Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Simoncsics Incze
1 tétel
2014. augusztus 16.
Saját kulturális adottságainkon keresztül megélni a hitet
Első alkalommal tartanak Szent István Napokat Máramarosszigeten, a rendezvénysorozat már elkezdődött, és augusztus 18-ig tart. Nagyrészt kolozsvári vendégművészek tartanak orgona- és trombitakoncerteket, kamarazenei előadásokat, de helyi vallástörténeti előadással is megemlékeznek az államalapító szent királyról.
A városban aktív piarista élet, egyházi oktatás folyt közel 200 évig, amíg 1948-ban államosították az iskolát, és a rendházat. Ezeket máig sem kapta vissza az egyház.
Máramarosszigeten a lakosságnak csak 13 százaléka magyar, ezért az ilyen rendezvényeknek óriási közösségépítő szerepük van.
Az eseménnyel kapcsolatosan Zahoránszki Brigitta Orosz Krisztofert, a Simoncsics Incze Kulturális Egyesület vezetőjét kérdezte, aki elmondta, hogy a Máramarosszigeti Római Katolikus Főesperesi Hivatal megbízásából vállalták el Szent István Napok megszervezését.
Orosz Krisztofer arról is beszélt, hogy reméli, az első ízben megszervezett esemény „kinövi magát”, és jövőre egy ennél sokkal „díszesebb és monumentálisabb” rendezvényre kerülhet sor. Hozzátette: ezért tűzték ki célul egy ernyőszervezet létrehozását, a Történelmi Máramaros Egyeztető tanácsát, amelynek tagja lesz minden magyar civil szervezet, és a két történelmi magyar egyház is.
Cél az utóbbi időben magára hagyott történelmi Máramaros kulturális, tudományos, és szociális felkarolása – szögezte le Orosz.
A Simoncsics Incze Kulturális Egyesület elnöke szerint a kultúrát össze kell kapcsolni a hittel, mert a kettő csak erősítheti egymást, ez pedig szórványban hatványozottan igaz.
Erős, minden időkben megedzett a máramarosszigeti magyar római katolikusok közössége, amelynek mindig is küzdenie kellett a megmaradásért, viszont az szomorú, hogy ez a közösség egyre kiöregedik, mivel évente legalább 60-70 embert temetnek, miközben csak 10-12 gyermeket keresztelnek, akiknek egy része vegyes házasságból származik – magyarázta Orosz Krisztofer.
A közösség jelenleg 5000 lélekszámot számlál, és ennek most már egy komoly hányada román ajkú hívő, mert sokan a kulturális behatásra vallják magukat románnak, ezért fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a saját kulturális adottságainkon keresztül éljük meg a hitet – fogalmazott az elnök.
Kossuth Rádió, Erdély.ma
Első alkalommal tartanak Szent István Napokat Máramarosszigeten, a rendezvénysorozat már elkezdődött, és augusztus 18-ig tart. Nagyrészt kolozsvári vendégművészek tartanak orgona- és trombitakoncerteket, kamarazenei előadásokat, de helyi vallástörténeti előadással is megemlékeznek az államalapító szent királyról.
A városban aktív piarista élet, egyházi oktatás folyt közel 200 évig, amíg 1948-ban államosították az iskolát, és a rendházat. Ezeket máig sem kapta vissza az egyház.
Máramarosszigeten a lakosságnak csak 13 százaléka magyar, ezért az ilyen rendezvényeknek óriási közösségépítő szerepük van.
Az eseménnyel kapcsolatosan Zahoránszki Brigitta Orosz Krisztofert, a Simoncsics Incze Kulturális Egyesület vezetőjét kérdezte, aki elmondta, hogy a Máramarosszigeti Római Katolikus Főesperesi Hivatal megbízásából vállalták el Szent István Napok megszervezését.
Orosz Krisztofer arról is beszélt, hogy reméli, az első ízben megszervezett esemény „kinövi magát”, és jövőre egy ennél sokkal „díszesebb és monumentálisabb” rendezvényre kerülhet sor. Hozzátette: ezért tűzték ki célul egy ernyőszervezet létrehozását, a Történelmi Máramaros Egyeztető tanácsát, amelynek tagja lesz minden magyar civil szervezet, és a két történelmi magyar egyház is.
Cél az utóbbi időben magára hagyott történelmi Máramaros kulturális, tudományos, és szociális felkarolása – szögezte le Orosz.
A Simoncsics Incze Kulturális Egyesület elnöke szerint a kultúrát össze kell kapcsolni a hittel, mert a kettő csak erősítheti egymást, ez pedig szórványban hatványozottan igaz.
Erős, minden időkben megedzett a máramarosszigeti magyar római katolikusok közössége, amelynek mindig is küzdenie kellett a megmaradásért, viszont az szomorú, hogy ez a közösség egyre kiöregedik, mivel évente legalább 60-70 embert temetnek, miközben csak 10-12 gyermeket keresztelnek, akiknek egy része vegyes házasságból származik – magyarázta Orosz Krisztofer.
A közösség jelenleg 5000 lélekszámot számlál, és ennek most már egy komoly hányada román ajkú hívő, mert sokan a kulturális behatásra vallják magukat románnak, ezért fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a saját kulturális adottságainkon keresztül éljük meg a hitet – fogalmazott az elnök.
Kossuth Rádió, Erdély.ma