüsszelben kötetlen megbeszélést tartottak, Fico koalíciós partnerpártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota ismét a magyarokból csúfot űző kijelentéseket tett, mondván, mennyire sajnálatos, hogy "a területünkön eddig sokkal több turulnak nevezett magyar papagájt avattak fel, mint a szlovák államiságot jelképező, a nemzetünk hazafias szellemét ébresztő kettős keresztet". Slota szavai szerint "a kettős kereszt már a IX. századtól aranyfonálként szövi át" a szlovák nemzet egész történelmét, s amit az SNS ezek felállításával elindított, azt véghez is viszi. Így további kettős kereszteket állít a haza magaslatain, hogy megmutassa: "a szlovák nemzet ezen a területen igenis őshonos nemzet, s voltak szebb idők is, amikor a IX. században mi szlovákok még ennél is szélesebb területen voltunk őshonosak, de sosem voltunk elég harciasak, sosem fenyegettünk más nemzeteket, nem követeltünk magunknak további területeket, mint ahogy azt most valaki Felső-Magyarországra, Felvidékre igényt tartván követeli. Dél-Szlovákia nem az ocsmány turulok hona, hanem a szlovák államiságot jelképező kettős kereszteké" – jelentette ki Slota. Nem véletlen a Gyurcsány–Fico találkozó és a malackai jelkép avatásának időben való egybeesése. Valószínűsíthető, hogy Slota arra a napra időzített üzenetnek szánta, amikor a magyar miniszterelnök Robert Ficónak várhatóan felveti, hogy ideje lenne elhatárolódnia Slota magyar-szlovák kapcsolatokat beárnyékoló, a szlovákiai magyarság közérzetét károsító, mindennapjaikat megkeserítő kijelentéseitől. Robert Fico még egyszer sem határolódott el Ján Slota magyarellenes kijelentéseitől – emlékeztet rá gyakran a szlovákiai és a magyarországi média. Brüsszelben Robert Fico kijelentette: "Nem vagyok az erőteljes kijelentések híve, s el is tudok határolódni azoktól, ám hadd kérdezzem már meg, hogy vajon melyik a rosszabb: a negatív kijelentés, vagy a Magyarországon masírozó félfasiszta szervezet? Korántsem örülnék azonban annak, ha a kapcsolatainkat ezekre az erőteljes kijelentésekre, vagy a bőrükbe nem férő magyarországi egyének cselekedeteire korlátoznánk". /Slota újabb "bravúrja"! Kettős kereszt kontra turul. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

A magyar és a szlovák miniszterelnök immáron évek óta haragszomrádot játszik, pedig nyilvánvaló, hogy a két ország sok-sok tekintetben egymásra van utalva. A perpatvar kezdete még a csehszlovák időkre nyúlik vissza, a Bős–Nagymarosi-projekt magyar felmondásához, az Antall-kormány megértette, hogy a kommunista érában kötött egyezség egyértelműen Magyarországot károsítja, tönkreteszi a Szigetközt és egész Dunántúl természetes vízháztartását. A szlovák fél bekeményített, s egyedül építette meg a projektum rá eső részét, mérhetetlen károkat okozva Magyarországnak. A magyar kormányok minden keserű pirulát lenyeltek. Fico egyetlen szóval sem inti csendre szövetségesét, Ján Slotát, aki hetente legalább egyszer sértegeti a Szlovákia területén elő magyarságot és Magyarországot. Teheti, mert amíg ilyen kormánya van Magyarországnak, amíg így ,,teljesít" az anyaország, addig szomszédai följogosultnak érzik magukat arra, hogy lenézzék, lekezeljék. A lejtőre való sodródás Medgyessy Péterrel kezdődött, aki a budapesti Kempinszki Hotelben koccintgatott Trianonra, írta Magyari Lajos. Pozsony térségében rengeteg szlovák állampolgár vásárolja meg a lassan néptelenedő szigetközi magyar falvak házait, s vannak már olyan határövezeti települések is, ahol (Rajka például) a színmagyar lakosságot felerészre szorították a szlovák betelepülők. Gyurcsány nehezményezi a szlovák magyarellenességet, Slota kirohanásait, de egyebet nem tesz a felvidéki magyarságért. Sem a tanügyi, sem a gazdasági megszorítások, megkülönböztetések ellen. /Magyari Lajos: Fico és Gyurcsány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Kétségbe vonta a hitelességét Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter annak a felmérésnek, amelyből a közelmúltban kiderült, hogy a szlovák tizenöt évesek nemzedékének 37,7 százaléka mindenkinél jobban utálja a magyarokat, akiknek szerintük csak otthon lenne szabad magyarul beszélniük, és elvárják, hogy a nyilvánosság előtt a magyarok csakis szlovákul szólaljanak meg. A magyarellenességéről ismert Ján Slota pártjához tartozó miniszter ugyanakkor a felmérésben megfogalmazódó igénnyel egyetértve kijelentette: ,,van abban egyfajta logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak". /Szlovákiában ne beszéljenek magyarul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

A legmagasabb politikai szinten is jelen van a magyarellenesség Szlovákiában, a szlovák kormány pedig továbbra sem határolódik el ettől, jelentette ki Sólyom László magyar köztársasági elnök szeptember 13-án a szlovákiai Pöstyénben. Sólyom László szerint a legutóbbi, a magyar nyelvhasználat ellenzését mutató felmérés eredménye is más lett volna, ha a legmagasabb politika szintjén nem lenne kifejezett magyarellenesség Szlovákiában. "Amit hiányolok, hogy kormányzati szinten ettől soha el nem határolódtak" – mondta az államfő a V4-es csoport államfőinek csúcstalálkozója után tartott sajtóértekezleten. Nagyon sajnálatos, hogy a Szlovák Nemzeti Párt – főleg a pártelnök, Ján Slota – nyilatkozatai kétheti, havi rendszerességgel követik egymást, amelyek mind az itteni magyar közösséget, mind pedig Magyarországot sértik – hangsúlyozta Sólyom László. Ivan Gasparovic szlovák államfő úgy vélte: a két ország kapcsolata egyáltalán nem rossz, persze vannak olyan problémák, amelyek időről időre felszínre kerülnek. Sólyom László két napon belül másodszor értékelte a szlovák–magyar. A köztársasági elnök szeptember 12-én arról beszélt, hogy tűrhetetlen a szlovák oktatási miniszter magyar nyelvhasználattal kapcsolatos kijelentése. Szlovákiában egy felmérés szerint a tizenöt éves fiatalok több mint hatvan százaléka úgy véli, hogy nyilvánosság előtt a magyar szónak nincs helye. Ezt kommentálva a szlovák oktatási miniszter a parlamentben azt mondta, hogy "van abban egyfajta logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak". /Sólyom László: a legmagasabb szinten is jelen van a magyarellenesség Szlovákiában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./