Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Sípos Kornélia
1 tétel
2011. január 21.
Bizonyít vagy bizonyítgat az RMDSZ?
Az elmúlt hetekben, mióta az elcsatolt részeken élő magyar nemzetiségű személyek igényelhetik a magyar állampolgárságot, több ezren keresték fel mind a – többek között a – szükséges dokumentumok hiánytalan összeállításában segíteni hivatott demokráciaközpontokat, mind az RMDSZ-t.
Az emberek hálája és lelkesedése töretlen, azonban üröm az örömben, hogy nagyon sok egymásnak ellentmondó híresztelés, tájékoztatás és ellentájékoztatás lát napvilágot a honosítási procedúra kapcsán. Az elmúlt napokban a legtöbb vitát ez ügyben az váltotta ki, hogy vajon le kell-e fordítatni az összes, a honosítást igénylő személy magyarságát igazolni hivatott okmányt vagy sem. A demokráciaközpontok munkatársai úgy tudják, valamennyi ilyen jellegű, román nyelven íródott okmányt le kell fordítani, míg az RMDSZ munkatársai azt állítják, hogy az úgynevezett „köztes okmányokat”, például a második házasságot, a válás(oka)t igazoló bizonylatot, a nagyszülők, dédszülők iratait nem kell.
Tegnap délben erről a kialakult káoszról tartott sajtótájékoztatót Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, azonban az újságírók faggatózása ellenére végül semmi nem tisztázódott a fordításokkal kapcsolatban, csak az vált nyilvánvalóvá, hogy az RMDSZ az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett demokráciaközpontokat és az EMNT vezetőit azzal vádolja, hogy direkt ők intézték úgy, hogy több okmányt kelljen lefordíttatni a honosítás érdekében. Szabó szemmel láthatóan bizonyítani akarta a tulipános párt igazát, de csak egy – igen megkérdőjelezhető –bizonygatásra futotta. Az ügyvezető elnök teátrális elemekkel megtűzdelt erősködése végül kimerült abban, hogy kihangosított telefonon felhívott egy váradi polgárt, bizonyos Mihály Gézát, akinek az lett volna a feladata, hogy Szabó kérdéseire elmondja, az RMDSZ-nek van igaza a fordításokkal kapcsolatban, azaz a köztes okmányokat nem kell magyarra fordíttatni. Valójában azonban csak annyi derült ki, hogy a szóban forgó úriember beadta a honosítási kérelmét, ebben sem az RMDSZ, sem az EMNT nem segített neki, s mindössze három okmányt kellett lefordíttasson. Ezt követően Szabó ismét telefonált, felhívta Sarkad város aljegyzőjét, Sípos Kornéliát, s általa is bizonyítani akarta az RMDSZ igazát, azonban ezzel csak bonyolította az amúgy is nagy zűrzavart, ugyanis a felhívott hivatalnok is ellentmondásba került a Szabó által tett kijelentésekkel. Úgy tűnt, valójában a közjegyző sem tudja már igazán, mi is a procedúra aktuális menete.
Summa summarum, Szabó Ödön kijelentette: az RMDSZ honosítással kapcsolatos tájékoztatása a helyes, a köztes okmányokat nem kell fordítatni. A Reggeli Újság azon kérdésére, hogy vállal-e bármilyen garanciát a szövetség azért, hogy egyetlen honosításért folyamodó állampolgár sem kerül hátrányba, ha kiderül, hogy mégis a demokráciaközpontok munkatársai tudják helyesen az ügymenetet, azt felelte, ha ez kiderülne, akkor majd az RMDSZ lefordítja a többi okmányt is, azokat is ingyen, de ez nem fog fennakadást okozni senkinek.
Szabó az EMNT-t vádolta széthúzással, RMDSZ elleni hangulatkeltéssel, egyenesen azt állítva, hogy csak azért, hogy nekik legyen igazuk, kijárták, hogy több okmányt kelljen lefordíttatni. Arra a kérdésünkre, hogy ha már ennyire fontosnak véli, hogy ne gördítsen senki akadályokat senki elé, miért nem próbálnak közös nevezőre jutni a másik szervezettel, hiszen mindenkinek ez lenne az érdeke, Szabó csak valami homályos válaszfélét adott, mondván, ezt nem lehet, hiszen az EMNT egy új erdélyi magyar párt létrehozását kezdeményezte. Hogy ez hogy függ össze a honosítási ügyintézéssel, nem derült ki.
Szőke Mária. Reggeli Újság (Nagyvárad)